Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
REST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* AZ MSZMP P EST MEGY E I BIZOTTSÁGA É.S A MEGYEI TA T. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1961. FEBRUÁR 23, CSÜTÖRTÖK Az előttünk gazdasági és álló esztendőt politikai, pénzügyi szempontból is bizakodóan ítélhetjük meg Az országgyűlés Ülésszaka megkezdte az 1961. évi költségvetés megvitatását Szerdán délelőtt összeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának, első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautman Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyűlés bizottságai megtár- J gyalták az 1961. évi állami költségvetés tervezetét. Az országgyűlés elfogadta az Elnöki Tanács által az országgyű- í lés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletek- % ről szóló jelentést. Az ipari bizottság javaslatára az ország- % gyűlés az ipari bizottság elnevezését ipari és közlekedési j, bizottságra változtatta. Az elnök bejelentette a továbbiakban, % hogy három interpellációt jegyeztek be a képviselők. Az'j országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét. 1. Az% 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgya-•$ lása. 2. A legfőbb ügyész beszámolója. 3. Interpellációk. Az országgyűlés ezután megkezdte az 1961. évi államig költségvetés tárgyalását. Nyers Rezső pénzügyminiszter $ emelkedett szólásra. í Jól jövedelmez a tejfeldolgozás a mendei Lenin Tsz-ben Benyovics Mihályné, a tejház vezetője munka közben Nyers Rezső pénzügyminiszter beszéde Bevezetőben a múlt év gazdasági eredményeiről szólt. Sikerrel folytatódott a mezőgazdaság szocialista átalakítása; 1960 nyarától ez év február elejéig 340 000 dolgozó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára. Ezzel a szövetkezetekbe tömörült parasztok száma 1 232 000-re, a termelőszövetkezetek összterülete pedig csaknem kilencmillió katasztrális holdra növekedett. A mezőgazdaság szocialista szektorának jelenlegi részesedése az ország szántóterületéből már meghaladja a 90 százalékot. Joggal mondhatjuk, hogy a dolgozó parasztokkal folytatott hároméves tömegméretű eszmecsere célravezető volt: a parasztok óriási többsége ma már egyetért velünk abban, hogy nemcsak az iparban, a kereskedelemben, hanem a mezőgazdasági termelésben is a szocialista út a szükséges, a jó. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a szocialista szövetkezeti mozgalom hatalmas erővel vonzza magához a paraszti tömegeket. — Az ipar területén is fejlődésről beszélhetünk — folytatta. — 1960-ban az állami és szövetkezeti ipar termelése a tervezettnél gyorsabban — 13 százalékkal — emelkedett. Az egy munkásra eső teljes termelés értéke az előző esztendőhöz viszonyítva hat százalékkal nőtt. Államháztartásunk helyzete kielégítően alakult. A költségvetés mérlegében kétmilliárd forint bevételi többlet jelentkezett. Számottevően nőtt a lakosság vásárlóereje is: a kiskereskedelmi forgalom tíz százalékkal haladta meg az előző évit. Megfelelőek az árukészletek is: 1960. december 31-én minden forgalomban levő százforintosra kétszázhét forint értékű árukészlet jutott. A forint iránti bizalomra jellemző, hogy az elmúlt évben háromszázezer új takarékbstétkönyvet váltott ki a lakosság és a betét összege másfélmilliárd forinttal nőtt. Készül a vaj a hatalmas, villamosmeghajlású köp ül oben (Gábor felv.) ri vállalataink egészében teljesítették ugyan múlt évi exporttervüket, de gz exportra szánt termékek gyártásánál tapasztalható tervszerűtlenség olykor nehéz helyzetbe hozta külkereskedelmünket. Mezőgazdasági termelésünk nem tartott lépést az ipari termelés növekedésével, s külkereske- tlglmi mérlegünk is valamiAz ez évi költségvetés A továbbiakban az idei költségvetés főbb előirányzatait ismertette. Hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségvetés népgazdaságunk további előrehaladását tükrözi. — 1961-ben a növekvő termelés és áruforgalom következtében tovább bővülnek az állam központi gazdálkodásának keretei. A költségvetés fő összegét a tavalyi előirányzatnál magasabban, hetvenhat- milliárd forintban irányozzuk elő. Az emelkedés a múlt évihez képest jelentős. A többletek nagy részét azonban az állami vállalatok pénzellátásának no- j velésére és nemzetközi köte- ] lezettségeink teljesítésére kell j felhasználnunk. Költségvetésünk azt mutatja, hogy nép- ' gazdaságunk fejlődésének grafikonja felfelé ível. — A költségvetési bevételek •és kiadások szerkezete úgy változik az idén, hogy nő az állami vállalatok és szövetkezetek befizetéseinek hányada. 1961-ben a költségvetés összes kiadásainak 25,1 százalékát irányozzuk elő állami beruházásokra, 7,8 százalékát az állami vállalatok forgóeszköz- szükségleteipek kielégítésére, 27,3 százalékát pedig szociális, egészségügyi és kulturális kiadásokra. Növelni kell a munka termelékenységét Nyers Rezpő a továbbiakban a múlt évi gazdálkodás néhány hiányosságát tette szóvá. Megemlítette például, hogy az állami és szövetkezeti vállalatok — jóllehet túlteljesítették terveiket — nem használták fel vállalati tartalékaikat a termelékenység növelése, a gazdaságosság érdekében. Ipa— Az állami költségvetés I ugyan közvetlenül nem fejezi j ki, hogyan alakul az állampol- | gárok életszínvonala, de a költségvetés és az életszínvonal között mégis szoros összefüggés van. Költségvetésünk az 1961. évi népgazdasági tervre épül. s ennek megfelelően a munkások és alkalmaAntonin Novotny elvtárs látogatása Szegeden Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szerdán délelőtt megkezdte vidéki körútját, elsőnek Szegedre látogatott el. A csehszlovák küldöttség különvo- nata pontban tizenegy órakor gördült be a csehszlovák, magyar és vörös színű zászlókkal díszített szegedi pályaudvarra. A vonatról lelépő vendégeket. Antonin Novotnyt, a csehszlovák küldöttség tagjait, s a kíséretükben levő Marosán Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Csongrád megye és Szeged párt- és állami vezetőit, köztük Török László, az MSZMP Csongrád magyei Pártbizottságának első titkára, ifj. Komócsin Mihály, a Szegedi Városi Pártbizottság első titkára, Papp Sándor, a Csongrád megyei Tanács és Biczó György, a szegedi megyei jogú városi tanács vb-elnökei fogadták. 'A csehszlovák államfőt az úttörők virágcsokrokkal köszöntötték. Antonin Novotny az üdvözlésére a pályaudvaron megjelentekkel barátságosan kezet fogott, majd gépkocsikkal a küldöttség tagjai szállásukra, a Hungária Szállóhoz hajtattak. Novotny elnök és kísérete délelőtt látogatást tett a városi tanács székházéban és baráti eszmecserét folytattak a megye és a város vezetőivel. A csehszlovák államférfiak ezután » rövid sétára indultak a tiszteletükre magyar és vörös zászlókkal, cseh nyelvű üdvözlő feliratokkal feldíszített városban. Szeged lakossága mindenütt lelkes tapssal, baráti szeretettel köszöntötte Antonin Novotnyt és kíséretét. Délben az MSZMP Szegedi Pártbizottsága és a városi tanács díszebédet adott Novotny elnök és kísérete tiszteletére a Hungária Szállóban. A vendégek a délutápi órákban ellátogattak a szegedi szalámigyárba és a textilművekbe, este pedig a Szegedi Nemzeti Színházban df«ze’'sdást rendeztek tiszteletükre. zottak életszínvonalának stabilizálását irányozza elő oly módon, hogy az átlagbérek a tavalyinál ugyan kisebb mértékben, de nőnek, a szociális és kulturális kiadások emelkedése közvetve ez évben tovább javítja a dolgozók élet- körülményeit. Nyers Rezső ezután kiemelte, hogy a költségvetési előirányzatok összeállításakor messzemenően érvényesítették a takarékosság, az ésszerű gazdálkodás elveit. A bevételi előirányzat összeállításakor számításba kellett vennünk, hogy a lakosság befizetései a múlt évhez képest lényegesen csökkennek. , Adó- és illetékbevétel címén például tavaly 5280 millió forint folyt be az államkasszába, az idén pedig 3885 milliós bevételt tervezünk ezen a címen. A kiesés csaknem kizárólag a mezőgazdasági lakosság adóterheinek csökkenéséből származik. A bevételi előirányzatok teljesítése szempontjából rendkívül fontos a vállalatok jó gazdálkodása. Költségvetésünk az előző évi eredményekhez képest az állami vállalatok nyereségének jelentős, 6,6 milliárd forintos növekedésével számol, E növekedés legfontosabb forrása kétségtelenül a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése. Az előirányzat szerint a vállalati többletnyereség több mint hatvan százaléka,, mintegy négymilliárd forint az önköltség csökkentéséből, s csak negyven százaléka, a termelés, a forgalom bővüléséből adódik. Fontos feladat tehát, hogy kiaknázzuk a termelékenység és önköltség mutatóinak további javítását, jól kihasználjuk mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben a termelés növelésének lehetőségeit; növeljük a kivitelre alkalmas gazdaságos áruk termelését; tervszerűbb, összpontosítottabb beruházási politikát folytassunk, s javítsuk az ipari vállalatok készlet- gazdálkodását. növeljük a befejezett termékek arányát. A műszaki színvonal emelése A pénzügyminiszter ezután részletesen foglalkozott a termelékenység alakulásával. Hangoztatta, hogy az idei tervek szerint országos átlagban el kell érni: a termelés kétharmad részben a termelékenység, egyharmad részben a létszám emelkedésével növekedjék. Ezen a téren elsősorban az állami és munkafegyelem javítása hozhat jelentős eredményeket. A termelékenység mutatói javításának fontos eszköze az anyagi ösztönzés is — a nyereségrészesedés. a vállalatfejlesztési és egyéb alap. a prémium Ez utóbbival kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy a prémium sok helyütt fizetéskiegészítéssé vált, s premizálási rendszerünk nem mondható tökéletesnek. — A termelékenységi és önköltségcsökkentési tervek érdekében folytatni kell az üzemekben a helyes és korszerű munkanormák kialakítását — fontos azonban, hogy a normákat ne mechanikusan igazítsák ki, hanem gondos vizsgálatok alapján, a műszaki és szervezési adottságoknak megfelelően: Felhívta a figyelmet a műszaki színvonal emelésének nagy jelentőségére. Ebben nagy segítséget nyújt az 1960-ban ki(Folytatás a 3. oldalon.) vei gyengébben alakult a tér- | vezetlnél. Beruházási rend- | szerünk fejlődött, de sok olyan kisebb beruházáshoz is hozzákezdtek, amelynek folytatására és gyors befejezésére nincs biztosíték. A dolgozók életkörülményeinek további javítása
