Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

í'Jifl. JANUAR 35, SZERDA 3 Korszerű tároióhelyek, 20 milliárdnál nagyobb forgalom, új éttermek a SZÖVOSZ idei tervében múlt év eredményeiről a földművesszövetkezeteik A és 1961. c v'i feladatairól taje- közt rítta kedden a Magyar Sajtó Házában az újságíró­kat dr. Tatár Kiss Lajos, a Szövetkezetek Országos Szö­vetsége igazgatóságának el­nöke. A többi között elmond­ta, hogy 1960-ban a földművesszö­vetkezeti boltok 10 szá­zalékkal nagyobb forgal­mat bonyolították le, mint a korábbi eszten­dőben. Hozzájárult eh­hez az üzletek korsze­rűsítésén, a lakosság vá­sárlóerejének növekedé­sén kívül a hálózat sza­kosítása is. A hároméves terv időszaká­ban szinte ugrásszerű válto­zás következett be a falusi boltok külső és belső képé­ben. Két év alatt több mint 160o egységben tértek át az árusítás korszerű formáira: az önkiszolgálásra és az ön­ki választásra. A felvásárlásra még min­dig sok panasz hangzott el az elmúlt évben. Ez nem je­lenti azt — hangsúlyozta a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke —. hogy a jelenlegi felvásárlási rendszer nem vált be és alapos módosítás­ra szorul. Ellenkezőleg: a szakemberek véleménye sze­rint csupán az szükséges, hogy a termelési szerződé­sekben vállalt feltételeket mindkét részről megtartsák és alkalmazkodjanak jobban a nagyüzemi gazdálkodás új körülményeihez. Sok gondot okozott a tároló­helyek elégtelensége. Éppen ezért 1361-ben a rendelkezés­re álló beruházások több mint 40 százalékát a fel­vásárlás korszerűsítésére, új tárolóhelyek, zöldség- gyümölcsraktárak építé­sére fordítják. A többi között Szatymazon, Sal­gótarjánban és Fehér- gyarmaton új zöldség­raktárt ' létesítenek, Nyír­egyházán pedig folytat­ják az almatároló építé­sét. Az idén több mint három- milliárd forint értékű termék j felvásárlására készülnek. Gyü- j mölcsből például a tervek sze- j rint a múlt évinél 60 százalék­kal több jut el a földműves­szövetkezetek közvetítésével a ; fogyasztók asztalára és a kon- ! zervgyárakba. Javul a burgo- I nya- és zöldségellátás is: mindkét cikkből többre számí­tanak, mint 1960-ban. A földművesszövetkezeti kiskereskedelem 1961. évi for­galmát több mint 20 milliárd forintban írják elő a tervek. Fejlesztik az üzlethálóza­tot is: újabb félezer bolt­ban vezetik be a korszerű kiszolgálási formákat, 346 üzletben pedig a berende­zést korszerűsítik. Gyara­podik á szövetkezeti ven­déglátó egységek hálózata is. 1961-ben 76 új étter­met és cukrászdát nyitnak meg, további 180 italboltot alakítanak át barátságos kisvendéglővé. A SZÖVOSZ igazgatóságá­nak elnöke végül elmondta, hogy a múlt évben tovább ja­vult a földművesszövetkeze­teknél a társadalmi tulajdon védelme, csökkent a lopások, sikkasztások száma. Olyan közszellem van kialakulóban, amely elítéli a közös vagyon dézsmálój.!. A termelőszövet­kezetek megszilárdításához nyújtott támogatás bizonysá­gául dr. Tatár Kiss Lajos elv­társ megemlítette, hogy jelen­tős gépi felszerelést adtak át a tsz-eknek, ezenkívül további 250 szakembert küldenek a közös gazdaságokba. Gy. D. Újból felállítják a Budai Járási Népi Ellenőrzési Bizottságot Tavaly január 1-én a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság hozzájárult a Budai Já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság megszüntetéséhez. Mun­kakörét annak idején a me­gyei NEB vette át. A megyei NEB előterjesztésére most vi­szont a KNEB hozzájárult ah­hoz, hogy újból felállítsák a népi ellenőrzési bizottságot a budai járásban. Az újból fel­állított bizottság február 1-én kezdi meg működését. Ugyan­ekkor megszűnik az Aszódi Járási NEB. Faladatát a Gö­döllői Járási Népi Ellenőrzési Bizottság veszi át. A régi tsz-ek március, az újak május végéig megkapják a szerfásépületek faanyagá­nak nagy részét az erdőgazdaságoktól Az erdőgazdaságok az idén 7500, olcsón felépíthető szerfás épület faanyagával segítik a termelőszövetkezeteket. A fa­kitermelő brigádok és az er­dészeti rakodók dolgozói min­denütt munkához láttak. A szállításokat úgy kívánják megoldani, hogy a szövetkeze­tek már a nagy tavaszi mun­kák megindulása előtt meg­kapják a faanyagot. Főleg a sertésfiaztatókhoz, süldőszál­lásokhoz, hizlaldákhoz szüksé­ges anyagot akarják mielőbb eljuttatni a közös gazdaságok­ba, mert ezekre van legelő­ször szükség. A továbbiakban folyamatosan szállítják a ba­romfiólak, csibenevelők, nö- vendékmarha-istállók és egyéb gazdasági épületek faanyagát. Az erdőgazdaságok úgy oszt­ják be munkájukat, hogy a régebbi szövetkezetek már­cius, az újak pedig május vé­géig megkaphassák az előre szabott faelemeket az építke­zés megindításához. Választ Mdgyar szabadalom alapján készült műszert vásárolt egy amerikai cég A METRIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat egyik New York-i ügyfele, a Danube In­ternational Trade Corpora­tion tavaly próbaként kisebb mennyiséget rendelt magyar szabadalom alapján készült Takácsi-féle mikrotitrátorból. Ezt a műszert az üzemekben a gyártás közbeni vegyi folya­matok gyors vizsgálatánál használják. A műszer az ame­rikai gyárakban is kiállta a próbát, s a cég újabb három­százat kötött le. Ugyanakkor közölte azt is, hogy ebben az évben még további ezret szán­dékozik vásárolni. Hitler nem jutott el, Strauss eljuttatja katonáit a ködös Al- bionba. A történelem nem is­métli önmagát, de a kapitalis­ta világ történelme olykor visszataszító torzképet rajzol fel. Már készek voltak a fal­ragaszok, amiben a Wehr­macht felszólítja az angolo­kat ... és most a Bundes­wehr támaszpontokat, kikép­zőtáborokat kíván Angliá­ban. Furcsa dolog. A nyugatné­met revansisták bebarangol­ják azt a területet, amit an­nak idején rablók módjára meghódítottak, vagy meg sze­rettek volna hódítani. Fran­ciaország már megérte a „szövetségesként” visszatérő nyugatnémet csapatok csiz­máinak dübörgését. Most Gö­rögország és Anglia kerüj sorra. A NATO lassan nyu­gatnémet „vállalkozás” lesz, vezérkarában hétpróbás náci tábornokok ülnek, akik nap­ról napra jobban és jobban akarnak — és tudnak is! — dirigálni a többieknek. A csa­patok vezénylő tisztjei már megjárták egyszer azt a tájat, ahová Franciaországban csa­pataikat vezették. Akkor megszállók voltak — most szívesen látott szövetsége­sek. Szívesen látott szövet- ált ségesek — akiket múltat fe- ak lejtő, szenvedéseket, kínokat semmibevevő politikusok lát­nak szívesen, de nem a nép. Nem a francia nép, amely fegyvert fogott annak idején a fasiszta megszállók teilen, nem az angol nép, amely a német bombázók és rakéták pusztító tüzében szeretteinek tízezreit vesztette el, nem a görög nép, amely fegyverrel harcolt szabadságáért. Glezosz. a görög nép nagy fia, a világhírű szabadsághar­cos, aki a fasiszták őrjöngő dühét váltotta ki, amikor az Akropolisra kitűzte a nemzeti zászlót, börtönben ül. S azok, akik annak idején gyilkolták testvéreit, pusztították az or­szágot, most ott szeretnének gyakorlatozni, ahol azelőtt vér folyt kezük nyomán. Megdöbbentő vaksága ez az imperialista világ politi­kusainak? Ne legyünk ennyi­re jóakaratúak: nem vakság ez, hanem cinkosság. Heusinger tábornok, Glob- ke, Speidel és a többiek — soha nem mutatták másnak magukat, mint akik: fasisz­ták, hódítók, a háború meg­szállottjai. De azok, akik most keblükre ölelik őket, akik most szövetségesként a kezükbe csapnak, valamikor, még nem is olyan régen, gyil­kosoknak, rablóknak nevezték őket, s fegyverrel harcoltak el. lenük! A történelem nem ismétli önmagát! Valóban nem. Mert hiába kötnek gyilkosok és volt ellenfeleik szövetséget, hiába akarnak egyek lenni a rabló­háború újrakezdésében, a tör­ténelem nem ismétli önma­gát. Aki kardot ragad, kard tál vész el — aki háborút ar, aki a szocialista tábor ellen támad, az saját sírját ássa meg. A szocialista tábor ereje a biztosíték árrá, hogy a történelemben ríiég egyszer nem tiporja le országok tu­catjait a rablóhorda. Mert Wehrmacht vagy Bundes­wehr, Keitel vagy Strauss — a cél ugyanaz. De a világ, amely végigszenvedte a má­sodik világháborút, már egé­szen más... (m) Az Állami Déryné Színház húszezredik előadása Székesfehérvárott A fennállásának 10. évfor­dulóját ünneplő Állami Dé­ryné Színház janúár 27-én tartja húszezredik előadását Székesfehérvárott. Ez alka­lommal a színház együttese Katona József: Bánk bán cí­mű darabját adja elő. A piactér közelében, az úgynevezett Kürti-csatorna egyik szakaszát, a községfejlesztési alapból, előregyártott beton­lapokkal fedték le. Ezzel a piachoz vezető gyalogjáró is kiszélesedett. mm Szoros kapcsolat az elmélet és a gyakorlat között Kutatás a szikes legelők feljavítására, a zöldtrágyázás nagyobb hasznosítására Jelentős segítség a termelőszövetkezeteknek A tanács vezetői a hozzájuk tartozó vállalatokra is gondol­nak. A Nagykőrösi Faárugyár egyik új műhelye is csak­nem készen van. Bevakolására a tavasz folyamán kerül sor. (Győri Mihály felv.) Az Országos Agrobotanikai Kutató Intézet Tápiószelei Kí­sérleti gazdaságában járunk. Rövidesen együtt vannak a je­lentős tudományos intézmény vezetői, dr. Jánosi Andor igazgató, Koch Béla igazga­tóhelyettes. tudományos mun­katárs és Kisfaludi Béla, a pártszervezet titkára. Arról kérdezzük őket, ho­gyan segíti az intézetben folyó tudományos munka a nagyüze­mi gazdálkodás kialakítását, a mezőgazdaság fejlesztését? — A nálunk folyó munka — mondja dr. Jánosi igazgató — általános jellegű, az egész országra kiterjedő. Többek között más kutatóintézetek ré­szére készítünk elő növény­nemesítő kísérleteikhez alap­anyagot, illetve biztosítjuk a fajtatartó egyedeket. Vannak olyan eredménye­ink, itt kikísérletezett el­járásaink, amelyek már most közvetlenül segítőek a nagyüzemek számára. Elsőként említhetem meg egyik legelvontabb kutatási területünk, a botanika terén elért eredményeinket. Ma­gyarországon a rétek, legelők jó része gyenge állományú. Ezek feljavítása, a megfele­lő növényzet kiválasztásával és a talaj szerkezetének át­alakításával, jelentős kutatási terület, jelentős feladat. En­nek végrehajtásához termé­szetesen fel kell térképeznünk és alaposan meg kell vizsgál­nunk a talaj összetételét, a nö­vények elhelyezkedését. A nagykátai járásban most végeztünk a felméréssel, jövőre már a gyakorlati munkát kezdjük meg. Fontos kutatási területünk lesz az alföldi szikes meszes legelők feljavítása is a meg­felelő növényanyaggal. Olyan feladat ez, amelynek igen nagy a népgazdasági jelentősé­ge, mert igen rövid idő alatt visszatérül a befektetett mun­ka. Idevágó Koch Béla igaz­gatóhelyettes, tudományos munkatárs kísérletsorozata is: a szerves, homokos talajok zöldtrágyázása, mésztűrő csil­lagfürt telepítésével. Ez a nö­vény nitrogéngyűjtő gyökér­zetével nagymértékben átala­kítja a talajszerkezetet. Az alapanyag már rendelkezé­sünkre áll, a nagyüzemi mé­retekben való kipróbálás van hátra, fcét-három év múlva, ha a kísérletek az általunk várt eredménnyel járnak, or­szágos méretekben is megkez­dődhet az eljárás alkalmazása. — Sokat, várunk a rét- és legelőjavítás, zöldtrágyázásos módszerétől. A Duna—Tisza közén rossz á legelő, mert ke­vés az állat. De mert kevés az állat, nem kielégítő a trágyá­zás, silány a növénytakaró, szegény marad a föld. A zöldtrágyázással feljaví­tott talaj kitörést jelent •bből a bűvös körből. Fannak egyéb népgazdasági­ja® is jelentős eredményeink, amelyek a különböző kísérle­tek során — hogy úgy mond­jam — melléktermékként szü­lettek. így például kitenyész­tettük a vaskos, nagylevelű vöröíjiherét. Ebből malátaenzi­mes silózással igen jó minősé­gű, fehérjedús takarmányt ál­lítottunk elő. Ez a növény sok millió forintot jelent, mert amíg a jól silózott lucerna 18 —20 százalékos fehérjét tartal­maz. addig az ebből készült széna, mivel leveleit elpergeti, már csak 5—6 százalékban őr­zi fehérjetartalmát. A növényt saját gazdaságunk tehenésze­tében próbálta ki Kisfaludi elvtárs és a próba sikerrel járt. Szántóterületünk ebben az évben ezer holddal növe­kedett. Ez lehetőséget ad a vetőmag termelés, különö­sen a takarmányvetőmag- termelés fokozására. A környék nagyüzemi gazda­ságainak mi biztosítjuk a ve­tőmagot, s természetes, hogy a legkiválóbbat kívánjuk szá­mukra adni. — Milyen segítséget ad a tu­dományos intézet a környék régi és most alakult termelő- szövetkezeteinek? — Úgy érezzük — válaszol Koch Béla igazgatóhelyettes —, nem keil szégyenkeznünk. Munkatársaink részt vettek a tsz-mozgalom fejlesztésében, felkeresték a környező közsé­geket. Ma már másirányúak feladataink. Hatan vettünk részt a tápióbicsikei, tápiógyör- gyei és tápiószőllősi termelő- szövetkezetek közös munkájá­nak elindításában. Antalfi Já­nos gazdaságvezető, Laci Géza főkertész, Tóth József, Vince- fi Imre, Mesch József és jóma­gam. Segítettünk a könyvelés, a leltározás megkezdésénél a mezei leltár felvételénél és sok egyéb, munka közben fel­merülő probléma megoldásá­nál. Továbbra is rendszeresen segítünk a termelőszövet­kezeteknek a nagyüzemi táblák kialakításában, a gördülékeny munka meg­szervezésében. Legutóbb például Tápiószőllő- sön jártunk, előadásokon is­mertettük a szőlőminősítést, s az olyan alapvető nagyüzemi tudnivalókat, mint például, mit nevezünk termőfaegység- nek. Mi tartottuk az egyhetes brigádvezetői tanfolyamok elő­adásait is. Ezeket a tanfolya­mokat Tápiószelén rendeztük meg, s ezekre a környező köz­ségek termelőszövetkezeteiből két-három most megválasztott brigádvezető jött el. Itt az elő­adók — valamennyien a kí­sérleti gazdaság tudományos munkatársai — növényter­mesztési, állattartási, kertésze­ti és sok egyéb más területre vonatkozó legújabb tudomá­nyos eredményeket, eljáráso­kat ismertették, természetesen a helyi adottságok figyelembe­vételével. De segítünk a termelőszö­vetkezeteknek oly módon is, hogy talajszerkezeti vizsgálatokat végzünk, leg­utoljára például a tápió­szelei Keleti Fény Terme­lőszövetkezetnek, bár az az igazság, hogy az ilyen munka nem is tartozik intézményünk profiljába, de a fiatal nagyüzemi gazdaságok­nak szíyvel-lélekkel segítünk. — Én csak annyit jegyeznék meg — mondja Kisfaludi Bé­la. a pártszervezet titkára —, hogy az ilyen segítségen túl, személyi segítséget is adtunk a környező termelőszövetkeze­teknek. Az intézményeken belüli munka átszervezésével nyolc tudományos munka­társat adtunk át véglege­sen a termelőszövetkeze­teknek, akik főagronómusok, brigád­vezetők, állattenyésztési szak­emberek lettek a közös gazda­ságokban és munkájuk min­den bizonnyal nagy hasznára lesz a termelőszövetkezetek­nek. 1 Egy rövid beszélgetésben ennyi mindent tudhattunk meg az intézet működéséről. Itt valóban szoros a kapcsolat az elmélet és a gyakorlat között, s erre joggal lehetnek büszkék az intézet tudományos munka­társai, vezetői, dolgozói. Komáromi Magda Ötmillió forint városfejlesztésre Nagykőrös városa az elmúlt évben 3 900 000 forintot terve­zett községfejlesztésre. Időközben 443 000 forintos társadalmi munka, valamint a bevételek emelkedése következtében kere- k. ken 4 818 000 forintra emelkedett a városfejlesztésre rendelke­zésre álló összeg. Mit valósítottak meg ebből a város vezetői? A szociális otthon új épületére 403, a Petőfi és Örkényi út ki­építésére 772, az ostornyeles, korszerű higanygőzlámpák fel­szerelésére 464, iskolák felújítására 208, a földutak javítására 171, öt közkút létesítésére pedig 129 ezer forintot fordítottak, hogy csak a legfontosabbakat említsük. dem hűtőszekrényt a gyáli 132. számú húsboltból, mert az üzlettér kicsinek bizo­nyult, s ott továbbra is a ki­sebb területet elfoglaló jég­szekrényt fogják üzemeltet­ni. A főkönyvelő megígéri, hogy ha a gyáli vásárlóikat nem is tudják megörvendez- I tetni egy szép, modem Jhű- i tőszekrénnyel — de a régi : jégszekrény megjavításáról és i állandó jégellátásról gondos- j kodnak. küldött a Cegléd és Környé­ke Élelmiszer Kiskereskedel­mi -Vállalat a lapunkban ja­nuár 11-én, az Olvasók Fó­rumában megjelent észrevé­telekkel kapcsolatban. Az egyik azt tudatja, hogy a vál­lalat azért hozatta el a mo-

Next

/
Thumbnails
Contents