Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

é&nlóái ~lfír CEGLÉD, ALBERTI RSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ JiÉSZÉ RE V. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Negyven százalékkal kevesebb leltárhiány 1961. FEBRUAR 18, SZOMBAT ■ • Ünnepélyes zárszámadási közgyűlés az albertirsai Dimitrov Tsz-ben Február tizenhatodikén reg­gel kilenc óra tájban nagy a mozgás az albertirsai utcákon. Ünneplő ruhába öltözött fér­fiak, berlinerkendős asszo­nyok, ragyogó csizmájú fia­talemberek és tarka kendős lányok tartanak a művelődési ház felé. Tíz órakor kezdő­dik a Dimitrov Termelőszö-, vetkezet zárszámadó közgyű­lése. Pontosan tíz órakor bevonul az elnökség, az élen K. Nagy Sándor elvtárs, a Központi Bi­zottság tagja, az FM politikai csoportjának vezetője, Julen Pavlov, a bolgár nagykövet­ség első titkára, Babinszki Ká­roly elvtárs, a Ceglédi Járási Pártbizottság titkára, a Ganz Darugyár küldöttsége és a Dimitrov Termelőszövetkezet vezetősége Dudás Mihály el­nök vezetésével. Valent János főagronómus bevezető szavai után Dudás Mihály mondta el elnöki be­számolóját. — Három ünnepélyes alka­lom van szövetkezetünkben, amikor, mint egy nagy család, együtt vagyunk: május else­jén, Alkotmányunk ünnepén és a zárszámadó közgyűlésen. Ez a mai közgyűlés két­szeresen ünnepélyes, hi­szen ez a Dimitrov Tsz ti­zedik számadó közgyűlé­se. Tíz évvel ezelőtt ala­kultunk meg igen szerény körülmények között 410 hold földön 11 családdal. — Azóta sok minden történt a termelőszövetkezet életében, amely az évek során egyre nőtt földterületben és a ta­gok létszámában és néhány héttel ezelőtt az Ady Tsz- szel való egyesülés során el­érte eddigi fejlődésének csúcs­pontját: 6000 hold földön gaz­dálkodik és 700 család min­dennapi kenyerét biztosítja. — Az 1960. esztendő nagyon nehéz volt. A nyári aszály, az évtizedek óta nem tapasz­talt őszi esőzés súlyos gondo­kat jelentett és bizony áldo­zatot követelt a tagságtól az elszámolásban is. Búzában, rozsban túltelje­sítettük, de a kukorica- termésben az aszály és a vetőmagot szállító hibrid­üzem hibája következtében munkaegységenként kö­rülbelül tizenhárom fo­rintos veszteség érte a tag­ságot. Szerencse, hogy a vezetőség már évekkel ezelőtt felismer­te, hogy a tsz-ben nagy jövő­je van az állattenyésztésnek. Idejében berendezkedett az itatásos borjúnevelésre, gü- mőkórmentes állományt te­nyésztett ki és nagyméretű hizlalást állított be. Az év során 163 hízott marhát, 545 hízott sertést és 64 mázsa hí­zott baromfit adtak át a felvásárló szerveknek. Hasonlóképpen idejében fel­ismerték a gépesítés fontossá­gát. Az 1960. évi egymillió-öt­százezer forint értékű beru­házásból épületekre 978 ezer forintot, gépesítésre pedig 533 ezer forintot költöttek. Mind­két beruházás szinte létfon­tosságú volt és körülbelül tíz­forintos csökkentést jelentett a munkaegységekben, de meg kellett tenni. Munkánkban nagy segítsé­get jelentett a járási és köz­ségi pártbizottság állandó tá­mogatása, a patronáló Ganz Darugyár segítsége, az állami kedvezmények, amelyek kere­ken 359 423 forintot jelentet­tek a tsz-nek. A vezetőség idejében belát­ta, hogy a fegyelem a terme­léssel együtt a tagok érdekeit is szolgálja és ezt a tsz tagsá­ga is megértette. Nagy lépést jelentett az eredményességi munkaegység bevezetése. Jel­lemző, hogy . az 1961. év eredményességi munkavállalását az alapo­san megnövekedett tsz- ben a tagok négy nap alatt lebonyolították. Könnyű volt megértetni a tagsággal, hogy a munkaigé­nyesebb növények sakkal na­gyobb árubevételt jelentenek a tsz-nek és hatalmasan nö­velik a tagok jövedelmét. Szociális kérdésekről szólva, Dudás elvtárs elmondotta, hogy tavaly talán elsőnek ve­zették be a tsz-ben a fizetett szabadságot. 120 nyugdíjas kap nyugdíjat és azonfelül 800 négyszögöl háztájit, amelynek szántását, ekekapálását, a ter­més beszállítását és a terület adóját a tsz viseli a szociális alapból. A szövetkezet tagjai 50 éves korig lemondtak a tel­jes földjáradékról, hatvanéves korig csak annak a huszonöt százalékát igénylik. Az ilyen­formán megtakarított összeg 150 000 forintot tesz ki és a tagok szándékai szerint ezt az összeget is a szociális alap­hoz csatolják. Egy munkaegységre 28,23 fo­rint jut. Nem nagy összeg. Lehetne ennél sokkal nagyobb és lesz is. Vigasztaló, hogy akik jól dolgoztak, azok a prémiummal együtt így is szépen kerestek. Példa erre a Bujdos-család 1547 munka­egysége, amelyre 51 995 forin­tot kaptak. Rakonciék 1123 munkaegysége 38 014 forintot eredményezett. Fekete Jó­zsef fogatosnak 25 222 forin­tot hozott a 739 munkaegység. Az elnöki beszámolóhoz az üzemegységek vezetői, bri­gádvezetők szóltak hozzá, majd K. Nagy Sándor elv­társ fejezte ki elismerését a szövetkezet tagságának. Pav­lov elvtárs meleg szavakkal adta át a szövetkezetnek Di­mitrov elvtárs arcképét. A járási ügyészség kiküldötte elismerését fejezte ki azért, mert a tsz-ben jelentéktele­nebb hibákat leszámítva, be­csületes emberek módjára ke­zelik a társadalmi tulajdont. Babinszki Károly elvtárs a járási pártbizottság és a járási tanács üdvözletét adta át. és elismerését fe­jezte ki a tsz tagságának 1960-as jó munkájáért. Befejezésül a következőket mondta a járási párttitkár: — A Dimitrov Tsz ma a já­rásban a nyolcadik, de hi­szem, hogy az 1961-es évben az elsők között lesz. A fiatalság vissza fog jönni a tsz-be, mi­helyt a gépesítés, a tsz kultu­rális helyzete és a munkaegy­ségérték visszatérésre serkenti őket. Rik Március 12: kulturális seregszemle Ülésezett a városi népművelési tanács Pillanatfelvétel Ezen a héten a helyi forga­lomban gyönyörű, 55-ös típusú bordó Ikarus száguldozik. Ha jól emlékszem, a múlt héten szintén egy ilyen remek far­motoros gép közlekedett Ceg­léden, de akkor zöld színű volt. Ezzel állítottam be az AKÖV ceglédi kirendeltségé­be. Reggel elvtárs mosolyog, amikor elmondom, hogy mi járatban vagyok. — A helyzet az, hogy ja­nuár 1-től Cegléd Budapest­hez tartozik. Tehát a kocsi­jaink úgynevezett négyórás vizsgálatra kisegítő gépeket a fővárosból kapunk és on­nan csak ilyen szép, modern kocsikat küldenek. — Kár! — jegyzem meg. — A ceglédiek nagyon szívesen látnák állandóan ezeket a szép közlekedési eszközöket. — Tessék megnyugtatni a lap olvasóit, hogy március 1- től ceglédi telephellyel lesz egy ilyen szép gépünk, amit úgynevezett különjáratok cél­jára biztosítunk. Ezt igénybe vehetik intézmények, válla­latok, kisipari és mezőgazda- sági szövetkezetek kirándulá­sok, üzemlátogatások és kör­utazások céljára. Február 14-én a városi nép­művelési tanács értekezletet tartott, amelynek programja a termelőszövetkezetek kulturá­lis seregszemléjére való fel­készülés volt. Varga Sándor népművelési előadó bevezető szavai után Szenczy Lajos, a városi mű­velődési otthon igazgatója el­mondotta, hogy a termelőszö­vetkezetek művészeti cso­portjai szorgalmasan készül­nek a március 12-én lebonyo­lításra kerülő seregszemlére. A művelődési ház aktívái kö­zül többen vállalták a cso­portok előkészítését, a szóló­szereplők betanítását. A pró­bák részben a művelődési ott­hon emeleti nagytermében, részben az egyes termelőszö­vetkezeti művelődési házak­ban szorgalmasan folynak. A „Kossuth”-ban élénk a kulturális munka és ez a seregszemlére való felkészü­lésben nagymértékben segíti a tsz színjátszó és tánccsoport­ját. A „Dózsa Népéről” ugyan­ezt lehet elmondani. A tánc­csoport Varga Katalin veze­tésével szorgalmasan próbál. A „Hunyadi” elég későn jelent­kezett, de Nagy László K1SZ- titkár lelkesedése nagy len­dületet jelent a húsztagú tánc­csoportnak és a 14 tagból álló színjátszó csoportnak. Molnár József városi KISZ­titkár elmondotta, hogy a se­regszemle levezetését és anya­gi támogatását a KISZ szíve­sen vállalja, de kéri a tö­megszervezetek és az iskolák támogatását. Javasolja, hogy a seregszemlét délután két órai kezdettel rendezzék meg a művelődési ház színházter­mében. Simonyi István iskolaigazga­tó készséggel jelajánlotta a ta­nuló ifjúság segítségét a se­regszemlében és ugyancsak megígérte a Magyar—Szovjet Baráti Társaság támogatását. A Ceglédi Földművesszö­vetkezet dolgozói termelési értekezletre jöttek össze, hogy megtárgyalják az elmúlt év munkáját, eredményét és az új esztendő feladatait. A beszámolót Balogh Fe­renc, az igazgatóság elnöke tartotta. Megállapította, hogy 1960-ban minden üzemág fejlődött. A fejlődés* nem­csak az áruforgalom túl­teljesítésénél, hanem a költséggazdálkodás, a jö­vedelmező gazdálkodás te­rén is érezhető. Az eredménytervet egészében 129 százalékra teljesítették, a negyedéves terveknél is túl­teljesítés volt. A vendéglátó üzemág for­galmi tervét 109 százalékra teljesítette, ugyanakkor az üzemköltséget több mint 5 százalékkal csökkentette. A fuvarköltségnél 250 000 forintot takarítottak meg. A leltárhiányok 40 százalék­kal csökkentek, de még nem mindig kielégítő. Ezen a téren még sok tennivaló van. Több esetben felelősségrevonást is Panaszkodnak a ceglédi fotósok Köztudomású, hogy a ceg­lédi fotóművészek igen élénk egyesületi életet él­nek a fotoklubban. Több- rendbeli eredménye a kol­lektív munkának, hogy évenként Cegléden jelentős kiállítási anyaggal jelent­keznek fotósaink. A kiállí­tási anyag egy része kinőtt a ceglédi keretekből az or­szágos nyilvánosság felé és egyre gyakrabban szerepel­tek a ceglédiek az egész vi­lágon. A , legelőkelőbb kata­lógusok lapjain megtalál­hatjuk a ceglédi reproduk­ciókat és igen sok kitünte­tés, több aranyérem, szám­talan emléklap jelzi a ceg­OL MŰVELŐDJÜNK OL SZÓRAKOZZUNK Szombaton; február 18-án este fél nyolc órakor a Pest megyei Petőfi Színpad bemu­tatja Jókai Mór: Kárpáti Zol­tán című háromfelvonásos színművét a művelődési ház színháztermében. Este 8 órától a művelődési ház táncintézetében össztánc lesz. Ugyancsak szombaton este nyolc órai kezdettel a műve­lődési ház emeleti táncter­mében a gimnázium IV. osz­tályos tanulói tartják szalag­avató báljukat. Szombaton a MEDOSZ-kul- túrotthonban televíziós köz­vetítés és jelmezbál lesz. A Közlekedésépítési Gép­javító kultúrotthonában tele­víziós közvetítés, majd az 1960. évi verseny helyezettjei, a lakatosműhely dolgozói kö­zös vacsorát rendeznek. Az összejövetel zártkörű. A vasutasotthonban szom­baton este 20 órai kezdet­tel az állomás KlSZ-szerve- zete farsangi bált rendez. Vasárnap: délelőtt 9 órá­tól a Híradó-mozi műsora: 2. Világhíradó, Ahol a peli­kánok élnek, Tudomány és technika, Játék az életért, 13. Sporthíradó, Virágát a nap­nak, Utazás a lottó körül, Mesél a Nílus, A MEDOSZ-kultúrotthon- ban délelőtt TV-matiné s gyerekeknek, mesedélután. dia-vetítéssel, majd este te­levízió és tánc. A KGV-kuUúrotthonban vasárnap délelőtt klubélet és TV-cnüsor a gyermekek részére. A vasutasotthonban TV-ma­tiné, délután klubélet. A Szabadság Filmszínház szombaton és vasárnap a Próbaút című új magyar filmet vetíti. A Kossuth Filmszínházban az ítélet magánügyben című NDK-film kerül bemutatásra. A Fűre lépni szabad című magyar filmet, főszerepben Makiári Zoltánnal, Tolnai Klárival és Páger Antallal, a Dózsa Filmszínházban lát­hatják az érdeklődők. KATI ÉS A SZÉPSÉG A SZÉPET mindenki észre­veszi, szereti és mi nők, igen nagy áldozatot hozunk azért, hogy felfigyeljenek ránk, ész­revegyék szépségünket. Akad közöttünk olyan is, aki nem rendelkezik szépséget varázsló krémek, rúzsok sorozatával. Szépségeink titkára azonban nagyon vigyázunk és még a legjobb barátnőnknek sem mondjuk el, mitől is vagyunk üdék és szépek. Kati szépségét még az iri- gyei is elismerik. Mi, akik mindennap találkozunk vele, dicsérjük és megcsodáljuk fe­hér arcának szépségét, ham- vasságát, unszolgatjuk, kér­dezgetjük: Kati, mondd el, milyen krémet használsz, hogy ilyen szép az arcbőröd? — Ugyan, hát csak nem képzelitek, hogy a krémtől? Semmit az ég világon nem használok, s csak szappan nél­kül mosakszom. Ezt a receptet azután mi is kipróbáltuk, de minden ered­mény nélkül. Kati csak mo­solygott bennünket, Erzsi ja­vasolta: menjünk el a koz­metikába és kérjünk tanácsot. SZÍVDOBOGVA mentünk a Bercsényi utcába a kozmeti­kushoz, akit Erzsinek melegen ajánlottak. Az ajtó előtt jól körülnéztünk, szerencsére sen­ki nem járt arra. Már éppen a kapun be akartunk lépni, amikor Katival, a megcsodált szépséggel találtuk szembe magunkat. Mindhárman egyszerre szó­laltunk meg: Hát te? Kozme­tikára jársz? Kati olyan zavarba jött, hogy alig jött hang a torkán: — Hát igen, néha eljövök, de már megyek is, mert el­késem a mozi kezdetét. ERZSIVEL összenéztünk és jól kacagtunk eddigi tapasz­talatlanságunkon. Na de most már megvolt az önbizalmunk, hogy azóta rendszeresen já­runk a kozmetikushoz és még csak le sem tagadjuk, mert mi és ti Katik, haladunk a korral, kezeltetjük arcunkat a szépséget megőrző kozme­tikussal. Varga Borbála lédiek nemzetközi sikereit. Szinte azt mondhatnánk, hogy a világ számtalan nagy­városában Ceglédet csak a fotósaink munkái alapján ismerték meg. Egy idő óta mintha baj lenne. A ceglédiek egyre ke­vesebbet szerepelnek nemzet­közi kiállításon. Nem aka­runk ebben a kérdésben ál­lást foglalni, de kénytelenéig vagyunk megállapítani, hogy a budapesti egyesület egyre inkább útját állja a ceg­lédi érvényesülésnek. Nem­zetközi kiállításra ugyanis csak a budapesti egyesület véleményével lehet képet küldeni. Fotósaink magyará­zata szerint a budapesti egye­sület elfogult a vidékiek ké­peivel szemben. Baj, hogy a zsűriben nin­csenek vidéki tagok. Helyes lenne ebben a dolog­ban rendet teremteni. A ma­gyarság kulturális szereplé­sében a vidék sikerei éppen olyan fontosak, mint a fő­városé. alkalmazni kellett. A dolgo­zók segítésével kell végleg fel­számolni ezt a problémát. Javult a kiskereskedelem munkaszínvonala, kulturált­sága. A lakosság jobb áruellá­tása érdekében vásárral egybekötött árubemutatók forgalomemelkedést ered­ményeztek és bemutatták kereskedelmünk fejlettsé­gét, árubőségét, választé­kát. Különösen nagy si­kere volt a cipő- és kon­fekciókiállításnak és a de­cemberi játék-, porcelán- és üvegvásárnak. — Tizenegy üzletben vé­geztek tatarozási munkát — folytatta tájékoztatását Ba­logh elvtárs. — A 12-es élel­miszerboltot önkiszolgálóvá alakítottuk át. Erre a célra a kiskereskedelemnél 270 000, a vendéglátó üzemágnál 70 000 forintot fordítottunk. A földművesszövetkezet jó munkájáért a múlt év első felében elnyerte a kiváló föld­művesszövetkezet kitüntetést. Az új esztendő feladatairól Farkas Károly, az MSZMP- alapszervezet titkára beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes üzletek többször a megengedettnél magasabb árukészlettel dolgoznak, főként azért, mert az üz­letükben kevésbé fogyó, elfekvő árukat is tartanak és ez kihat a forgási se­bességre is. Hangsúlyozta, hogy a dolgozóknak szak­mailag is képezni kell magukat. A boltoknak vezetni kell a hiánykönyvet. Ennek elmara­dása esetén hiányos az áru­rendelés, ami csökkenti a for­galmat, s ennek következté­ben a kiszolgálás is fogyaté­kos. Az értekezlet végén Balogh Ferenc, az igazgatóság elnöke a jutalmakat osztotta ki. öten, név szerint: Szabó András, Szabó Lajos, Hachelov Fe­dőmé, Kása István, Támadt István megkapták a kiváló földművesszövetkezeti dolgozó jelvényt. Jó munkáért pénzjutalmat kapott még 23 dolgozó. Zsadon Miklós MEGDICSÉRJÜK a Villamosipari Gépgyár három kiváló adminisztrációs dol­gozóját: Kádas Lászlónét, Lendvai Kálmánnét és Füle Györ­gyöt. Kádas Lászlóné a könyvelési osztály csoportvezetője, Lendvai Kálmánné és Füle György a bérelszámolás dolgo­zói. Mindhárman kiválóan teljesítik a rájuk háruló felada­tokat. T. S. — A JÁRÁS községeiben most folynak a tanácsülések, ahol az 1961. évi községfej­lesztési tervek megtárgyalása kerül napirendre. Szerdán Csemő, Nyársapát és Törtei község tartotta meg a tanács­ülést. Szombaton kerül sor Mikebudán és Dánszentmik- lóson a tanácsülésre. — KITÜNŐEN bevált a BELSPED tüzelőanyag házhoz szállítása. Két napon belül minden igényt ki tudnak elé­gíteni, ami a vállalat dolgo­zóinak jó szervezését dicséri. A szállításban fennakadás soha egy pillanatra nem volt, mert a központ minden igény­re megfelelő kapacitást tud biztosítani. — AZ ALBERTIRSAI Bé­ketábor Termelőszövetkezet az idén 500 darab előnevelt baromfit tervez beállítani, amelyből a tsz baromfi-törzs- tenyészetét alakítják ki. — A DÁV közli: vasárnap, február 19-én 7 órától 16 óráig a Bezerédi, Zrínyi, Per­cei, Huszár, Honvéd utcákban, a Déli, Mizsei úton, valamint a Madár és Várkonyi István utcákban rendkívüli áram­szünet lesz. — 102,3 százalékra teljesí­tette 1960. évi tervét a Ceg­lédi Városi Tanács Építőipari Vállalata. — 1 897 000 FORINT volt az 1960. évi termelési terv telje­sítése, az 1959. évi 1 763 000 forinttal szemben a Ceglédi Fodrászok Ktsz-nél. 3, EGY PILLANATRA A lap írta: mint azelőtt Vadászaink úgy vadásznak. De a nyersbőr felvásárlók Nyúlbört mégis ritkán látnak Felsóhajt egy vadász bácsi: Igazság van az újságban, Nem adtam le egy nyúlbört sem Mert mint tavaly, úgy vadász tani — O — — VASÁRNAP délután a Ceglédi Vasutas NB Il-es lab­darúgó-csapata a törökszent­miklósi labdarúgó-csapat el­len játszik barátságos mérkő­zést. — MUNKÁSÉLET címen képzőművészeti kiállítás nyílt a Kossuth Múzeumban. — MÁRCIUS 18-ÁN lesz a ceglédi zenei hét ünnepélyes megnyitása, a Budapesti Hangversenyzenekar szereplé­sével. Vezényel: Fejér György. — A CEGLÉDI ZENEISKO­LÁBAN 110 növendék tanul tangóharmonikát. A zeneóvo­dának három csoportban 120 növendéke van. —1960-BAN 73 új fogyasztó háztartását kötötték be a vá­rosi vízhálózatba. Ezzel a be­kötések száma 1771-re emel­kedett. 2300 család vízellátását biztosítják, ami havi 43 000 köbméter víz felhasználását jelenti; »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents