Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

1981. JANUAR 29, VASÄRNAP iT^Vfap 9 Mi történik az Atlanti-oceanon, ■> A Santa Maria nevű portugál hajó kalandos útjáról, egy párizsi kormányfői találkozóról és a kongói helyzetről közlünk e héten hírmagyarázatot. Calvao kapitány felkelése E gy hete hasábos tudósítá­sokat olvashatunk a por­tugál Santa Maria nevű hajó útjáról. Ez a nagy tengeri utasszállító gőzös két okból is felhívta magára a közvé­lemény figyelmét. Először is az eset kalandos volta miatt. Az történt, hogy a hajó het­ven utasa egy Galvao’ nevű kapitány vezetésével hatalmá­ba kerítette a gőzöst, a tiszte­ket ártalmatlanná tette és más irányt szabott, mint ami az előre meghatározott útvo­nal lett volna. Ez a hetven ember nem kalóz, mint ahogy nyugati reakciós lapok írják, hanem a portugál ellenállási mozgalom egy csoportját al­kotja. A hajót tüstént üldö­zőbe vették a portugál hadi- tengerészet egységei, valamint a portugál kormány felhívá­sára amerikai és angol hadi­hajók. Kutatására indultak, meg is találták, de megtámad­ni mégsem merték, mert ez hatszáz ember életébe került volna. A másik ok, amelyik az el­sőnél sokkal jelentősebb és fontosabb, az, hogy a Santa Maria kalandja felhívta az egész világ figyelmét azokra a hátborzongató állapotokra, amelyek Portugáliában és annak afrikai gyarmatain uralkodnak. Úgy látszik, ez volt Galvao kapitány és az ellenállási mozgalom célja e hajóúttal. Az egész világsajtó foglalkozni kezdett az ügy­gyei, szinte minden ország­ban hosszú cikkek jelentek meg arról, hogy mi is a helyzet Portugáliában. Ez a Spanyolországgal ha­táros állam évtizedekig meg­húzódott a nemzetközi élet hátterében, gyakran hónapokig egyetlen szó sem jelent meg róla az újságokban. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nem lett volna mit írni. íme, most bebizonyosodott az ellenke­zője. Portugáliában három évtizede van hatalmon Sala­zar fasiszta diktátor. Azóta ennek az országnak a népe bilincsekben él; börtönei tömve, a nép nyomorog. A pa­rasztság nagy többségének például talpalatnyi földje sincs, s akinek van, az jobbá­ra faekével műveli. Ahol traktort lát az utazó, az biz­tos, hogy sok ezer holdas ne­mesi vagy egyházi nagybir­tok. Temérdek ember jár rongyosan és cipő nélkül. Olyannyira feltűnő ez az ál­lapot, hogy a kormány el­rendelte: ott, ahol külföldi tu­risták járnak, a parasztoknak tilos mezítláb megjelenniök. Ha ilyen állapotok vannak az anyaországban, elképzelhe­tő, mennyivel rosszabb a gyarmatokon. Angolában, Mozambique-ben' a kizsákmá­nyoláshoz még a faji elnyo­más is kapcsolódik. A portu­gál telepes-nagybirtokosok földjére katonai és rendőri erőkkel hajtják a négereket. A rendőrség járja a falvakat, kihajtja a házakból a föld­nélküli néger parasztokat, s átadja őket a telepeseknek. Ezenkívül féléves közmunká­ra kötelezik a bennszülötte­ket, ami lényegében azonos a rabszolgasággal. Nem rit­kaság, hogy a portugál rend­őrség bosszúból a sztrájkok és a lázongások miatt falva­kat gyújt fel, s a lakókat vagy megöli vagy letartóz­tatja. Galvao kapitány maga jó néhány évvel ezelőtt tagja volt Salazar kormányának, s mint ilyen, Angolába uta­zott. Az itteni állapotok azon­ban annyira felháborították, hogy szembefordult e fasiszta rendszerrel. így csatlakozott ő is az ellenállási mozgalom­hoz. Ennek a mozgalomnak szemmellátható vezetője a dél­amerikai száműzetésben élő Delgado tábornok, aki nem­rég a portugáliai elnökválasz­tásokon a hivatalos jelölt el­lenfele volt, a választás meg­hamisítása miatt kisebbségben maradt, s ekkor a bosszútól félve külföldre távozott. Ha szemügyre vesszük eze­ket a politikusokat, láthatjuk, hogy nem a baloldalhoz tar­toznak. Polgári emberek, el­lenfelei a fasizmusnak, s úgy vélik, hogy ez a terror sokáig nem tartható. Minden bi­zonnyal olyan polgári államot szeretnének hazájukból fa­ragni, amely ezeket az ember­telen módszereket felszámol­ja. Jegyezzük meg ezzel kap­csolatban, hogy Portugáliában van egy ellenállási mozgalom, amely még nehezebb körül­mények között harcol, amelyet o Salazar-fasizmus sokkal ke­gyetlenebb eszközökkel igyek­szik elnyomni — ezt a kom­munista párt vezeti. Találkozás Párizsban E gy idő óta a nemzetközi fi. gyelem elterelődött Nyu- gat-Európáról. Kongó, Laosz, Gatin-Amerika s az Egyesült Államok eseményei túlharsog­ták öreg földrészünkről ér­kező híreket. Most azonban úgy látszik, kezd megeleve­nedni a nyugat-európai dip­lomáciai élet is. Az új ame­rikai elnök hivatalba lépése különböző problémákat vet fel, amelyeket élénken tár­gyalnak nemcsak a diploma­ták, hanem a nyugati kor­mányfők is. Jórészt ennek tulajdonítható, hogy nyugat­európai kis csúcstalálkozók indulnak. Tegnap négyszem­közti beszélgetés kezdődött Macmillan angol miniszter- elnök és De Gaulle francia elnök között. Hamarosan tár­gyalni fog Adenauer is an­gol és francia kollégájával. Mindegyiket nyomja vala­milyen gond. Macmillan meg szeretné őrizni a második he­lyet s bizonyos kezdeménye­ző jogot a nyugati világban, De Gaulle a francia nagyha­talmi fényt szeretné erősíte­ni, s végre elismert tagjává lenni az úgynevezett atom­klubnak, vagyis belépni az atomfegyverrel rendelkező ha­talmak sorába. Adenauert ag­godalom gyötri; vajon az új elnök a boldogult Dulles és a nyugdíjba vonult Eisen­hower szellemében fogja-e to­vább támogatni a nyugatné­met militarizmust, vagy pedig hajlandó a nemzetközi enyhü­lés kedvéért reálisabban cse­lekedni. A tegnap megkezdődött De Gaulle—Macmillan tárgyalá­sok alaphangját is nyilván ilyesfajta meggondolások ad­ják majd. Emellett azonban van még probléma, amelyről valószínűleg beszélnek. Ellen­tétek vannak a francia—nyu­gatnémet vezetés alatt álló eu­rópai gazdasági közösség és az Anglia vezette szabadkeres­kedelmi övezet államai kö­zött. Nagyon kellemetlen a nyugati partnereknek az algé­riai háború elhúzódása, s nagy nyugatellenes visszhangja van a franciák szaharai atom­bomba-robbantásainak is. Új frontok Kongóban E z a cím a kongói helyzet politikai és katonai vo­natkozásait egyaránt illeti. Az történt, hogy hosszabb mély­pont után a haladó erők újra felfejlődnek. A törvényes kor­mány hatóságai és csapatai az országnak csaknem felét ke­zükben tartják, s egységeik haladnak tovább, más terüle­tek felszabadítására. Alakul s erősödik az a nemzetközi front, amely Kongóban a tör­vényes rend és a nemzeti függetlenség helyreállítását követeli. Korántsem csak a szocialista tábor országairól van szó, hanem rendkívül be­folyásos semleges ázsiai or­szágokról, mint például India és Indonézia, nemrég pedig Casablancában összeült, hat afrikai ország, amelyek ha­tározottan leszögezték, hogy minden erővel Lumumba mel­lett állnak. A külső és a bel­ső erőviszonyok változása okozta, hogy a kongói nép árulói most megpróbálnak szervezkedni. Ezért hív ösz- sze Kaszavubu „kerekasztal- értekezletet”, melynek az lenne a feladata, hogy a kü­lönböző szakadár erőket egy­befogja a törvényes kor­mánnyal szemben. Ennek a kerekasztal-érte- kezletnek a kongói nép tá­volabbi jövőjére aligha lesz hatása. Annyit azonban mu­tat, hogy az árulók megijed­tek. Olyan emberekről van szó, akiket nagy ellentétek taszítanak egymástól: Kasza­vubu például az egész Kon­gó felett szeretné a hatalmat, Csőmbe viszont mindenkép­pen el akarja szakítani Ka- tangát. A veszély érzete azonban összehozta őket. Kongó az ország függet­lenségének kikiáltása óta nemzetközi problémává lett. A mostani válságos helyzet megoldását is nagymérték­ben elősegítené a nemzetközi helyzet enyhülése. A kongói válság oka végeredményben a NATO-államok beavatkozása. Felbukkan a kérdés, vajon az új amerikai kormány oda- hat-e, hogy a kongói válság legalább enyhülhessen? Tatár Imre Delgado tábornok és a száműzetésben levő spanyol köztársasági kormány szerződése új politikai fordulatot ada Santa Maria-ügynek Hírügynökségi jelentések szerint a Santa Maria szom­bat délután körülbelül 1200 kilométerre volt az észak­brazíliai Belemtől és úgy lát­szik, e kikötő felé tart. A gyarmati hajózási válla­lat — a Santa Maria tulaj­donosa — közzétette az uta­sok listáját. A hajón 551 utas tartózkodik, közülük 383 kül­földi. A legénység • 354 főből áll. Galvao kapitány híveinek száma körülbelül 70 fő. Az amerikai tengerészeti hatóságok, mint ismeretes, rá­dió útján tárgyalást kezdtek Galvao kapitánnyal. Alan Smith tengernagy, a karibi tengerészeti övezet parancsnoka készenlétben áll, hogy bármely pilla­natban repülőgépen a Santa Mariára induljon, ha a tárgyalások eredmé­nyesen végződnek és je­lenléte a hajón szüksé­gesnek mutatkozik. Péntek este egyébként új be­állításban ismertették a Santa Maria-ügyet. Nyilatkozott ugyanis a portugál gőzös má­sodtisztje, akit Santa Lucia- szigeten kitettek a hajóról. Jósé Dos Reis másodtiszt New Yorkba érkezve kijelentette, hogy Galvao kapitány embe­reinek többsége spanyol és — szerinte — közvetlen parancs­nokuk nem is Galvao kapi­tány, hanem egy bizonyos Bello professzor. Ezt a hírt egészíti ki az AFP jelentése, amely szerint az emigráns spanyol köztár­sasági kormány péntek este közleményt adott ki Párizs­ban, s ebben bejelentette, hogy tavaly szerződést írt alá Del­gado tábornokkal, a portugál felszabadító junta elnökével. A szerződés szoros együttmű­ködést és közös erőfeszítést irányoz elő az Ibériai-félszi­getnek a diktátoroktól való megszabadítására. Galvao kapitány tette — hangzik a közlemény — poli­tikai tett, amelyet a nemzet­közi jog szerint nem is lehet másképp értelmezni. Az ADN lisszaboni tudósító­ja szerint a portugál uralkodó köröket félelem tölti el azóta, hogy a Santa Mariát jól meg­szervezett rajtaütéssel birtok­ba vették a portugál hazafiak és közismertté vált, hogy az ország területén illegális fel­szabadító hadsereg van. A portugál kormánykörök pánikszerű félelme indokolt, mert a portugál gyarmatok év­századok óta sanyargatott népei jeladásnak tekint­Már most gondoskodjék hétvégi pihenéséről! Vásároljon megfelelő házhelyet az OTP-nál, ahol kedvező fizetési feltételekkel választhat Dobogókőn, Erdőkertesen, Alsőgödör ás a Pócsmegyer—Surány szigeti részen. Részletes tájékoztatást a szentendrei és a váci fiókok nyújtanak. Termek.szövetkezetek, egyéni termelők! FIGYELEM! Az idén is lehet NAPRA­FORGÓRA értékesítési szerződést kötni A napraforgó mázsánkén« és fajtánkén« árs a következő: Krasznodári 400,— Ft Iregi és lovászpatonai 340,— Ft Egyéb hazai fajták 320,— Ft Ezenkívül a termelők az alábbi kedvezményekben részesülnek: a lekötött napraforgó minden mázsája után 10 Ft szerződéses felárat kapnak: , kedvezményes áron, nemesített kölcsön vetőm," g- juttatásban részesülnek; a termelőszövetkezetet legalább 100 q átadása ese­tén mázsánként 20 Ft nagyüzemi felár illeti meg; a termelőszövetkezetek a leszállított napraforgó után mázsánként 20 kg napra forgód a-át igén vélhetnek: a termelőszövetkezetek rövidlejáratú bankhitelt vehetnek íeénvbe: az egyéni termelők minden, szerződéssel lekötött mázsa napraforgó után 80 Ft kamatmentes előleget kapnak. Az értékesítési szerződés már most megköthető; Tájékoztatást adnak a Megyei Terményforgalm! Vállalat ér kirendeltségei hetik a Santa Maria el­foglalását arra, hogy szét­törjék a portugál titkos­rendőrség és az állig fel­fegyverzett katonaság vasgyűrűjét. 1960 elején Tuniszban, az afrikai népek második érte­kezletén megalakult az Afri­kai Forradalmi Front a por­tugál gyarmatok nemzeti füg­getlenségének kivívására, e frontban tömörültek Angola, Mozambique, Portugál-Gui- nea imperialistaellenes erői. Ütőképes illegális szervezet működik Portugál-Guineában is a gyűlölt gyarmati rendszer szétzúzására. Az amerikai afrikai-bizott­ság, amelyhez olyan kiváló személyiségek tartoznak, mint Martin Luther King néger politikai vezető és Eleanor Roosevelt asszony, az elnök­höz intézett táviratában kö­vetelte, hogy Amerika ne avatkozzék a Santa Maria portugál hajó ügyeibe. A ha­jó megszállása nyilvánvalóan a portugál gyarmati politi­ka ellen irányuló tett, me­lyet Afrika népei messze­menően támogatni fognak — hangzik a távirat. Amerika beavatkozása csak újabb bi­zonyíték lenne arra, hogy az Egyesült Államok rokon­szenvez a gyarmati rendszer­rel. Mint a Prensa Latina je­lenti, a venezuelai képvise­lőház külügyi bizottsága felhívással fordult a kül­ügyminiszterhez, annak érdekében, hogy a ve­nezuelai kormány ismer­je el a Santa Maria fegyveres felkelését. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége áll- lást foglal. Galvao kapitány és társai mellett és felszó­lítja a szakszervezeteket, tá­mogassák a mozgalmat, amely Portugália és afrikai gyar­matainak felszabadítását tűz­te ki célul. •A bonni állam sem nem végleges, sem nem törvényes" Walter Ulbricht a két német állam viszonyáról Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság ál­lamtanácsának elnöke, pénte­ken Klingenthalban egy nagy­gyűlésen beszédet mondott, amelyben foglalkozott a két német állam viszonyával. Rá­mutatott arra, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság békét akar, következetes békepolitikát folytat, viszont a nyugatnémet uralkodó kö­rök minden erővel a hideghá­ború fokozásán fáradoznak. Elmondotta, hogy a bonni militaristák és revanspolitiku- sok féktelenül uszítanak az NDK ellen, „vasfüggönyről” szóno­kolnak és ugyanakkor minden lehető módon megakadályozzák, hogy az NSZK polgárai az NDK- ba utazzanak. Schröder belügyminiszter olyan törvényjavaslatot készül beterjeszteni, amelynek ér­telmében megtiltják a nyu­gatnémet polgároknak az NDK meglátogatását. „Az NDK-t tiltott földdé akarják változ­tatni, mert félnek, hogy a látogatókat megfertőzik a bé­ke eszméi” — mondotta. Ulbricht a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy több ízben is meghívták a nyugat­német vezető politikusokat, jöjjenek az NDK-ba és o nyilvánosság előtt fejtsék ki véleníényüket. „A bonni urak azonban félnek az idejövetel­től, noha nálunk nem fordul­hatnak elő olyan botrányos jelenetek, mint Marburgban” — tette hozzá Dieckmann lá­togatására célozva. Ulbricht riasztónak nevezte a Dieckmann-nak, a Népi Ka­mara elnökének Marburgban tett látogatásakor lezajlott provokációkat. Ezek az események figyel­meztetnek minden béke­szerető és jóakaratú pol­gárt Nyugat-Németország- ban, óvakodjanak a fa­sizmus és a háború ismétlődésétől. Ulbricht a továbbiakban arra mutatott rá, hogy a nyugatnémet uralkodó körök átmeneti rendszerüket végle­ges státusszal szeretnék fel­cserélni, a Német Szövetségi Köztársaságot a német biro­dalom utódjául szánják. „A bonni állam sem nem végle­ges, sem nem törvényes. A törvényes német állam a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. Természetesen nem va­gyunk olyan esztelenek, hogy kétségbevonjuk a bonni állam létezését, hiszen valóban lé­tezik. Nyilvánvalóan Ade­nauer úr és kormányának va­lamennyi tagja is tudja, hogy létezik a Német Demokrati­kus Köztársaság is. egyre szi­lárdul, növekedik, mind na­gyobb nemzeti és nemzetközi tekintélyre tesz szert” — mon­dotta. Befejezésül Ulbricht azok­hoz a nyugat-németországi rétegekhez fordult, akik ke­resik a megegyezést. Felszó­lította őket. fékezzék meg a militarizmust, s így akadá­lyozzák meg a polgárháborút, védelmezzék meg a békét, és segítsék elő a két német állam közeledését. M Női körömcipő bőrtalppal 175—330 Ft-ig. Női félcipő 180—350 Ft-ig. Női megásszárú 300 Ft-ig. Férfi cipő bőrtalppal 163—450 Ft-ig. Gyermekcipők, csizmák, gumiáruk minden méret­ben. Férfiöltönyök nagy szín- választékban, divatos formában. Fésűsgyapjúból öltöny 850—1310 Ft-ig. Kártoltgyapjúból öltöny 420—530 Ft-ig. Sportzaíkók 350—560 Ft-ig. Műbőrkabát 850 Ft. Női téli és átmeneti kabá­tok divatos színekben és fazonban I. osztályú ki­vitelben 650—1610 Ft-ig. Délutáni és Msestélyi ru­hák, szövetből és se­lyemből 240—600 Ft-ig. Flanellruhák, pongyolák, nylonblúzok, szövetpan­tallók minden méretre. 350 kem-es IZS motorke­rékpár 23 500 Ft. 250 kem-es Pannónia mo­torkerékpár 19 900 Ft. 175 kem-es Tünde motor- kerékpár 15 700 Ft. 125 kem-es Danuvia mo­torkerékpár 12 840 Ft. Kerékpárok: női. férfi 960—1260 Ft. Kerékpáralkatrészek. Vásároljon mindent helyben a szövetkezet szaküzleteiben!

Next

/
Thumbnails
Contents