Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-17 / 14. szám
1961. JANUÁR 17, KEDD “"'■^Mirhán MONORI VÁLTOZÁSOK ► f 0 Az Új Elet Tsz-ben már kihordták a trágyát — Megoldják az állatok elhelyezését Harmadszor jártam nemrégiben Monoron. Először a háború előtt, másodszor az ötvenes években. Ez idő alatt a község külsejében különösebb, feltűnőbb változás nem történt. Harmadszori látogatásomkor viszont alig telt be a szemem az új látnivalókkal. A József Attila Gimnázium modem épülete, s amint hallom: a korszerű oktatás igényeinek megfelelő felszerelése; szélesvásznú mozi, kultúrház, könyvtár, fővárosi szintű önkiszolgáló boltok, minden igényt kielégítő választékkal, olyan cuik- rászda-eszpresszó.' televízióval ... no, de minek soroljam tovább. Emlékeztetőnek ennyi is elég arra. hogy mit adott államunk csak az utóbbi néhány évben Monornak. Röviden: a kultúra és civilizáció olyan eredményeit kapta meg a község, amiről a múltban álmodni sem mertek volna. A legnagyobb változás azonban a község parasztságának életében történt: a szövetkezeti. nagyüzemi átszervezés. Ha az ember merev dátumokban gondolkodik, szinte hihetetlennek ' tartja azt a gyorsaságot, ahogyan Monoron — mint országszerte — megtörtént az új útra térés. Ma már Monor mintegy 1400 családja kereken 6200 holddal, három termelőszövetkezet — a régi Új Élet, a most megalakult Kossuth és Virágzó — gazdasági keretei között indul a boldogabb, gazdagabb élet felé. Az eredmény nem egyszerűen szervezési kérdés volt. Országosán — és így Monoron is — parasztságunk gondolkodásmódjában. felfogásában történt mélyreható változás, ami képessé tette a monori- akat is arra, hogy 1961. januárjának első hetében hátat fordítsanak a múltnak, s rálépjenek életük egyedül boldogító új útjára. S a mostani, negyedszeri látogatáskor — a szervezés befejezése után keresem Sa- ránszki elvtársat, az Új Élet elnökét. „Kint van a határban” — mondja a főkönyvelő. Megyek a Kossuth elnök- helyetteséhez, aki jelnleg az elnöki tisztet betölti, S. Kovács Bénihez: „Kint van a határban” — mondja a fia, aki éppen egy úi motorral bíbelődik. Keresem Deé Károlyt. a Kossuth vezetőségi tagját: „Ne is fáradjon — mondja egy asszony — akitől tudakozódom lakása felől —. kint van a határban’’. Hát igen. Monoron a szövetkezetek vezetői — kinn vannak a határban. A mezei, zöld leltár felvétele folyik, hogy annak megtörténte után a hatar felosztása kerüljön sorra a szövetkezetek között. A község határának térképé előtt állunk Nagy Imre műszaki előadó irodájában. — Ahogy megtörténik a tagság szövetkezetenkénti elosztása, meg a mezei leltár felvétele, a mi munkánk következik: a szövetkezetek földterületének műszaki kijelölése — mondja Nagy elvtárs. önkéntelenül arra gondolok, hogy ilyen nagy munkát képesek-e elvégezni olyan ütemben, hogy a sürgető mezei munka zavartalanul megin- dúlhasson. — Nagy munka, de három mérnök 15 nap alatt elvégzi — oszlatja el aggodalmamat Nagy elvtárs. — De a szó szót követ, s abból kitűnik, hogy bizony hatalmas feladatok hárulnak még azután is a földrendezőkre ebben a szőlővel teleszórt, hatalmas monori határban. De ezt a munkát is elvégzik, s a jövő gazdasági évben már a szövetkezetek földrendezése végleges formában megtörténik. — A munka azért ném állt meg — mondja a községi tanács mezőgazdasági előadója. Az Uj Életben már kihordták a trágyát a dinnye alá, a Kossuthban is megkezdték a szántást fogatokkal. Esténként S. Kovács Béninél tanácskozik a szövetkezet vezetősége, a gondok nagyok, de van hozzá ész meg szív is, s így tudás és lelkesedés összefogva: indulhat a munka. — A gazdasági épületek egyik legnagyobb gondunk — mondja tovább Vámos elvtárs. A közös állatok elhelyezése az Uj Életben a régi tanyákon már többé-kevésbé megoldódott. A Virágzó szövetkezet is a nagyobb tanyákon helyezi el állatait, mint a Csetneki-, Rimár-, Bán Sán- dor-tanya. A Kossuth állatállományát a Detrik-, Kosztán-, Füri-, Földvári-, Burján-tanyák s az elhagyott vágóhíd épületei fogadják be. — Korszerű épületek? — kérdez vissza — hát persze, hogy kellenek, és lesznek is majd. Egyelőre még a mai nap gondjaival kell megküzde- nünk, de a holnapiakat sem feledjük. Mai gond: a terv- készítés munkája. Nagy munka, gyorsan kell elvégezni. Szakemberek segítsége kell, de már meg is vannak: a helyi földművesszövetkezet, a járási fmsz-központ, a Pilisi Állami Gazdaság, a Csemői Állami Gazdaság, a gépállomás ad egy-egy szakembert a nagy munkához. És megint a tervek: a három szövetkezetben mintegy nyolcvan holdon kertészet, korai baromfitenyésztés, aztán összegezve, művelési ágak szerint: az egész határ húsz százalékán gabonaneműek, 60 százalékán kapások, 15 százalékán pillangósok, öt százalékán egyéb. Futó képek, mondatok/ a gondokról, tervekről, munkáról: a monori élet új erjedéséről. Még mennyi mindenről kellene beszélni: a fiatalok problémájáról, a két- lakiak huzakodásáról, s főként arról a bizakodásról, amivel a hótalan határba szántani indulnak fogataikkal a föld örökké hűséges testvérei: a monori parasztok, akik változatlanok a megváltozott, ú] forma között is a föld sze- retetében, s ez a legnagyobb változás ma Monoron. Ferenci Lajos MAGYARORSZAG AUTÓATLASZA Megjelent az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalatánál. Az ország területét 23 kétoldalas térkép ábrázolja. A lapbeosztás úgy készült, hagy a területek az országos főútvonalakon — Budapestről kiindulva — az atlasz egymás utáni lapjain találhatók. A térképek hátlapjain az ország 80 legnagyobb városát, közlekedési gócpontját és a határállomásokat feltüntető melléktérképeket helyezték el. A térképoldalakat 40 oldalnyi névmutató egészíti ki. Az atlasz egészvászonkö- tésben jelent meg. pok Naj án Több mint 5700 vagon cukorrépa a gyárban 400 vagon útrakészen áll Karádi Pállal, a Selypi Cukorgyár termelési felügyelőjével beszélgettem a tápiógyör- gyei Zöld Mező Termelőszövetkezetben. Karádi Pál elmondotta, hogy évek óta a Selypi Cukorgyár egyik legnagyobb szállítója Pest megye, a nagykátai járásból pedig Tá- piógyörgye adta a legtöbb cukorrépát, az összmennyiség nem egészen nyolc százalékát. Eddig 5700 vagonnal szállítottak el a megye területéről. A még hátralevő 400 vagon répát e hó végéig útnak indítják. Ami a szerződéskötéseket illeti, erről még végleges kép nem alakult ki, mivel az új szövetkezet szerint az 1961-es tervnek eddig körülbelül 70 százalékára kötöttek termelési szerződést. A megyén belül a legelőkelőbb helyen az aszódi járás áll, ahol majdnem száz százalékra teljesítették a szerződéskötési tervet. Kóka községben is növekedett az érdeklődés, az előző évek 10—20 holdjával szemben, most a felfejlődés után 50 katasztrális holdon termelik a fontos növényt. A Zöld Mező Tsz egyelőre 300 katasztrális holdra szerződött, de lehetséges, hogy a felmérés befejezésével még emelnek ezen a mennyiségen. __________ (d. j.) M ásfélszáz külföldi vadász járt az ősszel a Hortobágyon A hires hortobágyi csárdában kényelmes elhelyezést kapnak a vendégek. Az elmúlt három hónapban majdnem 150 külföldi vadász szállt meg a csárdában. A legtöbben novemberben érkeztek. Ötezer véradó, húszezer aktíva9 kétszázezer főnyi hallgatóság A Vöröskereszt megyei titkára nyilatkozik az elmúlt év munkájáról „Életet ment, aki vért ad!” — „A tisztaság — fél egészség!” — „Ne fogyasszon mo- satlan gyümölcsöt!’ Ilyen és ehhez hasonló jelszavak, feliratok, plakátszövegek jutnak eszembe, ha a Vöröskeresztre gondolok. Meg valami elmosódott emlék-foszlány kisiskolás koromból, amikor — mint vöröskeresztes ifjúsági aktíva — mi, komolytalan gyerekek komolytalan elsősegély- nyújtást tanultunk, s mindenki sebesült akart lenni, hogy fehér gézturbánnal parádézhasson. Németh Veronika, a Vörös- j kereszt Pest megyei titkára, ■ nem lát bele gondolataimba, J mégis, mintha rendre utasí-, tana, amikor beszélni kezd: j — Az hiszem, másokkal is j megtörtént már, hogy hónapo- ' kon át végezte a munkáját, s csak év végén, „mérleg készítéskor” derült ki, hogy mennyi mindent elvégzett. Mi is így jártunk nemrégiben, a Vöröskereszt megyei vezetőségének ülésén: mire összegeztük a sok-sók apró, hétköznapi munkát, kiderült, hogy aktíváink nem dolgoztak rosszul az elmúlt esztendőben. Megpróbálom valamilyen rendszerbe foglalva felsorolni. — Az elmúlt évben 39 köz- ! ségben több mint 180 000 lakos esett át tüdőszűrésen. Ehhez a cseppet sem lebecsülendő feladathoz értékes segítséget nyújtottak a helybeli vöröskeresztes aktívák: kiértesítették a lakosokat; akit kellett, személyes meggyőzéssel bírtak rá, hogy vizsgáltassa meg magát, s részt vettek a szűrés lebonyolításában. Ezeknek az aktíváknak a számáról nincs is pontos adatunk. Tudjuk azonban, hogy a rákszűrésnél és a különböző oltásoknál 560 vöröskereszt-tag segédkezett rendszeresen a hivatásos egészségügyi dolgozóknak. — Másik, nagy jelentőségű akciónk a véradómozgalom. Az elmúlt évben aktíváink 2637 új véradót toboroztak a megyében. Közülük 235-en díjtalanul, vagyis kalóriatérí- tés nélkül ajánlották fel a vérüket. Ez történt a gödöllői Ganz Árammérőgyárban, Szentendrén, Ujhartyánban és Nagykőrösön. Megyénkben egyébként a nyilvántartott, rendszeres donorok száma közel van az ötezerhez! Magamban már rég bocsánatot kértem előbbi ironikus gondolataimért, pedig a java még ezután következik. A szervezet szociális tevékenységével kapcsolatban Németh Veronika elmondja, hogy megyénk területén 451 idős, egyedülálló személyt gondoznak a vöröskereszt-aktívák. Nyolcvannégy alapszervezetnél honosodott meg az a szép gyakorlat, hogy rendszeres időközönként meglátogatják az elhagyott öregeket, rendbe teszik az otthonukat, betegségük esetén ápolják, gondozzák őket. Nem feledkeznek meg az állami gondozottakról sem: 316, nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermeket patronálnak. Időnként összehívják a nevelőszülőket, beszélgetnek velük, megvendégelik őket; meglátogatják a gyermekeket, figyelemmel kísérik testi és szellemi fejlődésüket, érdeklődnek tanulmányi előmenetelükről. — Fontos összetevője a munkánknak az oktatás is — folytatja Németh Veronika. Az 1960—61-es oktatási évben —, októbertől áprilisig — összesen 3800 aktíva vesz részt a különböző egészségügyi tanfolyamokon. A most folyó elsősegélynyújtási, és a házi betegápoló tanfolyamon, valamint az anyák iskoláján jelenleg 1814-en tanulnak. Külön oktatásban részesítjük az egészségügyi állomások aktíváit, jelenleg 460-at. — Végül, az egészségügyi felvilágosító munkáról kell beszélnem. Az elmúlt évben 759 egészségügyi előadást, 511 egészségügyi filmvetítést és 103 különböző rendezvényt — ankétokat, alkoholmentes bálokat, stb — tartottunk. Az előbbieken hozzávetőleges számítások szerint mintegy kétszázezer főnyi hallgatóság vett részt. — Főbb vonásokban, körülbelül így összegezhetem egy évi munkánkat. Tudom, hogy Szabó József, a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz traktorosa csakhamar befejezi a téli gépjavítást, s ha az idő engedi, azonnal tovább folytatja a földeken a munkát.' 1960-ban a szövetkezet száz kát. hold szántónként 646 mázsa sertés- és marhahúst adott az államnak. Az egy tehénre eső tejhozam a tsz-ben 1960-ban 4576 liter volt, vagyis 100 kát. hold szántónként 35 900 liter tejet adtak közfogyasztásra (Mänich fclv.) .,\%\\\V..,„.„\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V,\Y Korszerű iizletház épül Dunakeszi Banktelepén Megnyílt az újonnan épült kisvendéglő A főváros tőszomszédságában fekvő Dunakeszi leggyorsabban és legszebben fejlődő része kétségtelenül az úgynevezett Banktelep, ahol már a háború előtt is igen sok szép, kertes családi ház épült, de újabban is egyre-másra emelkednek az új és korszerű lakóházak. A nagy kiterjedésű, villanegyed jellegű telep egyik bántó szépséghibája volt az a Rákóczi utca elején álló ütött- kopott bádogbódé, amely egyedül töltötte be a községnek ' ebben a részében a „vendéglátóipari üzemegység" funkcióját. A bódéban természetesen nem volt hely a vendégek számára, akik télen, nyáron, esőben, hóban csak az utcán ácsorogva fogyaszthattak. A község évek óta szorgalmazta a Váci Vendéglátóipari Vállalatnál egy kisvendéglő felállítását, de eredménytelenül. A vállalatnak nem volt pénzügyi kerete hozzá. A múlt évben a község vezetősége — miután a megyei tanácstól nyolcvanezer forintnyi célhitelt kapott — merész elhatározással maga vette kezébe a dolgot. Megszervezte a társadalmi i munkát, ami könnyen ment, mivel a Banktelep lakossága készségesen ajánlotta fel segítségét. Felépült a Rákóczi út egyik tágas telkén az új kisvendéglő és azt a napokban már át is adták rendeltetésének. Az épület külseje egyelőre vakolatlan, mert a fagyosra fordult időjárás miatt már nem vakolhatták be, de falai között egy tágas, negyven négyzetméter nagyságú terem van, berendezéséről a vendéglátóipari vállalat gondoskodott. Az épülétnek pincéje is van, megfelelő sön- tése, szabályos vízvezetékkel, természetesen villanyvilágítása is. Tizenegyezer forint értékű társadalmi munkát adott bele a lakosság, a Váci Vendéglátóipari Vállalat pedig megígérte, hogy rövidesen vadonatúj bútorzattal, presszógéppel, sőt rádiókészülékkel is ellátja. A kisvendéglő építéséhez fölhasználtak sok olyan anyagot, amely másut feleslegessé vált. így itt szerelték fel azokat az erős acéllemezekből készült ajtókat, amelyek a régi községháza pénztárszobáját zárták el hajdanta. Jutott egy belőlük a pmceiejárathoz is. Az épület különben, amelynek külső vakolására kora tavasszal kerül sor, csak 1964-ig lesz kisvendéglő, a megyei tanács kereskedelmi osztálya ugyanis a hatalmas telek másik felében nagyobb szabású üzletházat épít, amelyben korszerű, fényes üzlethelyiségek lesznek és megfelelő helyiséget kap a vendéglő is. Ez a most elkészült épület lesz az üzletház raktára. Az ötszáz négyszögöles telek egyik felében díszfacsemetéket ültettek és így a vendéglőnek a nyáron hangulatos kerthelyisége is lesz. A társadalmi munkának Dunakeszin is egyre nagyobb a szereipe a községfejlesztés terén. A múlt évben 300 méter hosszú új villanyvezetéket építettek, az oszlopokat és a sodronyt a község adta, a munkálatokat pedig a lakosság végezte el, sőt Papp Jánosné tanácstag kezdeményezésére tíz érdekelt család ezer-ezer forint pénzadománnyal is hozzájárult a költségekhez. Két utca, a Sport utca és a Hold utca lakói jutottak így villanyhoz. Lakásukban az év utolsó napján gyulladt fel a villanyfény. A hálózatbővítést az idén tovább folytatják. m. u ilyen summázva sokkal szára- \ zabbnak, egyszerűbbnek hang-; zik, mint amilyen a valóság- \ ban. Csakhogy ebben a sum- j mázásban nincs benne az isa-í szegi vöröskeresztes asszonyok] szívós küzdelme a cigánygye-í rekek iskoláztatásáért, a ci-í gánytelepi lakások tisztasá-; gáért, a szentendrei asszonyok) fáradhatatlansága az ingyenes; véradó nap megszervezéséért, í mindaz a sok áldozatkészség,] kitartás, amivel az egészségügy! közel húszezer önkéntese har- \ colt és harcol a tisztaságért, \ az egészségért és a kulturált; életmódért. Ny. É. i I
