Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
1961. FEBRUÄR 1. SZERDA-&OrUm s VÁLASZOLT a Budapest Vidéki Postaigazgatóság lapunk január 4-i számában megjelent, Czunyi Gábor ráckevei lakosnak a ráckevei postahivatal kézbesítési eljárását bíráló közleményére. „A cikkben foglaltak alapján a postavezérigazgatóság a ráckevei postahivatalt a késedelmes kézbesítés ügyében kérdőre vonta. A vizsgálat megállapította, hogy habár a kézbesítő többször megkísérelte Czunyi Gábornak az ajánlott levelet átadni, erre nem kerülhetett sor. A kézbesítő ^elkövette azt a hibát, hogy csak szóbeli üzenetet hagyott Czunyi Gábor lakásán és későbbi találkozásuknál is csak szóbelileg értesítette, hogy ajánlott levele érkezett. A panaszból kifolyólag a postahivatalt nyomatékosan utasítottam, hogy az otthon nem tartózkodó címzetteknek hagyják meg az előírásnak megfelelő írásbeli értesítést, hogy hasonló jogos panasz többet ne fordulhasson elő.” Dr. Jáger Béla, az igazgatóság vezetőjének helyettese Nyitott kapukat A zsámboki villany „A múlt évben nagyon megnyugtatott, amikor olvastam a Pest megyei Hírlapban, hogy 1960. augusztus 15-ig Zsámbok község 190 házában kigyullad a villany. Sajnos, ezt a villany-ki- gyulladást eddig is hosszú várakozás előzte meg, de mi valamennyire megnyugodtunk, bízva abban, hogy most már valóban megvalósul a 190 család régi vágya. Ma már 1961-et írunk és bizony még mindig petróleumlámpa mellt Ifjú Bense János zsámboki (Komáromi utca 28.) olvasónk küldte ezt a levelet. A panasszal kapcsolatban felvilágosításért fordultunk a Gödöllői Járási Tanácshoz. Császár Ferencné, a községfejlesztési pénzügyi előadó és az éppen ott tartózkodó Mezei József né zsámboki vb-titkár azt az információt adta, hogy a vezeték átadása már megtörtént. A baj az, hogy az áramszolgáltató vállalat hatvani kirendeltsége nem rendelkezik a szükséges kapcsolótáblákkal, s ezért a villanyt nem tudják a házakba bevezetni. Elmondták, hogy ők is többször sürgették már a villany bekötését, s az áramszolgáltatótól azt a választ kapták, hogy a kapcsolótáblákat rövidesen beszerzik, s a hiányzó munkákat rögtön elvégzik. lett vakoskodunk. Hiába költöttük a pénzt a külső és belső vezeték szerelésére, hiába volt a társadalmi munkánk — még mindig nem tudjuk. hogy meddig kell várni. Pedig megszolgáltuk ezt a vülanyt. A vezetéktartó oszlopokat kiraktuk a vagonokból, az eljövendő helyükre szállítottuk és ott fölállítottuk azokat, kifizettük a ránk kiszabott ezer forintot a külső vezeték szerelésére. Amit tőlünk kértek, azt mi becsülettel, ingyen megcsináltuk, Most már mi kérjük, hogy végre ne csak. újabb és újabb határidőket adjanak, hanem kössék be minden házba a villanyt.” döngettünk ... Mergl Pál péceli lakos panaszlevelet küldött szerkesztőségünkbe. Megírta, hogy idős szülei hónapokig a szadai szociális otthonban laktak. Tavaly októberben először az édesapja, majd utána rövidesen az édesanyja is meghalt. Az ott töltött tíz hónap kezelési költsége fejében Mergl Pált megterhelték 1800 forintos költséggel. Mergl kérelemmel fordult a megyei tanácshoz: mentesítsék a fenti’ összeg kifizetése alól, amely igen nagy megterhelést jelentene családjának. Aztán irt a szerkesztőségbe is. hogy ügyét próbáljuk valami módon elintézni, mert jelenlegi körülményei között képtelenek ilyen összeg megfizetésére. Szerkesztőségünk ez ügyben felvilágosításért fordult a megyei tanácshoz, azonban kiderült, nyitott kapukat döngettünk. A megyei tanács ugyanis — gondos mérlegelés után — helyt adott Mergl Pál kérelmének. Sok a panasz a Csepel Autógyár előtti Népbolt áruházra. Nemrég egy kis helyiségbe költöztették az italozót és az élelmiszerrészleget. Akik csak ennivalót akarnak vásárolni az üzletben* sokszor alig férnek be, mert a sört és egyéb szeszesitalt fogyasztók elfoglalják az amúgy sem tágas helyiséget; S ez csak a dolog egyik része. A másik: legtöbbször asszonyok és gyerekek (sokszor egész kis gyerekek) mennek élelmiszert és amíg rülnek, hatják, cifrákat vásárolni sorra ke- hallgat- milyen mondanak, s láthatják, hogy milyen csúnyán viselkednek az ott iszogatok. Szeretnénk, ha az illetékesek felfigyelnének ezekre a — különösen fizetési napokon — sok panaszt és bosszúságot kiváltó állapotokra, s megtalálnák a módját, hogy ismét különválasz- szák az élelmiszerboltot és az italozó-helyiséget. Bundies Péter Tököl, Fő utca 94. „Közbelépünk!“ A Válasz egy levélre című írásunkra egyik olvasónk is válaszolt. „Teljes együttérzéssel olvastam a január 13-án megjelent írást, amelyben a Válasz egy levélre Ezzel a címmel jelent meg cikk a lap január 13-i számában. Az írás részben a Pest megyei Moziüzemi Vállalat munkájával foglalkozik. Most a Moziüzemi Vállalattól levelet kaptunk, amelyben kifejtik, hogy: „egyetértünk a levélíróval és a cikk írójával is, ami a rendbontók és a huligánok rendreutasítását illeti. A cikk megjelenése után beszéltünk a gyömrői mozi üzemvezetőjével, aki elmondotta, hogy ő már többször figyelmeztette a hangoskodó fiatalokat, sőt, az egyik ilyen legény szüleihez is elment, hogy felhívja figyelmüket gyermekük helytelen viselkedésére. A levélben jelzett ügyről azonban sem ő, sem a mozi személyzete nem tud, mert a levelet író Majzik elvtárs nem szólt a nézőtéren szolgálatot teljesítő jegykezelőnek, s ugyancsak nem szólt az üzemvezetőnek. Egyébként hangos incidens nem lehetett, mert arra a jegykezelő feltétlenül felfigyelt volna — ezt eddig is számos példa igazolta. — Dolgozóinkat felhatalmaztuk, hogy erélyesen lépjenek fel a rendbontókkal szemben, szükség esetén pedig rendőrségi támogatást is vegyenek igénybe.” Ujszászi Gyula igazgató cikk írója Majzik Józsefnek adott igazat. Igazán itt az ideje, hogy a társadalom is elítélje ezeket a fékevesztett ifjakat. A komoly, becsületes emberek egységes rosszallása és a már megszületett és a jövőben megszületendő szigorú bírói ítéletek együttesen alkalmasak lesznek arra, hogy mielőbb felszámoljuk ezt a ma még csak kifejlődőben levő rossz erkölcsi morált, a közösségellenes magatartást, más szóval a huliganizmust. Ha valahol, itt különösen szükséges a kemény kéz politikája, párosulva az oktató-nevelő munkával. Én is fiatal ember vagyok, szeretem a jókedvet, vidámságot, de nem embertársaim, a jóízlés és a tisztesség rovására. Barátommal meg is beszéltük, ha szükséges, elvállaljuk a kellemetlen feladatot: amennyiben a leírtakhoz hasonló eseményt látunk, közbelépünk.” Vidáki Sándor Gyömrő Jogos interpelláció A Ráckevei Járási Tanács a közeli napokban tartotta meg ez évi első ülését, amelyen megvitatta a járási közrendről, a közbiztonsági helyzetről, valamint a törvényességi kérdésről szóló beszámolót. A tanácsülésen néhány interpelláció is elhangzott, többek között a járás egyik legégetőbb kérdéséről, a HÉV-közleke- désről. A tanácstagok felvetették, hogy — ellentétben a MÁV vonalaival — a ráckevei vonalon nem kielégítő a kocsik fűtése és -ossz a kocsik világítása is. Kifogásolták a sorozatossá és rendszeressé váló késéseket. A felvetett kérdésekre a járás vezetői nem tudnak kielégítő választ adni, mivel a HÉV elfogadhatatlan érveket hozott fel a panaszokkal kapcsolatban. A kocsik világitásáról azt mondták, hogy nem gyártanak izzót a világítótestekbe, valamint, hogy a vonatok menetrend szerint közlekednek. Vajon meggyőződtek-e erről? A járás „parlamentje” előtt hihetetlennek tűnt a HÉV válasza. Talán nincs elég izzó Magyarországon? Egyébként a HÉV vezetői sorozatos fogadkozásokkal igyekeznek elhúzni a fűtési idény végéig az időt, de az utasok egybehangzó véleménye szerint még mindig nagyon sok baj van a Ráckevéról induló kocsik elöfütésével. A tanácsülés egyik felszólalója pedig úgy fejezte ki a dolgozóknak a pontos közlekedést sürgető jogos kívánságát: tartsa be a HÉV a saját törvényét, az általuk elkészített menetrendet. Bíró Gábor tudósító TIZENÖT ESZTENDEJE Ai építőipar gépesítéséről tárgyalt az LM gépesítési igazgatóságának országos értekezlete Az Építésügyi Minisztérium gépesítési igazgatósága kedden országos értekezleten vitatta meg a múlt évi munka eredményeit és az idei feladatokat. Mekis László, az iparigazgatóság vezetője többek között elmondotta, hogy az igazgatóság vállalatai 106,7 százalékra teljesítették múlt évi tervüket és a termelékenységi előirányzatukat 5,9 százalékkal teljesítették túl. Az idei terv a vállalatok termelésének tizenhárom százalékos növelését írja elő. Ebben az évben sok újfajta gép mintadarabját kell elkészíteni és meg kell kezdeni több berendezés sorozatgyártását. Az építőipari gépek javításának meggyorsítására az idén új módszert vezetnek be. Tizenöt esztendeje, hogy a magyar nép — a felszabadulás adta lehetőségként — formailag is a szemétre lökte mindazt, amit a m. kir. jelentett. Magyar királyság — hatalmas urak országa, ahol a sokaknak, a mindent megteremtőknek, a munkásoknak, a parasztoknak szinte semmi sem jutott. 1946 február elsején ezt a magyar királyságot adta át a magyar nép a múlt- nak, a történelem süllyesztőjébe juttatva formailag is a Habsburgok, majd Horthy királyság nélküli királyságát. Első lépés volt csak ez a felszabadulás nyitotta úton. A nemzet helyes útját a kommunisták, a Magyar Kommunista Párt mutatta. De a politika porondján még ott színészkedtek a restaurációra vágyó, annak érdekében a „demokratát”, a „néppártit” játszó politikusok is. De ők sem térhettek ki a nemzet, a nép akarata elől, kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy Magyarország: köztársaság. Tizenöt esztendő telt el azóta. A Magyar Köztársaságból — Magyar Népköz- társaság lett, s a hárombetűs szó a legtöbbet fejezi ki abból, ami népünk, hazánk történelmében végbement. Mert a köztársaság a nép köztársaságává lett, elsöpörve azokat, akik visz- szafelé akarták forgatni a történelem kerekét, azokat, akik afféle polgári demokráciáról ábrándoztak, ahol az úr úr marad, s a nép tovább húzhatja az igát. Tizenöt esztendeje az első lépést tettük meg azon az úton, amelyen azóta sikerrel haladtunk előre, s ma már büS2Ícén vallhatjuk, hogy valóra váltjuk a nagy álmot, a szocialista Magyarország felépítését. Tíz hónap - nyolcszázhat munkaegység Talán még az olvasó is emlékszik — annak idején írtunk róla —, milyen nehezen indult egy évvel ezelőtt a közös munka Lőrinckátán. Sok gondot okozott ez a község a járásnak, de még a megyének is. Már-már úgy látszott, igazuk lesz azoknak, akik azt jósolgatták: ilyen kezdés után még 15 forint sem jut majd egy munkaegységre. Majdnem a háromszorosát osztották a minap — 83 fillér híján 40 forintot. Hogy milyen módon sikerült elérni ezt a 39,17 forintos munkaegységet, ezt a zárszámadáskor szóló tudósításunkban már részletesen megírtuk. Én most inkább azt mondanám még el, hogyan szerzett itt Rókái Laci tíz hónap alatt 806 munkaegységet. Múlt év februárjában történt, hogy egy kék szemű, jól megtermett fiatalember állított be a lőrinckátai Uj Világ Tsz irodájába. Csak annyit mondott, hogy eddig a Kátai Állami Gazdaságban dolgozott, de mint kommunista, úgy érzi. Itt most nagyobb szükség lesz rá. Beosztották növénytermesztőnek. Megkérdezték tőle, mennyi földet szeretne elvállalni művelésre. Nem habozott, ösz_ szesen 15 holdat vállalt. Volt ebben kukorica-, burgonya- föld, aratás is, sőt fél hold paprika, káposzta meg siló- kukorica is. Mondták is, túl sokat vállal, nem birkózik meg vele. Leginkább csak egyedül dolgozott, persze azért a felesége is segített a munkában. (Két gyermekük van, az egyéves Zolika, meg a hétéves Lackó.) Kókai László nem nézte, mennyi a „hivatalos” munkaidő. Ha a munka megkívánta, hát kora hajnaltól késő estig kint volt a földeken. Gyomlált, egyelt, kapált, aratott. Mikor, milyen munka volt a soron. Most, a hűvös téli napokon annál nyugodtabban pihent, hiszen a tíz hónap leforgása alatt — mint kiszámította — körülbelül 31—32 ezer forintot keresett. Emellett a háztáji földjén 45 mázsa krumpli termett és ez megint csak ér 6—8 ezer forintot. Amikor megkockáztattam a kérdést; nem bánta meg, hogy átjött a termelőszövetkezetbe, nyomban rá vágta: — Dehogy bántam! Sőt örülök neki. hogy idejöttem, mert itt még többet keresek, mint az előző munkahelyemen. Igaz, a gazdaságban is megvolt a havi 1800—2000 forintom, de ha itt átlagban számolok, még 3 ezernél is több a havi jövedelmem. Meg aztán az állami gazdaságban naponként 17—18 kilométert is kellett kerékpároznom, a szövetkezet meg itt van helyben. A lőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezetben rendszeresen osztottak készpénz- előleget, Kókai László évközben több mint húszezer forintot vett fel. Nem is szenvedett semmiben sem hiányt, s a családnak is megvolt mindene. Ebben az évben teljesen elkészült a két szoba, összkomfortos ház is, amely ugyancsak Kókai László szorgalmát dicséri. Most már csak a külső tatarozás van hátra, ezt % elvégzik a tavalyi keresetből. Úgy döntött a család, hogy Kókai László ebben az évben három hold kukoricát, egy hold paprikát, ugyanennyi burgonyát, káposztát, meg cukorrépát és három A közös gazdálkodás tavalyi eredményeinek számvetése, a zárószámadás eddig mintegy* 3000 termelőszövetkezetben készült el. Ez a zárószámadást készítő szövetkezeteknek 70 százaléka, s az illetékes tanácsi és minisztériumi szervek még ezek adatait, gazdasági beszámolóit sem értékelték teljesen, néhány tapasztalat azonban máris levonható a közösen gazdálkodó parasztok elmúlt évi munkájáról. Az egyik ilyen tapasztalat, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol jó a vezetés, erős a munkafegyelem, szilárdak a nagyüzemi közös gazdálkodás szervezeti formái, ott a kedvezőtlen időjárás alig, vagy egyáltalán nem befolyásolta károsan a növény- termesztés eredményeit, s az ebből származó bevétel nagyságát. Az időjárás viszontagJanuár végén megkezdődik az agrár-felsőoktatási intézmények levelező hallgatóinak új tanéve. Az általános-, gépész- és kertész-mezőgazdasági mérnökök levelező képzésének első évfolyamára 670 hallgató iratkozott be — húsz százalékkal több, mint tavaly. Az Agrártudományi Egyetem, a három mezőgazdasági akadémia, a Kertészeti- és az Erdőmérnöki Főiskola levelező tagozatain fele annyian tanulnak, mint a nappali tagozaton. A Földművelésügyi Minisztériumban most intézkedéseket hoztak a levelező képzés színvonalának további emelésére. Elsősorban a tanulmányi körülményeket könnyítik, hogy a gyakorlati munkával elfoglalt hallgatóknak még inkább módjuk legyen a tananyag alapos elsajátítására. A vizsga időszakot az eddiginek kétszeresére hosszabbították s a hpld aratást vállal. Vajon nem lesz ez sok? — kérdeztem a 28 éves fiatalembert. — Sok lesz az — vágta rá mosolyogva, aztán a - karjára mutatott: de majd győzzük. Aki ismeri Kókai Lászlót, semmi kétsége sem lehet afelől, hogy amit elvállalt, azt maradéktalanul el is végzi. A lőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezetnek sok ilyen tagja van, mint Kókai László. A több mint 800 munkaegység sem kivételes eredmény, hiszen legalább tizenöt fiatalember dicsekedhet még ugyanilyen eredménnyel. Ami nem kis dolog. S. P. ságaival azok a szövetkezetek tudják eredményesen felvenni a küzdelmet, ahol a nagyüzemnek már jelentősebb közös anyagi alapjai is vannak. Ez a felismerés vezette a szövetkezeti gazdák nagy többségét arra, hogy saját erejükből is jelentős beruházásokat valósítsanak meg. A zárószámadások eddigi tanúsága szerint a felosztható jövedelemnek az előírt tíz százaléknál jóval nagyobb részét, igen sok helyen kétszeresét fordították építkezésekre, gépek, állatok vásárlására. A termelőszövetkezetek 1960. évi gazdálkodásának eredményei általában kedvezőek: gyarapodott a közös vagyon, s a tagság egyéni jövedelme. A járási tanácsok eddig mintegy 1500 termejőszövetke- zet zárószámadását erősítették meg, s körülbelül 500 helyen már a közgyűlést is megtartották. (MTI) félévi vizsgák számát — esetleg tárgykörök összevonásával is — négyre maximálták Minden agrár-felsőoktatási intézményben tanévenként négyheti benti foglalkozást írtak elő, előadásoké konzultációk, laboratóriumi gyakorlatok céljára. Jelentős segítség a levelező hallgatóknak, hogy az ország 12 városában állandó konzultációs központot hoznak létre, ahol közép- és főiskolai tanárok részvételével az alsó évfolyamok általános alap-tárgyaiból szerveznek előadásokat és konzultációkat. (MTI) — MEGTARTOTTAK a zárszámadást a galgahévízi Haladás és Kossuth Termelőszövetkezetekben ' Haladás 63, a Kossujj’ pedig 60 forintot fizet munkaegységenként tagjainak. Háromezer termelőszövetkezetben elkészült a zárószámadás Állandó konzultációs központokat szerveznek a levelező agrármérnök-hallgatók részére
