Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

Tiszta vizet a pohárba A termelékenység emelkedéséért Hol voltak a ceglédi festők a megyei kiállításon ? Körülbelül tíz festőművészt tartunk nyilván Cegléden, akik kisebb-nagyobb hivatott- sággal áldoznak a képzőművé­szetnek. Van közöttük orszá­gos név, mint Benedek Péter, vannak, akik a város határán túl csak a megyében szere­peltek. Egyben azonban ez a 9—10 művész megegyezik. Ab­ban, hogy szívesen festenek, mindennapi foglalkozásuk mellett festenek és a képző­művészet népszerűsítésében úttörő munkát végeznek. Évente megrendezik a ceg­lédi festők tárlatét, képeiket elküldik a megyében minden kiállításra. Nincsen okunk a szégyenkezésre miattuk. Hi­szen a Vácon, Szentendrén, Gödöllőn vagy különösen az évekkel ezelőtt megrendezett reprezentatív kiállításon jó néhány ceglédi kép került az Ernst-múzeum falára. Egy idő óta, mintha valami baj lenne. Egyre kevesebb ceglédi kép szerepel a megyei kiállításokon. Lehetséges, hogy a ceglédi festők az utóbbi idő­ben egyáltalán nem festenek? Január 22-én megnyílt a Pest megyei képzőművészeti kiállítás, a budapesti Egressy Gábor klubban. A propagan­da elég erőteljes volt, hoz­zánk is eljutott a híre. Aki azonban nem olvasta a gon­dosan megfogalmazott plaká­tot, az huszonkettedikén este a rádió adásában tudomást szerezhetett a kiállításról és ezen belül meghallhatta, hogy a tájékoztatás megdicsérte a szentendrei és a ceglédi fes­tők kiállítását. A Pest megyei Hírlap január 29-i számában a kiállításról írt kritikában a következőt olvastam: „A Do­hány utcai klubhelyiségtől mindenesetre rövidebb az út a Műcsarnokig, mint mond­juk Nagykőröstől vagy Ceg­lédtől.” Ebből a két adatból jogosan következtethettem ar­ra, hogy a ceglédi festők is szépen szerepelnek a kiállítá­son és nyugodtan mehettem fel vasárnap a kiállításra. Ha jól .emlékszem, hetven képet számoltam meg, de egyetlenegy ceglédi sem volt a falon. A minősítést most hagyjuk. Nem feladatom, hogy elmondjam a vélemé­nyemet s csak annyit jegyzek meg, hogy a ceglédi festők képei semmivel sem rosszab­bak az átlagnál: Két dolog lehetséges, sőt megkockáztathatok egy har­madik változatot. A harmadik változat az, hogy a ceglédi festők nem dolgoznak. Erre nem szívesen gondolok, mert nem is tartom lehetségesnek, de ha így lenne, nagyon szo­morú dolognak kellene tekin­teni. A két első változat közül az első az, hogy a ceglédiek­nek ugyan lett volna mit kiál­lítani, de valamilyen okból távolmaradtak a kiállítástól és én ezt a ceglédi festők becsü­letét tekintve, súlyos dolognak tartom, A második változat az, hogy a ceglédiek elküldték képeiket a kiállításra, de azok bizonyos döntés következté­ben nem kerültek falra. Szeretjük és becsüljük a ceglédi művészeket. Ez a ma­gyarázata annak, hogy szóvá tettük az ügyet és megnyug­tatásunkra szolgálna, ha va­laki néhány értelmes szóval világosságot teremtene a kér­désben. Mert szó nélkül hagy­ni, egyszerűen elhallgatni még­sem' lehet. <R) / JElitttiulí útjára a bór labda... Elindult — hogy ellenállha­tatlanul hódítson, hogy ki­csalogassa az embereket me­leg szobáikból és egyéb szó­rakozásaikból, ki a szabadba! Megelőzve a tavasz legelső hírnökét; a hóvirágot is! Remek napsütés, s olyan télvégi enyheség kedvezett az első idei labdarúgó-mér­kőzésnek, amelyen a CVSE a Szolnoki MÁV együttesét lát­ta vendégül. A két NB Il-es csapat felkészülésére megle­pően Sokan voltak kíváncsi­ak — s nem hiába! Mindvégig élénk, jóiramú volt a játék. Az első félidő­ben kiegyenlített volt. Ben­nünket a lendületesséa. na­gyobb labdaéhség, vendége­inket n pontosabb adogatások jellemezték, s bár mi támad­tunk többet, a vezetést mégis a vendégek szerezték meg, védelmünk jóvoltából... Változatos, helyenként már színvonala« is volt a játék, s gyakran verődtek tapsra a tenyerek, különösen Héri egyenlítő góliánál. A II. félidőben mindössze egy helyen változott meg a Kaltenecker — Pákozdi, Gyi- kó L., Gyikó B. — Cson­tos, Lengyel — Héri, Nagy Kökény, Lazányi Botos összeállítású ceglédi csapat; Lazányi helyett Józsa állt be. Ebben a játékrészben jobban kidomborodott fiaink nagyobb erőnléte, amellyel gyakran odaszegezték ellen­felüket a kapujukhoz, s csak kapusuk kitűnő védésének kö­szönhették. hogv ez a fölény gólokban nem jutott kifeje­zésre. Na meg annak is. hogy fiaink eléggé elhanyagolták a kapuralövést. amikor pe­dig arra 'megfelelő alkalom is, még inkább pedig szükség is lett volna... A 3:2-es ceg­lédi győzelem mindenesetre megérdemelt, s a gólokból Hé­ri kettőt. Józsa pedig egyet lőtt De a győzelem örömei mellé még lendületes, s he­lyenként jó játékot is nyúj­tott csapatunk, ami bíztató jel a bajnoki idényre. Külö­nösen fiataljaink jó mozgása volt feltűnő! Ezeknél a fiúk­nál szinte csak bátorság és ön­bizalom kérdése a csapatban való jó szereplés, amihez a többieknek kell majd őket hozzásegíteni. Reméljük, hogy mindezeket a többiek is meg­értik, s ha teljesítik is — az NB II-ben való bentmaradást nem fenyegetheti veszély! Gyikó Lajos. Csontos. Len­gyel, Kökény volt igazán ele­mében, de dicséret illeti a két fiatalt: Nagyot és Józsát is. Hérit eléggé elhanyagolták, pedig ennek az eredményes­ség s a csapat látja kárát. Szerdán délután fél 3 órai kezdettel egyébként a CVSE a Kecskeméti TE-vel játszik edzőmérkőzést, a CVSE-pá- lyán. Vasárnap délután fél 3-kor CVSE—C. Kossuth Építők ba­rátságos labdarúgó-mérkőzés lesz, «zintén a CVSE-pályán. •k Ökölvívóink folytatták jó szereplésüket Nagykőrösön került sor a megyei ifj egyéni ökölvívó­bajnokság küzdelmeire, ahol a CVSE fiataljai két második és két harmadik helyet sze­reztek. Több mint 70 ver­senyző lépett szorítóba, így az elért eredmények igen értéke­sek! A pehelysúlyú Telek és a kisváltősúlyú Hegedűs má­sodik helyezése mellett Né­meth lett a 3 a könnyűsúly­ban. valamint Lehotay a váltósúlyban. Hegedűs a nap legnagyobb küzdelmét vívta, s csak hajszállal maradt alul a bajnokkal szemben. Ezek­kel a.7 eredményekkel egyben a jövő hónapban Kiskunhaia- son sorrakerülő területi baj­nokságon indulásra is jogot szereztek fiaink, akik közül szerencsésebb nárosítás esetén rtagvon könnven bajnokok is kerülhettek volna ki — ie- gvezte rre° csendesen V*~"é Sándor edző. V. A Ceglédi Sütőipari Vállalat az év végi összesítő adatok szerint igen eredményes tevé­kenységet fejtett ki a terme­lés gépesítése területén. Ma már egyetlen olyan üzemük sincs a 21 működő üzemrész közül, ahol ne gépi erővel vé­geznék a legnehezebb munka­fázist, a kenyérdagasztást. Nagy gondot fordítottak a bel­ső szállítások meggyorsítására és a leghigiénikusabb tészta­kezelésre. A Mizsei úti kenyér­gyár részére a saját műhe­lyükben 6 darab nyerske- nyérszállító kocsit gyártottak. Az eddig nehézkes, de igen fontos vízmelegítést a Pesti úti és a Mizsei úti üzemben boy- ler beállításával végzik. A fogyasztókat közvetlenül az érinti, hogy a kenyér és kü­lönösen a péksütemények az előírt súlyban készüljenek. Eb­ben a tekintetben nagy segít­séget jelent az az egyenként 5 kilogrammos nyers tészta mé­résére alkalmas tésztamérleg, amelyet darabonként több mint 7000 forintért vásároltak. Ezzel végzik a nyerstészta- mérést, a Szőlő utcai, a Va­dász utcai, az albertirsai, va­lamint az egyik atoonyi üzem­ben. Máris érezteti a hatását az a 3 darab kiflisodrógép, amely villanymotor meghaj­tással sokkal gyorsabban dol­gozik, mint az ember s amel­lett a géppel sodort kifli pon­tosabban megfelel a minőségi követelményeknek. Az új kifli- sodrógépekből egyet Cegléden, egyet Al.bertirsán, egyet pedig Abonyban helyeztek üzembe. Az új gépek nagy segítséget nyújtanak a termelékenység emelkedéséhez, s ezen keresz­tül a gyártási költségek csök­kentéséhez. Veszélyes a játék A városban sétálva lcpten- nyonion szánkózó, hógolyózó gyerekeket lehet látni. Leesett (kissé megkésve) az első hó! Az idősebbek is örömmel áll­nak meg néhány percre a jár­da szélén, figyelve a gyerme­kek boldog hancúrozását. Az örömbe azonban üröm is vegyül! A gyermekek az út­testet szemelik ki és használ­ják is fel játszótérnek. Ez azonban még csak a kisebbik baj. A nagyobb az, hogy nincs Cegléden hegy és ezért a ko­csik után kötik szánkójukat és így haladnak még a legforgal­masabb úttesteken is. Nem gondolnak arra, hogy hány és hány szerencsétlenség okozója volt már az ilyen „gondtalan” szánkózás. A felelősség elsősorban a ko­csisokat terheli. Ne engedje meg senki, hogy kocsiját szán- karaván kísérje. A rendőrség pedig lépjen fel vasszigorral az ilyen kocsisok ellen. Fele­lősek a szülök is, akik nem törődve gyermekükkel, hagy­ják ilyenkor télen is az utcán csavarogni őket. A dolgozó szülők gyermekei a napközi otthonokban vannak. Egy fel­ügyelő pedagógus se engedjen el gyermekeket a délelőtti vagy délutáni tanulásidő alól, meg nem felelő igazolás nél­kül. Gyerekek! A ti érdeketekben történik minden. Most még haragudtok, dühösködtök és durcáskodtok, de majd ké­sőbb belátjátok, mennyire nekünk volt igazunk. Az út­test nem játszótér! Játsszatok az iskolaudvarokban, a Malom tó szélen, a játszó utcákban, a külterületen, de ne a for­galmas útvonalakon és a vá­ros központjában. Legyetek óvatosak! Vigyázzatok maga­tokra! Igyekezzetek megvál­tozni (mi majd segítünk benne), mert ez a játék veszé­lyes! Vizsgáztak a jövő moto rke rékpá evezető i Január 29-én délelőtt vizs­gáztak a jövő motorkerékpár­vezetői az MHS-nél. Ezen a napon négy csoport vett részt a vizsgán. Az 1. csoport a hús­üzemben tartott tanfolyam volt, a 2. az MHS városi alap­szervezeténél, a 3, a Cifrakerti Állami Gazdaságban, a 4. pe­dig a vasöntő vállalatnál, ösz- szesen 89 fő. A négy csoport közül a vizs­gabizottság értékelése alapján a Cegléd városi alapszervezel motoros-tanfolyama vizsgá­zott a legjobban, a leggyen­gébb eredményt a vasöntő vállalat tanfolyama érte el. Az újonnan vizsgázott motorke­rékpárvezetőknek jó motoro­zást és baleset nélküli ve­zetést kíván az MHS-tanfo- lyam vezetősége. Tíz perc a Az újságíró legkedvesebb munkája a riport. A riportok­ban az élet jelentkezik a maga változatosságában, gaz­dag színeivel. És ebben a vál­tozatosságban a legeleveneb­ben hat a riporter személyes élménye. A disznótorról írt riport akkor a legjobb, ha a riporter egy disznótoros va­csora után ül le az írógép mellé. A kemény télről írt élményszerű riport jéghideg szobában készül és mivel a női hajápolásról akartam ri­portot írni, megadtam magam a sorsomnak és beültem a bura alá. Szöghajamon előtte majd egy órán át babrált a mester. Különböző fogókat vagy csi­peszeket tűzött hajfürtjeim­be. Volt dauer-víz, dolgozott a fésű ■■ és befejezésül jött mindennek a teteje, beültem a bura alá. Hogy mit éreztem, azt ne­héz leírni. Kezdjük talán ott, hogy valami különös zúgás vagy suhogás vibrált a fejem­ben. Ügy éreztem magam, mintha egy rizskásás zsákba nyomtak volna. Persze ezt az állapotot nyugodtan kelleti tűrni és csak annyit enged­hettem meg magamnak, hogy bele-belenéztem az Ország- Világ leg-'j^bb ,szám^^n. Ab­béi. amit ügg\j"l-1'djial elöl- vasiam, egy szót sem értet­tem. bura alatt De ez még csak hagyján. Sokkal rosszabb volt, hogy egy szót sem hallottam s ami nagynehezen eljutott a dob­hártyámhoz, abból sem értet­tem egyebet, csak zagyvasá- gokat. Ha a mester valamit kö­zölni akart velem, elém hajolt és torkaszakadtából ordított, aminek az értelmét inkább sejtettem, mint felfogtam. Fél óráig tartott az inkvi­zíció. Amikor kibújhattam a bura alól. úgy éreztem ma­gam, mintha valami nagy ve­szedelemből szabadultam vol­na. A körbe-karikába ülő asz- szonyok irigyen néztek rám. valószínűleg azért, mert ép bőrrel kikerültem a bura alól. Mindig illő tisztelettel vet­tem tudomásul a női munkát, megbecsültem az asszonyok igyekezetét, amivel szépeknek, sőt szebbeknek akarnak lát­szani, csak azért, hogy ne­künk, férfiaknak minél in­kább tetsszenek. A tűsarkú ci­pők. a fűzők, a leheletvékony harisnyák mind-mind olyan kényelmetlenségek, amiket a mi kedvünkért viselnek el az asszonyok. De mindenekfelett áll ha­vonta az a néhány óra, amit i bura alatt töltenek. Minden tiszteletem és elis­merésem a bura alatt csücsül' asszonyoké! Rik Rózsa, rózsa, száz levelű rózsa... Nagy sikerrel adta elő szom­baton este a városi művelődési házban a ceglédi Táncsics Mi­hály általános iskola a bemu­tató műsorát. A zene, dal, tánc világából szedtek össze gazdag csokrot a város közönségének. Főleg a zenei osztályok szerepeltek. A zenei osztályok énekkara szép ígéret nemcsak a váro­sunknak, de úgy gondoljuk, hogy országunknak is. Megle­pően szép volt a IV. osztá­lyos Vanház Éva szólóéneke. Béres Károly énektanáron kí­vül dicséret és elismerés illeti Varga Pálné és Burányi Tibor- né pedagógusokat népi kultú­ránk fejlesztéséért, ápolásáért, mivel a táncokat ők tanították be. Bájos volt a VIII-os Mó­zes Kata balettszáma is, ame­lyet osztálytársa, Fodor Éva kísért zongorán. Az előadás csúcspontja Szi­kom Etelka énekmúvésznő vendégszereplése és Péntek Lajos énekszámai voltak. A zongorakíséretet Nagy Zsu­zsa zenetanárnő adta. A műsor mindvégig kedves­hangulatos, művészi színvona­lú volt. Kár, hogy a bemuta­tó túl halkan beszélt, s így a közönség nagy része egy-egy szám előtt nem tudta, hogy mi fog következni. A zenei általános iskola énekkara úttörődalokat énekel. A zenei V. osztályos lányok párnatánca. Szikora Etelka és Péntek Lajos, Kálmán Imre: „a Csárdás­királynő” című operettjéből énekel párost. (Foto és szöveg: Gulicska) — A CSEMÖI Rákóczi Tsz vásárolt egy UE 28-as trak­tort, amelynek a bejáratása már megtörtént és várja a ta­vaszi szántást. — A FÖLDVÁRY KAROLY általános iskolában február el­sején lesz megtartva a félévi osztályozó értekezlet, negyedi­kén lesz a félévi bizonyítvány­osztás. — JANUÁR 31-ÉN a műve­lődési ház emeleti nagytermé­ben Komor Béla elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője előadást tartott a társadalmi tulajdon védelméről és az ellenőrzés feladatairól. Az ankéten részt vett Kovács Mihály rendőrfő­hadnagy elvtárs a Pest megyei Rendőrfőkapitányság kiküldöt­te, Enyedi Márton szds, a ceg­lédi kapitányság vezetője, Nie- derman Márton, a megyei ta­nács kereskedelmi csoportve­zetőhelyettese, a városi és já­rási ügyészség vezetői, a keres­kedelmi vállalatok vezetői és bolti dolgozói, mintegy három­százan. Az előadást széleskörű vita követte. Lapunk legköze­lebbi számában részletesen tá­jékoztatjuk olvasóinkat az an­két anyagáról. — NEGYED! JÁNOS Ceg­léd. Toldi utca 15. szám alatti lakos éjjel hangosan énekelt az utcán, ezért 100 forintra bír­ságolták. EGY PILLANATRA Három borjút ellett Irsán Egy fiatal derék tehén Ez esettel kapcsolatban Gondterhelten tűnődtem én. Ily nagyszerű hősi lettnek Követői kik lehetnek? Kiknek állítsam példaként Bikáknak vagy teheneknek? — O — — A FÖLDMŰVESSZÖ­VETKEZET emeleti nagyter­mében az önkiválasztó cipő­vásárnak nagy sikere van. A vásárlóközönség örömmel fo­gadta ezt a vásárlási formát, mert több száz pár cipőből tud saját maga választani. — A DIVATKÖTÖTTÁRU osztályra új színekben és új fazonokban érkeztek kardigá­nok. — A KÍSÉRLETI GAZDA­SÁG területén mínusz 19.8 fok volt a hőmérséklet, ami a meg­indult őszi és kajszibarack ter- mőrügyekben kisebb kárt oko­zott. Ennek tanulmányozása folyik. — MOLNÁR ISTVÁN Ceg­léd, Gém utca 7. szám alatti lakos kivilágítatlan lovaskocsi­val közlekedett, ezért a sza­bálysértési hatóság 80 forint pénzbírsággal büntette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents