Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
1961. JANUÁR 4, SZERDA MJT MECiel YKívlaii 5 öl — mill Szinte naponta születnek az iparban széles körben elterjeszthető újítások, találmányok. Sok műszaki szakember panaszolta, hogy ezek közül sokat nem ismer, mert a szak- folyóiratok sem tudnak valamennyivel foglalkozni. Kérték szerkesztőségünket, hogy lapunkban is adjunk közre időnként ismertetéseket új munka- és termelési módszerekről. Ennek a kívánságnak teszünk most eleget új rovatunk elindításával, amely minden hó első szerdáján jelenik meg lapunkban. Kérjük olvasóinkat, írják meg, mit tudtak hasznosítani Írásainkból és saját munkájuk eredményeit, újításaikat, javaslataikat is juttassák el hozzánk. Amennyiben azok széles körben hasznosíthatóak, rovatunkban helyt adunk számukra. HÁROMFÁZISÚ HEGESZTÓTRANSZFORMÁTOR Az egyfázisú hegesztőívhez viszonyítva a háromfázisú hegesztőív alkalmazásával a dolgozó termelékenységét 2—4-szeresére lehet növelni. A 24 V-os vezérlésű kapcsoló segítségével a villamosener- gia-fogyasztás mintegy 30 százalékkal csökkenthető. A cosinus fi 0,7—0,75 értékre, a berendezés hatásfoka 0,9 értékre növelhető. A hálózat minden fázisa egyenlően van leterhelve és azonkívül adott hegesztési feladatok végzésénél különösen fontos jelentőségű lehet, hogy; 1. folyamatos nagy hőhatású háromfázisú ívvel hegesztőnk, 2. mély beégést érhetünk el és ezért gazdaságosabb hőhatással hegesztünk, 3. nagyobb hőteljesítmény- nyel hegesztőnk, 4. kisebb üresjárási feszültség alkalmazható (50 V), 5. a hőhatás helye változtatható adott munkadarabon. Mivel egyszerre két elektródával hegesztünk és mély beégést kapunk, ezért szélesebb és mélyebb hegfürdőt képezünk, mint egyfázisú-ív hegesztésénél. Ez előnyös azért, mert hosszabb idő kell a kihűléshez, így a varratban lévő gázok elpárologhatnak és az anyag kevésbé vetemedik, de ugyanakkor a hegesztőtől nagyobb gyakorlatot is követel függőleges, vagy közel függőleges helyzetű tárgy hegesztésénél, ... A háromfázisú hegesztő- transzform átor és a hozzá szükséges tartozékok hulladékanyagból készíthetők. A hegesztő transzformátor bekapcsolása K—917-es kapcsoló segítségével történik. A kapcsoló behúzótekercsét 380/24 V-os 100 VA-os segéd- transzformátorral táplálják. A segédtranszformátor sekunder áramkörét a kétpólusú elektródafogó nyelében elhelyezett kapcsoló segítségével nyitjuk, vagy zárjuk. Ha zárjuk a segédtranszformátor secunder áramkörét, a behúzótekercs működteti a kapcsolót és a biztosítékon keresztül a hegesztőtranszformátort üzembe hozzuk. A hegesztőtranszformátor sekunder oldalán mágnes- sönt segítségével szabályozni lehet az áramerősséget, amelyet a kétfázisú elektródafogó nyelében elhelyezett vezetőlapokra forrasztunk. A vezetőlap az egymás mellett elhelyezett elktródákkal szorítókar segítségével érintkezik. Amikor az elektródákat a hegesztendő tárggyal megfelelő közelségbe visszük, a hegesztőtranszformátor bekapcsolása után mindegyik elektróda és a tárgy, valamint a két elektróda között külön-külön villamos ív keletkezik. így lényegében három egymással' összeérő egyfázisú hegesztőív keletkezik. Az elektródák tartása a hernyóval azonos, vagy keresztirányú lehet a feladat és a hegesztendő tárgy természetétől függően. A hegesztéshez az iparban elterjedt elektróda-fajták mindenféle módosítás nélkül alkalmazhatók, csupán 2—3 helyen kell összekötni a vékony fémszállal azokat, hogy hegesztéskor az ívek, vagy a hő hatására ne távolodjanak el egymástól a szükségesnél nagyobb mértékben. A két elektróda és a hegesztendő tárgy között az ívet az elektródák eltávolításával megszüntethetjük úgy, hogy az egész hegesztőtranszformátort lekapcsoljuk a hálózatról. Nagy gondot fordítottak a javaslat kidolgozásánál arra, hogy a berendezéssel balesetmentesen lehessen dolgozni. Ezért az áramütéstől való védelmet az indokoltnál nagyobb szigeteléssel és megfelelő szerkezeti megoldásokkal biztosították. (Az újítás adatai és dokumentumai megszerezhetők: Farkas Istvántól, Bánhegyi Dezsőtől — Borsodi Szénbányászati Tröszt —, valamint az Országos Találmányi hivataltól.) H. B. L. Öt év alatt 1500 holdra növekszik a barackosok területe a Buda vidék legnagyobb haracktermeiő gazdaságában A főváros tőszomszédságában, a budai hegyek lankáinak több mint 8000 holdján gazdálkodik a Törökbálinti Állami Gazdaság, övé a környék legnagyobb gyümölcsöset ••kereken ÜQft,.. .hőid,.. „apai a 40 holdnyi körtés és a 60 holdnyi mandulás kivételével csupa őszibarack. Zömmel fiatal telepítés. Tavaly 150 holdról szedtek termést, s a tervezett 40 vagon helyett 60 vagon kiváló minőségű őszibarackot adtak át a kereskedelemnek. A múlt évben 200 hold új barackost ültettek, s a — tervek szerint — a következő öt év alatt 1500 holdra növelik őszibaracktermő területeiket. Az évről évre korszerűsödő gazdaság elsősorban a gyümölcstermesztési szakmunkáKönnyű, szilárd tégla — szénporhamuból Majdnem hat éve vitatott kérdés tisztázásához járultak hozzá a Budapesti Műszaki Egyetem kutatói. A hőerőművekben a rendkívül nagy mennyiségben keletkező szénporhamu tárolása igen nagy gondot okoz. A finom pernyét a szél nagy távolságra viszi szét. a csapadék pedig kénvegyületeket old ki belőle, amelyek terméketlenné tehetik a talajt. Már évek óta keresnek olyan eljárásokat, amelyek nemcsak a pernyének ezt a káros hatását küszöbölik ki, hanem nyersanyagként értékesítik Is a szénporhamut. Például keverték betonhoz kavics és homok helyett, de az eredmény nem volt teljesen kielégítő. A kérdés a múlt év elején a Budapesti Műszála Egyetem kémiai technológiai tanszékére került. A tanszék kutatói megvizsgálták a pécsi, a komlói, a Mátra vidéki, az ajkai, a tatabányai, a csepeli és a borsodi erőművek szénporhamuját és megállapították: a legelőnyösebb megoldás, ha a pernyét agyaggal keverve, kerámiai úton kaviccsá, vagy téglává égetik ki. Az így elkészített kaviccsal ugyanis kitűnő hőszigetelésű, szilárd beton készíthető, a pernyéből égetett tégla pedig olcsóbb, kifogástalan szilárd, sőt még könnyebb is, mint az általánosan használt téglafajták. Mindezt bizonyították az Építéstudományi Intézet, illetve az Építőanyagipari Közoonti Kutatóintézet kísérletei is. A bányák közelében levő erőművek pernyéje pedig vízzel keverve jól felhasználható homok helyett a tárolók eltömésére. Ezzel a szénporharpu egy részének elhelyezése is megoldódik, s ugyanakkor jelentős megtakarítás érhető el a szállítási költségekben. Ez az eljárás a Tatabányai Tröszt bányaüzemében az utóbbi időben a gyakorlatban is jól bevált (MTI) sok képzésére törekszik. Már 1959-ben megszervezték az első szakmunkásképző iskolát, s az idén újabb évfolyam indult, kihelyezett technikumi osztályként. A két évfolyamon .több mint félszáz fiatal szakmunkást — 14—18 éves fiúkat, lányokat — képeznek ki három év alatt. Lőrincz Miklós, a gazdaság igazgatója, kiterjedt kísérleteket folytat már hosszabb idő óta az őszibarackfák nagyüzemi metszésmódjának kialakítására. A tapasztalatok szerint ugyanis fajtánként más és más metszést igényel az őszibarack. A kísérleti eredmények gyakorlati alkalmazásával érték el, hogy 1960-ban másfélszeresére teljesítették termelési tervüket. A gazdaság őszibarackfái általában 300—500 forint értékű gyümölcsöt adnak évről évre, de szép számmal vannak 600 forintos hozamú fák is, ugyanakkor a kistermelőknél az 50—60 forintos hozam az általános. (MTI) — TERMELŐSZÖVETKEZETI orvosi rendelő-felszerelést kapott jutalmul az inárcsi Március 21 Tsz, a megye legtisztább termelő- szövetkezete címért folyó verseny harmadik helyezettje. Eladta albérlője ruháit — bíróság elé kerül A múlt év augusztusában V. M. tizenhat éves fiút vidéken lakó szülei az egyik megyei nagykereskedelmi vállalat budaörsi üzletébe kereskedelmi tanulónak szerződtették. Szállást Lechreich Pálné kamaraerdői lakásnál találtak számára. V. M. beköltözésével egyidejűleg három hónapra előre kifizette szállásadójának a kialkudott bért. Néhány hét múlva Lechreichné közölte vele, hogy Budapesten élő rokonához költözik. A fiúval összecsomagoltatta az annak tulajdonát képező ágyat és matracot s azt vasúton feladta a Keleti pályaudvarra, majd onnan taxin kivitte az Ecseri úti ócskapiacra és eladta. Az elköltözésből azonban nem lett semmi. Ettől kezdve — ágy hiányában — a fiú a földön aludt. Más alkalommal V. M. számára vidéken élő szüleitől terjedelmes csomag érkezett. Az asszony a csomagot átvette a postástól, azt azonban nem adta át albérlőjének, hanem az abban levő ruhaneműt értékesítette. Mikor a szülőknek gyanús lett az ügy. az asszonyon követelték az eltűnt ruhákat és egyéb holmikat. Lechreichné azonban megfenyegette őket, hogy — mint mondotta — a tanáccsal kivizsgáltatja, milyen jogcímen van a fiú falujától távol. A szülők nem ijedtek meg fenyegetéseitől, hanem feljelentették a rendőrségen. A lefolytatott rendőrségi nyomozás megállapította, hogy a szállásadó asszony összesen 2475 forinttal károsította meg albérlőjét. Lechreichné ellen csalás és sikkasztás miatt bűnvádi eljárás indult. KÖSZÖNJÜK valamennyi kedves olvasónknak és levélírónknak mindazt a sok üdvözletét, újévi jókívánságot, melyet a szerkesztőségnek és „Az Olvasók Fóruma” című rovatnak küldtek. Javaslat Rendszeresen járok a gyöm- rői moziba. Észrevételem az, hogy bár a moziteremnek a földszinten három ajtaja van, az előadások megkezdésekor csak egyet nyitnak ki, itt kezelik a jegyeket. El lehet képzelni, milyen tumultus van, amikor egyszerre 200—250 ember tódul befelé a keskeny ajtón. Nem is olyan régen még nyitva volt valamennyi ajtó és a jegyek osztályozása szerint mehetett be a közönség. Majzik József, Gyömrő. Nefelejts u. 3. Sorszámmal megoldható lenne Rossz sorsom orvoshoz kényszerűéit, megbetegedtem. Lakóhelyem, Veresegyház nagyközség, de mindössze egyetlen orvosa van. Ennélfogva várószobája mindig zsúfolt. Hogy aztán ki jut be előbb, az szemfü- lesség kérdése. Aki beteg, jobban szeret ülve várakozni, olvasgatni, így jobban telik az idő. De ez nálunk nem lehetséges, valamennyien ott tolongunk a rendelő ajtaja előtt. Az ajtóra kifüggesztett sorszám nyu- godtabbá tenné a várakozást, elejét venné a vitáknak. Akinél a soronkívüliség indokolt, ott úgyis az emberiesség szabályai érvényesülnek. Javaslatom egyébként nemcsak Veresegyház- nak szól, hanem más községeknek is, ahol hasonló a helyzet. Egy beteg Nyugdíjkérelem 1921-ben kezdtem munkásként a MÁV-nál dolgozni. 1937-ben nyugdíjaztak. A Nekem is panaszom van A napokban olvastam ebben a rovatban egy panaszt arról, hogy a posta későn kézbesíti a leveleket. Hasonló észrevételem van nekem is. Ráckevén lakom, körülbelül 500 méterre a postahivataltól. A napokban betértem oda, hogy lottónyereményem felvegyem. Érdeklődtem, nincs-e számomra más demény. külVolt, méghozzá egy ajánlott levél, amely kerek tíz napja hevert a hivatalban. Aláírás nélkül átadták. A hivatal- vezető panaszomra azzal védekezett, nagyon sok volt a dolguk nem értek rá kézbesíteni. Hangsúlyozom, a posta szomszédságában lakom. Czunyi Gábor Ráckeve,' Gábor Áron u. 4. Keli-e 1ízelnem ? Diósdon, a belterületen lakom, 600 négyszögöl telkem van a ház mögött. Miért kell fizetnem évi 75 forint hegyközségi adót? Varga Lászlóné Diósd ★ Olvasónk téved, mert ilyen című adó nem létezik. Valószínűleg a községfejlesztési hozzájárulásról lehet szó, amelynek összege 50 forinttól 200 forintig terjedhet s amelynek fizetése, ha a községben ingatlana van — kötelező. Ennek mértékét a fenti kereten belül a helyi tanács határozza meg. Udvarias kiszolgálás Azt hiszem, sokunk jogos panaszát tolmácsolom, amikor e sorokat írom. Szentendrén, a Cipészipari Ktsz- ről van szó. ahol hónapokia tart a cipő megjavítása. Szeptember 15-én adtam be eau vár körömcipőt, amely december 12-én még mindig nem készült el. Természetesen nem a legudvariasabban kérdeztem, miért nincs méa kész, hiszen három hónap?«. náluk van. Kijelentettem, ebből újságcikk lesz! Az átvevő nyeglén kijelentette: „Azzal nem lesz kész előbb a cipője!" Másnap elmentem a cipőmért, hogy el- vigyem máshova megcsináltatni, s mit aondolnak mi történt? A cipő készen várt! Miért nem tudták ezt megtenni előbb? Tudomásom szerint azért van a ktsz. hogy a dolgozók szolgálatában álljon. Ha valamilyen oknál fogva csak hosszú határidőre vállalnak javítást. akkor ezt előre közöljék a rendelővel. Gervai Józsefné, Szentendre, Vörös h ad sereg útja 30. következő évben ismét munkába álltam és dolgoztam 1960-ig. Ez idő alatt 1954-ben volt háromnapos megszakításom, amikor egyik vállalattól a másikhoz mentem. Emiatt nyugdíjamat a MÁV, 30 százalékos csökkentéssel számfejti. Kérek felvilágosítást, jogos-e ez az eljárás? Szászi József Aszód, Hunyadi u. 31 Kedves olvasónknak a kért felvilágosítást nem tudjuk megadni, mert a közölt adatok hiányosak. Leghelyesebb, ha kérelmével akár személyesen, akár levélben az ügyre vonatkozó valamennyi okmánnyal együtt közvetlenül a MÁV panaszirodájához (Budapest, VI., Népköztársaság u. 72.) fordul. Még mindig koppon Az „Olvasók fóruma” című rovatban 1960 októberében megjelent egy cikk, melyben a vecsésiek nevében a fedett autóbusz-várócsarnokot hiányoltuk. Azóta három hónap telt el, és illetékesektől még csak választ sem kaptunk, építenek-e ilyet és mikor, ha pedig nem, miért? Választ vár Szalontai Attila Vecsés Még egyszer a vecsési ivóvízről Nem mint illetékes, de mint az ügyet jól ismerő, szeretnék válaszolni Tóth József Vecsés, Nap u. 10. szám alatti lakos panaszára, mely a Pest megyei Hírlapban 1960. december 28- án jelent meg. A vízügyi szervező bizottság tagjai valóban házról házra járva szólították fel a lakosságot, lépjen be a megalakuló vízügyi társulat soraiba. Elmondtuk a feltételeket (amely különben többször is megjelent a Monor és Vidéke mellékletben). Közölték azt, hogy a belépők 10 havi részletben fizethetik be a 2000 forintos hozzájárulást. Ha a község 52 százaléka a belépési nyilatkozatot aláírja, akkor a község valamennyi ingatlantulajdonosát kötelezik a fizetésre. Aki belép a társulat soraiba, az összegre OTP-kö!csönt kaphat. Még azt szeretném elmondani, hogy Tóth József nem írta alá a belépési nyilatkozatot, bár a fentiekről tudomása volt, mert én magam mondtam el neki, a Nap utca szervezője voltam. Oka sem a meglepődésre, sem panaszra nem lehet, annál is inkább, mert a társulat igazgatósága a belépés határidejét november 30-ig meghosz- szabbította. Vereckei Valéria Vecsés, Zrínyi u. 3. — Te, mi az ott, a Nap vagy a Hold? — Nem tudom, ismeretlen vagyok ezen a tájon ...! /Kultúrál!apof// a kultúrotthonban Négy évvel ezelőtt a Váci Vendéglátóipari Vállalat a dunakeszi kultúrotthonban étterem-cukrászdát létesített. A község lakói örömmel fogadták az új vendéglőt és szorgalmasan látogatták. De jól járt a Váci Vendéglátóipari Vállalat is, mert növekedett a forgalma, a kultúrotthon pedig százalékos részesedést kapott. Mindenki jól járt, csak éppen a vendéglő dolgozói nem. Ugyanis a kultúrház átépítésénél némi hiba történt. Elmulasztottak egy olyan kis szobát építeni, ahol a dolgozók öltözhetnek, tisztálkodhatnak, stb. s az adminisztrációs munkákat is elvégezhetik. A V endéglátóipari Vállalat, hogy ezen segítsen, külön kibérelt egy szobát erre a célra. A kultúrotthon azonban bár a pénzt minden hónapban felveszi, a szobát nem adja át a dolgozóknak. Nagy Lajos, dunakeszi kultúrotthon éttermi vezetője
