Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-07 / 32. szám
ni. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM 1961. FEBRUÁR 7, KEDD SZÍNHÁZI ÉLET ABONYBAN III. rész Barátnőmmel az újságíró klubban vagyok Budapesten. Kissé szorongva figyelem az embereket. Az egyik elmé- lyülten olvas, a másik sietve jegyzetel. Amott élénk beszélgetés folyik. Szemben velünk egy kedves mosolyú idősebb nő ül. Észreveszi, hogy figyelik, régi ismerősként fogadja köszönésünket. — Jankovicshné Kürti Sári, •nyugalmazott színművésznő — mutatja be barátnőm. — Abonyi vagy? — kérdi meleg érdeklődéssel. Szavaiból megérzem, valami kedves emlék fűzheti községünkhöz. — Hej, mikor én Abonyban játszottam — abban a szép és sokvirágú városkában — de boldog voltam! Rögtön arra kérem, mondjon hát valamit az abonyi élményeiről Sári néni. „Sári néni?” Öh, dehogy! Ö most is Sárika. Ehhez a megszólításhoz van szokva, s úgy ragaszkodik hozzá, mint ifjúkori emlékeihez. Magam is hamar meggyőződöm, hogy szellemileg hihetetlenül friss és üde a mi 86 éves Kürti Sárink. — Fiatal kislány voltam, de nagyon önálló — mondja. — Betanultam néhány verset és jelentkeztem a színiakadémián. Felvettek. Szüléimét ezzel kész tény elé állítottam. Fél év múlva ösztöndíjat kaptam. Amikor végeztem, két helyre is szerződtem. 1898-ban a kecskeméti társulattal szerepeltem Abony-- nyári--"fa- színházában. Művészi pályám első sikerei ehhez a színpadhoz fűződnek. Nagyon boldog voltam. Egy hónapig tartózkodtunk Abonyban. — Milyen darabokkal hódították meg az abonyi közönséget? — A cigány, A csikós. Ka- méliás hölgy, Betyár kendője című darabokkal léptünk fel. Drámai szende vagy szubrett voltam. — Személyes barátságot kötött-e Sári néni valakivel Abonyban? — A színházlátogatókat mind jó barátunknak tekintettük. Emlékkönyvemben sok abonyi név .szerepel. Az ottani huszárszázad is beírta nevét. — Megláthatnánk-e ezt az emlékkönyvet ? — Bár kedves emlékem volt. mégis odaajándékoztam a Színháztörténeti Múzeumnak, hadd lássák mások is. — Abonyból merre vezetett művészi útja? — A Nemzeti Színház és a Vígszínház tagja lettem- 1943- ban mentem nyugdíjba. 1945 után sokszor szavaltam Petőfi-, Vörösmarty-, Ady-, József Attila-verseket. Ma sem tétlenkedem. Nem régen írtam a rádió részére Paulai Edéről, a Nemzeti Színház volt igazgatójáról. Mikor elválunk, hosszan nézek utána, a most is üde, fiatalosan és divatosan öltözködő Kürti Sárira. Elgondolkozom. 62 évvel ezelőtt egy hónapig játszottak Abonyban a színészek, tehát mintegy harminc előadást tartottunk a nyári színházban. , Játszanak-e most a Déryné ; és a Szigligeti Színház tagjai í Abonyban harmincszor? Nem.! Van-e színházunk? Nincs. Ha í ezzel az összehasonlítással fe- ; jezném be ismertetésemet, j helytelen eredményt mutat- • nék fel. Azt kell megnéz- \ nünk, kik látogatták akkor a | színházat, és kik ma? Akkor: túlsúlyban az abonyi urak, most az abonyi dolgozók: parasztok, munkások, szellemi dolgozók; az igazi abonyiak. Nemrégen hallottam egyik ismerősömtől a következő esetet. Századunk elején, nehéz drámát adtak elő községünkben a Nemzeti Színház tagjai. Nagy plakátok hirdették az előadást, de a közönség egyre apadt, sok jegy maradt eladatlan. Amikor a falu népéből sokan ügyesbajos dolgaikat mentek intézni a városházára, az egyik tisztviselő ingyen osztogatta köztük a megmaradt jegyeket. Vonakodtak azonban elfogadni, mert attól tartottak, hogy valami új adófizetésre ugratják be őket az ingyen jegyekkel. És ma? Soha nem tapasztalt érdeklődéssel fordul lakosságunk a kulturális rendezvények felé. A Petőfi Művelődési Ház igazgatójának naptárában nincs egyetlen szombat vagy vasárnap, amikor ne volna előjegyezve valamilyen előadás. A Déryné Színház, a Ffeißfi Színpad, a szolnoki Szigligeti és a kecskeméti Katona József színház sok művészi élményt nyújt vendég- szereplésével községünknek. Ezért dolgozik a földművesszövetkezetünk és egyéb együttesek színjátszó csoportja is. Községünk vezetősége szem előtt tartja államunk művelődéspolitikáját és minden módot és alkalmat megragad, hogy Abony népe ez irányban is előrehaladjon. Nagyon hiszem, hogy nem sokáig kell várnom egy új és modern berendezésű, nagy művelődési ház építésére, amelyben a hosszú és komoly klasszikus darabok előadására is al Í'^ecjcjeii Se ta a tsz-b Péter Ida Hajnali öt órát mutat az óra mutatója, amikor a község párt és a tanács vezetői, valamint a tsz-ek elnökei és főmezőgazdászai reggeli ellenőrzést végeznek a község tsz- eiben. A tsz-elnökök saját portájukon, a főmezőgazdászok pedig a másik tsz-ben végzik az ellenőrzést és hívják fel a figyelmet a hiányosságokra. Baráti tanácskozás ez. Az elvtársi .segítségnek, baráti tanácsadásnak meg is van a foganatja. Javaslatok alapján máris intézkedések hangzanak el, amelyek egy célt szolgálnak, tsz-eink további gazdasági megszilárdítását. Ebben az időben kezdődik a reggeli etetéshez való felkészülés. Serényen folyik mindenütt a munka. Hatalmas üstökben melegítik a vizet a több száz sertés részére. Egyes helyeken mázsaszám főzik a burgonyát a hízóállománynak. A szarvasmarha és lóistállókban almoznak, de készítik a takarmánykeveréket az etetéshez is. Többnyire példás a rend, a tisztaság. Az állatok kondíciója kielégítő. Igyekeznek a gondozók a rendelkezésre álló takarmányt változatosan adni az állatoknak. A körletekben kifüggesztett munkarendet, a tűzvédelmi rendelkezéseket betartják. A serény munka közben alig veszik észre a látogatókat. A gondozók munkáján látszik, hogy nemcsak most, de egyébként is rendesen, szívből végzik. Közben beszélgetésre is jut idő. s a kérdésekre hozzáér en tőén adják a választ, itt is, ott is elhangzik egy-egy javaslat. A lóistálló körül nagy a sürgés forgás. Fognak a fogato- sok. Ki „szeletért’* megy, ki a takarmányt hordja szét. Nemhiába van nekik a legtöbb munkaegységük. De dolgoznak is korareggeltől késő estig, esőben, sárban. A csúszós idő miatt a patkók vasalására fokozottabb gondot fordítanak és vizsgálják éber szemmel a patkókat. A következő állomás a juhok szállása. Nyolc óra, mire ide érkezik csoportunk. Éppen a bárányok kapják az adagot Külön akolban szaladgálnak anyjuk mellett a kisbárányok de ők is kezdenek ismerkedni már a takarmányféleségekkel. Elhelyezésük biztosított, takarmányozásuk megfelelő, állapítja meg a vendég főmezőgazdász. Tíz órakor ülnek össze a különböző csoportok és megbeszélik a látottakat. A szemle jó és helyes volt. A gondozók örömmel vették a látogatást és érezték, hogy munkájukat sokra értékelik. A vezetők pedig a tapasztalatok megbeszélése után intézkedéseket tehetnek a hibák felszámolására. Ritka szép, kedves ünnepség zajlott le január 29-én a Batthyány utca 19. szám alatti házban. Drávái Mihály és felesége — Beviz Erzsébet — házasságuk hatvanadik évfordulóját, gyémántlakodalmukat ünnepelték. Mindketten 88 évesek, frissek, egészségesek. Tiszteletükre ünnepi ebédre gyűlt egybe az egész család: gyermekek és unokák. Valamennyien nagy szeretettel vették körül az ünneplő házaspárt. Ismerőseik, barátaik dísztáviratban küldték el jókívánságaikat Ismét a moziról Tűzeset gondatlanságból Az épülő kádfürdő pincéjében tűz ütött ki az elmúlt héten. Szilágyi Imre és Ta kacs József, az építő vállalat dolgozói bitument melegítettek, majd a tüzet őrizetlenül hagyva, eltávoztak munkahelyükről. Távollétük alatt az üstből kicsorgó bitumen meggyulladt, s visszatértükkor már csak a lángban álló pincét találták. Az esetet azonnal jelentették a tűzoltóságnak, akik a helyszínre vonultak, s a keletkezett tüzet sikerült elfojtaniuk. Az ott tárolt anyago kát tehát megmentették. Nagyol)!) anyagi kár szerencsére nem történt, az ügyet azonban kivizsgálják. Az eset figyelmeztet arra. hogy szabad tűz esetében nagyobb gondot kell fordítani annak kezelésére, őrzésére. A/, «‘iij*edélv meg nem engedett felhasználása Közös megegyezés alapján idős Kovács Sándor eladta a Kossuth Termelőszövetkezetnek a Piócás dűlőben levő tanyáját. Az árban nemcsak az épület, hanem a környező élő- fák is benne foglaltatlak. A 1 megegyezés létre is jött, amikor 'id Kovács Sándornak furcsa gondolata támadt. Fakitermelési engedélyt kért 10 fára, amelyet belterületi telkén akart kiszedni. S miután az engedély birtokában volt, egykori tanyaépületénél szedte ki a fákat. A kitermelt fát hazaszállította. Az engedély meg nem engedett, magyarán szólva törvénytelen felhasználása egyáltalán nem zavarta. A terme Uiszöveí kezet feljelentést tett ellene, a hatóságok pedig megindították ellene az. eljárást. Két éve a filmcímek után a moziműsor feltünteti azt is, hogy egyes filmeket milyen leorhatárú egyének látogathatnak. Nem is volt ezzel sokáig semmi baj. Mostanában azonban elmarad a filmcímek után a korhatár jelzés, s így a mozi dolgozói sem tudnak biztosan állást foglalni, hogy az ifjúság és a gyermekek melyik filmet tekinthetij- meg. Emellett új szokás lépett életbe: az iskolás gyerekek az esti előadásokat is látogatják. Bár a rendelkezés tiltja, s az ifjúságvédelmi tanács ellenőrzi, hogy ilyen ne fordulhasson elő, mégis gyakran tanúi vagyunk. Mit lehet ezellen tenni? Itt volna S2iikség tudatos, társadalmi összefogásra a szülök és a felnőttek nevelésére. Mert mi történt? A szülő fittyet hányva az iskola rendelkezéseinek, elviszi magármi a gyermekeit. A jegyet felnőtt váltja, s így a pénztáros magától értetődően nem ellenőrizheti, hogy az előadást milyen idős gyermek akarja megnézni. A moziüzém terv szerint dolgozik, s az üzemvezetőnek a tervet teljesíteni kell. Érthető, hogy szembeszáll az ifjúságvédelmi tanács tagjaival is, amikor azok felvetik e lazaságot. Felvetődig a kérdés: mi a fontosabb: a terv, vagy a rendelet betartása? Ezen a szülőknek, sem árt, ha elgondolkoznak. ÉRZÉSEINK címmel tárt előadást az irodalmi kör február 8-án, szerdán 6 órakor a zeneiskola nagytermében. Az előadáson a magyar és a világirodalom legszebb szerelmes verseit szavalják az irodalmi kör tagjai. BEFEJEZŐDTEK a félévi vizsgák az általános iskola j levelezőtagozatán is. fgy fél- í száz levelezőhallgató és több | mint kétezer általános isko- I lai tanuló kapta meg félévi ér- I tesítőjét a községünkben. ÜGYELETES ORVOS feb- | ruár 12. Dr. Fekete Sándor. ÜGYELETES gyógyszertár: 1/3 Kossuth tér 12. A ház, a Béri kovács háza, amit az özvegy maga lakott, a falu alatt, egy kis akácerdő mögött, a Homokdűlöben állt. Az erdőt kettészelő gyalogút éppen nekiviszi az embert a Béri tanyájának, lehetetlen eltéveszteni. Van ott egy kis putri az erdő szélében, a csősz háza, szemben van a Béri háza a putrival, nagy darab puszta föld leözepén. Rozoga ház — szőlők voltak ott valamikor — kis présházból lett átagyusz- tálva negyvenötben lakóháznak — lehetetlen azt meg nem látni! Akkor azonban szerdán este nem látszott. Az ember csak csudálkozott. Hirtelen esteledő idő volt, s éppen ködök is kezdtek leereszkedni a földekre, gondolta. attól nem látja a házal. Előbbre ment, megkereste az utat, ami bevisz a tanyába, s elindult rajta. Sokáig ment, míg csak friss szántásba nem süppedt a Iába. — Ejnye hát — gondolta —, ez mán a tsz földje! Tegnap láttam szántani itt a Zetort a ház mögött!... De hát hol a ház? Úgy látszik eltévedtem, ez a kis bor megzavart! No, menjünk csak! S visszament az erdő aláA Onnan kezdte újra. öt perc múlva újból ott állt a friss szántás közepén. Beállt, nézelődött a ködben. — Hát nem az erdőtől, a falutól köll kezdeni újra!... Mert úgy látom, valahol mindig eltévesztem az utat. No gyerünk csak! TÍZ PERC MÚLVA ismét a szántáson állt. A házat nem látta, csak a ködöt. Diadalmasan ült a földeken, beborítva mindent a kapzsi szem elől. Az ember megpróbálta ösz- szeszedni minden józan eszét. — Meg kell a házat keresni... Az az erkölcstelen nő- személy, ha megtudja, hogy részegen nem találtam oda hozzá, még csúfot űz belőlem ... .4 falu szájára tesz!... Hát most már visszamenni nem lehet, meg kell a házat keresni! S nekifogott keresni a házat. Először csak vaktában botladozott, aztán valami részeg ötlet azt diktálta neki, hogy „Vince komám, itt a módszeres munka nélkül nem lesz eredmény ... az úttól a szántásig alaposan át kell taposni a ködöt...” — Mert itt köll lenni a háznak ebben az istentelen köd- btn. csak ne n látom, mer a ház is fehér, meg ez a fene- ség is ... Hogy minek teremt az isten ilyen ocsmányságot, most taposhatom. S nekifogott ölelgetni a ködöt. Lépésről lépésre haladt. Nagy munka volt. Reggel befogott, s kihajtott megnézni azt a házat. Semmi nyomát nem találta. Csak a szépen felszántott föld volt ott a tanya helyén, AZ ÉPÜLET és Lakáskarbantartó Ktsz nevet vette föl az eddigi Mezőgazdasági Ktsz. A ktsz dolgozói Abony és a környező községek magán és közületi építkezéseit végzik, a lakosság javító munkálatait igyekeznek gyorsan elvégezni. MEGKEZDŐDTEK a zár- számadási közgyűlések községünk termelőszövetkezeteiben. Előreláthatólag február 20-ig valamennyi termelőszövetkezetben megtörténik a zárszámadás. Az 1961-es gazdasági év terveit is megvitatja a tagság. LÉGOLTALMI kiállítás , nyílt a tanácsház nagytermé- \ ben. A kiállítás naponta dél- \ előtt 9 órától megtekinthető. I NAGY SIKERREL szere- ípelt az Abonyi KSK kézilabda- ! csapata Törökszentmiklóson : a Szolnok megyei teremkézi- labdabajnokságon. Az első nap négy mérkőzéséből 8 pontot szerzett az abonyi együttes. — HÁROMSZÁZZAL gyarapodott a vetőmagot árusító boltok száma az országban. Tizenötmillió tasak kifogástalan minőségű magot hoztak forgalomba. Száznegyven fajta konyhakerti növény és hatszáz fajta virág magja között válogathatnak a termelők. — ISMÉT MŰKÖDIK az Etna, a tűzhányó krátere köveket vetett ki magából és a hegy oldalán láva > ömlik. A lakosságot nem ; fenyegeti veszély. — HATVANEZER TON- : NA vízkiszorítású tankhajó- : óriást építenek a Szovjet- \ unióban. A tartályhajó ; húsz vasúti szerelvény olaj- \ szállítmányát képes befo- ! gadni. Totótippjeink február 12-re 1. Bari—Internazionale 2 2. Fioreutina—Sampdoria 1 3. Lanerossi __Bologna x 1 8 4. Lazio—Juventus x 2 5. Lecco—Catania 1 2 6. Milan—Padova i 7. Spal—Atalanta 1 2 8. Torino—Napoli x 2 1 9. Udinese—Roma x 2 10. Lyon—Angers 1 11. Toulouse—Sedan x 2 12. Valenciennes—St. Etienne 1 2 Pótmérkőzések: h L x. 12, L' í s nemely rossz vályogdarab, j amit elfelejtettek szétverni. $ A tanyát lebontották. Az ember felhördült. — De mikor? ... Kedden ^ még itt állt. £ AZ ÖREG CSŐSZ kinn \ nyesegette a fákat az erdő- % szélen, odahajtott hozzá. — Adj isten, János bá. Ho- } va lett innen a Béri özve- Z gyének a háza? Kedden még % itt állt. $ — Az itt, de szerdán már % lebontották. í — Le-e? í — Le — bólintott az öreg. — Hát nem tudja, hogy be- % vitte az asszony a földet a £ közösbe, maga meg beköltö- ^ zott a faluba . .. No aztán, ^ hogy ne kölljön a traktor- % nak kerülgetni itt azt a rossz % házat, tegnap lebontották... \ Tdeállt hajnalban i'ontatók- % kai, teherautóiddal vagy húsz í tag a közösbül, szétverték a í házat, az anyagot nieg feldo- ^ balták a kocsira. Délre mán í nem volt itt semmi... Ja í kérem, sok ember, sok kéz, í gyors mun/ca — ilyen fúr- $ fangos ez a közös ... Siettek. £ Hogy a fagyok előtt kész le- í gyenek ... Meg aztán nem egyik napról a másikra tör- % térit ez, meg volt mán be- £ szélve kérem, még a múlt í héten, J Az ember újra felhördült: \ — A múlt héten? No a fe- '/. ne cu egye meg! f S csúnyán a lovak közé csa- í pott. A csősz meg csak nézett az | elrobogó kocsi után. Hát ezx | az embert ugyan már m.i \ telte? t — temes — KÖDBEN SÁNDOR VINCE, a felvégi Sándor-fiú, aki azt mondja mindig, nem a csoportban van az erő, emberek, hanem a két jó karomban, két jó lovamban, jó fekete földemben ... ez a Sándor-fiú a múlt hetekben, amikor olyan bolond módra ki akart az idő tavaszodni, egy szombati piacnapon összetalálkozott a Béri kovács özvegyével. Rég kerülgette már, beszélni akart vele ... Mondogatták a faluban, hogy az asszony, mióta megözvegyült» köny- nyen szót ért a férfiemberrel ... Ezt akarta kipuhatolni, mert az ö asszonya, mióta gyereket vár, nebánts- virág. A kovács özvegye az ajánlatra először egész elképedt, de aztán gondolt egyet... — Hát... én nem bánom, no! Gyere el... mikor is? : Gyere el szerda este . .. ; Nem, nem ... előbb semmidképpen nem lehet — mondta I —, tudod, van úgy az asz- í szony, van olyan napja, hogy lnem leitet... De szerdán mán \ elgyühecc. Mondom — szólt ; végül újból a férfi után — < szerda este előtt hiába is < gyünnél! í SZERDA ESTE elindult hát. \ Jócskán volt bor is benne — S útközben benézett a sógorá- \ hoz, meg a kocsmába is, j alibi végett — meg egyéb- ként is, asszonyhoz hetykén \ megy az ember — hát du- % dolászva ment, Az erdőt fazonban, hogy elhagyta, meg- £ torpant benne a nóta. Úgy ^ találta kis nézelődés után, £ hogy eltévedt. Kezdett tü- *• nödni.,.
