Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

2 ”“<&/Círlat> 1961. JANUAR 22, VASÄRNAP Pest megyében is leraktuk a szocialista mezőgazdaság alapfait Idényzáró körvadászat Monoron A monori Fácán Vadásztársaság megtartotta az idény Utolsó nyúlvadászatát. A vadászok 126 nyulat lőttek. (Folytatás az 1. oldalról.) adata — hangsúlyozta Király elvtárs, —, hogy minden szö­vetkezetben közvetlenül ér­vényre jusson a tagok .anyagi érdekeltsége. Sbk ilyen jó ta­pasztalat áll rendelkezésünkre, azokat terjesztenünk kell, mert csak így biztosítható a gyors fejlődés. Sokoldalúan támogassuk az új tsz-vezetőket Szövetkezeteinkben a han­gulat jó, bizakodó, a politikai feltételek megfelelőek. Legye­nek továbbra is az emberek között a népnevelők, a járási és községi szervek tagjai, ak­tivistáink és foglalkozzanak ezután is a belépettek minden ügyével. Elvárjuk, hogy ez­után még inkább segítsék a fiatal szövetkezetek vezetősé­geit, tagjait. A szövetkezetek vezetősé­geibe megbecsült, jó gazdá­kat választottak a tagok, mi­vel azonban nincs meg a nagyüzemi vezetési, szervezési gyakorlatuk, sok irányú támo­gatást kell adni részükre. A leltározás a legtöbb szövetkezetben már befe­jeződött, úgyszintén a bri­gádok, munkacsapatok ki­alakítása is. Nem. lebecsülendő, hogy mint­egy nétszáz traktoros képzése indult meg a gépállomásokon, a jelentkezők zöme az újon­nan tsz-be lépettek közül ke­rült ki. Ez örvendetes tény, azonban szükséges a gépek két műszakban történő üze­meltetéséhez, hogy legalább még háromszáz szövetkezeti tag tanulja meg a traktorve­zetés tudományát. Megvalósítható, reális tervek készüljenek, a tagok biztosítsák a vetőmagot Az új szövetkezetek mind­egyikében hozzáláttak már az 1961. évi tervek elkészítésé­hez. Ebbe bevonják a szövet­kezetek gazdáit is. Még a ta­vaszi' munkák megkezdése előtt meg kell tenni egy sor szervezeti intézkedést, például az irodák, a számvitel meg­szervezését stb. Egyetlen perc­re sem szabad szüneteltetni a munkát. < Az idén mintegy százezer holdon végezhető el az istálló­trágyázás. Ennek a fele még hátra van, ezért siettetni kell az udvarokon levő trágya ki­hordását a földekre. Mihelyt az idő engedi, folytatni kell a szántást, mert még több mint száz­ezer hold föld vár forga­tásra.-A legelső feladatok közé tartozik a vetőmag , biztosí­tása is. Az. úi szövetkezetek­nek szüksége van mintegy száz vagon (negyvenezer hold­ra elegendő) kukoricára, s törekedni kell arra, hogy még a háztáji földeken is hibridet vessenek. ( Csaknem tizenkétezer vagon vetőbur­gonya összeadásáról kell gon­doskodni az új szövetkezetek­ben. Már most meg kell hatá­rozni, hogy az új be­lépők mennyi és milyen vetőmagot, mikor kötele­sek a közös rendelkezé­sére bocsátani. Tavasszal több mint 160 ezer hold kukoricából leg­alább 30 ezer holdat négy­zetesen kell vetni, géppel művelni, főleg ott, ahol ke­vés a munkaerő. A lovak összehozásával sem szabad késlekedni, már most kell dönteni arról, hogy legké­sőbb március végéig bizto­sítva legyen számukra a kö­zös férőhely, a takarmány, S-XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'y i I Pest megye | / f — szövetkezeti megye! f I ..... . í Alig több, mint másfél hónapja, hogy az egész ország % J figyelmének középpontjában álló országgyűlésen a nép % $ képviselői meghozták a döntő határozatot: a mezőgazda- > ^ Ságban meg kell tenni a második lépést is, be kell fejezni í ^ a termelőszövetkezetek szervezését. Az ország további fej- f ^ lődése megkívánja, hogy mindkét lábbal a szocializmus % £ talaján álljunk. ^ Megyénk parasztsága megértette az országgyűlésen % £ elhangzottakat és a meginduló szervezés során tettekkel ^ í válaszolt. Elsőnek Tápiógyörgyéről, majd Farmosról, $ • Makádról, s utána szinte naponta újabb és újabb közsé- % \ gekböl kaptuk a hírt: falunk parasztsága termelőszövet- % \ kezeibe tömörült! Az elmúlt hat hét egy soha nem látott $ ! méretű forradalmi megmozdulás időszaka volt. Negyven- % '• ezer parasztcsalád kétszázezer hold földdel lépett a sző- : vetkezeti útra! ^ Parasztságunk történelmi jelentőségű lépésének sú- i : lyát jelzi, hogy az átszervezés lendülete és lelkes hangulata J : nem csökkent a szövetkezetek megalakulása ytán sem, j : hanem folytatódott a mindennapi munkában. Abban az % \ óriási jelentőségű munkában, amelynek célja: az új élet ? megkezdésének megalapozása. % Hosszú évek óta nem volt ilyen mozgalmas a tél a $ \ magyar falvakban, mint az idén. És ennek a felpezsdülés- % \ nck kell majd meglennie tavasszal is, amikor megkezdő- $ ; dik a nagy tervek, célkitűzések végrehajtása, amelyek $ \ sikere nyomán értékesebbek lesznek a földek, gazdagabb % ; a magyar falu. Száz és,száz új gazdasági épület emelke- % \ dik majd ki a ma még sik mezőből. Száz- és százezer hol- $ \ dákon változik majd meg a hagyományos, régi gazdálko- $ \ dási mód. És ezzel együtt kitárul a falvak népének látó- % ! köre, többet látnak majd az életből, a világból, mint ed- % : dig, míg kis gazdaságuk ezernyi gondját, baját hordták $ : vállukon. ^ Mit ígér az új élet? A termelőszövetkezetek létrejöt- % í tériek ténye még egyedül nem hoz Kánaánt. Csak a Ká- % ! naán lehetőségét. De ehhez szívós, kitartó, szorgalmas, lé- í ; lekkel végzett alkotó munka szükséges. Az új élet küszöbén minden szem parasztságunkra te- j : kint. Az ország várja a mezőgazdaság felvirágzását, és a $ \ várakozás mellett segítséget is ad, áldozatokat is hoz. Ál- % í dozatokat, hogy minél több épülete, gépe, műtrágyája, te- % \ nyészállata, vetőmagja, öntözőtelepe, felszerelése legyen $ j a közös útra tért parasztságnak. Segít az ország türelem- $ ! mel, hittel, szakemberekkel. És a segítségért vár is. Több, % ; jobb, olcsóbb élelmiszert, hogy az egész nép jobban él- % \ jen, boldogabb legyen. $ Pest megye szövetkezeti megye lett. Ünnepélyesen ki- % \ nyilvánították ezt a megye vezetői és kinyilvánították azt % j is; nagy munka vár a falvak népére, hogy virágzó me- % í zögazdaságot teremtsen összefogással. Olyan mezőgazda- £ ! ságot, amely méltó fejlett, szocialista iparunkhoz és méltó £ t a világpiaci versenytársakhoz is. Érezze szövetkezeti pa- j í rasztságunk, hogy ebben a munkában nem áll egyedül. £ 5 És elmondhatjuk: a társadalom minden tagját egy cél £ í fűti: az alkotó felemelkedés. i Tenkely Miklós | £xXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX<. az abrak, valamint a gon­dozók és a fogatosok. Az idén növekednek a szö­vetkezetek termelési és fel- vásárlási feladatai. Ezeket mindenképpen teljesíteni kell. A termelési és pénzügyi ter­vek elkészítése során igen nagy felelősség hárul a já­rási szervekre. Ebben az év­ben a beruházási program teljesítése jelentős feladatot jelent. A régi tsz-ek mint­egy 51 millió, az újak pe­dig 35 millió forint - állami hitelt kapnak. Az állami hitelek, vala­mint a saját erő hozzá­adásával a régi tsz-ek- ben csaknem ötszáz, az újakban 300 létesítmény készíthető el, elsősorban állati férőhelynek. Az szükséges, hogy min­den szövetkezetben alakít­sák meg az építőbrigádokat és lehetőleg saját erejükből biztosítsák az építkezésekhez szükséges anyagok egy ré­szét. Az új tsz-ek a szövet­kezetek oszthatatlan alapjá­ra mintegy negyvenkétmil­lió forintot fizetnek majd be. Érdeke minden szövetkezet­nek, szövetkezeti gazdának, hogy a közgyűlésen megál­lapított és elfogadott hozzá­járulás összegét rövid időn belül fizessék be, mert csak így tudják megalapozni gaz-, dálkodásukat, így tudnak gyors ütemben elindulni a megszilárdulás, a fejlődés útján. Az űj szövetkezeteket az állam segíti tenyészállatok­kal, azonban helyes, ha el­sősorban saját erejükből old­ják meg állatállományuk nö­velését. Helyes, ha főleg a sertéstenyésztést és a sertés­hizlalást szervezik meg. mert ez hoz legkorábban pénzt a szövetkezetnek. Biztosítani kel! a tsz-tagok anyagi érdekeltségét Ezekben a napokban min­denütt ki keif alakítani a munkaszervezeteket, kijelöl­ni a brigádvezetőket, munka­csapatvezetőket. a brigádok tagjait. Nagy figyelmet kell for­dítani arra, hogy a kapás­növények és a kertészet területét teljes egészé­ben még a tavasz beér­kezte előtt elvállalják művelésre a szövetkeze­tek gazdái, A jövedelemelosztás formáját haladéktalanul meg kell be­szélni és magyarázni az ér­dekelteiknek. Az új szövetke­zetekben. sőt, a régiek nagy részében is a szőlőket csalá­di művelésre vállalják a ta­gok, kedvező feltételek mel­lett. Az erről, több évre szó­ló, művelési megállapodá­sokat mielőbb meg kell köt­ni velük. Nem szenvedhet késedelmet; a szövetkezeti községekben a pártszervezetek kialakítása, megerősítése rátermett pa­rasztokból. Minden faluban alakítsanak kj aktívahálóza­tot, 20—50 főnyi csoporto­kat, akikre minden körül­mények között lehet számíta­ni. Fontos időszak zárult le, s most vette kezdetét a meg­szilárdítás nagy feladata — mondotta befejezésül Király elvtárs. — Számítunk rá, hogy megyénk minden dolgozója olyan lelkesen vesz részt és segít ebben a munkában, mint a szervezésben. Király elvtárs előadását vi­ta követte. Több felszólaló már nem is annyira a megye átszervezésének problémáival foglalkozott, hanem a soron- levő feladatokkal, az új. kö­zös gazdaságok megszilárdí­tásának feladataival. Szabó Ferenc, a ceglédi Vö­rös Csillag Tsz elnöke pél­dául részletesen beszámolt ar­ról. hogyan osztották kategó­riákba a termelőszövet­kezet szőlőit, és hogyan alakítják ki azon a Ieg- ösztönzőbb eredményes­ségen alapuló jövede­lemelosztást. Vida Gyula, a megyei párt- bizottság munkatársa, a ve- zetéís stílusával kapcsolatban vetett fel néhány, rendkívül figyelemre méltó észrevételt. Felszólalt még többek kö­zött Szabó Berény, az * Állat­forgalmi Vállalat igazgatója is. Ismertette a rendkívüli pártbizottsági ülés részvevői­vel az idei sertés- és marha- hizlalási szerződések helyze­tét és a háztáji gazdaságok nagy árutermelési tartalékai­ról. ‘ tehetőségeiről'1 beszélt. • A vitában elhangzott hoz­zászólásokra Király elvtárs adott részletes választ. A ta­nácskozás tanulságait Horváth András elvtárs foglalta össze. Üjólag hangsúlyozta, hogy a szövetkezetekben mindenki, aki dolgozik, találja meg szá­mítását, de jusson a közösnek is. Ügy állapítsák meg a jö­vedelemelosztás formáját, hogy az ösztönző legyen, a többől adjon többet a szövetkezet, s még több jusson a közös gyarapítá­sára, gazdagítására is. Ezután a pártbizottság a tájékoztató beszámolót egy­hangúlag elfogadta, majd Horváth András elvtárs be­rekesztette a rendkívüli párt­bizottsági ülést. (csekő) Gados Ferenc az első hajtásban nyolc nyulat lőtt. Szíve­sen segít a kötözésnél. A vadászmester és a gazdasági vezetők összesítik az ered­ményt. \z első hajtás 53 nyulat eredményezett. A fáradságos mun­ka után jólesik az ebéd. A szakszervezetek az 1961. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos feladatairól tárgyalt a Szakszervezetek Országos Tanácsa IX. teljes ülése Szombaton reggel az ÉDOSZ I székházában összeült a Szak- I szervezetek Országos Tanácsá­nak IX. teljes ülése. A teljes ülést Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT el­nöke nyitotta meg. A napirend elfogadása után Varga György, a SZOT titká­ra mondotta el a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa elnöksé­gének beszámolóját, a szak- szervezeteknek az 1961. évi népgazdasági terv végrehajtá­sával kapcsolatos feladatairól. Bevezetőül Varga György megállapította: a szakszerveze­tek hasznosan járultak hozzá a hároméves terv gazdasági célkitűzéseinek megvalósítá­sához. Varga György ezután részle­tesen ismertette azokat a fel­adatokat, amelyeket az 1961. évi terv állít az egész népgaz­daság elé. Elemezte a mezőgazdaság- fa. a különböző iparágak­ra a közlekedésre, vala­mint a bel- és külkeres­kedelemre váró tennivaló­kat. Hangsúlyozta a termelékeny­ség emelésére, a termelési költségek csökkentésére, nem­zetközi fizetési mérlegünk to­vábbi javítására, az állami fel­vásárlás eredményesebbé téte­lére, a nemzeti jövedelem és a dolgozók szociális ellátottságá­nak fokozására, a beruházások és általában az építkezés gaz­daságosabbá, gyorsabbá tételé­re vonatkozó tervelőírások fon­tosságát. Ezután áttért a szakszerve­zeteknek a terv teljesítésével kapcsolatos feladataira. A szakszervezetek tenni­valóit elsősorban a dolgozók politikai és termelési akti­vitásának növelésével le­het megoldani. Varga György beszámolója után megkezdődött, a vita. Az elhangzott felszólalások- j ra Varga György, a SZOT I titkára válaszolt. | Ezután a teljes ülés egyhan- j súlag elfogadta az elnökség I beszámolóját, valamint a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának az 1961. évi nép- gazdasági terv végrehajtását segítő szocialista munkaver­senyre vonatkozó irányelveit. Az irányelvek megállapít­ják, hogy a hároméves terv befejezésével a szocializmus építésének eredményekben gazdag szakasza zárult le, s ez lehetővé tette, hogy a második ötéves terv megvalósításával újabb nagy lépést tegyünk előre a szocialista társadalom felépítése útján. A hároméves terv idősza­kában megerősödött a szo­cializmus anyagi és műszaki bázisa. A nemzeti jövedelem — ál­lapítják meg az irányelvek — a tervezettnél gyorsabban növekedett és ez lehetővé telte a beruházások fokozá­sát, a foglalkoztatottak szá­mának növelését és az élet- színvonalnak a tervezettnél nagyobb mértékű emelését. Javultak az élet- és munkakörülmények, to­vább bővült a társada­lombiztosításban részesü­lők köre. Az irányelvek hangsúlyoz­zák, hogy mindezeknek az eredményeknek a továbbfej­lesztéséhez, a szocialista épí­tés ütemének gyorsításához, az 1961. évi terv teljesítésé­hez tovább kell fokozni a dolgozók politikai és terme­lési aktivitását és még szé­lesebb körben kell kibonta­koztatni a szocialista ver­senyt. Az irányelvek ezután is­mertetik az 1961. évi tervekben megszabott fel­adatokat és részletesen elemzik a terv teljesíté­séhez szükséges tenni­valókat. Mindezeknek a céloknak a megvalósításához nélkülözhe­tetlenek a szocialista mun­kaverseny különböző formái. Ezért az irányelvek felhív­ják az összes dolgozókat, hogy bontakoztassák ki új­ból és a lehető legszélesebb körben az igen hatékony­nak bizonyult takarékossági mozgalmakhoz hasonló kez­deményezéseket és a terme­lékenység emelésére irányu­ló mozgalmakat. A teljes ülés Somogyi Mik­lósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT elnökének zárószavaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents