Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-16 / 40. szám

«*T MEGY i Xíf »•#«!> 1961. FEBRUAR 16, CSÜTÖRTÖK Chile iránt világszerte nagy az érdeklődés, amit az ott le­bonyolításra kerülő, a labda­rúgó világ nagy seregszem­léjével, az 1962-es világbaj­noki tornával magyarázha­tunk. Ez az örvendetesebb. Ami szomorúbb és elkese­rítőbb, hogy már második esztendeje mozog a föld. em­berek ezrei esnek áldozatul a szökőárnak, a földrengés­nek és más elemi csapások­nak. Ha lehet, még énnél is elszomorítóbb, hogy a kor­mányzat nagyon keveset tesz a lakosság szenvedései­nek enyhítésére. Az ural­mon levő Agrár Munkás­párt az amerikai tőke hű ki­szolgálója, a kommunista Pár­tot még 1948-ban illegali­tásba szorították. Chile te­rülete 741 764 négyzetkilomé­ter, hazánk területének kö­zel nyolcszorosa és mégis, a kincsekben gazdag ország­ban mindössze 7 450 000 em­fekvö rézbányákban nehéz az élet és mint képünkön is látható, a fiatal bányász arcán igen korán megjelen­tek a mély ráncok. A föld­művesek élete sem könnyű, igen szeszélyes az időjárás, főleg csapadékban szegény. Az Atacama-sivatagban szin­te semmi nedvesség sincs. Az Antofagasta városába tartó teherkocsik a sivatag homokjába „építettek” autó- utakat, s évek hosszú során át, így szállítanak élelmet és árut a városi lakosságnak. A kemény életmód mel­lett érthető, hogy a chileiek minden alkalmat megragad­nak a játékok, a sport, az. izgalmak élvezetére, a ki- kapcsolódásra. És a kor­mányzat gondoskodik is ar­ról, hogy a nép figyelmét eltereljék a nyomorúság oká­ról. Santiagóban felépítették a világ egyik legszebb sport­stadionját. Itt fogják majd Az északi munkása. bányavidék a „minero” Gesztenyecsemete-keitje, 120 hold új málnása és több száz hold almása lesz a nagymarosi termelőszövetkezetnek belül feljavítják. Annál is inkább, hogy a község 580 ka- tasztrális holdat kitevő le­gelőjét a jövőben maga a tsz használhassa ki. mert még az állami gazdaság bér­li jelenleg, a bérösszeg a tsz tartalékalapját növeli, de jövőre a nagymarosi Duna­kanyar Tsz állatai legelnek majd rajta. Jó állapotban levő. cserép­tetős, fedett karám áll a le­gelőn, nem nagy költséggel átalakítható, és kellő időre át is alakítják marlhaistálló­vá. A karám mögött pár száz juh befogadására alkal­mas hodál.v hirdeti az egyko­ri marosi juhászat emlékét. Kézenfekvő tehát, hogyha már ott áll a csekély javításra szoruló hodály. juhok tartá­sára is gondolnak. Azok szá­mára is elegendő hely a le­gelő. Csak ezeknek a terveknek a megvalósítása már elég ar­ra. hogy a közeli jövőben megalapozza a nagyrfiarosi szövetkezet gazdagságát. nSiSy jövedelmezőségét. De a tá­volabbi jövőről is. tervezget- j nek: nagyszabású gesztenye- I termelésre gondolnak. 1 Tudvalevő, hogy* Nagyma- I roson évszázadokkal ezelőtt, már Nagy Lajos korában, sőt. talán még régebben, valósá­gos gesztenyeerdők borítot­ták a hegyek lejtőit. Ma is még sok öreg. de fiatalabb termő gesztenyefa is hoz gyü­mölcsöt az erdőben, szórvá­nyosán másutt is, gyümöl­csösökben. Iházak udvarán. Múlt évben. nem is Számítva, amit a termelők kosárszám vittek piacra, vagy saját háztar­tásukban elfogyasztottak. hét vagon gesztenye ter­mett Nagymaroson. Pedig ebben az évben nem is mondható jónak a gesztenye­termés. Érthető tehát, ha felmerült a szövetkezeten belül a gesz­tenyefák szaporításának ter­ve. Arra gondolnak, hogy a Holló-patak és a Moson-patak dűlő málnatermesztésre nem alkalmas részein gesztenyét ültetnek. A gesztenyecsemetéket kü­lönben nem kell messziről hozni Nagymarosra, és még csak pénzt sem kell adnia ér­tük a szövetkezetnek. Saját gesztenyecsemetekertje van ugyanis, a Nagymarosi Köz­ségi Tanács jóvoltából. A tanács most, hogy a község lakossága a nagyüzemi gaz­dálkodást választotta, a tu­lajdonát képező, jól ápolt gesztenyecsemetekertjét át­engedte a Dunakanyar Tsz- nek. Gazdag születési ajándé­kot kapott tehát a szö­vetkezei. A csemetekert­iben 2000 darab már neme­sített. csupán kiíiltetésre váró facsemete van. A tsz nem szünteti meg a gesztenyefaiskolát, hiszen nemcsak saját számára kell, eladhat másoknak is, szépen pénzelhet belőle. Állandó és jó jövedelmet jelent számá­ra ez a faiskola, amelyhez ha­sonló csupán még egy van az országban, a Dunántúlon egy kísérleti gazdaságban. így tehát Nagymaroson van — tudomásunk szerint — az or­szág egyetlen gesztenye-cseme- tekerttel rendelkező termelő- szövetkezete. Sz. E. \ tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről tanácskoztak a MtDÜSZ székházában A Földművelésügyi Minisz­térium szerdán • országos ta­nácskozásra hívta egybe a megyei tanácsok, a gépállo­mási igazgatóságok, továbbá az állami gazdaságok területi igazgatóságainak, valamint a MEDOSZ területi szerveinek vezető szakembereit, hogy megvitassák a tavaszi mező- gazdasági munkák előkészíté­sét. A MEDOSZ székházában rendezett tanácskozáson meg­jelent Hunya István, a ME­DOSZ elnöke. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára nyitotta meg a tanácskozást. Dr. Soós Gábor, a Földmű­velésügyi Minisztérium Nö­vénytermesztési Főigazgatósá­gának vezetője tartott vitain­dító előadást, majd a központi szervek szakemberei és a vi­déki küldöttek szólaltak fel. (MTI) Chile, a fekete csík Dél-Amerika nyugati részén bér él. A spanyolok által 1539-ben elfoglalt országban az őslakó indiánoknak ma már csak töredéke léte­zik, a lakosság nagy több­sége európai eredetű, a hi­vatalos nyelv ma is a — spanyol Az ország legkeményebb és legedzettebb munkástípu­sa a bányász, a „minero”. Az ország északi részében ROZSAGYAR Santiago sportstadionja, az 1962. évi labdarúgó- világbajnokság központja páncél alatt csörgedező pa­takocskák partjain. De ha jobban figyel, látnia kell a már ébredező élet jegyeit. A fagyos nvar alól imitt-amott már előkíváncsiskodik az ibo­lya halványzöld levele, az ágakon mintha duzzadnának a rügyek, és közöttük izga­tottan röpködnek a rigók, meg a cinkék. Valamivel távolabb, a szé­les kert szélén, a magas kő. kerítés alatt, a napfényben csillogó üvegházak belsejé­ben pedig a nyár pompázik. A regiek mellett az el­múlt hónapokban egy szép, tágas üvegház épült. Acél- yáza és fűtőcsövei még lán­goló pirosak, egyelőre csak miniumrétegüket kapták meg, a szürke olajfesték csak ez­után kerül rájuk, de a belé­jük rekesztett tropikus me­legben már vígan burjánzik a sok növénycsoda. Buján terpeszkednek a pálmák, vi­rágoznak az orchideák, rej­tély eskednek a kaktuszok és érzékenykednek a mimózák. Ha két héttel korábban jelentkezünk, kóstolót kap­hattunk volna a botanikus kert első banánterméséből. Az egyik banánpálma lepte meg ritka ajándékával gon­dozóit. Huszonkét tökélete­sen fejlett és szabályosan megérlelt banánt termett. Akik kóstolót kaptak belőle, esküsznek rá, hogy édesebb, zamatosabb volt az üzletek­ben kapható banánnál. Ebben nem is lehet kételkedni, hi­szen itt a fáján ért meg ez az egzotikus gyümölcs, az viszont, ami a pesti kiraka­tokba kerül, hogy kibírja a hosszadalmas szállítást, úgy­szólván zölden jut az export­ládába és útközben érhet csak meg úgy-ahogy. Az egyik üvegházban most folyik a „rózsagyártásAz er­dőkben gyűjtött vadrózsatö­vekbe oltogatják a különböző nemes rózsáik szemeit. A bota­nikus kert állandóan növeli rózsagyűjteményét. Már 208 különböző fajtával dicsekedhet és ezek között a legutolsó években kreált rózsacsodák képviselői is megtalálhatók. Május vége felé az intézmény egyik legnépszerűbb látványos­sága valószínűleg e rózsaliget lesz, amely a háború előtt van­dál módon kipusztított fenyves letarolt helyének egy részét foglalja el. Az elmúlt évben sokat fej­lődött a kert. Hatalmas mun­kával kitisztították az elisza­posodott patakmedreket, az óriási tápértékét képviselő iszaptömeget a talaj megjaví­tására használták fel, rendbe­hozták a kis tavacslcákat, a romantikus szigeteket, új. ke­cses formájú fahidakat építet­tek hozzájuk és az idők folya­mán kipusztult vagy kipusz­tított fák helyett közel ezeröt­száz facsemetét ültettek ki. A kert hatalmas fagyűjteménye közel 300 új fajjal gyarapo­dott. A nyáron a két kedves szigetet is megnyitják a kö­zönség számára. — Felkészültünk az idegen- forgalomra — mondja Tóth Imre —, mert számíthatunk t arra, hogy a nyáron sok láto­gatónk lesz. Minden érdeklődő szívesen látott vendégünk, mert tudjuk, hogy aki csak egyszer is végigjárja ezeket a kerti utakat, haláláig szerel­mese lesz a növényvilágnak. A kert légszebb pontjain pado­kat is állítottunk fel. hogy a vendégek minél kényelmeseb­ben gyönyörködhessenek a kert egy-egy festői részletében. A vácrátóti botanikus kert­ben a Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal is fontos ténye­zőt lát már. Képes prospek­tust készít róla és azzal hívja fel rá a közönség figyelmét. A botanikus leért vezetősége pe­dig díszesebb kiállítású és na­gyobb terjedelmű ismertető ki­adását tervezi a szakemberek és az érdeklődő közönség szá­mára. de ezt a tervét való­színűleg zsák később valósít­hatja meg, egyelőre minden anyagi erejét a kert. további fejlesztésére és szépítésére kí­vánja felhasználni. Arról is szó van, hogy megírják a bo­tanikus kert alapításának és fejlődésének történetét. Az adatgyűjtés már megindult hozzá és előkerültek azok a ré­gi, nagyméretű fényképek is, amelyek a múlt század végén készültek a főúri park számos festői részletéről. A regi fényképek alapján építették tavaly újjá azt a kis vízimalmot is. amely a régi Zenélő malom című film ,,fő- szereplö”-je volt. Visszakapta kis tornyát is a gerendákból épült malom, de belső beren­dezése és szerkezete még hely­reállításra vár. Lehetséges, hogy a nyáron már ismét for­gatni fogja kerekét az alatta szaladó Sződrákos patak. Magyar László de a világ egyik -legjobb és legfélelmetesebb ..lovas- népe" a chilei rendőrségé. Hosszú heteken át készülnek a nemzeti lovasjátékok, a „Cuardo Verde" bemutatásá­ra. Ezek a sportversenyek nem veszélytelenek. Arról nem is beszélve, hogy a mu­tatványok végrehajtásához mennyi erő. bátorság és ügyesség kell. És persze a legkiválóbban idomított lo­vak is!. .; Egy ország, amely tele van természeti szépségekkel és kincsekben is gazdag (az USA-monopóliumok kezén lévő réz- és salétromterme­lés a világgazdaság szem­pontjából is figyelemre mél­tó, de jelentős vasérccel, jóddal, fával, gyümölccsel, borral gyapjúval és szőr­mével ás rendelkeznek), a nép keményen dolgozik, har­col a mindennapi életért és lehet föidreilI űz, ár\ iz, ha a nap kisüt, a chileiek játékba kezdenek: lóval, lab­dával, kártyával. Talán csak a mának, a pillanatnak élnek. Vagy a napsütésnek örül­nek és egymásnak. Egy bi­zonyos: bíznak a jövőben, hisznek abban, hogy eljön az idő, amikor győz az egy­szerű emberek igazsága. Lewald György Téli álmukat alusszák még a nagymarosi málnások az országút és a Duna partja között, s nem sejtik, hogy mi­alatt a megújító kikeletet várják, új élet kezdődött a községben, gazdáik a közös gazdálkodás útjára léptek. Ez pedig a most nyugvó málnatövek életében is nagy változást jelent. Elsősorban azt. hogy az utóbbi években fellépő betegségük miatt las­sanként az egész Duna men­ti ' málnatelepítést megszün­tetik. A málnások réme a didinella aplanata. ez a rossz, indulatú gombás növénybe- tegság. eddig sok gondot okozott külön-külön minden nagymarosi málnatermelönek, most pedis közös gondja va- lamennyiüknek. sőt. azok is vállalják ezt, akik eddig nem termelték a jól fizető, szép piros bogyókat. Az eddigi, tapasztalatok sze­rint a vegyszeres védekezés nem sokat segít, nehezen gá­tolja meg a fertőzés elterje­dését. Ügy látszik, a Duna- menti telepek talaja már túlságosan fertőzött, és a szakvélemények szerint mál­nára különben sem a leg­alkalmasabb a hely. Még nem dolgozták ki a tsz végleges tervét, de az előzetes tervek sze­rint ezeket a Duna men­ti telepítéseket néhány éven beiül kiirtják. helyükbe, sőt. a víz partjáig lehúzódó. és gyakran ár alá kerülő szántóföldekre 250— 300 (holdon almafákat ültet­nek. a hegyoldalban, az er­dők árnyékában pedig a Hol­ló-patak és a Moson-patak dű­lő területén, legalább 120 holdon, egybefüggő, nagyüze­mi . gazdálkodásra és gépi megművelésre alkalmas új malnateiepeket létesítenek. Ma is vannak málnások el- ..§,5ÍU;ÍaíLJPÍn,Skét dűlőben. Va- iamepnyi egeszseges, es akad köztük .méiff-íwmdig; .termő. 2—3 évtizede telepített tő is.. Tervet akarnak kidolgoz­ni a két patak megduz- zaszlására is. hogy a mál­násokat öntözhessék. Arra is gondolnak már, hogy a málnatermeléshez szükséges trágyát szintén a szövetkezeten belül állítják elő, és ezért tervbe vették, hogy a szarvasmarhaállományt minőségileg és mennyiségileg is, a lehető legrövidebb időn Születésnapi ajándék ember, aki már ifjú korá­ban, mint jómódú szülők gyermeke, szinte hozzánőtt a nyereghez. Nem hiába mondják, hogy az ország, jö Iclren g és eh éó ázöLőcíral? orázdcja Minerók és carabinerosok — Gazdagság keveseknek — Nyomorúság sokaknak A Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus kertjé­ben már a második vendég­könyvei „fektették fel’’. Az el­ső ugyanis megtelt. Az újabb látogatók bejegyzéseire már nincs hely benne. A Vigyá- zó-grófok egykori kastélyá­ruik széles ablakán bizta­tóan ömlik be a februári napfény, amint lapozgatunk a régi és az új emlékkönyv­ben. Érdekes nevek, emlé't- sorok. Kevés olyan náció él a földön, amelynek képvise­lője nem fordult volna meg ebben a közel ötven holdas tündérkertben. Kínai, japán, arab, hindu hieroglifák vál­takoznak a magyar szövegek­kel, tudósok, kutatók, diá­kok és „laikus" látogatók vallanak arról a gyönyörű­ségről, amelyben részük volt itt, a növénycsodák világá­ban. — Évről évre növekedik az érdeklődés — mondja Tóth Imre, a botanikus kert tudományos munkatársa — és már tud rólunk, figye­lemmel kíséri, számontartja munkánkat a világnak úgy­szólván valamennyi hasonló intézménye. Állandó kap­csolatot tartunk fent a kül­földi botanikusokltal, kölcsö­nösen eljuttatjuk egymáshoz kiadványainkat, és cserebe­réljük növénykülönlegessé­geink magjait vagy dugvá­nyait. A rátóti kert még téli ál­mát alussza. Legalább is úgy érzi a látogató, aki végigsé­tál a fagyos utakon, a lomb­talan faóriások között, a jég­lebonyolítani az 1962-es lab­darúgó-világbajnokságot. A stadionban jelenleg 70 000 néző számára van hely, ^ie a világbajnokság megkezdé­séig 90 ezer néző befogadására bővítik ki. Chilében vagy 20 000 ..ca- rabineros", nemzeti rendőr vigyáz az urak vagyonára. j Legtöbbje született lovas- i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents