Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

1961. FEBRUÁR 5. VASÁRNAP «ST SfECVKI ■zSCírlap 9 Tárgyalások Bonnban — s ahol tárgyalások kellenének: KONGÓ és LAOSZ Most a nyugatiaknak be kell látniok, hogy ez a politi­kájuk csak zűrzavart, szen­vedést és nyomort hozott Kon­gónak — semmiesetre sem megoldást. Kongó nem lett az, amivé szerették volna ten­ni: nyugatbarát kormányzat­tal rendelkező ország, amely névleg független, de amely­nek gazdasága változatlanul a nyugati nagyvállalatok érde­keit szolgálja. Most szemmel láthatólag két út körvonalai bontakoznak ki. Az egyik, a rossz, s erre erőteljesen rá­léptek már Kongó makacs gyarmatosítói, a belgák: pénzt, Változatlanul napirenden van a kongói kérdés, paran­csoló szükségesség ennek megoldása. Ugyancsak nemzetközi tárgyalások útján lehet csak felszámolni a laoszi belháborút. Kommentárunk harmadik része az amerikai—nyugatnémet pénzügyi tárgyalásokul foglalkozik. Zsákutca és lehetőségek Valami érik Kongóban. A múlt héten ismét az Egyesült Nemzetek Szervezetének leg­fontosabb testületé, a Bizton­sági Taná:s elé került ez a ne­héz ügy. Ebben az afrikai országban anarchia, zűrzavar, gazdasági pangás és éhínség uralkodik, s ez az állapot sokáig nem ma­radhat fenn. Időnként fegyve­res harcok lángolnak fel a kü­lönböző tartományokban, s ha nem is nagyszabásúak ezek az összecsapások, mégis maguk­ban hordják egy általános pol­gárháború veszélyét. Sőt, egyes nyugati lapok azzal fenyegetik olvasóikat, hogy Kongóból „új Korea” válhat. A Welt című nyugatnémet polgári lap alap­jában helyes értékelést ad a helyzetről, amikor így ír: itKongó egyre inkább külső ér­dekék játékszerévé és kalan­dorok paradicsomává lesz. Ma­ga az Egyesült Nemzeteik Szer­vezete sem ártatlan ebben a fejlődésben.“ Bátran mondhatjuk, hogy az eddigi nyugati politika zsák­utcába jutott Kongóban. En­nek egyik jele, hogy állítólag az új amerikai kormány kon­gói politikájának felülvizsgálá­sát tervezi. Sajtójelentések be­számolnak arról, hogy „az Egyesült Államok kormánya újabb kísérletet tesz a kongói helyzet orvoslására”, s ennek folyamán figyelembe veszi Lu­mumba személyét is. A Wash­ington Post kerekebben ki­mondja: „Kennedy nem lát győzelmet Kongóban a Nyu­gat számára és ezért örömmel egyeznék bele egy számára el­fogadható megoldásba.’’ Mindazok, akik Kongóban jártak és elfogulatlanul ítélik meg a helyzetet, elismerik, hogy Lumumba nélkül nem le­het politizálni ebben az or­szágban. Ami magyarán any- nyit jelent, hogy Lumumbának nagyon sok híve van, hogy az a politika, amelyet Lumumba képvisel — az egységes és va­lóban független Kongó — még a törzsi ellentétektől szabdalt új köztársaságban is milliók számára vonzó. Zsákutca a Nyugat számára — mondtuk — s valóban az. Emlékezzünk csak az esemé­nyek kezdetére. Kongónak volt egységes kormánya és parla­mentje, s egyetlen szocialista vagy más haladó kormány sem követelte, hogy például Kasza- vubut vagy más néger politi­kust zárjanak ki e kormány­ból. S ekkor elkezdődött a nyugati hatalmak manővere­zése. Először Katanga minisz­terelnöke. Csőmbe kapott ösz­tönzést arra, hogy az „uránium­tartományt” elszakítsa. Az­tán Kalondzsi próbálta a gyé­mánt-tartományt „függetleníte­ni”. Keserű fordulatot hozott a Kongói Köztársaság életé­ben, hogy Kaszavubu köztársa­sági elnök hátbatámadta Lu- mumbát. S hogy teljes legyen a zűrzavar, feltűnt Mobutu, amerikai és belga pénzen szer­vezett zsoldoscsapataival. Lu- mumbát letartóztatták, megkí­nozták. Fellángolt a testvér­harc. fegyvert és kalandor szellemű embereket küldenek Csom- benak és Mobutunak. Bel­giumban valóságos idegenlé­giót szerveznek kongói útle­véllel. A kép világos, két eszközzel akarják fenntartani a gazdasági és a politikai be­folyást, nyugatbarát fekete báb-politikusokkal és jól fi­zetett fehér idegenlégiósok­kal. A másik megoldás (s ennek természetesen sok változata lehet), ha nemzetközi síkon megegyeznek abban, hogy el­sősorban a, belgák, de a többi nyugati hatalmak is megszün­tetik a kongói beavatkozást, kiszabadítják Lumumbát, le­hetővé teszik a törvényes kor­mány és a törvényes parla­ment munkáját, s arra ösztön­zik kongói embereiket, hogy működjenek együtt Lumumbá- val. Három javaslat — egy megoldás L aoszban semmivel sem jutott közelebb a helyzet a megnyugváshoz. Véres pol­gárháború dúl itt. s ha Kongó esetében azt mondtuk, hogy a zűrzavart a nyugatiak bea­vatkozása okozza, ebben a kis délkelet-ázsiai országban ural­kodó állapotokról megjegyez­hetjük: a belháborút ugyan­csak a nyugati beavatkozás robbantotta ki. Jelenleg három javaslat sze­repel a nemzetközi 'sajtóban a laoszi helyzet megoldására. Az első reálisan egyáltalán nem gondolkodó nyugati és délkelet-ázsiai köröktől szár­mazik. Így hangzik: a SEATO, vagyis az amerikaiak által vezetett délkelet-ázsiai katonai tömb küldjön megfigyelőket Laoszba. Ennek a javaslatnak a megvalósítása semmiféle megnyugvást nem hozna, — ellenkezőleg. A SEATO-ban olyan kormányok vannak képviselve, amelyek reakció­sak, saját népűiket is elnyom­ják. Egyébként megfigyelők még sehol a világon nem ve­tettek véget háborúnak. A másik javaslat ennél reá­lisabb, s tulajdonképpen a régi nemzetközi ellenőrző bi­zottság felelevenítését ajánlja. Amikor a franciák végleg ve­reséget szenvedtek az indokí­nai gyarmati háborúban, Genfben egy nemzetközi kon­ferencián háromtagú ellenőrző bizottságot hoztak létre, amelynek az lett volna a fel­adata, hogy őrködjék a volt indokínai francia gyarmatok semlegessége és állami léte fölött. E bizottság tagjai In­dia, Lengyelország és Kanada voltak. A harmadik javaslat újke­letű, s Kambodzsa miniszter- elnöke vetette fel. Üljön ösz- sze a szomszédos és érdekelt országokból 14 tagú nemzet­közi értekezlet, s oldja meg a laoszi kérdést. A változott viszonyokat ez a tanácskozás fejezné ki a legjobban. Alkudozás Bonnban A merikai—nyugatnémet tár- zetnie gyalások folynak Bonn- tősen ban. Arról van szó, hogy Washington pénzt akar Ade- naueréktól. Hónapok óta tart a huzavona, s mindeddig nem tudtak zöldágra vergődni. Először akkor bukkant fel ez az amerikai igény, amikor Ei­senhower kiderítette, hogy im­már tűrhetetlen az Egyesült Államok költségvetési hiánya. Tavaly csaknem négymilliárd- dal több volt a kiadás, mint a bevétel, s ennek fő oka az, hogy Washington külföldi ka­tonai kiadásai rendkívül na­gyok. A külföldön állomásozó amerikai csapatok és a szép számú támaszpontok költsé­gei, a fegyverszállítások, a katonai segélyek temérdek pénzt emésztenek fel. így jött az amerikai kormány arra a gondolatra, hogy a gazdasági­lag erősebb nyugat-európai szövetségeséhez fordul: járul­jon hozzá az eddigieknél na­gyobb összeggel a katonai ki­adásokhoz. Nyugat-Németor- szág úgy szerepel a nyugati világban, mint „európai pén­zeszsák”. Évekig, mint sze­gény, legyőzött állam, élvezte a különböző segélyeket, fegy­verezték anélkül, hogy lénye­ges összeget kellett volna fi­s gazdasága meglehe- felfejlődött. Most, az amerikaiak — gazdasági ba­jaik közepette — követelik, hogy Nyugat-Németország „mutassa ki háláját”, vagyis fizessen többet, például járul­jon hozzá tetemesen a Nyu- gat-Németországban állomá­sozó amerikai NATO-csapatok költségeihez. Bonn azonban nem akar fi­zetni. Különböző kifogásokkal és ürügyekkel utasítja vissza az amerikai követeléseket, igyekszik húzni az időt, s olyan ajánlatokat tesz, ame­lyek nem elégítik ki Wash­ingtont. Igyekszik minél ala­csonyabbra alkudni az egyéb­ként elkerülhetetlenül kifize­tendő összeget, s minden bi­zonnyal politikai engedménye­ket is ki akar csikarni az anyagi hozzájárulásért cse­rébe. Tatár Imre a Laosz elleni agressziót A laoszi kormány felhívása — Kuomintang-bandák Laoszban A laoszi kormány felhívás­sal fortéit a néphez és a had­sereghez. A kormány felhív­ja a lakosság minden rétegét, hogy szorosan zárkózzék fel a kormány és a hadsereg mö­gé, határozottan küzdjön ha­zája függetlenségéért. A laoszi kormány felhí­vással fordul minden szabdságszerető néphez, ítélje el a Laosz elleni agressziót, és támogassa azt a javaslatot, hogy f nemzetközi értekezletet hívjanak össze az imperi­alista agresszió megszün­tetésére. A laoszi kormány hivata­losan ismét kijelenti: ameny- nyiben az imperialista ag- resszorok nem vonják ki csa­pataikat Laoszból és nem szüntetik meg a lázadók fegy­veres támogatását, kénytelen lesz segítségért fordulni a baráti országokhoz, hogy meg­védelmezze az ország füg­getlenségét és szuverenitá­sát. A Neo Lao Hakszat Párt központi bizottságának szó­vivője nyilatkozatot adott ki, és ebben erélyesen elítéli, hogy Hammarskjöld ENSZ- főtitkár Tuomioja-t külön megbízottjaként. Laoszba küld­te. Norodom Szilhanuk kam­bodzsai államfő legutóbb be­szédet mondott Battambang- ban. Kijelentette, hogy az ál­tala javasolt szélesebb körű nemzetközi értekezlet össze­hívásához eddig csak szoci­alista országok — a Szovjet­unió, Kína és Lengyelor­szág — járultak hozzá, az imperialisták nem akarnak nemzetközi ta­nácskozást a laoszi kér­désről. Szihanuk hangsúlyozta, hogy a laoszi kérdés komoly gon­dot okoz Kambodzsának, mert csak akkor látja béké­jét biztosítottnak, ha a ja­vasolt értekezletet megtartják és véget vetnek a háborúnak Laoszban. A Remnin Ribao szombati számában kommentárt ír Laoszról és támogatását fejezi ki a törvényes laoszi kormány legutóbb hozott pozitív intéz­kedései iránt. A kommentár hangsúlyozza, az amerikai imperialisták agressziója sohasem sem­misítheti meg a laoszi népnek azt az akaratát, hogy megvédi országa függetlenségét, egységét, békéjét és semlegességét. A laoszi nép nagyobb győzel­mekre képes, ha még szorosab­ban tömörül a Souvanna Phou- ma kormány körül és szilár­dan kitart harcában. Az Uj Kína hírügynökség nyugati jelentéseket idézve, közli, hogy a Burma északi részébe visszaszorított csang- kajsekista bandák nagy számban keltek át a Mekong folyón és léptek laoszi terü­letre. Egy részük Thaiföldre ment tovább. Az UPI egy taj- peji jelentése szerint Thaiföld tajpeji nagykövetségének egy szóvivője is elismerte, hogy asszonyok! Figyelem! Izletesebb lesz az étel, ha a főzésnél új for­májú gépi főzőkanalat használ. Beszerezhető a Vasért és földművesszövetke- zeti boltokban külön* böző méretekben. Gyártja: Pomázl Fa iparosok Ktsz A brazil hatóságok átadták a Santa Mariát a portugál kormány képviselőjének Az AFP és az UPI jelen­tése szerint Diaz Fernandes brazil tengernagy, a 3. hadi­tengerészeti körzet parancs­noka. szombat délben kormá­nya nevében átadta a Santa Maria óceánjárót a portugál kormány képviselőjének. Galvao kapitány és társai, mint ismeretes, politikai me­nedékjogot ^kaptak Brazíli­ában. Az AFP jelentette, hogy be­futott Recife kikötőjébe a Santa Maria testvérhajója, a Vera Cruz portugál óce­ánjáró. amely fedélzetére ve­szi a Santa Maria Európá­ba és a Kanári-szigetekre igyekvő utasait. A Santa Ma­ria állltólae nélhány napon belül készül kifutni Recife- ből. Egy felségjel nélküli repülőgép ellenforradalmi röpcédulákat szórt Havannára Pénteken este a kubai fővá­ros felett körülbelül 65 méter magasságban felségjel nélküli könnyű repülőgép zúgott el. A Cabana-erőd légvédelmi ütegei tüzet nyitottak a gépre, de nem sikerült eltalálniuk. A gép ellenforradalmi röpcédu­lákat szórt a városra; ezekben felhívja a diákokat, ne láto­gassák az iskolákat és az egye­temeket, amíg a Castro-kor- mány hatalmon van. csangkajsekista katonák menedéket kaptak Thai- földön és közülük néhá­nyat a thaiföldi légierő szállított Észak-Burmából Thaiföldre. A csangkajsekista katonák Laoszba azért mennek, hogy támogassák a lázadókat a Patet Lao egységei ellen folytatott harcban. A Reuter közli azt az érte­sülését, hogy Kennedy új kormányának véleménye szerint a laoszi válságot meg lehetne ol­dani egy olyan koalíció megteremtésével, amely­ben Souvanna Phouma is részt venne. Azt azonban az Egyesült Államok nem látná szívesen, ha Souvanna Phouma lenne ennek a koalíciós kormány­nak a miniszterelnöke, mint ahogy azellen is tiltakoznék, hogy ebben a kormányban a Patet Lao képviselői is részt vegyenek. Kongó kérdése a washingtoni kormány tanácskozásai középpontjában 'Nyugati hírügynökségek je­lentéseiből kitűnik, hogy Washingtonban tanácskozás tanácskozást követ, hogy Ken­nedy kormánya a nyilvánosság elé léphessen Kongó kérdé­sében vallott álláspontjával. Szombaton délelőtt Timberla- ke, az Egyesült Államok !eo- poldville-i nagykövete tájé­koztatja Kennedy elnököt a kongói helyzetről. Washingtoni hivatalos körök szerint az amerikai kormány he­lyeselné Kongóban koa­líciós kormány megala­kulását. A New York Times washing­toni értesülései szerint a Kennedy-kormány a kongói koalíciós kormányt „föderalis- ta” alapon képzeli el — tehát az egyes tartományok képvi­selőiből összeállított kormány­ra gondol. A lap megjegyzi, a korábbi amerikai állásponttal szemben a Kennedy-kormány felismerte, hogy a tervezett koalíciós kormány nem való­sítható meg „Lumumba, vagy legalábbis pártjának képvise­lete” nélkül; Chiléből érkezett jelentés szerint a chilei kormány elhatá­rozta, eleget tesz Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár kérésének és katonai pi­lótákat bocsát a kongói ENSZ-rendfenntartó erők rendelkezésére. Pénteken érkezett meg Kai­róba Szaid Eddine Sazly ez­redes, aki az EAK egyik kon­gói ENSZ-egységének parancs­noka volt. Kijelentette, Belgium NATO-f egy vére­ket juttat Mobutu zsol­dosainak, de „Made in USA” feliratú, hatalmas ládák is szakadatlanul ér­keznek a Mobutuék el­lenőrzése alatt álló repü­lőterekre. Ismertette a kongói helyzetet és megállapította, hogy a tör­vényes kongói kormány erői­nek módjuk lesz saját irányí­tásuk alá vonni a jelenleg Mo- butuéktól megszállt egyenlítői tartományt, mert a lakosság nagy része Lumumba törvé­nyes miniszterelnök híve, Marokkói miniszter Hruscsov közelgő látogatásáról Alaui, Marokkó tájékozta­tásügyi és idegenforgalmi minisztere nyilatkozott a TASZSZ-naik Hruscsov szov­jet kormányfő és V. Moha­med marokkói király közel­gő cserelátogatásáról. — A francia és a spanyol hódítók ellen vívott hosszú nemzeti felszabadító har­cunkban mindig élveztük a Szovjetunió erkölcsi támoga­tását — hangoztatta. — A Szovjetunió hű maradt Le­nin tanításához, aki a szo­cializmus alatt nemcsak a kapitalizmus, hanem a gyar­mati rabság leküzdését is ér­tette. Hruscsov marokkói utazása új szakaszt nyit együttműködésünkben. A jövőben is emelik a rubel aranytartalmát A Szovjetunió állami bank­jában nemrég értekezleten vi­tatták meg az új rubel beveze­tésének első tapasztalatait, a rubel aranytartalmának és át­váltási kurzusának megváltoz­tatásával kapcsolatos eredmé­nyeket. Az értekezlet megál­lapította, hogy a Szovjetunió­ban kielégítően halad a régi rubel átváltása, a külkereske­delmi forgalomban pedig már­is érezhető előnyöket hozótt a rubel aranytartalmának nö­velése. Garbuzov, a Szovjetunió pénzügyminisztere a Kommu- nyiszt című folyóiratban be­jelentette: a rubel aranyérté­két, s a kapitalista valuták­hoz viszonyított átváltási kur­zusát a jövőben időről-időre továbbra is emelni fogják. A szovjet termelés növekedésé­nek gyors üteme, a nemzeti jövedelem állandó emelkedé­se révén ugyanis a rubel vá­sárlóereje következetesen nö­vekvő tendenciát mutat* ugyanakkor a kapitalista or­szágok valutájának értéke csökken. A szovjet kormány ezért felhatalmazta az állami bankot arra, hogy a kapitalis­ta országok valutája aranytar­talmának, illetve átváltási kurzusának megváltozása ese­tén mindig újonnan szabja meg a rubel átváltási árfolya­mát. Az árfolyam ilyen vál­tozása természetesen nem jut kifejezésre a szovjet kereske­delem belső áraiban — hang­súlyozza a pénzügyminisz­ter. Az illegalitásban sem csökken a Német Kommunista Párt tevékenysége Az 1956-ban betiltott Német Kommunista Párt él és befo­lyása egyre növekszik. Erre a beismerésre kényszerül a bon­ni alkotmányvédelmi hivatal egy legutóbb nyilvánosságra hozott jelentésében. A jelen­tés megállapítja, hogy Nyugat- Németországban a kommunis­ta üzemi csoportok száma az 1958. évi 101-ről 1960-ban ke­reken 200-ra emelkedett. A párt betiltása óta eddig ösz- szesen 180 illegális kommunis­ta üzemi lap jelent meg. Ezek közül néhány évente kétszer- háromszor, olyan különleges alkalmakkor, mint május 15 vagy a párt betiltásának év­fordulója. Más üzemi lapok körülbelül minden második hónapban kerülnek olvasóik elé.

Next

/
Thumbnails
Contents