Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

Szentendre V. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1961. FEBRUÁR 15, SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Helyiséget, helyiséget! Megnyílt az új postahivatal Ezt mondja mindenki, ha a népművelési munkáról kerül szó a városban. Mert Szent­endrén minden jóakarat el­lenére is alig van otthona a művelődésnek. Beszéljünk csak őszintén erről és nézzük meg, mi is a jelenlegi helyzet. A művelődési otthon csak névleg van meg. Lapunk egyik legutóbbi számában Horváth Levente találóan nevezte kultúrotthonunkat menedékháznak. Igaza van. I960 áprilisa óta a kultúrotthon kis he­lyiségeiből négyet a me­gyei könyvtár foglal el, egyet már évek óta az MSZMP városi alapszer­vezete. 1949 óta ott ta­nyázik a földművesszö­vetkezet autója, garázs­nak használván a más célra hivatott helyiséget. 1956. decemberében két család költözött egy má­sik szobába, s azóta is ott laknak. Ennek tetejébe — az Al­kotmány utcai általános is­kola életveszélyessé válása óta — januárban beköltö­zött két osztály is. Mi a következménye ennek? A városi kórus Kovács Lajos vezetésével az áliami gimnáziumban próbál, Lu­kács József a járási tanács épületében tartja az irodal­mi kör összejöveteleit, a színjátszók egy része ízbégen, az újonnan létesült úttörő­szobában tanulja Baumar- chais „Figaro házasságát" és Óta Safranek ,Makrancos házasok” című darabját, az MHS színjátszói a „Kisértet- járást”-1 kívánják betanul­ni a szűk kis helyiségben, ahol azonban most a zeneis­kola kínlódik, mert nem le­het másnak nevezni a je­lenlegi állapotot. Éppen az előbbiek miatt az MHS a tanácsházán próbál helyet szerezni, a bábjátszók sok ide-odahurcolkodás után a ta­nácsházára szorultak, s el­keseredetten panaszolják, hogy a gyakori helyváltoztatás miatt tönkremegy a para­vánjuk. De nem szegi ked­vüket ez az állapot sem, to-' vábbra is dolgoznak. Már régen dolgozhatna a képzőművészeti. szak­kör, ha megfelelő helyi­ség állna rendelkezésük­re. Megvan a lehetőség egy fotoszakkör létreho­zására is, de itt is a he- 'j lyiség a probléma. Nincs ^ hely a különböző tan- !j folyamok, előadássoroza- ^ tok részére (a TIT is a ^ tanácsházán tartja), a kü- $ lönböző társadalmi szer- vek is itt-ott tartják üléseiket. ^ Hangversenyt is csak a ta- í nácsjiázán lehet ' rendezni, de 2 ez kis befogadóképességű és \ nem lehet fogadni például f a Pest megyei Petőfi Szín- í padot sem, mert a színpad $ építése megrongálja az amúgy $ is megviselt falat. Egy szín- játszó csoport, a kultúrott- hon iskolai célra való igény- ff bevétele után, be is szüntet- ff te próbáit. !• A borúlátók azt mond- 'j hatnák: hagyjunk mindent ^ úgy ahogy van, hiszen hiába- \ való minden küszködés. 5 Az ilyen érvelésnek nemet '<f kell mondanunk. Bár sok / nehézség van, mégis megpró- í bálunk kiutat találni. J A Hazafias Népfront vá- 5 rosi elnöksége például \ egyike azoknak a szer- \ veknek, amelyik szív- ; ügyének tartja a prob- ; léma megoldását. Kéz- ; deményezésére megvizs- ; gálták a kultúrotthon ; szuterén helyiségét és j megállapították, hogy 18 \ méter hosszú, 7 méter szé- ! les és közel 4,5—5 mé- i tér magas terem áll ren­delkezésre, ami kisebb munkálatok elvégzése után — világítás, szel­lőzés megoldása, padló­zat, vakolás stb. — al­kalmas lesz különböző rendezvények megtartá­sára. Júniusban elköltözik az isko­la, s ezzel felszabadul a nagyterem, ahol ismét dol­gozhatnak az ©gyes csopor­tok. A zeneiskola problé­mája is megoldható, csak egy kis jóakarat kell hozzá. És jószándékban nincs hiány. Ezt biztosítja a tanács veze­tőségének pozitív magatar­tása az üggyel kapcsolatban, s ez reményt nyújt arra, hogy átvergődhetünk a ne­hézségeiken és megtalálhat­juk a megoldást. Csak ter­mészetesen a különböző ter­veket is a körülmények te­kintetbevételével kell össze­állítani. Sz. L. Az 1861. évi császári-királyi általános hivatali könyv posta­rovatát fellapozva, a követke­ző tájékoztatást olvashatjuk: „Szentendre, postahivatala két díjnokkal, hetente háromszor járat Óbudára”. Ez az éppen száz esztendős adat jut eszünkbe, amikor hét­főn délelőtt az újonnan át­épített postahivatal hivatalos megnyitó ünnepségén veszünk részt, és végignézzük a meg­nőtt forgalomnak megfelelő­en kibővített, modernizált egyszerű és mégis kifejező művészi eszközökkel díszített, új köntösbe öltöztetett pos­tahivatalt. Az ünnepségre városunkba érkeztek: Nagy Béláné, a Budapest környéki Postaigaz­gatóság vezetője, Nemes Sán­dor és Wurm Ferenc, a KPM postavezérigazgatóság osztály- vezetői, Somkuti Vilmos, a magasépítési osztály vezetője és sokan mások. Mi lesz a zeneiskolával? Nem azért ez a címe ennek a pár soros cikkecskének, mintha nem tudnánk, hogy fennmarad-e a zeneiskola, vagy nem, de ezt a címet kel­lett adni, mert a jelenlegi he­lyiségprobléma kényszerít er­re. Tudott dolog, hogy a pil­lanatnyi elhelyezés csak ide­iglenes lehet, mert itt komoly, tartalmas munkát nem lehet végezni. Az MHS szobáját annakidején az akkori veze­tőség jóindulatú beleegyezése alapján kaphattuk meg, mindaddig, amíg megfelelő megoldás mutatkozik. És ak­kor, azt hittük, hogy ez ha­marosan be is következik. De közbejött igen fontos, más esemény, ezért várni kell még egy keveset. És ezt meg­érti minden ember, aki tekin­tetbe veszi a nehéz körülmé­nyeket. Annál felháborítóbb, amit az MHS városi szerveze­tének egyik tagja tanúsít, akiről azt kell megállapítani, hogy távol áll a józan helyzet megítélésétől, szűk látókörűen gondolkodik, nem fiatalhoz méltó módon nyilatkozik a ze­neiskola működéséről. Szük­ségtelen rossznak, s hogy az ő szavaival éljünk, ..hülyeség­nek-’ tartja létezését. Meg­győződésünk, hogy az alap­szervezet vezetősége nem ért egyet ezzel a magatartással és rendreutasítja az ilyen visel­kedésért. Ezt annál is inkább reméljük, mert a járási ve­zetőség ugyanakkor megértő magatartást tanúsít a prob­lémával kapcsolatban. A zeneiskola élni fog, mert városunk lakói éppen úgy igénylik gyermekeik zenei ne­velését, akár a fővárosiak, s mert az odajáró tanulók dol­gozó emberek gyermekei. Min­den segítséget megadunk az MHS-nek is, támogatjuk őket, hogy lüktető élet bontakoz­hasson ki a szervezetben. Az említett egyénhez hasonló gondolkodásúakról pedig az a véleményünk, hogy nem sok haszna van belőle az MHS-nek sem, amennyiben maga sem látja be, hogy tévedett. A vendégeket Antalóczy László hivatalvezető fogadta és kalauzolta végig az új hi­vatal helyiségein, majd Nagy Béláné üdvözölte a megjelent vendégeket és a posta szent­endrei dolgozóit. Hivatalosan megnyitotta az újonnan épült intézményt és hangoztatta, hogy a vezérigazgatóság a va­ros régi és jogos kívánságának tett eleget akkor, mikor a szentendrei postát újjáépítet­te. A megnyitó alkalmával annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a posta dolgo­zói méltányolni fogják azokat a jelentős áldozatokat, ame­lyeket az igazgatóság hozott, hogy a dolgozók jobb mun­kafeltételek mellett végez­hessék el mindennap újra kezdődő, nagy figyelmet és pontosságot kívánó munkáju­kat s a jövőben is teljes oda­adással fognak munkálkodni az egyre növekvő forgalom el­látásában, a tervek teljesítésé­ben. Külön megköszönte a he­lyi tanács előzékenységét, hogy az átalakítás idejére hajlékot adott a hivatalnak és így a forgalom semmi fenn­akadást nem szenvedett. Antalóczy László hivatalveze­tő keresetlen szavakkal köszön, te meg a szép, kényelmes, új hivatalt és > munkatársai ne­vében ígéretet tett arra, hogy munkájukat — mint eddig — a jövőben is pontosan, lelkiis­meretesen fogják elvégezni. Szeiényi István vb-titkár a tanács és a város közönsége nevében mondott köszönetét az új hivatalért, amely a va­ros régi óhajtását teljesítette és nagyban hozzájárul a szép városkép kialakításához. Kocsis Béla, a Postaépítő és Karbantartó Üzem igazga­tója kérésünkre elmondotta, hogy az átalakítási munkák 330 000 forintba kerültek és az üzem úgy igyekezett a munkák elvégzésével, hogy ' sikerült a kikötött május elsejei határidőt jóval meg­előzve, már február közepén átadni az új hivatalt ren­deltetésének. A hivatalos megnyitás után Nagy Béláné és a postaigaz­gatás többi megjelent vendé­gei hosszan elbeszélgettek a hivatal dolgozóival. Jól sikerült a fiatalok jelmezes táncdélutánja a leány­iskolában. Képünk a jelmezverseny első három helye­zettjét mutatja (Simonffy-foto) Jóváhagyták a városrendezési tervet 1961. február 10-én rendkí­vüli tanácsülés tárgyalta Szentendre vár«) általános rendezési tervét. A tanácsháza nagytermében nagyszámú ér­deklődő jelenlétében került sor a terv ismertetésére, majd a jelenlevők tettek figyelemre méltó javaslatokat a város fej­lődése érdekében. Rövid vita után a tanácsülés néhány ki­egészítő ponttal bővítve jóvá­hagyta a tervet. Már a terv elkészülte előtt vázoltuk, tulajdonképpen mi­ért szükséges és milyen célt szolgált a városrendezési terv. Azt is közöltük, hogy jóváha­gyás után cikksorozatban Is­mertetjük majd a lényegesebb pontokat, többek között az öve­zeti előírásokat, középületek, temető, ipari létesítmények el­helyezkedését, az üdülőterületi határokat, stb. Reméljük, sikerül majd a cikkek témáját úgy összeállíta­nunk, hogy mindenki feleletet kapjon az őt érintő kérdések­re. Miután a terv elfogadás után hatályba lépett, annak előírá­saihoz ezentúl ragaszkodnunk kell, s annak betartása min­denkire nézve kötelező! HÍREK Á JÁRÁS ÉS A VÁROS ELETEBOL FOGADÓNAPOT tart feb­ruár 15-én délután 5 órától a tanácsháza I- emelet 4. szá­mú szobájában a Hazafias Népfront városi elnökségé­nek megbízásából Horváth Levente és Czweiber Fe­renc. A FÉLÉVI tanulmányi eredményeket összegezik a hét folyamán a járás általá­nos iskoláinak igazgatói a járási tanács v. b. tanulmá­nyi felügyelőinek vezetésé­vel. A tapasztalatok alap­ján intézkedéseket fogana­tosítanak. A FILMSZÍNHÁZ műso­rán február 13-tól 15-ig az Orkán, 16-tól 19-ig a Szép Lurette című film szerepel. „UTTÖRÖ” néven egye­sült a dunabogdányi Úttörő és Kossuth Termelőszövetke­zet a zárszámadások befe­jeztével. Az egyesített ter­melőszövetkezet elnöke Sza­bó István elvtárs lett, aki korábban az Úttörő Ter­melőszövetkezet irányításá­ban és vezetésében jelentős eredményeket ért el. ELFOGLALTA hivatalát dr. Fekete László, a járás ■ és a város új közegészség- í ügyi felügyelője. Feladata el- ! látása mellett Leányfalun ; heti hat órában körzeti ren- í delést is végez és egyben az j éjszakai ügyeletet "is biztosít- ! ja. Ezzel a község egész- í ségügyi ellátása jelentősen | megjavul. I Tanácstagi fogadóórák \ Kova is Lajos, a 13. számú \ választókerület tanácstagja fo- \ lyó évi február 17-én délelőtt ! 10—11 óráig a Templom tér 1. ! szám alatti lakásán, • Miló Ferenc, az 50. számú j választókerület tanácstagja ! folyó évi február hó 19-én dél- ! előtt 10—12 óráig az Április 4 \ u. 14. szám alatti lakásán, j Rimái István, a 40. számú ! választókerület tanácstagja fo­> lyó évi február hó 20-án dél­> után 4—5 óráig a HÉV-állomás ! épületében, \ Benkovics György, a 76. szá- ; mű választókerület tanácstagja j folyó évi február hó 20-án dél- I után 5—6 óráig Ady Endre út \ 12. szám alatti lakásán, • I Szelényi István, az 5. számú í választókerület tanácstagja fo- : lyó évi február hó 20-án, dél- j után 2—4 óráig a városi tanács \ épületében, I. emelet 4. szám ! alatt, I i Jurcsik Béla, a 27. számú : választókerület tanácstagja fo- ; lyó évi február hó 22-én este j 6—7 óráig a Paprikabíró u. 7. \ szám alatti lakásán, ifj. Balkó Ferenc, a 42. számú i választókerület tanácstagja i folyó évi február hó 24-én este j 6 órakor a Pannónia u. 4. szám • alatti lakásán választókerülete ' részére fogadóórát tart. A TRAIANUS RÓMAI CSÁ­SZÁR halálát (i. u. 117) kö­vető fél évszázad Pannónia romanizációjának, római szel­lemmel való átitatásának fénykora. Az 1800 évvel ez­előtt trónra kerülő Marcus Aurelius uralma alatt ezt a nyugalmas kort háborús meg­próbáltatások váltották fel. A tékozlást és fényűzést gyűlölő s igen takarékosan élő csá­szár egész uralkodása a szá­mára idegen háborúskodással telt el. A parthus háború meggyengítette hadseregét, s ekkor érte a birodalmat a germánok támadása, akik a Dunántúlt és Erdélyt egyaránt végigpusztították, sőt Itáliát is fenyegették. Pannónia felsza- ; badításának harcait maga a ; császár irányította. A Duna- • kanyar is a germán törzsek j ellen viselt hadjáratok kap- \ csán került a kor érdeklödé- \ sének gyújtópontjába. A Duna jmenti táborok és őrtornyok '.nemcsak a hadsereg utánpót- \ lását biztosították, hanem i gyakorta felütötték ott a csá- \ szár sátrát is. Marcus Aure- ! lius átkelt seregével a Duna : bal partjára is, és a Garamig '; nyomult előre, hogy a kvádok '; erejét végleg megtörje. A bi- '; rodalom határát a Kárpát o- \ kig, mint természetes határig í szerette volna kiterjeszteni, \hogy a barbár népek roha- ímait könnyebben megakadá- ! lyozza. Terve véghezvitelében t halála (i. u. 180) akadályozta l meg. j Marcus Aurelius császár f, bölcselő és író volt egy sze- f, mélyben. A tábori élet idegen ^volt számára, jóllehet háborúi % győzelemmel végződtek. Mikor f a fegyverek zaja elült, a csá­szár sátrába sietett s itt a Dunakanyarban, a kvádok or­szágában, a Garam mentén született az utolsó nevesebb sztoikus bölcselőnek Vallomá­sok című munkája. A császár emlékét őrzi híres bronz lo­vasszobra és a Piazza Colonna Marcus Aurelius-oszlopa Ró­mában, amely a germánok el­leni hadjárat egyik ütközetét ábrázolja. A Vallomások 12 könyve az ókori bölcselet „hattyúdala”. A szükségből lett hadvezér, a valójában bölcselő és író itt, a Duna mentén alkotta meg művének nagy részét. Egyéniségénél fogva arra volt hivatva, hogy a béke áldását szórja a vi­lágra, sorsa pedig arra kény­szerítette, hogy a háború át­kával sújtsa a. földet. Egyénisége és sorsának el­lentmondása megnyilatkozik szobrában is, ahol a tüzes lo­ván ülő hadvezér tekintete szelídséget sugároz, és jobbja a békét hirdeti. A germánok elleni hadjáratában vetett vé­get életének a halál. A kato­naság vigasztalhatatlan volt, mert kiváló hadvezérét, a pol­gárság azért, mert legfőbb gondviselőjét vesztette el, aki gazdasági intézkedéseivel az életnívó emelésén fáradozott, aki megmentette Itáliát az éhínségtől, aki a műveltség terjesztése céljából évdíjban részesítette a tudósokat, aki a jog kérlelhetetlen szigora he­lyébe a. megértő humanitást állította­v\XXNXVCvXNNXXX\XXVXXXXV\X\>NXVCCOC>>XXVVVO munkra. Bölcseleté gyakorlati j célokat követ. Azt tekinti fel-', adatának, hogy megtalálja a \ tökéletesedés felé vezető utat.'. Minden sorából a kötelességé-', nek élő, önmagával szemben'. igen igényes ember vonásaiI tűnnek elénk. Önmagáról be-l szél őszintén. Nem öltözködik; az elvek uralkodói bíborába,; inkább leteszi azt, hogy ön- \ magát mulassa. Nem a csó-j szári trón, nem az uralkodói\ jogar érdekli, inkább a csendj és a béke. Munkájának alap-j kérdése, vajon hogyan illesz-\ kedhet bele az egyén a világ-., egyetembe. Keresi az utat,. hogyan lehetne jó ember és', jó császár egyaránt. Ennek i keresése közben befelé fordul', és elmenekül a világtól. A', Garam csendes partján job-í ban és könnyebben magárai talál, mint Róma fényes épü-'í létéi között. Vallomások címűi munkája a szelíd és a jó élet; titka, az antik gondolkodás; egyik legszebb vallomása. MARCUS AURELIUS aVal-l lomásokban egy új irányú, bi-i zonyos szempontból modern', művészetnek Augustinust meg-! előző vonásait látjuk. A csá-; szári filozófus és író a görög; nyelvű Vallomásokban meg-; tagadta az ókori művészetet; s minden szándék nélkül meg-; alkotta egy új irányú művé-j szét első remekét. \ Állandó háborúskodásbaní élő és békére áhítozó írónakí és bölcselőnek emlékét idéz-! tűk, akiben a Duna vidékének^ első név szerinti íróját és böl-j cselőjét tisztelhetjük. Tanitá-í sóból őrizzük meg a békéi, utáni legőszintébb vágyat! '; Boros Lajos ! TRÓNRA LÉPÉSÉNEK 1800 éves évfordulója szolgáltat alkalmat arra, hogy felidéz­zük a Dunakanyar első, név szerint ismert írójának és bölcselőjének emlékét. Vallomásai valójában ön­magával folytatott elmélkedé­sek, amelyek a lélek önmagá­hoz térésében találják meg az élet bajaiban győzedelmes­kedő erők forrását. A sztoiku­sok azt hirdették, hogy a bol­dogságot nem az élvezetek halmozásával, hanem az eré­nyes élettel, a józansággal és mértékletességgel lehet elérni. A római sztoikusok szerencsé­sebbek, mint a görögök, mert Senecának, Epiktetosnak és Marcus Aureliusnak összefüg­gő egészben maradtak ránk írásai. Marcus Aurelius szinte himnuszszerűen zengi a min- denség nagyszerűségét és cso­dálatos fenségét. Az 1. század­ban élő Epiktetos szerint az ember színész, aki az élet színpadán valamilyen szerepet játszik, számára elérhetetlen rendezői utasítások szerint. Az ember önmagára csak a belső élet magányában lelhet. „Vo­nulj vissza önmagadba!” is­métli el Epiktetos után Mar­cus Aurelius. Csak a késő ró­mai birodalomban jelennek meg az egyéni belső élet di­namikusabb felfogásának első ismérvei. A Vallomások a császár na­ponkénti elmélkedéseit, lelki- ismeretvizsgálatait őrzik szá­A Dunakanyar első írója és bölcselője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents