Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 16. szám
i^uíátn TKi* CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1961. JANUÁR 19. CSÜTÖRTÖK A jövő érdekében A gondolkodva járó és a látva nézőnek nem sok megerőltetésbe kerül észrevenni a tudomány és a technika rohamos fejlődését. A sok új probléma megértéséhez az embereknek nagyobb felkészültségre, több tárgyi ismeretre van szükségük, hogy e fejlődés útvesztőjében tájékozódni tudjanak. Nem kétséges az sem, hogy ehhez megfelelő iskolázottság szükséges. Ezt célozzák azok az intézkedések, hogy a tankötelezettség egyre magasabb korhatárig bővül, egyre több iskolafajtával gazdagodik közoktatásunk. Ez bizonyos objektív nehézségekkel jár, többek között elegendő iskola létesítésével. Városunk e problémáját igyekeznek helyi és országos segítség erejével megoldani a gimnázium mögötti piactéren épülő új iskolával, amelynek „zenei” jelzője senkit meg nem téveszthet. mert az mégiscsak általános iskola lesz. Az oktatási feladatok a nehéz körülmények között sokszor hősi Helytállást kívánnak pedagógusainktól. Bármilyen nehéz körülmények között megfelelően kell felkészíteniök az ifjúságot az élet feladataira. Lassan köztudatban élő szabály: előzd meg a bajt! S ha baj van, hogy segíthess, jól kell ismerni a körülményt, a környezetet s annak befolyásoló erőit. Sok ember mégis ott bukik el, amikor nem veszi észre, hogy a látszólag súlyos objektív nehézségek közepette is lehet hasznosan cselekedni és annak érdekében, hogy csak egy lépést is, de kijjebb jussunk a kátyúból. Gyerekek jelentkeznek nálam, mert a fejük fáj, álmosak, fáradtak és nem haladnak megfelelően az iskolában. Tudja-e valaki az illetékesek közül, hogy a zord téli és lucskos átmeneti időszakban hány gyermek jár városunkban iskolába a szülői otthonból, amely több kilométerre van iskolájától? Milyen az életkori megoszlása ezen általános iskolás gyermekeknek. akiknek ez az oda-vissza út három-négy kilométernél is többet jelent? Milyen ezen gyermekek megoszlási számaránya az egyes iskolákban városunk területén? Hány gyermek megy kíséret nélkül, vagy csak bandába verődve sötétedés után haza az iskolából? Azért senki se borzadjon meg e kérdésektől, mert e számdokumentációnak csak egyetlen célja lenne, hogy igazolja annak érdemességét: szükséges lenne a tanítás kezdési és végzési időszakokat úgy összehangolni, hogy a helyi járatú autóbusz körbe járna a városban „diákgyűjtő autóbusz” néven és megköny- nyítené e gyerekek helyzetét az iskolába járás terén. Talán anyagilag is . kifizetődő, vagy legalább is nem lenne deficites a vállalkozás az au - tóbuszvállalat számára sem. Kedves szülők, nevelők, autóbuszvállalat és összes illetékesek! Gondolkodjanak rajta, nem lenne-e érdemes ösz- szeülni az ügy megszervezésére, a megállók (gyűjtőhelyek) kijelölésére, de mielőbb, a jövő érdekében'. Dr. Bagoczki Lajos Megnyílt a járási könyvtár Aki az ősszel látta a könyvtár olvasótermét, az most nem ismerne rá. Amint már írtuk, külön ruhatár áll az olvasók rendelkezésére, s ennek használata kötelező. A ruhatáros kislány a kabátért egy számmal ellátott könyvjelzőt ad, amivel az olvasóteremben kiválaszthatja a megfelelő könyveket. Kiválaszthatja, mert mint az modern könyvtárakban már korábban megvalósult, szabadpolc-rendszert vezettek be a ceglédi könyvtárban is. A katalógus használatával ez megkönnyíti az olvasók számára a megfelelő könyvek kiválasztását, amit aztán a könyvtáros feladata adminisztrálni. Ahogy végignézünk a szép, hosszú olvasótermen, az ízléses, modern színre festett falakon, kellemes benyomást keltő polcokon és pultokon, az egymás után sorakozó olvasóasztalokon, az újonnan épített, nagy cserépkályha melletti eldugottabb asztal mellett idős bácsik olvasgatják az újságokat. A kényelmes, neonfényes olvasóterem, a szabadpolc-rendszer és a barátságos környezet bizonyára újabb olvasókkal fogja növelni az így is népes olvasótábort. Megérdemelték a ceglédiek ezt a szép könyvtárt, kellett ez a modern, színvonalas berendezésű olvasóterem. A barátságos környezetben még több ember kap kedvet az olvasáshoz, különösen most, a téli hónapokban. A tárgyalóteremből jelentjük! — A CEGLÉDBERCELI pénzügyi állandó bizottság a napokban tartotta ülését. Foglalkoztak az 1960. évi pénzügyi tervteljesítés állásával és a segélyezésre jogosult községi lakosok részére 1961. évre szóló segélyezési összegek megállapításával. — Az ALBERT IRS A1 termelőszövetkezetek, az időjárástól függően, az istálló’ trágyázás munkáját és a mélyszántást végzik. A Dimitrov Termelőszövetkezetben 220. a Szabadság Tsz-ben pedig 250 holdon végeztek istállótrágyázást. Mélyszántást a Dimitrov Tsz-ben 810, a Szabadság Tsz-ben 1150 és a Béketábor Termelőszövetkezetben 250 holdon végezték el. — HÖRŐMPŐ János Cse- m«, I. járás 163. szám alatti lakos az esti forgalomban ki- világítatlan kerékpárral vett részt. E tettéért a szabálysértési hatóság 120 forint pénzbírsággal sújtotta. Jól dolgozott az erdészet Az elsőséget a csemetékkel érdemelték ki, de más vonalon is szép eredmények születtek. A fakitermelés 214 ezer forint, a fa feldolgozása pedig 122 ezer forint nyereséggel zárult. Tamasi Simó János az 1959. évben gépjárművezetői vizsgára jelentkezett, a vizsgán azonban nem felelt meg tériszonya miatt, és ezért a gépjárművezető jogosítványt nem adták meg részére. Annak ellenére, hogy még vizsgára sem jelentkezett, még akkor megvásárolta a motorkerékpárját, amikor még azt sem tudta, hogy vajon megfelel-e a követelményeknek, amely a motorkerékpár vezetéséhez szükséges. 1960. évi augusztus 21. napján Pilisről Cegléd irányában indult el motorkerékpárjával. Pilisen megivott egy féldeci pálinkát, ma.id — barátai unszolására — Ceglédhercclen elfogyasztott 8 deci bort. Ceg- lédbércelről elindulva Cegléd irányába motorozott. Ceglédről visszatérőben Cegléd ha tárában, a Pesti u. 112. számú ház közelében, a 4. számú fő közlekedési útvonalon, 50—60 km/óra sebességgel haladt. Ugyanekkor egy autóbusz közeledett Cegléd felől Budapest irányában, amelyet meg akart előzni. Az autóbusz akadályozta a kilátásban. Anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy az előzésnek nincs-e ' akadálya, közvetlenül az autóbusz mögül megkezdte az előzést. Amint az autóbusz mellé került, akkor vette észre, hogy vele szemben egy tehergépkocsi jön. A tehergépkocsi alig volt egy autóbusz-hosz- szúságra, így arra már nem volt idő, hogy motorkerékpárjának sebességét csökkentve az autóbusz mögé kerüljön, vagy akár balra, az útpadkára letérjen. Egy lehetősége maradt csupán, mégpedig az. hogy az autóbusz és a szembejövő gépkocsi között elsurranjon. Ezt a lehetőséget választotta Si- mó is, de az idő és a távolság rövidsége miatt mégsem tudta elhatározását valóra váltani. Bár a szembejövő tehergépkocsi lehúzódott az útpadkára, Simó János mégis az útpadkán levő tehergépkocsi oldalának rohant neki. A tehergépkocsinak való ütközés következtében a motorkerékpár nyergéből ki repülve 5—6 métert hátraesett Símé, és súlyos sérüléseket szenvedett. Az orvosi vélemény szerint a vezetésben kellő jártassággal nem bíró motorkerékpáros bal kulcscsontja felett zúzódásos horzsolást, a balj hónalja és a bal felkar hónaljában lágyrészsérülést, vállizületében ficamot, bal felső végtagjának teljes bénulását szenvedte el, ugyanakkor bal kezének hüvelykujja darabos nyílttörést, bal kezének mutatóujja nyílttörést szenvedett és mellkasának 3. bordája eltört. 24 óráig eszméletlen állapotban volt. Idegsebészeti jelentés szerint jelenleg is béna Simó bal felső karja, és a továbbiakban is gyógykezelésre szorul. A ceglédi járásbíróság Simó Jánost bűnösnek mondotta ki, az ittas állapotban elkövetett baleset okozása folytán élet és testi épség tudatos veszélyeztetésének bűntettében, és ezért 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte — a börtön- büntetés végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre feltételesen, felfüggesztette. Az ítélet jogerős. 37 ÉV UTÁN... Meghitt, bensőséges kis ünnepség keretében búcsúztatták nyugdíjba menetele alkalmával a városi tanács v. b. pénzügyi osztályán id. József Andrást — a mindenki által tisztelt és szeretett Bandi bácsit — aki 37 évet töltött el a közösség szolgálatában. Megható volt, ahogyan munkatársai búcsúztak Bandi bácsitól és bizony ő is — éreztük és láttuk — elérzékenyült, hiszen 37 év után jól végzett munka tudatában távozott el munkatársai köréből. Mindig példamutatóan látta el feladatát, munkáját lelkiismeretesen végezte. Társai sokat tanultak tőle, nem fukarkodott azzal sem, hogy tudását átadja másoknak. Minden szavával és tettével kihangsúlyozta, mennyire szerette munkakörét. Sokan ismerték és ismerik nagy munkabírását. A fent elmondottak mindazt alátámasztják, hogy József Bandi bácsi pályáját szerette és hivatásának tekintette a közszolgálati tevékenységét. Keresetlen szavakkal vett búcsút a nyugdíjba távozótól az osztályvezető Halasi elvtárs az osztály dolgozóinak nevében, ezütán átnyújtotta a végrehajtó bizottság jutalmát és a dolgozók ajándékát. Elbúcsúztak az ünnepelttől a párt-alapszervezet és a szak- szervezet vezetőségének megbízottai is, utána pedig sorban, a munkatársak. Megható pillanat volt, amikor az apa és fia fogtak kezet egymással, mindkettőn meglátszott; bizony nehéz megválni; Az ünnepelt és ünneplők ezután rövid ideig még együtt maradtak és elbeszélgettek a régi emlékekről, munkájukról, munkatársaikról. Jó pihenést és erőt, egészséget kívánunk mi is a távozó Bandi bácsinak. Ludas Matyi, Kakas Marci sorakozó! A Ceglédi Hírlap egyik számában szóvá tettük a szülök és az ifjúság jogos és alapos kívánságát: legyen Cegléden is bábszínház. A cikket beszélgetések, tervezgetések követték, mindenekelőtt összesúgtak az egykori bábjáték próbálkozások szereplői és azók, akiknek szívügyük a ceglédi bábszínház. Komoly támogatást ígért Varga Sándor népművelési előadó, Szency Lajos, a művelődési ház igazgatója, szívesen foglalkoztak a dologgal a pedagógusok és az a néhány bábszakember, akiknek munkájára, közreműködésére támaszkodna a ceglédi bábjáték ügye. Hamarosan csatlakozott a lelkes támogatókhoz Kiss András, a Hazafias Népfront titkára, aki a népfront félévi munkatervébe, beállította a ceglédi bábszínház mielőbbi megteremtését. Lassan már csak az van hátra, hogy számbavegyük a lehetőségeket, meghatározzuk, hogy kik azok, akik mint szereplők, muzsikusok, technikai közreműködők, írók, költők szívesen részt vesznek a bábszínház munkájában. Külön érdekessége a tervnek az. hogy a bábszínház a ifjúság számára rendezett báb- és meseelőadások mellett, felnőttek számára is adna bábműsort, esetleg eredeti bemutatókkal is próbálkozhatna. Helyiséget készséggel biztosit a művelődési ház, hiszen az emeleti színházterem erre a célra különösen alkalmas. Lassan minden feltétele megvan a beindulásnak. Egyetlen körülmény szükséges még: jelentkezzenek a leendő Ludas Matyik, Misi Mókusok, Okos Mackók! A Hazafias Népfront irodája minden jelentkezőt szívesen lát a tanácsházán levő irodában. Rik — AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK megkezdték az 1961. évi munkaerőszükségletük szerződtetését. — A VILLAMOSIPARI Gyár dolgozói ez év első két hetében már 10 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyeknek felülvizsgálása azonnal megkezdődött. Egy pillanatra Rövidhajú csitri lányka Lépett be a cukrászdába. Pillantása sóváran szállt Süteményre és tortára. •/ j Tippeltem én, vajh mit j rendel — / De aztán csak mart a méreg, j Mert megszólalt a kis csitri: ; „Egy jó erős duplát kérek”. f -----r°" j — A CEGLÉDI termelőszö- í vetkezetek egymillió forint I kölcsönt kapnak melegágyi j ablakkereteik beszerzésére. S — BEFEJEZŐDTEK az j eredményességi munkaegy- j ségre való átállások az al- ! bertirsai Dimitrov Termelőf j szövetkezetben. j — A CBGLÉDBERCELI j Rákóczi Tsz befejezte egy 60 j férőhelyes tehénistálló épí- j tését, amelyhez a szükséges [pénzt a tagság adta össze, ! és közös munkával házilag j építették. I — AZ ALBERTI RS AI Sza- ■ badság Termelőszövetkezet- j ben 360 holdat vállalt a tag- [ ság eddig eredményességi | munkaegységre, i — MEGKEZDŐDÖTT a? ; ipari tanulók félévi szakmai 'gyakorlati vizsgája. Az osz- | tályzatokat a munkaadók írásban január 23-ig beküldik az iparitanuló-intézetbe. nak: Látod, most én is leszidhatnálak hogy minek avatkozol bele, mit piszkálódsz a sergő miatt — ott egye meg a fene. Nem engedte a további érveimet felsorolni, mert azt mondja: „De Benő, hát ez egészen más, itt rólunk — újvárosiakról — meg a mi gyerekeinkről van szó! — Igazad van, mondom neki, szinte biztatásul, hátha még mond valamit, Nem is váratott sokáig, hanem elmondja, hogy mélységesen fel van háborodva azért, mert az unokája az Eötvös téri napköziben van és a napokban olyan értesítést küldtek haza, hogy este 5-ig a gyereket el kell hozni. A lánya és a veje is 5-ig dolgoznak. Igazán érthetetlen, hogy miért nem tudnak legalább fél 6-ig várni, míg valamelyik a gyerekért megy. Ha a felszólításnak eleget tennének, ez azt jelentené, é ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w hogy naponta fél órával előbb hagynák abba a munkát, ami nem helyénvaló dolog. — Kérdem a komámat: „Itt is csak rólatok van szó?” — Dehogy csak rólunk, hiszen sok gyerek jár oda és sok szülőnek okoz ez problémát! — Mondom a komámnak: nézd, nekem ezt hiába mondod, mert én ezentúl nem avatkozom olyan dolgokba, amihez nem értek, amihez semmi közöm. Nem firkáltatok én erről semmit az újságba, mert nem akarom, hogy haragosom legyen. — Hát ezt jól megmondta neki! — Meg ám, de ő is! — Miért? Mit mondhatott erre? — Hát azt, hogy már bennem sem bízhat, már én sem segítek, meg, hogy furcsa vén ember vagyok éá az is maradok. Hát most szólj ehhez! Nem elég a magamfajta embernek, ha az asszonyától hallja ezt? Ha erről a napközis dologról firkáltatnék, akkor azok haragudnának meg, ha nem avatkozom bele, a panaszkodó haragszik. Hát ne egye a méreg az embert? nem értek, amihez semmi közöm stb., stb. Éppen a Vörösmarty térre értünk. Megállunk egy percre és most már én veszem át a szót. Nézd, komám! Te újvárosi ember vagy, nap mint nap erre “jársz és még egyszer sem jutott eszedbe, hogy ezzel a gyönyörű térrel valamit tenni kellene. — Ugyan már, mi tetszik neked ezen az elhanyagolt placcon, talán az a sergő, amit évek óta ott látsz? Azt nyáron a gyerekek, télen meg az idő annyira elnyűtte, hogy csak csúfítja már a teret. Fásítani kéne, játszóteret építeni, volt itt már egy kerékpározó a gyerekeknek, de nem tudni, mi van vele. — Na és Benő bácsi mit szólt mindehhez? — Gondolhatod, hogy visz- szavágtam neki. — Mondom az én komám— Hát ilyen mérges már régen voltam! — Én is úgy látom — mondom az öregnek, és miután sikerült becsalnom a borkóstolóba, óvatosan puhatoltam haragos kedvének okát. — Rokoni látogatáson az újvárosban jártam. Visszafelé jövet, a városszéli húsbolt előtt találkozom egy régi ismerősömmel. Régen találkoztunk, s úgy gondoltam, ez a találkozás jókedvre hangol majd. De alig váltunk egy-két I szót, ahogy ballagunk a vá- : ros felé, azt mondja az isme- | rősöm: „Furcsa egy vén em- > bér lett belőled! Nincs más \ dolgod, csak az újságba fir- i kálni erről is, arról is. Nem \ gondolod, hogy ezzel csak ha- \ Tagosokat szerzel magadnak! i Miért kell neked piszkálni \ azt, hogy ki a felelős a mozi építésénél elkövetett hibá- \ kért?” \ Nagyokat hümmögök és az ; ivásra ösztökélem. De még j ezt is mérgesen csinálja, hogy j mielőbb folytathassa mondó- j káját. j — Sorolja tovább az én is- í merősöm a dolgokat, s köz- í ben olyan kifejezéseket is í használ, hogy minek avatko- ízom olyan dolgokba, amihez Az új esztendő első hetei nemcsak az új tervek születésének az időpontjai, hanem az előző évben végzett munka értékeléséé is. így szereztünk tudomást a Pest megyei Erdészet ceglédi kirendeltségének megyei első helyezéséről is. Tímár Ferenc elmondta: a csemetenevelés kétirányú fel- jj adatok megoldása elé állítja g őket. Egyrészt saját szükségle-j, tűket kell fedezniük (erdőtele-? pítés, felújítás, stb.), másrészt^ az ország fásítási programjá- ^ hoz kell csemetéket biztosítani.^ Itt a termelőszövetkezetek, J iparvállalatok, községi taná- J csők ellátása a cél. Az elmúlt gazdasági évben j nevelt négymillió csemetébőlj hárommilliót használtak félj üzemi :élra. Az elsőséget a cse- ! meteneveléssel érték el, ugyan-} is a tervek szerint, veszteség J nélkül tudták csemetéiket fel-j nevelni. Ez pedig nem volt; könnyű, mert a kevésbé meg-; felelő éghajlati és talajszerke-j zeti adottságok miatt a veszte-j séget már előre betervezik. Aj megye kilenc erdészeti kiren-í deltsége közül ez csak a cégié-i dinek sikerült. A körülmények után érdek-j lődve megtudtuk, hogy gondosj őszi talajelőkészítésben volt; részük a fásításra kiszemelt« területeknek. A rendszeres j trágyázáson kívül a legna-j gyobb jelentőségű az, hogy aj múlt gazdasági évben tértek át! a gépi sorközi művelésre, aj csemeték gépi kiemelésére, j Amint a jelenleei pé^da is mu-j tatja, a géni művelés bevált, a; gondos előkészítés meghálálja i a ráfordított munkát. * 1
