Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

SZABAD JEGY III. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1961. JANUÁR 24, KEDD Színházi élet Ahonyban 1851-ben az abonyi művelő- dóknak ajándékozta újszászi kastélyának régi, házi színpa­dát összes díszleteivel. Három négyökrös szekér hozta át, sőt még azután is küldött a báró két szekér színpadi felszere­lést. Az előadásokat ők is a mai Kossuth Szálló nagyter­mében tartották, de a kapott színpad nagy volt a teremben, ezért kénytelenek voltak a színpadot a terem hosszában felállítani, ezzel aztán csak kis nézőtér maradt. 1863-ban Antos János, 1Ö43— 49-es vezérkari alezredes igaz­gatása alatt 24 előadásra szer­vezkednek az abonyi műked­velők. Uj díszleteket festetnek a Nemzeti Színház festőjével. A társulat rendezője Abonyi Lajos, legjobb erői: Szapáry Istvánná sz. Ráday Biri gróf­nő és Molnár Pál abonyi refor­mátus tanító voltak. Több elő­adásukat megnézte Lendvay, Szerdahelyi Kálmán, Bognár Vilma, Bognár Adél pedig köz­reműködésével tüntette ki az abonyi műkedvelő színpadot. — Péter Ida — (Folytatjuk) Koszom UK! T ermelőszövetkezeteink további megszilárdításáért Az elmúlt évben sokat hal­lottunk erről. Kérdés, sike­rült-e ezt teljes egészében megvalósítani? Meg kell mon­danunk őszintén: sokat tet­tek tsz-eink vezetőségei, párt- szervezetei ennek érdekében ben. Megállapíthatjuk azon­ban. hogy még sok feladat áll előttünk. Ahhoz, hogy a megszilárdítást befejezve, rá­térhessünk a fejlesztésre, egész sor kérdést kell meg­oldani. A megszilárdítás leg­fontosabb eszköze a tsz-de- mokrácia további erősítése. Tsz-vezetőinknek minden fontosabb kérdésben a tagság véleménye alapján kell dön­teni. Többet kell törődni a tagság problémáival, nem szabad türelmetlenkedni, a tagsággal együtt kell meg­vitatni és megoldani a fel­adatokat. A vezetőségnek együtt kell élni és dolgozni a tagsággal, és segíteni kell a tagság gondolkodásának, tudatának szocialista átala­kulását is. Az alapszabályban megha­tározott, és a tagság által r Aki járt már a Jókai utcá­ban, annak bizonyára feltűnt a gyermekkacaj, a József At­tila Nevelőotthon 71 kis lakó­jának hangja. Ne gondolja senki, hogy ez mindig így van. Négy héttel ezelőtt csak szomorú arcú gyerekeket ta­láltunk ott. A téli szünetről itt maradt 14 növendék hiába várta édesanyját, az nem tu­dott vagy talán nem is akart érte jönni. Sanyika, aki még csak az 1. osztály tanulója,, többször megkérdezte: „Ugye, nekem is van édesanyám és el fog engem is vinni?” Őt és az itt maradt 14 kis társát szintén elvitték Abony község melegszívű családjai. Ki egy-két napra, ki meg az egész szünetre magához vette a kis árva pajtást, hogy az ö gyermeke mellett az otthon kis lakójának is nyújtson egy keveset az anyai szerétéiből. Köszönjük! Köszönjük a nötanácsnak, a szülői munka­közösség tagjainak, A bony község melegszívű családjai­nak, hogy nem feledkeztek meg rólunk és karácsony al­kalmával boldogságot és mo­solyt varázsoltak a nevelőott­hon 14 árva kis növendéke arcára. Bartha József igazgató választott különféle bizottsá­gok ne csak papíron legye­nek meg. hanem működje­nek, és munkájukról időn­ként számoljanak be. Igen fontos a törvényesség betar­tása. Érvényt kell szerezni a rendeletnek, a törvénynek ott. ahol a háztáji területet nem helyesen alakították ki, vagy ahol a háztáji állomány meghaladja a megengedett méretet. Ne legyenek a kér­dések továbbra is nyitottak. A jó szervezés, az üzem­vezetés alapja minden eset­ben a vezetői munkakörök elhatárolása. Pontosan rög­zíteni kell az egyes vezetők feladatait, hogy azon belül kellő módon intézkedhesse­nek. Szabályozni kell az el­végzendő munkák repdjét, időpontját Fokozni kell a belterjes gazdálkodást, a gép­park bővítését, a gépi mun­ka felhasználását, erre ter­melőszövetkezeteinkben min­den lehetőség megvan. Számtalan kérdése van a megszilárdításnak. Ezek kö­zül csak néhányat említet­tem. Űsy gondolom, mind­ez előbbre viszi szövetkeze­teink megerősödését. A fő törekvés az legyen, hogy mi­nél többet és olcsóbban ter­meljenek a tsz-ek. s tervei­ket úsv kell összeállítani, hogy ebben a gazdasági év­ben nagyobb eredményeket érjenek el, mint bármikor az elmúlt évek során. SZ. I. Rossz érzéssel olvastuk az Abony és környé­ke hasábján megjelent, levél nyomán írt cikket. A megje­lent sorok és az abban levő kritika rossz érzést keltett bennünk, mert két műszakban dolgozunk és a levél írója nem ismerteti közelebbről a figyelmetlen műszak dolgo­zóit. Mindenki előtt ismert tény, hogy minden boltnak van egy vezetője, sőt panasz- könyve is. Ügy érezzük, hogy a levél írója helyesebben cse­lekedett volna, ha panaszát ott helyben közli, mert így nem tudjuk, hogy a két mű­szak közül melyiknek kell a Egészségügyi állomás a Nyugati-pályaudvaron A Nyugati-pályaudvaron át­adták rendeltetésének a Ma­gyar Vöröskereszt és a pálya­udvari főnökség által közö­sen létrehozott egészségügyi állomást, amely naponta reg­gel hat órától este 22 óráig áll az utazó közönség rendelkezé­sére. A túlnyomórészt társa­dalmi segítséggel létesített, korszerűen felszerelt állomá­son a pályaudvar egészség- ügyi csoportja és a VI. kerüle­ti vöröskeresztes aktivisták látják el a szolgálatot. (MTI). magatartásán változtatni. így most mindkét műszak nevé­ben válaszolunk. Nem azt akarjuk mondani, hogy nem követünk cl hibát, de csak az követ el hibát, aki dolgozik. Nem szeretnék, ha válaszunk azt a látszatot keltené, mi nem ismerjük el a kritikát. Elismerjük, de csak az építő jellegűt. Egyébként az elmúlt évben kollektívánkkal szemben csak dicsérő elismerést hallottunk, amit továbbra is meg kívá­nunk tartani. Munkánk a legkényesebb munkák közé tartozik, mert minden kedves vendégünk ízlésének, elgondo­lásának és szeszélyének ele­get kell tenni. Igen sajnáljuk, hogy kiszol­gálásunk nem lelelt meg a kedves vendég követelményé­nek és így a cukrászda vala­mennyi dolgozója nevében el­nézését kérjük. Megnyugtat­juk, hogy az előfordult hibá­kat már kijavítottuk. Á cukrászda dolgozói A SZÁZADFORDULÓ ide­jén történt a szomszédban, hogy egy hiszékeny városi ír­nokot a barátai csúnyán fel­ültettek — a vonatra... Az egész város nevette az írno­kot. Egy piacozó abonyi em­bernek is elmesélték az ese­tet az ottani kofák, s a földi gondolt egyet: öreg komájá­val, a suszterrel eljátszatja a ceglédi írnokot! Hóna alá csapta a csizmá­ját, vitte a suszterhoz. — Verjen rá kend új pat­kókat, Pestre megyek a jövő héten! — Mit csinálsz te ottan? — Gyűlésezünk ... Belép­tem a szabadkőműves pá­holyba ... A fösvény suszter elcsodál­kozott: — Ilyesmire is van neked pénzed? A földi vállat vont. — Hát... Nem kerül sem­mibe. Ételt pakolok magam­nak, a vasúti jegyet meg fizeti a társaság ... Kend gyakran jár fel bőrökért Pestre, ha belépne közibénk, kend is in­gyen utazhatna... — No, ne mondd!... Valami szabadjegyetek van talán? DEHOGY! Hát nem tudja kend, hogy minden vasutas szabadkőműves, oszt össze­tartunk! ... Odamegyek a vasúti pénztároshoz, kérek egy jegyet, ahova utazni kívá­nok, mikor a vasutas mondja az árát, kacsintok egyet a bal szememmel, a jobb kezem mutatóujjával meg befogom a jobboldali orrlikat!... Ez a titkos jel, erre a vasutas ki­adja a jegyet ingyen! A fösvény ember elképedt. — Odamegyek a kis ablak­hoz. kérek egy jegyet a Bálint úrtól, rákacsintok a bal sze­memmel, befogom a jobb ke­zemmel a baloldali orrom- lyukát, oszt ö egyet se szól, csak ideadja a jegyet ingyen?... Istenedre mondod ezt, te Ja­ni? — Istenemre mondom! — (Nyugodtan mondhatta, össze­beszélt a pénztárossal.) A suszter tűnődött egy ideig. — Mintha magam is hallot­tam volna már effélét. Nagy politikusok azok a vasutasok... Hanem, Jani, ha csak a bo­londját járatod velem, ezzel a dikiccsel ni, ezzel hasítom ki belőled a fekete lelket! A földi vállat vont. — Vagy hisz kend nekem, vagy nem, én megmondtam, amit mondtam! Kendre bí­zom, mit csinál!... (én már betettem a taplót a kend füli- be, ha más nem, a fösvénysé­ge elindítja kendet az ingyen jegy irányába!)... Isten kend­del! NEGYEDIK NAP estefelé már az utcán elkezdte a susz­ter: — Hozom a dikicset, Jani! Fölhasitalak! A földi szelíd arcot vágott. — Mért hasítana kend föl? — Megjátszottál Jani!... összebeszéltél te a vasúti pénztárossal! Abonyban kap­tam ingyen jegyet, de Pesten nem! — Lehetetlen az!... Mondja kend, mi volt Pesten? — Mi volt? ... Még te kér­ded? Kértem jegyet a vegyes vonat harmadikra, Abonyig! Szép lenszőke kisasszony ült a pénztárkalitkában, de iszen kacsingathattam én annak, nyomkodhattam az orrom lyu­kút, nem adott az jegyet in­gyen, azt mondta, rendőrt hív, ha tüstént nem fizetek!... Hát ehun-e a dikics, Jani! — Nyughasson kend azzal a rossz bicskával!... Azt mu­tassa kend inkább, hogy csi­nálta, mint csinálta!... Biz­tos eltévesztette!... — Én-e? Hogy eltévesztet­tem?... Hát idenézz, így csináltam: kértem a jegyet, mondta a kisasszony az árát, kacsintottam a bal szemem­mel, így ni! A jobboldali orrlikamat meg befogtam a jobb kezem mutatóujjával, így ni!... De nyomkodhattam én az orrom lyukát __ — Hajaj!... Hagyja kend abba, elvétette kend, ostoba kend! — Én-e? — Kend ám!... Ha nem is mondtam, annyit kitalálhatott volna kend a maga eszitül is, hogy visszafelé a jobb szem­mel kell kacsintani, és a bal keze mutatóujjával befogni a baloldali orralikát!... Persze, hogy nem adott kendnek je­gyet a kisasszony!... — TUDOMÁNY ÉS VAL­LÁS címmel Detrci Sándor já­rási tanulmányi felügyelő tart előadást a Petőfi Művelődési Ház nagytermében január 26- án, este hat órai kezdettel. Az előadást filmvetítés követi. AZ 1961. ÉVI községfej­lesztési tervet tárgyalta a v. b. Ebben az évben több mint két és félmillió forintot for­dít községfejlesztésre a vég­rehajtó bizottság. KÖZÖS párt- és tanács vb- ülés tárgyalta a község tsz- einek 1961-es évi termelési tervét. TOVÁBB növekszik terme­lőszövetkezeteink gépparkja az 1961-es esztendőben. A ter­vek szerint két aratógépet, két répakiemelőt, hat szivattyút, egy tehergépkocsit, két uni­verzális traktort vásárolnak többek között tsz-eink. MUNKAEGYSÉGSZÁMITÓ tanfolyam kezdődik a Lenin és az Uj Világ termelőszövetke­zetben, valamint a kultúrott- honban. A tanfolyamok mint­egy 40 fős létszámmal indul­nak. JANUÁR 26-án du. 2 óra­kor kerül sor az év első ta­nácsülésére. A munkások helyzetét, s az ezzel kap­csolatos feladatokat, valamint az 1961-es községfejlesztési tervet tárgyalja a tanácsülés. KORCSOLYAPÁLYÁT épí­tett a két általános iskola ta­nuló ifjúsága, ahol a gyerme­kek felügyelet mellett hódol­hatnak a téli szórakozásnak. A TERVEK szerint terme­lőszövetkezeteink 6880 mázsa nitrogén-, 8487 mázsa fosz­for-, 1662 mázsa káliumtar­talmú műtrágyát, valamint 490 666 mázsa szervestrágyát kívánnak felhasználni a ter­méseredmény fokozására. A PATRONÁLÓ mozgalom keretében a hajógyár pénz­ügyi szakemberei segítenek termelőszövetkezeteinknek a zárszámadás elkészítésében. KONFEKCIÓ üzem nyílik Abonyban, a szervezési mun­ka már megkezdődött. ÜGYELETES orvos január 29-én: dr. Melzer Géza. ÜGYELETES Gyógyszertár: 1/3 Kossuth tér 12. MOZIMŰSOR: Január 24— 25: A kutyás hölgy. Január 27 —28: Arcnélküli város. Janu­ár 30—31: Hüvelyk Matyi. Ja­nuár 29: Matiné. A boldogság vasárnap jön. Totiilippjeiá január 29-re 1. Atalanfa—Udinese I 2. Bari—Juventus x 2 3. Internationale—Catania i i. Lanerossi—-Milan l \ r 5. Lecco—Lazio 2 1 6. Paclova—Napol! x 2 7. Róma—Fiorentina » x 3 8 SamncJoria—Bologna ! 9. Torino—spal T 2 u> Sedan—Rennes 1 1! Wincy—plánéiennei: 1 2 12. Toulouse—Reims x 2 Pótmérkőzések: 1, 1, i, 1. ré kiáltja, hogy ő pilótának készül. Repülőgépe ugyan egyelőre még csak papírból van, de ha erősen akarja és szorgalmasan tanul, kívánsá­ga biztosan valóra válik. Az idén a szülők is iskolába járnak. Az általános iskola esti tagozatára iratkoztak be. Csá­ki József a VI., felesége a VII. osztályba. Napi munká­juk, családi gondjaik mellett nagy feladatot vállaltak ma­gukra. mert bizony sok mun­kát jelent a tanulás, de ők szívesen csinálják. — Szükség van a művelt­ségre — mondják. Először is azért, mert a gyerekek tanu­lás közben sokszor segítségért fordulnak hozzájuk. Segíteni azonban csak úgy tudnak, ha ők maguk is tanulnak. Azután más szemmel nézik a világot. Jobban megértik az élet jelenségeit, a földrajzot, a fi­zikát. Megismerik a történel­men, az irodalmon keresztül a fejlődés törvényszerűsé­geit. Tehát sok örömet je­lent nekik ez a munka. A gyerekek is örülnek, hogy szüleik velük együtt tanul­nak. Büszkék rájuk. sőt, versenyeznek: kinek lesz fél­évkor a legjobb bizonyítvá­nya? Segítenek is, ahol le­het. Marika elmegy bevásá­rolni. kitakarít. A fiúk pe­dig megetetik a nyulakat, ga­lambokat. Amikor a gyerekek este lefekszenek, akkor kezdenek a szülők tanulni. Csákiné az irodalomhoz, a történe­lemhez vonzódik, a férje in­kább a számtant szereti. A lecsendesedett házban meg­vitatják a problémákat. Ame­lyikük valamit jobban tud. abban segít a másiknak. Az általános iskola elvégzése után sem hagyják abba a tanulást: Az édesapa több. szakmájával kapcsolatos tan­$ folyamot akar elvégezni, azj édesanya pedig úgy tervezi, j hogy tanulmányait a gimná- > zium esti tagozatán folytatja. í (Marika is eppen akkor kerül ': majd a gimnáziumba.) í / Szórakozásra is marad ide-] jilk. Kedves időtöltésük aí muzsikálás. Egész kis zene-/ kart alakítanak a házban, Ma-] rika hegedül, Jóska cselló- ] zik, Sanyi fuvolán játszik, édesanya énekel. Azónkívül \ sokat olvasnak. Legkedvesebb' írójuk Petőfi és Jókai. Csáki'; József szereti a műszaki köny-'j veket és a technikával kap-j csolatos újságcikkeket. Ha né-; ha akad egy üres este, amikor; nem kell tanulni, iskolába\ vagy az énekkar próbájára \ menni — mert Csákiné részt' vesz a kultúrmunkában is] —, akkor mozijegyet vesznek. í Kedves. meghitt család. j Mindenkinek megvan a fel-': adata, munkája. Kölcsönös; bizalommal néznek egymásra és mindannyian igimkeznek' művelt emberekké, társadal­mimig hasznos, építő tagjai­vá válni. : t Fehérné ! *\Jeráen ij Len a cóa idd ] Kedves családdal ismerked- £ tem meg a napokban. Tag- £ jai: Csáki József, az édesapa, £ aki kovács a Lenin Tsz-ben, Csáki Józsefné háztartásve- £ zető és a három gyerek, Ma- j rika, Jóska, Sanyi. Csak az ' őszinte megbecsülés, tisztelet f, és szeretet hangján írhatok rá- f luk. Családjuk olyan emberi jj közösség, ahol a szülők is ] gyerekek egyaránt osztoznak ] egymás gondjában, munkájá- g ban, örömében. 'j Esténként mindenki könyv- £ vei a kezében tanul. A ki- 'r, esik azért, hogy felkészüljenek $ az életre, a felnőttek pedig, ] hogy lépést tartsanak a gyors £ ütemű fejlődéssel. A gyere- kék közül Marika a legna- ] gyobb, Vll. osztályos, jeles <\ tanuló. A legkedvesebb tár- | gya a magyar és a történelem. £ Vóoya pedig, hogy óvónő le- £ hessen. Jóska — o középső — £ ötödikes. Édesanyja azt £ mondja róla. hogy szorgalmas, ^ szófogadó. Öt legjobban a gé- ^ pék érdeklik. És a legkisebb? $ Sanyika negyedik osztályos, ; meg sem várja, hogy megkér- //.dezezm tőle: mi leszel? Elő­Községünk lakossága egyre nagyobb érdeklődéssel tekint a művészetek felé. Lelkes tábora van a könyveket, irodalmat (kedvelőknek. Mások a zenének és a képzőművészetnek hódol­nak. A többség a színház- és filmművészetért rajong. Régi vágyam volt, hogy Abony kulturális örökségéről a színházra vonatkozó adato­kat összegyűjthessen. Sürget­ték ezt a munkámat azok a fiatalok, akik már többször felkerestek ilyen irányú kérdé­sekkel. Az ő kedvükért fölke­restem az Országos Széchenyi Könyvtár színháztörténelmi osztályát, és dr. Márton Lajos írásaiból, majd Abonyi Lajos: „Az abonyi régi társaságokról” közölt adataiból, ma is élő abo­nyi öregek emlékezéseiből, vé­gül egy nagyon kedves buda­pesti nyugdíjas színművésznő elbeszéléséből sikerült annyi adatot összegyűjtenem. ameny- nyivel érdeklődésüket némi­leg kielégíthettem. Mindannyian tudjuk, hogy felszabadulásunkig a nép töme­gek számára távoli világ, elér­hetetlen messzeség volt a mű­vészetek adta magas művelt­ség. Ez így volt Abonyban is. A múlt század elején számos abonyi földesúr még a német kultúra híve, de Kazinczy Fe­renc írónk megjelenésével és a törteid Vida László baráti kapcsolataival kezdik befogad­ni a nemzeti szellemet. Idegen nyelvű könyvek helyett ma­gyar irodalmi alkotásokat ol­vasnak, ezzel egyidejűleg kezdetét veszi a magyar művészet iránti érdeklődé­sük is. Később kapcsolatba kerültek a színész Megyeri Ká­rollyal és Kossai Tibor csa­ládjával. Rajtuk kívül Abonyi Gyula színész is erősítette ezt a szellemet. A színműirodal­mat pedig Abonyi Lajos saját darabjaival hozta közelebb Abony lakosságához. A múlt század elején sike­rült városunkba csalogatni egy színjátszó társaságot. Az ura­dalmi nagyszállóban, a mai Kossuth Szállóban tartották az előadásokat. Abonyi Lajos: „Az abonyi régi társaságról” című írásában említést tesz Keszy színigazgatóról, aki fia­talon, mint hősszerelmes Abonyban aratta legszebb ba- bérait. Egyedüli hely volt, ahol vándorlásában először feküdt ágyban és nem a direktor úr ládáján. Mindennap ebédelt, sőt vacsorázott is. Nem volt még színjátszó társaságnak olyan jó dolga, mint itt, kivé­ve Kolozsvárott. A megállapí­tott belépődíjak helyett önkén­tesen felajánlott adományok­kal támogatták a színészeket a lelkes abonyiálc. Amikor el­mentek, a díszletek szállításá­hoz még egy fuvarral többet kellett fogadniok, hogy a sok megmaradt elemózsiát, zsírt, szalonnát, burgonyát, lisztet, szappant utánuk cipelje. A nyurga Keszy fél év alatt úgy kihízott trikójából, hogy a hős­szerelmes szerepekből is ki­esett. A színművészet pártolói élén Szily István állott, aki az itt játszó színtársulat számára Kotzelne húsz vígjátékát ma­gyar nyelvre fordította. Maga is írt „Kódorgó éhes” címmel színdarabot, amelyet a kedvé­ért itt is elő kellett adniok a színészeknek. Az 1848-as szabadságharc leverése utáni időből nincs adatunk arra, hogy Abonyban színtársulatok megfordultak volna. Valószínű azonban, hogy Keszynek a környék köz­ségeiben játszó társulata nem kerülte el Abonyt, hiszen di­rektorát fiatalkori emlékek fűzték a községhez. 1850-ben a város értelmiségi fiatalsága műkedvelő társula­tot szervezett. Batterssay Imre 1848—49-es országgyűlési kép­viselő — volt abonyi lakos — biztatására és támogatásával sorozatos előadásokat tartot­tak. Céljuk a magyar nyelv ápolásán kívül a honvéd árvák és özvegyek segítése volt, sőt az oroszok által felégetett Lo- sonc városa károsultjainak tá­mogatása is. Munkájukat megkönnyítette az, hogy Orczy György báré

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents