Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-14 / 12. szám

re*r MEGYEI VfCúlnn 1961. JANUÁR 14, SZOMBAT A % ember és 'slz űrrepülés Elet a súlytalanság állapotában Az élő szervezet, később pe­dig az ember is, az űrrepülés minden szakaszában különféle nehézségekkel és sajátos kö­rülményekkel találja magát szemben. Ezek közül az egyi­ket legyőzi, a másikat elhárít­ja, a harmadikhoz pedig alkal­mazkodik. Az első nehézséggel akkor találja magát szemben az élő szervezet, midőn elindul a hordozó-rakéta és pályájára viszi az űrhajót. Ez pedig nem más, mint a nehézségi erő növekedése. Persze, ezt a je­lenséget nem lehet legyőzni, de a szervezetre gyakorolt ha­tása kiküszöbölhető. Azok az esetek a legveszé­lyesebbek, midőn a nehézségi erő növekedése a fej-láb irá­nyában, vagy éppen fordítva hat. Ennélfogva e tényező ha­tását a legegyszerűbben úgy csökkenthetjük (persze telje­sen megszüntetni nem tud­juk), hogy az élő szervezet, ké­sőbb pedig az ember számára különleges helyzetet biztosít­sunk az űrhajóban. Némi je­lentősége az előzetes edzésnek Is van. A szovjet biológusok­nak és medikusoknak a Laj- ka, a Belka, a Sztrelka ku­tyával és a nagy magasságok­ba feljuttatott többi állattal folytatott kísérletei azt bizo­nyítják, hogy a nehézségi erő növekedésének ez a káros ha­tása megelőzhető. A következő rendkívüli kö­rülmény akkor áll elő, midőn az űrhajó eléri a meghatáro­zott magasságot és elindul pá­lyáján. Ekkor már jelentkezik a súlytalanság állapota. Sajnos, míg a nehézségi erő növekedésének hatása itt a földön előállítható, addig a kísérleti súlytalanságot lét­rehozni csaknem lehetetlen. Rövid ideig, 1—2 percig tar­tó súlytalanságot a korszerű magassági repülőgépeken kü­lönleges repülési " feltételek közepette .elő tudnak idézni. A súlytalansági tényező befolyása véglegesen még nem tisztázódott. Ne gondoljuk, hogy a súlytalanság állapota csupán néhány technikai kel­lemetlenségre korlátozódik. Arról van szó, hogy a föl­dön az élet sokmillióéves fej­lődése során minden élőlény, ember, sőt növény is a Föld vonzóerejének befolyása alatt állt. A hosszú evolúció folya­mán minden állat, meg az ember szervezete is, sajátos módon alkalmazkodik a Föld vonzóerejének hatásához. Ma még biztosan nem tud­juk megmondani, miként rea­gál az állati és az emberi szer­vezet a hosszantartó súlytalan­ság állapotára. Belka és Sztrelka megfigyeléséből ítél­ve, a súlytalanság nem gya­korolt rájuk különösebb ha­tást. Úgy látszik azonban, hogy a végleges következte­téseket csupán akkor vonhat­juk le, ha az ember már hosszú utat megtett az űrha­jón. Az ilyen megfigyelésekre azért is szükség van, mivel csupán az ember tudja közöl­ni velünk, milyen érzéseket él át a súlytalanság idején. A líövetkező tényező, amely- lyel az állatok már találkoz­tak, s az űrrepülés során az embernek is feltétlenül talál­koznia kell — a különböző sugárzó energiák hatása a szervezetre. Nincs értelme, hogy itt részletesen foglalkoz­zunk a különféle fajta kisu­gárzásokkal. Erről már bőven jelentek meg cikkek a sajtó­ban. E tényező hatása igen bonyolult és a maga egészé­ben még ismeretlen, noha kí­sérletileg részben a Földön is előállítható. Közvetlen, káros hatást talán nem gyakorol a szervezetre, de huzamos ideig érvényesítve, hatással lehet a szervezet sejtjeire. E behatá­sok jelentősége további tanul­mányozás tárgyát képezi. A csend világa Végül még egy sajátos kér­déssel foglalkozom, amely az ember küszöbön álló kozmi kus repülésével kapcsolatos. Az embert az űrhajón való huzamos tartózkodás sok vo­natkozásban szokatlan körül­mények elé állítja. Az űrhajó fedélzetén megszűnik a nap­palok és éjszakák megszokott váltakozása. Teljesen hiányozni fognak a földi viszonyok között ben­nünket körülvevő (általunk olykor alig észlelt, vagy egy­általán észre sem vett) han­gok és rajzok. Az űrhajó a teljes csend világában fog re­pülni. Persze magában a fül­kében keletkeznek a berende­zés működése folytán külön­féle zajok, de azok is szigo­rúan előírt program szerint jelentkeznek és tűnnek el. A megvilágítási viszonyok, különösen az ég színe, merő­ben mások lesznek, mint a földön, s hatni fognak a látó­szervre. Végül nem szabad megfeledkeznünk magáról a repülésről, arról a tudatról, hogy az ember földi társaitól elválva, óriási távolságban repül. Mindez feltétlenül ki­hat az agy munkájára, az űr­hajós szellemi és fizikai álla­potára, tevékenységére. Ezért az űrhajós előkészítése hosszú ideig tart. és különleges edzé­sekre van szükség. Végül az űrhajósnak ren­delkeznie kell komoly szak­ismeretekkel. értenie kell jó néhány bonyolult berendezés kezeléséhez. Mindez igen nagy követel­ményeket támaszt a jövendő űrhajós szervezetével szem­ben. Persze az ember űrrepülése bizonyos előnyöket jelent a kísérleti állatok repüléséhez képest. Ez utóbbiak a szó szoros értelmében véve csu­pán utasok, vagyis a repülés passzív részvevői voltak és lesznek a kozmikus hajó fe­délzetén. Az ember viszont az űrrepülés aktív, tudományos részvevője lesz. Eddig az űrrepülés két sza­kaszának, a pályára jutásnak és a pályán való haladásnak körülményeit jellemeztem rö­viden. Ám jellemeznünk kell még az út, utolsó szakaszát is, amely a pálya elhagyásából, a Föld megközelítéséből és a földreérkezésből áll. Persze ennek az új sza­kasznak is megvannak a maga sajátosságai és nehézségei, így például az űrhajó az atmoszféra sűrűbb rétegeibe érve felhevülhet, s ennék kö­vetkeztében az űrhajó belse­jében ideiglenes hőmérsék­let-emelkedésre kell számíta­nunk. Továbbá az űrhajó le­fékeződésekor újból érvénye­sülhet a szervezetre neheze­dő túlterhelés, miként a fel­szállásnál is történt. Végül meg kell oldani az űrhajó biztonságos földreér- kezesének problémáját. Ez a művelet nem jelent leküzdhetetlen akadályt, s mint ismeretes, a második űr­hajó esetében eredményesen megoldódott. Ez a művelet •, azonban rendkívül bonyolult ; A harmadik űrhajó felbo- j csátása újabb érdekes ada- j tokát szolgáltatott. A fedél- j zetéről kapott információk- I nak óriási tudományos ér- i tékük van, s lényegesen kiegé­szítik az élőlények űrrepü­lés közepette tanúsított ma­gatartására vonatkozó isme­reteinket. Táplálkozás és légzés a kozmoszban A kérdések eddigi vizsgá­latánál azon feltételekből in­dultam ki, hogy a repülés zárt, föld körüli pályán tör­ténik és nem tart túlságo­san sokáig. Ilyen körülmények között aránylag egyszerűen megold­ható az élőlények és az em­ber oxigénellátása, a kile­helt széndioxid eltávolítása, valamint a táplálkozás és a vízellátás. E feltételek között az élel­miszereket és a vizet előre pontosan kiszámított kész­letben tárolhatjuk az űrhajó fedélzetén. Az oxigénellátás­nak és a széndioxid elnyele- tésének feladatát ugyancsak viszonylag egyszerű úton megoldhatjuk: oxigént kibo­csátó és széndioxidot elnyelő különleges anyagok alkalma­zása útján. Ezeket az anyag- készleteket már a földön el­helyezhetjük az űrhajó fe­délzetén. Az említett felada­tokat ilyen úton oldották meg például a másodig űrha­jón, Belka és Sztrelka repü­lésekor. A helyzet azonban nagyon bonyolulttá válik, midőn az űrhajó huzamosabb földkö­rüli repülésére, s még bonyo­lultabbá, midőn a Holdra, vagy a naprendszer más boly­góira való repülésre kerül sor. Bármilyen nagy is legyen az űrhajó, nem lehet tárolni raj­ta a szükséges élelmiszer-, víz- és vegyianyag-készlete- ket, amelyek biztosítják az oxigén fejlesztését és a szén­dioxid elnyelését. Ezek a készletek akkorák lennének, hogy óriási módon megnö­velnék az űrhajó súlyát. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a feladat megoldásá­hoz elvileg új módszerre van szükség. Befejezésül még egyet sze­retnék hangsúlyozni, ami vé­leményem szerint a mester­séges holdakkal, rakétákkal és űrhajókkal a Szov­jetunióban eddig végre­hajtott valamennyi ku­tatás fontos és jellemző sa­játossága. Ha az olvasó fel­idézi emlékezetében az első szputnyik felbocsátásától a harmadik űrhajó fellövéséig tartó ragyogó teljesítmény- sorozatot, meggyőződik róla, hogy valamennyi világra­szóló tudományos kísérlet volt. A szovjet űrkutatók számára a „rekordhajhászás” kezdettől fogva mélységesen idegen volt. A szovjet tudó­sok, midőn a szputnyikokot, az űrrakétákat és az űrhajó­kat felbocsátották, arra tö­rekedtek, hogy a bennünket körülvevő térség titkait ki­fürkésszék, hogy jobban el­mélyedjenek az anyag tulaj­donságaiban. Vlagyimir Csernyigovszkij akadémikus Az idei feladatokról tárgyalt a Kohó- és Gépipari Minisztérium kollégiuma Az export 26 és fél százalékkal növekszik, a termelési többletnefi 70 százalékát a termelékenység javításával érik el A Kohó- és Gépipari Mi-- nísztérium kollégiuma. Cser­gő János miniszter elnöklé- sévelf pénteken megtárgyal­ta a hároméves terv eredmé­nyeit, továbbá az idei fel­adatokat. A kollégium megállapítot­ta. hogy báróm év alatt a kohó- és gépipar teljes ter­melése 33 helyett 56 száza­lékkal. az exportáruk gyár­tása 34 helyett 60. a fogyasz­tási cikkek előállítása pedig 7 helyett 26 százalékkal nö­vekedett. A termelékenység 23 helyett 26 százalékkal ja­vult, az önköltség pedig az előírt iO és fél százalékkal szemben 16 százalékkal csök­kent. Az 1960-as tervet is sikerrel túlteljesítette az ipar­ág. valamennyi iparigazga­tósás eleget tett kötelezettsé­gének. Az idén ismét naigy fel­adatok várnak a kohó. és gépipar dolgozóira, különö­sen az exporttervek növeked­nek igen lényegesen, 26 és fél százalékkal. A teljes ter­melési terv is lóval maga­sabb mint tavaly, és a ter­melési többletnek 70 száza­lékát a termelékenység ja­vításával akarják elérni. A kollégium a megnagyob­bodott feladatok elvégzésé­hez továbbra is számít a dolgozók kezdeményezései­re, a szocialista munkaver­senyre. Iparáganként kitűz­ték a legfontosabb feladato­kat, amelyekhez a legtöbb segítséget várják az üzemek dolgozóitól. A kollégium irányelveit a jövő hét végén a vasasszak­szervezet központi vezetősé­ge is megtárgyalja. (MTI) Hogyan érhet célhoz a távirányítású repülőgép? A mesterséges holdak jelentősége Földünk megismerése szempontjából Geodéták és asztronautikai szakemberek ankétja A Technika Házában anké- tot tartott a Geodéziai és Kar­tográfiai Egyesület és a ME- TESZ központi asztronautikai szakosztálya. Érdi-Krausz György mérnöl^ bevezető elő­adása alapján a megjelent szakemberek azt a kérdést tárgyalták meg, hogy a mesterséges holdak pá­lyájának megfigyelése mi­lyen segítséget adhat a geodézia és a kartográfia számára, tehát mennyi­ben járulhat hozzá föl­dünk pontosabb megisme­réséhez. A mesterséges holdak útja ugyanis bizonyos mértékig mindig eltér a teljesen szabá­lyos pályától, mert a Föld a sarkoknál belapult és ott a gravitáció másképpen hat a körülöttük keringő mestersé­h könnyűiparban ebben az évben mintegy 20 megkezdett beruházás, üzemi rekonstrukció fejeződik be A könnyűiparban a nagy beruházások közül mintegy húszat fejeznek be 1961-ben. Több mint kilencvenmillió forintos beruházás, gyárbőví­tés utolsó szakaszához érkez­tek a Kaposvári Textilművek dolgozói is, akik az építkezés közben sok áldozatot vállalva teljesítették tervfeladataikat. A Szombathelyi Pamutipar­ban szintén nagy beruházás befejezésének időpontja köze­ledik: huszonhatezer szovjet gyártmányú fonóorsót szerel­nek fel. Az új gépeken eb­ben az évben már mintegy ezerötszáz tonna fonalat ké­szítenek. A gyapjúipar egyik legje­lentősebb beruházása, a Sop­roni Fésűsfonó rekonstruk­ciója is elkészül. Üj csarno­kot építettek, s a régi, sok helyet foglaló szelfaktor fonó­gépek helyett termelékenyebb olasz gyártmányú fésűs és gyűrűs fonógépeket állítanak munkába. Jobb minőségű fo­nalat készítenek majd és a kötszövőiparban csökkentik a fonalhiányt. Ügy tervezik, hogy ez évben befejezik a kötszövőgyárak központi fes- tödéjének építését is. Az üzem a Budapesti Harisnyagyár mellett épül, hogy megoldják a kötöttáruk egy helyen, jó minőségben történő festését. ges holdakra, mint például az egyenlítő táján. A pálya alakulásából te­hát következtetni lehet a Föld alakjára. A Holdnál ugyancsak jelent­kező pályaeltolódásokból már eddig is sok adatot sikerült kiszámítani, de ott szinte le­hetetlen kiküszöbölni a sok zavaró körülményt, például a Nap és a bolygók vonzásának hatását stb. A mesterséges holdaknál azonban gyakorlatilag csak a Földtől származó von­zóerők érvényesülnek, pá­lyaeltolódásaik tehát az eddigieknél sokkal meg­bízhatóbb tájékoztatást ad­nak a Föld alakjára, sőt méreteire is. Az első tekintetben már vannak is konkrét eredmé­nyek. A pályaeltérésekből si­került igazolni Kraszovszkij szovjet tudósnak 1940-ben; a Föld lapultságának mérté­kére vonatkozólag meghatá­rozott adatait. Eddig az egyes államok különböző ilyen, el­méletileg kiszámított értéke­ket használtak a Föld-mérés­ben, eredményeiket tehát nem lehetett egységesen értékelni. A Föld méreteire vonatkozó pontos adatokra még várnunk kell, de ha a mesterséges hol­dak útján azokat is megsze­rezzük, meglesz a lehetőség Föl­dünk tökéletesen pon­tos „feltérképezésére”, ennek pedig igen nagy a jelentősége, nemcsak tu­dományos szempontból, hanem azért is, mert például a távirányítású repülőgépeket kizárólag ilyen térképek se­gítségével lehet pontosan cél­ba vezetni. De érthetően az űrhajózás szempontjából is döntő jelen­tőségű az indítás helyének egészen precíz földrajzi meg­határozása. A nemzetközi kongresszuso­kon — amint az ankét rész­vevői elmondották — már szóba is került kifejezetten geodéziai célú mesterséges hold felbocsátásának szüksé­gessége. (MTI) Kicserélték a magyar—jogosiláv kölcsönös jogsegélyről sióló sieriödés megerősítő okiratait Púja Frigyes külügyminisz­terhelyettes és Mirko Tepa- vac, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság magyarországi nagykövete pénteken kicse­rélte a magyar—jugoszláv kölcsönös jogsegélyről szóló szerződés megerősitő okira­tait. (MTI) Jegyzőkönyvet írtak alá a magyar—koreai műszaki tudományos együttműködésről A magyar—koreai műszaki tudományos együttműködési bizottság a napokban tartotta 3. ülésszakát Budapesten. Az ülésszak jegyzőkönyvét magyar részről Zsofinyec Mihály kohó- és gépipari miniszterhelyettes, koreai részről Li Don Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe írta alá. A tárgyalások meleg baráti légkörben és a kölcsönös segít­ségnyújtás szellemében foly­tak. (MTI) persze így sem jut fedezet, de számítanak arra, hogy az OTP-től kaphatnak két-há- romszázezer forint kölcsönt a szép célra. Ügy tervezik, hogy a tavasszal megkezdik az ala­pozási munkálatokat. — Nagyot lendítene közsé­günkön — mondja a vb-tit- kárnő —, ha a felsőbb szer­vek üdülőhellyé nyilvánítanák Szigetszentmártont. — Ennek igen komoly elő­feltételei vannak.. i — fi­gyelmeztetem. — Adottságaink megvannak hozzá! — mondja határozott hangon Mihályi Pálné. — Nyáron csak úgy nyüzsögnek a mi partunkon a kirándulók. Van nagyszerű, természetes strandfürdőnk, körülbelül egy kilométer hosszúságú rende­zett partszakasszal. Hogy mennyire szép és kellemes nyáron ez a hely, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy már néhány nagyválla­lat pompás, korszerű üdülőt épített itt. így a Ganzgyár, a Fővárosi Gázművek, az Autó- és Traktorgyár. Épül igen sok vikendház. Különösen sok bu­dapesti orvos szerzett itt tel­ket és emelt rá takaros vi­Szigetszentmárton jelentkezik Új kultúrházat épít és hivatalosan is üdülőhely szeretne lenni kendházat, hogy abban tölt- hesse a nyári heteket család­jával együtt. Olyan eleven, tarka képe van nyáron a szentmártoni partnak, hogy nem kell szégyenkeznie. — Üt, villany elszállásolás? — kérdem. — A múlt évben két hosz- szabb utat építettünk jó ma- kadámburkolattal. Bővítettük villanyvezeték-hálózatunkat is. Ma már a község minden ré­szében van villany. A község lakossága alig várja, hogy megszervezzék nálunk is a fi­zetővendég-szolgálatot. Na­gyon sok üdülésre vágyakozó család találhatna itt kellemes nyári hajlékot. Elég sok új családi ház is épült az utóbbi években. Főleg üzemi mun­kások emelték, fiatal házasok, akik innen járnak be munka­helyükre. Az idén is felépül jó néhány a legutóbb eladott telkeken. LÁTOM: VALÓBAN ko­moly a szándék. Szigetszent­márton is szeretne felzárkózni az adottságaikkal okosan gaz­dálkodó Pest megyei közsé­gek mellé. Az áldozatkészség megvan a lakosságban, meg vezetőiben is. Talán megér­demli a figyelmet, a támoga­tást. Hátha így a legesleg­újabb lexikon már talál mon­danivalót Szigetszentmárton- ról is. M. L. szentmiklósról és Szigetújfa­luról találtam is néhány sort, de Szigetszentmártonról a sa­ját neve alatt nem bukkanhat ismertető szövegre a kíváncsi kutató. Hiába, a régi lexiko­nok is tudtak így évődni az olvasóval, nemcsak az újak. A FALU MÉRETEIHEZ ké­pest tágas tanácsházán Mihá­lyi Pálné vb-titkárt faggatom a község dolgairól. Tőle tu­dom meg, hogy a legutóbbi népszámlálás 1475 lakót talált a községben, amely most egy­szerre két nagy fába vágta a fejszéjét. Az egyik a kultúr­otthon építése. A régi kul- túrotthont a tavasszal ugyanis le kellett bontani, mert be­szakadt a teteje és a szakér­tők az épületet életveszélyes­nek minősítették. A községi tanács azon nyomban elhatá­rozta, hogy a községfejlesztési alap jövedelméből újat épít. Meg is szerezte hozzá a szük­séges terveket, kivitelük mint­egy nyolcszázezer forintba kerülne. A község az OTP útján eladott vagy húsz ház­helyet, az értük kapott pénzt is a kultúrotthon építésére szánták, Az egész költségre ÉVEK ÓTA JÁROM a me­gyét és sokszor azt hittem, hogy már nincs is fölfedezni való pontja számomra. A hi­bát azzal követtem el, hogy a községek jegyzékéből nem pi­páltam ki szép sorjában azo­kat, amelyekben megfordul­tam. Ebből viszont jó is szár- ; mázott, mert mindig adódik I újabb és újabb fölfedezni i való. így fedeznem most föl a i soroksári Duna-ág partján ; Szigetszentmártont, pedig elég ! sokszor kerültem már koráb- \ ban is a közelébe, ha Rácke- jvére iparkodtam, főleg a szi- ! getet átszelő úton. ! Ügynevezett szenzációt per- ; sze nem tartogatott a szá- ! momra, de megmutatta né- ! hány különleges problémáját, ! valamint azt is, hogy milyen | lelkesen buzgólkodik azok \ megoldásán. \ Kicsinyke falu, fontosabb J szerepe talán sohasem volt £ sem az ország, sem a megye £ történetében, de azért régi te- í lepülés lehet. Látogatásom < után kíváncsian böngésztem ^ végig az öreg Pallas Lexikon í vaskos köteteit, hátha mon­danak valami érdekeset róla. í Két szomszédjáról, Sziget-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents