Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-08 / 33. szám
pwr MEG I 1961. FEBRUÁR 8, SZERDA A sütőipari üzemek és az egészségházak tisztaságát vizsgálta felül a Szobi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Hogyan készítik a sütőüzemekben a kenyeret, erre volt kiváncsi a Szobi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság és végiglátogatta a Váci Sütőipari Vállalatnak a járás területén. Nagymaroson, Szobon, Vámosmikolán, Nagybörzsönyben levő telepeit. A látogatásról készült jelentések nem sok jóról tudnak beszámolni, sőt az egyik-másik üzemben tartott vizsgálatról szóló jelentés egyes részei nem éppen étvágygerjesz- töek. Alvó macska a kelesztőteknőben A nagymarosi 7014. számú sütőüzemben a népi ellenőrök látogatása egy jámbor macska békés álmát zavarta meg. A derék cica, amikor a népi ellenőrök a pékműhelybe léptek, éppen békésen szunyókált a pillanatnyilag üres kelesztőteknőben és nyilván hízott egerekről álmodhatott, mert amikor az előkerülő pék, hogy kikergesse a teknőből, lisztes kezével rázogatta,' alig akart felébredni. De hogy végül hosszas költögetés után mégis felébredt, sehogy sem szándékozott elhagyni fekhelyét. Ügy kellett kiemelni a teknőből. Vonakodásából a népi ellenőrök arra következtetnek, hogy a macska a szokásjog alapján hálószobájának tekinti a kelesztőteknőt. Ugyanebben a műhelyben megállapította a vizsgálat, hogy a kemence fala repedezett, de fölötte a mennyezet is, a vakolat pedig hullik a repedezett mennyezetből. Megnéztek tíz zsemlét, előírás szerint mindegyiknek ötven grammot kellett volna nyomnia, ezt a súlyt azonban egyik sem érte el. A legtöbb mindössze 38 grammot nyomott, többet egyik sem. A súlykülönbözet oka nemcsak az, hogy az üzem mérlege nem hiteles, inkább az, hogy a mérleget egyáltalán nem használják. (S talán az sem véletlen, hogy minden esetben a fogyasztó rovására tévedtek!) Ez a helyzet különben a járás többi megvizsgált üzemében is. Mindenütt van ugyan mérleg, de sehol sem hitelesített és néhol egyáltalán nincsenek súlyok a mérleg mellett. De minek is lennének, ha a kenyérsütéshez úgyszólván találomra, lapáttal mérik a lisztet. Nem csoda tehát, ha a keverési arány rossz és ennek következtében a kenyér nagyon is változó minőségű. A szobi 7212. sütőüzemben egyszer volt öltözőszekrény, de már nincsen. Állítólag a vállalat vitette el. Máskülönben sem sok a nyoma annak, mintha a higiéniával valamit is törődnének. Nincs még egy árva bádoglavor sem a pékségben, ahol a vezető és munkatársa munka előtt vagy közben legalább a kezét megmoshatná. Azt mondják, közvetlenül a csap alatt mosnak kezet. Az egyetlen vízcsapot pedig a dagasztóteknő fölé szerelték. Tehát itt mosnak kezet. Semmi csodálatos nincs abban, ha ez a tisztálkodási mód távolról sem elégítette ki a népi ellenőröket. De nemcsak lavórja, liszt- raktára sincs ennek a pékségnek. A liszteszsákokat az udvari eresz alatt a szabadban tárolják. Erre is volt néhány megjegyzése a népi ellenőröknek, főleg az időjárás viszontagságainak kitett liszt minőségváltozása miatt aggódtak.' A telep vezetője azonban félreértette őket. — Kérem, itt nem szoktak lopni — mondotta. Már éppen menni készültek a népi ellenőrök, amikor egy nagyon is kétes tisztaságú nyitott vödörben tejet hoztak a sütemény készítéséhez. — Én rövidesen nyugdíjba megyek, engem sem ez, sem más nem érdekel már — mondotta a vezető. A népi ellenőrző bizottságot ellenben ez, meg a többi tapasztalt ^visszásság is érdekli. Bele is 'foglalt mindent a vizsgálatokról szóló jelentésébe. Feketefalú egészségházak Másik vizsgálatot is befejezett mostanában a népi ellenőrzési bizottság. Ellenőrizte több községben az egészségházat. Némelyiket különösen elhanyagolt állapotban találta. A helyiségek eredetileg fehérre meszelt fala az idők folyamán alaposan megsötétült, olyannyira piszkos, amilyennek nem egy egészségház, hanem bármely magánház akármilyen mellékhelyisége falának sem szabadna lennie. Minden egyes egészségház rendelkezik évi felújítási alappal, ami nem valami nagy, de arra bőségesen elegendő ösz- szeggel, hogy a falat minden évben kimeszelhessék. Megvizsgálták a népi ellenőrök a Bernecebarátin 1958- ban 160 ezer forint költséggel épült orvosi lakást és rendelőt. Megállapították, hogy rosszul tervezték és építették meg. A lakószobák parányiak, a váróhelyiség annyira szűkös, hogy a célnak semmiképpen sem felel meg, a rendelőhelyitűm«*** „jsvtótotoiHM H Slóvtl«10 SlMtM'®0“" ség szintén rendkívül kicsi. A feltétlenül szükséges néhány bútordarab között megmaradt szűk helyen az orvos jóformán meg sem vizsgálhatja a beteget. Ezen a félresikerült építkezésen, sajnos, a népi ellenőrzés vizsgálata már nem segíthet. Ha annak idején a megfelelő méretekkel terveznek, talán ugyanennyiért, de legfeljebb pár ezer forinttal többért, kényelmes, s a célra alkalmasabb rendelő és orvosi lakás épülhetett volna. Szokoly Endre Művelődési otthon építését tervezi Zsámbék A zsámbéki tanácsháza folyosóján abba a szobába kopogtattunk be, melynek ajtaján ez a tábla állt: Szűcs István vb-titkár. Innen nyílik a másik szoba, melynek „lakója'’ M. Nagy Sándor tanácselnök. Szerencsésen együtt is találtuk mindkettőjüket, nagy terveztetésbe merülve. — Jó dolog az, ha építtetünk, ha kielégíthetjük az igényeket. Ugyanakkor nagy gonddal is jár. így vagyunk most községi méretekben. Nagyon kell már nekünk egy szép kultúrotthon. Az emberek jól , élnek, ott tartunk, nem gond a | mindennapi megszerzése, jut j idő a pihenésre, szórakozásra. I Azaz, hogy csak jutna, mert ' egyelőre nincs hol összejönni. Sokszor megbeszéltük a tanácsüléseken, építsünk művelődési házat. A szándék igen sz§p volt, de nem volt miből megvalósítható. így az ősszel a végrehajtó bizottság, ha fájó szívvel is, de az ötéves községfejlesztési terv legvégére hagyta a kultúrotthont. Átmeneti megoldásnak azt javasolták, hozzuk rendbe az Uj Élet Tsz nagytermét, egy ideig az is megteszi. Elképzelésünket eljuttattuk a járási tanácshoz, ahol nem valami nagy lelkesedéssel fogadták. Sok vita után mi is beláttuk, nincs értelme a korszerűsítésbe ölni a pénzt. Az ikervizsgálatok szerepe az öröklődő tulajdonságok kutatásában A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával né. hány év óta újra megkezdődtek hazánkban is az ikerkutatások, amelyeknek fontos szerepük van az emberörökléstanban. A kutatások egyik vezetője, dr. Malán Mihály kandidátus, a következőket mondotta erről a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Az emberörökléstani kutatásokban világszerte nagy jelentőséget tulajdonítanak az ikervizsgálatoknak. Ilyen vizsgálatokat főleg a Szovjetunióban, Németországban, Svédországban, Amerikában végeztek. Ebből a szempontból az úgynevezett egypetéjű ikrek adatai bírnak különös fontossággal. Tudni kell ugyanis, hogy kétféle ikrek vannak. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik egy anyai és apai csírasejtből származnak, és a megtermékenyített anyai petesejt a fejlődés folyamán kettévált, mielőtt még az egyes szervek kezdeményei elkülönültek volna. Az ilyen ikrek genetikailag azonos személyt .jelentenek. A másik csoport a kétpeté- jű ikrek csoportja. Ezeknél egyidőben két petéje érik meg az anyának és terméke- nyül meg. Az ilyen ikreknél a hasonlóság olyan, mint általában a testvérek között. — Az öröklődő tulajdonságok egypetéjű ikreknél teljesen megegyeznek, és éppen ez a körülmény ad segítséget az emberörökléstannak annak megállapításában, hogy milyen tulajdonságok örökölhetők. Ezenkívül olyan esetben, ha az ikrek egymástól külön, más körülmények között fejlődnek, tanulmányozni lehet a környezet hatását is az ember fejlődésére. — Általában minden 85. szülésre esik egy ikerszülés, így elég nagy az ikrek száma. Az elmúlt években a budapesti iskolákban mintegy 1500 ikerpárt vettünk nyilvántartásba. Ezek közül a serdülő korú,' 13—17 éves, egynemű ikreket vizsgáljuk, azért, hogy megállapíthassuk, a serdülés korszaka milyen mértékben hat az ikrek fejlődésére. — Annak eldöntése, hogy egypetéjű, vagy kétpetéjű ikerrel van-e dolgunk, embertani és orvosi vizsgálatokkal történik. A bőr és haj színe, a tenyér és az ujjlenyomat, valamint különböző testméretek rögzítése után laboratóriumban meghatározzák a vércsoportokat és vértényezőket. Ezeket a vizsgálatokat a Központi Iskolai Szívbeteggondozó Intézetben folytatják. Eddig 60 egypetéjű és ugyanennyi kétpetéjű ikerpár vizsgálatát végezték el. Az intézet orvosai számos adatot vesznek fel. így meghatározzák az ikrek tüdejének kapacitását, vérnyomását, EKG, röntgen és belgyógyászati vizsgálattal, a szívhangok felvételével megállapítják a szív- és érrendszer pontos képét. Ezzel lehetővé válik, hogy az egypetéjű, illetve a kétpetéjű ikrek adatainak összevétele után megállapítsák a szívás érrendszer öröklődő tulajdonságait. Az erre fordítandó összeget is csapjuk a kultúrotthonra szánt alaphoz, és mór az idén kezdjük meg az előkészítő munkákat. — Hová tervezik az épületet, a községnek melyik pontjára? — Mulatságosan hangzik, de helyszűkében vagyunk. Központi hely a piactér melletti sarok, itt azonban két magán- tulajdonban levő ház van, amelyek, sajnos, útban vannak. Ki kell őket sajátítani, hogy elegendő helyünk legyen. Végignéztük a művelődési otthonok típusterveit, de ott sem találtunk megfelelő nagyságút. Nekünk legalább 400 személyes nézőtérre van szükségünk, így tehát azt is külön kell megterveztetnünk, ami szintén megemeli a költségeket. — Az építkezés előreláthatólag mennyibe kerül és mennyi van belőle kézben? — Két és félmillióra számolunk. Ebből pagyon kis hányad van meg készpénzben, valamivel több, mint háromszáztízezer forint. Ez csak arra elég, hogy kifizessük a kisajátítást és megkezdjük a terep előkészítését, elsimítását. Persze számításba vesszük a társadalmi munkát, amit már most egyre-másra felajánlanak a lakosság részéről. Lesz valamennyi saját építőanyagunk is, bontásokból, in- nen-onnan. Ennek az értéke is lejön majd a fenti összegből. Állami támogatásra nemigen számíthatunk, de az építkezés alatt a községfejlesztési adót teljes egészében erre fordítjuk. Ha minden jól megy, úgy gondoljuk, két éven belül áll a zsámbéki művelődési otthon, lesz már hajléka a kultúrának! K. M. Ahol csúffá tették az időjárást Gazdagodik az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz tagsága Esett már, s valószínűleg esik majd még néhány keserű szó arról, mennyi kárt okozott szövetkezeti parasztságunknak a múlt évi időjárás. A szorgalom, a nagyüzem előnyeinek okos felhasználása azonban még az időn is kifogni képes; mint az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz-ben mondogatják, csúffá teheti az időjárást. Tette is. A termelőszövetkezet növénytermesztési tervét 16 százalékkal túlteljesítette. Annak, hogy a tervezett 43,70 forintos munkaegység helyett „csak” 41—42 forintosat oszthatnak, az állattenyésztés vártnál kisebb hozama az oka. Az újonnan belépettek sok tehenet hoztak a közösbe; csak hogy ez a jószág nyomába sem léphet a nagy gonddal kialakított közös állománynak. A negyven forintnál magasabb értékű munkaegység igazi becsületét akkor érthetjük meg. ha tudjuk: mennyire tett szert belőle egy-egy gazda. Nos, a növénytermesztésben dolgozó asszonyok neve mellett 300—380; a férfiakénál 400—500 munkaegység szerepel a példás rendben vezetett nyilvántartásokon. Az állattenyésztők, traktorosok éves teljesítménye 600—700 munkaegység között van. Tavaly is több gazda épített házat az Egyesült Törekvő Tsz-ben; ebben az évben jelenleg' öt család készül fészekrakásra. A tsz családonként 2,5 köbméter fűrészárunak való rönkfával, az OTP hosszú- lejáratú kölcsönnel segíti őket. Ezt tudva, nem nehéz megérteni, miért kopogtatnak mesz- sze földről érkezettek is, s kérik a közgyűlést: vegyék fel szövetkezeti tagnak őket. Alsógöd virágzó termelő- szövetkezete tavaly csupán saját erőből 450 ezer forintnál többet fordított a Vágyak és tervek - Siokolyán y o zokolyát olykor a $ »3 szobi járás ár- £ vázskájának becézik, f aminek nyilván az az oka, hogy kissé félre- ^ esik a főútvonaltól. % Csöndesen éli a maga % életét a vadregényes ^ Börzsöny alján és f küzd helyi problé- í máival. y < Amikor azt kérde- í zem Mixtay Ferenc- 'f, tői, a községi tanács % vb-elnökétöl, van-e % valami nevezetessége f falujának, Mányoki Adóm nevét említi, £ Rákóczi Ferenc festő- ^ jét, aki itt született ^ 1673-ban. Ám erről í ma is vitáznak az il- £ letékesek. Tény azon- ban, hogy most, ami- $ 1kor szövetkezeti falu $ lettt újonnan alakult ^ termelőszövetkezete £ Mányoki Ádám nevét í vette fel. y ^ Lakati Ádám, az új í tsz elnöke sem hagy- ? ja Szokolya dicsősé- \ gét: ^ — Műemlékünk is '/, van, nem is egy. Mü- ^ emlék a régi refor- mátus templom kupolája, már a török időkben is megvolt, és műemlék az a nagyon régi épület is, amelyben most az italbolt van. — Mányokira büszkék vagyunk — mondja később a vb- elnök — műemlékeinkre is, de akad itt sajnos olyasmi is, amivel nem nagyon kérkedhetünk. Például az ivóvíz. 7 gén, az ivóvíz. A falu öreg tanítója, aki régóta porlad már a falu temetőjében, jó ötven esztendővel ezelőtt figyelmeztette Szokolya népét, hogy vigyázzon a kutak vizére, mert az nem alkalmas emberi fogyasztásra. Veszedelmes betegségek csírái tanyáznak benne. A figyelmeztetésnek persze nem volt sok foganatja, a falu továbbra is az ásott kutak egészségtelen vizét fogyasztotta. Ugyan kinek is lett volna ideje, hogy a két kilométer távolságban eredő Csurgó forrás friss, kristály- tiszta vizét hordja haza köcsögökben, kannákban? — Most tatán, hogy szövetkezeti község lettünk — mondja reménykedve a vb-el- nök — hozzáláthatunk az ivóvizkérdés megoldásához. Törpe vízmüvet kellene építenünk és ehhez levezethetnénk a Csurgó kifogástalan vizét. Egyelőre csak azt nem tudják, honnan és hogyan teremthetnénk elő a hozzávaló milliót. Erről beszélgetünk és fölvetődik a gondolat: más községek mintájára Szokolyán is meg kellene alakítani az ivóvíztársulatot. Az érdekelt szokolyai háztulajdonosok bizonyosan vállalnák azt a kötelezettséget, hogy tíz közös gazdaság fejlesztésére. Ebből az összegből egyebek mellett 25 va- gonos górét, 300 férőhelyes juhhodályt építettek. Sikerrel alkalmazták s az idén továbbfejlesztik az eredményességi munkaegységrendszert. A 460 egyedből álló, hampshire-rel javított sárga-magyar baromfi törzsállományukat már kialakították; legközelebbi célkitűzéseik között tehát a tenyésztojás megtermelése szerepel. Mint Albert Mihály agro- nómus elmondotta, a tavalyi hibákból okultak; a tanulságot hasznosítják az idei munkák során. Belátták például, hogy a tsz területének domborzati viszonyai mellett a legjobb, ha ikersorosan vetik a tengerit; köztesként pedig zöldborsót termesztenek. Értékesítésére a Dunakeszi Konzervgyárral kötöttek ötéves szerződést. A borsó minden holdja után négyezer forintra számítanak a szövetkezetiek, kiknek — szerződésük értelmében — módjuk van a feldolgozás után visszamaradó szárat, hüvelyt besilózni. — b. z. — Gödöllői Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó és Javító Ktsz Gödöllő, Szabadság út 73. Telefon: 30. Vállal a lakosság és közületek részére javítást és egyedi cikkek gyártását, asztalos, bognár, víz- és villanyszerelő, autó- motorkerékpár, kerékpár, kovácsmunkákat és csatornatisztítást. I éven át évi száz-két-‘ száz forinttal hozzá- ; járuljanak a vízmű; költségeihez. Erre az-; tán kölcsönt kaphat-; na a társulat az OTP- j tői és megvalósíthat-] ná vele a tervét. Mixtay elnök szór-: galmasan j egyezget; és egészen föllelke- i sülve kijelenti, hogy a közeljövőben ellátogat valamelyik megyei községbe. Érdre, Ráckevére vagy Gödöllőre, ahol már működik ilyen ivóvíztársulat. A helyszínen tapasztalja ki, hogyan is kell nekifogni a dolognak. 5 zóba kerül a beszélgetés során, hogy üdülőhellyé kellene nyilváníttatni a községet. Tudják, hogy ennek igen ko- ; moly előfeltételei i vannak, de úgy vélik, hogy a szövetke-; zeti község ezzel a; feladattal sokkal \ könnyebben megbir-\ kózhat, most már a \ közösség erejét vet- \ heti latba. (m. 1.) !
