Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-14 / 12. szám

Szentendre V. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1961. JANUÁR 14, SZOMBAT Bndakalászon is döntöttek... Aggályok — Zenés felvonulás — Biztató tervek Á múlt hét elején a budaka­lászi tanács végrehajtó bizott­sága és a Hazafias Népfront elnöksége a pártszervezet székhazába gyűlésre hívta ösz- sze a gazdákat. Hivatalos volt arra minden egyénileg dolgozó paraszt s el is jöttek arra majdnem mindnyájan. — A közös útról, a jövőről kell nekünk itt beszélgetni — hangoztatták az előadók s min­den oldalról rámutattak a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeire. A gazdák nagy figye­lemmel hallgatták a szónoko­kat s gyakran lehetett hallani ilyen megjegyzéseket: — Igen, így érdemes, így jó lenne. Ami­kor azonban Demeter János, a v. b. elnöke hozzászólásra kér­te fel a gazdákat, mégis nagy lett a csend. Voltak, akik kér­ges tenyerükkel egyre csak a homlokukat simogatták, sokan pedig cigarettára gyújtottak. A kimondandó szó helyett min­dig azon szívtak egy nagyot, s úgy fújták a füstöt, mintha fi­zettek volna érte. A cigaretták fényes parazsai akkor halványodtak el, ami­kor Fekete Ádám keze emel­kedett a magasba, “ jelezve, hogy szót kér. Őrá figyelt ak­kor a teremben mindenki. — Mi lesz a termelőszövetkezet­ben az öregekkel? — ezzel kezdte s majd így folytatta: — Az én feleségem például szeret a mezőn dolgozni, de gyalog bizony már nehezen megy hosszabb útra. Ha*belép a cso­portba, gyalog kell-e neki ki­járni? Ha, így lenne, bizony meg kell válnia a mezei mun­kától, mert a sok ' járkálást már nem bírja. Fekete Ádám bácsi szavai zsilipnyitónak bizonyultak. Utána egyre többen kértek szót s a felszólalók közöl a bolgár kertészek arra kér­tek felelt, hogy ök hogyan lépjenek a közös gazdál­kodás útjára. — Mi bérelt földön dolgo­zunk, be lehet-e lépni azzal is a csoportba? — kérdez egy Kaneff nevű bolgár, utána le­ült s a többiekkel együtt vár­ta a választ, a megnyugtatást, a tanácsot, No, arra sokat nem is kellett várni, mert az elő­adókat is megelőzve válaszolt a kérdések jó részére Schmidt Sebestyén aranykalászos ^egyé­ni gazda. — A csoport úgy gondosko­dik majd az öregekről, mint gyermek a szüleiről — mondot­ta s szavait egyenesen Fekete Ádámnak címezte. — Aki nem bír sókat gyalogolni, az kocsin megy majd ki a mezőre! — Schmidt Sebestyén a falu egyik legtekintélyesebb, leg­jobb gazdája. Szavának mindig j hitele van, s ez a válasz meg-í nyugtatta az idősebbeket. Fel-! szólalása után azonban újból! csend lett. Még az sem változ- \ tatott a helyzeten, hogy Szép Istvánná, az elnökségi asztal­nál elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot. A gazdagyűlés végül is úgy zárult le, hogy a gazdák zöme se így, se úgy nem foglalt állást. A gazdák másnap azonban a földművesszövetkezet vendég­lőjében „külön” ülést hívtak össze. Részt vettek azon a leg­jobb gazdák közül Klupp Pál, Scmidt Sebestyén, Radovan Péter és még so­kan mások. A majdnem egy napig tartó tanácsko­zás után született meg a határozat: — Nem várunk a népnevelőkre! Holnap itt gyülekezve együtt me­gyünk a tanácsházára! Egyszerre írjuk alá a be­lépési nyilatkozatokat! Az elhatározásukról Klupp Pál és Schmidt Sebestyén értesítet­te a tanácsot. Másnap reggel katonazene­kar köszöntötte a'zt a 34 gaz­dát, aki együtt indult a ven­déglőtől a tanácsháza felé. A csoportban ott lépdelt Simon Istvánná, Mandl Adolf, Rado- nits Zsigmond, Orlovics Jó- zsefné s mindazok, akik csak földműveléssel foglalkoznak. Amikor a csoport átlépte a ta­nácsháza küszöbét, a zenekar a Rákóczi-indulót játszotta s közben a gazdák egymás után járultak az asztalhoz, hogy alá­írásukkal pecsételjék meg el­határozásukat. Az ünnepi alá­írás utáni napon Budakalász termelőszövetkezeti községgé vált, mert a délszláv gazdák is együttesen csatlakoztak az elő­ző nap belépő gazdákhoz. Ked­ves jelenet volt, hogy a dél­szláv gazdákat papjuk, Nedel- kov Szvetozár is elkísérte erre az ünnepélyes aktusra. A közös gazdálkodás útjára induló cso­port az Egyetértés nevet vette fel, elnökéül Schmidt Sebes­tyént választották meg. A ve­zetőségben helyet kaptak a magyarok, a délszlávok — Szkórits Vladimír személyé­ben — és a német lakosság képviselői is. A megalakulás óta eltelt már pár nap s a csoport meg­tartotta első közgyűlését is. A közgyűlésen a vezetőség vázolta terveit, amelyet minden tag helyeselt. A tervek szerint gazdasá­guk központjául a patak­menti lapos területen kö­zös erőből istállót építenek. A patak vizét l'elduzzaszt- ják, mert kacsaiamiot is létesítenek. Határozatot PEST MEGYEI Hl R L A P K U L ÓNK I AD AS A E heti kellemetlen kérdésünk... A közelmúltban meghívót hozott a posta az alábbi szö­veggel: ÉRTESÍTÉS. Értesítem az Elvtársat, Elv­társnőt, hogy december 30- án, este 7 órakor taggyűlést tartunk. Kérjük pontos meg­jelenését. Vezetőség Kérdésünk: milyen szerv tartott ez időben taggyűlést és hol kellett volna megje­lennünk? Elnézést kérünk, ha esetleg igazolatlanul távol maradtunk. Piszke Tóni hoztak a gazdaság kijelölt központjának a fásítására is, már most gondoskod­nak arról, hogy a patak partjait fűzfákkal ültessék be a tagok. A község kertészeinek — akik bérelt földdel léptek be a cso­portba — sok kosárra lesz majd szükségük, ehhez kell a fűzfavessző. A közös úton a budakalászi gazdák megtették az első lé­péseket. Szépülő életük első nagy állomásán túljutottak. T. Z. 1961: az új testnevelési mozgalom éve Az idei év a magyar sport számára jelentős esztendő. Nemcsak azért, mert újabb nagy nemzetközi erőpróbák előtt állnak legjobbjaink, világ- jés európai versenyek szerepelnek a nemzetközi sportműsorban, hanem azért is, mert május elsején in­dul hivatalosan a Kilián György testnevelési mozga­lom. Az MSZMP testnevelési és sporttéziseinek szellemében összeállított és jóváhagyott szabályzattal rendelkező Ki­lián György testnevelési moz­galom lehetővé teszi, hogy a társadalom minden rétege és korosztálya részt vehessen ^ benne. A mozgalom megkí- £ vánja nagyszámú helyi ver- ^ senyek szervezését és mó- í dot ad arra, hogy megalapoz- ^ za az egységes versenyrend- ^ szer alsó fokozatait. Kő- ^ szöntjiik az új testnevelési ^ rendszert, amely újabb tő- ^ megeknek ad lehetőséget a í rendszeres sportolásra. í y A sportvezetőkön a fel- g adat. hogy az új testneveié- j sí rendszer betöltse hivatá- ^ sát. Legyenek a sportolók és J' sportvezetők a legjobb pro­pagandistái ennek az új test- nevelési mozgalomnak! Sefcsik Szentendre (Kiss István felvétele) S&ubáiysértési hírek HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL Németh Margit foglalkozás nélküli, Szentendre, Rózsa utca 3. szám alatti lakos a városi szérűből 30 forint ér­Az elmúlt héten nyílt meg a Dumtsa Jenő utcában az újon­nan alakított és ízlésesen berendezett önkiszolgáló cukor­kabolt. Az új bolt ismét gazdagította városunk szépen fej­lődő kereskedelmi üzlethálózatát (Korcsok Ferenc felvétele) tékű szalmát lopott. Tetten- érték. Cselekményéért 100 fo­rint pénzbírságot kell fizetnie. A bírságot nem fizetés esetén 2 napi elzárásra változtatják át. ★ Lakatos Erzsébet foglalko­zás nélküli, ugyancsak Szent­endre, Rózsa u. 3. szám alatti lakos, szintén szalmát lopott. Öt is tettenérték, s szintén 100 forint pénzbírsággal sújtották. •k A pénzügyőrség megállapí­totta, hogy a IIÉV-állomás melletti italboltban a bort fel­vizezték. Hosszadalmas eljá­rás után sem lehetett azon­ban megállapítani, hogy az italbolt alkalmazottai közül ki volt a tettes. Az eljárást tehát meg kellett szüntetni. Az italbolt volt felelős veze­tőjét — Török József, Szent­endre, Pannónia u. 10. sz. alatti lakost — az italboltban észlelt rendellenes állapotok miatt fegyelmileg felelősségre vonták és kártérítésre köte­lezték. — A VÁROS ügyeletes orvosa vasárnap, január 15- én dr. Göllner Pál. — A FILMSZÍNHÁZ mű­során január 14-én és 15-én: Tűz a Dunán; 16—18-án: Egy kislány keresi az édesapját. Matiné 15-én, vasárnap dél­előtt: Nem igaz. — KATONAI foglalkozást tart január 19-én a helyőr­ségi klub helyiségében este hat órai kezdettel a tartalékos tiszti tagozat szentendrei cso­portja. — A JÁRÁS'ügyeletes ál­latorvosa vasárnap, január 15-én: dr. Kass Ferenc állat­orvos, Tahitótfalu. — A KÖZELI napokban húsz-huszonkétezer fej salá­tát értékesít exportra az Áp­rilis 4 Termelőszövetkezet. — 90 000 FORINT értékben vásároltak könyvet az ün­nepek előtt a Marx téri köny­vesboltban. A mintegy 4500 eladott könyv 70 százaléka gyermek- és ifjúsági mű volt. FIGYELEM ■ Egy piaci kosár és egy te­jeskanna keresi gazdáját. A fenti tárgyakat a múlt év de­cember 24-én felejtették a fő­téri könyvesboltban, ahol tu­lajdonosa átveheti. Nem tetszik, hogy a Csorbadzsi cukrászda dolgozói reménytelen küzdel­met folytatnak az újonnan felszerelt kávéfőző géppel, amely időnként Fekete Nílus­nak nagyzolja magát: sötét lé­vel önti el a pultot és a fő­zőnő ruházatát. Az az üzlet, ahol naponta másfél kiló ká­vét főznek a vendégeknek, megérdemelné, hogy a forga­lomnak megfelelő, hibátlan géppel lássák el. — MEGKEZDŐDÖTT a ta- v ni tás a tatarozott izbági is- | kólában. Ezzel megszűnt az fi az áldatlan állapot, hogy a 'fi tanulóknak három műszak- ^ ban kellett iskolába jármok és ^ egy teremben három csoport 'fi is tanult. I — SPORTHÍREK 'fi | — A SZENTENDREI JTST (j értesíti az asztalitenisz-sport 'fi kedvelőit, hogy 1961 január j 15-én, de. 9 órai kezdettel ' a ^ Szentendrei Építők klubhe­lyiségében járási egyéni asz- | talitenisz-bajnokságot rendez; ^ Versenyszámok: egyéni ifi ^ és felnőtt páros, vegyes páros. 'fi — A JTST JANUÁR 17-én | 17.30 órakor a TST helyiségé- % ben értekezletet tart. Az ér- 'fi tekezlet tárgya a múlt évi $ munka kiértékelése és a Ki- ^ lián testnevelési mozgalom 'fi, megindításával kapcsolatos 'fi feladatok és szabályzatok is- ^ mertetése. Ezúton kérjük a £ sportvezetőket és az aktivis- } tákat, hogy az értekezleten 'fi jelenjenek meg. A S. K. lítva: hányán voltak tizen­hat, tizenhét, tizennyolc sa­többi. és kilencven évesek, hány darab szappan fogyott (beleszámítva azt is. amit a jó melegben elálmosodó für- dőző ásítás közben lenyelt, meg azt is, ami a kád alá esett, s melyen a kádból ki­kecmeregve Bunyó bácsi el­csúszott, aki azóta is csuk­lik e<- sántít felváltva) hány törülközőt szárítottak *a bo­kor oldalán, hányat elektro­nikus — iól mondom — mó­don. és hányat vitt el Italos Alajos a dereka köré csavar­gatva, hogy rongyszőnye­get szövessen belőlük az ágya elé. Nem tartozom számadás­sal azzal sem. hogy mennyi tokajhegyaljai kétmillimé- teres darakokszot fűtöttem el a tűzhelyben, sem arról, hogy milyen alkatrészekkel pótoltam ilyesmire szoruló s bizony megkopott alkatré­szeimet. s ez utóbbiak meg­hibásodása milyen okok kö­vetkeztében .Állott elő”. Pél­.4 fi sebb es a legizgalmasabb a fi leltárban? Az. amit nem 'fi lelnek meg. Mert ami meg- 'fi van, az megvan. Bele lehet % írni a nyolcvanpéldányos fif nagy papírosokba, de mit £ csinálnak azzal, ami nincs fi meg. holott meg kellene, 'fi hogy legyen. Nálam ilyes-f mi nem fordulhat elő: min- $ den megvan, aminek meg £ kell lennie. Csak azt tud- fi nám, hogy a kutyám hova fi hurcolta el a nyakravaló szí-fi iát, és hova tűnt el a téli éj- fi szakában a kerítésem kiska-% púja, amit nyilvánvalóan a 'fi szilveszteri mulatságból ha- 'fi zatérők cipeltek el. humor- fi bői. — Ez rendben van. Ba- 'fi logh bácsi, de hogy sorolja $ be statisztikájába a bevéte-% leket és a kiadásokat? — Ez a legegyszerűbb, $ öcsém, idehallgass: évi be- 'fi vétel tizenkettőezer forint, £ kiadás dohányra 800 forint, £ egyéb apró kiadások tizen- g egyezer kettőszáz forint. A fi leltár még egyszerűbb. Min-ifi den megvan, erőm, egész- % ségem, jő kedélyem, csak a 'fi kutyaszíj bosszant, meg a ka- '/. o. pu. dóul: természetes elhaszná­lódás: kiesett egy fogam, gé­pi hiba: kitört egy fogam, külső behatolás: az ajtó le­verte a szemüvegemet, szán­dékos rongálás: mérgemben földhöz vertem a lúdtalpbeté­temet, mert kiette a bőr a sar­kamat. Arról sem teszek em­lítést. hogy ezer forintot ru­háztam magamba (pedig vet­tem egy olyan meleg nagy­kabátot. hogyha ráesik az eső, sistereg) mit újítottam fel (megfoldoztattam a szür­ke nadrágomat a mellényé­ből), mennyit fordítottam karbantartásra (két legkisebb unokámat, hej, de sokat tar­togattam karjaimban, amíg elaludtak, cuclival a szájuk­ban), viszont abban a ro­vatban, hogy „van-e bányá­ja. és hol fekszik — illedel­mesen beírtam: bányám nincs ugyan, és az ágyban fekszem, továbbá, amikor az­iránt érdeklődnek, hogy „csa­ládi állapota”, ötven eszten­deje azt írom be. hogy: saj­nos. Ezt mindenki megérti, kivéve magát. Ez csak a sta­tisztika. de leltárt is kell csinálni, nemde? És tudja, öcsém, hogy mi a legvicce­£ hogy maga is évvégi statisz- ^ tika készítésével foglalkozik, fi — Nem foglalkozom, öcsém, 'fi hanem gyötrődöm, jól értse \'fi meg. Ügy illik, hogy ne csak $ n nagy vállalatok, gyárak ^ dolgozók szántsák orrukkal 'fi a papírost, sokszor fél éj- szakán át, hogy elkészúlje- fi nek a rengeteg kimutatással, fi hanem a magamfajta öreg 'fi nyugdíjas is számot adjon: 'fi mi mindent művelt az el- 'fi múlt esztendőben? Persze, ez £ nekem nem olyan izzasztó fi feladat, éc az anyag, amit ösz- fisze kell fogdosnom, nem a ^ számok nagy, cuppogás dág- fi ványából halászandó ki, de fi éppen elég fejtörést okoz ne- 'fi kém is ez a statisztika. Én 'fi nem vagyok ugyan üzemi i\ fürdő, tehát nem kell metj- ^ számolnom: hányán füröd- ^ tek kádban, hányán a zuhany 'fi alatt, hányán mostak csak 'fi bal- vagy jobblábat, a hasz- ■%nálók közül hány volt a férfi- • 'fi ember, hány az asszony és ' leányzó, még tovább bonyo­—Ucifíom, (ßafoah lucói.

Next

/
Thumbnails
Contents