Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

fhtüáAl "Ífíiá PEST MEGYEI Á HÍRLAP ___________KÜLÖN C EGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDB.ERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1961. JANUAR 29, VASÄRNAP Feladataink a felvásárlás biztosítására A mezőgazdaság teljes szo­cialista átszervezésének biz­tosítani kell dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelkedését. Dolgozó népünk lelkesen veszi ki részét a szo­cializmus felépítéséért foly­tatott hatalmas küzdelemből. Városunk területén ma már elmondhatjuk, hogy az átszervezés 100 száza­lékos, mert a napokban j az egy katasztrális holdon felüli egyénileg dolgozó parasztok is beléptek a tsz-be vagy felajánlották földjüket. A közellátás csak javul, mert a nagyüzemi gazdaságokban már tervszerűen megy a ter­melés, a tsz-eink a tervek el­készítésénél figyelembe vet­ték népgazdaságunk szükség­letét. 1959-ben és 1960-ban a népgazdaság szükséglete me­zőgazdasági termékekből je­lentősen megnőtt. Nagyobbak a belföldi igények és többet is kell exportálni. A város és falu dolgozói­nak élelmiszerigénye is évről évre fokozódik és ezért nagyobb mennyisé­gű élelmiszert kell bizto­sítani a központi készle­tekből. A felvásárló szerveink ve­zetőinék és dolgozóinak min­den lehetőséget meg kell ra­gadni, amelyeket államunk és a fennálló rendelkezések biz­tosítanak. A felvásárlási munkában résztvevő elvtársaknak lát- niok kell, hogy milyen fontos népgazdasági feladattal bízták meg őket. A felvásárlás le­maradása akadályozza nép­gazdaságunk fejlődését, ne­hezíti a lakosság áruellátását és az exportfeladatok megol­dását: Mindezek" á ~ körülmé­nyek aláhúzzák a termelés ter­vezésének, az árutermelés nö­velésének, a felvásárlás ten­nivalóinak jobb előkészítését az 1961. évre. A felvásárló szervek mellett igen nagy feladat hárul a tsz- eink vezetőire. A népgazda­ság igényét az általuk veze­tett nagyüzemi gazdaságnak kell előállítani. Ezért helyes, ha a tsz vezetői a tervezésnél már gon­dolnak a különböző szer­ződéskötésekre és a pénz- gazdálkodásukat már úgy állítják be. Törekedni kell, hogy a jól bevált ter­melési eljárásokat — ahol a feltételek biztosítottak — bevezessék. Biztosíta­ni kell a dolgozók érde­keltségét mindenütt. Javasoljuk, hogy a már ko­rábban kiadott eredményessé­gi prémiumrendszert tudato­sítsuk és minden termelési ágazatban vezessük be. A kalászosok eddig kedve­zően fejlődtek, a nagy fagyok beállta előtt kellően meg­bokrosodtak, tehát a termés biztató. Az állati termékeknél az előfeltétel megvan, a tsz­eink ma már rendelkeznek elegendő alapanyaggal, van elegendő férőhely és abrak- takarmány. Ezért kérjük termelőszö­vetkezeti parasztságunkat, hogy éljenek az adott kedvező lehetőséggel és hizlalja­nak minél több állatot a háztájiban is. Ugyanis az a lehetőség is fennáll, hogy ha a tsz-einkben ta­karmányfelesleg mutatko­zik és a közös állattartás növelésére nem képesek már felhasználni, akkor a háztáji gazdaságok sertés- tenyésztésének a növelé­sére kell azt fordítani. Természetesen csak akkor, ha a háztáji gazdaságok az állam­mal hizlalási szerződést köt­nek. A tsz vezetősége tárgyalja meg azokkal a tagokkal, akik hizlalni akarnak, hogy melyik hizlalási formát válasszák. Le­hetséges ugyanis az a hizlalá­si forma, amelynek a lényege: a tsz megvásárolja a tagok háztáji gazdaságában levő fölösleges süldőket és olyan megállapodást köt, miszerint a hizlaláshoz szükséges takar­mányt a tsz biztosítja és ezt a tagok rendelkezésére bo­csátja, a hizlalásért pedig a tagoknak munkaegységet té­rít. A hízott állat persze a tsz tulajdonát képezi. A másik forma pedig az, amikor a háztáji gazdaságok kötnek az Állatforgalmi Vál­lalattal hizlalási szerződést. Államunk segíti a tsz-t és mindazokat, akik hizlalással foglalkozni kívánnak. Ha nincs elegendő abraktakarmánya annak, aki szerződött, akkor kiegészítő abraktakarnaányban részesülnek mázsánként 215 forintos árban. Az"állam még azt a segítséget is megadja, hogy az Allatforgalmi Válla­laton keresztül anyakocát he­lyez ki a háztáji gazdaságba hitelben. A koca értékét a szaporulatból kell törleszteni. Javasoljuk, hogy ezt az al­kalmat rgadják meg tsz-tag- jaink és biztosítsák, hogy minden háztáji gazdaságban egy koca legyen beállítva. Igen fontos, hogy a hizlalás! időt rövidít­sük le, mert ha 10—11 hó­napig hizlalunk egy má­zsa húst, akkor épp, hogy rá nem fizetünk. Ezért úgy keli takarmányoz- nunk, hogy legalább 7—8 hónap alatt tudjunk elér­ni egymázsás ráhizlalást. Enrtek az a titka, hogy a ta­karmányainkat helyesen állít­juk össze, hogy abban megle­gyen a helyes arány, amely szükséges az állat hizlalásához. A jövőben beinduló takar- mánykészftő üzemünk is ezt a célt szolgálja, amely nagyban elősegíti, hogy a hizlalás és a tenyésztés is tudományos ala­pon történjen. Joó Ágoston, a városi pártbizottság titkára Akarja őket látni táncolni is? Jöjjön el ma este 7 órakor a Ceglédi Hírlap Élőújság rendezvényére a művelődési ház emeleti termébe. Jegyek még korlátozott számban kaphatók a művelődési házban. Megtartották az MHS járási küldöttértekezletét A Magyar Honvédelmi Sport Szövetség megtartotta a járá­si vezetőségválasztó küldött- értekezletét. A járásban levő össze« alapszervezetek kép­viselői jelen voltak. Az el­nökségben helyet foglalt Ko­réra Mihály ezredes elvtárs, a megyei MHS elnöke, Nagy Ida elvtársnő, a Pest megyei pártbizottság munkatársa. Erős János elvtárs. a járási pártbizottság tagja. Abuczky Sándor főhadnagy elvtárs, a helyi honvédség képviselő­je, Szabó Ferenc elvtárs, a járási tanács képviselője, Ha­lasi István elvtárs. a városi tanács és a kiegészítő pa­rancsnokság képviselői. A na­pirendi pontok elfogadása után következett Oláh Deme­ter elvtárs, a járási MHS el­nökének a beszámolója. A beszámoló részletesen foglalkozott az MHS-nek 2 év alatt, az elmúlt vezetőségvá­lasztás óta végzett munkájá­val a járásban, alapszerveze­tenként. A beszámoló ki­emelte, hogy két év alatt a politikai és kiképzési mun­ka. valamint a sportmunka területén milyen eredmé­nyek és hiányosságok voltak, a járási vezetőség és az eaves alapszervezetek munkájá­ban. A beszámoló végén kö­szönetét mondott a városi és járási pártbizottság é« a he­lyi honvédség, kiegészítő pa­rancsnokság eddigi támoga­tásáért és segítségéért. A beszámolóhoz igen so­kan hozzászóltak. Korem Mi­hály elvtáns, a megyei MHS- elnök hozzászólása, nagyban hozzásegítette a megválasz­tandó új vezetőséget a mun­ka eredményes megszervezé­séhez és irányt mutatott a jövőben folytatandó honvé­delmi politikánkhoz. A kül­döttértekezlet megválasztot­ta az új járási elnökséget és a megyei értekezletre a kül­dötteket. A küldöttértekezlet járási elnöknek egyhangúlag ismét Oláh Demeter elvtársat választotta meg. A szocialista brigádok szerepe a termelésben A Május 1 Ruhagyárban igen nagy jelentőségű meg­beszélésre jött össze a 48. sza­lag 15 dolgozója a szakszer­vezeti irodában. Napirendi pont egy volt: megalakítani az ötödik szocialista címért küzdő egységet. A brigádot a 15 dolgozó saját elhatározásá­ból hozta létre, hogy a ter­melés növekedését minél job­ban elősegítsék. Az elmúlt év­ben a gyárban négy szocia­lista brigád küzdött „a leg­jobb szocialista munka brigád” cím elnyeréséért. A brigádok múlt évben végzett munkájá­nak a felülbírálása és érté­kelése most folyik. A Május 1 Ruhagyár múlt évben a termelési tervét 101,2 százalékra teljesítette, ennek az eredménynek az elérésében és a munkafegyelem megszi­lárdításában igen nagy szere­pük volt a szocialista munka­brigádoknak. A most újon­nan alakult szocialista brigád­nak a tagjai majdnem mind KISZ-tagok, eddig is kivették részüket a munkából, de a jö­vőben még jobb munkát akarnak végezni. A szocialista brigád tagjai egyhangúlag Tóth Máriát választották meg brigádvezetőnek, a bri­gád tagjai a következők: Vigh Pálné, Sági Gizella, Dobos Mária, Molnár Gézáné, Tuba Kovács Istvánná, Csikós Sán- dorné, Szaksonyi József né, Csendes István, Kántor La- josné. Megkértük Szűcs Lajos elvtársat, a telep vezetőjét: mondja el röviden, hogy az eddigi tapasztalatok alapján mennyire volt érezhető a ter­melésben, hogy működnek a szocialista brigádok az üzem­ben. — A legjobban igazolja te­vékenységüket az, hogy a dolgozók sokkal jobban viszo­nyulnak a munkához, oda- adóbb és lelkiismeretesebb munkát végeznek. A tervet állandóan teljesítik a szalagok és minden szalagon napról napra nagyobb az érdeklődés a szocialista brigádok mun­kája iránt. A pártszervezet és az üzem vezetősége, szakszer­vezeti bizottsága minden tá­mogatást megad ahhoz, hogy a jövőben még több ilyen szo­cialista brigád alakuljon, ezek között még magasabb színvo­nalon alakuljon ki a verseny- szellem. Káposzta, káposzta, hús is lesz benne Az első hideg, a disznóölé­sek szezonja meghozza a sa­vanyú káposztát. Igen sok ab­lakba kikerül a kacskaringós felírás „Savanyú káposzta kapható”. A piacon is árul egy-két savanyító asszony, nagyban pedig az frász piaci zöldségárusító bódéjában mé­rik a téli szezon alig nél­külözhető áruját: a savanyú káposztát. Sorbaállnak az emberek. Egyik két kilót kér, a másik egyet, de nem ritka az sem, hogy valaki erősebben bele­nyúl és nyolc kiló savanyú káposztába kapaszkodik. — Akik keveset visznek, az egykilós vevők, azok holt­biztos, hogy székelygulyást főznek, a kétkilósdk úgy ké­szítik a töltött káposztát, hogy ne csak ebédre, hanem vacsorára is jusson. De aki nyolc kilót kér és előrebo­csátja, hogy legyen benne két szép fej, az biztos, hogy disz­nótorra készül — így tájé­koztat Farkas Jánosné, a részleg vezetője. Közben gyorsan jár a keze. Frissen méri a káposztát. Azt cso­dálom, hogy ebben a csí­pős időben nem fagynak meg az ujjai. Csendesedik a forgalom. Marad egy kis idő a beszél­getésre. Farfcasné elmondja, hogy az fms% tartósító üze­me nemrégen rendezkedett be a káposztasavanyításra. Bizonyosan rövidesen követ­ni fogja ezt az uborka, pap­rika, kis dinnye és zöld pa­radicsom tartósítása. Két­száz mázsa válogatott káposz­tát vásároltak a MÉK-től savanyítás céljára. Huszon­öt-harminc hordóban, 20—22 fokos melegben savanyítják a káposztát a mindenkori igényeknek megfelelő meny- nyiségben. Az egész terme­lést két bolt értékesíti. Az egyik a piaci bódé, a másik pedig a mintabolt. Valamikor a savanyú ká­poszta ára igen ingadozó és szeszélyes volt. A hiba kü­lönösen az volt, hogy sosem lefelé, haném mindig felfelé ingadozott. Bizony az sem tartozott a ritkaságok közé, amikor egy kiló savanyú ká­posztáért 6—7 forintot kellett fizetni. Megkérdezem Farkasnét, mennyibe kerül a káposzta kilója? — Három forint, húsz fillér! — mondja, miközben szor­galmasan méri a jókora fe­jet. — Eredetileg négy forint­tal kezdtük, de az csak egy piacon volt. A kalkuláció megállapította, hogy a törvé­nyes haszonkulcs betartásá­val 3,20-ért is adhatjuk, már a következő piacon le is szállítottuk a négyforintos árat. Rik Mt&jmmm & mm i Mmmsj mmun trnimmnk ’w/M# rmmm m? Inmmm tu £VM&Íím$ HffüM«*« : Sífifc: ,■> :»>»>■>!■ , *{■.* l'Wmt . mmmmi ÓH () .* • : „tWaíkftm A . mm*s s . . , íjf*í,* twt mmt r msem rm < mmn mmíw mm mi &,> Aty&lQiuá fueimiáétU. Cyt ttmtt’áwsd, * attmÁrm t xíwifoí? nőm ♦ Ülésezett a JTST agit.-prop. bizottsága A, Járási Testnevelési Sport­tanács agitációs és propagan­da bizottsága a napokban a JTST helyiségében gyűlést tartott a járás agit.-prop. fe­lelősei részére. A gyűlésen a járási KISZ- bizottság részéről Zakar Já­nos elvtárs, a TST részéről Öcsai Attila, az agitációs és propaganda bizottság elnöke és Magyar László titkár je­lent meg a sportkörök kül­döttein kívül. A gyűlést Magyar László nyitotta meg, majd Ócsai At­tila emelkedett szólásra. Be­számolt az agit.-prop. bizott­ság 1960-ban végzett munká­járól. A második napirendi pontban az 1961. év első ne­gyedévi munkaterve szerepelt. Az előadó, Virágh Ferenc tá­volléte miatt ezt a pontot is Öcsai Attila ismertette, majd röviden beszélt a sportakadé­miáról és ennek feladatáról. Zakar János a vidám, téli sportköri esték megszervezé­sében nyújtott ezek után né­hány hasznos tanácsot a je­lenlevő sportköri vezetőknek. A gyűlés utolsó napirendi pontja az új járási agit.-prop. vezetőség megválasztása volt. A lemondott vezetőség elnöke, Öcsai Attila felkérte az öttagú jelölő bizottságot az új veze­tőség kijelölésére. A jelölte­ket a gyűlés részvevői egy­hangúlag elfogadták. Az el­nök és a titkár személyében nem történt változás. A Ceglédi Járási Testneve­lési Sporttanács agitációs és propaganda bizottságának 1961. évi vezetősége: elnök: Öcsai Attila, elnökhelyettes: Tiha­nyi Lajos. A vezetőség állan­dó tagjai: Virágh Ferenc, Andrássy Gyula, Joós Miklós,' Uttassy József, Öcsai Istvánná és Tálas Jánosné. Disznótorból a bíróságra Nagy József vasutas a múlt év december elején Istvánfi Károly sógoránál disznótorban vendégeskedett. A disznótor után erősen ittas állapotban motorkerékpárján csemői la­kására indult. Onnan ugyan­csak motorkerékpáron elin­dult szolgálatba. Ez időben érkezett meg özv. Magyar Simonná autóbuszon Ceglédről Csemőre. Amikor a Lajosmizsei úti és a Feny­vesi dűlő kereszteződésébe ért, Nagy hátulról nagy sebesség­gel nekiütközött, majd el­esett. Nagy tovább akart menni, de a járókelők elfogták. Nem­sokára megjelent a rendőrjár­őr is. Utasította Nagyot, hogy kövesse őt az orvoshoz vér­vételre. Nagy vitába szállt a rendőrrel, nem akart vele menni. Egy száz forintost vett elő, amelyet a rendőrnek akart adni, hogy simítsa el az ügyet. Az ügyészség Nagy ellen vesztegetés és veszélyeztetés bűntette miatt eljárást indí­tott. — A VÁROSI TANÁCS ja­nuár 27-én kibővített vb.-ülé- sen tárgyalta meg az 1960. évi felvásárlási tapasztalatokat, valamint az 1961. évi feladato­kat. A vb-ülésen a felvásárló vállalatok és tsz-ek vezetői is részt vettek. — LUGOSI FERENC Ceg­léd. II. Malomtőszél 13. szám alatti lakos kerékpárján má­sodutasként felnőtt személyt szállított, ezért a szabálysérté­si hatóság szigorúan megbün­tette. — A CSEMÖ1 Rákóczi Ter­melőszövetkezet szerződést kötött az Állatforgalmi Vál­lalattal tíz darab hízómar­hára. 28 anyakocánál most kezdődik a fialás, eddig már 110 kismalac van. — KIVILÁGlTATLAN ke­rékpárral vett részt a közúti forgalomban " Szilágyi Imre, Cegléd, Körösi u. 24. szám alatti lakos. E tettéért 120 fo­rintra büntették. — A TSZ-ELNÖKÖK felvi­lágosító munkájának követ­keztében fokozódó ütemben halad a háztáji gazdaságok sertéshizlalási akció szerző­déskötése. — EZÜSTKALÁSZOS gaz­datanfolyam kezdődött a cse­mői Rákóczi Tsz-ben, amelyen 32 hallgató vesz részt. EGY PILLANATRA Korcsolyaversenyt rendeznek Sőt jégkorongbajnokságot, E felhívás rázta meg most A ceglédi sportvilágot. Hiányzik e felhívásból, Csak így lenne ép s kerek: „Jelentkezők a versenyre Jégpályát is vigyenek!” — O — — NAGY PÁL, • Nyársapát, Összekötő u. 11. szám alatti lakos este kivilágítatlan ke­rékpárral közlekedett, 120 forint pénzbírsággal sújtotta a szabálysértési hatóság. — A VÖRÖS CSILLAG, az Aranymező és a Május 1 ter­melőszövetkezetek egyesítése hamarosan megtörténik. Már megkezdték a leltározást. — A JÁRÁSI KlSZ-bizott- ság végrehajtó bizottsági ülé$t tart 1961. január 31-én, dél­előtt 9 órai kezdettel. Napi­rendi pontok: 1. A titkári is­kola megszervezése és szerve­zeti lebonyolítása. 2. A ko- cséri Űj Élet Tsz és a területi KISZ-szervezetek munkája. 3. Bizottsági ülés anyagának megtárgyalása. Előadó: Gyigor József, járási KISZ-titkár. — A VÖRÖS CSILLAG Ter­melőszövetkezet február 8-án tartja a zárszámadást.

Next

/
Thumbnails
Contents