Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 17. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f V. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM ARA 50 FILLER 1961. JANUÁR 20, PÉNTEK Dobi István távirata Kennedyhez Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöké táviratban üdvözölte John F. Kennedyt, az Amerikai Egyesült Államok elnökét hivatalba lépése alEredményes munkával telt el a megalakulást követő hét a ráckevei termelőszövetkezetekben Megkezdődött a földrendezés m Folyik a területvállalás m Jövő héten leltároznak kaiméból. Közreadják az SZKP januári plénumának anyagát Á Szovjetunió Állami Politikai Könyvkiadó Vállalata már a közeli napokban megkezdi az SZKP Központi Bizottsága januári teljes ülése anyagainak közreadását. Elsőnek a plénum dokumentumai jelennek meg nagy példányszámban, brosúra-álakban. A közeli jövőben azonban közreadják a plénum gyorsírásos jegyzőkönyvét is. FERHAT ABBASZ INDONÉZIÁBA ÉRKEZETT Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának elnöke, csütörtökön egyhetes indonéziai látogatásra Djakartába érkezett. Az algériai ideiglenes kormány elnökét államfőt'' megillető tiszteletadással fogadták. Ferhat Abbasz röviddel megérkezése után találkozott Sukarno elnökkel. (Tudósítónk telefonjelentése) Ráckevén az elmúlt hét végén, 12-én és 13-án alakultak meg az új termelőszövetkezetek, az „Árpád”, az „Aranykalász" és az „Egyetértés” és ugyancsak 13-án, pénteken tartotta rendkívüli közgyűlését a tíz éve működő Rákóczi Termelőszövetkezet is, ahol az új tagok felvételéről, s a vezetőség kiegészítéséről döntötte^ Az alakuló közgyűlések után kérték a földrendezést, s az e héten el is kezdődött. A földrendezés során dől el, hogy a falu 11 ezer holdas határa hogyan oszlik meg a négy termelőszövetkezet között. A legfontosabb elv, hogy egy- egy közös gazdaság összefüggő területen kapja meg 'földjét, hogy a legelőnyösebben kezdhessék meg a nagyüzemi termelést. A tervek szerint a földrendezés befejezése után a mezei leltárak felvételére és az idei gazdálkodás tervének elkészítésére kerül sor. De addig is sok probléma vár megoldásra. Szerdán délután három szövetkezetben vezetőség; ülést tartottak, megbeszélték a legfontosabb tennivalókat. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta az 1961. évi állami költségvetés tervezetét, s felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés legközelebbi ülése elé terjessze. A kormány módosította a döntőbíráskodási eljárásra vonatkozó egyes > rendelkezéseket. A most elfogadott rendeletek bővítik a megyei döntőbizottságok hatáskörét és egyszerűsítik az építkezésekkel kapcsolatos vitás ügyek elintézésének módját. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Sürgősen elkezdik, már a jövő hét első napján, a közösbe hozott állatok és felszerelések leltározását. Kijelölték a leendő tanya- központok és gazdasági épületek helyét, nagyságát, kiszámították az épületekhez szükséges anyag mennyiségét és megkérték a fakitermelési engedélyt. Különösen figyelmet érdemel a régi, nagy tapasztalatokkal rendelkező Rákóczi Termelőszövetkezet szerda esti vezetőségi ülése, ahol négy régi és kilenc új vezetőségi tag tárgyalta meg a legfontosabb tennivalókat. A megbeszélésen részt vett Vigh Mihály, az Aranykalász elnöke és' Krumpach József elnökhelyettes is. A napirenden levő legfontosabb kérdéseken kívül eldöntötték, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezet két gazdasági épületet átad az Aranykalász Termelőszövetkezetnek. A Rákóczi Termelőszövetkezet 1950-ben juttatásként kapta ezt a két épületet, most kártérítés nélkül átadják az induló új, közös gazdaságnak. Mertli Ferenc, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke így fogalmazta meg ennek a szocialista szellemű gesztusnak a legfőbb indokát: „ez a két épület volt a Rákóczi Termelőszövetkezet bölcsője. Legyen most ^bölcsője az Aranykalász Termelőszövetkezetnek is!” Az épületátadás lehetővé teszi, hogy az Aranykalász berendezze irodáját és helyet adjon a tagok által behozandó tavaszi vetőmagvaknak is. A jelentősen megnövekedett Rákóczi Termelőszövetkezet jó példával jár elöl más munkaterületeken is. A régi tagok közül valamennyien, az új tagok közül eddig mintegy hetvenen már vállaltak területet megművelésre és meg is kötötték a szerződést a növényápolási munkákra a termelőszövetkezettel. Ezenkívül két brigádot készítettek fel a leltározásra. Ez a két brigád nemcsak leltároz majd a jövő hét első napjától kezdve, hanem egyúttal beszélget is az új tagokkal, és választ adnak problémáikra. Igaz, így lassabban halad a leltározás, de hasznosabb, eredményesebb lesz a munka, mert valamennyi új tag megnyugodva, helyét és munkájának célját, hasznát látva áll majd munkába. A Rákóczi Termelőszövetkezetbe belépett tagok közül már többen dolgoznak is fo- gatosként és mind többen kérnek munkát. Jövő hét elején kezdik meg az erdőirtást, a leendő építkezésekhez a faanyag kitermelését. Ebben a munkában már az új tagok is részt vesznek és lesz elegendő faanyag a szükséges ötven férőhelyes nö- venoéKistálló és a hatvan férőhelyes lóistálló felépítéséhez. A földrendezés befejezése után különben nemcsak a Rákóczi Termelőszövetkezetben, hanem a többi közös gazdaságban is sor kerül a mezei leltár felvételére, majd az ez évi gazdasági tervek elkészítésére. Az új termelőszövetkezetekben is, de különösen a Rákóczi Termelőszövetkezetben a tagságot bevonják a tervek összeállításába, hogy valamennyi helyes javaslat helyet kapjon a közös gazdaságok programjában. Döntött a legsürgősebb tenILYEN LESZ A DUNA MENTI HŐERŐMŰ Tayaly ősszel kezdődtek meg Százsnalombatta határában a második ötéves terv egyik legnagyobb létesítményé.ink. Magyarország legnagyobb erőművének, a Duna menti Hőerőműnek építési előmunkálatai. A 600 megawattos erőmű két lépcsőben épül meg. Az első építési szakaszban három magyar kazánt, turbinát és generátort helyeznek üzembe. Ezek közül az első 50 megawattos egység 1963-ban, a második pedig 1964-ben már energiát szolgáltat. A harmadik, 40 megawattos egység az erőmű mellett megépítendő olajfinomítónak szolgáltat majd gőzt. Az építés második szakaszában három, egyenként 150 megawattos energiaszolgáltató egységet helyeznek üzembe. Ezek közül az első már az ötéves terv folyamán megkezdi a termelést. Egy ilyen energia- egység nagyobb teljesítményű, mint az egész Inotai Erőmű. A teljes Duna menti Hőerőmű jelenlegi villamosenergiatermelésünknek körülbelül a felét adja majd. Méreteire és teljesítőképességére jellemző, hogy több mint ötször akkora lesz, mint a jelenlegi Kelenföldi Erőmű és háromszor akkora, mint az Inotai Erőmű. Uj, nagy energiabázisunk érdekessége lesz, hogy egyetlen, 200 méter magas kéményt építenek hozzá. Képünk"a Duna menti Hőerőmű makettjét ábrázolja. Az utak, vasutak elkészítése után az év második felében elkezdik az épületek építését. nivalókról az Aranykalász és az Árpád termelőszövetkezet is. Tóth Gábor, a ráckevei tanács vb-elnöke, aki részt vett a termelőszövetkezetek vezetőségi ülésén, elmondotta, hogy az új. közös gazdaságok vezetői képzett, jó gazdák, akik az indulás leglényegesebb tennivalóit helyesen határozták meg és magabiztosan irányítják a falu új útra tért gazdáit, az indulás első napjaiban, amikor százával jelentkeznek a megoldásra váró problémák. Már most, az indulás első hetében megállapíthatjuk, hogy a ráckevei termelőszövetkezetek előtt nagy lehetőségek nyílnak a nagyüzemi gazdálkodással. A soroksári Duna-ágtól a fő Dunaiig terjedő hatalmas határban előnyösen használható a víz közelsége. Tóth Gábor elmondta, hogy évenként sok millió forintra tehető az az összeg, amely kiesett a község bevételéből amiatt, hogy a sok ezer kis parcellán nem lehetett megoldani az öntözést. Erre most lehetőség van. Nagy lehetőségek nyílnak a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermelésre, telepítésre is. Szögyéni Bálint, az Árpád . Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a szövetkezet területének jó része, mintegy hatvan százaléka, kiválóan alkalmas téli alma, 1 őszibarack és szőlő telepítésére. Tenkely Miklós Az SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata a mező- gazdaság továbbfejlesztéséről Az SZKP Központi Bizottságának január 10—18-án Moszkvában megtartott plénuma elrendelte, hogy a Szovjetunióban a legközelebbi években évi 4200 millió púdra keli emelni a felvásárolt szemes termények mennyiségét, s évi 13 millió tonna húst és 50 millió tonna tejet keli felvásárolni. A plénum megállapította, hogy szemes terményből, húsból és tejből teljesen reálisak és elérhetők a fenti célkitűzések. Az SZKP Központi Bizottságának bővített teljes ülése megvitatta a 15 szovjet szövetséges köztársaság párt- és állami szervei vezetőinek beszámolóit „az állami terv teljesítéséről, az 1960. évi föld- művelési és állattenyésztési termékek termelése és állami eladása terén tett szocialista vállalásokról, valamint a mezőgazdaság továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről”. A határozat megállapítja, hogy a szovjet nép a kommunista párt vezetésével sikeresen megvalósítja a kommunista építés programját. Gyors ütemben fejlődik a szocialista ipar. A hétéves terv (1959— 1965) első két évében az ipari termelés volumene az előirányzott 17 százalékkal szemben 22,1 százalékkal nőtt. 11,3 milliárd rubellel (új árakban számítva) több ipari terméket állítottak elő, mint amennyit a terv előirányzott. A plénum rámutatott, hogy a feladatokat a legsikeresebben az alábbi népgazdasági ágak fejlesztésében teljesítik: a kohászat, a kőolajipar, a vegyipar, a gépgyártás, s az építőanyagipar. Uj kimagasló sikereket aratott a szovjet tudomány és technika a világűrkutatásban, a rakétaépítésben, a rádióelektronikában, a vegyészetben, az atomenergia békés célokra történő felhasználásában és egyéb területeken. A határozat megállapítja, hogy szüntelenül növekszik r. nép jóléte. Az elmúlt évben befejezték valamennyi munkás és alkalmazott rövidített, 7 és 6 órás munkanapra történő átállítását. A történelem során első ízben olyan törvényt hoztak és valósítanak meg, amely eltörölte a munkások és alkalmazottak adóterheit. A városokban és a munkás- lakta településeken a hétéves terv kezdetétől 4 600 000 lakást, a falvakban pedig több mint 1 400 000 lakóházat építettek. A hétéves tervben meghatározott ütemnél gyorsabban nő a munkabéralap és az áruforgalom. A tervben megjelölt 15,4 százalék helyett 19,6 százalékkal több árucikket adtak el a lakosságnak. Az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénuma óta eltelt hét év alatt több mint 3 milliárd púddal nőtt a szemestermények hozama, közel 1 milliárd púddal növekedtek az állami felvásárlások. 1960-ban 8 milliárd 131 millió púd szemes terményt akaritottak be; a felvásárolt szemestermények mennyisége 2 milliárd 825 millió púd volt (1953-ban 5 milliárd 36 millió púd szemes tér nényt termeltek és 1 milliá rd 899 millió pdot vásárolta! fel.) „A szemes term Ínyek termelésének és felv isárlásának növeléséért folyi harcban országos viszonyli tban döntő szerepet játszóit a szüzföl- dek meghódítása” — állapítja meg a plénum határozata. Hét esztendő alatt a hústermelés másféls; eresére és a húsfelvásárlás több mint kétszeresére emeltedeít. Az SZKP Közp inti Bizottságának plénum i hangsúlyozta: a Szovjetunióban még sohasem fejlődi tt olyan ütemben a mezőga idasági termelés, mint az utóbbi hét évben. Tavaly 1,! százalékkal több húst és húsárut, 8 százalékkal több tejet, vajat és egyéb tejterm dset, valamint tojást, 13 százalékkal több cukrot és 8 százalékkal több zöldségfélét adtak el a lakosságnak, min 1959-ben. Ugyanakkor az SZKP Központi Bizottságán; k plénuma úgy látja, hogy ; „mezőgazdasági, s különösön az állattenyésztési termékek termelésének elért színvonala és növekedésének üteme nem kielégítő”. A plénum rámutatott, hogy az ország állattenyésztési termékekben mutatkozó szükséglete kielégítésével kapcsolatban tekintetbe kell venni az utóbbi években bekövetkezett jelentős változásokat. öt esztendő alatt (1956-tól 1960-ig) a Szovjetunió lakosainak száma több mint 18 millióval, ezen belül a városi lakosságé több mint 17 millióval növekedett. Ugyanezen idő alatt a lakosság pénzbeli jövedelme (a bérek emelkedése, az adók csökkenése, az államkölcsönök megszüntetése és a nyugdíjak emelése következtében) évente 24,2 milliárd rubellel megnőtt. Emelkedett a falusi lakosság pénzjövedelme is. A pénzjövedelem növekedése jelentős mértékben fokozta a közszükségleti cikkek és mindenekelőtt a hús, a tej és a vaj keresletét. ..Ugyanakkor azonban — mutat rá a plénum határozata — egyes vezetők megnyugodtak, nyilvánvalóan arra számítottak, hogy már elérték a határt, sőt bomlasztóan hatottak egyes funkcionáriusokra.” Ennek eredményeként az utóbbi időben több köztársaságban vidéken és területen csökkentették a mezőgazdaság további fellendítéséért folytatott harci erőfeszítéseket. „Egyes vezetők — állapítja meg a plénum határozata — helytelen következtetéseket vontak le abból, hogy az ország keleti részein sikeresen hódították meg a szűzföldeket és emelkedett a szemes termények hozama; ezek a vezetők nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy köztársaságunkban és területünkön tovább fokozzák a szemestermények termelését.” A plénum hangsúlyozta, hogy ma már más körülmények között bírálják a mezőgazdaságban még fellelhető hiányosságokat, mint 1953-ban. „Akkor súlyos elmaradás volt tapasztalható a mezőgazdaság valamennyi ágában. Ma a hiányosságokat a szocialista gazdaság viharos növekedése, a népgazdaság valamennyi ágában elért sikerek közepette bíráljuk.” A plénum rámutatott, hogy .a mezőgazdaság még nem tud lépést tartani a szovjet ipar viharos ütemű fejlődésével, a lakosság igényeinek növekedésével. „A kommunista építés a nép jólétének szüntelen növelése érdekében most más, sokkal gyorsabb ütemben kell fejleszteni a mező- gazdaságot. Az a feladat, hogy a mezőgazdasági termékek előállítása mindig megelőzze a lakosság szükségleteit.” A mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseit — hangsúlyozta a plénum — mindenkor a párt figyelmének középpontjába kell helyezni. A mezőgazdaság szüntelen fejlődéséért folyó harc a kommunista társadalom felépítésének igen ’fontos feltétele és az egész népet érintő feladat. A Szovjetunió ma már olyan hatalmas iparral és olyan erős védelmi felkészültséggel rendelkezik, hogy még nagyobb eszközöket fordíthat a nép jólét további növelésére az iparfejlesztés és a honvédelem erősítésének kára nélkül. A plénum hangsúlyozza, hogy most a „hétéves tervnek a mezőgazdaság és a mező- gazdaságot kiszolgáló ipar fejlesztésére előirányzott ösz- szegein felül is van lehetőség a beruházások számottevő növelésére”. „A párt azzal, hogy további összegeket fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, célul tűzi olyan feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdaság olyan irányú művelését, hogy az ne függjön a természet szeszélyeitől” és a „legkülönbözőbb éghajlati viszonyok mellett is biztosítsa az ország részére szükséges termékeket a nép szükségletei(Folytatás a 2, oldalon.)
