Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLetÁRJAI.fGYfSül/CTfK! AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM KARÁCSONYI KÖNYVVÁSÁR ZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA 50 FBI.ÍJÉR 1960. DECEMBER 15. CSÜTÖRTÖK Méhány nap alatt közel ezer belépő flömsöcföii Hét végére összehívják az új termelőszövetkezetek alakuló közgyűlését Nagy lehetőségek az öntözéses gazdálkodásra — Csatornaépítés a tervekben! Dömsödön, a ráckevei já­rásinak; ebben a nagy és gaz­dag községében az elmúlt hét végén, az országgyűlési hatá­rozat nyomán mind több szó esett a nagyüzemi gazdál­kodásról, az új élet kialakí­tásáról. Többen tréfálkoztak Somodi Józseffel, a községi tanács helyettes vb-elnökével, hogy lépjen be, nyissa meg a sort, mert ahogy értesül­tek róla, Makódon is az el­nökhelyettes volt az első be­lépő. Mire azonban Somodi József végzett a sürgős hi­vatali ügyekkel és kitöltötte a belépési nyilatkozatot, ki­derült, hogy szó sem lehet el­sőségről, mert pontosan ti­zenkilencedik belépő lett, ennyien előzték meg másfél óra alatt.­A kezdeményezés Sass Gá­bor hóromholdas gazdáé, aki bement a tanácsházára és be­lépési nyilatkozatot kért. így ő lett az első. Sass Gábor nyomán aztán megindult a tömeges belépés. Az elmúlt hét szombatján 72 családfő írta alá a belépési nyilatkozatot. Vasárnap már 203 em­ber döntötte el a nagy kérdést, s több, mint ezeregyszáz katasztrális hold földet vittek maguk­kal a közösbe. Hétfőn 272, kedden 273 gaz­da írta alá a belépési nyi­latkozatot. Több, mint 30 parasztember követte Sass Gábort abban is, hogy nem várták meg, míg felkeresik őket, hanem ügyes-bajos dolgaik intézése közben útba­ejtették a tanácsházát is. és ott írták alá a belépési nyilat­kozatot, mint ahogy például Ács Lajos jómódú gazda is tette. Szerda estére már csak­nem ezren szakítottak a kisüzemi gazdálkodással és több mint 4100 ka­taszírális hold földet, 300-nál több lovat és sok szarvasmarhát vit­tek magukkal. Ezekben a napokban Döm­södön sok szó esett az or­szággyűlésen elhangzott be­szédekről, a mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeiről. Sokan elmondták baráti be­szélgetések során, hogy egyet­értenek az országgyűléssel, egyetértenek Kádár János elvtárs beszédével, a fejlődés útja valóban a szocialista nagyüzemi út. És ma már so­kan, mint például Torma Ká­roly, Farkas István, Sass Ist­ván, Kiss István, ifj. Katona Bálint, Katona Gábor a jövő­ről beszélgetnek, tervezgetnek. Ma már legfőbb beszédtéma a faluban, hogyan lehetne mi­nél eredményesebben gazdál­kodni? Ami a szervezeti kéi’déseket illeti, abban szinte valameny- nyien megegyeznek, hogy egy termelőszövetkezetbe nem léphet az egész falu, mert egy akkora gazda­ság jönne létre, amely­nek irányítása, munkájá­nak megszervezése jelen körülmények között sok nehézségbe ütközne. Eddig mintegy százan a jól működő, épületekkel, gépek­kel, nagy közös vagyonnal rendelkező Dózsa Termelőszö­vetkezetbe kérték felvételü­ket. Sokan pedig új termelő- szövetkezetek alakítását kér­lek. Előreláthatóan a Dózsa "termelőszövetkezet mellett még két nagy közös gazdaság alakul. A lehetőségek felmé­rése során kiderül, hogy való­ban ez a legésszerűbb. Mik ezek a lehetőségek? Mindenekelőtt meg kell álla­pítani, hogy a dömsödi pa­rasztemberek egyéni gazda korukban is nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozták földjeiket. így a dömsödi föl­dek jó állapotban vannak, jó termőerővel rendelkeznek, alapjául szolgálhatnak az eredményes nagyüzemi gaz­dálkodásnak. Az új közös gazdaságok fejlődésének szinte kor­látlan lehetőséget nyitnak , az öntözőcsatornák is. Dömsöd mellett vezet el a soroksári Dunaágtól az Ár­apasztó csatorna, amely oldal­ágaival együtt behálózza Döm­söd egész határát és mintegy háromezer katasztrális hold föld intenzív öntözését teszi lehetővé. Ezt eddig csekély mértékben használták ki. Most arról beszélgetnek a ta­pasztaltabb, előrelátóbb gaz­dák, hogy az öntözéssel lé­nyegesen előbbre léphetné­nek. Felvetődött például töb­bekben az öntözéses takar­mánytermelés gondolata. Dömsöd régi állattenyésztő község, s a több takar­mány a hagyományok magasabb szintű folyta­tását tenné lehetővé. Terveikben szerepel még a rendkívül mély fekvésű Kor- hány-dűlő csatornázása. Itt az év nagy részében megáll a víz, lehetetlenné teszi a jó gazdálkodást. Az Országos Vízügyi Igazgatóság irányí­tásával és szervezésével ezt a részt csatornázzák, lecsapol­ják. így mintegy 500 hold jó minőségű, kertészkedésre al­kalmas földterületet nyernek. Erre a munkára már vízgaz­dálkodási társulat alakult, amelynek elképzeléseit ezután már a termelőszövetkezetek valósítják meg. A. lecsapolás a jövő év tavaszán meg is kezdődik. A körülményeket mérlegel­ve, és a nagyüzem jövőjét látva, több fiatal parasztgaz­da elhatározta, hogy tovább képezi magát, bővíti ismere­teit, mert a megnövekedett le­hetőségek kiaknázása csak nagyobb szaktudással lehet­séges. Többen felkeresték a falu vezetőit és segítséget kér­tek a tanuláshoz. így például mezőgazdasági technikumba jelentkezett többek között Német Imre 15 holdas és Ács József 14 holdas gazda is. Mindketten fiatalok, alig túl a 30 esztendőn. A fiatal Nagy Ferenc pedig azzal a kéréssel lépett be, hogy küldjék traktoros tanfolyamra, mert szereti a gépeket, de szereli a mezőgazdasági munkát is. Ha traktoros lesz, mindkettőt megtalálja a termelőszövetke­zetben. Nagy Ferencéhez ha­sonló gondolattal még több fiatal gazda is foglalkozik, olyanok, akik keresik a vá­gyaikhoz, képességeikhez leg­megfelelőbb munkakört az új körülmények között. A faluból különben több fiatal jár a mezőgazdasá­gi technikumba, akik ta­nulmányaik befejezése után szívesen látott szak­emberek lesznek a közös gazdaságokban. Az új belépők sok olyan kérdéssel fordulnak a falu vezetőihez, amelyek az el­következendő új életre vo­natkoznak; Hogy könnyebbé tegyék a problémák tisztázá­sát, csütörtök estére falugyű­lést hívtak össze, ahol min­denki választ kap feltett kér­désére. A falugyűlést követő valamelyik hétvégi napon sor kerül az új termelőszövetke­zetek alakuló közgyűlésére is, így Dömsöd község lakossága is megkezdi a nagyüzemi gaz­dálkodást. Tenkcly Miklós Magyar-fengyd kerdteddmi tárgyalások kezdődtek Budapesten \ 2 Kropczynski Tadeusz lengyel ^ külkereskedelmi miniszterbe-1 lyettes vezetésével lengyel ke- ^ reskedeimi küldöttség érke- ^ zett Budapestre. A küldöttség ^ 1961. évi magyar—lengyel ^ árucsereforgalmi és fizetési | megállapodás megkötéséről ^ tárgyal. A magyar—lengyel ^ kereskedelmi tárgyalások a^ Külkereskedelmi Miniszteri- ^ umban megkezdődtek. (MTI) ^ 4 Az önkiválaszló rendszerű dabasi könyvesboltban (Gábor felv.) Lapzártakor érkezett: Lapzártakor hívták fel tele­fonon szerkesztőségünket Csö­mörről. Ebben azt jelentik, hogy az összesen 1588 kát. holddal rendelkező egyéni pa­rasztok közül 340 család, 830 taggal 1468 kát. hold földterü­lettel, belépett a termelőszö­vetkezetbe. A belépettek egy­öntetűen úgy döntöttek, hogy a nagyszerűen vezetett, s ki­tűnő eredményeket elérő Ha­ladás Tsz-be lépnek be mind­annyian. Ülést tartott a megy ei tanács végrehajtó bizottsága Szerdán, december 14-én Keleti Ferenc elvtárs elnökle­tével ülést tartott a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. El­ső napirendi pontként Keleti elvtárs beszámolt a lejárt ha­táridejű vb-határozatok végre­hajtásáról. majd megtárgyal­ták a végrehajtó bizottság 1961 első negyedévi munkatervét, amely magában foglalja a me­gyei tanácsülés előkészítését, a Tegnap, a késő délutáni órákban érkezett jelentések arról adtak hírt, hogy me­gyénkben a még egyénileg dolgozó parasztok tömegesen választják a termelőszövetke­zeti életet és a községekben egyre többen írják alá a be­lépési nyilatkozatot. Újszilvá­son például egy nap alatt 300-nál több dolgozó paraszt szakított az egyéni gazdálko­dással és írta alá a belépési nyilatkozatot. Örvendetes, hogy az új belépők család­tagjai közül egyre többen tesznek ígéretet arra, hogy rendszeresen fognak majd dolgozni a szövetkezetben. Lórév a közeli napokban alakult termelőszövetkezeti községgé. Az alakuló gyűlé­sen a falu dolgozó parasztjai Becseics Ljubomir országgyű­lési képviselőt, volt közéippa- rasztot választották elnökké. A szövetkezetbe lépettek már hozzá is fogtak a közös tevé­kenységhez, ezekben a napok­ban lófogatokkal segítik, hogy mielőbb elvégezzék az őszi mélyszántásokat. Csömörön egy nap alatt csaknem száz belépővel erősö­dött a termelőszövetkezet. Az új szövetkezeti tagok 1300 holdat meghaladó területet vittek magukkal a szövetke­zetbe. Ma este fél hét órai kezdettel Csömörön megtart­ják az alakuló közgyűlést. Sóskúton, Torbágyon, Tá- piószőllősön és Üllőn az egyé­ni gazdák közül több százan írták alá a belépési nyilatko­zatokat. E községekben né­hány napon belül tartják az alakuló közgyűléseket. Gödöllői tudósítónk jelenti: Kedd reggel óta nagy a sürgés-forgás a gazdakörben. Egyéni parasztok adják egy­más kezébe a kilincset. Teg­nap estig Gödöllőn több mint ötven dolgozó paraszt 300 holdat meghaladó földterület­tel lépett be a termelőszövet­kezetbe. A belépők között van a 14 holdas Tamás And­rás, a 10 holdas Szekeres And- rásné, a 11 holdas Födi Sá­muel, valamint Matuz And­rás, Körösi Sándor. Kolozs István és sokan mások. (es) Volt-e vára Szentendrének? — Szentendrei Múzeum? — Igen. Itt Soproni Sándor igazgató. — Mi újság a múzeumban? — A napokban majd felrob­bantunk. Megszorultak a gá­zok a kályhában és szétvetet­ték a kéményt. Régészeti gyűj­teményünk helyiségének fris­sen festett falából is kiszakadt egy darab. — Más régészeti szenzáció? — Most talán hamarosan el­dől. a nemrég felbukkant kér­dés: volt-e vára Szentendré­nek. Régebben semmi adat sem valószínűsítette, néhány hónappal ezelőtt azonban a ré­gi városháza közelében végzett földmunkák során egy öt mé­ter vastag fal maradványaira bukkantak. Először azt hittük, hogy a római korszak valame­lyik épületének ■ alapfala, de hámarosan kiderült, hogy tég­lái későbbi korból származnak. A fal méretei azt valószínűsí­tik, hogy mégis valami régi erőd vagy vár állhatott ezen a helyen. — Mikor tisztázódik a kér­dés? —- Hamarosan folytatjuk az alapfal feltárását és alaposan megvizsgáljuk közvetlen kör­nyékét is, hátha fontos és per­döntő titkok rejtőznek a felső réteg alatt. Ezek az újabb ásatások döntik el végérvénye­sen, volt-e valamikor vár a mai Szentendre helyén?! <m. 1.) végrehajtó bizottsági ülések napirendjét, továbbá különbö­ző szervezési feladatokat. Ezután a végrehajtó bizott­ság rátért a harmadik napi­rendi pont. a megyei tanács, illetve a járási, a városi és a községi tanácsok választott szerveinek és apparátusának káderhelyzetáről szóló jelen­tés megvitatására. A jelentés többek között megállapította, hogy örvendetes javulás ta­pasztalható a járási, a városi és a községi tanácsi vezetők iskolai végzettségét illetően. Jelenleg például a községi tanácsi vezetők közül har- mindhárman tanulnak kö­zépiskolában, ötvenötén pedig különböző egyeteme­ken. Ugyanez elmondható a végre­hajtó bizottságok apparátusára is. A megyei tanács dolgozói­nak 50 százaléka például egye­temet végzett. A végrehajtó bizottság a je­lentést elfogadta és azzal kap- csólatosa,n megfelelő határoza­tot hozott. A következő napirendi pont a titkárságnak a lakosság pa- naszügjreinek intézéséről szóló jelentése volt. A titkárság fel­adata ugyanis — az ide vonat­kozó rendeletek értelmében —, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottságához, illetőleg annak vezetőihez címzett pa­naszbeadványokat az ügy el­bírálására hatáskörrel ren­delkező szervhez eljuttassa, in­tézésük sorsát figyelemmel kí­sérje, gondoskodjék az el­intézés törvényben előírt ha­táridejének betartásáról és a beadványok megválaszolásá­ról. A jelentés rámutatott, hogy míg 1958-ban a panaszok kö­zül a közvetlenül a végrehajtó bizottságoz címzettek, illetve a tanácstagok útján oda el- juttatottak száma az összes beadvány 19 százalékát tette ld, ez az arány 1959-ben 34 százalékra emelkedett és 1960-ban is 33,9 százalék ma­radt. Ezek az adatok is azt bizo­nyítják, hogy tovább nö­vekedett a lakosságnak a végrehajtó bizottság iránti bizalma, s hogy javult a tanácstagok munkája. A Minisztertanács Titkár­sága által az idei év folya­mán megtartott felügyeleti vizsgálat megállapította, hogy a panaszügyek érdemi inté­zése megyénkben az átlagosnál jobb. Kedvező tapasztalato­kat szerzett a végrehajtó bi­zottság titkársága is a külön­böző alsóbb tanácsi szerveknél végzett felügyeleti vizsgálatok alkalmával, amelyek azt bizo­nyítják, hogy a járási és városi végrehajtó bizottságoknál a lakosság beadványainak inté­zésében jelentős a javulás. Megállapította azonban a vég­rehajtó bizottság, hogy ugyan­akkor hiányosságok is tapasztal­hatók a panaszügyek in­tézésében, többek között a határidő betartását ille­tően, ezért határozatot ho­zott a munka további ja­vítására. Utolsó napirendi pontként egyéb ügyeket tárgyalt a vég­rehajtó bizottság, amelyek között meghallgatta és elfo­gadta a Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság munkájáról, az állategészségügy helyzeté­ről, az idei termelőszövetkezeti beruházások teljesítéséről, va­lamint a megyei rendelőinté­zet helyzetéről szóló tájékoz­tató jelentéseket. Jövőre több mint 1600000 békekölcsön- kötvényre 386,4 millió forintot sorsolnak Az Országos Takarékpénz­tárban elkészült az államköl- csön-sorsolások jövő évi me­netrendje. 1961-ben — az ideihez hasonlóan — négy al­kalommal lesz államkölcsön- húzás. Minden esetben há­rom-három békekölcsönt sor­solnak két nap alatt. Az 1., az 5. és a 6. békekölcsön első félévi húzását március 12- én és 13-án, a második fél­évi húzását pedig szeptem­ber 10-én és 11-én rendezik. A 2., a 3. és a 4. békekölcsönt először június 29-én és 30-án, majd az év végén, december 30-án és 31-én sorsolják. Az első békekölcsönre a két húzáson 38,3 millió forintot, a másodikra 52,5 millió forin­tot, a harmadikra 90 millió fo­rintot, a negyedikre 55,2 mil­lió forintot, az ötödikre 61,6 millió forintot, a hatodikra pe­dig 88,8 millió forintot sorsol­nak ki. Jövő évben tehát a hat államkölcsönből, 12 sorso­láson, összesen több mint 1 600 000 kötvényre 386,4 mil­lió forintot kapnak vissza nyeremény és törlesztés for­májában a kötvénytulajdono­sok- Ez az összeg huszonöt és félmillió forinttal haladja meg az idei sorsolásokon ki­húzott nyeremények összegét. Az elkövetkező években a hat békekölcsönre kisorsolt köt­vények száma és a kihúzott összeg hasonlóan tovább nö­vekszik majd. (MTI) A külügyminiszter fogadta az EAK távozó nagykövetét Dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere fogadta Hassan Youssef Mahert, az Egyesült Arab Köztársaság távozó bu­dapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet. LEGFRISSEBB JELENTÉSÜNK: Előbbreiépnek Újszilváson és Csömörön is Egy nap aiatt háromszáznál több belépő Újszilváson

Next

/
Thumbnails
Contents