Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-16 / 40. szám
A kis csibék nevelője A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1961. FEBRUÁR 16, CSÜTÖRTÖK A MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság, szocialista átszervezésével kapcsolatos politikájának gyakorlati megvalósításakor döntő kérdés a magasfolkú, de a gazdaságosság elvét szigorúan betartó gépesítés megvalósítása. A kapitalista országokban a tőkések a gépesítést a nagyobb haszon elérése érdekében növelik egyre nagyobb mértékben. Bár ott a gépesítés egyre fokozottabb növelése törvényszerűen egyik tényezőjévé válik a munka- nélküliek szaporodásának. A gépesítés fokozása a szocialista országokban fordított hatást ér el. Hivatva van arra, hogy a mezőgazdaságban fennálló munkaerőhiányt pótolja. Ez azonban csak egyik szükségessége annak, hogy a mezőgazdaság gépesítését egyre nagyobb méretűvé tegyük. A mezőgazdaságban dolgozó nagy tömegek részére a gépesítés jobb munka- körülményeket biztosít és ezen keresztül elérhető, hogy a nehezebb testi munkát igénylő munkafolyamatok géppel való elvégzésével az emberi munkaerőt kíméljék. A mezőgazdaságban dolgozók felszabadítása a súlyos testi munka alól, továbbá a termelékenység növelése és az önköltségek csökkentése az életszínvonal emelkedésének záloga. Felmerülhet a kérdés, hogy a gépesítés állandó foltozása, nem fog-e nálunk" is iSővéf munkanélküliséghez vezetni. Hazánkban a mezőgazdaságban az intenzív gazdálkodás ma még igen kezdetleges állapotban van ahhoz viszonyítva, amilyen óriásiak a lehetőségek és az adottságok hozzá. A kertészetek zöldségtermesztései, a szőlők és gyümölcsösök elkerülhetetlen kézi munkálatai és egyéb intenzív gazdálkodási ágazatok biztosítékot nyújtanak a mezőgazdasági dolgozó kézi erejének foglalkoztatására még akkor is, amikor a külterjes gazdálkodási területen a gépek a kézierőt már nagymértékben kiszorították. A gépesítés által a külterjes gazdálkodási területeken felszabadult kézi munkaerő fogja lehetővé tenni, hogy növelhető lesz a belterjes gazdálkodási terület. Mivel mindenki által közismert, hogy a belterjes gazdálkodási mód összehasonlíthatatlanul nagyobb jőve dehnet biztosít a külterjes sei szemben, az ilyen tér mészetű változás a termelő- $ szövetkezetéit anyagi fejlő- $ dését segíti elő. J Igen nagy jelentősége van / a gépesítésnek az idényszerű \ mezőgazdasági munkákból í adódó nagyfokú emberi mun- ; kaerőszükséglet ingadozásá-; nak megszüntetésénél is. ; Vannak olyan időszakok, ! amikor vajmi kevés tenni- ! való akad a növényterme- ! lésben, viszont van olyan í periódus is, amikor egyidő- j ben sok munka torlódik ; össze. ÍJ Például a június-július hóna- ^ pókban: kapálás, aratás, be- ^ takarítás, cséplés stb. Ilyen ^ munkacsúcsos időszakokban £ csak a gépek nagymérvű be- vonásával tudjuk mezőgaz- dóságunkban a munkákat el-; végezni. A munkák termé-; szetszerű torlódásából eredő í munkaerőhiányt csak a mun-J kák gépesítésével csökkent- ,< hetjük. í A gépesítés mellett szól az ; is, hogy vannak olyan mun- \ kák, amelyek csak gépi erő-; vei végezhetők el és amelyek ! elvégzése a nagyobb termeié- j kenységhez vezet. Ilyen pél-', dául a mélyszántás, a silózás, a szecskázás, a cséplés és még számos más m unka, A gépesítésnek az ilyen természetű előnyeit a leggazdaságosabban nagyüzemekben, korszerű gépek alkalmazásával használ- hatjuk^ ki. A különböző munkafolyamatok elvégzésére és a különböző talaj adottságoknak megfelelően igen hasznos munkagép- és erőgép- — traktor- — típusok alakultak ki. A hazánkban rendelkezésre álló traktorok alkalmasak arra, hogy a talajmunkákat és növényápolási munkákat a követelményeknek megfelelő módon végezzék el. Bár gépállomásaink gépi kapacitása a gépi munka igényeket megközelítően ki tudja elégíteni, a termelőszövetkezetek, belátva a gépesítés hasznosságát. egyre nagyobb, számban vásárolják a traktorokat a szükséges munkagépekkel együtt. Mind az erőgépek, mind a munkagépek kifogástalan munkája azok rendszeres karbantartásától, a működő alkatrészek helyes beállításától, tehát a kezelő lelkiismeretességétől és szakértelmétől függ. Mivel a gép úgyszólván munkatársa a mezőgazdasági dolgozónak és mivel arra hivatott, hogy munkájával az embert kímélje a fáradtságtól. a gépet meg kell becsülni és a rongálódástól óvni kell azért is, mert a termelőszövetkezet közös vagyona, illetve a népgazdaság vagyona fekszik benne. Eszlári Ferenc Előszó egy vígjátékhoz — Október közepétől rendszeresen folytak a próbák, komolyan felkészültünk — mondja alig órákkal az előadás előtt Király Béla. A művelődési házban tőle érdeklődünk a bemutatásra kerülő vígjáték felöl, a darab rendezőjétől. — Színjátszó gárdánk 1955- ben alakult, s most is törzstagjaink lépnek színre Fehér Klára: A teremtés koronája című háromfelvonásos vígjátékéban. Az idősebbek mellett a fiataloknak is helyet adtunk a darabban, mert az utánpótlásról is gondoskodni kell. — Igyekszünk a darab lényegét adni, szatirikusán, hogy valóban vígjáték legyen. A szereplők alapos munkáját bizonyítja a jó szövegtudás is. — Két éve elsők lettünk a megyei fesztiválon. Szeretnénk, ha ez az előadásunk is jól sikerülne. Tudjuk, hogy a nagykőrösi közönség igényes, ezért igyekszünk is a legjobb felkészültséggel kiállni. Színjátszóink nem hivatásos művészek, számukra az egyetlen honorárium csak az elismerés, a taps lehet. A közönségnek az a része, amely bízik bennünk, nem fog csalódni, — Technikailag sem köny- nyű megoldani a nyolc színváltozást. Remélem, a közel háromórás darab tetszeni fog a közönségnek. Az érdeklődés máris nagy, mert a televízióban sokan látták a színházi közvetítést és kíváncsiak rá Nagykörösön is — fejezi be a tájékoztatást Király Béla. AIi is azt reméljük, hogy a művelődési házban a mai és a holnapi estén jól fogunk szórakozni a két előadáson, nem csalódunk amatőr színjátszóinkban. Tit. „A mi utcánk óh be nem szép.. Most aztán nem fog ki rajtam, ugyanis teljesen tűrhetetlenné vált a helyzet az utcában. Az a fehérnép, aki keresztül akar libegni, azaz gázolni a sártömegen, vigyázzon magára. Az a baj, hogy nincs egy hajóács az utcánkban, különben az utca lakosai hajóval eveznének végig az utca víztengerében. s közben szerényen énekelnék: ,.A mi utcánk óh be szép!” Mflrp vpgvpjpjt romantikusak, az ilyen utcáról nem szívesen beszélünk. Ezért férjük a városi tanács ipari-műszaki osztályát, hogy ha mást nem is tudnak egyelőre csinálni, hát hintsék meg a járhatatlan útszakaszt. Az utca nevében: Lengyel Júlia ■k (A városi tanács műszaki osztálya a jó idő beálltával tervbe vette a Damjanich utca rendbehozatalát társadalmi munkával. A Damjanich utcába betorkolló Jázmin utca rendezésére ekkor kerül sor a lehetőség határán belül. Ehhez azonban az szükséges, hogy a Jázmin utcai lakók saját érdekükben társadalmi munkával segítsenek az út rendbehozá- sábán. ugyanúgy, ahogy azt a Damjanich utcaiak vállalták. A szerk.) — A FAÁRU- és Dohányzócikk Vállalat az 1960. évi tervét 108,9 százalékra teljesítette. CIKKÜNK NYOMÁN ■. Válasz a „Több figyelmet" című cikkre A Nagykőrösi Híradó február 11-i számában megjelent egy cikk, „Több figyelmet” címmel. írójának mi, a diákotthon tanulói igazat adunk, hiszen sorakozásnál valóban az úttest háromnegyed részét elfoglaltuk. Egy sajnálatos baleset után azonban — amelyért ez úton kérünk elnézést —, ntár a cikk megjelenése előtt változtattunk ezen. Elsősorban csak akkor mentünk ki az utcára, amikor mindenki felvette a kabátját s ezzel lényegesen megrövidítettük a sorakozás idejét. Másodsorban közvetlenül az út szélén sorakozva, kevesebb helyei foglalunk el. Igaz, hogy sok jó megtér kis helyen is, de még így is akadályozzuk a forgalmat, ezért a nevelőtestület és a KISZ-tanács újabb határozatot hozott. Ezentúl nem ötös, illetve hatos sorokban megyünk az iskolába, hanem hármasával, s hogy az út hosszából is jusson másoknak, az eddigi két csoport helyett négyet alakítottunk. A jövőben tehát nem jelentünk veszélyt a járműveiken munkába siető dolgozóknak. A leány-diákotthon KISZ-tanácsa 11131 « * r* -- í / “ Bojtos Józsefné. a Petőfi Termelőszövetkezet baromfigondozója neveltjei között (Foto: Décsi Pál.) Pénteken tanácsülés lesz Nagykőrös város tanácsa 1961. február 17-én délután fél 3 órai kezdettel az Arany János Művelődési Ház emeleti tanácstermében ülést tart. Napirendi pontok: 1. Beszámoló az elmúlt tanácsülés lejárt határidejű határozatainak, valamint a tanácsülés óta tartott végrehajtó bizottsági ülések fontosabb határozatainak végrehajtásáról. •Előadó: Szűcs Zoltán vb-elnök. 2. Beszámoló n városfejlesztési alap 1960. évj felhasználásának eredményeiről. Előadó: Reszeli Soós Ambrus vb- titkár. 3. Javaslat Nagykőrös 1961. évi községfejlesztési alap költségvetésének összeállítására. Előadó: Reszeli Soós Ambrus vb-titkár; 4. Egyebek: a) Nagykőrösi lakosok által községfejlesztési hozzájárulás elengedése iránt előterjesztett kérelmeinek elbírálása. Előadó: Pusztai Ferenc kofa. műszaki főelőadó. b) A Póka u. 1. szám alatti üres telek beépítése. Előadó: Pusztai Ferenc kofa. mű&zaiki főelőadó. . c) A végrehajtó bizottság javaslata a v. b. létszámának, újbóli megálíapítása"tárgyában (élőszóval előadva). Előadó: Reszeli Soós Ambrus vb-tátkár. d) Jelentés az egészségügyi állandó bizottság személyi ösz- szetételében történt változásokról. Előadó: Reszeli Soós Ambrus vb-titkár. e) Indítványok, javaslatok. ZENEMUVESZETI EST Február 17-én este 8 órakor a TIT Pest megyei szervezetének Nagykörös városi osztálya az értelmiségi klubban (Arany János Művelődési Ház) zene- művészeti estet rendez. Előadók: a helyi zeneiskola tanárai. Szeretettel várja a kedves vendégeket a klub és a TIT vezetősége. — HÉTFŐN, FOLYŐ HŰ 13-án a konzervgyárban az MSZMP üzemi pártbizottsága I végrehajtó bizottsági ülést tar- | tott. Napirenden szerepeltek: ! az üzembiztonsági, munkavé- i delmi problémák, az éves terv, : a vállalások, a munkaverseny lés a műszaki újítások kérdései. — AZ ARANY JÁNOS Ter- ; melöszövetkezet őszi szántandó ! terület« összesen 1148 hold ; volt. ebből megszántottak 325 ; holdat. Őszi szántás alól men- í tesített (homok) 353 hold, el- ; maradt őszi szántás 470 hold. ! Tavaszi szántásterületük 823 ; hold. Ha az időjárás Is engedi, ! rövidesen megkezdik a szántá- ! sok pótlását. ; — AZ UTASELLÁTÓ vasl útállomáson levő pavilonja de- ; cember hónapban 15 700, ja- ! nuár hónapban pedig 15 030 fo- | rint forgalmat bonyolított le. ! Arin lesz hiány | borsóvetőmagban í Á gazdaboltba a napokban í megérkezett a tavaszikorsó- ; vetőmag. Kaphatók: májusi ; cukorborsó-vetőmag, express-, ; velő- és Buchbaum-borsó- ; vetőmagok. ; Most vásárolja meg szük- '• ségleteit! Még nem késő! Azt tartja a közmondás, hogy iparkodni érdemes, mert akkor előbb célhoz ér az ember. Igaz, én már előbb elterveztem, de mit csináljak, sose sikerült. Elhatároztam ugyan- is, hogy megírom. Hogy mit?... Hát a Jázmin utcát! Régi dolog. ez már. , igaz". Többször belekerült már a „Híradó” cikkei közé, hogy esős időben mekkora sár van erre,->• . ------- • —r— r* D e mire odakerült a sor. hogy u jbo! Jrjrk Tölt? hát Kép- zéljék el, a sár megszökött, gondolatom meg elszállt. vxxxxxxxxxXXV\\\VXXVVXV>X\>XX>XVNNXVV\N\NXVÍ» A szombat esti vívóbemutatóra a gimnázium tornaterme zsúfolásig megtelt. A késve érkezőknek később már Hetei tanár úr sem tudott helyet szorítani. Jó volt látni, hogy ilyen nagy érdeklődés nyilvánult meg a nem mindennapi esemény iránt. A terembe lépő olimpikono- í kát és vívó-vendégeket nagy • tapssal köszöntötte a lelkes kö. : zönség, különösen az ifjúság. : Az est első műsorszámaként I kék melegitős vivő apróságok i a vívás ABC-jéből tettek jól í sikerült gyakorlati vizsgát. A \ nagyok vívó-gimnasztikája ko- j moly felkészülésről tanúsko- ; dott. ! Ezután került sor Horváth í Lehel, a Hazafias Népfront ! elnökének üdvözlő szavaira, ! amelyre dr. Nedeczky Lász- \ ló, az MVSZ elnöke a követke- \ zőket válaszolta: í — Ezelőtt egy órával végig- í néztük a nagykőrösi vívók ed- zését és ezelőtt egy órával 1 megalakult a Nagykőrösi Spartacus vívó szakosztálya J 10 000 forintos támogatással. $ Megállapítottuk, hogy a vívó2 élet Nagykőrösön gyökeret Tovább a megkezdett úton — NAGYON JÓL sikerült a Petőfi Sándor általános iskola műsoros karneválja. A szellemi vetélkedőben az első Hül- ner Gyula VIII. osztályos tanuló, a második Hutiray György, a harmadik Csikai Anikó VIII. osztályos tanulók lettek. A jelmezversenyen legnagyobb sikert arattak az Egy szem szaloncukor, a Négerlány, és Tsz-nyugdíjasok jelmezek. — A DÓZSA Termelőszövetkezet elkészítette évvégi zárszámadását. nagykőrösi kislánnyal is ví-\ vott. I A Gerevich—Mendelényi \ csőrién már érezni lehetett,', hogy a vívás mennyire az ide-'; gek és az akarat sportja. Fel-', fokozott figyelemmel sem ■ voltunk képesek követni ak-i dójukat, védelcező, majd ro-í hamreflexeiket, de a körül- \ belül 5—6 perces műélvezet', igazolta a vívás ügyességet,: bátorságot, állóképességet fej-', lesztő nagyszerű hatását. Ge-j revich még Kiss János nagy-', körösi vívóval lépett pástra és j ezzel az emlékezetes est véget ■ ért. Reméljük, hogy Gerevichék: nagykőrösi látogatása nem volt: hiábavaló és sok fiatalnak: hozott kedvet ehhez a hagyományos, egészséges sportághoz. Az otthonra talált szakosztály minden vívni vágyót szívesen vár. A sok, kitartó, fáradságos felkészülést igénylő sportág később igen jól kamatozik, mert aki egyszer megszereti, nemigen tudja abbahagyni. Kedves nagykőrösi ifjúság! Érdemes a gondolattal barátkozni! (R. L.) foltabb villamoson és autóbuszon is kapott helyet. Végtelen büszke volt a vendég- tisztelő, előzékeny olaszokra, míg meg nem tudta, hogy az olasz hadirokkantak terjedelmes jelvényét viselte. A hivatalos bemutatkozást, a hosszú, érthetetlen idegen nevet, no meg a kézrázást nagyon unta Petschauer Attila. Eleinte csak a nevén mutatkozott be, de amikor látta, hoßy a hosszú nevek nem szűnnek, ő is meghosszabbította a nevét, így: Petschauer vagyok, a fene vigyen el...”, míg végül külföldön jött egy alacsony, zömök ember, aki a gépies szavakat így viszonozta: „Vigyen el téged, kedves öcsém, én vagyok a magyar követ”. A Gerevich-élmények után a párbajtőr szépségeiből Balthazar Lajos és Czvikovszky Ferenc csörtéje adott ízelítőt, amit Mendelényiné, Ágoston Judit és Szabó Éva női tőr- bemutatója követett, majd Szabó Éva Juhász Ibolya vert, a fejlődésnek most már megvannak a feltételei, a megkezdett úton tovább kell haladni. A nyolchónapos munka eredményéhez a teljes elismerés hangoztatásával gratulálok Naszádi Zoltán vívómesternek és kívánom, hogy a kezdeti sikert sok jó szereplés kövesse. Kedves, közvetlen hangulatot teremtett Gerevich Aladár élménybeszámolója. Témája az olimpiai falu volt. Az egész városrészt kitevő falu berendezéséről, lakóinak ki- és belépéskor történt igazoltatásáról beszélt. A nagy ellenőrzés mellett 8000 sportoló mégis 9500 ebédet fogyasztott. Hogyan? ügy, hogy megebédeltették a különböző trükkökkel, például olimpiás öltözetben „belépő” látogatókat is. Elvégre nem azért „igazoltatták” őket — Beszélt a jelvénycsere-lázról is. Nyolcvan különféle jelvény 100 000 lírát ért, ami nem kis összeg. Egy ilyen jelvénygyűjtő idegen a legzsú-