Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-21 / 300. szám

I960. DECEMBER 21. SZERDA-T/CírBao Karácsonyra teljesíti éves tervét a Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat. Jelen­leg a megye 33 községében nyolcvanhárom üzlete műkö­dik már a vállalatnak, köztük több készruha szaküzlet és cipőszaküzlet is. A részlegek­ben 25 százalékban már az új kereskedelmi formákra tértek át, s ezt nagyon megszerették a vásárlók. A vállalat üzletei most az ünnepek előtt különö­sen nagy forgalmat bonyolíta­nak le. ___________ H uszonhétezer hektáron növekednek fiatal fenyvesek A magyar erdőkből csak kismennyiségű fenyőfát kap­nak a feldolgozó üzemek, a fenyőáru többségét külföld­ről kell behozni. Hazánk ég­hajlati és talajadottságai ked­vezőbbek ugyan a lombos fák­nak, de lehetőség van értékes fenyőállomány kialakítására is. Az elmúlt 10 esztendőben az erdészeti szakemberek or­szágszerte új fenyveseket te­lepítettek és jelenleg már 27 000 hektáron növekednek a fiatal fenyők. (MTI) Petőfi nevét vette fel a gödöllői termelőszövetkezet Az országgyűlésen elhang­zottak eljutottak a gödöllői emberekhez is és pár nappal ezelőtt megindult a tsz-szer- Vező munka. Voltak olyan dolgozó parasztok, akik nem várták a népnevelőket laká­Cgqijeí töüá Ceaéí előkészítő bizottság javasla­tát, amelyet igen élénk vita követett. Majd választásra került sor. Elnök: Kolozs Ist­ván, alelnök: Csala Sámuel, agronómus: Somogyi Lajos. ‘A 15 tagú vezetőség tagjai: Ta­más István. Tamás András, -JTóth Sándor. Tóth János, Székely János. Matuz János, 1 Pálinkás István, Tóth Péter, j Tóth Sándor, Jámbor And- ; rás. Tóth István, Körösi Sán­dor, Csala Sámuel, Szarka i János, Kolozs István. Az el- ; lenőrző bizottság elnöke: Gás- j pár János, tagok: Kolozs | István, Matuz Lajos, Matuz András, Laukó István. A termelőszövetkezet Pető- ! fi nevét vette fel. Az elkövet- | kező napokban a vezetőség ; megkezdi a munkát, amelyben igen nagy segítséget várhat­nak nemcsak a hivatalos szer­vektől, de az egyetemtől és az üzemektől is. Csiba József Döntöttek a gödöllői parasztok és a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. A részvevők egy csoportját mu­tatja a kép, amint hallgatják Tury Nagy Sándor tanácsel­nök beszédét. sukon, hanem a tsz-szervező irodába siettek. Többen ver­senyeztek egymással, hogy ki lesz az első. Ilyenek voltak id. Födi Lajos és fia, Körösi Sán­dor, Péter István és mások. Hétfőn este hat órára már vai József járási tanácselnök, Boi'bély Mihály párttitkár, Tury Nagy Sándor tanácsel­nök, dr. Bencze József egye­temi docens. Dr. Bencze József egyete­mi docens terjesztette elő az Jelentős beruházással korszerű üzem épül Szentendrén tetemesen megnövekszik az egyes részlegek termelése is. A műanyagrészleget kor­szerű gépekkel kívánják fel­szerelni, Három új hidraulikus prést helyeznek üzembe, s egy­re több hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagot dol­goznak majd fel. Úgy terve­zik, hogy a részleg elsősorban az író­szerekhez szükséges mű­anyagféleségeket készíti. Az alugrafikai részleg ugyan­csak jobb feltételek között dol­gozik már ezen a telepen. Ed­dig a különféle gépekhez szük­séges kis felirati táblákat ké­szítették itt alumíniumból, a jöv V/tvj modernebb kivitelben műany agból készítik majd alu­grafikai eljárással ezeket a táblácskákat. Hirtelenjében nehéz lenne kiszámítani, hogy mit jelent a Kézműipari Vál­lalatnak az új üzem. Elsősor­ban a gazdaságosságot növeli majd, hiszen jelenleg körülbe­lül háromkilométeres átmérő­jű körben folyik az anyagmoz­gatás. Ha az új, korszerű, nagy üzemtelep elkészül, ez mind­össze 2500 négyzetméter terü­letre zsugorodik. A munkások is egészségesebb, tágas, világos termekben dolgoznak és a köz- pontosítás az üzemvezetők munkáját is megkönnyíti. S. P. Ezekben a napokban né­hány iskolaigazgatónak a szokottnál eggyel több hi­vatalos levelet kézbesítenek ki. Arról értesítik őket, hogy a téli szünet eltölté­sére falujukba érkezik az a jövendő tanító, aki on­nan került Budapestre, a felsőfokú tanítóképzőbe, va­lószínűleg oda is megy visz- sza tanítani, s ezért már most szeretné felvenni a kapcsolatot az iskolával. Miért van erre szükség? Nem jó úgy megtenni a kezdő lépéseket, hogy csu­pa ismeretlen arc, isme­retlen gond vegyen körül bennünket. Mert hiába szü­lőfalu az a hely; ha három- négy évre kiszakad belőle valaki, már nem ismerhet mindent úgy, mint amikor elment. Idegenebb lett köz­ben, ismeretlenebb. S mi­ért legyen ez így — ha nem feltétlenül szükséges — azokkal a fiatalokkal, akik éppen falujuk boldogulá­sáért jöttek Pestre tanul­ni? Nem lesz-e sokkal könnyebb a dolguk, ha már előre megismerkednek jövendő munkahelyükkel, körülményeikkel, lehetősé geikkel? Nem lesz-e köny- nyebb nekik, ha már mos: megtudják, milyen felada tok várnak majd rájuk, mi kívánnak tőlük az iskola vezetői; most, amikor mé- van idejük felkészülni. Mind-mind olyan leérdé: amire nem lehet „nemme' válaszolni. Ezért kap ezekben a na pókban néhány Iskolaiga gató a szokottnál eggye több levelet — melynek feladója a megyei tanác. népművelési osztálya. (v —) Megjutalmazták a százmázsás burgonyatermesztési mozgalomban élenjáró tsz-eket és egyéni gazdákat A tavaszi burgonyatermesz- tási tájértekezletek határozata értelmében a Földművelésügyi Minisztérium és a Szövetkeze­tek Országos Szövetsége száz mázsás burgonyatermesztési mozgalmat indított a termelő- szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók körében. A mozgalomhoz 655 ter­melőszövetkezet és 526 egyéni gazda csatlakozott, 35 295, illetve ezerkilenc- ven holddal. A legjobb eredményt elért TÍZÉVESEK" Megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepelte Gödöllőn a Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet. Dallas József, a szövetkezet elnöke mondott ünnepi beszédet, melyben méltatta a szövetkezet dolgozóinak eredményes munkás­ságát. (Fényképezte: Czangár) termelőszövetkezeteknek és egyéni gazdáknak kedden a SZÖVOSZ székházában, ünne­pélyes külsőségek között jutal­mat adtak át. A termelőszövet­kezetek közül a homokszent- györgyi Zöldmező Termelőszö­vetkezet került az élre. Ez a közös gazdaság szántóterülete 17,4 százalékán — négyszáz­harminc holdon — termelt az idén burgonyát. Az átlagter­més meghaladta a százhar­minckét mázsát, s ebből az eredetileg szerződött kilenc­ezer mázsa helyett már eddig tizenegyezernégyszázötvenhét mázsát adtak közfogyasztási célokra. Második helyre a barcsi Vö­rös Csillag és a nagyecsedi Rá­kóczi termelőszövetkezet ke­rült, a harmadik helyezés a szuloki Kossuth és Rákóczi, továbbá a tési Haladás Ter­melőszövetkezet szerezte meg kiemelkedő termésátlagaival. A verseny negyedik helye­zésének megfelelő követel­ményeknek hat, az ötödik és hatodik helyezés köve­telményeinek tíz, illetve nyolc termelőszövetkezet eredményei feleltek meg. A termelőszövetkezetek ver­senyének e 1—5. helyezettjei hétezer—kétezer forint pénz­jutalmat és oklevelet, a hato­dik helyezettek serleget kap­tak. A díjak átadása alkalmábó dr. Soós Gábor, a Földműve lésügyi Minisztérium Növény termesztési Főigazgatóságának vezetője beszédet mondott. 1960-ban négyszázharmincki- lencezer holdon termeltek az országban burgonyát — mon­dotta többek között — s a ter­mésátlag még nem véglese.-, adatok szerint körülbelül hat­vanhat mázsa. Hazánkban mé' soha nem termeltek ilyen nagy mennyiségű burgonyát. A most kitüntetett termelőszr- vetkezetek és egyéni gazdá < példája. a százmázsás mozgalom országos sikere azt bizo­nyítják, hogy még mindig igen sok kihasználatlan le­hetőségünk van. A legfontosabb feladatok egyi­ke a fajtaarány megváltozta­tása a gülbaba- és a rózsa­fajták javára, a hazai fogyasz­tók körében kevésbé kedvelt sárgahúsú fajták rovására. A termésátlagok növelése érde­kében a korszerű termelési el­járások alkalmazása mellett s legfontosabb tennivaló a hol- dankénti tőszámnövelés. A ta­pasztalat szerint azzal, hogy a holdankénti tőszámot a jelen­legi tizennégy-tizenhatezerről huszonkettő-huszonnégyezerre növeljük, körülbelül harminc százalékkal lehet emelni az átlagtermést. (MTI) Mi lesz a nyugdijammal? Hatvanhárom éves nyugdí­jas lakatos vagyok. A régi Lámpagyárban dolgoztam. Fe­belevegyiilni a kocsmai dula­kodásba: Egy ember elvesz­tette a fél szemét, többen megsebesültek. Szabadulása után egy állami gazdaságba került. Negyedévre. Aztán is­mét ital, pálinka, verekedés. Ezúttal franciakulccsal „dol­gozott”. Őrjöngő dühvei, egy ember majdnem meghalt a keze között. Két évre ítélték. — És azóta? Hogyan sike­rült elhelyezkedni? Bajjal. Gépállomásra, álla­mi gazdaságba nem vették vissza. Egy ideig bányában dolgozott, aztán gazdaságról gazdaságra vándorolt. Volt, ahol a börtönviselt garázdát vélték benne, volt, ahol ő nem tudott megmaradni. — Én nem könyörgök sen­kinek! — veti hátra a fejét dacosan. — Ha nem kellek, hát nem kellek! Széles ez az ország! — Itt mióta van? — Augusztus elsejétől. — Elgondolkozik. — Itt talán megmaradok. — A kereset? — Megfelel. Kétezer fölött. A gazdaság főmezőgazdá­szától megtudom, hogy ő is megfelel. Mert Sándor jó traktoros. Óvja a gépét, sze­reti a földet és valóban bírja rA melót”. Csak ital közelébe ne kerüljön. Az első fél deci nála már a huszadik alá ágyaz. Ilyenkor teljesen el­veszti a fejét. Kötekedő lesz, duhaj, garázda és mivel na­gyon erős: — közveszélyes is. Ebben a gazdaságban azon­ban emberére akadt. A fő­mezőgazdász, H. elvtárs, két méter körüli, tagbaszakadt ember. Esztendő híja a hat­vannak, de virtusból olykor még ma is két búzászsákot emel egyszerre. Ö megfékezte. — Hogyan? — Először kissé szabályta­lanul — ismeri be. — De ezt ne írja meg az újságba. Bú­csúkor történt. Betértem egy korsó sörre a kocsmába. Sán­dor akkor már jócskán „nyo­más alatt” volt, épp a sze­mem láttára kezdett randalí­rozni. Tudja, én már harminc- hetedik éve gazdálkodom és sok duhaj legénnyel akadt dolgom. A legtöbbnek az a baja, hogy még nem kapott embertől pofont. Hát én ad­tam neki. Egy pillantást vetek kijóza­nító méretű tenyereire és aka­ratlanul is mosolyognom kell. A gazdaság igazgatója szeptember első napjaiban be­hívatta Sándort az irodába és a KISZ-titkár jelenlétében így szólt hozzá: Tizenkét különböző helyen és eléggé mostoha körülmé­nyek között dolgoznak jelen­leg a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat írószer-, műanyagipari és alugrafikai részlegei Szentendrén. Egyik­másik — kocsmából, lakó­szobából átalakított műhely­ben — még a legminimá­lisabb munkafeltételeket is alig tudják biztosítani, nem beszélve az egészségügyi kö­rülményekről, amelyek még ennél is rosszabbak. Mint a vállalat vezetői elmondot­ták, nem sokáig tart már ez az áldatlan állapot, mert a múlt hónap végén hoz­zákezdtek a központi üzemépület építkezései­hez. Cseh Zoltán, a szentend­rei üzemegységek központi irodájának egyik vezetője kint a helyszínen tájékoztat­ta lapunk munkatársát, a Szén lendrei Papírgyár köze­lében épülő új üzemről. Töb­bek között elmondotta, hogy a nagy jelentőségű beruhá­zást a Szentendrei Városi Tanács tette lehetővé. Au­gusztusban kezdődtek a tár­gyalások a kivitelező válla­lattal, s november 25-én kap- £ ták meg az építési engedélyt. ^ Milyen lesz az új üzem- £ épület? A tervek szerint négy ? részből áll majd. Az irodák, j a kultúrterem, az öltözők, a £ mosdók és az étterem részére ? emeletes épületet emelnek. í Külön üzemépületet kap $ itt az írószerrészleg, ; ugyanilyen épületbe köl- ? tözik majd a műanyag- ? feldolgozó részleg is. ? ' Az alugrafikai üzem későbbi időpontban kap itt helyet. ? összesen mintegy hat és fél— ? hétmillió forintot terveztek $ erre a beruházásra. Mikorra ? készül el az üzem telep? Az ? építők már hozzákezdtek a ? munkához, jövő héten befe- / jezik a felvonulási épülete- ✓ két és hozzáfognak az ala- / pozáshoz is. í Amennyiben elegendő épít-\ kezesi anyagot kapnak az épí-; tők, még 1961-ben elkészül az ^ írószerüzem épülete is. A kö-' vetkező lépcsőben kerül sor az; emeletes irodaépület felépítő- $ sére — végül pedig az alugra-í fikai részleg üzemépületének í az építésére. Jelenleg a Kéz-^ műipari Vállalat szentendrei $ részlegeiben összesen 272 fő ^ dolgozik. í Az új, korszerű központi j üzemtelep 500 munkás \ foglalkoztatására lesz al- ' kai más. } Ily módon nemcsak a város és.- a környék munkaerőfelesleget ,■ tudják majd foglalkoztatni, deJ — És ha azt mondanám, hogy menjen a pokolba? — kezdi kihívóan, és verekedésre készen végigmér. — Nem mennék! — mon­dom tömören és nevetek a kakaskodásán. Meghökken, egy pillanatig töpreng, azután elmosolyodik: — No, jó! Nem bánom, kérdezzen, hiszen ezért fize­tik. De egyet kikötök: — a nevemet ne írja ki az új­ságba. Tudja, a „mutter”... Furcsán hangzik szájából az idegen szó. ízes beszédét sű­rűn ékteleníti ilyesféle, vá­rosból szakajtóit jassz-kifeje- zésekkel, mint „tütü”, „a^spí- néku, majréztak”. Érdeklődés­sel figyelem. Zömök, széles- vállú, jókötésű legény. Hu­szonhét éves és ebből a hu­szonhétből már kettő és felet börtönben töltött. Verekedé­sért, garázdaságért. Május vé­gén szabadult. Azóta munka­helyről munkahelyre járt. Há­rom járást végignyomoztam érte, míg végre megtaláltam. — Mennyit ült? _ Két és felet — mondja. — Évet, persze. Két részlet­ben. — És miért? — Bunyóztam. — Mind a kétszer? — Igen. Pontosabban: az első vere­kedésnél szódásüveget vágott békésen üldögélő traktoros­társai közé, akik nem akartak — Sándor fiam, itt van ez a Bakonyi Jóska gyerek. Melléd adom segédvezetőnek. Nem vagy ugyan KISZ-tag, de a: traktorhoz értesz, faragj trak-l toristát belőle. Nekünk idáig; nem sikerült és ha te is azt i mondod, hogy Jóska haszonta-; lan ember; még te sem boldo-' gulsz vele; akkor le is út. feli is út. Elbocsátom. Ez az utolsó\ kísérlet Idáig is csak az öz-l vegy édesanyja kedvéért tor-j tottuk ezt az anyaszomorítót. J Igyekezz, neveld emberré. Ben \ ned megbízunk. \ A „kísérlet’’ még csak né-? hány hónapos, végeredmény- ? ről nem lehet beszélni. Tényt azonban, hogy amióta „neve- lési” munkát kapott, Sándor J felhagyott az ivássál. A gazda-? ság vezetői úgy vélik, hogy l Sándorral — a duhaj, börtön- ? viselt Sándorral — voltakép- ? pen „jó vásárt’1 csináltak. Az? igazgató külön is megkért,? hogy ne nevezzem néven, ha ? írok róla. A rosszul értelme-% zett virtus, kivagyiság hatá-? sára — ezt magam is tapasz- ? taltam — Sándor egyelőre még ? büszke régi „hőstetteire”. Most£ ezt szeretnénk kinevelni belőle. £ — Ember lesz! — mondják. ^ Annyi szeretet és felelős-? ségérzet bújkál a hangjukban.? hogy ha Sándor akaratereje? sem hiányzik majd ehhez a? munkához, aligha lesz akadd-^ lya tervük valóraváltásának. í v. Ordas Ivan y, leségem sem fiatal már, el­múlt 60 éves. Most nagy gondban vagyunk. Ugyanis fe­leségemnek három hold szán­tója van, amelyet eddig is a rokonok használtak és kialku­dott bért fizettek érte. Azt szeretnénk tudni, belépjek-e ezzel a földdel a tsz-be. Be­adnánk szívesen, de attól tar­tunk, így elvesztem a nyug­díjamat, amit harminckét évi nehéz munka után kapok. Szabó Sándor, Szigetszentmiklós, Teleki u. ★ Ha beadja a tsz-be a föl­let, ez semmiképpen sem be­folyásolja olvasónk nyugdíj- jogosultságát, azt továbbra is folyósítják részére. Egyéb­ként feleségét sem éri káro­sodás, mert a. haszonbért a L,sz~től ugyanúgy megkapja, mint eddig a rokonoktól. \ Postavezárigazgatőság közli, hogy december 31-én tíz bélyeg­sorozat és emlékbélyeg postai árusítását megszünteti. így az épület, a munka, a Közlekedési Múzeum, a mese 1. bélyegsorozat, valamint a szovjet holdrakéta, a levelező hét, az MSZMP kong­resszus, a MABEOSZ-székház, a felszabadulás is. évfordulója, va­lamint az országos bélyegnapi em­lékbélyegek 1061. január 31-ig használhatók fel postai küldemé- lyek bérmentesítésére. A meg­szüntetendő bélyegek nagy szá- na miatt a posta felhívja a kö­zönséget, hogy a bélyegeket fel- aasználás előtt valamelyik posta- livatalnál mutassák be és érdelt- ődjenek érvényesek-e, (MTI) kitűzték az alakuló közgyűlés időpontját is. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt több, tekintély­nek örvendő gazda, valamint Szabó Sándor, a megyei ta­nács elnökhelyettese, dr. Gyet-

Next

/
Thumbnails
Contents