Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? Mezőgazdasági könyvhónap AZ MSZMP PEST MEGYEI B I Z 0 T T S Á G A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM ARA 50 FILLER 1961. FEBRUAR 4, SZOMBAT A mezőgazdaság elmúlt három évi eredményeiről, az idei feladatokról tárgyoll a MED ŐSZ Központi Vezetősége A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­tének központi Vezetősége pénteken ülést tartott a szak- szervezet székházának Dó- zsa-termében. Részt vett az ülésen Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Keserű János földmű­velésügyi miniszterhelyettes dr. Balassa Gyula miniszter- helyettes, az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság vezetője, Dégen Imre, a Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőié és a Földművelésügyi Minisztéri­um több vezető munkatársa. Hunya Istvánnak, a ME- DOSZ elnökének megnyitó szavai után Kovács István, a szakszervezet főtitkára szá­molt be a hároméves terv időszakában elért eredmé­nyekről és a mezőgazdasági dolgozók 1961. évi feladatai­ról. Kiemelte, hogy az állami gazdaságon a három év alatt majdnem másfél milliárd forintos eredményjavulást értek e*. Kialakult az értékes szak­ember-gárda és mindinkább megszilárdul a szakmunkás- törzsgárda is. Az állami gaz­daságok már elérik, sőt bi­zonyos cikkeknél, így a kuko­ricatermelésnél. meghaladják a világszínvonalat, azonban a termelékenyséa és az ön­költség tekintetében elma­radnak attól. A hároméves terv időszakában már az ön­költség tekintetében is ja­vuló tendencia mutatkozott. Most a munka és az üzem- szervezés területén kívánnak döntő előrehaladást elérni. A MEDOSZ Központi Ve­zetősége teljesen egyetért az Állami Gazdaságok Főigaz­gatóságának a koncentrálás és specializálás érdekében végrehajtott intézkedéseivel, az ötven új nagygazdaság létrehozásával. A gépállomások munka- mennyisége a termelő- szövetkezetek fejlődése következtében többszörö­sére emelkedett, és 1960- ban már több mint 22 millió normálholdnak megfelelő munkát vé­geztek a közös gazdasá­gok számára. Kovács István a továb­biakban elismeréssel szólt az erdőgazdaságok és a víz­ma jd rátért az 1961. évi termelési célok ismerteté­sére. A mezőgazdasági szak- szervezet a megnövekedett feladatok végrehajtása érde­kében ki akarja szélesíteni a versenymozgalmat. A szo­cialista brigád címért folyó versenyben az elmúlt év­ben 600 brigád vett részt, csaknem 20 000 dolgozóval. A brigádversenyek továb­bi fejlesztése mellett 1961-ben is nagy szere­pet szánnak az egyéni vállalásoknak. A mozgalom kibontakozása érdekében az 1961-es terv­ismertető termelési tanács­kozásokat az állami gazda­ságokban, az erdőgazdasá­gokban és a vízügyi szer­veknél februárban megtart­ják. A gépállomásokon a termelési terveket csak már­ciusban dolgozzák ki vég­legesen, így a termelési ta­nácskozásaik is később lesz­nek. Kovács István ezután is­mertette a szakszervezet ten­nivalóit az üzemi tanácsok munkájának megjavítása, a munkavédelmi előírások meg­tartása, a dolgozók kulturá­lis fejlődésének emelése ér­dekében. Bejelentette, hogy a most kidolgozás alatt lévő - tervek szerint a mezőgazdasági nagy­üzemek számára csak­nem 100 000 új trakto­rost kell kiképezni a má­sodik ötéves terv idő­szakában és több tíz­ezer növényvédő szak­munkásra, baromfite­nyésztőre, gyümölcs- és szőlőtermelő szakmun­kásra és más szakem­berre van szükség. A beszámolót követő vitá­ban felszólaló szakemberek hangsúlyozták, hogy a me­zőgazdasági szakszervezet tag­jainak az eddiginél is na­gyobb segítséget kel] ad- niok a termelőszövetkezetek megszilárdításához. A patro­náló munkát a jövőben egy­re inkább az üzemszervezési tapasztalatok átadására kell összpontosítani. Felszólalt a vitában Keserű János földművelésügyi mi­niszterhelyettes. Az idei ter­vekről szólva kiemelte, hogy a holdankénti növényszám növelése még mindig nagy tartalékot jelent a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és a napraforgó termésátlagának fokozásánál. Aszódon a főldművesszövetkezet járási könyvesboltja szé­leskörű propagandát fejt ki a mezőgazdasági könyvhónap eredményesebbé tételéért Márciusban megnyílik a megye központi rendelőintézete a Semmelweis-kórházban A 26/1960. számú törvény- erejű rendelet szerint min­den községnek hozzá kell já­rulnia a területén folyó ál­lami beruházások költségei­hez és pedig 15 százalékkal. Legalább hasonló arányban kell részt vállalniok a me­gyei beruházások költségei­ből is. A kötelező hozzájáru­lásból következik, hogy a községeknek az egész megyét érintő nagyobbszabású beru­házások költségeinek megfe­lelő hányadát szintén át kell vállalniok. Ez az elv érvé­nyesül öt járás — a dabasi, a monori, a nagykátai, a rác­kevei és szentendrei — köz­ségeinek most elkészült ez évi községfejlesztési tervé­ben, amikor majdnem kivé­tel nélkül valamennyi község saját községfejlesztési alapjá­ból kisebb-nagyobb ösz- szegű hozzájárulást irá­nyoz elő a megyei Sem- melweis-kórház felújítá­sára. A megyei kórházon belül úgyszólván állandóan foly­nak nagyobb átépítések, nem is szólva az értékes új felsze- ^ relések és berendezések be- ? szerzéséről. Az új megyei egészség- ^ ügyi intézmény, amely- ^ nek építkezési munkáló- ^ tai befejezéshez közeled­nek, előreláthatóan már­cius folyamán megkezdi működését. Az öt járás községei mind­erre figyelemmel, jelentős összeget, közei egymillió fo­rintot fordítanak községfej­lesztési alapjukból a megyei kórház felújítására. A könyveket árusító boltok ügyes kirakataiért dicséret illeti Jászói Béla kirakatrendezőt. A szépen rendezett kirakatok sok vásárlót vonzanak az üzletekbe, s kevesen hagyják el azokat a sokat segítő szakkönyvek vásárlása nélkül (Varga felv.) Ki kell söpörni Knngóból n belga ggarmutasítókai Zorin beszéde a Biztonsági Tanács ülésén Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa csütörtök délután (ma­gyar idő szerint este 9.00 órakor) ismét összeült, hogy * 1 * * * V 3500 telek, 2800 ház cserélt gazdát — A falu életszínvonal- emelkedése az ingatlanfor­galmon át is lemérhető — ezzel kezdi Bartha Károly, a Pest megyei Ingatlanköz­vetítő igazgatója a telefon- beszélgetést. — Megyénkben tavaly jelentősen nagyobb volt az ingatlanforgalom, mint 1959-ben. így volt le­hetséges, hogy négymillió forintos tervünket félmillió forinttal túlteljesítettük. Mi csak magántulajdonban levő ingatlanok adás-vételét köz­ügyi szervek munkájáról, A Galgamácsán, Ácsán át Balassagyarmat felé vezető vasútvonalat a MÁV sok millió forintos költséggel korszerűsíti. Megerősítették, több helyen kiegyenesítették a kanyargós pályatestet, sőt Ácsán vasbetonból építették át a töltést is. A munkálatok jelenleg is folynak (Csekő felv.) vetítjük, de rajtunk kívül majdnem minden községben sok-sok köztulajdonban levő házhelyet vásároltak magá­nosok. Főleg házhelyek iránt nagy az érdeklődés az egész megyében. — Hány telket vettek az önök közben jöttével tavaly? — Pontosan megmondha­tom, 3597 telket. Ezenfelül 2799 házeladást közvetítet­tünk. — Melyik községekben bo­nyolították le a legnagyobb _ forgalmat? — Érden, Dunaharasztin, 1 Gyálon. Mindegyikben öt­száznál több telek és két­száznál több ház cserélt gaz- ^ dát. A járások közül a bu­2 dai járás ingatlanforgalma a 2 legkiemelkedőbb. Jelentős a ^ forgalom a Dunakanyarban, ^ a szentendrei járásban is, ^ ahol főleg vikend- és nya- £ ralótelkek iránt mutatkozik ^ nagy kereslet. Ebben a já­rásban a múlt esztendőben 236 telek- és házeladás tör- ^ tént. ^ — Milyenek az idei kilá­í tások? V ^ — Nem várt nagy forga­£ lomra számítunk, mert már ^ az év első hónapjában is $! sokkal több telek meg ház ^ kelt el. mintsem hittük vol- £ na. Idei első negyedévi ter- ^ vünket biztosan túlteljesít­jük. Erre az időszakra, £ amelyben általában a leg- £ kisebb szokott lenni az in- ^ gatlanforgalom, 900 ezer fo- ^ rint a tervünk, de már ja- ^ nuárban 330 ezer forintnál í; többet forgalmaztunk. Ebből £ is látható, hogy a megye- ^ ben az idén sem csökken az á ingatlanvásárlási kedv, folytassa a kongói helyzet megvitatását. Ben Abbud, Marokkó állandó ENSZ- megbizottja, kijelentette, az afrikai országoknak az a véleménye, hogy ideje végre megoldani a kon­gói kérdést. A szónok élesen elítélte a kongói ENSZ-csapatok tevé­kenységét és hangoztatta, hogy e csapatok parancsnok­sága csak akkor követi a be nem avatkozás elvét, amikor a törvényes miniszterelnök szabadonbocsátásáról, a gyar­mattartók bérenceinek rend­reutasításáról van szó. Eszük­be sem jut azonban a be nem avatkozás elve, ha a függetlenség híved ellen a gyarmattartók mellett kell szót emelniük — mondotta. Ezután Zorin szovjet kül­ügyminiszterhelyettes emel­kedett szólásra. Hangoztatta, hogy a kongói helyzet to­vábbra is éleződik. A köz­társaság területén tartózkod­nak Belgium fegyveresei és polgári beosztottjai, az ENSZ végrehajtó szervei gyakorlatilag semmivé tet­ték a Biztonsági Tanács Kon­góra vonatkozó határozatait, s az ENSZ képtelen a belga agresszió által előidézett sú­lyos nemzetközi válság meg­oldására. Mindez mélysége­sen lerontotta az Egyesült Nemzetek tekintélyét, nö­vekvő bizalmatlanságot kel­tett mindazon akciók iránt, amelyeket Kongóban a világ- szervezet nevében véghez- visznek. Ennek ékesszóló ta­núbizonysága az is. hogy több ország kénytelen volt kivonni csapatait az „ENSZ-parancsnokság” rendelkezése alól. Látni­való, hogy ez a lépés nemcsak a parancsnok­ság, hanem személy sze­rint a főtitkár iránt mcgnyilváquló bizalmat­lanság jele is, minthogy az ENSZ főtitkára teljes felelősséget visel a parancsnokság működéséért. Zorin ezután kijelentette, hogy a Kongóban tartózkodó úgynevezett békéltető bizott­ság működésének semmi értel­me, amíg a gyarmattartók az ENSZ-parancsnokság támo­gatásával rémdralomban és zűrzavarban tartják az orszá­got. A Szovjetunió annak ide­jén támogatta a békéltető bi­zottság felállítását, ma viszont nyilvánvaló, hogy a bizottság gyakorlatilag képtelen teljesí­teni feladatát, mert elszigetelő­dött a törvényes kormány ve­zetőjétől, s csak a Kaszavubu —Mobufu-csoport szekértolói­val tud tárgyalni. — Kennedy amerikai elnök és Stevenson úr beszédéből arról értesültünk, hogy az új amerikai kormány megkísérli a Kongóban kialakuló helyzet bíráló felülvizsgálását és meg­próbálja újonnan felmérni azo­kat a következményeket, ame­lyek ebből a helyzetből a vi­lágbékére hárulnak. Szeret­nénk remélni, hogy ezek a nyi­latkozatok az Egyesült Álla­mok új vezetőinek azt az őszinte óhaját tükrözik, hogy józanul vegyék szemügyre a tényeket, s ezentúl szigorúan tartsák tiszteletben a Biztonsá­gi Tanácsnak a kongói kérdés­ben hozott határozatait, ame­lyeket mind az Egyesült Álla­mok, mind a Szovjetunió meg­szavazott. Zorin ezután hangoztatta, hogy az ENSZ becsületének helyreállítására sürgősen ki kell söpörni Kongóból a belga gyarmattartókat. szabadon kell bocsátani Lu- mumbát és a többj nemzeti vezetőt, lehetővé kell tenni a törvényes kormány és a parla­ment működését. Le kell fegy­verezni Mobutu és Csőmbe bandáit. . , Zorin befejezésül biztosítot­ta a tanácsot, hogy a Szovjet­unió kész mindent megtenni Kongó függetlenségének és cselekvési szabadságának hely­reállítására. A Reuter jelentése szerint ezután Walter Loridan belga küldött tett rövid nyilatkoza­tot. Kétségbe vonta azokat a tényeket, amelyek Belgium fegyveres intervencióját bizo­nyítják és idétlen szellemeske­déssel felkérte a szovjet kül­döttet. ne higgyen „a burzsoá lapok minden állításának” Magyar katonai küldöttség Sztálingrádban A Czinege Lajos altábor­nagy, honvédelmi miniszter vezetésével Sztálingrádban tartózkodó magyar katonai küldöttség csütörtökön megte­kintette a történelmi sztálin­grádi csata színihelyét. A ma­gyar vendégek látogatása egy­beesett a sztálingrádi győze­lem 18. évfordulójával.

Next

/
Thumbnails
Contents