Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

r»

mit

StEGVEI

*4Cirhm

1961. JANUÁR 29, VASÁRNAF

Még ebben az évben teljessé lesz a járási rendelőintézeti hálózat Pest megyében

Megnyílik az aszódi és a szobi szakorvosi rendelőintézet

Beszélgetés a megye egészségügyi helyzetéről dr. Békés Zoltán megyei főorvossal

A második ötéves terv első heteiben megtudakoltuk dr. Békés Zoltán megyei főorvostól, milyen megyénk egészség- ügyi helyzete, mivel és menynyiben lehetne még javítani.

— A megye lakosságának egészségi állapota jó — kezdte nyilatkozatát dr. Békés Zoltán.. — Sokban hozzájárul ehhez jól képzett orvosi karunk és egészségügyi személyzetünk.

Körzeti orvosi hálózatunk jelentősen kiépült a legutóbbi öt év folyamán.

1956-ban 219 orvosi körzet volt, ma 235 van.

Ez pedig annyit jelent, hogy megyei átlagban 3342 lakosra jut egy orvosi körzet, ami az országos 3223 átlag felett van ugyan, mégis megyénkben jobb a helyzet, mint máshol, mert nálunk valamennyi körzeti orvosi állás betöltött. Másrészt azonban Érden 23 ezer lakosra mindössze öt körzeti orvos jut. Márpedig ez a község nemcsak nagy területen fekszik, de rendkívül szétszórt település is. Több olyan körzete is van a megyének, ahol csak ötezer főnél többre jut egy orvos. Ezeken a helyeken mielőbb újabb körzeteket kellene szervezni, aminek viszont a lakáshiány a legnagyobb akadálya. Al- bertirsa tanácsa például egy éve nem tudja megoldani az egyik körzeti orvos lakáskérdését. Másutt szintén felmerül hasonló probléma.

— Rá szeretnék mutatni arra, hogy egyetemről kikerülő fiatal orvost hat éve nem alkalmazunk megyénkben. Legkevesebb kétéves kórházi gyakorlatot megkívánunk. Alapfeltétele ez annak, hogy mindenütt jól képzett, gyakorlott orvosok lássák el a körzeti rendelést.

Orvosaink állandó továbbképzéséről úgy gondoskodunk, hogy havonta konferenciákat rendezünk, ötévenként pedig kéthónapos kórházi szolgálatra rendeljük be őket. De a szakmai továbbképzés mellett magasszintű politikai nevelésüket sem hanyagoljuk el.

— Szakorvosokban nincs hiány?

— Elsősorban fogorvosokban, illetve vizsgázott fogászokban van. Átlagban 24 ezer lakosra jut csak egy. Még a legjobban ellátott szentendrei járásban is csak 10 500 lakosra jut egy fogorvos. Ellenben a dabasi járás 59 153 lakosa fogászatilag járási szempontból teljesen ellátatlan, az egész járásban nincs se fogorvos, se fogász. Most vizsgázott tíz, a megyében lakó fogász, lakóhelyükön szeretnénk alkalmazni őket és erre az Egészségügyi Minisztériumtól engedélyt is kértünk, választ azonban még nem kaptunk. De még ha kérésünket a minisztérium teljesítené, ezzel a tíz állással csak javíthatnánk a helyzeten, nem jelentené azonban a végleges megoldást.

— Egyéb szakorvosaink, a rendelőintézetekben működők közül sokan nem a rendelőintézet székhelyén laknak. Nem egy a fővárosból utazik ki rendelése megtartására, holott rendelőintézeteink megerősítésének egyik legfontosabb előfeltétele a szakorvosok letelepítése, vagyis helyben lakása, ami szintén a lakáskérdésen múlik.

Nagykőrös, Gyömrő és még néhány hely tanácsa jó példával járt elől, megoldották a szakorvos letelepedését.

Vácott azonban, ahol miután korszerű rendelőintézetet létesítettünk, a régi épületét lakásokká alakították át, de az így nyert lakásokból egyetlen orvos sem kapott.

— A felszabadulás előtt Pest megyében egyetlen szakorvosi rendelőintézet sem volt, ma már 12 működik, sőt rövidesen, amint a most épülő aszódi és szobi megnyílik, számuk 14 lesz. Ezzel a hálózat teljessé válik, de sokhelyütt megoldásra vár még a túlzsúfoltság kiküszöbölése. Százhalombatta gyors fejlődése pedig az érdi rendelőnk fejlesztését elodázhatatlanná teszi.

Érdekes számadat: 1960- ban 1200 000 beteg fordult meg rendelőintézeteinkben.

Mindenesetre büszkék lehetünk arra, hogy bár az ország 128 járása közül csupán 58- ban van rendelőintézet, nálunk még ebben az évben valamennyi járásban lesz. A szocialista egészségügy terén tehát megyénk az élen jár.

— Ennek ellenére nem hallgathatom el, hogy a megye rohamos iparosodása és a parasztság termelőszövetkezetekbe való tömörülése természetesen növelte a biztosítottak számát és ezáltal az orvosok munkája is nagymértékben megnövekedett. Még legalább tíz új körzeti orvosi állásra lenne szükségünk. Bízom benne, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága — miután mindkettő már eddig is annyit tett megyénk egészségügyéért — minden lehetőt megtesz ennek érdekében

— KÉT ATEISTA ifjúsági akadémia működik Vácott. a KISZ és a TIT közös szervezésében. Az előadásokon mintegy 480 hallgató vesz részt rendszeresen.

Az idén elkészül az E—5-ös út első szakaszé Tatabányától Budapestig

Nemzetközi elgondolás, hogy sok ország közreműködésével és erőfeszítésével minden tekintetben korszerű E—5-ös jelzéssel — országutat építenek, amely Londontól Konstantinápolyig húzódik, s amelynek legfontosabb állomásai : London, Ostende,

Brüsszel, Köln, Frankfurt, Am Main, Regensburg, Pais- sap, Linz. Bécs, Nickelsdorf, Győr, Budapest, Szeged, Belgrád, Szaloniki, Istanbul, Ankara, Adana. Nálunk az első szakasz építéséhez. Tatabánya és Budapest között 1958-ban láttak hozzá. Az E—5-ös út előírásának megfelelően az út koronaszélessége 12 méter, a burkolat maga 7 méter, amit mindkét oldalon 75—75 centiméter fehér szegélybe ton zár le. Ennek az a feladata, hogy a nagy sebességgel közlekedő autókat szinte irányítsa.

Az első szakasz, Tatabányától Budapest határáig ebben az esztendőben teljesen elkészül. A győr—tatabányai szakasz építése nem lesz könnyű, hiszen körülbelül egymillió köbméter földet kell majd megmozgatni. Az erre vonatkozó tervek is elkészülnek. (MTI)

mai nap

1961. január 29., vasárnap, Adél napja.

A Nap kél 7.15 órakor, nyugszik 16.40 órakor.

A Hold kél 14.50 órakor, nyugszik 5,24 órakor.

A Meteorológiai Intézet előrejelzése vasárnap estig: Az ország keleti felében tovább tart a túlnyomóan derült, helyenként ködös idő. Nyugaton felhősödés, néhány helyen havazással, keleten mérsékelt, a Dunántúlon élénkülő déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz kettő,

mínusz hét fok között.

Az üzem gyermeke

Zsótér Gyurika tegnap töltötte be életének tizenkilencedik napját s igazán nem vehető tőle rossznéven, hogy sejtelme sincs arról a nevezetes ünnepről, amelynek első számú szereplője volt Gyurikának a váci pártházban tegnap délután két órakor zajlott le névadó ünnepsége, ahol a gyáriak a kötelező kórházi bejelentés után 18 nappal a „legfia- talabbaknak” kijáró szeretettel és figyelemmel tanúskodtak állam- polgári „beiktatásánál”.

Nem újdonság már nálunk az efféle ceremónia, társadalmunk igen gyorsan szép szokássá tette a névadó ünnepségeket. Zsótér Gyurika esete mégis más, mint a legtöbb ünnepelté. Hogy miért? Egyszerű a magyarázat. Az ünnepeltek legtöbbjének egy névadó mamája és egy névadó papája van. Neki azonban az egy névadó apa mellé tizenöt mama jutott. Igen, Gyurika névadó mamája a Váci Kötöttárugyár Krá- lik-brigádjának valamennyi tagja. A szép tisztség elvállalásának szellemi szülője Králik Lászlóné szakszervezeti bizalmi, akinek kezdeményezésére a csupa nőből álló brigád — és nemcsak a brigád, hanem a gyár valamennyi dolgozója — szívesen adott forintjaiból szép ajándékot: gyermekkocsit és a hozzávaló kelengyét vásárolt a kis jövevénynek.

Tegnap délután tehát, amikor a tanács anyakönyvvezetője meleg szavakkal köszöntötte immár az „üzem gyermekét”, a névadó mamák nyájas társaságával együtt sütkérezett az ünnepi fényben Tóth János üzemi dolgozó, Gyurika névadó papája is.

A. E.

— AZ ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ pénteken Gödöllőn és Isaszegen mutatta be a János vitéz című bábszínművet.

— NÉPITANC EGYÜTTES alakult decemberben a váci városi művelődési házban. A húsztagú együttes most a Sztáron Sándor gimnázium táncosaival közösen készül a farsangi bálra, ahol a nyitó palotást táncolják.

— TBC BETEGGONDOZÓ INTÉZET nyílik február elsején Szobon. A hasonló intézmények száma megyénkben ezzel 13-ra emelkedik.

— A PILISI SZÉNBÁNYA VÁLLALAT pilisvörösvári üzemének bányászait szállító kisvasút — mint ismeretes — 1960. április 12-én kisiklott. Egy bányász meghalt,

' többen súlyosan megsebesültek. A katasztrófáért felelősök ügyében január 30-án hirdet ítéletet a Pest vidéki Járásbíróság.

MEGYEI JOGASZBAL

Február 18-án tartják a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei szervezete közös rendezésében a hagyományos nagy, farsangi bált, a Pest megyei Tanács dísztermében. Az előkészületek már megkezdődtek. A fővédnökök névsorában találjuk dn Nezvál Ferenc igazságügyminisztert, dr. Ortutay Gyulát, a Hazafias Népfront országos elnökét és dr. Szénási Gézát, a Legfőbb Ügyészség vezetőjét. Ötventagú védnökség és négytagú főrendezőség dolgozik már három héttel megelőzően a siker érdekében. A Pest megyei Nyomda ezer példányban készíti a színes nyomású, ízléses báli meghívót, amely megyénk minden részéből hívja majd a szórakozni kívánó fiatalokat — és örökifjakat.

Harmincegy négytalálatos a lottón

A 4. játékhétre 4 502 637 lottószelvény érkezett a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóságra. öt találat nem volt. Négy találatot 31 szelvényen értek el, s ezekre egyenként 108 934 forintot fizetnek. Háromtalá- latos szelvény 4786 volt, nyereményük 352 forint. A kétta- lálatos szelvények száma 131 480, nyereményük 12 forint 80 fillér. (MTI)

— NÉGYSZÁZ TONNA követ használnak fel útburkolásra 1961-ben a bogiak. A lakosság az elmúlt évben több mint 17 000 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az utak kövezéséhez.

— KÖRÜLTEKINTŐEN gondoskodik nyugdíjasairól a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet. A törvényben biztosítottakon kívül havi 100 forintot, évi 3 mázsa kenyérgabonát, 4 mázsa kukoricát és 2 mázsa burgonyát juttat a nyugdíjasoknak.

— JANUÁR 28-i számunkban a KISZ megyei vb-ülés- ről szóló tudósításunkban elírás következtében termelés helyett termelékenységet írtunk. A mondat helyesen így hangzik: „Az utolsó másfél évben áz ipari termelés 26 százalékkal, a termelékenység pedig 5,7 százalékkal nőtt.” Továbbá: 1961-ben a termelés növekedésének kétharmad részét elsősorban a termelékenység fokozásával akarják elérni ...”

— A TÁRSADALMI TULAJDON védelmének helyzetéről tartanak megbeszélést január 30-án Cegléden az állami kereskedelem szakemberei.

ALGAZDA

PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ

(4)

— Elhatároztuk, hogy gyorsan munkába állunk, mert különben megőrülünk — folytatta Takács Mihály. — Volt a táborban egy munkaközvetí- títő, oda mentünk, de az gyorsan lerázott bennünket: a magyar menekültek nem mehetnek sehová. Ekkor már 1957 elején jártunk. Elhatároztuk, hogy hazamegyünk. De hogy hazajussunk, mindenképpen ki kellett szabadulnunk a táborból. Véletlenül megismerkedtünk egy Józsi nevű fiatalemberrel. Ez egy határmenti községből szökött át, s jól ismerte Ausztria határmenti részét. Ö mondta, hogy Tauchenben van egy bánya, próbáljunk ott szerencsét. Aztán a fülembe súgta: „Onnan már csak 30 kilométer a határ.”

A taucheni bánya alkalmazta is a négy magyart, Takács Mihályt, a két Págert és azt a bizonyos Józsit. Csakhogy a bánya nem adott kosztot, s a kocsmárosnál 7 schilling lett volna egy ebéd. De nem volt pénzük. Mivel éhkoppon nem dolgozhattak, otthagyták a bányát. Pedig nem féltek a munkától, hiszen Takács Mihály esztendőkig dolgozott Tatabányán. De ott rendesen, tisztességesen élt — hányszor visszasírta Tauchenben a tatabányai szép időket.; ;

Elmentek a Felsőőrre (Ober- wartra). Onnan már csak 8

kilométer a határ. Azt mondták az ottani vöröskereszt vezetőinek, hogy át akarják hozni családjukat is, ezért szeretnének a határsávban dolgozni, pénzt gyűjteni. Szállást és ellátást kértek. Amikor meghallották, hogy itt csak átmeneti láger van, nem tágítottak addig, amíg meg nem Ígérték nekik, hogy átmehetnek Szalónakra.

De alig értek a szalónaki lágerbe, máris egy jeep jött értük és vitte őket a kémel- hárítóhoz. Ott egyszerűen belökték őket egy hivatali szobába. Nem láttak mást, csak egy rendkívül erősen világító asztali lámpát, amely rájuk volt irányítva. Leültették őket az íróasztal elé, amely mögött egy őszülő hajú férfi terpeszkedett. Mellette tolmács. Ismét rájuk irányították a lámpát, megkezdődött a kihallgatás ; j ;

— Volt katona? — kérdezte az őszülő ember Páger Miklóst.

Páger már elhatározta magában, hogy hazatér, és semmiképpen sem akart annak a gyanújába keveredni, hogy katonai titkokat árul el hazájáról. Felfortyant:

— Szép kis vendéglátás, mondhatom. Katonai dolgokról faggatják az embert, ahelyett, hogy hagynák dolgozni. Nem szégyellik magukat, hogy így bánnak a menekültekkel?!

A kémelhárító tiszt, aki eddig angol nyelven beszélt a tolmáccsal, most hirtelen felugrott és dühösen verni kezdte az asztalt:

— Majd gondom lesz magukra! Meglátják, hogy ki vagyok én!;; 5

Kitűnő magyarsággal üvöltözött, nem kellett neki tolmács. Régi disszidens lehetett; ki tudja, mit csinált 1945 előtt? A gépkocsivezető, aki odavitte őket, szintén tudott magyarul. Leejtett valamit, s amikor Takács felemelte, kicsúszott a száján:

— Köszönöm.

Az elszólás után az amerikai kihallgatótiszt továbbra is angolul tette fel a kérdéseket a tolmács útján.

Több mint hat óra hosszat tartott a három férfi kihallgatása arról, hogy miért mentek ki, mit csináltak idehaza, mit tudnak régi munkahelyükről, milyen termékeket gyártottak ott, milyen katonai adatok birtokában vannak, hoztak-e magukkal valamilyen igazolványt. Takács zsebében rejtegette személyi igazolványát, de letagadta. A motozáskor azonban előkerült. Az amerikai tiszt elkobozta .::

Aztán visszakerültek ismét a lágerbe, s ott töltöttek néhány napot. Szalónak—Schlai- ning község jó magyarsággal beszélő papja is sokat forgolódott a disszidensek között,

Szívósan dörgölőzött hozzájuk, minden bizonnyal a táborvezetőség megbízásából akarta kipuhatolni szándékaikat. S bár Takácsék egyáltalán nem beszéltek előtte hazatérési szándékukról, folyton erre gondoltak.

Egy este parancs jött, hogy nem maradhatnak a határsávban, tovább kell menniök Grazba. Takácsék tiltakoztak. Hiába volt azonban a tiltakozás, a táborparancsnok nem engedett. Ekkor Takácsnak mentő ötlete támadt. Elővette az időközben Rohoncon elhelyezkedett Józsi címét. Megmutatta a cédulát a táborparancsnoknak és a szobájában tartózkodó csendőröknek, s magyarázni kezdte, hogy ebben a városkában holnapig munkába kell állniok.

A táborparancsnok azonban gyanút fogott és ráordított Takácsra:

— Gazember, te ávós vagy!

Takács tiltakozott.

De a parancsnok kitalálta: azért akar a határon fekvő Rohoncra menni, mert visz- sza szeretne jutni Magyarországra. Amikor ezt a csendőrök meghallották, nekiestek Takácsnak és agyba-főbe verték. Időközben megjelent a főtisztelendő úr is, gyilkos fajzatnak titulálta a magyar disszidenst, s hogy nyomaté- kot adjon szavainak, jól belerúgott a földön fetrengő Takácsba ; ; s

Megszöktek a táborból mind a hárman. Rohoncra mentek a kocsmárosékhoz, Józsi gazdáihoz. De úgy látszik, a szökést hamar felfedezhették, mert alig érkeztek meg oda, egy civil ember beszólt a kocsmába, hogy a most érkeí l

— Csak tudnám, hogy me lyik a facsemete és melyik karó?

A TELEVÍZIÓ MŰSORA

10.00: Nyomolvasó kamera. Rejtvényműsor 10.05: Ifjúsági filmmatiné: 1. 4-es számú Magyar Híradó. 2. Légy jó mindhalálig. Magyar film. Kb. 11.45: Mi a modern a képzőművészetben? Pogány ö. Gábor előadása 15.30: Műkorcsolya Európa-bajnokság. n jégtáncverseny közvetítése Nyu- gat-Berlinből. 18.00: Hangverseny Varsóból. 18.30: Utazás a föld körül. Szlovákiai képeslap. A TV kis- filmje. 19.00: Élőújság. 19.50: Vasárnapi vers. Bakkhüli- dész: Békedal. Babits Mihály fordítása. Elmondja: Berek Katalin. 20.10: Műkorcsolya Európa-bainok- ság. Az egyes számok győzteseinek bemutatója Nyu- gat-Berlinből 21.00: Artisták versenye. Szovjet film.

zett magyarok jelentkezzenek ^ a csendőrségen. Elhatározták, ^ hogy mivel csak két kilométer- ^ re van a határ, azonnal szök- ^ nek — lesz, ami lesz. Éppen ^ jókor léptek át a kert keríté- ^ sén, mert a csendőrök már be- ^ vonultak a kocsmába. Szőr- ^ nyű éjszakájuk volt, este 6- í tói hajnali 3-ig kúsztak a föl- í dön, míg végül Torony köz- ^ ségbe értek. Még sohasem jár- tak erre, de látták, ez már ^ Magyarország.

S most itthon vannak, csa- '? ládjuk körében. Takács azért /j jött el hozzánk, hogy írjuk ^ meg, milyen kálváriát járt ^ azért, hogy — hazatérhessen. ^ — írják meg a nevemet, a ^ címemet, hogy aki nem hisz ^ a nyomtatott szónak, eljö- £ hessen hozzám a Klauzál tér ^ 5-be. Hadd mondjam el ne- ^ ki, mi történik odakint sze- í gény magyarokkal. 2

Igen, 42 ezer disszidens tért | haza, Magyarországra, s ők? tudják, jól tudják, mi a sor- ^ sa odakint a magyarok több- '? ségének. Ha élt is bennük il- ^ lúzió elindulásuk előtt, ha $ hallgattak is akkor a csábítá- '? sokat bömbölő nyugati rá- ^ diókra, végképp összeomlót- ^ tak illúzióik a Nyugatról, ök ^ megtanulták, mi a haza, mi ^ az otthon, mi a honvágy ; ^

Mint ahogy nagy leckét ka- ^ pott az én barátom is! Észten- 4 dők óta egy házban laktunk, 4 véget nem érő vitákat foly- ? tattunk: sok dologban egyet- ? értettünk és sokban nem. Egy í novemberi éjszakán elbúcsú-} zott tőlem a barátom. „Soha £ többé nem látjuk egymást” — ^ mondta. — „Nekiindulok én ^ is a nagyvilágnak, Ameriká- ^ ban rokonaim élnek” ; 5 s 4

$

(Folytatjuk.) '