Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

1960. DECEMBER 14. SZERDA r»»> ME CVCI hírlap A jövő évtől tervszerűbben gazdálkodnak a községfejlesztési alappal Az Elnö-ki Tanács törvény­erejű rendelettel módosította a tanácsok községfejlesztési munkájára vonatkozó rendel­kezések egy részét. A Ma­gyar Távirati Iroda munka­társa felkereste a kormány titkárságának tanácsi szer­vek osztályát és megkérdezte, mi tette szükségessé a vál­toztatásokat? „ . — A községfejlesztési alap megteremtésétől napjainkig eltelt néhány év bebizonyí­totta — hangzott a tájékoz­tatás —, hogy helyénvaló és szükséges volt a tervszerű gazdálkodás rendszerébe fog­lalni a sokájg kiaknázatlan helyi erőforrásokat, azokat a százmillió forintokat, ame­lyeket végeredményben az ország népe. a közösség ad össze, s amelyekről a lakos­ság dönti el, hogy mire köl­tik. A községfcjlesztési alap nagyszerű eszköznek bi­zonyult az állam gondos­kodásának kiegészítésére. Jóvoltából az elmúlt öt év­ben a községek százai so­ron kívül gyarapodhattak olyan beruházásokkal, ame­lyekre bár szükség volt, mégis várniok kellett volna, mert népgazdasági beruhá­zásból csak később, nem egyszer évek múltán való­sultak volna meg. — így tehát a községfej­lesztési alapban is jól össze­találkozott az ország és a lakosság érdeke. Felismerte ezt a városok és falvak né­pe, s ennek a felismerésnek jelentős része volt ab­ban. hogy évről évre gyarapodott az alap ösz- szege,. s az idén már el­érte a kétmilliárd forin­tot. A növekedés azonban arány­talannak bizonyult, feszült­ség keletkezett a községfej­lesztési alap pénz- és anyag­fedezete között. A tanácsok kezében ott volt a pénz. de egy részét nem tudták elköl­teni. A költségvetési évek vé­gén mind nagyobb össze­gek maradtak felhaszná­latlanul, ugyanakkor a tanácsok nem tudták hiánytalanul valóra váltani a lakosságnak tett Ígé­reteiket. — Az új törvényerejű ren­delet ezen a tarthatatlan hely­zeten kíván változtatni, ami­kor a községfejlesztési alap­forrásainak rendezésével egyensúlyt teremt a rendelke­zésre álló építőanyag meny- nyisége, valamint a városok és falvak községfejlesztési alapja között. Ezzel lehetővé teszi, hogy a tanácsok az ed­diginél tervszerűbben hasz­nálják fel a községfejlesztési alapot, s elejét veszi annak, hogy a városok, falvak veze­tői adósak maradjanak a la­kosságnak egy-egy ígéret va­lóra váltásával. Eddig a községfejlesztési alapból fedezett építkezé­sek anyagszükségletének csuoán körülbelül 50 szá­zalékát biztosította a nép- gazdasági terv. A többit helyi erőforrásokból kellett a tanácsoknak előte­remteniük, most ennél lénye­gesen magasabb a fedezet, a népgazdaság a szükséglet mintegy 80 százalékáról gon­doskodik. Ennek eredménye­ként a tanácsok a hiányzó épí­tőanyagot könnyebben pótol­hatják a helyi anyagforrások megfelelő kihasználásával. A rendelet egy másik pont­ja azt határozza meg, hogy a községfejlesztés) alap ho- j gyan egészítse ki az állam I gondoskodását. Amióta az alap létezik, a községek je­lentős részében gyakorlattá vált, hogy a helyi erőforrá­sokból hozzájárultak a köz­ponti jellegű beruházásokhoz, az iskolák, a filmszínházak, a művelődési otthonok építésé­nek, vagy például a falvak villamosításának költségeihez. Az Elnöki Tanács tehát a törvényerejű rendeletben egy már kialakult gyakorlatot szentesített, amikor kimon­dotta, hogy a tanácsok a községfejlesztési alapból az építkezési költségek 15 szá­zalékával járuljanak hozzá a helyi jellegű szociális, kultu­rális, kommunális beruházá­sokhoz. Kedden délután amolyan „házi ünnepségre” jöttek össze a KISZ megyei végre­hajtó bizottságának tanács­termében megyénk legjobb hulladékgyűjtő kiszesei. Somodi Gyula a KISZ Pest megyei Végrehajtó Bizottsá­gának titkára üdvözölte az egybegyűlteket, valamint a Pest, Bács, Nógrád megyei MÉH-vállalat képviselőit. Ré­vész Andor igazgatót, dr. Vadnai Ödönt, a szervezési csoport vezetőjét és Túri István nét, a szervezési csoport előadóját. Ezután Révész Andor a hulladékgyűjtés nép- gazdasági jelentőségéről beszélt és azokról a fon­tos közhasználati cikkek­ről, amelyeket ezekből az értéktelennek Látszó maradékanyagokból állí­tanak elő. — Hogy a kereskedelem kielégíthesse a közszükségle­ti és közhasználati cikkek iránt megmutatkozó, egyre növekvő igényeket, nekünk is egyre több hulladékot kell az olvasztókba, zúzdákba kül­denünk. Jövőre megnő a tervünk. S ezt a tervet csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a KISZ-konigresszus lezajlása után- egyre több fiatal — főleg a területi alapszerveze­tek kiszesei — kapcsolódik be (az alapszervezetek pénz­ügyi helyzetét is javító) hul­ladékgyűjtésbe. Ezután Holló András, a KISZ Pest megyei Bizott­ságának agit-prop. titkára kiosztotta a jutalmakat. A járások között a bu­dai járás érte el a leg­jobb eredményt. 204 mázsa vasat, 25 mázsa papírt., négy és fél mázsa rongyot, 60 kilogramm szí­nesfémet és egyéb anyago­kat szállítottak a MÉH-nek. Szávai Ferenc járási KXSZ- titkár oklevelet és értékes hangulati ámpát kapott. Ivá- csa Lajos a torbágyi. Nagy József a solymári és Sipeki — A községfejlesztési alap nem olyan összeg, amelyet már az év elején a tanácsok rendelkezésére bocsátanak, bevételei eloszlanak az év minden hónapjára. Ezért úgy rendelkeztek, hogy a jövő évtől az alap 20 százalékát tartalékolni kell, ebből fedezik majd az áthúzódó munkák, s a következő év elején megkezdett építkezések költségeit. Ezzel az intézkedéssel meg­teremtették a megalapozott i gazdálkodás feltételeit, s ele- | jét vették annak, hogy egy- ' egy munkát hónapokra abba kelljen hagyni, mert elfogyott a pénz. — A tanácsok községfejlesz­tési munkájánál továbbra is számítanak a lakosság segít­ségére. Az ország népe tavaly j *öbb mint 120 millió forint ér­tékű munkát végzett, az idén pedig már eléri a 140 millió forintot a lakosság részéről felajánlott társadalmi munka értéke. (MTI) László a budaörsi területi alapszervezet KISZ-titkára pedig oklevelet és egy-egy értékes könyvet. A járás-ok közötti verseny­ben a váci járás került a második helyre. Jutalomban részesült Takács Lajos járási titkár, valamint a Ceglédi Városi Tanács épí­tőipari vállalata, a Gödöllői Ganz Árammérőgyár, a 28 000 forintot összegyűjtő Nagykő­rösi Konzervgyár, a Szentend­rei Papírgyár és a Cement- áruigyár, továbbá az őrszent- miklósi terület KlSZ-alapszer- vezeteinek titkárai és aktivis­tái.­Somodi Gyula ismertette, hogy jövőre — az eddigi ta­pasztalatok alapján — a KISZ megyei bizottsága szervezi az üzemeken belüli hulladékgyűj­tést. A lakótelepeken pedig — itt található ugyanis a leg­több rejtett tartalék —, a MÉH és a KISZ közösen látja el ezt a feladatot. Az ezt követő baráti be­szélgetés, poharazgatás és vé­leménycsere közben újra fel­szólalt a MÉH igazgatója. Ré­vész Andor. Hivatalosan be­jelentette: az idei kezdő lépé­sek után — természetesen a vállalat segítségének igény- bevételével — jövőre már na­gyobb eredményeket mutat­hatnak fel a fiatalok. Több hulladékot kér a MÉH — s ennek fejében az ideinél .jóval értéke­sebb jutalomban részesí­ti a legjobbakat. Hogy mi ez az értékes ju­talom? Vagy hatnapos repülőút a Tátrába — vagy egy „sima”, repülőnélküli külföldi utazás. M. J. Mesedélután a könyvtárban A nagykőrösi könyvtár me­se-hanglemezeket vásárolt. A diafi Írnek vetítése közben ezek a lemezek lesznek majd a „mesemondók”, így hangulato­sabbá válnak a könyvtár me­sedélutánjai. I Zsámbék és környéke j I fuvarozási gondját meg­oldotta a 18. számú Autóközlekedési Vállalat Állami vállalatok, magáno­sok részére minden időben j 0,75, 2. 3.5. 7, 8 10 tonnás gépkocsik állnak rendelke­zésre. Fuvarvállaló irodánk a zsámbéki tanacsházzal szemben, Magyar u 14. S2 alatt van. Gépkocsit igényeim lehet: Zsámbék 811 sz. telefonon. ALBERTIRSAI VEGYES KTSZ KOLOZSVÁRI UTCA 2. ORASRÉSZLEG (Kolozsvári u. 1.) Mindenféle óra javítását szakszerű­en elvállaljuk. CIPÖRÉSZLEGÉ NK (Köztársaság útja 26.) Vállal férfi- és női cipőket méretre, cipő ja vitásokat a legrövidebb időn leiül. ÉRFI- ÉS NŐI FODRÁSZATUNK , legújabb divatfazonokkal áU a közönség endelkeze­ere RÉGI KÉRÉSÜNKET teljesítette a MÁV akkor, ami­kor Monor—Cegléd között a déli órákra beállított egy mo­torosvonatot. Ezzel mindkét irányban nagymértékben ja­vult közlekedésünk. Bognár Istvánná Al'bertirsa. Somogyi B. u. 25. Udvariasságból elégtelen A közelmúltban Gombáról utaztam autóbusszal Monorra Itt voltam tanúja az alábbi esetnek, amelyet a 16-os AKÜV tudomására szeretnék hozni. Egy idős parasztbácsi szállt fel Gombán a buszra és jegyet váltott Bényéig. Bé- nyén odaáll t az ajtóhoz és kö­zölte a kalauznövel, hogy le szeretne szállni. Legnagyobb meglepetésünkre a kalauznő nem állította meg a kocsit, az­zal az indoklással, hogy akkor az utasok lekésik Monoron a vonatot. Nem is állt meg. an­nak ellenére, hogy a bácsi je­gye is csak Bényéig szólt, ha­nem bevitte Monorra. Egy felháborodott szemtanú Vecsés Eredmény nélkül Szeptemberben már foglalkozott lapjuk községünk panaszaival. Az­zal, hogy nem ka­punk építési anya­got ahhoz, hogy házainkat kisebb- nagyobb mérték­ben renoválhas­suk. A budakeszi WZÉPNÉL to­vábbra sincs zsin- iely, mész, sze­gély, stb., ami pe­dig az ilyen mun­kához feltétlenül szükséges. A köz­ségi tanács vi­szont elrendelte tavaszra a lakóhá­zak tatarozását. Arról viszont nem gondoskodnak, hogy miből? An­nál is inkább nem értjü'k a mi TÜ- ZÉP-telepünk rossz ellátottságát, mert például a szomszédos Buda­örsön minden anyag kapható, vagy Budapesten megvehetjük, ami­re szükségünk van. De mennyi­vel egyszerűbb lenne, ha nem kellene cipeked- nünk, hanem itt helyben mindezt megvásárolhat­nánk! Végű» Géza Budakeszi, Vöröshadsereg u 25. CSEMEGE PAPRIKA 59 99 A Pest megyei Hírlap októ­ber 26-i számában az „Olvasók fóruma” rovatban fenti cím­mel cikk jelent meg, amely­ben Biró Gábor ráckevei la­kos kifogásolta, szövetkezeti boltjukban kukacos cseme­gepaprikát vásárolt. Vizsgála­tot tartottunk és meigállapítot­Köszönetet mondunk a szigetszentmiklósi bölcsőde dolgozóinak azért a szépen meg­rendezett Télapó-ünnepélyért, melynek szemtanúi voltunk. A nagyobb gyerekek a kis székeken, a kicsinyek pedig az óvó­nők, dadusok ölében ülve, csillogó szemmel hallgatták Télapó meséjét, egy-egy gyermekhez szóló figyelmeztető szavát. Aztán a kis emberkék maguk vették ki a zsákból a szépen csomagolt ajándékokat. Boltos Ferencné, Szigetszentmiklós MOSTOHAGYEREK? Aki nem sajnál­ja a fáradságot, jöjjön el egyszer a tököli földmű­vesszövetkezeti vendéglőbe. és épületes látvány­ban lesz része. A nagy forgalmú és sok hasznot hajtó üzem. eny­hén szólva „elha­nyagolt”. Az asz­talok összecsuk- lanak a vendégek keze alatt, a szé­kek bicegnek, de még ebből is alig pár darab lézeng a teremben. A vendégeket desz­kalócára ültetik. A padló külön ta­nulmányt érde­melne. Fele kor­hadt, gidres-göd­rös deszka, míg a másik fele; koc- Icakő. Azért csak a fele. mert mint a vezetőség mond­ja. elfogyott a keret, nincs mi­ből befejezni. Ke­vés a pohár, ha nagyobb megmoz­dulás van a falu­ban. sorbaallnak az emberek, úgy várják mea. míg valaki megissza sörét. Bort alig kapni. legjobb esetben almabort szolgálnak fel. Kérjük, hogy a Szi­getszentmiklósi Fmsz fordítson több gondot erre az üzemegység­re. Bundies Péter Tököl TÚL VAGYOK RAJTA tűk, hogy a boltban jelenleg szavatossági időn túli papri­ka nincs. A felbontott cso­magoknál minőségi eltérést, kukacosodást nem találtunk. Hasonló reklamáció a boltba nem érkezett. A vizsgálat eredményétől függetlenül uta­sítottuk a boltvezetőt, hogy e kényes áruféleséget fokozot­tabb gondossággal kezelje, hogy a jövőben hasonló kifo­gások ne merüljenek fel. Pest megyei Tanács v. b. Niedermann Márton csop. vez. ELINTÉZTÉK Hálás köszönetem fejezem ki a szerkesztőségnek, mert folyó év augusztus 31-én megjelent panaszos levelemre az — ez év január hó folyamán vég­zett munkámért — végre meg­kaptam a munkabért. Törő Kálmán Tápiószecső KENYÉR — GOMBÓC? December 9-én történt, hogy délutáni műszakomból haza­térve, alig váltam a vacsorát. Feleségem délben vett friss kenyeret. Jó nagy karajt szel­tem belőle és jóízűen kezd­tem az evéshez. De az első falat után letettem a kana­lat. Nem kenyérbe haraptam, hanem valami súlyos, rossz ízű masszába. Ez év elején építették át falunkban a sütő­kemencét. Akkor rendes ke­nyeret kaptunk. De alig telt el pár hónap, újra gyalázato­sán rossz, keletien, sületlen a kenyerünk. Orosz Imre, Halásztelek, Ságvári u. 19 Elhagyott gépek a határban Többször utaztam Rácke- vére az utóbbi hetekben. Fel­tűnt már az első alkalommal, hogy Szigetszentmárton után a vasúti töltés két oldalán különböző mezőgazdasági gé­pek hevernek elhagyottan. Van ott egy traktor, mellette az üzemanyagos hordók, ugyancsak ott rozsdásodik az őszi esőben egy vetőgép és egy tárcsa is. Nem hiszem, hogy gazdátlan, árva jószágok lennének. Talán levelem olva­sása után a gépállomás! fele­lősnek eszébe jut bevontatni őket. P. B., Szigetszentmárton Ne haragudjanak, ha nem írom ki a teljes nevem. A le­velet is azért küldöm el, mert azt akarom, mások is úgy megnyugodjanak, mint én. Sokat töprengtem, mikor híre jött, tsz-községgé szervezik át Pilist. Gondolkoztam, mi lenne a jobb? Valahogy ki­vonni magam, vagy belépni? Egyik órában így gondoltam, a másikban úgy. Parasztem­ber vagyok, mindenem a föl­dem. Soha nem kacsintottam Panaszunk van Komoly panaszunk van a MÄV-ra sokunknak, akik rendszeresen utazunk a ceg­lédi vonalon. Az utóbbi idő­ben szabályszerűen megkur­títják a szerelvényeket. A szo­kásos kocsiszámból 2—3-at le­csípnek. ami még jobban nö­veli az amúgy is meglevő zsú­foltságot. A másik panaszunk pedig az, hogy az elsőosztá­lyú kocsik száma kevés, és ami van. azt főleg vasutasok foglallak el. Nem azért vásá­rolunk elsőosztályú jegyet, mert előkclősködni akarunk, de sok idős vagy kisgyermek­kel utazó ülve akarja eltöl­teni a hosszú utazási időt. Azt sem kifogásoljuk, hogy a vasutasok ezer* a kocsiosztá­lyon utaznak. De ugyan­akkor biztosítsanak helyet azoknak is, akik jóval maga­sabb viteldíjat fizetnek a pár­nás szakaszért. F. J. Ceglédbercel Két héttel ez­előtt bementem Kispesten az Üve­ges Kisipari Szö­vetkezethez. Kér­tem, méret után vágjanak ki szá­momra ablaküve­get. Azt mondták, erre nincs lehető­ség, mert csak az odavitt keretekbe vághatnak üveget. Ellenben menjek be Budapestre, a Bajcsy-Zsilinszky útra, ott kaphatok Üzlethez szállítva ? (((, üveget. Most. vá­laszthatok. Gy ál­ról vigyem be a hátamon az ajtó­mat, mert üvegé­ből egy kocka, hi­ányzik, vagy Bu­dapestről cipeljem haza az üveget, amellyel járműre fel sem engednek. Miért nem foglal­kozhat üvegvágás­sal a Gyáli Ve­gyesipari Ktsz asztalosrészlege Csiszér Ákos Gyál a gyár felé, akkor sem, ami­kor 56 előtt nálunk is a falu többsége arra kereste az utat. Végül a többiekkel együtt aláírtam, mert nem akartam különcködni. És amit nem vártam — elkeseredés helyett valami megnyugvást érzek. Változik a világ és aki fenn akar maradni, változni kell vele együtt. Beléptem és most már dolgozni akarok mielőbb, hadd lássam, mire megyünk a közösben. B. S., Pilis Vashulladékból és rongyból - repülőút Megjutalmazták megyénk legjobb hulladékgyűjtő kiszeseit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents