Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 17. szám

f^siUiíl 7fw CEGLÉD, ALBERT IRSA, CEGLÉ DBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1961. JANUÁR 20. PÉNTEK Gazdaságosabb állattakarmányozást! Megvitatták a takarmánykeverék alkalmazásának problémáit A nagyüzemi mezőgazda­sági termelésnek egyik dön­tő fontosságú ága az állat­tenyésztés. A megfelelő szám­ban tartott állatokra fordí­tott kiadások és a belőlük származó bevételek kulcskér­désként határozzák meg a termelőszövetkezetek jöve­delmét. Ezért elengedhetet­lenül szükséges, hogy az ál­lattartást magasabb színvo­nalra emeljük, gazdaságosab­bá, olcsóbbá tegyük, Ebben az ügyben volt egy szélesebb körű értekezlet Ceg­léden, amelyen a közeli já­rások tsz-elnökei, szakembe­rei. párttitkárai is részt vet­tek. A megbeszélést Keleti elv­társ, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy a Kátai úti malmot, a Ter­ményforgalmi Vállalat keze­lésében. takarmánykeverék- készítő üzemmé alakítják át. Az átszerelés már megkez­dődött, február 20 után meg­kezdi a termelést. — Szükség van erre az üzemre azért, hogv az allat- takarmányozást kulturáltab­bá tegyük, tudományos szín­vonalra emeljük. Nem új fel­fedezésről van szó — mon­dotta — a Szovjetunióban és egyes szocialista országokban már régen haszonnal al­kalmazzák. A nyugati kapitalista államokban, Amerikában is, a gyá­rak százai készítenek ta­karmánykeveréket. Hol­landiában már az 1920­-as évek óta kiváló ered­ménnyel etetik a gyári­lag készített takarmány­keveréket. Megállapítható, hogy a gya­korlati élet bőséges tapaszta­lata bizonyította be előnyét, hiba volna, ha mi nem hasz­nosítanánk. Keleti elvtárs bevezető tá­jékoztatója után dr. Kurelesz Viktor, az Állattenyésztési Intézet osztályvezetője, is­mertette részletesen az egyes takarmánykeverékeket. Egyelőre hétféle takar­mánykeveréket gyártunk — mondotta. — Főleg a sertéseknek és a barom­fiaknak. A tsz-ek írás­ban megkapják a takar­mánykeverékek pontos leírását és az etetés mód­ját. A takarmánykeverék ké­szítése csere alapján történik, két fő alapanyagból, árpá­ból és kukoricából. Ezekhez az alapanyagokhoz ad az üzem különböző keverékeket, és együtt dolgozza fel őket. Emi mázsa takarmánykeverék ellenében egy mázsa szemes terményt keU beszállítani, de amennyivel a takarmányke­verék ára magasabb, azt a tsz-ek pénzben megtérítik. Ez az üzem nem haszonra dolgozik, segíteni akarja a szövetkezeteket, ezért ar­ra törekszik, hogy az árkülön­bözet minél kisebb legyen. Az üzem induló termelése napi 160 mázsa lesz. egy mű­szakkal. Ha szükséges lesz. lehet 2—3 műszakot beállí­tani. Tekintettel arra, hogy az üzem február második fe­lében megindul, fontos, hogy tsz-eink már most, hala­déktalanul kössenek szer­ződést, és a szerződés feltételeinek megfelelően a szükséges terményeket szállítsák be, hogy a ter­melés megindulhasson. Az az álláspont. hogy egyelőre a szerződéseket az úi termésig helyes megkötni. Keleti elvtárs zárszavában megállapította, hogy számíta­ni kell bizonyos ellenállás­ra, közömbösségre. Amint a szakelőadóktól hallottuk, de­kákról. grammokról van szó, és azok, akik eddig vödörrel, villával „mérték” a takar­mányt a jószágnak, idegen­kednek maid a kis mérték­egységektől. Türelmes fölvi­lágosító munkára van szük­ség. Meg kell magyarázni, különösen az állatgondozók­nak. hogy az aprólékosabb muTikq nemcsak a tsz jöve­delmét emeli, hanem a gon­dozóét is. Ha figvelembe vesszük, lfc»gy Cegléden a baromfineve­lés még kezdeti szakaszában van — ehhez nagy segítséget nyűit a megfelelő takarmá­nyozás. Reméljük, szövetke­zeteink élnek a lehetőséggel. Zsadon Miklós Amiről sok szó esik mostanában Az elmúlt év decemberében ismertettük már a?t a ren­deletet, amelyet a kormány a termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének fejleszté­se érdekében kiadott. Új, szé­les távlatokat jelent ez szo­cialista gazdálkodásunk meg­erősítésére s azóta is sok szó esik erről termelőszövet­kezeteink körében. A legtöbbet azonban most, az újbóli fejlődések időszaká­ban beszélnek erről, amióta a földművelésügyi miniszter er­re vonatkozó utasítása is megjelent. Kevés szó esett akkor az egyik legkönnyebb, legkényel- mesbb, de aránylag a leg­több haszonnal járó baromfi­tenyésztésről, ami az asz- szonyoknak, gyermekeknek, Sőt, a koruknál, vagy egyéb okoknál fogva csökkent mun­kaképességűeknek nyújt he­lyes és hasznos elfoglaltságot. A baromfiakciókat a Te­nyészállatforgalmi Gazdasági Iroda (TEGI) bonyolítja le, a városi tanács mezőgazdasá­gi osztálya közreműködésével. Az utóbbi az igénylés alkal­mával igazolni köteles azt, hogy a termelőszövetkezetnél a megfelelő férőhely, a takar­mány és a hozzáértő gondo­zó rendelkezésre áll-e. Az igényléseket naposba­romfira február 15-ig, elő­nevelt fércére április 1-ig, ki­fejlett tenyészbaromfira pedig július 1-ig kell a TEGI-hez el­juttatni. A naposcsibe-akciót május 15-ig, a naposliba-, kacsa-, pulyka-, gyöngytyúk- akciót június 15-ig, az elő­nevelt jércék átadását áp­rilis 15 és július 31, a kifej­lett tenyészbaromfi átvételét és szállítását pedig augusztus 1. és október 15. napja között kell lebonyolítani. A termelőszövetkezetek a tenyészbaromfi beszerzéséhez a saját erő kiegészítésére kétéves középlejáratú hitelt vehetnek igénybe, míg az akció lebonyolítását a TEGI ingyen végzi a termelőszövet­kezetek részére. A baromfira azután a ter­melőszövetkezetek igen elő­nyös baromfinevelési és hizla- lási szerződést köthetnek. Ugyanez az utasítás Intéz­kedik többek között a termelő- szövetkezetekben új méhésze­tek létesítésére és egyes gyengébb méhészetek felerősí­tésére, méhcsalád, kaptár, méhészeti felszerelés beszer­zésére és műlépvásárlásra vonatkozó akció megszervezé­sére, amelyet az Országos Méhészeti Szövetkezeti Köz­pont bonyolít le. Az állam eh­hez is középlejáratú hitelt biz­tosít a termelőszövetkezetek részére. — V — ELÓADAS A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Szerdán este szép számú kö­zönség előtt tartotta meg Nagy György, a Belkereske­delmi Minisztérium osztály- vezetője előadását a gyü­mölcsléről. Előadásában ismertette a gyümölcslé előállításának módját, összetételét és fon­tos szerepét a táplálkozásban. — A gyümölcslé mint fon­tos élelmiszer vonult be táp­lálékaink közé — mondotta többek között —, mert üdítő, frissítő hatásán kívül bősé­gesen tartalmaz különböző vitaminokat és a gyomor mű­ködésére is kellemesen hat. A gyümölcslé értékével szem­beállította az alkohol káros hatását és az alkoholizmus okozta tragédiákat. Az előadást több hozzászó­lás követte. Dr. Varga Zsig- rnond orvos többek között el­mondotta, hogy a ceglédi já­rás területéről háromszor annyi az elvonókúrára jelent­kezők száma, mint egész Pest megyében összesen. Vélemé­nye szerint már a kisgyer­mekeket is rá kell szoktatni a gyümölcslé fogyasztására és így biztosan kevesebb lesz a felnövő ifjúságban az alko­hol rabjainak a száma. Az előadás után a részve­vők a helyszínen több mint száz üveg gyümölcslevet fo­gyasztottak el. Kellemes ízé­ről, zamatáTól személyesen meggyőződtek. Varga Borbála Latiak, cigány! i — A MÉK ceglédi kiren­deltségének tárolóhelyein több mint ötven vagon burgonya, nagy mennyiségű káposzta, zöldségfélék és hagyma van. Egy hét alatt nyolc vagon ká­posztát szállítanak gépkocsi­kon a fővárosba. — E. J. ceglédberceli és L. S. csemői lakosok termelői igazolvány nélkül árusítottak a piacon, ezért a járási tanács szabálysértési hatósága 200 200 forintra bírságolta őket. A CEGLÉDI VASIPARI ÉS ELEKTROMOS KTSZ CEGLÉD. SZABADSÁG TÉR 5. CSEPEL MOTORKERÉKPÁR ÉS VARRÓGÉPEK garanciális javítását végzi Ez a szólásmondás jutott eszembe valamelyik reggel és most és elmondom, hogy mi­vel kapcsolatban. Reggel volt. Már világoso­dott. Az úttest gránitkockáin vontató csörömpölt és indula­tosan cibált maga után egy ku­koricával alaposan megrakott pótkocsit. A kukorica tetején bundás bácsi ült. Bizonyosan azzal a rendeltetéssel, hogy a portékára ügyeljen. Ügyelt is, de hogyan. Kosaras ember haladt el a vontató mellett, amikor a vontató éppen lassított. A ko­saras ráköszönt a bundásra és rámutatott a kukoricára. Az megértette, kinyújtotta a jobb­kezét és ügyesen lependerített a földre négy cső kukoricát. Néhány méterre arrébb egy másik ember intett a bundás- nak. Ö is kapott három cső kukoricát. Egy harmadik is él­vezhette a nagylelkűségét. Ameddig szemmel tudtam követni, pontosan öt ember kapott három-négy csövet. Puszta nagylelkűségből. Azt láttam, hogy a gyalogo­sok nem nagy hasznát vették a „jótékonykodásnak”, mert száraz csövekről a szemek zö­me szétpergett az úttesten. A bundás embertől ez úton kérdezem: hányadán állunk ő szerinte a társadalmi tulajdon­nal és még arra is kíváncsi lennék, vajon az a kukorica az ő háztáji gazdaságán ter­mett-e?! MEGDICSÉRJÜK ezt a két mosolygó kislányt, a cipőipari vállalat dolgozóit. Komjáti Margit tűzőnő több mint öt éve dolgozik az üzem­ben. Itt tanulta a szakmát, a munkájával felettesei elége­dettek. Varga Etel gépmunkás is évek óta dolgozik az üzemben. Több beosztásban volt már az évek folyamán és minde­nütt megállta a helyét. A két kiszista kislány megér­demli a dicséretet. — A KERAVILL-üzietben bőséges árukészlet várja a vá­sárlókat. Legutóbb magneto­fonnal egybeépített, 5500 fo­rintos rádiókat kaptak, ezenkí­vül lemezjátszóval kombinált rádiókészülékeket, amelyeket 3500 forintos áron árusítanak. Villanytűzhelyek, villanyboy- lerek, mosógépek, padlókefé- lők és egyéb háztartási gépek is kaphatók. — A CEGLÉDBERCELI Rá­kóczi Termelőszövetkezetben 101 fő vállalt munkát ered­ményességi munkaegységre, így már vállalásra Merült 200 hold kukorica, 30 hold burgo­nya, 11 hold cukorrépa, 6 hold paradicsom és 4 hold uborka. — JANUÁR 2-től kezdve .a Ruhaipari Vállalat Kossuth Ferenc utcai részlegében kör­szalag melegváltással készítik az iskolaköpenyeket. Ezzel az új munkamódszerrel január 2. óta 5825 darabot készítettek, a régi munkamódszerrel vi­szont ennyi idő alatt csak 4200 iskplaköpepyt tudtak elkészí­teni. ’ ” “ — ALBERTIRSÁN a műve­lődési házban kedden este Det- rei Sándor tart ismeretterjesz­tő előadást „A tudomány és a vallás” címmel. — A HÁMÁN KATÓ Általá­nos Iskola ifjúsági és tanári könyvtárát újabb könyvekkel egészítették ki. — CSEMÖ községben szer­dán tartottak vb-ü!ést, ahol az 1961. évi, községfejlesztési ter­vet tárgyalták. — A VÁROSI NÖTANÄCS január 25-én kézimunka és géphímzési tanfolyamat indít. Jelentkezni kedden és pénte­ken lehet a nőtanács irodájá­ban. AZ ITJ ÉS A REGI Milyen apró ez a helyiség! Mégis megvan mindennek a maga helye. Ügy látják ezt azok a vásárlók is, akik a Köz­társaság utca sarkán megnyílt önkiszolgáló boltba most jön­nek először vásárolni. A délelőtt az idősebb, ott­hon dolgozó háziasszonyoké. Lassan barátkoznak az új bolt kiszolgálási rendszerével, ide- genkedve járnak a polcok kö­rül a karjukra akasztott ko­sarakkal. Gyanakodva nyúl­nak egy-egy már előre kimért és csomagolt áru után. A fia­talabbak már ismerik az ön- kiszolgáló boltokat, otthono­san mozognak a sokfajta áru között. Mózes Jánosné idősebb há­ziasszony eleinte eléggé bi­zonytalanul nézegeti a sokféle, kezeügyébe eső portékát, míg végül az elárusító: Zakar Be­lőné eligazítja. Amikor a pénztárhoz lép, kiderül, hogy a magával hozott pénz al ig­áiig elég, mert olyan dolgo­kat is vásárolt, amelyek itt jutottak az eszébe, amikor vá­logatott az áruk között. — Nem baj, no! — mondja. — Majd megszokjuk ezt is. Nagyon tetszik a korszerű­sített üzlet Király Lászlóné- nak, aki fiatal asszony. Ö már jobban tudja értékelni az itt megtakarítható perceket. Járt már többször önkiszolgáló boltban, alig vet egy pillan­tást a polcokra, máris megta­lálja, amit keres, Szijjártó Imréné idős asz- szony. Azzal a felkiáltással akarja elutasítani a felé nyújtott kosarat, hogy „Csak egy prézlit viszek, kedves”. Nevetve fogja kezébe a ko- larat Kelemen Árpád, és tré­fásan mondja: jobb ez az ön- kiszolgáló rendszer, nem kell várni a sok asszonyra — Attól félek azonban — jegyzi meg —, hogy a kisfiá­mat nerii küldhetem el, mert ő még kisgyerek, nem lesz, aki útbaigazítsa. Ekkor már közbeszól Bujáki István boltvezető is, aki ed­dig azzal foglalatoskodott, hogy a vevőknek segítsen ki­választani a kívánt árukat. — Aránylag kis költséggel sikerült modernizálni üzletün­ket, de megérte. Így az a vá. sárló is megtalálja a számítá­sát, aki a helyszínen akarja kigondolni, hogy mire van szüksége, de az a vásártó is jól jár, aki előre meghatáro­zott cikkeket válogat össze magának, mert sokkal előbb távozhat az üzletből. — Arra számítunk, hogy forgalmunk emelkedni ‘fog. Rövidesen megszokják és megszeretik vásárlóink az ön- kiszolgáló rendszert. Aruban sem lesz hiány, erről az el­osztó gondoskodik. * A Rákóczi úti önkiszolgáló bolt a megye első kísérleti jellegű üzlete. Éppen két esz­tendeje, január közepén nyi­tották. Székely László üzlet­vezető készséggel adja meg a kért felvilágosításokat, öröm­mel sorolja fel az adatokat, amelyekből kitűnik, hogy amíg a múlt év első negyed­évében 480 ezer forint volt a tervük, az utolsó negyedévben már 700 ezer forint, amit 898 ezer forintra teljesítettek. Ez már magában is mutatja, hogy forgalmuk egyre növekszik. Ebben az üzletben a törzs ve­vőközönség már kiismerte magát, tudja minden árúnak a helyét, így kevés eladóval működhet az üzlet. Ennek az önkiszolgáló bolt­nak megvan az az előnye is. hogy kívánságra az árut in­gyen, szállítási díj nélkül házhoz szállítják. Ezt legin­kább a dolgozó nők tudják kihasználni, akiknek elég te­lefonon bejelenteni igényüket és még aznap házhoz viszik a kért árukat. A vásárlók kedvelik ezt az üzietet, udvariasak a kiszol­gálók, a tanulók is jó neve­lést kapnak, nincs is a pa­naszkönyvben a két év alatt egyetlen rossz bejegyzés sem így néz ki két önkiszolgáló boltunk, egy új és egy régi. Reméljük, hogy az újonnan önkiszolgálóvá alakított üzlet követni fogja a régi példáját és a Köztársaság utca kör­nyékén lakókat jól ellátja a szükséges árukkal. Tamasi Tamás EGY PILLANATRA Közvagyonunk hű védelme Igen fontos dolog nálunk, A művelődési házban erről Hasznos kiállítást látunk. A tablókat nézegetve Fülemhez ért egy sóhajtás: „Mikor lesz a tettesekből Egy ilyen szép kiállítás.’* — O — — RÖVIDESEN elkészül a zárszámadás az albertirsai Szabadság Termelőszövetke­zetben. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthetet­len emlékű feleségem, drága jó édesanyánk, nagyanyánk: Túri Károlyné, szül. Sági Lidia temeté­sén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Túri Károly és családja, valamint a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét-mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó édesanyánk, nagyanyánk és dédnagyanyánk: özv. Sipos Jó- zsefné, szül. Jenei Teréz temeté­sén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, id. Tóth László temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoz­tak, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. özv. Tóth Lászlóné és családja Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen emlékű feleségem: Lugosi Jánosné, szül. Bogdán Lidia el­hunyta alkalmából részvétükkel fájdalmamban osztoztak, a teme­tésén megjelentek, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Lugosl János és a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét a Május 1 Ruhagyár veze­tőségének és összes dolgozóinak, a Ceglédi KIOSZ Énekkar vezetősé­gének, és mindazoknak, akik fe­lejthetetlen drága jó leányunk, testvérünk, Benke Józsefné, szül. Lengyel Mária tragikus elhúnyta alkalmából fájdalmunkban rész­vétükkel osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. Lengyel Lajos és neje, valamint a gyászoló család VÁLLALJUK a lakosság részére BÚTOSiGK KÉSZÍTÉSÉT, JAVtTASAT, ALAKÍTASAT és MÁZOLÁSÁT, valamint mindenféle kárpitos bútorok készítését és javítását CEGLÉDI FAIPARI KTSZ DELI ü. 47.

Next

/
Thumbnails
Contents