Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

Szentendre V. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1961. JANUÁR 7, SZOMBAT P EST H IRT AP K U L ONKIADASA Mikor lett várossá Szentendre ? Városunkba látogató ide­geneknek gyakran feltűnik, hogy Szentendre kis lélekszá- ma ellenére, városias jellegű település, emeletes házak, vá­rosiasán beépített utcasorok jellemzőek a központi részre. A legutóbbi népszámálási ada­tok szerint Szentendre hazánk egyik legkisebb városi jellegű települése, jelenleg mintegy 10 000 lakossal. A városi cím nem mai ke­letű, több mint négyszáz év­vel ezelőtt nyerte el Szentend­re a büszke városi címet. Hazánk legrégibb mai ér­telemben vett városlakó né­pének, a rómaiaknak uralma alatt Szentendrén ugyan vá­rosias jellegű település ala­kult ki, a római jog szerint azonban a katonai tábor és a hozzátartozó polgári település nem nyerte el a városi címet. A magyar honfoglalás után az Árpádok korában Szent­endre csak falusias település maradt. Első említése 1146- ból maradt ránk. A középko­ri oklevelek többször megem­lékeznek Szentendre faluról, illetve Szentendref alvóról. Utoljára 1539-ben szerepel mint falu az oklevelekben, mikor is Zápolya János király Szentendre falu bíráit egy bizonyos panasz kivizsgálásá­ra rendeli. Ez az időpont úgy látszik, a település életében jelentős lehetett, 1540-ben Ferdinánd, az ellenkirály pél­dául itt adja ki egyik rende­letét is. A belső pártharcok következtében a két uralkodó között — Habsburg Ferdinánd és Zápolya János — megosz­tott ország Zavaros időket élt át, hiszen az igazi ellenség, a török, már az ország főváro­sát, Budát fenyegette. Ebben a zavaros helyzetben az egyik félnek tett szolgálatáért nyer­hette el Szentendre a városi címet. Hogy melyik király — Ferdinánd, vagy János — jutalmazta meg a település la­kóit, nem tudhatjuk. Az idő­pontra is csak következtetni tudunk, 1539-ben ugyanis, mint említettük, Szentendre még falu volt, egy 1562-ből származó török összeírás vi­szont már városnak említi. Egy 1539 és 1541 (ekkor fog­lalta el Budát és vele együtt valószínűleg Szentendrét is a török) közötti időben nyerte el Szentendre a városi rangot. Ekkor Vehették fallal körül a települést, hiszen a zavaros idők feltétlenül megkövetelték a biztonságot nyújtó városfal építését. Ennek a falnak a ma­radványait sikerült a közel­múltban a városháza környé­kén megtalálni. Az újdonsült város nem so­káig örülhetett a városi cím­mel kijáró kiváltságoknak, rö­videsen török uralom alá került, s a pusztulás lett úrrá falai között. A török háborúk utáni szerb betelepüléskor megtartotta városi címét, a város ügyeit magisztrátus in­tézte, melynek élén négy prae­tor — elöljáró — állt. 1872- ben az új közigazgatási tör­vény alapján rendezett taná­csú várossá alakult s felszaba­dulás után pedig a tanácsi tör­vény járási jogú várossá emelte Szentendrét. Mint látjuk, Szentendre vá­rosi rangja hosszú múltra tekinthet vissza s hogy ez a rang ne csak cím legyen, a vá­ros mai fejlesztése igyekszik pótolni az elmaradásokat, az utcák kövezése, a vízhálózat és a világítás bővítése, a lakóhá­zak tatarozása stb. mind-mind az igazi várossá fejlődést szol­gálja. Soproni Sándor Ünnepnapjaink Nem öltözik prémes kacagányba Ünnepein ez a hatalom. Nem helyez el angyalos, nagy címert Alázatos, szolga falakon. Nem engedi magát vak mámornak, Amit követ másnap macskajaj. Nem csöng már este táján, szemébe, Csapzottan az olajfényü haj. Séta inkább, csöndes számbavétel: Mennyi épült? Csak csodálkozik S másnap reggel — ahol abbahagyta — Dolgozik egy új ünnepnapig. Darázs Endre Egymillió forint hány kiló — mondták tréfásan, de meg­könnyebbülten a Bercsényi ut­ca 4. számú ház lakói, amikor a tűzoltók már a padláson, s a tetőn dolgoztak s az udvar kö­zepén ácsorgó lakók megálla­pították, hogy kéményük már nem önti a tüzes szikrát. Vjév estéjén a hátborzonga­tóan ismerős vészes sivítással száguldott keresztül a Fő téren Czikora Miki vezetésével a pi­ros gépkocsi, amely a mozi melletti utca elején állapodott meg. Az emelet egyik lakója — döbbent rá, hogy hatalmas füst terjeng a ház belsejében s a lakás falai is forrók. A kémény ontotta a tüzes terjedt már. A forgalom emelkedésének másik ténye­zője, hogy bobunk és raktá­runk lényegesen tágasabb az eddigieknél. Azt természetesen nem tudja megmondani Miló Fe­renc, de országunk egyetlen statisztikusa sem, hogy ez az egymillió forint többlet, amely Szentendre egyetlen boltjában mutatkozik az eladott élelmi­szerek mennyiségének muta­tójaként, hány kilogramm hí­zást és gyarapodást eredmé­nyezett a fogyasztók körében? Ezért a pénzért rengeteg élel­miszert lehet kapni és az en­nivalók — tanúk rá az összes háziasszonyok — maradékta­lanul elfogytak. A kimagasló eredményben nagy részük van a Népbolt lelkes dolgozóinak, akik a legnagyobb forgalom és torló­dás idején sem vesztik el tü­relmüket és a vevőknek min­dig jóleső mosolyukat. Mert nemcsak az a lényeges, hogy a vevőt kiszolgálják, hanem az is, hogy milyen kedvvel teszik azt. Ezen a furfangos számtani talányon gondolkoztunk, ami­kor a főtéri Ncpbolt vezetője­nek, Miló Ferencnek a beszá­molóját hallgattuk az 1960. évi forgalomról. Kereken egy­millió forinttal emelkedett a bolt forgalma 1959. évhez vi­szonyítva. A terv teljesítése 108 százalékos, ami számok­ban kifejezve azt jelenti, hogy az öt és félmilliós tervvel szemben hatmillió volt az üz­let 1960. évi forgalma. — Tervünk túlteljesítése azt bizonyítja — mondja Miló Ferenc —, hogy áruellátá­sunkban nem volt komoly fennakadás. Mindenki előtt világos: ha nem kaptunk volna bőven árut az elmúlt esztendőben, természetesen nem tudtunk volna teljesí­teni, Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy nem fordult elő néha bizonyos hiány, ez azonban semmiképpen sem befolyásolta a lakosság szük­ségleteinek ellátását. — Vásárlóink eleinte ide­genkedtek az önkiszolgáló rendszertől, amit boltunk megnyitásakor a nyár folya­mán vezettünk be, de el­mondhatom, hogy a vevők megszokták és minden jel szerint meg is kedvelték a kereskedelemnek ezt az új formáját, ami nemcsak ná­lunk, hanem országszerte el­hogy nyakig merül a tél örö­meibe. — Igaza van, öcsém, olyan harsány téli örömben volt ré­szem valamelyik nap, amihez 'í-t képest a téli olimpia fanyar kecmergés csak. A téli öröm • ott kezdődött, ahol a tűzhelyek , kezdeni szokták: füstöléssel. • Én nem vagyok ellensége sem a dohányfüstnek, sem az iz­gatott mozdonyok prüsszögte- tő füstjének, de nem kedve­lem a kínlódó szén szagát, amely kiszivárog a hanyagul összeillesztett vaslapok eresz­tékein és egyenesen az agyba nyomul. Ilyenkor az ember nem éppen jókedvűen, de ki- kotorja a tüzet, pecsenyére : égeti a tenyerét, míg az át- : forrósodott csövet kiráncigál- ■ ja a falból, képen önti ön- : magát langyos korommal, to- i rabbá egy jó fél veder me- ; szes malterral. ami a rángatás ! kova,,r—>'■>ben veti búcsúi a faltól, a csövei kitaszítja a szikrát és hirtelenjében a pad- láskucsot sem tudták előterem­teni. Azonnal értesítették a tűzoltókat, akik gyors és jó munkát végeztek, így aztán el­kerülték a tetőtüzet, megma­radt a figyelmeztető tanulság is: egy hatlakásos emeletes nagy háznak — ha már nincs házfelügyelője —, kevés egy padláskulcs. Ettől a kis ijedtségtől elte­kintve, mosolygó, csendes ké­pet mutatott as újévi vasár­napon városunk. Szentendre átlépte az új év Iküszöbét s a város szép volt, mosolygó és ünnepélyesen csendes. Részeg kurjongatás nem rontotta az újévi hangulatot. A tisztaság - fél egészség ... tartja a közmondás és tudjuk is mindnyájan. Ennek ellenére otthonunkból kilépve,, elfelejt­jük az aranyigazságot, s sok­szor az utcát szemétdombnak nézzük. Elszomorító a téli ut­ca. ha nem csillogó hó, hanem szürke latyak borítja, de még csúfabb, ha a sár egy­hangúságát különböző erede­tű szemét tarkítja. Egy héttel ezelőtt a vasút­állomás környékén járva, szem- és fültanúja voltunk, amikor egy középkorú férfiú arról tartott igen szórakozta­tó előadást, hogy a nemrég felszerelt hulladékgyűjtő tar­tály csak arra jó, hogy lesze­reljék. összetörjék, a szemét pedig a földre való. Egy hét után jóslata valóban betel­jesült: két ilyen tartályt már tönkretettek, az egyiket ösz- szetörve, a másikat leszerelve találtuk. Ugyanakkor a piacon amatőr erőmfivész tevé- kenykedhetett: két elárusító­asztal lapja lábairól leszedve, a földön hevert. Vajha ilyen bámulatos erőt másra hasz­nálnának! Naponként talál­kozunk letört utcatáblával, felszedett csatornaráccsal, a tevékeny emberi elme bizony­ságául. Ennél sokkal közna­pibb eset, de nem kevésbé kellemetlen, ha a gyanútlan járókelőt egy-egy kapualjból szennyes vízzel nyakonöntik, ha gallérjába port ráznak, ha a szemetet az utcára, patak­partra öntik. Elismerjük, hogy ezek nemcsak Szentendrére jellemző esetek, de semmikép­pen nem menthető az, aki nem hajlandó régi, rossz szo­kását levetkőzni. Ma a város minden sűrűn lakott helyén rendszeres szemétfuvarozás fo­lyik, kijelölt szemétlerakóhe­lyek, az utcákon szeméttartá­lyok, figyelmeztető táblák vannak. Megteremtettük te­hát a tisztaság feltételeit, most már csak vigyázni kellene rá. Vizslakölykök fürdés után. (Légrádi-felvétel) HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL konyhaajtót egy fél négyzet­méter ablaküveggel egyetem­ben, s amikor a kormot egy piszkafával kitolja, a csőből, összehorpad a bádog és gőz­kalapáccsal sem lehet visz- szatenni a kéménylyukba. Ek­kor a téli örömöktől repeső ember a szomszédért kiált, aki abbahagyja a disznóól-ta­karítást és készségesen bo­csátja rendelkezésre segítő­kész szakértelmét. Egyesült erővel azután palacsintává la­pítják a csövet, a falról leve­rik a vakolatot akkora dara­bon, mint a tanácsháza hom­lokzata, a kormot beletapos­sák a padlóba, soha fel nem súrolható módon, a tűzhely lapja kettéreped a szomszéd alatt (mert nem számol a le­mez vékonyságával és a saját százhúsz kilójának fizikai ösz- szefüggésével), aki a nagy erőlködés alatt fejével át­üti a menni'»retet s úgy kell riss»»»'hálni a vallásról ci­póra dagadt fejjel. Erre a konyhaszekrény, a hokedlik, az asztalra készített tiszta edény és friss kenyér méltán elmerülnek a korom-ködben, mint kisvárosi tornyok a szív- szomoritó őszi alkonyatban s a falat meg a mennyezetét si­kerül kitámasztani a sebtiben kivágott, fiatal akácfákkal, a tűzhely újra áll, akár a Sión, hegye hajdanta. íj Csak most már füst mellett íj tüzet is okád, miként anyai íj nagyatyja, az Etna vulkán ‘íj Olaszhonban. Mit részletez- íj zem? A csóka bele fialt a ké- íj menybe, s akkora fészket du-íj gaszolt bele, hogy utászokat íj kellett kivezényelni a szétrob- íj hántásához. Azóta egy sátor-íj ban lakom a kert végében és íj irigyen szemlélem a szom- £ szed disznóját, amely kényei- íj mes. füstmentes ólban ügy íj merül el a langyos sárban, % mint én a téli örömökben. £ — őszinte részvétem. Ba-íj logh bácsi, s miben lehetek íj segítségére? íj — Hozzon egy jó fejszét a í, vasbnltból. hony szétverhes- ^ sem azt, ami még épségben £ rv'"-'”1 • »bből az átkozott tűz-í helyből. — MEGINDUL január 19-én, csütörtökön este hat órai kez­dettel a tartalékos tisztek szentendrei és leányfalui cso­portjának szakmai tovább­képzése a helyőrségi klub épü­letében. A tagozat vezetősége felkéri a szentendrei és leány­falui tartalékos tiszteket, hogy a foglalkozáson pontosan je­lenjenek meg. — A FELSZABADULÁS évében, 1945-ben született fiatalok ünnepélyes személy­azonossági igazolvány kiosztó gyűlései január 12-én megkez­dődnek. Az ünnepi gyűléseket a KISZ járási bizottsága és a járási rendőrkapitányság szer­vezi és rendezi a helyi KISZ- fiatalok segítségével. Pomá- zon, Budakalászon és Szent­endrén az ünnepségek színvo­nalát kulturális csoportok sze­replésével emelik. — AZ IFJÚSÁG a szocializ­musért próba roozjcJom szer­vezése január elsejével meg­kezdődött valamennyi szer­vezetben. A mozgalom új formája a második ötéves terv időszakára szól és évenkénti értékelés alapján a résztvevők jelvényeket kapnak. — MINDAZOK a fiatalok, akik az idén vagy az elmúlt három évben érettségiztek, és sikeres vizsgát tettek, jelent­kezhetnek fegyvernemi tiszt­képző iskolára. Bővebb fel­világosítást a honvéd kiegé­szítő parancsnokság ad. — MÉG EBBEN az évben elkészül 360 000 forint költ­séggel Pomáz, Budakalász, Leányfalu és Tahitótfalu álta­lános községrendezési terve. A most készülő tervek költsé­geinek felét állami hitelből fedezik és a tervek a Duna­kanyar regionális terve alap­ján készülnek. — A KISZ-szervezetek fi­gyelmébe ajánljuk! Január 31-én megkezdődnek az 1941- ben született férfiak katonai összeírásai az egész járás te­rületén. Az összeírásra Szent­endrén a helyőrségi klubban alakított bizottság előtt kell megjelenni. Fontos a pontos, fegyelmezett és józan megjele­nés. — A VÁROS ügyeletes or­vosa január 8-án dr. Ka­tona Gyula körzeti orvos. — A FILMSZÍNHÁZ műso­rán január 5-től 8-ig a Nap­kelte élőit. 9-től 11-ig ..A szul­tán fogságában, a matiné mű­során január 8-án a „Hajsza” című film szerepel. — MEGVÁLASZTOTTÁK új vezetőségüket a közeli na­pokban egyesített Építőipari Ktsz tagjai. A Pest megyei KISZÖV és a helyi szervek képviselői előtt Bogiári Ru­dolf elnökletével a résztvevők meghallgatták Fehér András beszámolóját az 1960. évi eredményekről és az 1961. évi tervekről. A közgyűlés egy­hangú szavazattal Fehér And­rás elvtársat választotta meg az egyesített ktsz vezetőjének. — A JÁRÁS ügyeletes ál­latorvosa január 8-án dr. Kol­lár Pál hőrállatorvos, Pilis- s/.enl kereszt. — A DUNABOGDÁNYI Út­törő Termelőszövetkezet 61 darab hízott marhát adott le az 1960. év folyamán. A le­adott marhák 50 százaléka I. osztályú volt. — A FELVÁSÁRLÁSI szer­vek munkájáról, a termelési szerződéskötések helyzetéről, az adófizetési terv 1960. évi tel­jesítéséről és a lejárt határide­jű határozatok végrehajtásáról tárgyalt tegnap a városi tanács végrehajtó bizottsága. — EREDMÉNYESNEK bi­zonyult a mesterséges megter­mékenyítés a járás területén. 1960. év folyamán a mestersé­ges megtermékenyítés 80 szá­zalékos volt, ami azt jelenti, hogy 100 tehénből 80 vemhe­sült. Kiemelkedő eredményt ért el e téren a dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet, ahol a vemfaesülés 84—36 szá­zalékos volt. Hó és fény. (Kiss István felvétele) Hálás köszönetünket nyilvánít­juk mindazoknak, akik férjem, Zanön.i András temetésén részt vettek, a búcsúztatóknak és az énekkarnak. Özv. Zanóni Andrásné és a gyászoló család Borotvahajvágcs, modern frizurák, figyelmes kiszolgálás a Szolgáltató férfi- es női fodrász részlegeiben (Péter Pál utca 4.) Aerr.v.ve /V*# biatt/ntnmnl üalf/oiftlivt No, ez az év is jól kezdődik! J4aí(om, jSaíoqli Látói. A jól sikerült, vidám szil­veszter részvevői a papírgyár KISZ-kInbjiban. (Dankovits Erzsébet felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents