Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-16 / 40. szám

A kis csibék nevelője A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1961. FEBRUÁR 16, CSÜTÖRTÖK A MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság, szocialista át­szervezésével kapcsolatos po­litikájának gyakorlati meg­valósításakor döntő kérdés a magasfolkú, de a gazdaságos­ság elvét szigorúan betartó gépesítés megvalósítása. A kapitalista országokban a tőkések a gépesítést a nagyobb haszon elérése érdekében növelik egyre nagyobb mértékben. Bár ott a gépesítés egyre fo­kozottabb növelése tör­vényszerűen egyik ténye­zőjévé válik a munka- nélküliek szaporodásának. A gépesítés fokozása a szo­cialista országokban fordított hatást ér el. Hivatva van ar­ra, hogy a mezőgazdaságban fennálló munkaerőhiányt pó­tolja. Ez azonban csak egyik szükségessége annak, hogy a mezőgazdaság gépesítését egyre nagyobb méretűvé te­gyük. A mezőgazdaságban dolgozó nagy tömegek részé­re a gépesítés jobb munka- körülményeket biztosít és ezen keresztül elérhető, hogy a nehezebb testi munkát igénylő munkafolyamatok géppel való elvégzésével az emberi munkaerőt kíméljék. A mezőgazdaságban dolgo­zók felszabadítása a súlyos testi munka alól, továbbá a termelékenység növelése és az önköltségek csökkentése az életszínvonal emelkedésé­nek záloga. Felmerülhet a kérdés, hogy a gépesítés állandó foltozása, nem fog-e nálunk" is iSővéf munkanélküliséghez vezetni. Hazánkban a mezőgazda­ságban az intenzív gazdálko­dás ma még igen kezdetle­ges állapotban van ahhoz vi­szonyítva, amilyen óriásiak a lehetőségek és az adottsá­gok hozzá. A kertészetek zöldségtermesztései, a sző­lők és gyümölcsösök elke­rülhetetlen kézi munkálatai és egyéb intenzív gazdálko­dási ágazatok biztosítékot nyújtanak a mezőgazdasági dolgozó kézi erejének foglal­koztatására még akkor is, amikor a külterjes gazdál­kodási területen a gépek a kézierőt már nagymértékben kiszorították. A gépesítés által a kül­terjes gazdálkodási te­rületeken felszabadult kézi munkaerő fogja le­hetővé tenni, hogy nö­velhető lesz a belterjes gazdálkodási terület. Mivel mindenki által közis­mert, hogy a belterjes gaz­dálkodási mód összehason­líthatatlanul nagyobb jőve dehnet biztosít a külterjes sei szemben, az ilyen tér mészetű változás a termelő- $ szövetkezetéit anyagi fejlő- $ dését segíti elő. J Igen nagy jelentősége van / a gépesítésnek az idényszerű \ mezőgazdasági munkákból í adódó nagyfokú emberi mun- ; kaerőszükséglet ingadozásá-; nak megszüntetésénél is. ; Vannak olyan időszakok, ! amikor vajmi kevés tenni- ! való akad a növényterme- ! lésben, viszont van olyan í periódus is, amikor egyidő- j ben sok munka torlódik ; össze. ÍJ Például a június-július hóna- ^ pókban: kapálás, aratás, be- ^ takarítás, cséplés stb. Ilyen ^ munkacsúcsos időszakokban £ csak a gépek nagymérvű be- vonásával tudjuk mezőgaz- dóságunkban a munkákat el-; végezni. A munkák termé-; szetszerű torlódásából eredő í munkaerőhiányt csak a mun-J kák gépesítésével csökkent- ,< hetjük. í A gépesítés mellett szól az ; is, hogy vannak olyan mun- \ kák, amelyek csak gépi erő-; vei végezhetők el és amelyek ! elvégzése a nagyobb termeié- j kenységhez vezet. Ilyen pél-', dául a mélyszántás, a silózás, a szecskázás, a cséplés és még számos más m unka, A gépe­sítésnek az ilyen természetű előnyeit a leggazdaságosabban nagyüzemekben, korszerű gé­pek alkalmazásával használ- hatjuk^ ki. A különböző mun­kafolyamatok elvégzésére és a különböző talaj adottságoknak megfelelően igen hasznos munkagép- és erőgép- — traktor- — típusok alakultak ki. A hazánkban rendelkezés­re álló traktorok alkalmasak arra, hogy a talajmunkákat és növényápolási munkákat a követelményeknek megfelelő módon végezzék el. Bár gépállomásaink gépi kapacitása a gépi munka igé­nyeket megközelítően ki tudja elégíteni, a termelőszövetke­zetek, belátva a gépesítés hasz­nosságát. egyre nagyobb, szám­ban vásárolják a traktorokat a szükséges munkagépekkel együtt. Mind az erőgépek, mind a munkagépek kifogásta­lan munkája azok rend­szeres karbantartásától, a működő alkatrészek he­lyes beállításától, tehát a kezelő lelkiismeretességé­től és szakértelmétől függ. Mivel a gép úgyszólván munkatársa a mezőgazdasági dolgozónak és mivel arra hi­vatott, hogy munkájával az embert kímélje a fáradtság­tól. a gépet meg kell be­csülni és a rongálódástól óvni kell azért is, mert a termelőszövetkezet közös va­gyona, illetve a népgazdaság vagyona fekszik benne. Eszlári Ferenc Előszó egy vígjátékhoz — Október közepétől rend­szeresen folytak a próbák, ko­molyan felkészültünk — mondja alig órákkal az elő­adás előtt Király Béla. A művelődési házban tőle ér­deklődünk a bemutatásra ke­rülő vígjáték felöl, a darab rendezőjétől. — Színjátszó gárdánk 1955- ben alakult, s most is törzs­tagjaink lépnek színre Fehér Klára: A teremtés koronája című háromfelvonásos vígjá­tékéban. Az idősebbek mellett a fiataloknak is helyet adtunk a darabban, mert az utánpót­lásról is gondoskodni kell. — Igyekszünk a darab lé­nyegét adni, szatirikusán, hogy valóban vígjáték legyen. A szereplők alapos munkáját bizonyítja a jó szövegtudás is. — Két éve elsők lettünk a megyei fesztiválon. Szeret­nénk, ha ez az előadásunk is jól sikerülne. Tudjuk, hogy a nagykőrösi közönség igényes, ezért igyekszünk is a legjobb felkészültséggel kiállni. Szín­játszóink nem hivatásos mű­vészek, számukra az egyetlen honorárium csak az elismerés, a taps lehet. A közönségnek az a része, amely bízik ben­nünk, nem fog csalódni, — Technikailag sem köny- nyű megoldani a nyolc szín­változást. Remélem, a közel háromórás darab tetszeni fog a közönségnek. Az érdeklődés máris nagy, mert a televízió­ban sokan látták a színházi közvetítést és kíváncsiak rá Nagykörösön is — fejezi be a tájékoztatást Király Béla. AIi is azt reméljük, hogy a művelődési házban a mai és a holnapi estén jól fogunk szórakozni a két előadáson, nem csalódunk amatőr szín­játszóinkban. Tit. „A mi utcánk óh be nem szép.. Most aztán nem fog ki raj­tam, ugyanis teljesen tűrhetet­lenné vált a helyzet az utcá­ban. Az a fehérnép, aki ke­resztül akar libegni, azaz gá­zolni a sártömegen, vigyázzon magára. Az a baj, hogy nincs egy hajóács az utcánkban, kü­lönben az utca lakosai hajóval eveznének végig az utca víz­tengerében. s közben szeré­nyen énekelnék: ,.A mi utcánk óh be szép!” Mflrp vpgvpjpjt romantikusak, az ilyen utcáról nem szívesen beszélünk. Ezért férjük a városi tanács ipari-műszaki osztályát, hogy ha mást nem is tudnak egyelő­re csinálni, hát hintsék meg a járhatatlan útszakaszt. Az utca nevében: Lengyel Júlia ■k (A városi tanács műszaki osztálya a jó idő beálltával tervbe vette a Damjanich utca rendbehozatalát társadalmi munkával. A Damjanich utcá­ba betorkolló Jázmin utca ren­dezésére ekkor kerül sor a le­hetőség határán belül. Ehhez azonban az szükséges, hogy a Jázmin utcai lakók saját érde­kükben társadalmi munkával segítsenek az út rendbehozá- sábán. ugyanúgy, ahogy azt a Damjanich utcaiak vállalták. A szerk.) — A FAÁRU- és Dohányzó­cikk Vállalat az 1960. évi ter­vét 108,9 százalékra teljesítette. CIKKÜNK NYOMÁN ■. Válasz a „Több figyelmet" című cikkre A Nagykőrösi Híradó feb­ruár 11-i számában megjelent egy cikk, „Több figyelmet” címmel. írójának mi, a diákotthon tanulói igazat adunk, hiszen sorakozásnál valóban az úttest háromnegyed részét elfoglal­tuk. Egy sajnálatos baleset után azonban — amelyért ez úton kérünk elnézést —, ntár a cikk megjelenése előtt vál­toztattunk ezen. Elsősorban csak akkor men­tünk ki az utcára, amikor mindenki felvette a kabátját s ezzel lényegesen megrövidí­tettük a sorakozás idejét. Má­sodsorban közvetlenül az út szélén sorakozva, kevesebb helyei foglalunk el. Igaz, hogy sok jó megtér kis helyen is, de még így is akadályozzuk a forgalmat, ezért a nevelőtestület és a KISZ-tanács újabb határoza­tot hozott. Ezentúl nem ötös, illetve hatos sorokban megyünk az iskolába, hanem hármasával, s hogy az út hosszából is jus­son másoknak, az eddigi két csoport helyett négyet alakí­tottunk. A jövőben tehát nem jelen­tünk veszélyt a járműveiken munkába siető dolgozóknak. A leány-diákotthon KISZ-tanácsa 11131 « * r* -- í / “ Bojtos Józsefné. a Petőfi Termelőszövetkezet baromfigondozója neveltjei között (Foto: Décsi Pál.) Pénteken tanácsülés lesz Nagykőrös város tanácsa 1961. február 17-én délután fél 3 órai kezdettel az Arany Já­nos Művelődési Ház emeleti tanácstermében ülést tart. Napirendi pontok: 1. Beszámoló az elmúlt ta­nácsülés lejárt határidejű ha­tározatainak, valamint a ta­nácsülés óta tartott végrehajtó bizottsági ülések fontosabb ha­tározatainak végrehajtásáról. •Előadó: Szűcs Zoltán vb-elnök. 2. Beszámoló n városfejlesz­tési alap 1960. évj felhaszná­lásának eredményeiről. Elő­adó: Reszeli Soós Ambrus vb- titkár. 3. Javaslat Nagykőrös 1961. évi községfejlesztési alap költ­ségvetésének összeállítására. Előadó: Reszeli Soós Ambrus vb-titkár; 4. Egyebek: a) Nagykőrösi lakosok által községfejlesztési hozzájárulás elengedése iránt előterjesztett kérelmeinek elbírálása. Elő­adó: Pusztai Ferenc kofa. mű­szaki főelőadó. b) A Póka u. 1. szám alatti üres telek beépítése. Előadó: Pusztai Ferenc kofa. mű&zaiki főelőadó. . c) A végrehajtó bizottság ja­vaslata a v. b. létszámának, újbóli megálíapítása"tárgyában (élőszóval előadva). Előadó: Reszeli Soós Ambrus vb-tátkár. d) Jelentés az egészségügyi állandó bizottság személyi ösz- szetételében történt változá­sokról. Előadó: Reszeli Soós Ambrus vb-titkár. e) Indítványok, javaslatok. ZENEMUVESZETI EST Február 17-én este 8 órakor a TIT Pest megyei szervezeté­nek Nagykörös városi osztálya az értelmiségi klubban (Arany János Művelődési Ház) zene- művészeti estet rendez. Előadók: a helyi zeneiskola tanárai. Szeretettel várja a kedves vendégeket a klub és a TIT ve­zetősége. — HÉTFŐN, FOLYŐ HŰ 13-án a konzervgyárban az MSZMP üzemi pártbizottsága I végrehajtó bizottsági ülést tar- | tott. Napirenden szerepeltek: ! az üzembiztonsági, munkavé- i delmi problémák, az éves terv, : a vállalások, a munkaverseny lés a műszaki újítások kérdései. — AZ ARANY JÁNOS Ter- ; melöszövetkezet őszi szántandó ! terület« összesen 1148 hold ; volt. ebből megszántottak 325 ; holdat. Őszi szántás alól men- í tesített (homok) 353 hold, el- ; maradt őszi szántás 470 hold. ! Tavaszi szántásterületük 823 ; hold. Ha az időjárás Is engedi, ! rövidesen megkezdik a szántá- ! sok pótlását. ; — AZ UTASELLÁTÓ vas­l útállomáson levő pavilonja de- ; cember hónapban 15 700, ja- ! nuár hónapban pedig 15 030 fo- | rint forgalmat bonyolított le. ! Arin lesz hiány | borsóvetőmagban í Á gazdaboltba a napokban í megérkezett a tavaszikorsó- ; vetőmag. Kaphatók: májusi ; cukorborsó-vetőmag, express-, ; velő- és Buchbaum-borsó- ; vetőmagok. ; Most vásárolja meg szük- '• ségleteit! Még nem késő! Azt tartja a közmondás, hogy iparkodni érdemes, mert akkor előbb célhoz ér az em­ber. Igaz, én már előbb elter­veztem, de mit csináljak, sose sikerült. Elhatároztam ugyan- is, hogy megírom. Hogy mit?... Hát a Jázmin utcát! Régi dolog. ez már. , igaz". Többször belekerült már a „Híradó” cikkei közé, hogy esős időben mekkora sár van erre,->• . ------- • —r— r* D e mire odakerült a sor. hogy u jbo! Jrjrk Tölt? hát Kép- zéljék el, a sár megszökött, gondolatom meg elszállt. vxxxxxxxxxXXV\\\VXXVVXV>X\>XX>XVNNXVV\N\NXVÍ» A szombat esti vívóbemuta­tóra a gimnázium tornaterme zsúfolásig megtelt. A késve érkezőknek később már He­tei tanár úr sem tudott he­lyet szorítani. Jó volt lát­ni, hogy ilyen nagy érdeklő­dés nyilvánult meg a nem mindennapi esemény iránt. A terembe lépő olimpikono- í kát és vívó-vendégeket nagy • tapssal köszöntötte a lelkes kö. : zönség, különösen az ifjúság. : Az est első műsorszámaként I kék melegitős vivő apróságok i a vívás ABC-jéből tettek jól í sikerült gyakorlati vizsgát. A \ nagyok vívó-gimnasztikája ko- j moly felkészülésről tanúsko- ; dott. ! Ezután került sor Horváth í Lehel, a Hazafias Népfront ! elnökének üdvözlő szavaira, ! amelyre dr. Nedeczky Lász- \ ló, az MVSZ elnöke a követke- \ zőket válaszolta: í — Ezelőtt egy órával végig- í néztük a nagykőrösi vívók ed- zését és ezelőtt egy órával 1 megalakult a Nagykőrösi Spartacus vívó szakosztálya J 10 000 forintos támogatással. $ Megállapítottuk, hogy a vívó­2 élet Nagykőrösön gyökeret Tovább a megkezdett úton — NAGYON JÓL sikerült a Petőfi Sándor általános iskola műsoros karneválja. A szelle­mi vetélkedőben az első Hül- ner Gyula VIII. osztályos ta­nuló, a második Hutiray György, a harmadik Csikai Anikó VIII. osztályos tanulók lettek. A jelmezversenyen leg­nagyobb sikert arattak az Egy szem szaloncukor, a Négerlány, és Tsz-nyugdíjasok jelmezek. — A DÓZSA Termelőszövet­kezet elkészítette évvégi zár­számadását. nagykőrösi kislánnyal is ví-\ vott. I A Gerevich—Mendelényi \ csőrién már érezni lehetett,', hogy a vívás mennyire az ide-'; gek és az akarat sportja. Fel-', fokozott figyelemmel sem ■ voltunk képesek követni ak-i dójukat, védelcező, majd ro-í hamreflexeiket, de a körül- \ belül 5—6 perces műélvezet', igazolta a vívás ügyességet,: bátorságot, állóképességet fej-', lesztő nagyszerű hatását. Ge-j revich még Kiss János nagy-', körösi vívóval lépett pástra és j ezzel az emlékezetes est véget ■ ért. Reméljük, hogy Gerevichék: nagykőrösi látogatása nem volt: hiábavaló és sok fiatalnak: hozott kedvet ehhez a hagyo­mányos, egészséges sportág­hoz. Az otthonra talált szak­osztály minden vívni vágyót szívesen vár. A sok, kitartó, fáradságos felkészülést igény­lő sportág később igen jól kamatozik, mert aki egyszer megszereti, nemigen tudja ab­bahagyni. Kedves nagykőrösi ifjúság! Érdemes a gondolat­tal barátkozni! (R. L.) foltabb villamoson és autó­buszon is kapott helyet. Vég­telen büszke volt a vendég- tisztelő, előzékeny olaszokra, míg meg nem tudta, hogy az olasz hadirokkantak terje­delmes jelvényét viselte. A hivatalos bemutatkozást, a hosszú, érthetetlen idegen nevet, no meg a kézrázást nagyon unta Petschauer Atti­la. Eleinte csak a nevén mu­tatkozott be, de amikor lát­ta, hoßy a hosszú nevek nem szűnnek, ő is meghosszabbí­totta a nevét, így: Petschauer vagyok, a fene vigyen el...”, míg végül külföldön jött egy alacsony, zömök ember, aki a gépies szavakat így vi­szonozta: „Vigyen el téged, kedves öcsém, én vagyok a magyar követ”. A Gerevich-élmények után a párbajtőr szépségeiből Bal­thazar Lajos és Czvikovszky Ferenc csörtéje adott ízelítőt, amit Mendelényiné, Ágoston Judit és Szabó Éva női tőr- bemutatója követett, majd Szabó Éva Juhász Ibolya vert, a fejlődésnek most már megvannak a feltételei, a megkezdett úton tovább kell haladni. A nyolchónapos munka eredményéhez a tel­jes elismerés hangoztatásával gratulálok Naszádi Zoltán vívómesternek és kívánom, hogy a kezdeti sikert sok jó szereplés kövesse. Kedves, közvetlen hangula­tot teremtett Gerevich Ala­dár élménybeszámolója. Té­mája az olimpiai falu volt. Az egész városrészt kitevő fa­lu berendezéséről, lakóinak ki- és belépéskor történt iga­zoltatásáról beszélt. A nagy ellenőrzés mellett 8000 sporto­ló mégis 9500 ebédet fo­gyasztott. Hogyan? ügy, hogy megebédeltették a kü­lönböző trükkökkel, például olimpiás öltözetben „belépő” látogatókat is. Elvégre nem azért „igazoltatták” őket — Beszélt a jelvénycsere-lázról is. Nyolcvan különféle jel­vény 100 000 lírát ért, ami nem kis összeg. Egy ilyen jel­vénygyűjtő idegen a legzsú-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents