Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-13 / 11. szám
1961. JANTJÄR 13, PÉNTEK «ST MEGYEI k/úrlaD Szigetszentmártonban, a „szi- getgyöngye Tsz” irodájában csend fogadja a kérdést: — Mit tudának mondani szövetkezetük kultúrális életéről? — Könnyebbet is kérdezhetne — mondja végül Dávid Gáspár, az elnök. — Miért? — Egyéves szövetkezet vagyunk, az első évben előbb a gazdasági alapot kellett megteremteni. — És sikerült? — Amit terveztünk végrehajtottuk. Népi dicsekvéskép, kevés olyan egyéves szövetkezet van, amelyik nálunk sokkal több eredményt ért el. A mi feltételeink mellett, természetesen. A párttitkár, Sitkéi Sándor is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Az emberek már büszkék arra, hogy tagjai a termelőszövetkezetnek. Egy esztendővel ezelőtt lépett be az egész falu, amióta csendesednek az ellentétek, mindenki tudja, hogy a saját zsebére megy, ha a másik rosszul dolgozik, ezért aztán adnak magukra az emberek. — Hogy visszatérjünk az előbbiekre; miért mondta az elnök élvtárs, hogy könnyebbet is kérdezhetnénk? — Nincs kultúrházunk. Lebontották. Több, mint tíz évvel ezelőtt épült, mostanáig bírta. Az új alapozásához előreláthatólag — ha minden jól megy —, a tavaszon fogunk hozzá. — Miért kellett lebontani a régit? — Az épület sem volt már megfelelő: mostanában senkinek nem mindegy, milyen környezetbe megy tanulni, szórakozni, szép pénzt keresnek, és itt, a faluban sem akarnak alább adni az igényekből. Az elnök: — Az új kultúr-í ház nyolcszázezer forintba \ kerül majd, ehhez ötszázezer- í nél valamivel több már lé- fi nyegében megvan. A 214 sze-J mélyes nagyterem mellett ki-J sebb helyiségek is lesznek a d kultúrházban, ahol lehetőség d nyílik a klubélet megterem-^ tésére is. Arra gondolunk, hogy \ ha méltó körülményeket tu-^ dunk teremteni a fiataloknak^ a szórakozásra, jobban vissza-^ szoktathatjuk őket. Ha nem is d jönnek vissza a szövetkezet- á be. de a féllábuk már szóró- d sabban tapad az itthoni föld- d hoz... \ y A párttitkár: — Napközben meg délután \ nem is lehet látni, hogy eb- d ben a faluban fiatalok van- d nak. A múltkor jöttem haza, d és éppen akkor volt vége a d mozielőadásnak. Fiatal pá- á rokkal volt tele az utca. El-| tűnődtem: miért nem j ut íj ezekből nekünk is?! d Az elnök, csendesen: d — A mi szövetkezetünkben d két fiatalember van mindösz- d sze. Azokat is úgy kell ke- d. zelni. mint a hímestojást, nehogy megbántódjanafc. Nem| mondom, dolgos ember mind í a kettő. De rendjénvaló-e az, d hogy amikor a falunak majd- d nem ezerötszáz lakosa van, d a szövetkezetnek pedig 128$; család a tagja, két fiatal fér- í fi dolgozzon csak a földe- í ken? Itt mindenki tanult. Mindenki valamilyen isko- d. lába járt és jár. Akárki fia $$ volt is. Tanultak és elmentek. $; Elmentek mind. $ gém és kisfiam minden szereplésemet megnézi. Utána mindig tőlük kapom a legszigorúbb bírálatot. — Melyik szerepe volt a legkedvesebb? Hirtelen nem tud válaszolni; az emlékeiben kutat, majd cinkosan összenéz a többiekkel és azt feleli: — A Danáin György. a z étterembe, ahol a színál pad van, lassan beszállingóznak az emberek, tőlünk távolabb asztalokhoz ülve, csendesen fogyasztják vacsorájukat. — Ezek az éjszakai műszak dolgozói? — Nem, az éjszakások tízre jönnek, sajnos — mondja egy eddig hallgatagon ülő fekete férfi. Kérdőn nézek rá, látja, hogy nem értem az erősén hangsúlyozott sajnos szót és megmagyarázza, hogy éjszakás ezen a héten, ezután vár rá a nap nehezebb szakasza. — Itt marad reggelig? — Előbb hazamegyek vacsorázni — mondja kesernyés mosollyal. — Nem értem — csúszik ki a számon akaratlanul. —Mit nem ért? — Azt, hogy akkor alig aludhatott valamit, nagyon fáradt lehet és mégis vállalja. — Ezt sokan nem értik — vág közbe. — Biztos egyedül van és az nem jó. \ — Szó sincs róla, családos ember vagyok, két gyönyörű kislányom van — mondja és kihúzza magát, olyan büszke. Eltűnődöm, miközben feljegyzem noteszembe Mackó Károly néhány adatát: a nor- máliagyárban lakatosként dolgozik, nemrég még KISZ-tit- kár is volt, csak mióta a második kislánya megszületett, mondott le erről a tisztségről, de azért most is kiveszi a részét a munkából. I\jem hagy békén a Qondoí' lat, mi ad erőt ennek az embernek ahhoz, hogy mindezt vállalja. De nem áll módomban már megkérdezni, mert mennünk kell. Mikor kilépünk az udvarra, már teljesen sötét van, az enyhe téli estében jólesik a séta. Ahogy végigmegyünk a gyáróriás udvarán, elgondolom, hány ilyen egyszerű, tiszta szívű ember dolgozhat itt, a neonfénnyel világított ablakok mögött, 'ahonnan most kihal- latszik az esztergagépek sur- rogása, a vidia sercegése és ki tudná felsorolni azt a sokféle műveletet, amit elvégezhetnek. A HÉV-en már egész más dolgokról beszélgetünk, először Polgár Edittől, majd Dióst elvtárstól búcsúzom. S most újból nem hagy békén a gondolat és megkérdem. — Mondja, Mackó elvtárs, miért csinálja mindezt? — Tudja — válaszol elgondolkodva —, nekem annak idején nem állt módomban tanulni, pedig higgye el, nagyon szerettem volna, de nem lehetett, és úgy érzem, azonfelül, hogy így sokat tudok tanulni, a magam módján nyújtok valamit az embereknek egy-egy előadás alkalmával. (Ehhez nem kell kommentár!) Ungvár Mária gO*C*^XV*i»^XXV*XVX>XV»XXXXXVS^Ve^XXXXV.XVVXXXXVVXXVXX*^VVe<XVvV^XXVecXV«X ALKONYODIK Pihennem kell, most már pihennem, Alkonyodik a nap szívemben. Nem kell sietve járni-kelni, Szerelmes lányokért eped ni. Pihennem kell, most már pihennem, Erdőn ibolyát sem kell szednem. Szép asszonynak tavasz idején Elhinni bobon: szíve enyém. Pihennem kell, most már pihennem, Csöndes öreggé szelídültén. Mi szép volt, mind szívembe zárva — így várni csöndes elmúlásra. Misik János VV'XXXXXXXXXV'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'OC LANG ETELKA: FAHORDÁS Az utca kövén hangzik még a zaj, mit felvert egy kocsi négy kereke. A kocsi már áll, fával rakottan, s a kőnek is hallgatni kellene. De nem, az visszhangozza még egyre a négy kerék nyekergő dallamát, míg új hangok elnyelik egészen ... — Valaki fütty-szóval dobálja a fát. Előzetes jelentés Rövidesen bemutatják filmszínházaink a nyomán készült Tisztes úriház című, magyarul beszélő francia filmet. Főszereplői: Dany Carrel és Gerard Philipe (Szánthó Imre rajza) \ MÄTRAI-BETEGH BÉLA rádiódaí rabja nagyigényű, színvona- j las, felnőtteknek szóló, mo- í dern mesejáték. A mese hőse (Anxias király leánya, Au- '{ricula. A királykisasszonyt '{átok sújtja: tizenhat éves ko- Í ráíg süket volt és ha egy esz- i tendőn belül nem tud szívből i megörülni egy hangnak — Í meghal a tizenhetedik szüle- d tése napján. A királyi apa ne- d velőt fogad leánya mellé és d Sonitas buzgón tanítja Au- $ riculát a hangok ismeretére, £ hogy megszabadítsa az átok- | tói. Eltelt az egy év, minden d hiába. Már úgy látszik, Au- íriculának el kell pusztulnia, í hiszen még a megtalált sze- d retem hangja sem menti meg $ —, amikor, az utolsó pillanat- d ban, mielőtt az óra az éjfélt d elütné, egy újszülött kisfiú d sírása örömteli, boldog neve- d tésre fakasztja, s ezzel megindítja a királylányt. y d Felemelő a darab monda- inivalója, amire a cselekmény í kifejtésével tanítja a hallga- d tót az író. Csak az ember tud %egy másik embert szenvedé- d seitől megváltani, egymásra £ vagyunk utalva, tehát a bol- ídogság kulcsa a mi kezünkben, az emberek kezében van. Ez a gondolati tartalom szerencsésen találta meg a hozzáillő rádiójáték-formát. A Zeng a világ „ideális" hangdráma. Alapötletét, meséjét, fordulatait sehol másutt, egy művészet kifejező eszközeivel sem lehetne megeleveníteni, csakis a rádióban. Kár, hogy ez a végig emelkedett nyelven írott, költői darab bőbeszédű az elején. Bármilyen szép is az erdei séta, — sok a felesleges kommentár, magyarázkodás, filozofálás. Szigorúbb szerkezetnek kellett volna tömöríte- nie az expozíciót. Ez a szorosabbra zártság lehetővé tette volna egyes elbeszélt részek drámaibb megjelenítését. Az akusztikai alapötletben mindez benne rejlett, miért nem aknázta ki teljesen az író? A ZENG A VILÁG komponistájának szinte társszerzőnek kellett lennie, mert itt, más rádiójátékoktól eltérően, a kép-elválasztó, összekötő feladaton túl, szinte a cselekményt kellett tovább vinnie és a szereplők jellemzését plasztikussá tennie. Sőt jó- néhány, a mese megkívánta akció és hanghatás is zenei feldolgozást kapott. Példa rá a bravúrosan megoldott patakzene, vagy a néma asszony megjelenítése, kizárólag zenei eszközökkel. Súlyok Imre muzsikája mindezeket a hálás feladatokat kiválóan teljesítette. Az ő munkáját dicséri, hogy a mesejátékban szükségszerűen alkalmazott jelképeket a hallgató könnyen megérthette és hogy az írói elgondoláshoz híven alkalmazkodó, sokféle hangulatú, stílusú zene egységes egészbe ötvöződött. Molnár Mihály, a rendező megteremtette a mese hangulatát, emelkedettségét. Finom érzékkel találta meg a helyes mértéket a reális hangvétel és a mesejáték jellegéből következő stilizált- i ság között. Azt a bizonyos ; első részt, ahol a szöveg bő- ■ beszédűségét kifogásoltuk, ki- \ javíthatta volna a rendező; pergő tempó diktálásával. Kü- ■ lőttben alaposan átgondolt, $ nagy kedvvel végigvitt, egy- \ séges munka volt ez a ren- ; dezői teljesítmény. ANXIAS KIRÁLYT Uray Tivadar \ szemléletesen formálta meg. $ Emlékezetes rádiós-bravúr d volt párbeszéde a néma asz- $ szonnyal, vagyis a zenével. % Váradi Hédi volt Auricula. £ Két jelenete belénk vésődött: t az úgynevezett víz-monológ í egyszerű, sok-sok szívvel va- ( ló elmondása és a darab záró ? sorainak megemelése. A ne- d velőt, Sonitast Bitskey Ti- d bor játszotta. Szépen sike- d rüít a szerelmi vallomás és d végig férfias és kemény volt, d d” nem eléggé árnyalt. A da- ^ rab elején elragadta a szöveg d szépsége, lírája és emiatt d megfeledkezni látszott a szi- ^ tuációról. Raksányi Gellért d megrendítő volt a részeg var- d ga néhányszavas epizód-sze- d repében. —ndl— # FALUVEG (Alföldi János rajza) Változó világ — változó emberek Rádiószínház ZENG A VILÁG ton. a csoport vezetője, és egyben rendezője is. n iósi elvtárs fényképészig ként dolgozik a gyárban. de fiatal korától kezdve nagy tisztelője a művészetnek. Tizenhat éves kora óta játszik különböző együttesekben. azóta állandóan képezi magát és neveli a fiatal üzemi színjátszó csoportokat. Aggodalmamra azt válaszolja, hogy nem ez az első há- romfelvonásos darab, amelyet rendezett, és amit a csoport előad, aztán meg jó- hírnevük Szigetszentmiklós gyártelepéről már Szentendréig is eljutott. A felszabadulás tiszteletére rendezett kulturális seregszemlén. Pest megyei viszonylatban, ők voltak a legjobbak. Ügy vették észre, tetszik a közönségnek játékuk, és szeretettel jönnek el az előadásaikra. örömüket és lelkesedésüket csak az rontja meg kissé, hoav éppen n avár vezetősége és dolgozói nem tanúsítanak elég érdeklődést irántuk. Pedig nem kevés áldozatot vállalnak a színjátszásért. és nem kezdő fokon csinálják, amit csinálnak, van közöttük olyan tag is. aki megkapta a Szocialista Kultúráért Érdemérmet. Kónya József a háttérbe húzódik, amikor meghallja, hogy róla van szó. — Kilenc éve vagyok színjátszó — mondja, alig lát a náthájától, talán lázas is, mégsem mondott le a próbáról. Pedig a munkája is komolyan igénybe veszi erejét. A Normálja gyár műszaki vezetője. — A családja mit szól ehhez a sok elfoglaltsághoz? — A családom? — feleli mosolyogva — segít; felesé;$ rültem, hogy eddia nem d láttam Viktor Rozov d „Felnőnek a gyerekek” című d színművét, a József Attila d Színház előadásában. Talán £ akkor nem tudtam volna el- £ fogultsáa nélkül nézni a Cse- í pel Autógyár üzemi színját- í szóinak próbáját. Így is fel- d vetődött bennem a kérdés: d helyes-e, hogy háromfelvoná- d sós. komoly művészi felké- £ szültséget igénylő darabot £ tanulnak és adnak elő. főleg d olyat, amelyet a József Atti- f la Színház jelenleg is nagy d sikerrel játszik, d Ezt nem tudtam egyelőre eldönteni, mivel még a pró- % bánál tartanak, s ezenkívül £ még azt a nehézséget is le < kell küzdeniük, hogy a sze- d replők nem mindig vehetnek d részt a próbákon, mert a $ csoport tagjai a gyár külön- $ böző üzemeiben, különböző d műszakban és beosztásban í dolgoznak. Előfordul az is, f hogy egy-egy szereplőnek d nemcsak a saját, de valame- $ lyik hiányzó szereplő szöve- % nét is olvasnia kell. Példádul a darab három lámmlak- d ia közül csak egy; Polgár 'd Edit volt jelen, d Polgár Edit nemcsak na- d gyón fiatal, de nagyon szép d kislány is. nagy. barna sze- $ me mindig mosolyog, még $ akkor is. amikor elpirul, pe- % dia ez gyakori jelenség ná- $ la: elég, ha eltéveszti a szö- d vegét, s máris fülig vörös d les2. $ Edit egy éve dolgozik a d gyárban, és már törzstagja a d színjátszó csoportnak. Mun- d kája mellett iskolába jár, d ami nem kis dolog, mert he- f tente háromszor Pestre kell $ utaznia. A próbák is igény- be veszik két napját, mégis \ látni rajta, hogy tiszta szív- : vei végzi vállalt munkáját. j Ezt mondja róla Diósi Agoshéthöznapoh ózCne sági szakkönyypt, ez mindenkinek rendelkezésére áll. A falunak három könyvtára van, itt mindenki rendszeresen olvashat — és olvas is. A szövetkezet kulturális bizottsága a nehéz körülmények között is igyekszik eredményt felmutatni: nyáron szabadtéri filmvetítéseket tartottunk, magyarnóta-estet rendeztünk. De valamirevaló munkál csak akkor tudnak végezni, ha lesz hol. Az elnök. — Az embereknek több Idejük van, mint régen. Ezt maguk is érzik, tudják. Nagyon kell az a kultúrház, hogy hasznosan tudják kitölteni. Mondtuk már: tavasszal kezdik az alapozást. De a tagok már most elhatározták: ösz- szehoznak egy kis színjátszó csoportot, amellyel az avatóünnepségen mutatkoznak be. A kultúrháztól mi is sokat várunk, sok tervünk van vele, de arról inkább majd egyszer később beszélgetünk ... i Addig dolgoznunk kell, hogy az emberek nyugodtan öltözhessenek ünneplőbe és nyugodtan ülhessenek be a nézőterére — legyen miből... Szigetszentmártonban egyéves a szövetkezet. Az egy év alatt megerősödött, kinőtte a gyerekcipőt. Az egy év alatt sok nehézséggel, akadállyal kellett megküzdeni ölt — ez magyarázat lehet az elnök első mondatára: „kérdezzen könnyebbet”; De mi ezt a kérdést fel akarjuk tenni egy esztendő múlva is, és akkor már nem elégedhetünk meg ezzel a válasszal. Reméljük, hogy a kultúrház alapozásának megkezdése egy kissé szimbólum: a megteremtett igények és lehetőségek —i ez is egyfajta „alapozás” — a falak felhúzása után eredménnyé érnek. Viczián Erzsébet A párttitkár: — Panaszkodásna k hallik mindez; az is. Ennek ellenére: jó ilyen dolgok miatt panaszkodni. Ha emiatt áll panaszra a szánk, már nem lehet nagy baj. Az elnök: — De már értheti, hogy miért mondtam. Könnyebbet kérdezzen. Ilyen körülmények között nehéz valamilyen eredményt is felmutatni. Egyetlen helyiségünk van — a vendéglő. Ott tartjuk közgyűléseinket, előadásainkat, az ezüstkalászos- gazda-tanfolyam foglalkozásait. A mulatságokat i« — ha vannak. De a vendéglő az nem lehet kultúrterem. Az a munkás, aki hamarosan a Csepel Autógyár kultúrhá- zának szélesvásznú filmszínházában nézi meg a legújabb filmeket, nem szívesen ül le egy vendéglőben. És az apja sem. Mert az apja is tud és hallott minderről. És az apja i«. termelőszövetkezeti paraszt, annak is igényed vannak. Általában: belépés után egyszerre öntudatosan kezdték mondani az emberek azt. hogy ők a szövetkezet tagjai. Egyideig minden gondjuk megoldását a szövetkezettől várták, és azt hitték, hogy az új életforma megtalálása is csak a szövetkezeten múlik. Pedig a szövetkezet csak lehetőség ... A párttitkár megszakítja az elnök szavait: — Akkor is: a faluban egészen mostanáig elképzelhetetlen lett volna, hogy az időszerű mezőgazdasági munkák végzése előtt előadást hallgassanak a parasztok a különféle módszerekről és filmet is nézzenek ugyanerről. Most pedig így van. Az ezüstkalászos tanfolyamra általában húszán járnak állandóan. Egy év alatt megszereztünk minden mezőgazda
