Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
nsrr «trt» z/€írlap 1961. FEBRUÁR 19, VASÁRNAP Készülnek a megyében a tavaszi munkára Kettős műszakot szerveznek a nagykátai járás gépállomásai Az új szövetkezetek gazdái még februárban összeadják a vetőmagvakat Mindenütt megkezdték a palántanevelést, vetik a mákot és a korai zöldborsót Az évszakhoz képest enyhe időjárás hatására, megyénk termelőszövetkezetei még gyorsabb ütemben ké. szülődnek a tavaszra. A tavaszi munkára való felkészülés főleg az új szövetkezeti gazdaságok megerősítése szempontjából bír különösebb jelentőséggel. A nagykátai járásban jelenleg 25 termelőszövetkezet működik, ebből 14 az új és a régi területének többszörösére növekedett termelő- szövetkezet. A járásban a szentmártonkátai és a tápiószclei gépállomáson az ütemtervnek megfelelően végzik a gépek javítását, azokkal legkésőbb február 26-ig végeznek. A tsz-ek birtokában levő 35 erőgépet is a gépállomások javítják. A gépek javításával azonban nemcsak a gépállomások foglalkoznak, hanem a termelőszövetkezetek is. A nagykátai, az aszódi, a ceglédi és a ráckevei járás termelőszövetkezeteiben a szövetkezeti gazdák előkészítették a már kijavított, a tavaszi szántáshoz, vetéshez szükséges ekéket, boronákat, vetőgépeket, stb. Kettős műszakot szerveznek a nagykátai járás mindkét gépállomásán, valamint a ceglédi, az aszódi, a nagyf körösi és a kiskunladházi gépállomásokon. Ennek előfeltételeit b'ztosították, a nagykátai járásban például 144 traktorvezetőt képeztek ki a gépállomásokon, és 20 fiatalt küldtek a pápai traktorosképző iskolára. A tavaszi vetéshez szükséges vetőmagvakat- *■«-< termelőszövetkezetek a,a,maguk erejéből ' biztosítják. Gondot okoz a lucerna és a vöröshere vetőmag beszerzése. Általában február végére gyűjtik össze az újonnan alakult termelőszövetkezetek gazdái a vetőmagokat és a burgonyagumót. A burgonyavermeket majd csak később bontják fel, azonban már most írásos megállapodást kötöttek a szövetkezetek vezetőségei a belépettekkel, hogy mennyi vetőburgonyát kell — kölcsönképpen — a szövetkezet részére biztosítaniok. A kertészettel foglalkozó termelőszövetkezetek mindegyikében befejezéshez közeledik a melegágyak építése. A nagykátai járásban húszezer négyzetméter üveget és tízezer darab meleg- ágyi keretet szereztek be a szövetkezetek. Az aszódi járásban kétezer holdat meghalad az idén az a terület, ahol a szövetkezetek kertészkedni fognak. A melegtalp készítését a megye legtöbb szövetkezetében megkezdték. Hozzáláttak a palánták neveléséhez is, ez főleg közösen történik, azonban az új szövetkezetek jó részénél a területet művelésre vállalt családok nevelik saját vetőmagjukból a palántákat. A primőráruk hajtatásából jó jövedelemre számíthatnak elsősorban _ az aszódi járás szövetkezetei a Galga-mentén, ezenkívül ^ a vecsési, üllői, és a kertészkedéssel foglalkozó ceglédi szövetkezetek. A kora tavaszi vetésű növények egy része tavaszi szántásba kerül. Néhány helyen, elsősorban a homokosabb területeken már megkezdték a vetőszántásokat. A melegebb fekvésű helyeken, elsősorban az aszódi, a gödöllői és a ráckevei járás szövetkezeteiben megkezdték a mák és a korai zöldborsó vetését. Az őszi kalászosok fejtrágyázását is megkezdték a megyében. Elsősorban az intenzív búzafajtáknál fejtrágyáznak erőteljesebben. A ceglédi, az aszódi, a nagykátai, a ráckevei, a gödöllői és a monori járásokból kapott adatok szerint eddig csaknem háromezer hold őszi kalászost fej trágyáztak. Az újonnan alakult termelőszövetkezetekben az egyik legnagyobb problémát ezekben a hetekben a közösbe kerülő állatállomány összevonása jelenti. A nagykátai járás új és megnövekcdett termelőszövetkezeteinél több mint háromezer lovat vettek leltárba. Gondos vizsgálódás alapján úgy döntöttek, mintegy 2200 lovat hagynak meg, egy pár lófogatra 25—30 hold szántó- terület esik. A feleslegként mutatkozó, körülbelül ezer ló átvételéről és elszállításáról az Állatforgalmi Vállalat foyamatosan, tervszerűen gondoskodik. Csak azokat a lovakat viszik el a községből, amelyeket az állatszemléken erre a célra kiválogattak. A közös istállókat már építik az új szövetkezetek zömében, ezekben a napokban a faanyag és egyéb szükséges építőanyag kitermelése folyik, de előreláthatóan a tavaszi munkák megindulásáig, legkésőbb március végéig az új szövetkezetek túlnyomó többségében megoldják az állatok közös elhelyezését. Rendkívül nagy gondot fordítanak a szövetkezetek a háztáji gazdaságokban található trágya kihordására. A nagykátai járás területén az új szövetkezetek földjeire eddig mintegy hétszáz vagonnak megfelelő értékes szervestrágyát hordtak ki a szövetkezeti gazdák fogatokkal a földekre. Az időjárás kedvez a tavaszi előkészületeknek. A tapasztalatok szerint megyénk termelőszövetkezeteinek zömében élnek is ezzel a lehetőségigei és minden percet kihasználnak, ne érje őket váratlanul, felkészületlenül a tavasz. • Csfckő Ágoston Kétszázkilencvenkét földművesszövetkezeti dolgozó kapott versenyjutalmat 1960-ban A Pest megyei földmű- vesszövetkezetek dolgozói a múlt évi munkaversenyek során összesen 83 kiváló dolgozó jelvényt és 209 kiváló dolgozó oklevelet nyertek, a kitüntetésekkel járó pénzjutalommal. A legtöbb jelvényt és oklevelet a ceglédi járás földművesszövetkezeti dolgozói szerezték meg, nem sokkal maradt el mögöttük a budai járás. A szentendrei járás földművesszövetkezetei viszont egyetlen jelvényt és oklevelet sem nyertek. Mi lesz az ígérettel? A pilisi • Üj Elet Termelőszövetkezetnek már a decemberi szervezés során megígérték, hogy irodahelyiségnek megkapják a volt gazdakör épületét. Az ígéret teljesítésének azonban akadálya van, éspedig az, hogy a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat éppen itt működtet egy jólmenő italboltot. Igaz ugyan, hogy a községi tanács, miután a gazdakör épületét a termelőszövetkezet tulajdonába adta, egyúttal egy tágas, és még tánchelyiséggel is rendelkező épületet kínált fel a Rákóczi utcában a vendéglátóipari vállalatnak. A ceglédi vendéglátóipari vezetők már jóideje megígérték, hogy ellátogatnak Pilisre, megnézik, a kérdéses helyiséget és azt majd kifestik, és legkésőbb február 20-ra át is adják a jelenlegi italbolt helyiségét a termelőszövetkezetnek. Az ígéret óta igen sok kis- fröccs lefolyt az italboltba betérő vendégek torkán, de sajnos, az új italbolt helyiségének kifestésére, sőt, a ceglédi vendéglátóipari vezetők látogatására sem került sor. Ha nem sértenénk meg a* illetékes ceglédi vendéglátóipari vezetőket, az lenne a szerény kérésünk a termelőszövetkezet és a pilisi községi tanács kéréséhez csatlakozva, hogy lehetőség szerint még ebben az esztendőben költöztessék át a kocsmát. Hadd tudjon végre zavartalanul dolgozni az Űj Élet Termelő- szövetkezet vezetősége is! Tenkely Miklós Termeljünk minél több korai szabadföldi zöldséget! Rendkívül kedvező kilátás 1 nyílik az idén korai szabadföldi zöldségfélék értékesítésére. Nemcsak a külföldi piaco- 1 Üzemegységeket szervez a tépiósápi Petőfi Tsz A tápiósápi Petőfi Termelő- szövetkezet ez évi munkájában a legnagyobb változás, hogy a tavalyi kisparcellás, laza üzemszervezésű gazdálkodás helyén üzemegységeket létesítenek, szervezettebbé teszik a szövetkezet tagságának tevékenységét. Erre azért van szükség, mert a nagy területtel és sok taggal rendelkező közös gazdaság sok-sok részletmunkáját csupán központi irányítással megoldani nem lehetett. Három üzemegységet szerveznek, a? oszlárit, telegit és á szigotyait. Az üzemegységeket úgy alakítják, hogy azok fő profilként a helyileg legalkalmasabb üzemággal foglalkozzanak. s a meglevő adottságokat maximálisan kihasználhassák. Az oszlón üzemegységben például sok épület van: istállók, ólak, magtárak, raktárak. A múlt évben a lovak kivételével az egész állatállomány itt volt. Az idén is az állattenyésztés lesz a fő profil, elsősorban a tehenészet kap nagyobb súlyt, valamint a sertéshizlalás. Az üzemegység ezenkívül megtermeli állatállományuk szükséges takarmányát és 1750 holdnyi összterületén nagy mennyiségben termel még kenyérgabonát, valamint burgonyát is. Ennél az üzemegységnél most folyik a végleges tervek összeállítása és munkába állt az üzemág vezetője is. Az eddigiek szerint az üzemegység kapott 100 embert, közte 30 állatgondozót, ezenkívül nyolcezer normálholdnyi gépi munkához gépet. 2 850 fogatnapot, 16 ezer kézi munkanapot és 12 500 tonnakilomé- temyi szállítási kapacitást. A gépi munkához és szállításhoz saját irányítással rendelkezésre áll majd két Zetor, egy teherautó és 14 fogat. Az üzemegység vezetője Tabányi János már munkába állt. Tabányi János a monori gépállomás traktorosa volt, a szövetkezetbe kihelyezett brigádban dolgozott. Munkája és magatartása alapján a szövetkezet tagjai megszerették. Az üzemegységvezető rátermett, szervezőképes ember, s kétéves mezőgazdasági szakiskolát és egyéves elnökképző tanfolyamot végzett. A telegdi üzemegység fő profilja a növendékmarha nevelés lesz, ezenkívül takarmánytermeléssel, főleg kapásokkal foglalkoznak. Mivel az üzemegység területén sok a domb, amely szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas, itt mesterséges legelőket telepítenek a növendékmarhák részére. Az üzemegység vezetője Mészáros István mezőgazdász. A harmadik üzemegység, a szigotyai, speciálisan kertészeti és szőlészeti terület, de itt lesz majd a sertéstenyésztés is. Üzemegységvezető Homyák István, volt középparaszt, aki nagy szakértelemmel foglalkozott egyéni koréban is kertészettel és szőlészettel. Most még tanul is a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán. Rátermett, aktív ember. A tápiósági Petőfi Termelőszövetkezet üzemegységszervezése érdekes kezdeményezés. Szalai Imre elnök szervezeti megerősödést és olcsóbb, eredményesebb termelést vár a változástól. Üzemegységek szervezésére eddig csak sok éves tapasztalatokkal rendelkező szövetkezetek mertek vállalkozni, különösen ilyen magas szinten, önálló elszámolási egységként. Űj szövetkezeteknek általában nem is ajánlatos máról-holnapra ilyen alapvető üzemszervezési intézkedést bevezetni. Tápiósápon viszont daság átszervezése a gaznem volt ötletszerű. Már az elmúlt év nyarától körültekintően készültek rá. Jó szakembereket is biztosítottak, s az egész szövetkezet élén képzett, tapasztalt vezetők állnak. T. M. kon jelentkezik nagy kereslet, hanem a lakosság igénye is megnövekedett a dús vitamin- tartalmú korai zöldpaprika, paradicsom, stb. fogyasztásban — közölte a Pest megyei MÉK. Igen hasznos lenne tehát, ha a kertészkedő termelőszövetkezetek számolnának ezekkel az igényekkel és eszerint állítanák össze termelési tervüket. Ugyanis a korai zöldségfélék, mint a darabos szabadföldi zöldpaprika, paradicsom, uborka — jó jövedelemforrás. Gyakran a darabáruból származó bevétel mintegy 70 százalékát fedezi a kertészet ráTovább fejlesztik a megyében a csemegeszőlő telepítését Pest megye szőlőgazdálkodásának fejlesztése különös jelentőséggel bír, mert a megyében van az ország szőlő- területének 13,1 százaléka, és ennek megfelelően a hazai borszükséglet jelentős részét is megyénk szolgáltatja. A fehér borszőlő termőterülete a gödöllői járásban a legnagyobb, utána következik a dabasi, a budai, a váci és a monori járás. A vöÖregember a cukrászdában a cukrászda ■fi Körös főterén áll és a Vénusz nevet viseli. Üj még, meglátszik a berendezésén, amely olyan előkelőén szép, hogy akár a budapesti Váci utcába is beillene. De nem kevésbé figyelmes a kiszolgálás sem. íme, most is, ahogy nyílik az ajtó és az öregember, meg egy pöttömnyi fiúgyerek lép be rajta, a felszolgáló szíves hangon kérdezi: — Mivel szolgálhatok? Ám az öregember — akinek kucsmája szőrén, valamint szálkás bajuszán hideg zúzmara ül — egyelőre nem nyilatkozik. Fényesre suvickolt csizmájában tétován topogva és zavartan kö- hécselve mindegyre az előtte álldogáló gyereket tuszkolná beljebb, mondván neki, hogy „no, szólj már Ferkó, hogy mit vegyek!” Ferkónak nem kell kétszer mondani, mert máris előbbre lép, otthonosan mozogva végigsétál a pult előtt és mutatóujjával rábök az egyik süteményes tálcára: — Ezt, ni! — Jó, jó — mondja az öregember —, de azt mondd meg, mi "nnek a neve? — Krémes! — kiáltja csodálkozva a gyerek. — Hát még ezt sem ismeri, nagyapám? Az öregember, hogy a sütemények dolgában való járatlanságát némiképpen leplezze, pár lépést tesz előre és így szól: — Már hogyne ismerném, te ... Csak nem jól látok már... Rossz az én szemem, nem olyan, mint a tiéd. Az unoka és a nagyapa vitájának a felszolgáló udvarias kérdése vet véget: — Mennyit csomagolhatok belőle? Az öregember kérdőn néz fino- kájára. — Tizet — jeE6 lenti ki - bátor hangon a gyerek. A fizetésnél szintén némi zavar támad. Az öregember ugyanis a pultnál akarja átadni az ösz- szeget, de az unoka figyelmezteti: — Nem itt, hanem a pénztárnál fizetünk. együtt lépünk ki az ajtón. Kint már jóval nyugodtabban lépked az öreg. Közlékenyebb is lesz, mert kicsit felénk fordulva azt magyarázza, hogy először volt ő itt és most is csak azért jött el, hogy beváltsa az unokájának tett ígéretét. — Miféle Ígéretről van szó? — kérdezem. Megáll és úgy mondja: — Azt mondtam neki, ha a tsz-nyugdíjamat először kéZhez- kapom, hát elviszem a cukrászdába. Ma délelőtt aztán megjött a nyugdíj. Elindul. öregesen, rogyadozó lábakkal, de növekvő önbizalommal. Ari Kálmán rösbor-szőlő termőterülete az aszódi járásban a legnagyobb, utána következik a ráckevei, a nagykátai és a ceglédi járás. A Talajtani és Agrobiológiai Kutató Intézet által végzett vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy több járásban kitűnő talajviszonyok állnak rendelkezésre a csemegeszőlőfajtáik meghonosítására is. Ezért a budai, a szobi, a szentendrei és a váci járásban ez évben megkezdik a csemegeszőlő-fajták telepítését. A járási agronómusok e helyeken az alkalmas területeken már ki is jelölték az új telepítések helyét. A legutóbbi megyei borverseny után a szakemberek megállapították, hogy nagy szükség van a szőlők felújítására, mivel sok helyen a tőkék egy része elöregedett. A 25 évnél idősebb tőkék jelentős részének életkora a 30—50 évet is meghaladja. A karózást igénylő területeken segítenek a karóhiányon is. így elsősorban a dabasi, a ráckevei, a szobi és a ceglédi járások jutnak megfelelő mennyiségű karóhoz, de gondoskodás történik a többi járások karószükségletének mielőbbi ellátásáról is. (n. j.) fordításainak. Azok a termelőszövetkezetek tehát, amelyek már megkötötték a szerződést, vagy ezután kötik meg, gondoskodjanak arról, hogy a palánták az időjárástól függően minél korábban kiültetésre kerüljenek. A MÉK külön felhívással fordult a szövetkezetekhez export-uborka termelésére. Közölte a felvásárlási árakat, fajták, nagyság, sőt időszakok szerint is. A 9—12 centiméter ‘hosszú és 4 centiméter átmérőjű berakó uborkáért például június 15—30 között, 3,60 forint, plusz 10 százalék felárat fizet, július 1 és 7 között már csak 2,52 forintot, stb. A saláta uborkát (minimum 18 centiméter hosszú és maximum 6 centiméter átmérőjű) június 1—15-ig 5,76 forintért (plus? 10 százalék felár) veszi át. A múlt évi tapasztal) (tokból okulva néhány szervezési feladatira hívja fel a figyelmet a Pest megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ. Tavaly ugyanis gyakran előfordult, hogy hét elején nem volt zöldségféle a piacokon, péntek- szombaton viszont olyan nagy mennyiségű volt a felhozatal, hogy árutorlódás keletkezett s nem egy esetben mérsékelni kellett az eladási árat. Ebből kára származott a termelőszövetkezeteknek. A közellátásban pedig fennakadást okozott a háziasszonyok bosz- szúságára. Az a termelőszövetkezet járt jól, amelyik eredményességi részesedésben családi művelésre adta ki a munkaigényes kertészeti földeket, ott egyenletesen tudták leszedni és eljuttatni a MÉK, illetve a földművesszövetkezeti átvételi telepre a zöldárut. Ezt a tapasztalatot érdemes általánosítani a kedvezőbb értékesítés szempontjából, hogy a termelőszövetkezetnek ne legyen jövedelemkiesése, s a közellátásban se forduljanak elő zavarok. A hét minden napján az igényeknek megfelelő mennyiségű korai zöldség jusson a családok asztalára!-y -u Gyümölcsös lesz a helyén A kakucsi Lenin Termelőszövetkezet gazdái Sztalinycc- traktorral forgatják a földet. Az eddig kihasználatlan, szűz területen gyümölcsöst telepítenek a tavasszal
