Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

PEST MEGYEI világ proletárjai, egyesüljetek* f Készülnek a logarlécek AZ MSZMP P EST MEGY E I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM ARA 50 FILLER 1961. FEBRUÁR 24, PÉNTEK Az idei költségvetés és a pénzügy­miniszter expozéjának vitája az országgyűlés csütörtöki ülésén Az országgyűlés csütörtöki ülésén folytatta az 1961. évi költségvetés tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fe­hér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czott- ner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nez- vál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést 10 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. majd első­nek Erdei Ferenc képviselő szólalt fel. A tanácsi vállalatok mun­kájával, a helyiipar eredmé­nyeivel és problémáival fog­lalkozott. Rámutatott, hogy állami helyiiparunk ma már az ország ipari ter- j melésének számottevő ré­szét adja. Szemléltetően bizonyítja ezt az 1960-as év néhány terme­lési adata: égetett téglából például 25,7 százalék, égetett mészből 18,5, nyers húsból 44, mozaik-cementlapból 12,5, ke­nyérből és péksüteményből 100 százalékát adta a helyi­ipar az ország ipari termelé­sének. Az állami építőipar teljes termelésének 13 száza­lékát a tanácsi építőipar ol­dotta meg. — A helyiipar ''fejlődése j egyes megyékben különösen nagyarányú volt az elmúlt évben — folytatta. — Szóvá kell azonban tennünk a helyi­ipar fejlődésének néhány nem egészséges tünetét. A ta­nácsi vállalatok munkájának termelékenysége korántsem emelkedett kielégítően. Az át­lagos létszám például 1959-hez képest 9,5 százalékkal nőtt, az egy dolgozóra jutó terme­lés azonban csupán 3,8 száza­lékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy a tanácsi vállala­tok munkájában vannak problémák, s mihamarabb meg kell találriunk megoldá­sukat. Ilyen például a válla­latok nem kielégítő szerve­zettsége, a szakemberek hiá­nya, egyes helyeken az anyag- ellátás fogyatékossága és az alacsony műszaki színvonal. . Fel szeretnénk hívni az illetékesek figyelmét arra is. hogy az ország helyi- iparának fejlődésében nagy szerepet játszanak a tanácsi gazdálkodás anyagi alapjai. A helyi gazdálkodás anyagi forrásainak szűkülése na­gyon is kihat a tanácsi válla­latok tevékenységére — han­goztatta. Erdei Ferenc ezután a költségvetés tudományos ku­tatásokra szánt előirányza­taival foglalkozott. Rámuta­tott, hogy 1961-ben álla­munk a költségvetés kiadá­sainak több mint két száza­lékát biztosítja tudományos kutatásra. — A tervszerű tudomány- politikához elengedhetetlen, hogy célszerűen, a fontos­sági sorrendet megállapítva, gazdálkodjunk anyagi erő­inkkel — folytatta. — Eh­hez nagy segítséget nyújt az országos távlati tudomá­nyos program összeállítása, azoknak a kutatási köröknek kijelölése, amelyek népgaz­daságunk szempontjából a legfontosabbak. Mint isme­retes, 104 tudományos problé­makör kimunkálásán dol­goznak a tudomány munkásai, s valamennyi problémakörben a szak- , terület leghozzáértőbb embereiből alakított elő­készítő bizottság tevé­kenykedik. A bizottságok összeállítot­ták programjukat, részletes kutatási tervüket, ezekben .a heteikben, hónapokban egyez­tetik elképzeléseiket. A mun­ka nagyon biztatóan halad, minden bizonnyal jelentősen fellendíti a legfontosabb nép­gazdasági feladatok megol­dását szolgáló tudományos munkát. Vargha Ferencné, Győr- Sopron megyei képviselő hozzászólásában megállapí­totta, hogy a költségvetés élőirányzatai az elmúlt év gazdasági eredményeire épül­nek, s hathatósan alátá­masztják az ez évi feladatok végrehajtását. Dr. Huth Tivadar Baranya megyei képviselő a három­éves terv egészségügyi ered­ményeivel és az egészség­(Folytatás a 3. oldalon.) Két évvel ezelőtt kezdte meg a folyamatos termelést a Monori Kefegyár logarléc-üzeme. Azóta rengeteg problé­mával, gyártási nehézséggel kellett megküzdeniük. Prob­lémáik ma is akadnak bőven, de a termelés folyamatos, gyártmányaik minősége állandóan javul. Képünkön Bott- lik Jánosné és Kovács Józsefné a logarléc-gyártás utolsó fázisát, a tolóka marását és beillesztését végzik Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, csütör­tökön a Kremlben nagy be­szédet mondott az OSZSZSZK központi területei élenjáró mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén. Koszorúzási ünnepség a gellérthegyi szovjet hősi emlékműnél A szovjet hadsereg meg­alakulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön dél­előtt koszorúzási ünnepség volt a gellérthegyi szovjet hősi emlékműnél. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után elsőként a Magyar Népköztársaság fegyveres tes­tületéi nevében Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Czinege Lajos altábor­nagy. honvédelmi miniszter és Halas Lajos, a munkás­őrség orszáigos parancsnoka koszorúzott. Ezt követően a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének képvisele­tében V. I. Usztyinov nagy­követ és P. M. Capenko ez­redes, ■ katonai attasé, a ba­ráti országok Budapesten akk­reditált katonai attaséinak nevében Hu Pin-Tufu ezre­des, R. Balastik ezredes és M. Kalilaur ezredes koszorú­zott. Ankéton vitatták meg a megye es tojástermelésének időszerű kérdéseit Öt takarmánykeveréket előállító üzem létesül a megyében — Tízezer holddal növelik a kukorica vetésterületét A magyar—szovjet mezőgaz­dasági napok keretében teg­nap egésznapos ankétra jöttek össze a megye mezőgazdasági szakemberei a megyei tanács épületének dísztermében. Dr. Dajka Balázs, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, meg­nyitójában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista át­alakulása a mi megyénkben Antonin Novotny fogadósa Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, csütörtökön este fogadást adott a Magyar Néphadsereg köz­ponti klubjának Vorosilov úti helyiségében. A fogadáson megjelent Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Gáspár Sándor, Komó­csin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagjai. Részt vett a fogadáson az MSZMP Központi Bizottsá­gának, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának és a Mi­nisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető sze­mélyisége. Jelen voltak a fogadáson Antonin Novotny kíséretének tagjai: Rudolf Stre :haj, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának póttagja, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke, a csehszlovák kormány elnökhelyettese, Václav David. a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Stanis­lav Vlna miniczter, az Állami Tervbizottság első elnökhelyet­tese, Frantisek Faraga, a Szlo­vák Kommunista Párt Galán- tai Járási Bizottságának első titkára, Václav Dolezal, a je- senicei termelőszövetkezet el­nöke, Frantisek Pisek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Megjelentek a fogadáson Demcsigin Molomzsamc, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsa első elnökhe­lyettesének, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bi­zottsága tagjának vezetésével a - mongol kormányküldöttség tagjai. Ott volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tag­ja. A rendkívül szívélyes ba­ráti fogadáson Antonin No­votny, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, pohárköszön­tőt mondott. A fogadáson pohárköszön­tőt mondott Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottsá- ságának tagja is. Novotny elvtárs látogatása Mezőhegyesen Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, csütörtök délelőtt felkereste a Mezőhegyesi Állami Gaz­daságot. Kíséretében volt Ru­dolf Strechaj, a Csehszlovák Kommunista Páll; Politikai Bizottságának póttagja, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke. a csehszlovák kormány elnökhelyettese. Václav Da­vid, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának tagja, külügyminisz­ter, Stanislav Vlna miniszter, az Állami Tervbizottság el­ső elnökhelyettese. Franti­sek Faraga. a Szlovák Kom­munista Párt galántai járá­si pártbizottságának első tit­kára, Vaclav Dolezal, a je- senicei termelőszövekezet el­nöke és Frantisek Pisek. a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság magyarországi nagy­követe A vendégeket elkí­sérte Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, az Elnöki Tanács tagja, Kristóf István, nr Elnöki Tanács titkára. Holtai Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága kü’üsvi osz­tályénak vezetője. Púja Fri­gyes kü Ki evmin is-’többel vpt­tes. Marjai József, hazánk orá°ai nagykövete. A mezőhesvesi állomáson Antonin Novotny elnököt és kíséretét Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter, Klau- kó Mátyás, a Békés megyei pártbizottság első titkára, Arany Tóth Lajos, a Békés megyei Tanács VB-elnöke üd­vözölte. Klaukó Mátyás tolmácsolta a mezőhegyesi dolgozók lel­kes tapsa közepette, á megye lakosságának meleg üdvöz­letét. Novoty elnök válaszá­ban elmondotta, hogy hallot­tak már a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság kiváló ered­ményeiről. s most nagy ér­deklődéssel szeretnék ezeket Személyesen is megismerni. Az elnök és kísérete megte­kintette az állami gazdaság- tehenészetét Antonin No­votny különösen érdeklődött a jersey- és a magyar tarka fajták keresztezésében elért eredmények iránt. Dr. Horn Artúr, az Állattenyésztési Ku­tató Intézet kutatója szolgált felvilágosításokkal a kísér­letek eredményéről. A ven­dégek tiszteletére lovasbemu­tatót rendeztek, majd megis­merkedtek a baromfitenyész­tés mezőhegyesi eredményei­vel. Délben Majoros János, íjgzrlaoág igazcrntőia. ebé­den látta vendégül Novotny elnököt és a kíséretében le­vő csehszlovák és magyar sze- -n a i t »f q,ó cf et. Novotnv elnök különvona- ta a késő délutáni órákban érkogett vissza Budapestre. (MTI) is megteremtette a lehetőséget a mezőgazdaság korszerű át­szervezésére. Ehhez a szovjet és a hazai tapasztalatokat gyümölcsöztetően fel tudjuk használni. Dr. Soós Gábor, a Földmű­velésügyi Minisztérium főosz- j lályvezetője a hús-, tej- és to­jástermelés növelésének idő­szerű kérdéseiről tartott érde­kes előadást. — A második ötéves terv előírásai szerint — mondotta — harminc százalékkal kell öt év alatt a mezőgazdasági ter­melés összértékét növelni. Hogy milyen nagy feladat ez, azt akkor látjuk, ha tudjuk, hogy 1938-tól 1956-ig mezőgaz­daságunk termelése tizen­két százalékkal, 1959-ig pe­dig tizenkilenc százalékkal emelkedett. Most öt év alatt ennek csak­nem a kétszeresét kell elér­nünk. — A mezőgazdaságon belül legdöntőbb az állattenyésztés fejlesztése. Ennek három alap­vető feltétele van. A legfontosabb a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány megtermelése. Abraknak legajánlatosabb a kukorica, mert jelenlegi átla­gaink szerint egy holdon csak­nem kétszerese termelhető meg, min*, a zabnak s ötven százalékkal több, mint az ár­pának. Ugyanakkor a hibrid- fajták további elterjesztésével, a tőszám növelésével a jelen­legi 11,75 mázsás átlagot köny- nyen húsz mázsára emelhet­jük. Természetesen nagy fon­tosságú a silókukorica is. vala­mint a lucerna és vörösihere termelése. Az állattenyésztés fejlesztése szempontjából na­gyon lényeges a helyes takar­mányozás. Ennek elősegítésére még ebben az évben öt takar­mánykeveréket előállító üzem létesül Pest megyében. Ezek olyan takarmánykeverékeket állítanak elő. amelyben az egyes tápanyagok megfelelő mennyiségben és a jószág szá­mára könnyen felvehető for­mában. antibiotikumokkal ke­verve találhatók meg. Az előadó végezetül az ál­lattenyésztés harmadik fontos követelményére, a megfelelő tenyészanyag helyes megvá­lasztására hívta fel a figyel­met. Ezután Borbás Lajos, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, a megye ter­melőszövetkezeteinek a hús-, tej. és tojástermelés terüle­tén jelentkező sajátos problé­máiról beszélt. — A múlt évben hatezer holdon termeltünk a megyé­ben silókukoricát — mondot­ta. — Voltak olyan termelőszö­vetkezetek, amelyek elér­ték a 180—200 mázsás hol­danként! átlagot is. Az idén a silókukorica ter- mésteriiíetét több mint kétszeresére növeljük. Ugyanakkor a szemeskukorica termelését a tavalyi százöt­venezer holdról százhatvan- ezerre növeljük. Az egy hold­ra eső tőszámot is igyekszünk tovább szaporítani. Emellett a rétek, legelők öntözését to­vábbi kétezerötszáz holdra terjesztjük ki. Mindezzel az állattenyésztés takarmány­alapját igyekszünk növelni. — A tehénállomány mintegy kétharmada továbbra is a háztáji gazdaságokban ma­radt. Ügyelnünk kell arra, hogy ezek számára is biztosít­suk a megfelelő takarmá­nyozást. Javaslom, hogy a tsz-ek azt a lábon álló kukoricaszárat, amelyet nem silóznak le, á jövőben csekély térítés ellenében adják át levágásra — te­hénnel rendelkező tag­jaiknak. A baromfitenyésztésnél arra kell törekednünk, a termelő- szövetkezetekben elérjük, hogy 2,2—2,4 kiló takarmánnyal egy kiló baromfihúst tud­junk előállítani, örvendetes, hogy a megye tsz-elben az el­múlt évben hatszorosára emelkedett a baromfiállo­mány. Ebbe azonban némi üröm is vegyül, mert ugyanakkor igen magas az elhullási veszteség. Ezt a jövőben a megfelelő körülmények biztosításával lé­nyegesen csökkenteniink kell — fejezte be előadását Bor- bós Lajos elvtárs. Ezután sor került a hozzá­szólásokra. Megyeri Vilmos, a Kiskunsági Állami Gazda­ság igazgatója azt javasolta, a t eh ér.tartást úgy szervezzék meg, hogy a gazdaságokban egy százféröhelyes istállót tel­jesen gépesítsenek. A tehene­ket azonban ne itt, hanem 3—4 darab százférőhelyes, ol­csó, szerfás építésű istállóban helyezzék el! Az etetés és fe- iés idejére a jószágokat te­reljék át ebbe a korszerű, gé­pesített istállóba. A felszóla­ló önköltségszámításokkal be is bizonyította, hogy ez a leg­gazdaságosabb nagyüzemi te­héntartás. (gy. m.) Hruscsov beszédet mondott az OSZSZSZK kiváló mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén

Next

/
Thumbnails
Contents