Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
0á*tüátli Ir CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 4». SZÁM 1961. FEBRUÁR 26. VASÁRNAP Megalakult a Magyar Agrártudományi Egyetem és járási csoportja ceglédi Folyó hó 23-án délután íél három órakor a ceglédi Kossuth Művelődési Ház emeleti nagytermében körülbelül 20C- an jöttek össze Ceglédről és a járásból a tsz-ek, állami gazdaságok és egyéb szervek küldöttei. Az összejövetelt a rendező Hazafias Népfront városi titkára, Kiss András nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy. a tsz-ek megsegítése a Hazafias Népfront egyik fő feladata. Fontos segítségnek tekinti a szakemberek egyesületalapító kezdeményezését, hogy a tudományt a fejlődés elősegítése érdekében állandóan igénybe vehessük. A bevezető elhangzása után Jerney Pál, az egyesület Központi titkára tartotta meg előadását. Előadásában a szőlő- és gyümölcstermesztésünk üzemszervezése kérdésével foglalkozott, összehasonlította a kapitalista és a szocialista világ termelését, fejlődési lehetőségeit. A jövő célkitűzéseinél kitért a monokultúrákra is. A távlati fejlesztési tervek kimunkálásának előttünk levő feladatai mellett elemezte az átmeneti gazdálkodás jelenlegi helyzetét. Adatokkal támasztotta alá, hogy a környékünkön levő szőlők 50—60 százalékban ki. öregedettek, felújításra várnak. Ez is egyik oka a drágán termelésnek. Kitért a termelőszövetkezetekben megvalósított eredményességi jövedelemelosztási rendszer ösztönző voltára. A jelenlegi gazdálkodásunkat időnként fékező műtrágyaperme- tező-gép hiányt is megemlítette. Az előadáshoz hozzászóltak: Kudelich Géza tsz-elnök, Zsuf- fa Ervin, a járási tanács főag- ronómusa, Deli Károly agro- nómus, Törökéri Sándor, a tőr- teli Rákóczi Tsz főagronómu- sa, Vári János, a borforgalmi gazdaság agronómusa. Hozzászólásukban az eredményességi jövedelemelosztásról, a talajerő utánpótlásban mutatkozó hiányosságokról, a szőlőszaporító-anyag biztosításáról, a szőlőfelújítás ütemezésének lehetőségéről fejtettek ki véleményüket. A második napirendi pont az egyesület helyi csoportjának a megalakítása volt. A helyi csoport szervező bizottsága nevében Szabolcsba József agronómus kifejtette az alakítandó egyesület jelentőségét. Rámutatott, hogy az átmeneti gazdálkodásban a tervek megvalósításáért a távlati tervek elkészítéséért a felelősség mindannyiukat terheli és ebben a munkában várnak majd segítséget az Agrártudományi Egyesület neves tagjaitól. Ezután a vezetőségre tettek javaslatot. A vezetőség tagjainak a névsorát az alábbiakban közöljük: Elnök: Bódizs Antal, a városi tanács vb-elnökhelyettese, elnökhelyettesek: Nyújtó Ferenc, a Kísérleti Intézet tudományos osztályvezetője, Erdélyi Gábor, a járási tanács v. b. mezőgazdasági osztályának vezetője. Titkár: Zsuffa Ervin, a járási tanács v. b. A városi tanács kórházának helyzetéről tárgyalt a végrehajtó bizottság Vérellátó állomást szerveznek a ceglédi kórházban A városi tanács végrehajtó bizottsága 1961. február 24- én tartotta rendes ülését. Első napirendi pontként Hegedűs József vb-titkár számolt be az előző ülésen hozott határozatok végrehajtásáról, majd ezt követően dr. Kása Miklós városi főorvos, a második napirendi pont előadója ismertette a városi tanács kórházának helyzetét. Beszámolójában foglalkozott azzal, hogy a városi tanács kórháza nemcsak Cegléd betegellátását hivatott biztosítani, hanem a járásét is, a két terület közti százalékos megoszlás arányszáma 50—50 százalék. A meglevő 250 ágy ma már nem elégíti ki a terület betegellátását, mert sem a sebészeti. sem a belgyógyászati ágylétszám nem elegendő. Fejleszteni kell a szülészet és a gyermek- osztály ágylétszámát is. A kórház dolgozóinak létszáma 170 fő, ami a mai helyzetben megfelelőnek mondható. Az elmúlt két év során elsősorban a középkáderek létszáma emelkedett, különösen a két nővérképző tanfolyam beindításával. A létszám megoszlása a következő: 20 orvos, 70 középkáder és 80 egyéb dolgozó. A jövőben a létszámemelés során a segédorvosok létszámát kell növelni főként a belgyógyászaton és a sebészeten, ezenkívül feltétlenül szükséges volna laboratóriumi főorvosi állás szervezése is. mert ezzel a laboratórium munkájának minősége ugrásszerűen emelkednék. A kórházban a gyógyszerellátás jó, a betegek részére szükséges gyógyszerek minden esetben rendelkezésre állnak. A kórház vérellátása a szolnoki kórházban működő vérellátó állomáson keresztül történik. Ez évben azonban az Országos Vérellátó Szolgálattal lefolytatott előzetes megbeszélés szerint a ceglédi kórházban is szerveznek vérellátó állomást a kórházban fekvő betegek ellátására. Ehhez az Országos Vérellátó Szolgálat a szükséges feltételek biztosítását vállalta. A vita során Bartus Szilárd vb-tag a rendelőintézet rendelési idejének pontos betartásával foglalkozott. Elmondotta, hogy több esetben előfordul, hogy a megállapított időnél egy-két órával később kezdik a rendelést. A várakozó betegek emiatt jogosan türelmetlenkednek. Szelepcsényi Imre vb-elnök felszólalásában a többi között megállapította, hogy a kórházban nem a legjobb feltételek mellett végzik az orvosok munkájukat. A kórház bővítése 1962- ben kezdődik és a beruházási program szerint 1964 végére fejeződik be. Már ebben az évben azonban 1 450 000 forintot biztosítanak a felettes szervek kórházfejlesztés célját szolgáló terület kisajátítására és az új 260 ágyas pavilon tervezésére. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a kórházi dolgozók munkájával kapcsolatosan. Az orvosok szakmai továbbképzése érdekében orvosi könyvek beszerzésére 10 000 forint fel- használását engedélyezték a községfeilesztési alapból. A továbbiakban elhatározta a végrehajtó bizottság, hogy a vasárnapi orvosi ügyelet gyorsabbá tétele érdekében személygépkocsit biztosít az ügyeletes orvos részére. E napirendet követően egyéb ügyeket tárgyalt a v. b„ amelyekről a későbbiekben tájékoztatjuk az olvasókat. K. H. mezőgazdasági osztályának fő- agronómusa, helyettese Szabó Lajos, a városi tanács mező- gazdasági osztályának munkatársa. Gazdasági intéző: Tó- scki Elemér, a Cegléd-Csemői Állami Gazdaság főkönyvelője. A vezetőségbe 11 szakem- vert választottak be. A művelődési házban klub- helyiség áll a tagok rendelkezésére, nagyobb rendezvényekre pedig a nagy termet is rendelkezésre bocsátják. Azok részére, akik az alakuló gyűlésen nem jelentek meg. vagy érdeklődnek, közöljük, hogy az évi tagdíj 24 forint, s ezért a belépési nyilatkozat hátoldalán felsorolt 39 szakosztály bármelyikébe vagy több szakosztályba is beléphetnek, és mint rendes tagokat, az alapszabályban meghatározott jogok illetik meg őket. Akiknek nem jutott belépési nyilatkozat, azok a művelődési ház és a Hazafias Népfront irodájában igényelhetnek. A klubhelyiség vasárnap egész nap, kedden csütörtökön és szombaton pedig délután két órától este kilenc óráig van nyitva. A napraforgó fontos gazdasági növényünk, j és mivel ipari jelentősége is j egyre növekszik, az idén a | napraforgó vetésterülete a múlt évhez viszonyítva közel kétszeresére emelkedik a megyében. A napraforgó-termés fokozása érdekében a vetésnél. a tenyésztési idő alatt, és a betakarításnál is meg kell teremteni a korszerű nagyüzemi módszerek alkalmazásának lehetőségét. A napraforgó a múlt évi vetésterületen sem kapott olyan gondos agrotechnikát, amelyet hasznosságánál fogva megérdemelt volna. A gépállomások feladata, hogy a napraforgó talajelőkészítési. vetési és növónyápolá- si munkáit az erre a célra speciálisan felszerelt és előkészített gépekkel időben és jó minőségben végezzék el a termelőszövetkezetekben. A növényápolási munkaigények felmérésénél a kukorica és egyéb növények gépi kapálása mellett a napraforgó gépi sorművelését feltétlenül vegyék számításba, és a nő- vényápoló gépek termelőszö- vetkezetenkénti elosztását ennek figyelembevételével végezzék. — gi TÁRSADALMI MUNKÁBAN AZ ELSŐ az iskolák között: a layógy pedagógia az óvodák között: a Malom téri Az iskolagondnofcságon most fejezték be a társadalmi munkákról szóló jelentések eredményeinek feldolgozását. Győré Sándorné örömmel újságolja: — Nem kevesebb, mint 154 000 forint társadalmi munkával járultak az iskolák és óvodák fejlesztéséhez a szülök és a tanulók. Valamennyi oktatási intézményünk kivette a részét az önkéntes fejlesztésből. — Az iskolák között magasan kiemelkedik a Gyógypedagógia, ahol egy tanulóra 120 forint társadalmi munka jut. Itt Lénárd József igazgató, Ivanics Bertalan és Adóm József pedagógusok, valamint a szülők közül Zsámberger József, Müller Károlyné. Farkas János tűntek ki. Többek szertárt építettek. szemléltető eszközöket készítettek. — A második helyűre — a Budai úti iskola került. Itt egy tanulóra jut átlag 40 forint. Villanyszerelést, festést végeztek el a szülők s* gítségével. — Az óvodák közül az első helyre a Malom téri óvoda került. Nagyon szép az egy óvodásra jutó társadalmi munka átlaga: 103 forint, Utánuk a Vili. kerületi óvoda következik 58 forintos átlaggal. — A VÁROSI kertészet virágboltja nagy erővel készül a tavaszi névnapokra és ajándékozásokra. Két-háromezer csomó virágot hozatnak hegyes vidékről, saját kertészetükből jelentős mennyiségű ibolyát és sok cserepes növényt biztosítanak a vásárlóknak. — DÁNSZENTMIKLÖS községben az Ugody-féle kastélyt iskolává alakítják. A „Lampionok ünnepe“ főpróbájáról Amikor Szenczy Lajos, a művelődési ház igazgatója programot adott, a sürgősen megoldásra váró feladatok között elsőnek említette a színvonalas színjátszás mielőbbi megteremtését. Ennek a nem kis feladatnak a megoldásában kitűnő munkatársat kapott Márky Péter személyében, aki a lelkesedés mellett színművészeti főiskolai képzettséggel kapcsolódott be a munkába. P. Kovács Sándor képzőművész a kis csoport díszlettervezője. Az új darabhoz elkészített díszleteivel kapcsolatban csak azt mondhatjuk, hogy ezen a területen megtalálta azt a művészi kifejezésformát, amelyben feltétlenül nagy eredményeket fog elérni. Pénteken este főpróbára gyűltek össze a művelődési ház nagytermében azok, akik szívükön viselik a ceglédi színjátszás ügyét. Hans Pfeiffer: Lampionok ünnepe című darabja bemutatóra készen kapta meg az utolsó simításokat. Mindenekelőtt néhány szót a díszletekről. Az egyszerű, a darab hangulatának kitűnően megfelelő díszletek szépek. P, Kovács jelentős tanulmányok után fogott hozzá a murikéhoz. Érdemes megemlíteni, hogy az előadásnak jól begyakorolt technikai személyzete is van: világosító és ügyelő, akiknek jó együttműködése a hivatásos előadások színvonalára emeli a bemutatót. A rendezésről csak annyit, hogy Cegléden ilyen körültekintően, a legkisebb részletekig ható rendezést még nem láttunk. Márky Péterre ezen a téren nagy feladatok megoldása vár. Szerencséje Márky Péter rendezőnek, hogy Márky Péter színjátszó személyében olyan szereplőt kapott, akire nyugodtan rá lehetett bízni az atomtámadás következtében megvakult Yamamoto szerepét A Tokaji-házaspárról is a legjobbat. Két igen nehéz alakítás az övéké és a művészi feladatot kitűnően megoldják. P. Kovács egy hidegszivű amerikait játszik fegyelmezetten, a darab mondanivalójához illő komolysággal. Csak sorrendben említem utolsónak, de nyugodtan kezdhettem volna az értékelést Takács Andrással. Március negyedikén: premier. Szándékosan írom, hogy premier, mert bizonyos vagyok benne, hogy ezt az első előadást további előadások követik, nemcsak Cegléden, hanem a megye és a járás egész területén. Horváth Csaba dicséretet érdemel Az tulajdonképpen nem nagy dolog, ha így téli szezon* ban egy füstölő kigyúl. Egy-két stráf szalonna adja meg aa árát, lehet, hogy a sonkák sem lesznek olyan szép piros* barnák. Szóval egy vödör víz szétloccsantja az illetlenkedö lángnyelveket és 'attól kezdve jobban vigyáz az, akinek kötelessége a füstölőre való felügyelet. Hanem ott, a Gyep utca környékén ebben a hónapban ez volt már a negyedik tűzeset. Egyik kisebb, a másik nagyobb, a Biró-portán aztán egy kicsit tele tüdőből kukorékolt a veres kakas, mert a tűz még a kamrába is bekapott. A baj aztán ott volt. hogy a háziak csak elég későn vették észre az egyre növekvő veszedelmet, de ezer szerencse, hogy a szomszédék kisfia, a nevét is ideírom gyorsan: Horváth Csaba nem sokat teketóriázott, telefonon értesítette a tűzoltókat, majd nekiesett ő is a tűzoltásnak. Először az udvaron levő kutat merítették, aztán került sor az alsó szomszédéra, majd a felsőre. Szó ami szó, eloltották a tüzet, legalábbis a nagyját. úgyhogy a kivonuló tűzoltóknak már nem sok dolguk akadt. Biró Ferencné néhány kedves szót irt a szerkesztőségnek és abban arra kért meg bennünket, hogy dicsérjük meg ml is Horváth Csabát lelkes fáradozásáért. Nem mulasztjuk ezt el. de tegyük hozzá, hogy Csaba más tormában is megkapta a jutalmát. Biró néni megvette neki Verne Gyula: Kétévi vakáció című könyvét és az első oldalra a következő szöveget írta: „Szeretettel Csabának a hűséges segítségért.” — A DOHÁNYKÓRÖK megsemmisítése nem történt meg maradéktalanul a dohány betakarítás után. Ezzel lehetőséget adtak a dohányperonosz póra spórák áttelelésére, ami az idei dohányültetvényeket veszélyezteti. Most közérdekű védekezés indult a veszélyes dohányperonoszpóra kártevők ellen. — 110 SZÁZALÉKRA teljesítette I960, évi termelési tervét a ceglédi Ruhaipari Vállalat. — Mi ügye van itt, tyúk- anyó? — Ha már a keltetés gyönyörűségétől megfosztottak, legalább a nevelést tegyék lehetővé! — A JÁRÁS iskoláinak tanulmányi átlaga a félévi eredmények alapján 3,33. A legjobb eredményt az albert- irsai Petőfi iskola érte el, 3,53 átlaggal. — AZ ORION-szerviz február hónapban 45 televízió és 148 rádió javítását végezte. Jelenleg 12 darab televízió és 23 darab rádió van javítás alatt. A közlekedés megszilárdítása érdekében Néhány napig Cegléden helyettesítettem egyik gépkocsi- vezető kollégámat. Az ott tapasztalt közlekedési hibákról kívánom Önöket tájékoztatni. A zavartalan közlekedés érdekében javaslom, hogy a Kossuth Ferenc utca mind a négy sarkára ugyanolyan kordont szereljenek föl, mint amilyen a városi tanácsháza előtt van és csupán annyi helyet kell kihagyni, amennyi a gyalogosok zavartalan átkeléséhez szükséges. A ceglédi iskolák, kórházak előtt (szülőotthon, baleseti kórház, városi közkórház) nincs figyelmeztető jelzés arra vonatkozóan, hogy ott csupán öt km/óra sebességgel lehet közlekedni. Az igazsághoz hozzátartozik az, hogy a városi kórház előtt ugyan megtalálhatók ezek a figyelmeztető táblák, de azokat akkor festették először és utoljára, amikor odaállították. Fodor Ernő gépkocsivezető Mátraverebély. Csanádpart 234/c EGY PILLANATRA Sötét utcán hallom ezt: Beverem majd a pofáját, Ha nem adja ide gyorsan Neje is a karóráját. Megrettenve szól a férfi: Huligán úr, ezt nem értem. A kartársnő csak barátnőm, Otthon van a feleségem. — O — — A TÖRTELI Rákóczi Termelőszövetkezetben rendezik a tanyaközpontot. A környék fásításához 1500 darab facsemetét ültetnék eb — 1 125 000 FORINTRA teljesítette 1960. évi szolgáltató tervét a tervezett 85# ezer forinttal szemben a Ceglédi Faipari Ktsz. — A MÉK az idén 680 hold görög- és 680 hold sárgadinnyét tervez felvásárolni a járás termelőszövetkezeteitől. — A CEGLÉDI Vasipari Elektromos Műszerész Ktsz szombaton délután tartotta évzáró közgyűlését. — A JÁRÁS mezőgazdasági állandó bizottsága a napokban tartotta ülését a járási tanács mezőgazdasági osztályán, ahol az állatok átteleltetésének problémáival, a takarmányhelyzettel és a gépállomások tavaszi munkára való felkészülésével foglalkoztak. — AZ OÉOTÉRT ceglédi fiókja február hónapban hat „Erika” írógépet adott el. A kedvelt és népszerű német gépekből hamarosan újabb szállítmányt várnak. — CEGLÉDEN 51 állami gondozott gyermek neveléséről gondoskodnak a gyer- mekszerető családok. — KEDDEN délután tartja szokásos havi párttag- gyűlését a Ceglédi Községgazdálkodási Vállalat. — AZ ISKOLAI mulasztások csökkentésére verseny folyik a járásban. A versenyzászlót most a kőröste- tétleni Dózsa Termelőszövetkezet iskolája kapta, ahol 0,09 a mulasztók átlaga, itt a legkevesebb a mulasztás a járás iskolái közül. Korlátozzák az alkoholfogyasztást zeli
