Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-21 / 44. szám
VÁCI MAPLÖ • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÍ ÍL ÖNKIADÁSA • V. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1961. FEBRUAR 21, KEDD Az esztendő első tanácsülése <yita a községfejlesztési alapról — 4 népi ellenőrzési bizottság egyéves munkája Széo számban megjelentek az idei első tanácsülésen a váci kerületek választottal. A meghívón három fontos napirend szerepelt; nagy érdeklődés kísérte az időszerű várospolitikai kérdések tárgyalását. Elsőnek a v. b- jelentését ismertették a legutolsó tanácsülés határozatainak végrehajtásáról és a két tanácsülés között végzett fontosabb tevékenységéről. Első napirendi vont volt a közséafejlesztési alav idei költségvetésének ismertetése és a múlt évi költségvetés végrehajtása. Több mint négymillió forint hasznos felhasználásáról hallottunk ismertetőt. Néhány érdekesebb pontja: befejezték a Gombási út építését, a házhelyakciós terület villany, és vízhálózatának bővítését, a Pacsirta utca csatornázását, a Rákóczi téri napközi otthonos óvoda toldaléképítését és felújítását. A lakosság önzetlen áldozatkészségét igazolja, hogy a városi tanács eredetileg 40 000 forintra tervezett társadalmi munka értékét év közben 87 000 forintra módosították, s az évvégi pénzügyi elszámolás 98 208 forint eredményt mutatott ki, amely 113 százalék teljesítésnek felel meg! Ehhez a napirendhez tizenhárom tanácstag szólt hozzá. Ezután Szikora Pál elnök adott részletes tájékoztatást a népi ellenőrzési bizottság egyéves tevékenységéről. Munkatervük alapján 31 vizsgálatot tartottak és kivizsgáltak 17 közérdekű bejelentést. Munkájukkal nagy segítséget adtak a hároméves terv eredményes befejezéséhez. és a t.sz-ek. megszilárdításához és második ötéves teroünu feladatainak megalapozásához. A vizsgálatokban 114 népi ellenőr és 17 szakértő vett részt. A vizsgálatban eltöltött napok száma 580 volt. Havonta folyamatosan megtartották üléseiket. Foglalkozott a bizottság a vizsgálatokon kívül is az üzemek tervteljesítésével, a mezőgazdasági termelés alakulásával és egyéb közérdekű kérdésekkel. Az eltelt két esztendő eredményei is azt igazolják, hogy pártunk és kormányunk helyesen Í Határozta meg a népi el- enőrzés feladatait és a NEB iparkodott azt a dolgozók megelégedésére végrehajtani. A jelentéshez hárman szóltak hozzá. Czottner István tájékoztatójából a kereskedelmi állandó bizottság sokoldalú munkásságát ismertük meg. Jelenleg 7 taggal és 32 aktívával dolgoznak. Tevékenységük eredménye, hogy ma már kevesebb súlycsonkítás, szeszesital-felhígítás, stb. fordul elő, mint a megelőző esztendőkben. Beszédes példa erre, hogy ellenőrzéseik során 20 kalmármérleget és 70 különböző mértékegységet vontak ki a forgalomból. A kereskedelmi á. b. aktivál közül Banda Fere ne né. Bajnok László. Haja Márton, Ladányi Imréné és Pataki Péter fejtettek ki dicséretre méltó, átlagon felüli tevékenységet. A tanácsülés végén a résztvevők a maguk és a város lakossága nevében tiltakozó táviratot küldtek a New York-i magyar ENSZ-küldött- ség címére, amelyben mélységesen elítélték az imperialisták gyarmatosító politikáját és követelték Lumumba gyilkosainak felel ósségrevo- nását. Tanulságos kiállítás Figyelemre méltó kiállítás nyílt meg szombaton délelőtt a txírosi múzeum termeiben. A társadalmi tulajdon kártevőiről: termelőszövetkezeti szarkákról, üzemi tolvajokról és panamázó kiskereskedelmi alkalmazottakról rántja le a leplet a Belügyminisztérium vándorkiállítása. Számadatokkal bizonyítja, bűnjelek sokaságával igazolja: a közös tulajdon ellenségei nem tétlenkednek a tsz-ekben. A gazdasági vezetőknek bizonyítja: az éberségre mindig és mindenütt szükség van. Az érdekes vándorkiállítás anyaga csütörtök estig — díjtalanul — megtekinthető a Vak Boty- tyán Múzeumban. Húsz éve halt meg Tragor Ignác „Felakasztott gyerek“ a szigeten Először csak mosolygok a történeten, később türelmetlenkedem és amikor a tizenhatodik telefonáló érdeklődik, már határozottan bosz- szankodom. Tudom, hogy az egész várost bejárta az ostoba rémhír: egy izgatott házaspár ment át a kompon a szigetre; a révészeknek feltűnt, hogy visszafelé jövet nem volt velük négyéves kisgyerekük, akit eredetileg magukkal vittek. Ideát a parton már rendőrök vártak rájuk, kutyák bukkantak közben a felakasztott gyermek holttestére. A kisfiú útjukban volt, miatta nem tudtak összeházasodni. Ezt meséli a fűszeresünk, a tejkihordó; hallom a postástól, a vízvezetékszerelőtől és a népi zenésztől egyaránt. S amikor barátom előtt bizonygatom: a rendőrség felelős emberei, a révészek, a szigeti kocsmáros mind cáfolják ennek az ostoba rémtörténetnek a voltát — a harmincadik percben csendesen megszólal: — Jó, jó, elismerem, hogy a kisgyermek története kacsa, de azt csak nem akarod letagadni, hogy a Cementművek főintézője a kórházban tudta meg, hogy felesége fekete bőrű ikreknek adott életet? Nem is ment be többet a szülőosztályra. Mit feleljek er-_ re? A pihent- agyú időmilliomosok micsoda Naszály ormáig érő badarságokkal fogják még zavarni ennek a városnak a nyugalmát? Most szerezzek be írásos bizonyítékot a kórház főorvosától, vagy kezdjem azzal, hogy nincs is a DCM-nek főintézője ?.., 1941 februárjában halt meg i Tragor Ignáz, Vác város történetének legfáradhatatlanabb, eredményeiben leggazdagabb történetírója. Tragor Ignác történetírói, publicisztikai munkásságát nem lehet elválasztani a város múzeumának megteremtése körüli fáradozásaitól. Amikor ezek a fáradozások sikerrel jártak, a várostörténeti kutatómunka mellett vállalta a múzeum vezetését is. Ez a tevékenység sok időt, fáradságot és nem kevés áldozatot kívánt. És Tragor Ignác nem sajnálta az időt, a fáradságot és az anyagiakat sem, amikor a város történetének feltárásáról, a múzeum fejlesztéséről, vezetéséről volt szó. Majdani életrajzírója kellően méltatni fogja Tragor Ignác munkásságát, és ebben bizonyára nagy szerepet fog kapni az a fáradhatatlan munka, amely a török hódoltság alól 1686-ban felszabadult, romhalmazzá vált város emlékanyagát kezdte el gyűjteni a török idők előtti gyér emlékek mellett a török idők alattit csak tígy, mint a török hódoltság utánit egyaránt. A város történetét szolgáló munkásságának nagy lendületet adott az, amikor az 1895- ben alakult Vá H Múzeum Egyesület alapszabályait 1905- ben — tehát tíz évvel az alakulás után — az akkori belügyminiszter jóváhagyta. Ettől kezdve fellendült az egyesület tevékenysége, amelynek titkári teendőit Tragor Ignác látta el. Az elmúlt korok emlékanyagának begyűjtése, gondozása, feldolgozása, valamint időszaki és állandó kiállítások rendezése állandóan napirenden voltak. 1906-tól kezdődően a Múzeum Egyesület Tragor Ignác szerkesztésében Váci Könyvek címmel kiadványsorozatot indított el, amelyben nem kevesebb, mint 32 kötet látott napvilágot. Ezenkívül az egyesület kiadásában nem kevesebb, mint tíz város történetével foglalkozó munka jelent meg. A kiadványok egy részét maga Tragor Ignác írta. Tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy ezeknek a kiadványoknak nagy része a bennük foglaltakban fellelhető hibák és hiányosságok ellenére is forrásmunka számba mennek és országosan így is vannak nyilvántartva, elismerve. Tragor Ignác nyomtatásban megjelent írásai egy egész kis könyvtárra valót tesznek ki. Neve és működése összeforrt a város történetével. Az Ady Endre sétányon, a Csokonai utca torkolatánál levő gyepágyban egy elárvult szobortalapzat vonja magára az arra sétálók figyelmét. E helyen állt a felszabadulás előtt Tragor Ignác bronzból készült mellszobra, amely a háborús események következtében sérüléseket szenvedve lekerült a talapzatáról. Ideje lenne a sérült szobrot szakemberekkel kijavíttatni és régi helyére visszahelyezni. Tihanyi Ernő Híradás 16 új könyvről A Széchenyi utcai bolt újdonságai: Marx—Engels: művei í kötet, Többen: A Szovjetunió (Kérdések és feleletek) — Szilvás! Lajos: Apassionata (Zrínyi) Almási Miklós: A modern dráma útjain (Gondolat) — Vészi Endre: Fohász. szigorúságért, Prevost: Manón Lescaut (Szép- irodalmi) — Georgijevszkája: A kis Tarasz, (Magvető) — Saillant: A Szakszervezeti Világszövetség a világ dolgozóinak szolgálatában (Táncsics) — Gorkij: Gyermekkorom, Inasévek, Az én egyetemeim (Magyar Helikon) — Viski László: Diakészítés Szo- boljevszkij: Impulzustechnika, Mokk László: Helyszíni előre- gyártás (Műszaki) _ Túrós nén i süteményeskönyve (Minerva) — Hadrovics—Gáldi: Orosz—magyar szótár (Terra) — Hangversenykalauz (Zeneműkiadó) Tánctudományi tanulmányok (Akadémiai). SZEMÜK A PÁLYÁN Ha nem is kaptunk még sok havat, a tél mégiscsak jelentkezik. Faggyal, jéggel, köddel. Ennek így kell lennie; itt van az ideje. Gondolunk-e vajon e napokban azokra, akiknek ez az időjárás nehezíti meg az életét, munkáját? Az utas ember gondol e vonaton ültében a mozdonyon szolgáló vasutasokra? Ülünk a vonaton és bosszankodunk, ha fülkénk nem eléggé fűtött s a szerelvény nem érkezik meg a menetrend szerinti pontossággal. Gondoljunk ilyenkor a közlekedés névtelen katonáira és nézzük meg közelebbről életüket... A váci állomáson az egyik helyi vonatra készülődöm felszállni, amikor ismerős köszönt rám. Egykori szomszédom, Héregi József mozdonyvezető üdvözöl. Indulásig van még egy negyedóra. Lecsalom a 375-ös mozdonyról. — Szeretnék téli életükről Írni. Mondjon valamit róla. — Készséggel. Nézze: ott ködlik előttünk a fűtőház. Sűrű köd és gőzpára vonja be a vágányain álló mozdonyok acéltestét. A fűtőházban csak rövid ideig állnak a mozdonyok. Sokszor csinálunk „meleg” váltást: a két mozdony- vezető és fűtő átveszi és átadja szocialista megőrzésre a rájuk bízott mozdonyt. — Mit ért szocialista megőrzésen? — A jó gazda gondosságával kezeljük, ápoljuk gépeinket. Minden indulás előtt tüzetesen megvizsgáljuk, nincs-e valami rendellenesség vagy hiba. Ha van, hívjuk a lakatost, aki a hibát megjavítja. Csak így lehet baleset nélkül közlekedni, nyugodt szolgálatot teljesíteni. Végigtörli olajos ruhával a gép egyik részét. — Ilyen időben mindennek külön jelentősége van. A hosz- szú téli éjjelek, a hideg nappalok; amikor a ködben alig látunk 30 méterre — döntő fontosságú, hogy szemünk a pályán és o jelzőberendezéseken legyen. Különösen fontos az üzembiztos gép. Éberen kell őrködnünk, hiszen embertársaink élete és biztonsága, népgazdaságunk értékei vannak a kezünkben. És erre mi büszkék vagyunk. — Kivel dolgozik együtt? — Laksa János fűtőmmel két évtizede állunk együtt a vasút szolgálatában. Húsz éve éjjel-nappal, hétköznapon és ünnepen, dermesztő hidegben és forróságban egyaránt biztosítjuk az ország vérkeringését. Ünnepünk akkor van, amikor szolgálat után családunk körében lehetünk. — A nehézségeket, különösen ilyenkor, télen, a saját erőnkből kell leküzdenünk, a hibákat sokszor a helyszínen megjavítanunk, mert a mozdony sokszor 30 óráig sem kerül vissza a fűtőházba. Nem mondja el, de én tudom, hogy odaadó, pontos munkájukért sokszor részesültek mindketten dicséretben s kiváló eredményeket értek el egy-egy versenyszakaszban. Héregi József lelkesen, szeretettel beszél, de félszemmel mindig a mozdonyt figyeli. — írja meg: nehéz, de szép a mi munkánk. Minden igyekezetünk, úgy télen mint nyáron: a szerelvény menetrend szerinti továbbítása, fűtése és a balesetmentesség. A mozdony elején a szemafor pirosról zöldre vált, a forgalmista jelt ad az indulásra. A mozdonyvezető felszalad a kis létrán, vidáman sípol egyet s a szerelvény lassan megindul. Kellemesen fűtött fülkében nézek ki az ablakon. Odébb gőz és köd gomolyog. Magam elé képzelem Héregi mozdony- vezetőt, amint a kazánt fűti; arcát a jeges szél vágja, de tudom, hogy tekintete nyugodt és figyelmes szeme mindig ott van a pályán. Fazekas Mátyás Ismerkedés a gépekkel Második éve működik vá- zó munka kell ahhoz, hogy rosunkban a 14—16 éves ezekkel a kamaszkorban le- gyermekek továbbképző isko- vő fiatalokkal megismertes- lája. Tanulói nem jelewtkez- sék, megszerettessék a mun- tek középiskolába és még kát és kialakítsák bennük Pajor László már fúrógépen dolgozik. nincsenek olyan korban, hogy szakmát tanulhassanak. Ezt a két évet hidalja át ez az újszerű tanügyi intézmény, amely máris szép eredményekre tekinthet visz- sza. Kedden a Hámán Kató iskolában kapnak elméleti oktatást. A pénteki gyakorlati foglalkozáson a lányok kézimunkát, háztartási teendőket tanulnak; a fiúk — Berecz József tanár vezetésével — a gépipari technikum tanműhelyében ismerkednek ■meg a korszerű gépekkel. Sok türelem és önfeláldojövendő életpályájukat. Tóth Istvánné, a továbbképző iskola igazgatója elmondta, hogy a hivatalos tantárgyak mellett mindig módot találnak eg:y kis illemtan, vagy más jellemformiíló ismeret- terjesztés beiktatására. Pénteken megalakult az iskola KISZ-szervezete. Izgatottan beszéltek nagy terveikről: önálló műsoros estet rendeznek, amelynek bevételéből országjáró útra indulhatnak majd nyáron a legjobb eredményt elért tanulók. Dénes Sándor védőszemüveggel köszörül. (Cserny Gábor felv.) SPORT Útkeresés a Véti SE-ben I. A Váci Sport Egyesületet 189»- ben alapították, s már a felszabadulás előtt jelentős sikereket ért el. Olyan sportolókat nevelt, mint Marosi-Marincsák József 800-as sikfutó bajnok. Varró József országos vidéki súlylökő bajnok, vagy az országos vidéki bajnokságot nyert evezősök. Ez arra mutat. hogy Vácon mindig jó talaja volt a sportnak. 1945 után a testkultúra területén is új lehetőségek nyíltak, s a régmultú egyesület szintén fejlődésnek Indult; az 50-es években 11 szakosztálya működött. A fellendülést azonban megtorpanás követte, anyagi gondok, s kellő támogatás hiányában egymás után szűntek meg szakosztályai, illetve más sportkörökhöz kerültek át. Evezősei, úszói s atlétái ugyan megmaradtak, fő sportág azonban a labdarúgás lett: erre fordítottak legnagyobb gondot, s abban az időben ez az egész város sportéletére éveken keresztül rányomta a bélyegét. Az ellenforradalom után ugyan a kézilabda is jelentős talajra talált a városban, annak ellenére azonban, hogy többféle szakosztály működésére volt reális lehetőség. a sportélet mégsem úgy fejlődött, ahogy azt sokan várták. Ebben hibás volt a VSE is, hiszen a minőségi sportot ez az egyesület képviselte a városban, mégsem tettek erőfeszítéseket arra. hogy a fejlődés ne egyoldalú legyen. Hibájuk volt, hogy a mindenkori állami támogatást nem egyenlően osztották fel _ a labdarúgás vitte el az a nyagiak legnagyobb részét. Ennek ellenére sem fejlődött megfelelőképpen. A város sportéletének kibontakozását hátráltatta az egyesület klubsovinizmusa is. s az a tény, hogy keveset foglalkoztak 4 a létesítmények kérdésével. A helyzet tarthatatlanná vált. Ezért a megyei és járási párt- bizottság határozata alapján? i960, november 28-án aktívaértekezletet hívtak össze a város sport- beli helyzetének, s a VSE munkájának megvitatására. Itt is leszögezték: helytelen volt a sportfejlődés iránya a városban, s azt is megállapították, hogy nem volt szervezett egyesületi élet a VSE-ben, a vezetőségnek csak kis része végezte jól a munkáját, ezek erejét viszont a labdarúgó-szakosztály- lyal való foglalkozás emésztette fel. Annak ellenére, hogy csak összesen négy szakosztály működött, a sportköri vezetőség mégsem tudta feladatát maradéktalanul ellátni. Éppen ezért, munkájába belefáradva, a vezetőség lemondott s az aktívaértekezlet egy 7 tagú intéző bizottságot nevezett ki a sportkör ügyeinek ideiglenes vitelére. Elnöke Szokol István lett. Eddigi tevékenységükről, terveikről, elképzeléseikről a következőket mondta: / — Az intéző bizottság azt tűzte ki fő feladatának, hogy az eddigi egyszemélyes vezetés helyett kollektív irányítást valósítson meg. Tagjai olyanok lettek, akiknek szívügye a sport, s akik mindent megtesznek a sportélet fellendítésére. Emellett szakmai tudásuk gyarapítására részt vesznek a városban szervezett sportakadémia előadásain. Az É.M. Általános Szakipari V. v»ci munkahelyre keres váci, illetve Vác környéki lakosú üveges, festő valamiét burkoló SZAKMUNKASOKAT Jelentkezés az Általános Szakipari Vállalat váci ki- rendeltségénél, a DCM területén.
