Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

$)60. DECEMBER 9. PÉNTEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) mára is elfogadható. A lakos­ság fogyasztása megnöveke­dett. Ma már nincs olyan gondba parasztságunknak, hogy megtermelt áruját nem tudja eladni. — Hosszan sorolhatnám az állam sokoldalú segítségét, amelyet a mezőgazdasági ter­melőknek nyújt a termelés fej­lesztéséhez. A liizlalási szerző­hogy a mezőgazdaságban az egy főre eső termelési , érték növekedjék, $ a költ­ségráfordítás csökkenjen. j A sokoldalú támogatás lehető­vé teszi, hogy a dolgozó pa­rasztok a termelés növelésé­vel, a lakosság jobb ellátásá­val jussanak nagyobb jövede­lemhez. A földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapította, hogy egész mezőgazdasági ter­Kádár János képviselőkkel beszélget a szünetben désekre például hivatalos áron j melésünk juttat laloarmányt a termelők­nek. Az aszály-sújtotta vidé­kek termelőszövetkezetei ta­karmánysegítséget kapnak ál­latállományuk átteleltetésére. Az állam által nyújtott se­gítség közül különösen nagy jelentőségű a gépesí­tés, mert ez lehetővé teszi, fejlesztésének leg­fontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdíta­ni, illetve eredményesen gaz­dálkodó nagyüzemekké fejlesz­teni a meglevő, illetve az ez­után alakuló termelőszövetlce- zedeket. Vannak már számot­tevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven. Szövetkezeteink fejlődése biztató .— Szövetkezeteink zöme jól gazdálkodik. A közeljövő égjük fontos feladata a ma még gyenge szövetkezete^ megszi­lárdítása. A szövetkezeti elnö­köket — akik egyszerű pa­rasztemberekből lettek ezer- holdas gazdaságok irányítói — továbbképezzük, 'hogy alkal­massá tegyük őket a feladat elvégé?^rö. 'Ä'IoSf d tétén min­den szövetkezeti elnököt to­vábbképzőnk. Bővítettük az elnök-képző iskolákat, s lehető­vé tettük a szövetlcezeti elnö­kök számára, hogy a közép- és felsőiskolákon levelező okta­tásban vegyenek részt. Az ál­lam az elnaúlt két évben mint­egy ötezer szakembert helye­zett a termelőszövetkezetekbe. Nagy segítséget adtak a szövet­kezeteknek, bár hozzá kell ten­ni: ennek ellenére is kevés a szövetkezetben dolgozó mező­gazdászok száma. Átlag egy mezőgazdász jut minden szö­vetkezetre. Volt idő. amikor szövetkezeteink idegenkedtek a szakemberektől. Azóta meg­változott a helyzet: a jó szak­embert várják és megbecsülik. Ezért továbbra is küldünk a termelésben jártas szakembe­reket — elsősorban a még gyengén működő szövetkeze­teinkbe. Mezőgazdasági szakember számára aligha adódott még szebb, megtisztelőbb feladat, mint most a szo­cialista falu építésében. Ehhez a történelmet _ formáló nagy munkához továbbra is hívjuk a jó szakembereket. — A kezdeti nehézségek el­lenére termelőszövetkezeteink fejlődése jónak mondható. Országszerte sok olyan fia­tal szövetkezetünk van, ame­lyek már elsőéves munká- jarkkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok, jövedelmét nézzük maguk mögött hagytak egyes régi szövetkezeteket is. Sok te­hetséges parasztember bizo­nyította be, hogy képes több ezer holdas nagyüzemi ^ gaz­daság vezetésére. Tisztelt képviselőtársaim! Engedjék .meg, hogy innen küldjem forró üdvözletem az eredmé­nyes munkát végző ^ ter­melőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dolgozó szö­vetkezeti tagoknak, közülük, is az asszonyoknak, akik derekasan helytálltak a nö­vénytermelésben és további sikereket kívánjak munká­jukhoz. — Termelőszövetkezeteink — folytatta a miniszter — mosit készülnek a zárszám­adásra. Jövedelmük alaku­lása attól függ, hogyan dol­goztak egész évben. Előfor­dul, hogy azonos adottsá­gokkal rendelkező termelő- szövetkezetek jövedelme kö­zött nagy a különbség. En­nek csak az a- magyarázata, hogy a főbb eredményt el­érők egész évben a jó gazda gondosságával dolgoztak.. Amikor a termelőszövetkeze­tek eredményeiről beszélünk, sokan csupán a tagok kö­zött kiosztott jövedelemre gondolnak. Mindjárt hozzá­tenném ehhez, hogy a tiszta vagyon növelése legalább olyan fontos a termelőszövet­kezet életében, mint a ki­osztott jövedelem. A tavaly alakult szövet­kezetek 2,4 milliárd fo­rinttal gyarapították tisz­ta vagyonukat, s ezt az idén tovább növelték. Általános szabály, hogy az erős gazdasági alapokkal rendelkező szövetkezet töb­bet oszthat, mint az, ahol a szövetkezeti közös vagyon még nincs kialakulva. De ho­gyan és mikor alakulhat ki olyan szövetkezetben, ahol már az első év végén a jöve­delem nagyarányú kiosztására törekszenek. Az ilyen helye­ken lasabban szilárdulnak meg azok a közös alapok, amelyek pedig a későbbi évek nagyobb bevételeit biztosíta­nák. — Már a nagyarányú fej­lesztés előtt is több száz jó szövetkezet volt az országban, azóta pedig tovább emelkedett számuk. A jól működő szövetkeze­tek tagsága nem úgy gon­dolkodott, hogy a belé­pés puszta tényétől egy- csapásra megjavul az éle­tük. Élni tudtak a nagyüzemben rejlő lehetőségekkel, megfog­ták a dolog végét, a családta­gok is kivették részüket a munkából, s így a tagság meg­szokta és megszerette a kö­zös munkát, magáénak érezte a közös gazdálkodást. reken 11,5 milliárd forint be­ruházást kapott a mezőgazda­ság. Ennek az összegnek csak­nem felét közvetlenül szö­vetkezeti beruházásokra fordítottuk, de a mező­gazdaság állami szektorai­ban eszközölt beruházá­sok — mint például a gép­állomásoknak adott gépek — közvetve szintén a ter­melőszövetkezetek fejlődé­sét segítették. Két év alatt több mint 16 ezer traktort, 2000 kombájnt, 2380 silókombájnt, 12 700 pót­kocsit és egyéb mezőgazda- sági gépet kapott a mezőgaz­daság. A hatalmas arányú be­ruházás jó elosztására, illetve helj’es felhasználására a Föld- \ művelésügyi Minisztérium ! nem volt kellően felkészülve, | így több esetben nem a leg- j gazdaságosabban használta | fel a rendelkezésre bocsátott j beruházási összeget. — Termelőszövetkezeteink- ! nek 5780 saját traktoruk van. j Ebből 3830-at az idén vásá­roltak. A jövőben is lehetővé tesszük, hogy a szövetkezetek gépeket vásároljanak — el­sősorban azok, amelyek már megerősödtek, így a gépvásár­lás nem jelent számukra kü­lönösebb anyagi megterhelést. A termelőszövetkezetek gépe­sítése mellett is még jó ideig a gépállomásokra vár a gépi munlcák elvégzésének zöme. Gépállomásaink az utóbbi években derekasan dolgoztak. Növelték az egy traktorra ju­tó teljesítményt és csökken­tették a gépi munkák költ­ségét. Munkájukra kevesebb a panasz, mint korábban volt. — Termelőszövetkezeteink a múlt évben közel hatezer, az idén pedig több mint ki­lencezer új épületet építet­tek. Ezenkívül sokat átalakí­tottak. Az új és átalakított' épületekben a közös állatállo­mány zömét el tudták helyez­ni. Az idén már sokkal több helyen használtak az építke­zésekhez helyi anyagot és a drága, műszakilag igényes magtárpadlások, istállók he­lyett jobban elterjedi az ol­csón kivitelezhető szerfás és ehhez hasonló más építkezési módszer. Egy férőhely építési költsége ezzel mintegy 25—30 százalékkal csökkent a tava­lyihoz- képest. Ezt a költség­szintet is tovább lehet csök­kenteni, ha még inkább fel­használjuk a’gyakorlati szak­emberek jó kezdeményezéseit. Az elmúlt két évben a szövetkezetek több mint egymiliiárd forint saját erővel járultak hozzá a közös gazdaságok beruhá­zásaihoz. a termelőszövetkezeteknek nyújtott nagyarányú, helyes elveken alapuló állami támo­gatás. — Szeretném felhasználni az országgyűlés fórumát, hogy | dolgozó parasztságunk nevé- ! ben köszönetét mondjak mindazoknak, akik a mező- ! gazdaság átszervezésének nagy í munkájából odaadóan kivet- ! ték részüket. Méltatta az állami gazdasá- | gok eredményeit és azt a segít- ! séget, amelyet a tenmelőszö- j vetkezeteknek nyújtottak. Rá- ! mutatott arra is, hogy a mező­gazdaság átszervezésével uj feladatok hárulnak a Földmű­velésügyi Minisztériumra is. — Pártunk VII. kongresszu­sa — mondotta végül — egy évvel ezelőtt fogadta el máso­dik ötéves tervünk irányelveit, amely megszabta a mezőgazda­ság előtt álló feladatokat is. A mezőgazdasági termelés 30—32 százalékos növelése nem kis feladat, de a nagyüzemi mezőgazdál­kodásra való áttéréssel megva­lósítható és népünk életszínvo­nalának emelése érdekében meg is teszünk mindent telje­sítéséért, illetve túlteljesítésé­ért. — Kérem a tisztelt ország­gyűlést. hogy beszámolómat fogadja el. (Nagy laps.) Az elnöklő Vass Istvánná ez­után bejelentette, hogy a na­pirend vitájában Boros Ger­gely. Fehér Lajos. Kadar Ja­nos. Oláh György, Po-pd La­jos Szabó Istvánná. Szirmát Jenő és Tatár Kiss Lajos kí­ván felszólalni. Ezután Fehér Lajos az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi- I zottság titkára emelkedett szo- Ilásra: Fehér Lajos beszéde A beruházásokról a többi között elmondotta, hogy az ál­lam az elmúlt két évben több anyagi segítséget adott a kö­zös gazdaságok kialakításához, mint bármikor azelőtt. Az er­dészeti és vízügyi beruházáso­kon kívül, tavaly és idén ke­A tavalyi és az idei eredmé­nyek arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb beruházási politikával, a rendelkezésre álló anyagi eszközök átgon­doltabb felhasználásával még többet lehetett volna építeni. Joggal panaszkodnak szövet­kezeteink, hogy — miközben az egyszerű, olcsóbb kivitele­zésű építkezéseket ajánljuk számukra — érvényben levő rendelkezéseink nem egy eset­ben még mindig a drágább beruházásokhoz szorítják őket. Beruházáspolitikánknak tehát olyan irányt kell szabni, hogy az adott , anyagi lehetőségeket még gazdaságosabban kihasz­nálhassuk. Losonczi Pál ezután össze­foglalta azokat a tényezőket, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy termelőszö­vetkezeteink az idén politikai­lag, szervezetileg, gazdasági­lag egyaránt sokat erősödtek. Ezek: a termelőszövetkezeti pa­rasztság túlnyomó többségé­nek áldozatkész munkája és egyre erősödő bizalma a szo­cialista nagyüzemek iránt; dolgozó társadalmunk min­den rétegének, különösen a munkásosztálynak sokoldalú segítsége, s az a tény, hogy a termelőszövetkezetek erősítése valóban társadalmi üggyé vált. Történelmünkben még soha nem fordult elő, hogy a társadalom ilyen nagyarányú segítséget adott volna a mező- gazdasági termelés emelésé­hez; — Tisztelt országgyűlés! — Felszólalásomat minde­nekelőtt azzal kezdem, hogy Losbnezi Pál elvtárs földmű­velésügyi miniszternek. a kor­mány tagjának, a rjiezőgazda- ság helyzetéről adott tájékoz­tató jelentését helyeslem, azt á Magyar Szocialista Mun­káspárt nevében elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek el­fogadásra ajánlom. — A tájékoztató jelentés­nek ahhoz a részéhez kívánok kiegészítést fűzni, amely a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének tervezett, kü­szöbönálló befejezését érin­tette. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága — figyelembe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszövetke­zeti. mozgalom eddigi ered­ményeit — számolva az átme­neti nehézségekkel is — lehet­ségesnek és szükségesnek tart­ja, hogy a tél folyamán végig­vigyük a magyar faluban tíz évvel ezelőtt elkezdett forra­dalmi nagy átalakulást: lé­nyegében befejezzük a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését. {Taps) — Lehetővé teszi e lépés sikeres megtételét minde­nekelőtt a termelőszövet­kezeti mozgalomnak az utóbbi két esztendőben végbem esd örvendetes fej­lődése, túlsúlyra jutása és általános megszilárdulása. Ennek alapján tovább erősö­dött a népi hatalom, a mun­kás-paraszt szövetség, a Ma- gyar Népköztársaság! — Lehetővé tette és teszi -a falun folyó átalakulás meg­gyorsulását. úgyszintén a befe­jezést a népgazdaság egészé- lsen tapasztalt fejlődés, amely szintén gyorsabb a tervezett­nél. A hároméves terv során a szocialista ipar termelésének növekedése 1957-hez viszonyit­\ va a tervezett 22 százalék he­lyett az idei év végére előre­láthatóan 40 százalék lesz. A falu sikeres átalakításának igen fontos feltétele volt eddig is, hogy szocialista iparunk magas fokot ért el, s ennek alapján munkásosztályunk a korábbinál hathatósabb segít­séget tud adni a szocialista gazdálkodás útjára lépett dől-1 — De szükséges a szocia­gozó parasztságnak. Nemcsak lista átszervezés sikeres ve anyagi eszközökkel, gépekkel, gigvitele a falu szempontjából műtrágyával, építőanyaggal, is. Ez erdeke az egesz p hanem elsősorban — politikai , rasztságnak. tekintetben is. , Érdeke mindenekelőtt a — Csak a legteljesebb elis- parasztság, nagy többségét mérés hangján kell e fórumon jelentő termelőszövetke­is szólanom az ezer és ezer zeti parasztságnak, amely üzemi munkásról, aki a szocia- feltétlenül amellett \an, lista öntudattól és lelkesedés-1 hogy menjünk tovább Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja beszéde közben. tői 'hajtva — a szövetkezeti' parasztok, traktorosok, peda­gógusok. agronómusok mellett — részt vett a falusi agitáció- ban. a dolgozó parasztokkal fo­lyó beszélgetésekben és segí­tett nekik kételyeik leküzdésé­ben, bátorította őket elhatáro­zásuk meghozata’ában. Abban, hogy bátran lépjenek a hala­dás történelmileg teljesen meg­érett útjára, a szocializmus széles országút]ára: egyesítsék a paraszti föl­deket szocialista típusú gazdaságokba, amelyek­ben az egyem és közös érdekeket összeegyeztetve, saját maguk öntudatos szövetkezeti gazdákká vál­va, szorgalmas munkával, a gé­pek, a tudomány segítségével lépésről lépésre, de nem is olyan sok idő múlva, a koráb­binál összehasonlíthatatlanul nagyobb terméshozamokat ér­hetnek el — önmaguk és az ország javára. A falu átalakulása nemcsak lehetséges, hanem szükséges is — A falu átalakulásának si­keres befejezése nemcsak le­hetséges, hanem szükséges is. Szükséges és érdeke ez a munkásosztálynak, mindenek­előtt politikai meggondolásból. A szocialista mezőgazda­ság megteremtése egyet jelent a szocializmus alap­jainak lerakásával, a ki­zsákmányolástól mentes szocialista társadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győ­zelemre jutásával országunk­ban, amelyért a magyar mun­kásosztály, s népünk legjobb­jai oly sokat küzdöttek és vé­rüket hullatták. — De szükségszerű a szo­cialista mezőgazdaság megte­remtése, a munkásosztály és egész népünk számára — gaz­dasági okokból is. Iparunk termelése a felszabadulás óta több mint 3,5-szeresére nőtt. A mezőgazdasági termelés nö­vekedése összehasonlíthatatla­nul lassúbb. Ugyanakkor — mint köztudomású — a mező- gazdaság termelvényeivel szemben az igények megnőt­tek, sőt egyre jobban nőnek, mindenekelőtt a következő okok miatt. A forradalmi munkás-paraszt kormány in­tézkedéseire 1957-ben a mun­kások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 14—16 százalékkal, utána a három­éves terv során további *9,5 százalékkal emelkedett. Meg­nőtt a parasztság reáljövedel­me is. Mindezek nyomán a lakosság összfogyasztása há­rom év alatt 20 százalékkal lett magasabb, elsősorban élel­miszerekből. Továbbá az ipar nyersanyagszükségleteinek je­lentős részét a mezőgazdaság adja. Megnőttek az export­feladatok is: exportunk ke­rek egynegyede mezőgazdasá­gi eredetű. A tőkés piacon az iparnak szükséges nyersanya­got nagyobb részt mezőgaz­dasági cikkek kiviteléből szár­mazó devizán szerezzük be. — Mindez az egész nép­gazdaság egészséges tovább­fejlődése szempontjából egyre sürgetőbb, megoldandó fel­adatként állítja elénk a me­zőgazdasági termelés eddigi­nél erőteljesebb fokozását, amelynek legfontosabb előfel­tétele: a nagyüzemi keretek végleges térhódítása az egész mezőgazdaságban, s énnél: alapján a termelés gyors ütemű fellendítésének bizto­sítása. előre és tegyük teljessé az ügyet. Az átszervezés befejezésének esetleges időbeni elnyújtását nem is értené meg, sőt az bi­zonyos mértékben bizalmat­lanná tenné a párt és a kor­mány politikája iránt. Szá­mol a továbbfejlesztéssel az egyéni parasztság is. Egy ré­szük, az öntudatosabbak, olyasformán gondolkoznak manapság: „Ha az egész or­szág szövetkezeti ország lesz, lehetetlen, hogy éppen a mi falunk maradjon ki.u Másik része — a kistulajdonhoz, a régihez görcsösen ragaszkodók még azt a hitet táplálja és melengeti önmagában: hátha kaphat még „egyévi haladé­kot”. De megmondjuk neki is — mint testvérünknek — nyíl­tan és őszintén: ez nem segí­tene sem saját magán, sem az országon. — Nem segítene rajta, mert ő es a hozzája hasonlóan gon­dolkozó. még egyénileg dolgo­zó parasztok nagy része — szá­molva azzal, hogy a szervezés egyszer mégiscsak eléri az ő községükét is — ma már jóval kevesebbet, vagy egyáltalán nem ruház be gazdaságába, s egyre csökken az árutermelé­se. éppen a népgazdaság ré­szére legfontosabb cikkekből. Ezzel kárt okoz elsősorban önmagának, mert ahogyan csökken árutermelése, annak arányában természetesen ki­sebb a bevétele, és alacso­nyabb az életszínvonala is. — De kárt okoz ezzel a munkás-paraszt államnak is, mert az ország szántóterüle­tének ma még csaknem egy­negyedén gazdálkodó egyéni parasztgazdaságoktól ma már korántsem kapj0 meg azt az élelmiszermennyiséget, nyers­anyagot. amelyet a társada­lomnak az iparnak meg kel­lene kapnia és feltétlenül szük­sége lenne rá. — így például egy katasztrá- lis hold kenyérgabona vetés- területéről adógabona, csép­lőrész. szerződés- és szabad­felvásárlás formájában a ter­melőszövetkezetek az idén 372 kilogramm gabonát adta.k az országnak, az egyénileg gaz­dálkodók pcd.ig csak 136 kilo­grammot. Ezen belül szer­ződéses és szabad gabonából a termelőszövetkezetek 129 ki­(Folytatás az 5. oldalon) A beruházások jelentősen elősegítettek a szövetkezetek megszilárdulását

Next

/
Thumbnails
Contents