Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

1961. JANUÁR 22, VASÁRNAP \ űrlap fl Hammarskjöld kétkulacsos magatartására vetett fényt kongói tanácsadó bizottságának ülése Beiktatták Kennedyt, az új amerikai elnököt. Olyan volt ez a beiktatási ünnepség a nyugati világban, mint mond­juk a szilveszter: mindenki örömmel búcsúzik a múlt esz­tendőtől és kíváncsian várja az újat. Ez a hasonlat részben ránk is vonatkozik. Mi is vá­rakozással nézünk az új elnök és az új kormány tevékenysé­ge elé. Senkinek nincs oka búsla­kodni, amiért az Eisenhower- kormány távozott. Könnytelen búcsút vett tőle a világ. Nem állíthatjuk persze, hogy a nyolc év alatt egyetlen pilla­nat sem volt, amelyben helye­sen cselekedett volna. Eisen­hower hívta meg például Hruscsovot Amerikába, s ez a meghívás nagy reményeket ébresztett az emberek szívé­ben. Sajnos, az Eisenhower- kormány tagjai, vagy még in­kább azok a körök, amelyek mögötte álltak, nem i voltak őszinték, nem voltak követke­zetesek, s az 6 hibájukból az emberek reményei nem váltak valóra, a világ visszacsúszott a hidegháborúba. Mit várhatunk az új ameri­kai kormánytól? Jósolni nehéz és fölösleges is. De annyit megállapíthatunk, hogy ennek az új vezetőségnek van némi előnye az előzővel szemben. Mindenekelőtt az, hogy ha akar, tiszta lapot kezdhet. Nem nehezednek rá nyolc esztendő kormányzásának hibái, elköte­lezettségei, presztízskérdései. Van egy-két személy is az új kormányban, aki eddigi meg­nyilatkozásaiból ítélve, reáli­sabban gondolkodik, józan ab- bul méri fel a nemzetközi helyzetet, mint az előző kor­mány tagjai. Fűzzük azonban mindjárt itt hozzá, hogy dön­tő, alapvető különbség a Köz- társasági Párt és a Demokra­ta Párt, a köztársaságpárti és a demokratapárti kormányok között nincsen-. Kennedy is a nagy monopóliumok Ameriká­jának képviselője. Pillanatnyilag a fő forrás, amelyből az új kormány ál­láspontjára következtethetünk, Kennedy beiktatási beszéde, amelyet pénteken az eskütétel után mondott el Washington­ban. Ezt a beszédet persze át­hatotta az amerikai felsőbb­rendűség és a „szabad világ” dicsérete, s — burkolt formá­ban bár — kifejezésre jutottak kommunistaellenes nézetei, te­ret kaptak benne éles kifejezé­sek, amelyekkel a szocialista világra célzott. Találhatunk azonban Kenne­dy beszédében olyan megálla­pításokat is, amelyekkel egyet­érthetünk. Ha ezeket komo­lyan gondolja, ha ezeket a sza­vakat tettek követik, akkor a feszültség enyhülhet, a béke megszilárdulhat világszerte. „Kezdje újból mindkét fél a béke kutatását, mielőtt a tudo­mány által szabadjára enge­dett pusztítás sötét erői el­nyelnék az egész emberiséget egy tervezett vagy véletlen ön- pusztításban” — mondta egye­bek között az új elnök. Igaz, szép szavakban eddig 6em volt hiány. S a várako­zás ' a Kennedy-kormánnyal szemben, amelyről fentebb ír­tunk, éppen annak szól, hogy vajon most milyen politika követi ezt a helyes és ember­séges gondolatot. Könnyű ál­talában a békéről beszélni, de sokkal nehezebb megoldani a konkrét problémákat. Az emberek azt várják, hogy szűnjék meg a fegyver­kezési verseny, mindenekelőtt tiltsák be az atomrobbanlási kísérleteket. Elsősorban az Egyesült Államok kormányán múlik, hogy megszülessék legalább az első egyezmény e kérdésben, hogy megtegyék legalább az első kis lépést a lefegyverzés útján. Hónapok óta nyugtalanítja az emberi­séget a kubai helyzet: Wash­ingtonon múlik, hogy abba­hagyja a fenyegetőzést, s nor­mális kapcsolatokat létesítsen ezzel a forradalomban újjá­született kis szigetországgal Feszült a helyzet káoszban létre hozott egy kormányt Boun Oum herceg elnökleté­vel. így jutottunk el a harmadik hercegig aki nem testvére az előző kettőnek. Még a nyu­gati lapok sem írnak sok jót Boun Oumról. Régi hű­béri szellemű arisztokrata, aki vagyonát ópiumcsempé­szésből szerezte. Nem vélet­len, hogy az ilyenfajta her­cegek válnak az imperialis­ta ormeágok kiszolgálóivá és a Szufanuvong-fajta emberek az imperializmus elleni harco­sokká. A nép gyűlöli a Boun Oum-féléket, mert évszáza­dok óta nyögi hallatlan ke­gyetlen uralmukat. S a nép haragja elől kihez mene­külhetnek a Boun Ourn-fé- lék, kikkel köthetnek szö­vetséget, mint azokkal, akik a volt gyarmati népeket új­fajta gyarmati sorba akar­óik taszítani. Kissé leegyszerűsítve, a nyugati hírügynökségek ki­fejezésmódjával élve azt mondhatnánk, hogy ma a két előbbi herceg harcol a harmadik ellen. Valójában azonban a nép által egyre növekvő mértékben támoga­tott erők harcolnak az ame­rikaiak által támogatott re­akció ellen. Ez a tény a biz­tosítéka annak, hogy Laosz rövidebb vagy hosszabb idő rriúlva valóban szabad lesz, s elindulhat végre a modern fejlődés útján. Tatár Imre Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár „kongói tanácsadó bizott- ságá’‘-nak péntekre összehí­vott ülése két óra hosszat ta­nácskozott zárt ajtók mögött, jelenti az AP. Az ülés után az egyik rész­vevő ismertette a tanácskozás részleteit. Mint mondotta, a jelenlevők „egyhangúlag megdöbbenéssel és utálat­tal nyilatkoztak arról a bá­násmódról, amelyet Lu- mumbának. Kongó törvé­nyes miniszterelnökének kellett elszenvednie" új börtönőreitől, Csőmbe áruló bandájától. Közléséből kiderül, Ham­marskjöld kénytelen volt elis­merni. hogy megfelelnek a va­lóságnak azok a sajtójelenté­sek, amelyek szerint az Elisa- bethvilie-be, Csőmbe börtöné­be hurcolt Lumumbát és rab­társait a repülőtéren a kongói árulók törekvéseit támogató Kaszavubu elnökkel szövetke­zett Csőmbe csendőrei ember­telenül bántalmazták. Ham­marskjöld azt sem cáfolta, hogy az elisabethville-i repülő­téren hat svéd ENSZ-katona szemtanúja volt a felháborító durvaságoknak, de azt állítot­ta, hogy az ENSZ rendfenntar­tó erők tagjai azért nem kísé­relhették meg a közbelépést sem, mert „túlságosan távol tartózkodtak a fölényben levő” csendőröktől. Hammarskjöld egyébként azzal kívánta eloszlatni a részvevők aggodalmait, hogy közölte, „Lumumba érdekében” levelet intézett mind Kaszavubuhoz, mind pedig Csombéhoz, Lu­mumba elhurcolásának két in­tézőjéhez. Az értesülés szerint In­dia küldötte az ülésen sür­gette Hammarskjöldöt, te­gyen lépéseket, hogy az ENSZ védelme alá vegye Lumumbát. Hammarskjöld azonban megelégszik azzal, hogy „Lumumba érdekében” levelez a rendet és törvé­nyességet lábbal tipró kon­gói árulókkal, azzal utasí­totta vissza a javaslatot, hogy annak megvalósítása Lumumba „rabtartójává” ten­né az ENSZ-et. Az AP jelentése szerint Modibo Keita, Mali Köztár­saság elnöke csütörtökön táv­iratban kérte Hammarskjöld- től az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának összehívását a kon­gói kérdés újabb megvita­tására, mégpedig az afrikai országok január elején Ca­sablancában tartott értekez­lete részvevőinek bevonásá­val. Ismeretes, hogy a Ca­sablancád értekezleten az Egyesült Arab Köztársaság, Ghana, Guinea, Líbia, Ma­rokkó, Mali Köztársaság, va­lamint Ceylon küldötte és az algériai szabad kormány kép­viselője vett részt. Amíg az ENSZ kongói képviselete tétlen szemlélő­je, hogy a különböző áruló csoportok önkényeskedéseik­kel még súlyosabbá tegyék a helyzetet Kongóban, addig szemet hunyt afölött, hogy a lázadókat támoga­tó belga gyarmatosítók nyíltan megerősítik po­zícióikat ' a változatlanul gyarmatuknak tekintett Kongóban. A Tanjug tudósítója a kon­gói ENSZ-parancsnoksághoz közelálló körökből éltesült róla, hogy LeopoldviUe-be további harminc belga tiszt és altiszt érkezett, mint Mo­butu, az áruló diktátorjelölt „tanácsadója”. A hírek sze­rint az első csoportot hama­rosan még hetven belga „ta­nácsadó” ' érkezése követi. Az AFP viszont Elisa- bethville-ből jelenti, hogy repülőgépen ötven „fiatal belga önkéntes” érkezett Brüsszelből, hogy belépjen Csőmbe hadseregebe. Csombéék egyébként to­vábbi belga „önkéntesek” érkezését várják, akiket Csőmbe megbízottja leg­utóbb a belga kormány jóváhagyásával toborzott Belgiumban. Mobutu Ls folytatja a ka­tonai előkészületeket, a kon­gói törvényes kormányhoz hű területek megtámadására. Tanjug-jelentés szerint a kongói légiforgalmi vállalat­tól elkobzott szállítógépeket Thysville-be rendelték, hogy adott pillanatban a keleti tartomány határára szállít­sák Mobutu zsoldosait. Ma­ga Mobutu is Thysville-be utazott. Megbízható értesü­lések szerint az egyenlítői tartományban fekvő Bumbái ban is több száz Mobutu- zsoldos gyülekezik. Hruscsov és Brezsnyev távirata Kennedyhez Észak-vietnami tiltakozás a dél-vietnami hatóságok és a laoszi lázadók katonai együttműködése ellen A vietnami néphadsereg fő­parancsnokságának a vietnami nemzetközi fegyverszüneti bi­zottságban működő összekötő bizottsága újból tiltakozott a dél-vietnami hatóságok és a laoszi lázadó klikk katonai összejátszása ellen. Mint az összekötő bizottság megálla­pítja, a dél-vietnami hatósá­gok közölték azt a tervüket, hogy fegyveres erőket külde­liáfsóp ítök figyelmét ez úton hívjuk fel, hogy a szentendrei 2327-es TÜZÉP-telepen most korlátlan mennyiségben beszerezhetők az alábbi építőáruk: Tetőléc 1,25 és 1,50-es hosszúságban, 100X60 BH elem, betongerendás épületek mennyezeté­nek elkészítéséhez, Ajtók, ablakok nagy választékban, NDK ajtó is megérkezett: 850 forintos árban kapható! Építőkő 39,90/egy tonna. Vagonban is elszállítható. SZENTENDREI 2327-ES TÜZÉP-TELEP ÉRDI VAS- ÉS FÉMIPARI KTSZ, ÉRD DIÖSDI ÜT 25. Telefon: 58. ELVÁLLALJA szabad kapacitással alugrafikai táblák gyártását (kisebb sorozatban is), alumínium tárgyak matt és színes eloxálását vállalatok és a lakosság részére is. Lakosság részére krómozási és nikkílezési munkákat is elvégzünk. nek Laoszba, a lázadók meg­segítésére. Ebben azon a meg­beszélésen egyeztek meg, ame­lyet a dél-vietnami hadsereg főparancsnoka folytatott Phou- mi Nosavannal 1960. decem­ber 20-án Savannakhetben. Legutóbb a dél-vietnami má­sodik katonai körzet parancs­noka járt Savannakhatben, hogy csapatmegerősítések rész­leteiről tárgyaljon a laoszi puccsistákkal. Ezenkívül Dél- Vietnamból Laoszba küldték Chinh ügyvédet, hogy hajtson fel hamis bizonyítékokat a vietnami néphadsereg egysé­geinek állítólagos jelenlétéről Laoszban. Az említett tények — foly­tatja a tiltakozó levél — bi­zonyítják, hogy a dél-vietna­mi hatóságok a Laos^ elleni amerikai agressziós tervek végrehajtói és ezzel a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság biztonságát, valamint Délke- let-Ázsia békéjét fenyegetik. Az összekötő bizottság felszó­lítja a nemzetközi bizottsá­got, hasson oda, hogy véget érjen a dél-vietnami vezetők és a laoszi lázadók összeját­szása, amely a genfi megálla­podásokba ütközik. Lord Home angol külügy­miniszter utasítást adott a moszkvai angol nagykövetnek, hogy sürgősen lépjen érintke­zésbe Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel és javasolja a következő eljárást a három­tagú laoszi ellenőrző bizottság működésének felújítására: el­ső lépésként Anglia és a Szov­jetunió közösen kérje fel In­diát, hogy tájékozódjék, ho­gyan lehetne összehívni a há­romhatalmi bizottságot. Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev az alábbi üdvözlő táviratot küldte John F. Ken­nedynek, az Egyesült Államok elnökének, hivatalba lépése alkalmából. „Tisztelt Elnök Ur! Üdvözöl­jük önt hivatalbalépése alkal­mából. Megragadjuk az alkal­mat és kifejezzük azt a remé­nyünket. hogy közös erőfeszí­téssel sikerül gyökeresen meg­javítanunk az országaink kö­zötti viszonyt és egészségeseb­bé tehetjük az egész nemzetkö­zi helyzetet. Meggyőződésünk, hogy lépésről lépésre haladva el lehet távolítani a jelenleg még meglevő gyanakvást és bizalmatlanságot, s fel lehet nevelni népeink barátságának és hasznos együttműködésének hajtásait. A szovjet kormány minden­kor kész támogatni minden olyan jó kezdeményezést, amit ebben az irányban tesznek és kész megtenni minden tőle függőt, hogy létrejöjjön a tar­tós világbéke, s minden nép barátságban és ellenségeskedés nélkül éljen.” A Hruscsov-beszéd a moszkvai lapokban Szombaton valamennyi moszkvai lap közölte Hrus- csovnak, az SZKP Közpon­ti Bizottsága január 17-i ülésén elmondott beszédéinek első részét. A Pravda hat, a többi lap négy fejezetet kö­zölt a beszédből, rövidítés nélkül. Hruscsov fogadta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szombaton fogadta L. Thompsont, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetét és beszélgetést folytatott vele. A beszélgetésen jelen vol­tak: Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyet­tese és Anatolij Dobrinyin, a külügyminisztérium kollégiu­mának tagja. Az algériai képviselők és szenátorok szembe fordulnak az ultrákkal Tizenkét muzulmán szenátor közös nyilatkozata Az algériai politikai fej­lődés egyik legjellemzőbb vonása, hogy a két évvel ez­előtti, úgynevezett, „előre­gyártott választásokon” a francia parlament két há­zába bejuttatott muzulmán képviselő és szenátorok egy­más után vallanak színt. Amikor a mandátumot meg­kapták, legtöbbjük még az ultrák uszályában volt, s a Franci a-Algéria híveként ke­rült a politikai élet kiraka- , tába. Amikor az algériai kér­dés megoldása már közeli­nek mutatkozik, az egykori, „fej bólintó Jánosok” mind több feltűnő nyilatkozatban fordulnak szembe korábbi „gazdáikkal”, a francia ult­rákkal. Pénteken tizenkét muzul­mán szenátor (van köztük a degaulleista UNR-hez tar­tozó is!) adott ki közös nyi­latkozatot. Elöljáróban le­szögezik: az algériai kérdés tartós megoldása csak a francia kormány és az Al­gériai Köztársaság ideigle­nes kormánya közti tárgya­lások révén jöhet létre. Ügyesen megkerülik az al­gériai szeniorok De Gaulle tábornok formuláját: „min­den algériai irányzat” be­vonásával kell tárgyalni. A tizenkét arab szenátor meg­állapítja, hogy a francia kormány képviselheti az „egyéb algériai irányzato­kat” (ki nem mondottam, az ultrákat és a minimális „har­madik erőt” is), nincs tehát akadálya a francia kormány és az algériai ideiglenes kormány közvetlen tárgyalá­sának, még De Gaulle-féle formula szerint sem. Az arab szenátorok elíté­lik az Algériának szánt át­meneti intézmények létreho­zásának tervét és rámutat­nak arra, hoev ez csak a béke ’! iövet el ét késleltet­heti: Szót emelnek az Al­gériában ma is uralkodó „kettős mértékkel mérés” gyakorlata ellen: egyes ha­tóságok elnézőek, cinkosak az egyik oldallal szemben, a másik oldalon megkülönböz­tető Intézkedéseket hoznak, sőt erőszakhoz folyamodnak. A tizenkét muzulmán sze­nátor nyilatkozata végén az algériai politikai foglyok és internáltak szabadlábra he­lyezését sürgeti, s kegyel­met követel a halálraítéltek­nek. elsősorban azért, mert ameri­kai fegyverekkel, amerikai pénzzel támogatva egy reak­ciós csoport támadást intézett a törvényes és semleges po­litikát folytató kormány ellen. Kennedyn múlik, hogy az amerikai beavatkozás meg­szűnjék Laoszban. Nagy kér­dőjel Nyugat-Berlin. Az Egye­sült Államoktól és szövetsége­seiktől függ, hogy e város to­vábbra is a nyugtalanság fészke marad-e, vagypedig be­csületes, mind a két félt. ki­elégítő egyezményt kötnek. Hruscsov és Brezsnyev üd­vözlő távirata, amelyet Ken- nedynek küldtek a beiktatás alkalmával, kifejezésre jut­tatja a szovjet kormány óha­ját: gyökeresen meg szeret­nék javítani a két ország vi­szonyát. Hruscsov amerikai útja is bizonyítja, hogy ez nem a szovjet kormányon múlik. S köztudomású, he en­nek a két nagy országnak a viszonya megjavul, ez döntő befolyást gyakorol az egész emberiség sorsára. Laoszi politikusokról Mindennap találkozik az ol­vasó az újságok vezető cikkei között Laosz nevével. S bár ez a távol-keleti kis ország hosszabb idő óta napirenden van, a hírekben szereplő ne­vek minden bizonnyal mégis kissé idegenül csengenek. E heti kommentárunkban szól­junk tehát néhány szót há­rom vezető laoszi politikus­ról, három hercegről. Szufanuvong hercegről ír­nak lapjaink a legnagyobb rokonszenvvel, s méltán. Szu­fanuvong a laoszi király fia, Franciaországban tanult mér­nök. Már egész fiatal korában megismerkedett a néppel, s a nép szenvedéseivel, amikor hazája a francia gyarmati iga alatt sínylődött. Kapcsolatba került a második világháború előtt a francia munkásmozga­lommal is, s hazájába vissza­térve, a gyarmatosítók elleni fegyveres harc élére állt. ö a vezetője a Patet Lao-moz- galomnak, amelyet a kommu­nisták is támogatnak. E moz­galom célja egy valóban de­mokratikus Laosz megterem­tése. Souvanna Phouma herceg Szufanuvong féltestvére, ö is Franciaországban tanulta kd a mérnöki szakmát, ő is haladó szellemben nőtt fel, bár nem oly következetes, minit öccse. Souvanna Phou­ma a középutat járja, s volt idő, amikor részt vett olyan kormányban, amely üldözte a Patet Laót, Néhány hónappal ezelőtt erősen re­akciós kormány volt Laosz­ban, de egy katonai felke­lés megdöntötte ezt az ural­mat, s Souvanna Phouma került hatalomra. A herceg olyan kormányzatot akart teremteni, amely semleges politikát folytat, s jó barát­ságban van a szocialista or­szágokkal is. Az Amerikai Egyesült Államok azonban Laoszt is meg szeretné tar­tani a maga befolyási öve­zetében, ezért fegyverrel, s pénzzel látta el Nosavan tá­bornok csapatait. Nosavan alattomos támadást intézett Souvanna Phouma törvényes kormánya ellen, s maga is A múlt napok legfigyelemreméltóbb eseménye kétségte­lenül Kennedynek, az új amerikai elnöknek beiktatása volt. E heti kommentárunk elsősorban ezzel foglalkozik, majd némi magyarázatot fűz a laoszi eseményekhez. Üj politikát hoz-e az új amerikai kormány?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents