Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

1961, FEBRUAR 28. KEDD ^/Cíflan Együtt a dolgozó parasztokkal ! Gondolatok a testvériségről A ráckevei járás ipara és mezőgazdasága jelentős. Ipari termékeinek egy része export­ra megy és a mezőgazdasági terményekből és termékekből is sok kerül exportra. A já­rás mezőgazdasága a megye többi, Budapest környéki já­rásáéval együtt, a főváros friss zöldségellátására is hivatott. Intenzív állattenyésztése mellett dúsan termő Duna- ártéri talajai vannak, ame­lyek könnyen — egyszeri víz­kiemeléssel — olcsón öntöz- hetők. Sok tóval és mint­egy nyolc kilométer kiterje­désű csatornahálózattal ren­delkezik. A mezőgazdaság korábbi széttagoltsága követ­keztében nem gyitmölcsöz- tethették az öntözési lehető­ségeket. Az öntözéses gazdál­kodásra csak most nyílik iga­zán lehetőség, miután a me­zőgazdaság nagyüzemivé való átszervezése befejeződött, hét­ezer dolgozó paraszt mint­egy 35 000 kh-val gyarapí­totta a szövetkezeteket. A já­rási pártbizottság úgy igye­kezett a mezőgazdaság át­szervezését megoldani, hogy tovább erősítve a munkás-pa­raszt szövetséget, a proletár állam politikai alapját, nö­velte a dolgozó parasztok­nak a nagyüzemi gazdálkodás­ba vetett bizalmát és ter­melési kedvét. Vajon sike­rült-e ezt elérni? Minden el­bizakodottság nélkül elmond- hatjuk — sikerült. Mégpedig azért, mert e nagy forradal­mi munkában dolgozó népne­velők megértettek, hogy a szövetkezetek szervezésében az eszmei fegyver a meggyő­zés. így érték el. hogy mind­össze pár nap alatt Dömsö- dön 1300 paraszt 6500, Kis­kunlacházán közel 1000 dol- ‘ gozó paraszt csaknem 10 000 k.h. földdel választotta a szö­vetkezeti utat. A közelmúlt­ban szervezett szövetkezetek­kel együtt a járásban 8500 dolgozó parasztcsalád kezén van a járás szántóterületének 72.3 százaléka. Ez Is mutatja, hogy sr-köBségi es a járósi szer­vek, valamint a mezőgazda­sággal foglalkozó intézmények előtt nagy feladatok álla­nak. Mindez szükségessé te­szi, hogy olyan szellemet ala­kítsanak ki és úgy gazdál­kodjanak a régebben meg­alakult, de ma még gyengén gazdálkodó szövetkezetekben, mint ahogyan n taksonyi Egyesült Erő Tsz-ben vagy a szigetújfalui Béke Tsz-ben teszik. E szövetkezetek tagjai­ban és vezetőiben nagy az élniakarás, gazdaságuk felvi­rágoztatásának vágya. Ezért tudták elérni Taksonyban, hogy egy kh. szántóra 3048, az egy dolgozó tagra eső gaz­dálkodási eredmény pedig 20 257 forint volt az 1960-as gazdasági évben. A taksonyi Egyesült Erő Tsz-ben 41.24 forint, a szigetújfalui Béke Tsz-ben pedig 38.20 forint volt az egy munkaegységre ki­osztott termény és pénzbeni részesedés értéke. Mindezek ellenére az említett szövet­kezetekben és a járás többi szövetkezeiében még koránt­sem használták ki ez évben azokat a lehetőségeket, ame­lyiket a nagyüzemi gazdálko­dás rejt magában. Azt tapasztaljuk az utóbbi hetekben, hogy a közelmúlt­ban szövetkezeti útra lépett dolgozó parasztok mind job­ban megértik: ingó és ingat­lan vagyonával együtt övék a szövetkezet. Mind többen megértik, hogy sokszorta nyv- godtabban és jobban élhet­nek a szövetkezetekben, ha bizakodással és nagy aka­rattal kezdenek a nagyüzem adta lehetőségek kihasználá­sához. Mindegyik paraszt- ember tudja azt is. hogy az eredményes szövetkezeti ’gaz­dálkodáshoz jó föld. sok szer­vestrágya és műtrágya, ne­mesített vetőmag, víz, fej­lett technika és ami mind­ezeknél fontosabb, rátermett vezető, és szorgos tagság szükséges. Ha mindez adva van és az időjárás is kedvez, akkor boldogul a község és benne az egyén Is. Amint a tények is mutatják, járásunk szövetkezeti paraszt­sága hozzá is fogott a leg­fontosabb tennivalókhoz. Amíg az idő engedte. Lóré­ven, Makádon, V ömsödön, Az ember nem élhet úgy egy országban, hogy ne szeresse a I szomszéd népeket. De szeretet | és szeretet között lehet kü- | lönbség. Ha húsz-harminc es2- j tendeje egy szegény magyar I és egy szegény zsehszlovák | összetalálkozott, egy volt a bá- ! natuk. a gondjuk, megértettek ; egymás gondolatát. De lalál- j kozhatni alig találkozhattak. j mert gyűlölködésből emelt vá- | laszfalat nép és nép közé a so­viniszta uszítás. A hivatalos közlemények mindig szárasak, hivatalos hangvételnek. Mégis: mi min­den. az élet mekkora változá­sa sűrűsödik egy mondatban Mennyire testvéri szeretetet fe­jez ki a vasárnap nyilvános­ságra került magyar—csehszlo­vák közös közlemény, hol van már a soviniszta gyűlölködés mételye! A szabad magyar, a szabad csehszlovák találkozása ez, az egyenrangúak, másikat segítő testvér ölelkezése. ★ Dunának Oltnak egy a hang­ja — sóhajtott egykor a költő. Mi az elmúlt másfél évtized­ben megtaláltuk ezt az egy hangot a körülöttünk élő né­pekkel. Magyar és román, ma­gyar és csehszlovák. magyar és szovjet ember — testvér. Régi álom. Kossuth álma? Rá­kóczié? A Tanácsköztársaság harcoló proletárjaié? Régi álom, valóra vált álom. .Mi váltottuk valóra. És soha. de soha többé nem engedjük sem­mivé tenni. A szétszakíthatat- lan barátság — hangzatos frá­zis — a képmutatás világában. Mert .,szétszakíthatatlan” volt az országvesztő magyar urak Mészáros Ottó talpnyalása a hitleráj vezetői­nél. De a nép? Ha mutatni alig mutathatta is. utálkozva gon­dolt erre a nem kívánt, nem akart, tei rőt, pusztulást jelentő ..barátságra’. A szétszakítha­tatlan barátságot az jelképezi, hogy egy célért küzdő népek testvéri vádit vállhoz vetése. És mi ezt váltottuk valóra. Test­vérek vagyunk, egyet akarunk, békét, szocializmust! ★ Szabadságunkat a szovjet katonák hozták. Véletlen-e, hogy azonnal testvéreknek, buráinak éreztük őket? Vélet­len-e. hogy ma már ezernyi szál szövi át életünket, ezer­nyi baráti, testvéri szál a szov­jet néppel, a szovjet emberek­kel? Nem véletlen! Az érzel­mek, s az értelem diktálta va­lóság ez. amely olt lakozik a szívekben és agyakban kitöröl­hetetlenül. ★ A ..magyar sorsról”, a ma­gyar nép „küldetéséről’ so­kat papoltak a hazaáruló urak. A nép mégsem jegyezte meg szavaikat. De megjegyezte a szabadság harcosaiét. Pető­fiét. Kossuthét. mindazokét, akik a nép sorsáról, a népek összefogásáról beszéltek. Tízmillió magyar. Marok­nyi nép a világ tengerében. De büszke nép: történelmére és szabadságára büszke. És büsz­kék körülöttünk a többiek, akik velünk együtt levetve igát. elindullak az emberi élethez, a bőség asztalához. a szocializmushoz. Lehet-e ennél erősebb összekötő szál a népek között? ★ Sok, magában szétforgacso- lódó erő egyenesedik vilá­got formáló erővé a baráti né­pek összefogása által. Né­hány év múlva már olaj fut végig az országhatárokat át­szelő barátság olajvezetéken, s Százhalombattán a Szovjet­unióból érkező olajat finomí­tanak. A Dunai Cement- és Mészmüvekben a Német De­mokratikus Köztársaságban készült gépekben termelik majd a cementet. Kereske­dés — mondhatnánk. De több el. Nem adok-veszek. Bará­tok összefogása ez. Együtt akarni, egyet akarni: jobb holnapot, szocialista rendet. ★ Vannak még. akik örömmel látnák a sovinizmus dudcá- ját erősödni. Itt-ott. egy-egy embernél még találhatnak ta­lajra. De már a népet, az em­berek többségét a sovinizmus maszlagéval megmételyezni nem lehet. Nem lehel például a szobi vasutasoknak azt ál­lítani, hogy csehszlovák kol­légáik nem, a barátaik. Nem lehet ezt elhitetni az Agrár­egyetem diákjaival sem. akik között távoli földrészek fiai tanulnak. A gyömröi kisze- sekkel. akik két feledhetetlen hetet töltöttek a bolgár nép között, Az emberek a té­nyeknek hisznek. És a té­nyek, immár több mint más­fél évtizede, a gyűlölködés he­lyett az egyre erősödő, tisztul- tabbá váló, népeinket bol­dogabb holnapba vezető ba­rátságot tanúsítják. Két hét múlva békekölcsön-sorsolás 46/ 150 kötvényre 93,9 millió forintot sorsolnak Újabb kiállításokra készül a Mezőgazdasági Múzeum Összegyűjtik a régi földművelő eszközöket és a kihaló mezőgazdasági ipari foglalkozások emlékeit Az 'év első államkölcsön- sorsolását két hét múlva rendezi meg az Országos Ta­karékpénztár. Az I, az V. és a VI. Békekölcsön 1961. évi el­ső félévi húzását március 12- én és 13-án a szakszervezetek Fehérvári úti művelődési ott­honában tartják. Március 12-én, vasárnap, az I. Békekölcsön húzását bo­nyolítják le. s 61 500 köt­vényre 19 millió forintot sor­solnak ki nyeremény és név­érték formájában. Március 13-án. - hétfőn'dél­után az V. és VI. Békeköl­csönt húzzák. Az V. Békeköl­csönből 164 500 kötvényre 30.4 millió forintot, az VI. Békekölcsönből 235 200 köt­vényre 44.4 millió forintot kapnak a szerencsés kötvény­tulajdonosok. A kétnapos húzáson tehát a három békekölcsönből 461 150 kötvényre 93.8 millió forin­tot fizet vissza államunk. A nyertes kötvények beváltását március 16-án kezdik meg. Az Európa szerte híres Mezőgazdasági Múzeum csar­nokaiban. termeiben öt ál­landó és három időszakos jellegű kiállítás fogadja a lá­togatókat. A 10 éves állatte­nyésztési kiállítás egyik ré­szét éppen bontják. Korsze­rűsítik. vagyis a szarvasmar­ha-tenyésztés és tartás, vala­mint a takarmányozás leg­újabb eredményeivel az új eljárások, eszközök modell­jeivel egészítik ki a régi ki­állítást. A készülő új kiállítások­ról és a • távolabbi munka­| kerülő szarvasmarha-tenyész- . tési és takarmányozási kiál- j.rlítást . május, közepén nyit-, j ják meg. Ugyancsak az idén újítják fel — a mezőgazda- j sági építészeti kiállítás he­lyén — a régi erdőtörténeti j és erdőművelési kiállítást. I Mellette külön teremben az ország talaj- és éghajlati vi­szonyairól. ezek növényter­mesztési hatásairól szóló do­kumentumokat állítják ki; Az új feladatok közé tarto­zik a 200 éve született Pethe I Ferenc jeles magyar mező- I gazdász és mezőgazdasági szakíró emlékkiállításának í megrendezése. í A második világháború ! alatt súlyos károkat szen- ! vedett múzeum szakemberei ; már a múlt évben elkezdték ! gyűjteni a régi földművelő ; eszközöket és az egyes, me- ; zőgazdasággai kapcsolatos. ; már kihalóban lévő foglal- f kozások emlékeit. ! A gyűjtőhálózatot az idén ' tovább bővítik, s a ter- ; vek szerint már a kö- : vetkező években befe- 1 jezik a gyűjtést az or- : szag valamennyi tájegy- ! - ségén, ; így a Mezőgazdasági Mú- ; zeumban láthatók lesznek ; az ősi halászat, vadászat, a i kezdetleges állattenyésztés és I földművelés eszköze: csak- ; úgy. mint a mai mezőgazda- | sági üzemek legkorszerűbb j gépei, eszközei. Az eredeti ; tárgyak tárában nem nép- : rajzi, hanem agronómiái és agrotechnika) csoportosítás­ban szerepelnek majd az esz­közök és gépek a pattintott kobaltétól, a 150 éves ara­tógépen és a járgányon át, egészen az ötödére kicsi­nyített. de pompásan mű­ködő. modem EMAG-kom- bájnig. (MTI) Néprajzi gyűjtésekből kiállítás A Néprajzi Múzeum és a Pedagógusok Szakszervezete rajzpedagógiai és képzőművé­szeti szakosztálya szakkörök és rajzpedagógusok néprajzi gyűjtéseiből, valamint nép­rajzi témát feldolgozó képző- művészeti alkotásokból kiállí­tást rendez. A kiállítás április 4-én nyílik meg a Néprajzi Múzeumban, János bácsi meg az orvos tavacsra. Nincs egyebem a két erős karomnál, de még saját fedelem sincsen, el­jössz-e feleségnek hozzám — így kértem meg az asz­szonyk&mat és eljött. Akkor aztán egy esztendő múlva megkérdeztem tőle: Akarsz-e a magadéban lakni? Már hogyne akart volna, de tud­ta, nincsen pénzem házat venni, óvott' hát az adósság csinálÁstól. Mégis megvettem a házat, törlesztésre. Aztán megint pár év múltán meg­kérdeztem: No, asszony, mit szólnál hozzá, ha gazda len­nék. te meg gazdáné? Jaj, hiszen a házat se fizette még ki, még több adósságot akar csinálni? — sopánkodott az asszonykám. De én meg nem hallgattat- rá, olcsón kínálták, kölcsönt is kap­tam. hát megvettem öt hold jó földe!. Harminc eszten­deig dolgoztam aztán a ma­gaméban. meg a máséban is napszámért, részért, mikor milyen munka kínálkozott, de egy krajcárig becsülete­sen kifizettem a ház meg a föld árát. Mennyi mindent el lehet mondani szavakkal, de foly­tatása is ran a történetnek. János bácsi a vaslakodalmát is,már régen megülte a mun­kával, de még mindig dolgo­zik. A szőlejét maga takar­ja, bontja, kapálja, kötözi, ápol gat ja és egyhamar nem is szándékozik abbahagyni ezt. noha éppen most vo­nult nyugalomba. Belépett az Uj Élet Tsz-be. persze S3 éves létére csak nyugdíjas tagnak. — Már én kérem nem tarthatok lépést a fiatalok­kal. A háztájiban majd csak eldolgozgatok még, esetleg, ha valami könnyű munka akad, nem mondom, hogyha hívnak, el nem megyek a kö­zösbe. de bizony az idő mégis­csak idő. Két éve még lo­vam is volt. magam szántot­tam. Csakhogy a szomszédok, meg az árra járók sűrűn kérdezgették: Elfáradt János bácsi, pihenget? Dehogy, fe­leltem, nem vagyok én fá­radt, csak a lovakat pihen­tetem. Ezen aztán jóízűet kacag, s hozzáteszi: — Dehogy vallottam volna be, hogy nem a ló, de az ember fáradt, azért állok meg minduntalan. — Pedig úgy látszik, jó az egészsége. | hol is, a meglevő anyagi esz­közökből traktort, munkagé­pet vásárolnak és közös ál­lati férőhelyeket teremtenek. Azért teszik ezt, mint mond­ják. mert jó állattenyésztő­munka nélkül nincs jó •nö­vénytermelés és fordítva. A íöld úgy terem, ha vissza is adlak azt a táperőt. amelyre szüksége van. A bő termés az anyagi jólét alapja, a jóiét pedig feltétele az emberek eondolatvilága megváltozásá­nak. A járás kommunistái munkájukat igyekeznek úgy végezni, hogy minden tettük­kel erősítsék és megszilárdít­sák a közös gazdaságokat és vele együtt formáiiák az új szövetkezeti dolgozó parasztok gondolatvilágát. új. szocia­lista öntudatát. A közösségi embertípus kinevelésében' rendkívül nagy szerepe van a párt-, az ifjú­sági és más társadalmi szer­veknek, azért nagy gondot for­dítunk a gazdasági tennivalók megoldása mellett az új szö­vetkezetekben arra, hogy lét­rehozzuk a párt- az ifjúsági és a nőszervezeteket. Min­den lehetőt elkövetünk az új szövetkezetek gazdasági, poli­tikai megszilárdításáért, hi­szen sok ezer dolgozó paraszt boldogulásáról van szó. A szövetkezeti gazdálkodás nagy lehetőségeket nyújt a mezőgazdasági termelés felvi­rágoztatásához. A termelő- szövetkezetek iránti egészséges bizakodást tovább erősítjük az emberekben. Ez a párt po­litikája és mi ebben a szel­lemben dolgozunk. Juhász János, az" MSZMP ráckevei járási bizottságának titkára ! Kiskunlacházán több száz hold mélyszántást végeztek. Most a melegágyakat készí­tik, a trágyát hordják, épü- letfát termelnek. Ugyanakkor a vetőmagvakat is hordják ösz- sze és a szövetkezeti alap­hoz való pénzbeni hozzájá­rulást fizetik be, szervezik a munkát, felmérik a munka­erőt, kialakítják a munka­szervezetet és készítik a sző. vetkezetek termelési és beru­házási, valamint pénzügyi j tervét. A sok tennivaló közül mint j legfontosabbat. a tervezést • kell kiemelni. A szövetke- i zeteknek reális tervezésén ugyanis igen sok múlik. Mi- í vei a tervek annyit érnek, ! amennyit megvalósítanak be- j lőlük. ezért elsősorban a meglevő munkaerőt és a j gazdálkodáshoz rendelkezésre j álló eszközöket kell figyelem­be venni. A termésátlagok ter­vezésénél a legutóbbi öt év termésátlagai legyenek az irányadók. Az anyagi érdekeltség el- ; vének érvényesülése fontos tényező a termelés alakulá- 1 sánál. Ezért igyekszünk meg- j értetni a tagsággal: ahogyan j dolgoznak a közösben, úgy’ré- j szesednek a javakból. Ezért nem elég csak a földet és a j vagyontárgyakat a szövetke- j zetbe vinni, hanem minden i becsületes, dolgozó paraszt- j embernek vele együtt kell vinnie szívét, lelkét és nagy ] termelési tapasztalatait is. Az elmúlt rövid idő alatt is I szembetűnt, hogy járásunk 1 dolgozó parasztjai akarnak — j és ehhez megvan a szorgalom ' is — jól gazdálkodni, az ed- j diginél többet termelni. Lőré- í ven, Kiskunlacházán, de más- ‘ tervekről Barbarits Lajos, a múzeum í'öigazgatóhelyette- se adott tájékoztatást. El­mondotta. hogy az állandó kiállítások mellett különösen a me­zőgazdasági építészet fej­lődését. korszerű for­máit, valamint a mező­gazdaság gépesítését be­mutató modellkiáliítás a legnépszerűbb. Ezeket a termelőszövetkezeti városok és falvak lakói gyak­ran népes csoportokban lá­togatják. A most átépítésre — Meghiszem azt, nem vol­tam én soha orvosnál. Gye­rekkoromban. tán hétéves lehettem, akkor voltam utol­jára beteg. Torokgyíkom volt, úgy mondták. Orvost is hív­tak hozzám, el is jött két­szer, de egyszer sem tudott bejönni, édesanyám pontosan akkor szaladt el valamiért a szomszédba, vagy a boltba, vagy éppen a mezőn dol­gozhatott. Azóta nem kelleti nekem orvos. Azaz, most harmadéve, nyolcvan esz­tendős koromban irtóztatóan sajgóit a fogam. No, mon­dom. most legalább megtu- : dóm, milyen az, ha orvos­hoz megy az ember. Kihúz- í ta a doktor a fogamat és '• mondhatom, nagyon fájt. Pár ; hónap múlva másik fogam \ fájdult meg. Több orvosunk j van. hát a másikhoz mén- j tem. De annál is csak na- \ gyón fájt a foghúzás. S hogy \ megint ■ beállt a fájás a húr- j módik fogamba, akkor már j a harmadikkal próbálkoztam. \ Az meg spriccelt valamit a ! számba és úgy húzta ki a í fogam, hogy nem fájt. Igaz. \ többet is számolt a fárad- í ságáért. * t / — Egyszóval semmi tes- ; ti panasza nincsen János bá- j esi? ; — A kisbetűket már nem í látom. \ / — Miért nem megy szem- ; orvoshoz. Adna az pápasze- j met. Hiszen tsz-tag most ; már pénzbe se kerül... ; — Nem megyek én. mert ; kérem szépen, ha pénzért í nem zaklattam soha. ingyért i csak nem zavarom a dók- ; tort. j Szokoly Endre \ XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN Mokány kis fürge ember nem egy találkozik úton-út- félen, mindről lehetne írni, hiszen valahány, annyi féle és mindegyikkel megesett már válami feljegyzésre- méltó történet. Ám, aki a minap a pilisi szőlők között szaporázta a lépést velem szemben, s olyan szőrme­kucsmát visel, hogy azt még a divatos hölgyek is meg­irigyelnék. szó. ami szó, rit­ka sok érdekeset mondott. Például mindjárt. hogy megszólítom, kiderül róla. éppen most készül nyolc- vahharmadszor fogadni a ta­vaszt. íme. itt mosolyog ránk, ezen a képen, ki hinné róla, amikor még a baju­szát is alighogy megcsípte a dér. — Hát a haja megöszült-e, vagy tán kihullott? — Ráér az még erre is. arra is — mosolyog huncu­tul a szeme, s rándít egyel a vállán függő szeredáson mielőtt a kucsmát megeme- lintené. . hogy megmutassa, nem tar még a feje, de a hajában is csak itt-ott csil­log fehér szál. A pincébe igye'zszik Dob- rojinszki János, ahogy min­den más téli délutánon. Ebéd- ; után egy pohár bort hör- : pint, ez a szokása, de ha !akad kivel koccintani, kettőt, •sőt hármat is. Szíves invitá- j lásának hát nem lehet el- • :entállni. Kár is lett volna I ellenkezni, mert amit két ' pohár között beszélgetve megtud tőle az ember, az egy akó bornál is többet ér. , egy hosszú élet története: ’■ T- Pi'ony még a szerszá- : rriot is kölcsön -r1'em. am i- ’ vei elindultam dolgozni Pusz-

Next

/
Thumbnails
Contents