Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

CEGLÉD, ALBERTIRSA. CEGLÉDBERCEL, TOKTEL ÉS CSE/AÖ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM I 1961. FEBRUÁR 3, PÉNTEK A társadalmi tulajdon védelméről Január 31-én tanácskozást tartottak a művelődési otthon emeleti nagytermében. A ta­nácskozás előadója Komor Béla elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője volt, s a vitában részt vettek Kovács Mihály elvtárs, a Pest megyei Rendőrkapitány­ság kiküldötte, Enyedi Márton százados, a ceglédi kapitány­ság vezetője, Niedermann Márton, a megyei tanács ke­reskedelmi csoportvezetőhe­lyettese, a városi és járási ügyészségek vezetői és a me­gye kereskedelmi vállalatéi­nak vezetői és dolgozói. Komor Béla közel kétórás előadásban részletesen kitért azokra a körülményekre, amelyek a kereskedelemben és a vendéglátóiparban a tár­sadalmi tulajdont veszélyezte­tik. A tanácskozás során egyre erőteljesebben bon­takozott ki az, hogy a tár­sadalmi tulajdont három körülmény veszélyezteti a legkézzelfoghatóbban: a leltárhiány, a káló teljes kihasználása és a fogyó­eszközökkel való gazdál­kodás. A leltárhiány alapja sok esetben a hűtlen kezelés, igen sok esetben azonban a ha­nyag, gondatlan áruátvétel. Arra is van számtalan példa, hogy egyesek — különösen az önkiszolgáló boltokban — té­rítés nélkül visznek el árut a boltokból. Káló helyett két. .év.. óta úgynevezett normalizált hiány­ról beszélnek. A káló egykor az áruke­zelés következtében fel nem mérhető és ki nem mutatható áruveszteség fedezésére szolgált. Fel- használása a leltárnál a mindenkori körülmények­hez igazodott. Az újabban rendszeresített normali­A vendéglátóipari vállalat­nál a gebines italboltokban a legnagyobb az ingadozás a hiány és a többlet terén. Súlyos helyzet az. hogy az üzletek zárása után a posta már zárva van és az üzletvezető kénytelen a pénzt hazavinni. Nagyon jellemes embernek kell lenni annak, aki ilyen al­kalmakkor bizonyos ösz- szeget nem vesz el a pénzből. A rendőrség nem a^ból in­dul ki, hogy minden kereske­delmi dolgozó csal, de ahol azt tapasztalja, hogy bűncse­lekményt sorozatosan követ­nek el, ott ne várjanak kímé­letet a rendőrségtől. Különö­sen felhívja a rendőrség a fi­gyelmet az áruátvétel gondos­ságává. Egyes lelkiismeretlen szállítók az egyik boltvezetőt meglopják és hasonlóan lelki- ismeretlen boltvezetőnek ad­ják el egy másik boltban a lopott árut. _Az ügyészségnek minden vállalatról van nyilvántartása a fennforgó bűnügyekről. 1960. évben a Ceglédi Élelmiszer­kereskedelmi Vállalatnak két tétele, a Ceglédi Vendéglátó- ipari Vállalatnak 5 tétele vqit, az fmsz-nek, sajnos, számta­lan. A vita majdnem egész na­pon át tartott és igen hasznos volt. Befejezésül Komor elv­társ foglalta össze a tanulsá­gokat. — Tovább kell javítani a kereskedelem munkájának fel­tételeit, természetesen a meg­adott kereteken belül, tovább kell képezni a kereskedelmi dolgozókat mind szakmailag, mind politikailag. Ami a társadalmi tulajdont illeti és ami ma elhangzott, szívleljék meg a jelen­levők, mondják el a dől­„A FÖLD KIALAKULÁSÁRÓL ÉS SZERKEZETÉRŐL“ Ocsai István előadása a gimnázium önképzőkörének ülésén A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Toldy Ferenc ön­képzőköre megtartotta ötö­dik — rendes — ülését. Az ülésen megjelent Velkey Im­re tanórelnök, Öcsai István, a gimnázium tanára és az önképzőkör tagságának több­sége. Nagy Andor^ifjúsági elnök nyitotta meg az ülést és is­mertette a napirendi ponto­kat. Az első napirendi pont­ban Ocsai István előadása szerepelt a föld kialakulásá­ról és szerkezetéről. Öcsai tanár ezt az előadást az If­júsági Akadémia előadásso­rozatának keretében tartot­ta meg, ugyanis az 1960/61- es tanév ifjúsági akadémiáit (ellentétben az 1959/60-as tanév előadásaival) az ön­képzőkörben tartják ceglédi előadókkal. Öcsai István elő­adásának különösen azt a részét hallgatták nagy figye­lemmel a tanulók, ajnikoj- a tengerek és az ócecwtk ki­alakulásáról beszélt. Következő napirendi pont­ként Bánkuti Julianna IV/C. osztályos tanuló tartott él­ménybeszámolót a nyári szi­getbecsei mezőgazdasági mun­katáborról. Örömmel eleve­nítette fel a nyári élménye­ket, a táborozás örömeit. Boldoga n mondotta: — Tavaly nyáron is igen előkelő helyet szereztünk gimnáziumunknak a kétheti munkaértékelésnél, hiszen a ceglédi gimnázium brigádja az első hat brigád között fog­lalt helyet. Az idén azonban — nem titkoljuk — jobb helyezésre, elsőségre pályá­zunk. A továbbiakban Bánkuti Julianna elmondotta, hogy a felsőbb szervek utasítására Ceglédről csali meghatározott — igen kis létszámú — ke­ret mehetett Szigetbecsére. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az idén mindazok elmehetnek a tá­borba, akik jelentkeznek. Bánkuti Julianna élmény- beszámolója után Juhász Má­ria I. évfolyamos tanuló Mó­ra Ferenc: A hegedű című versét szavalta — kitűnően. Igen szép hangvitéllel érzé­keltette a vers mondaniva­lóját, de értelmező mozdu­latai nem voltak teljesen tö­kéletesek. Ettől eltekintve a szavalattal az önképzőkör tagjai is meg voltak elé­gedve és a Nagy Andor ál­tal felterjesztett érdemjegyet — a jelest (5) — egyhangúan elfogadták. HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium KlSZ-szervezeté- nek faliújságján érdekes kez­deményezést láttunk. Néhány hónappal ezelőtt a KISZ-alapszervezet kulturális csoportja felhívással fordult az intézet osztályaihoz. A felhí­vásban felkérte az egyes osz­tályokat, hogy versenyszerűen másfél hetenként váltva szer- 'kesszék a faliújságot. A felhívást nagy érdeklődés követte. Elsőnek a IV. C. osz­tály szerkesztette a faliújsá­got. A versenybe eddig öt osztály kapcsolódott be és a verseny jelenlegi állása: első a III. C osztály, második a IV. C osz­tály, harmadik és negyedik (holtversenyben) a IV. D és a IV. A osztály és végül ötödik a IV. B osztály. A versenyszerű szerkesztés­nek mindenütt egy lesz az eredménye: szebbé, jobbá, szí­nesebbé válnak az alapszervi faliújságok cikkei. — A — Várjak a segítséget zált hiány a boltvezetőt próbálja megvédeni a lo­pások ellen. A normalizált hiány azonban nem jelenti azt, hogy annak mértékén belül a bolt dolgo­zói hazavihetik a háztartás ellátáshoz szükséges anyago­kat. A fogyóeszköz lényegében nem fogyhat el. Kétségtelen, hogy törik, kopik, pusztul. De képtelen túlzás az, hogy van olyan egység, amely évi 800 ezer forint értékű fogyóesz­közt használ fel, mert gon­datlanul kezelik a fogyóesz­közt. Győrffy László ceglédi lakos 1957. év júniusától 1960. év májusáig a Ceglédi Gépállo­máson dolgozott, mint traktor- vezető. 1960. év április hó első felében a ceglédi Aranymező Tsz részére a gépállomás Zetor gépével trágyát szállított. A naponként elvégzett munkafaj­tákról és munkaórákról mun­kaelszámolási lapot kellett ki­állítania, s az ezen feltünte­tett adatok alapján kapta meg a munkabérét. Megállapítot­ták. hogy Győrffy László az 1960. évi április hó 8. napján kiállított munkaelszámolási la­pon 64 óra időtartamban vég­zett trágyaszállítást tüntetett fel, holott csak 54 órát dolgo­zott. Tehát 10 óra időtartam­mal többel számolt fel a gép­állomásnak. ezzel 80 forint jogtalan munkabér felvételhez jutott. 1960. évi április hó 21-én a munkaelszámolási lapon 170 hold sima hengcrelést számolt el Győrffy, holott a valóságban csupán 70 hold szántóföld hen­gerelését végezte el. Győrffy ezzel a tettével 412 forint jog­gozóknak, boltonként be­széljék meg a problémá­kat, amelyek olyan intéz­kedést igényelnek, hogy a munka jelentősen megja­vuljon. A mai értekezlet tanácsko­zása, a hozzászólások színes­sége, ötletessége, amit a jelen­levők felvetettek, a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályának a munkáját, a me­gyei kereskedelem dolgozói­nak a tevékenységét olyan irányba fogja vinni és befo­lyásolni, hogy közös ügyük győzelme biztosítva lesz. Rik tálán munkabérhez jutott. Te­kintve, hogy ezen a munkael­számolási lapon a brigádtagok, így Mózes István és Szabó Sándor munkadíja is szerepel, anélkül, hogy azok tudtak vol­na a hamisításról, szintén jog­talan munkabérhez jutottak. Győrffy az okozott kárt a gép- államásnak még a tárgyalás előtt megtérítette. A Ceglédi Járásbíróság bű­nösnek mondotta ki Győrffy Lászlót a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elköve­tett kisebb súlyú csalás és két­szeres magánokirathamisitás bűntettében. Ezért 7 hónapi börtönbüntetésre, valamint 500 forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztet­ték. Az ítélet jogerős. —juris— — A MEZŐGAZDASÁGI technikum február 11-én tart­ja szalagavató bálját a Kos­suth Művelődési Ház emeleti nagytermében. Két évvel ezelőtt a DÁV üzemvezetőség kiszistái alap­szervezetet alakítottak. Az ak­kori vezetőség nem tudta ösz- szetartani a tagságot és ebből kifolyólag alig-alág folyt szer­vezeti élet. 1960-ban új vezetőséget vá­lasztottak, akik szívükön vise­lik és képviselik a tagságnak politikai kulturális fejlődésük­nek érdekeit. Jó a vezetőség kapcsolata az üzemvezetőséggel, a párttal és az üzemi alapszervezettel is. Taggyűléseikre meghívják az elvtársakat, akik képviseltetik magukat és hozzászólásaikkal, javaslataikkal, élettapasztala­tukkal segítik a fiatalokat. A kiszisták a taggyűlésen nyíltan- tárgyalják és bírálják egymás munkáját. Név szerint említik azokat, akik nem vé- geznek rendes munkát, vagy kerülik a nekik nem tetsző feladatot. Fejlesztik szakmai tudásúikat is. A fiatalok 80 százaléka tanul különböző tan­folyamokon. Terveik közül a röplabdapá­lyát szeretnék minél előbb megvalósítani társadalmi mun­kával. Az. üzemi szakszervezet anyagi támogatásából pedig egy futballfelszerelést vásárol­nak. A mi véleményünk szerint ez a lelkes KISZ-alapszervezet megérdemelné, hogy a városi KISZ-bizottság is ne csak ígér­getné a látogatást, hanem va­lóban meg is tenné és segítsé­get, ötleteket adna, hogy a most íkezdödő kibontakozásuk eredményesebb lehessen. Varga Borbála Egy ember, egy géppel 50 hold kukoricát művel A Dózsa Népe Tsz-ben *50 hold kukoricát vállalt Tóth Ist­ván a Maulwurf univerzál traktor kezelője évi művelésre. Erre a tsz vezetőségével megállapodást kötöttek. A megállapo­dás úgy szól, hogy a tsz biztosít 50 hold ősszel mélyen megszántott földet és elvégzi majd a martonvásári 5. hibrid vetőmaggal a vetést négyzetesen. Tóth István a szántásra tavasszal kiszórja a műtrágyát, utána elsimítózza. Vetés előtt kultivátorozza gyomtalanítás és talajlazítás végett. Kelés után elfogasolja. majd ha lehet, keresztben-hosszában elvégzi a sorközi kapálást kultivátorral. Utána elvégzi a vegyszeres gyomirtó permetezést, majd négy napra a második permetezést. Később még egyszer átjárja kul­tivátorral. de már csak sekélyen, talajlazítási szempontból. Vállalta, hogy családjával a szükséges ritkítást, fattyazást is elvégzi. A törését a tsz a műszaki munkások családtagjaival és szükség esetén a műszakiak besegítésével oldja meg. A szár vágását szintén géppel végzi el. Ez az első nagyüzemi kísérlet a tsz-ben a kukoricaterme­lés teljes gépesítése felé. csak a kukoricatörő kombájn hiány­zik még. Reméljük, az sem sokat várat magára. Az ilyen ter­melés az olcsóbb, mégis sokat teremt. A sikerért mindent meg­tesznek a Dózsa Népe Tsz-ben. R. M. A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELENTJÜK! Bemutatjuk a város legjobb vízilabdázóit FARKAS JÁNOS GIMNÁZIUMI TANULÓ BÍRÓ TAMÁS GIMNÁZIUMI TANULÓ A csapat egyik legfiata­labb tagja. Tehetsége korán kezdett kibontakozni. Miút úszó barátkozott mea a víz­zel. és sokáig úau látszott, hogy úszó marad. Egymás után érte el a sikereket az út­törő- és serdülő bajnokságon. Aztán úgy érezte, hogy szebb sportág a vízilabda. Rövid idő alatt nagyot fejlődött, és szinte belenőtt a cealédi ví­zilabda-csapatba. a „nagyok’’ közé. Egyik nagy erénye az, hogy bármilyen szögből és helyzetből jól lő. Játékának hátránya: a küzdőképtelen- ség. Reméljük azonban, hogy ezt a hibáját a nyári nagy mérkőzésekre már kijavítja. Utolsó éves gimnazista. Ké­szül az érettségire. Ez azon­ban nem akadályozza meg abban, hogy ne legyen egy héten háromszor a ceglédi uszodában. Csendes, szorgal­mas fiú, aki nem beszél ma­gáról, róla inkább az ered­ményei beszélnek. Otthon vitrinje egy dobozra való érmet, plakettet és néhány serleget őriz — szorgalmas munlcája eredményét. Fő száma a 100 méteres hát- és f) 100 méteres gyors­úszás. Reméljük, hogy ezen a két távon méa további jó eredményekkel • örvendezteti meg a ceglédi sportkedvelő- > két. Cflyan szorgalmas úszó. mintha az úszást tartaná a legfőbb sportágnak. pedig Farkas János nemcsak kiváló úszó, hanem jó vízilabdázó, jó tornász, és jó labdajáté­kos is. Andrási Gyula — A HÉT CEGLÉDI terme­lőszövetkezet 1961 évi terme­lési tervét a felülvizsgáló bi­zottság megvizsgálta, vala­mennyit megfelelőnek találta és jóváhagyta. — SZAKTER János cegléd- berceli lakos este kivilágítat- lan motorkerékpárral közle­kedett, ezért a szabálysérté­si hatóság 150 forint pénz­bírsággal sújtotta. — A VÁROSI tanács kerté­szete megkezdte a dugványo­zásokat és a magvetéseket. Hozzáfogtak a melegágyak készítéséhez a korai zöld­ségfélék alá. Ha enyhe ma­rad az idő, a szabadban is hoz­záfognak a trágyázásokhoz. Folyamatban van az utcai sor­fák és a park fáinak nyesése. — A TERVEZETT 10 600 pár talpalással szemben 12 623 párat végzett az 1960-as év­ben a Ceglédi Lábbelikészítők Kisipari Termelőszövetkezete. — A CEGLÉDI Kossuth Építők labdarúgó-csapata va­sárnap délután a Vasutas-pá­lyán edzőmérkőzést játszik • a Ceglédi Vasutas, NB II-es csapata ellen. — RÉSZEG állapotban botrányos magatartást tanúsí­tott Keresztúri János, és ezért 200 forintra büntették. — CSÜTÖRTÖKÖN délután tartotta a tanácsi épitőipari vállalat MSZMP alapszerve­zete rendes havi taggyűlését. Első: az igazgatási osztály A napokban munkaértekez­letet tartottak a' járási tanács­nál. A dolgozók munkáját Bencsik Mihály vb-elnök ér­tékelte és beszélt arról a'mun­kastílusról, amelyet egy ter­melőszövetkezeti járás tanácsi dolgozóinak követni kell. A szakszervezet versenybizottsá­ga értékelte az osztályok kö­zött folyó munkaversenyt, amelynek alapján Bencsik elvtárs a járási tanács legjobb osztályának járó versenyzász­lót az igazgatási osztálynak adta át. A járási tanács leg­jobb csoportja címet és a vele járó vándorzászlót a község­fejlesztési csoport kapta. A legjobb előadó Fehér József szabálysértési főelőadó. A já­rási tanács legjobb gépírója Erdösi Istvánná, a pénzügyi osztály dolgozója. & Peresztegi — A KÖZÉPDUNAVÖL­GYI Vízügyi Igazgatóság viz- gazdálkodási csoportja ked­den tartotta Ceglédbercelen egy mélyfúrású kút műszaki felülvizsgálatát. EGY PILLANATRA Azt olvastam, hogy egy ember Botrányosan verekedett, Százötven forintot aztán E tettéért kifizetett. F'elsóhajtott fizetésnél: „Nem sajnálom, amit tettem De hogy olcsóbb legyen eztán Majd botrány nélkül verekszem”. — O — — A SZABÁLYSÉRTÉSI hatóság 400 forintra büntette Bimbó Mihály ceglédberceli lakost, aki részeg állapotban botrányosan viselkedett és ve­rekedést kezdeményezett. — A NAGYKÖRÖSI Kon­zervgyár a járás területén ed­dig 581 holdon kötött le a termelőszövetkezeteknél szer­ződéses termelést. A ter­melőszövetkezetek paradi­csomra 290, paprikára 20, uborkára 58, borsóra 158 és babra 55 holdon kötöttek szerződést. — AZ ALBERTIRSAI Bé­ketábor Termelőszövetkezet 30 holdon étkezési borsót, 20 holdon kölest és 20 holdon takarmány-borsót termel ez évben, amelyhez a szükséges vetőmagot a Pest megyei Me­zőmag Vállalattól a vetőmag- akció keretében szerzi be. Pozsgai Uike és Farkas Ferenc február 4-én tartják esküvőjüket a ref. nagytemplomban délután fél 5 óraikor. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen emlékű bátyánk; Takács Sándor elhunyta alkalmából rész­vétüket nyilvánították, a temeté­séh megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Takács- és Farkas-család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szeretett jó édesapám. Somogyi József el­hunyta alkalmából részvétüket nyilvánították, a temetésen megje­lentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Somogyi Katalin és férje, Herczegh Benő és kisleánya Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen emlékű jó férjem, szerető édesapánk, nagyapánk és testvé­rünk: Szalontai József temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. özv. Szalontai Józsefné és a gyászoló család Éz úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szeretett jó testvérünk: Kozma Lidia teme­tésén megjelentek és részvétüket nyilvánították, külön köszönetét mondunk a városi pártbizottság­nak, a nőtanácsnak, és nem utolsósorban a vasutas énekkar­nak. A gyászoló család

Next

/
Thumbnails
Contents