Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

■»C^VvXVSX>XNXWN>XxXVXVVX>XXVV\XX\.V tfV'Äili8aX»SÄXW*XV>XVW>R>&K>X>KIWiTONWV«CC«WSB0C«CW ^VV\\V\\\\\\V\\S^^ ,«xvxxxx^v«^v«««xvx>.v^^ Jhgyan í fejtsünk keresztrejtvényt ? • Több pajtás azzal a ké­réssel fordult a szerkesztő­séghez, szeretnének kereszt- rejtvényt fejteni és könyvet nyerni, tehát írjuk meg, ho­gyan is kell keresztrejtvényt fejteni. Kedves pajtások! A kérés­nek eleget kell tenni. Lás­suk csak, hogyan is fogjatok hozzá a fejtéshez/ Mindenekelőtt le kell szö­gezni, hogy a keresztrejt­vény-fejtésben nincs semmi ördöngösség, nincs abban semmiféle csalafintaság. De van eigy nagyon is fontos előfeltétele, ez pedig a szé­leskörű ismeret. Ennek vi­szont alapja a tanulás. Aki szorgalmasan és jól tanul, az tájékozott ember, az ismeri a földrajzot, a történelmet, a nyelvtant, a számtant, az állat- és növényvilágot, és így tovább. Aki sokat olvas, az megismeri a körülöttünk j ' levő világot, ismeretei bő- ^ vülnek az irodalomról, a mű- ^ vészetekről, a tudományok- ^ ról, a zenéről, a sportról, és £ még sok minden másról. Mert ugyan mi szerepel a ^ gyermekrejtvényekben? Csu- ^ pa olyan dolog, amiről ta-^ nultatok. olvastatok. Azután ^ fejtés közben egy kis gon-í dolkodásra is szükség van, /. mert a keresztrejtvény is g utóvégre fejtörő. Például néz-1 zük csak a mai keresztrejt- ^ vényt. A vízszintes 3. sor ^ meghatározása így szól: Elénk^ színű virágos növény, stb. í Vajon melyik növény ez? — < előbb-utóbb kiderül, hogy ez z csak a mák lehet. Tehát be- z írjuk a mákot. Most nézzük^ tovább a függőleges 5. sort, | amelynek meghatározása a ^ következő: Az ember leghű-^ ségesebb négylábú barátja. ^ Vegyük sorra a k betűvel í kezdődő és öt betűből állóg állatok neveit. Hogy is van, ^ no igen, ilyen a kakas, a ki- '■ gyó, ilyen a kukac, a kuvik, a kacsa is. Igen ám de ezek közül egyik sem négylábú. Hát mégis, melyik állat azl Már biztosan régen kitalál­tátok! És így megy ez to­vább, sorról sorra, türelem­mel, gondolkodva, egészen addig, amíg teljesen meg nem fejtettétek a rejtvényt. Fon­tos, hogy a rejtvényfejtést jó puha ceruzával végezzük és radírgumi mindig legyen kéznél, mert gyakran elő­fordul, hogy hibát vétünk és ilyenkor csak a radír segít. Végül, mikor megfejtet­tük az egész rejtvényt, ve­gyünk elő egy postai leve­lezőlapot. írjátok le a bekül­dendő sorokat, vagy szavakat, és küldjétek be a szerkesz­tőséghez. Akik helyesen fej­tették meg a rejtvényt, részt vesznek a heti jutalomkönyv- sorsolásban. Aki szorgalma­san küldi a megfejtésekét, előbb-utóbb szép könyvet nyer. Tehát pajtások, türelem­mel, gondolkodva fejtsétek a keresztrejtvényt, amely­hez jó szórakozást kíván a rejtvényszerkesztő bácsi Nem piszkolódó ruhaanyag Egy londoni jelentés be­számol arról, hogy hosszú kísérletek után egy angol gyárban sikerült olyan ru­haanyagot gyártani, ame­lyen semmi nem hagy fol­tot. Kátrány, paradicsomle­ves, bor, tinta, vagy festé- \ kék nyomtalanul eltávolítha- £ tők az anyagból, nem kell \ egyebet tenni, mint meg- ^ várni a folt megszáradását, ^ s azután nyomtalanul leke- \ félhető. í Ml A DIÉTA? III. ^t)iuat(evé(a tcivaózróí jy edves Évám! — Nem nevetlek ki, amiért februárban í» a tavaszi divatról érdeklődsz. Igazad van: minél, előbb tudja az ember, milyen lesz a következő évszak | divatja, annál jobban felkészülhet reá. Van idő anyagot, | fazont választani és főként: megvarratni az új anyagot Sajnos, amit eddig kaptunk az új tavaszi divatból — egyetlen bemutató volt még csak! — az alig több, mint ! ízelítő. Annyi azonban máris bizonyos, hogy az idei divat változatlanul nőies lesz. Ez elsősorban a test arányaihoz j való alkalmazkodásban jut kifejezésre. Helyén lesz a csipővonal. Nem kerül sem lejjebb, sem feljebb. A szok­nyák, ruhák, kabátok hosszúsága sem ér három-négy cen­tinél mélyebben a térd alá. A fiatal lányoké meg éppen csak a térdet takarja. Évikém! — Most a tavaszi kabátbkról írom meg Ne- ked a legfontosabb tudnivalókat. Aránylag ez a legköll j ségesebb ruhadarab, ennek megválasztása okozza a leg­több gondot. Ami a színeket illeti, az élénk pirostól a rózsaszínen át a sárgáig, az üde zöldtől az enyhén lilás szürkéig majdnem minden árnyalatra mondhatjuk, hogy ,.divatszín’’. A kékkel azonban egy sem versenyezhet, az új tavaszi divatnak, sok-sok árnyalatban, ez lesz a színei: bajnoka! Általában két fazon uralkodik a tavaszi kabátoknál t: divaton. Az egyik: az egyenes vonalú kabát, keskeny kihajtóval és gallérral. A másik: a köpenyszerűen be hátú hordó-, vagy ahogy most mondják, tojás-vonalú, nagy 'gallérral, bő ujjakkal. Hogy kinek melyik áll jól'.’ , Erre csak részben lehet tanácsot adni. Alacsonyaknak nem előnyös a nagy gallér, a bő ujj, mert „nyomja” az alakot. Éppen így előnytelen a túlzottan vékonyak és magasak számára az egyenes vonalú, szűk kabát, mert még véko­nyabbnak mutatia őket. A teltek esetében természetesen csak a bő szabású lcabát jöhet számításba! A gombok — mint az alanti modelleken is láthatod — még inkább megnőttek. A kabát szabásától függően egy- vagy kétsorosán helyezkednek el. A gomb ma már eredeti rendeltetésén túlmenően, díszítőelem is. Mérete­zésére azért nem árt ügyelni. Ha csak egyetlen gomb csukja a kabátot, akkor az lehet egészen nagy. de ha már négy. vagy több gomb is dekorál, Azoknak, kisebbeknek kell lenniük. T/ égezetül még csak annyit, Évikém: ha új kabátot esi- : ' váltatsz, vagy vásárolsz — készen is nagyon szépe­ket lehet majd kapni — lehetőleg inkább bő fazont válassz. Abból még mindig lehet jövőre szűk, egyenes vonalú kabátot alakítani! l"rQ' ölel barátnőd: ,4< . Anna Átmeneti kabát sima szövetből, új vonalú szabás­megoldással. — Divatos spriccelt szövetből készült tavaszi kabát ejtett vállal. — Bármilyen pasztellszínű szövetből készíthető tavaszi kompié. A ruha sima princessz szabású. — Divatos vonalú kockás, vagy pepita szövetből készült fiatalos tavaszi kabát Tervezte és írta: Velty Györgyné és A. Forgács Anna t zsiradéktartalmuk csökkent­hető. Minél nagyobb felületű, szivacsos szerkezetű az étel, annál könnyebben emészthető. Emésztőned­veink a laza, likacsos, ha­bos felületű anyagokhoz könnyen hozzáférnek, és megkezdik a táplálék szétbontását. Az ilyen étel hamarabb hagyja el a gyomrot, nem pang ott, nem izgatja a gyomorfa­lat. A diétára szoruló beteg éte­leit szükség esetén lazító mű­veletekkel tehetjük könnyen emészthetővé. A lazításnak számos módja van. Maga a művelet lehet: keverés, ki- verés, felverés, dagasztás, omlóssá tétel, duzzasztás, ré- tegezés, kelesztés, szivacsossá tétel. A keverés célja nemcsak az, hogy egyenletes anyagot nyerjünk, de keverés közben levegő is kerül az anyagba, így nagyobb felületű, lazább lesz. Diétára szoruló beteg számára feltétlenül keverjük ki a vajat, akár ételbe, akár nyers fogyasztásra adjuk. Ke­vésbé telít, tömegében kiadó- >abb. (Folytatjuk.) Amikor az orvosi utasítás előírja, hogy a betegtől bi­zonyos tápanyagot — rész­ben vagy teljesen — meg kell vonni, még fokozottabban kell ügyelni az elkészítési eljárásokra. A tápanyagok csökkentése nemcsak azáltal történhet, hogy a betegnek nem adunk valamely élelmi­szerből, ételből. Csökkent­hetjük valamilyen anyag bi­zonyos tápanyagtartalmát ki­egészítési eljárásokkal is. ilyen eljárások például: a kifőzés, az áztatás, a sótala- nító pácolás, a zsírtalanítás. A főzés alatt a főni fel­tett anyagból jelentős meny- nyiségű tápanyag, ásványi só lúgozódik ki, és a főző folyadék elöntésével a kifőtt anyag sószegény lesz. Ázta­tás alatt behatol az áztató lé az anyagba és utat nyit a táp­anyagok, ásványi sóik kiszi­várgásának. A tejben, aludt­tejben pácolt sós élelmisza- rek, mint például: sonka, felvágott, sótartalmuk jelen­tős részét elvesztik, a nyers húsok izgatóanyag tartalmának egy része kioldódik vagy kö­zömbös lesz. A lehűtött, megdermedt zsírtartalmú étel tetejéről könnyen eltávolítha- :ó a zsiradék (például: a meg- íludt tejről a tejföl), ezáltal l\\\\\\\\\VVV\V\\VVV» VXVV%-.-.» . - • - * 1 A beteg étvágya általában csökkent, nem ritkán még a legjobb elkészített ételekből is keveset fogyaszt, ezért az ada­golásnál alkalmazkodnunk kell a csökkent étvágyhoz. Olyan ízletes, tápláló, erőt adó éte­leket kell készítenünk, hogy a kisebb adagokban is benne legyen minden szükséges táp­anyag. Az ételek tápanyag­növelését dúsításnak nevezzük. Azokkal az élelmiszerekkel dúsítunk, amelyeknek , kis tö­mege, kis térfogata is gazdag a szükséges tápanyagokban. Amikor például a beteg le­gyengül vagy máj betegségben szenved, fehérjékkel kell az étrendjét dúsítani. Más ese­tekben zsírral növeljük a ka­lóriát. Olyan esetekben, amikor az ételek kalóriaértékét akarjuk emelni, zsiradékkal dúsítunk. A dúsításnak ez a módja tör­ténhet: hideg vaj adagolásá­val a meleg ételhez, amikor a kész levesbe, főzelékbe, mártásba hideg vajdarabkákat forgácsolunk, továbbá meleg vaj keverésével a kész étel­hez, italhoz, amikor tálalás előtt a meleg ételbe felmelegí­tett vajat keverünk. Hideg olaj hozzáadásával a salátákat is dúsíthatjuk. Hasonló célt érünk el, ha a meleg ételbe tejfelt, tejszínt adagolunk. Dúsíthatjuk ételeinket cu- í korral, mézzel, mert ezzel'/ is növelhetjük az ételek ka- ' lóriatartalmát. Gyakran elő­fordul, hogy a beteg életfon­tosságú vitaminokban hiányl szenved. Ételei dúsításánál írre is kell gondolni. Az A-vitamintartalmat növelhetjük az ételben, ha tojássárgáját, sajtreszelé­ket és vajat használunk fel dúsításra. B-vitamin- ban gazdagodik az étel, ha tojássárgáját, húst, élesztőt, sajtot, aludttejet, kefirt használunk haba­rásra, kelesztésre, hintés­re. C-vitaminnal úgy gaz­dagítjuk az ételeket, hogy gyümölcslcveket, nyers főzelékfélét, nyers főze­lék levét öntjük közvetle­nül tálalás előtt az étel­hez, italhoz. Ételeink esetleges hiányos tápanyagtartalmát kiegészít­hetjük az egyes fogások he­lyes összeválogatásával. Az összeválogatásnak azonban nemcsak tápanyagban, de íz­ben, színben is egyezni kell. Húsételeket salátával, főzelék­kel egészítünk ki. Sós tészta­ételek mellé friss salátát ad­hatunk, s a tésztamassza ké­szítésénél tojást vagy tejfelt, illetve tejet használhatunk fel. Főzelékeket hússal, tojással, tehát feltéttel egészíthetünk ki. Vízszintes: 1. Házacska. 3. Élénk színű vi­rágos növény, apró magvaiból részben olajat sajtolnak, részben tápszerül használják. 6. István Pista. 7. A vízszintes 13. sorban szereplő háziállatot így is be­cézik. 8. A mackó koma gyere­ke. 10. Az este közepe? 11. Er­ről a napról származó. 13. A leg­szorosabb értelemben vett házi­állat, az egerek pusztítója. 35. Párosujjú patás, hasznos házi­állat, a múlt rendszerben a sze­gényember tehene volt. 16. A. K. 37. A dióból egy darab? 19. Fortély, ravasz ötlet (az első koc­kába: CS). 21. Névnapját ápri­lis ll-én ünnepli. 23. A ház kö­rül élő madár, mintegy 300 íaj- tája van — névelővel. Függőleges: 1. Házi szárnyas. különösen a mája íínom falat. 2. Idősebb bá­csi. 3. Én, te meg ó. 4. A ház tetőzetét készítő munkás. 5. Az ember leghűségesebb négylábú barátja. 7. Fiatal szamár. 9. Ceglédi Munkás Atlétikai Klub. 12, A pajtások második otthona. 13. Így beszél a vízszintes 15. sor alatt szereplő háziállat. 14. K. F. 15. Házi szárnyas, gyor­san hízik, húsa ízletes. 18. Gyul­ladás. 20. A liba eleje és vége. 22. E. M. Pajtások! A rejtvényben sze­replő háziállatok nevét írjátok le egy levelezőlapra és 19G1. február 27-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. a megfejtők között könyvjutalmat osztunk szét. Az 1061. február 4-i szá­munkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „mert ez a tél hosszú lesz.’* Könyvet nyertek: Czékus Éva, Abony. Vasút út 34. — Zsohár Gyuszika. Szentendre. Alkot­mány u. 3. — Töröcsik János, Nagykőrös. Zrínyi u. 40. — Var­ga Dezső, Gomba. Kölcsey út 10. Bognár Imre, Szilasliget. Bajcsy-Zs. u. 34. — Lehoczky László Nagybörzsöny. József A. u. 10. — Dimov Ilona, Dabas. Öregországút 12. — Diliencz György, Cegléd. Kemács-telep 12. A könyveket postán küldjük el. GYERMEKREJTVÉNY Látogatás a háziállatok között vagy a tollfosztás, kosárfonás alaposan betölti majd a téli szabad időt is. Ez esetben a vidéki gazdasszonyoknak — akárcsak a „második műsza­kos” városi társaiknak — ke­resniük kell és meg is való­sítani a főzés, a háztartásve­zetés gyorsabb módját. így aztán sor kerül az úgyneve­zett ételkonzervekre is. Mifelénk szeretik a pörköl­tet, a gulyást. Mindez kap­ható konzerv formájában is. Csupán melegíteni kell és szájíz szerint paprikával, zsír­ral, esetleg tejföllel ízesíteni. Azután tarhonyával, galuská­val vagy sós vízben főtt bur­gonyával és savanyúsággal tá­lalva, máris ott párologhat az asztalon az ízes vacsora. A HÁZIASSZONY tehát minden esetben akkor jár el okosan, ha takarékoskodik rá­érő idejével és igénybe veszi azokat a készítményeket, ame­lyeket fejlett konzerviparunk nyújt. Sok hasznos, okos do­logra marad így ideje, de ha semmi egyebet nem tesz, csu­pán pihen, az alatt az idő alatt, amíg a főzéssel pepe­cselne, akkor nem keveseb­bet tesz, mint meghosszab­bítja az életét. Török Júlia az otthoni pedig minimális ér tékű. NEM ÉRDEKTELEN a SÚ lyuk sem. Egykilogrammo: konzerv-paradicsompürébe kö rülbelül öt-hat kilónyi nyer: paradicsomot dolgoznak bele A népszerű poharas paradi­csom pedig 80—90 dekás para­dicsommennyiség kivonata. A vitaminok eltűnése is­métlődik a házi gyümölcs­ízeknél és befőtteknél is. Az összeaszott, „töppedt” felső réteg, amely elszíneződik, mert a szirup lassan elpárol­gott belőle, vitamin szem­pontjából teljesen értéktelen. De nem sok maradt belőle a szirupos rétegekben sem, hi­szen a teljes vagy megköze­lítő légmentességet házilag el­érni lehetetlen. Tehát a gyü­mölcsöt érdemesebb nyáron át elfogyasztani, vagy eladni a felvásárlónak, mint eltenni. Még akkor is érdemesebb, ha a boltban kapható teljes ér­tékű befőtt drágább. A JÖVŐBEN egyre inkább megváltozik és átalakul majd a közös gazdálkodás útjára lépett magyar falu élete. Egy- egy község sajátos munkája, más, hasznot hozó dologgá lehetne foglalkozni. De men­jünk egy lépéssel tovább és vizsgáljuk meg az eredményt A paradicsom, a paprikt komoly C-vitamintartalmú nö­vény. Egy ember napi C-vita- minszükséglete pedig 50 milli­gramm. Ez szükséges ahhoz, hogy még a vitaminszegény téli hónapokban is friss le­gyen. Egyetlen konzervlecsó- ban nyolcvan-százhúsz mini- gramm C-vitamin van. Tehát elegendő ahhoz, hogy körül­belül két ember napi C-vita- minszükséletét fedezze. Mi történik a C-vitaminnal a házi paradicsomfőzésnél? Egyszerűen lebomlik. Vagy úgy is mondhatnánk, hogy: elillan. A fedő alól főzés köz­ben már elpárolog egy része, a paszírozásnál viszont a pa­radicsomhabbal együtt leve­gőt nyomunk az elkészítendő pürébe, ez a levegő aztán to­vább bomlasztja a paradicso­mot a már lekötött üvegek­ben is. Ezzel szemben a gyá­rakban vákuum alatt készül i püré, a hő hatására pedig aem történik bomlás. így hát a gyári készítmény teljes — A vidéken persze még egyéb is akad. Hiszen a meggyfa vagy diófa ott bólo­gat a kis kertben és a háztáji gazdaságban az indák között ott mosolyognak a pirosló pa­radicsomfejek. Mi ennek ellenére is azt ajánljuk a falusi háziasszo­nyoknak, hogy a munka- és sok vízigényes paradicsom helyett inkább fordítsák ide­jüket baromfineveiésre és az eddigi paradicsom helyére vessenek takarmánynövényt. A sűrített paradicsomot pe­dig megvásárolhatják a Nép­boltban is. Állítjuk, hogy ezerszer jobban gazdálkod­nak, ha ezt teszik. BESZÉLJÜNK* a házi és konzervparadicsomról. Első­sorban is az otthoni paradi­csomfőzés komoly és nehéz munkával jár. Mosni, Csorná­ját kivágni, főzni, áttörni, új­ra főzni, üveget mosni, töl­teni, lekötni, gőzölni. Ez bi­zony jó néhány művelet. Szinte nehéz ezt a sok mun­kát munkaegységben kife­jezni és kiszámítani, hogy a befőzés ideje alatt mennyi , HA A FŐZÉSNÉL még a budapesti háziasszony is ne­hezen áll rá az újdonságok kipróbálására és alkalma­zására, mennyivel inkább így van ez a vidéki háztar­tásokban. Hosszú idő telt el például addig, amíg polgárjo­got nyert a sűrített paradi­csompüré. Évekig porosodtak az üvegek és dobozok a fű­szerüzletek polcain, amíg egy­szerre rájöttek az előnyeire. De azután minden mennyiség kevésnek bizonyult. Jól tudjuk, hogy a városok­ban nem termelik meg a pa­radicsomot és a gyümölcsöt, mégis még napjainkban is ezer hamis érv van forgalomban a konzervkészítmények ellen. Azt hangoztatják, hogy sokkal jobb és olcsóbb a házi. Akik így nyilatkoznak, nem szá­mítják, hogy a házi befőzés­nél mennyi munkát, mennyi energiát, gázt vagy szenet használnak el, no meg elhall­gatják a beszerzéssel járó gondokat. Nem beszélnek az üvegpótlásról, a celofánról és a többi tartozékról sem, ami nélkül befőzés nem létezik. Pedig csak ez a sok tényező együtt adhat őszinte, pontos összehasonlítási alapot, hogy vajon a házi készítmény ol­csóbb, vagy a gyári? A KONZERVEKRŐL

Next

/
Thumbnails
Contents