Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
1960. DECEMBER 8. CSÜTÖRTÖK-----------------------------------------------------------------------------------------------------G yümölcsöző tapasztalatcsere Gödöllőn uan r] Z^rs ^ ~ '__ i » . - , / ftrltiD 3 Kedves vendégekkel népesült be kedden a gödöllőj Agráregyetem díszterme. Az egyetem rektora, dr. Magyart András fogadta a Magyar" Szocialista Munkáspárt Pest megyei végrehajtó bizottsága tagjait, valamint a megye és a járások felelős párt és tanácsi vezetőit. A vendégek érdeklődéssel hallgatták meg az egyetem neves professzorainak kutatásaik új eredményeiről szóló beszámolóit és egyidejűleg bepillantást nyertek az egyetemen folyó kutatási és oktatási munka menetébe. Magyari András rektor vezetésével a vendégek rnegtekinj tették az egyetemen folyó állattenyésztési kutatómunkát. Nem elvont kutatásról van szó, hanem olyan állatnemesítési és tenyésztési módszerek kidolgozásáról. amelyek előnyéről rövid időn belül kézzel foghatóan lehet meggyőződni. Nagy érdeklődést keltettek a kosztromai és a magyar- tarka szarvasmarhák keresztezésével folytatott kísérletek. Az így kitenyésztett és felnevelt apaállatok termékenyítik meg — mesterséges úton — az aszódi járás termelőszövetkezeteinek tehénállományát. Tapasztalatok és tények igazolTöbb mint 11 ezer hold zöldségre és burgonyára szerződött eddig a tsz-ekkel a Pest megyei MEK Fejlesztik a Váci Húsipari Vállalatot Százkilencvenezer forintot fordítanak jövőre a Váci Húsipari Vállalat fejlesztésére. Ebből az összegből főként új gépeket vásárolnak. Mint ismeretes, a második ötéves terv alatt jelentékenyen emelkedik a vállalat termelése. Jelenleg 100 millió forint értékű húsárut dolgoznak fel itt évenként, 1965- ben már 380 millióra növekszik a vállalat termelési értéke. Jövőre 55 ezer sertést vágnak, a második ötéves terv utolsó evében 110 ezer sertést és 12 ezer marhát dolgoznak fel. A vállalat nemcsak a fejlődő munkásvárost, Vácot látja el friss húsáruval, hanem innét kapnak majd hentesárut a nógrádi szénmedence dolgozói és a Százhalombatta határában épülő erőmű munkásai is. Több mint félezer belépővel háromezer hold földdel gyarapodott a tápiógyörgyei termelőszövetkezet Tápiógyörgyén a jelentések szerint két nap alatt félezernél több parasztcsalád írta alá a belépési nyilatkozatot. A termelőszövetkezetbe lépő gazdák háromezer holdnál több földet és kétszáznál több fejőstehenet visznek magukkal a termelőszövetkezetbe. Ugyanakkor a háztáji gazdaságokban is megtartják azt az állatmennyiséget, amennyire az alapszabály lehetőséget biztosít. A Tápiógyörgyéhez közeli Farmps ,községben is a termelőszövetkezet mellett döntöttek az egyénileg gazdálkodó parasztok. A hírek szerint kétszáznál több a belépési nyilatkozatot aláírt parasztok száma, míg a közösbe vitt földterület meghaladja az ezerkétszáz holdat. Makádon kétszáznál több parasztcsalád csaknem ezerkétszáz hold földdel lépett be a termelőszövetkezetbe. A pilisi dolgozó parasztok is elhatározták, hogy követik a községükben tizenegyedik éve működő Hunyadi Termelő- szövetkezet tagjainak példáját és csatlakoznak hozzájuk. Az új belépők száma megközelíti a kétszázötvenet. Egyszerű beruházási konstrukcióval könnyítik, meg a termelőszövetkezeti öntözőtelepek építését Csaknem 200060 holdra nő !96i-ben a mezőgazdaság imiözött területe A mezőgazdasági vízgazdálkodási operatív bizottság megvitatta az öntözéses gazdálkodás jövő évi tervét, s ennek irányelvei alapján most tárgyalják a megyei bizottságok az öntözött területek 1961. évi fejlesztését. A második ötéves terv első esztendejében mezőgazda- sági termelésünk egyik legjellemzőbb vonása lesz az intenzív szántóföldi öntözéses gazdálkodás előretörése. Az öntözés összesen 195 000 holdra, az ideinél csaknem húsz százalékkal nagyobb területre terjed ki; ezen belül a szántóföldi öntözés ötven százalékkal növekszik, s így jövőre már 77 000 hold szálastakarmány, kukorica, cukorrépa és más kapásnövény kap mesterséges csapadékot. Az állatállomány jobb ellátását szolgálja majd 35 000 holdnyi rét és legelő öntözése is. Az öntözéses gazdálkodás az idén jelentős jövedelemhez juttatta a termelőszövetkezeteket, s így jövőre mind több helyen, s mind nagyobb területen alkalmazzák ezt az intenzív termesztési módszert. A tervek szerint a közös gazdaságok összesen 120 ezer holdat öntöznek, s ennek jelentős részét helyi vízforrásokból, egyszerűbb műszaki megoldásokkal. A kedvező termelési, jövedelmezőségi tapasztalatok alapján a termelőszövetkezetek a jövő évben saját anyagi erejükből is többet fordítanak új öntözőtelepek létesítésére. Ennek megkönnyítésére a Földművelésügyi Minisztériumban kidolgozzák a szövetkezetek öntözési beruházásainak egyszerűbb konstrukcióját: így a közös gazdaságok az eddiginél gyorsabban, viszonylag olcsó berendezésekhez juthatnak majd. Jelentős összegeket kap jövőre a mezőgazdaság az öntözéses gazdálkodás gépészeti beruházásaira is. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek csaknem száz csatornanyitó ekét, 700 barázdakihúzó ekét, töltéskihúzó gépeket és talajgyalukat kapnak. Ezekkel a nem drága és hatékony gépekkel eddig jobbára csak a gépállomások rendelkeztek. A jövő évben megkezdik a műanyagcsövek nagyüzemi alkalmazását is: ebből mintegy 50 ezer métert szállít az ipar a mezőgazdaságnak. (MTI) ják, hogy a keresztezéssel létrehozott egyedek utódai már az első laktációban ötezer literen felüli tejet termelnek. Bemutatták a vendégeknek, hogyan lehet hasznosítani a műanyagot a mezőgazdaságban. különösen a süózásban. Nagyszerűnek bizonyult az a hatvan köbméternyi siló, amit műanyaggal, PVC-bőJ készült átlátszó ponyvával takartak le. A takaró csupán 1300 forintba kerül, ami azt jelenti, hogy az így tartósított siló minden mázsáját csupán három forint költség terheli. Sok hasznos, azonnal lehasználható gyakorlati tanácsokat adtak az egyetem professzorai rövid előadásaikban a vendégeknek. Magyari András elvtárs a termelőszövetkezetek tervezéséről szólt nagy hozzáértéssel. Elmondotta például, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy pontos, reális, a részletkérdésekre ts kitérő terveket dolgozzanak ki a tsz-ek szakemberei. Vágsely- lyei professzor arról tájékoztatta a megye vezetőit, milyen ütemben és hol érdemes a gazdaságokat bizonyos nöi’ények vagy állatok speciális termesztésére, illetőleg nevelésére kijelölni. Penyigei Dénes professzor a homokos területek műveléséről beszélt. A .növénynemesítés fontosságáról és módszereiről Bálint Andor professzor, míg a vegyszeres gyomirtásról Virágh Árpád tartott értékes, tartalmas beszámolót. (csá) Egy évvel ezelőtt a Pest niegyi MÉK december első napjaiban 4890 hold zöldségre kötött szerződést a megye termelőszövetkezeteivel. Most a zöldségre megkötött szerződés december elején 7083 holdat tesz ki. A tavalyi terv 7740 hold volt, míg az idei 11 410 hold. A teljesítés az idén 62 százalékos a múlt év hasonló időszakának 63 százalékával szemben. Lénj'egé- ben tehát a tervteljesítés üteme megegyezik a múlt évivel, területileg viszont már most 2193 holddal túlhaladta a múlt évit. A MÉK tájékoztatása szerint az idén Pest megyében eleve más módszerekkel kötik meg a szerződéseket. Nem a papírfonnára fektetik a súlyt, hanem arra, hogy a megkötött szerződések mögött realizálható árukészletek legyenek. Ezt úgy igyekeznek elérni, hogy csak azokkal a termelőszövetkezetekkel szerződnek. amelyekben a termelést eredményességi munkaegység alapján szervezték meg, s a területet családokra felosztották. Az idei tapasztalatok csaknem kizárólagosan beigazolták, hogy munkaigényes növényeket — mint amilyenek a zöldségfélék is — csak ezzel a módszerrel lehet jó eredménnyel termelni. így nemcsak az időben való megművelés, hanem azok szedése betakarítása is maradéktalanul biztosított. A termelőszövetkezetek és a zöldségtermeléssel foglalkozó tsz-tagok is megtalálják számításukat. Ugyanakkor a munkaerő biztosítása sem jelent problémát. Az eddig megkötött 11 474 hold szerződést — amelyből 7083 hold a zöldség és 4391 hold a burgonya — teljes egészében ilyen alapon kötötték le. A MEK szakemberei a termelőszövetkezetek vezetőivel részletesen megtárgyallak, hogy- milyen növényféleségek azok, amelyeket az adott éghajlati és talajviszonyok mellett a legjobban íe- het megtermelni. Ugyanakkor új zöldségtermelő területek is bekapcsolódnak a szerződéses termelésbe. így például az abonyi termelőszövetkezetekkel 800 holdra szerződtek. A szerződéskötések hamarosan befejeződnek. A termelőszövetkezeteknek most kell beépíteniük terveikbe a zöldségtermeléssel kapcsolatos tervszámokat, mert később nem lesz rá mód. Az átgondolt, jól előkészített szerződés a tsz-ek szempontjából is igen fontos, mert az erre kapható hitelelőleg egyik biztosítéka a tagság rendszeres havi előlegfizetésének. (gy. m.) A Gödöllői Agrártudományi Egyetem ajándéka: Dány szövetkezeti községben létesü az ország első falusi minta-könyvtára — Az ország napirenden lévő feladatát; a mezőgazdaság szocialista átszervezését a falu kulturális felemelkedésének is követnie kell. SZŐLŐTAKARÁS Sok száz hold szőlője van a Csemői Állami Gazdaságnak. Ilyenkor, a téli fagyok beköszöntése előtt sok a tennivaló a szőlőben. A gazdaság vezetői több brigádot állítottak össze, amelyek két-három speciális ekével végzik a szőlőtőkék betakarását. nehogy a fagyok kárt tegyenek bennük. (Csekő felv.) Épp az imént értesültem, hogy a deszkák is megérkeztek a padlózáshoz. Ami pedig a könyveket illeti, az első két részleget eljuttattuk Dányba. Ez egyelőre kétszáz könyv, jól válogatott, de ez csak töredéke az általunk juttatandóknak. Az a tervünk ugyanis, hogy a szövetkezeti község mintakönyvtárát két-háromezre s állományra fejlesztjük fel. Ez két-három évet vesz igénybe. E beszélgetésből aztán kiderül, hogy a távolinak látszó időpontra szükség van. nemcsak az egyetem részéről. de a megajándékozottak érdekében is. A könyvtárosi munka ugyanis nem egyszerűen ..kölcsönzési adminisztráció”, hanem gondos. az anyagokat rendszerező, a könyvek tartalmát megismerő szakmunka. Amint a tudományos osztályvezető elmondotta. nemcsak könyvekkel segítik Dány községet, hanem a jelenlegi könyvtárost, a nagyon agilis és tehetséges pedagógust. Eskütt Eleonórát is szeretnék megtanítani ennek a. rendkívül fontos feladatnak ellátására. Ehhe2 pedig, valamint a könyvek rendszerezéséhez. megismeréséhez idő kell. A. E. FÉLÉV ELŐTT egyéb tennivaló kötötte le az energiájukat, idejüket. Elsősorban a vezetőség újraválasztása és a tagfelvétel. A nagy létszámú IV. évfolyam kettő, a többi egy- egy alapszervezetbe tömöríti az osztályok KlSZ-csoport- jait. A vezetőségválasztó taggyűlések előtti szervező- munka eredményeként megkétszereződött az iskola kiszeseinek száma. A taggyűléseken gondosan mérlegelték minden diák magatartását, előmenetelét — s ezért külön taggyűlést kellett összehívniuk a jelentkezők ügyének eldöntésére. Az iskola hat- százharminc diákjából már kettőszázötvenöt az ifjúsági szervezet tagja. Ez az eredmény is cáfolja azt a bizonyos „semmit”. Kerekes Sándor igazgató a kiszesek munkájáról a következő példát mondja: egyszer, a IV/á-ban észrevette, hogy amíg ő a francia leckét kérdezte ki, az egyik lány a szomszédja füzetéből a fi- zika-házifeladatot másolta. (Az igazgató megkért, ne írjam meg a lány nevét, mert az „ügyet” lezárták.) Felelősségre -vonta a lányt, aki ötölt-hatolt, s végül kibökte: nem érti az anyagot. — Nem büntettem meg — — emlékezik Kerekes igazgató. — Az illetékes szaktanárnak sem szóltam. Ellenben megmagyaráztam az osztály előtt, nehogy azt higgye valaki, hogy bennünket vezet félre, önmagát csapja be. És a tanárokkal is megbeszéltem: egy diák se kapjon egyest azért, mert rosszul oldotta meg a házi feladatát. Az a fontos, hogy mindenki készüljön a tantárgyból, de becsülettel. És ilyen esetekben inkább vegyék át újra az anyagot, hogy valamennyi diák jól értse. A véleményem az: még az eredménytelen erőfeszítést is el kell ismerni, mert az ösztönöz. Éváékra — a^ ő osztályukban történt — nagy hatással volt ez az eset. Sokat gondolkodtak rajta. mérlegelték. És azóta programjuk legfontosabb pontja: megszilárdítani, megalapozni a tanulás becsületét. Már-már testet ölt a program. A tanárok, a kiszesek elérték, hc-gy mindenki önmaga készítse el a házi feladatot. S ha szükséges, akkor egy-egy jól tanuló kiszes a gyengébb segítségére siet. Ezért a „puska” is elavult már. A jelek azt mutatják, jól szervezték meg a tanulóköröket és tanulópárokat. Javult a fegyelem. És a súgás? A diákok leg- megrögzöttebb „haladó hagyománya”? Kiss Sanyi nevet, amikor megkérdezem: — Kemény dió ez — mondja- — Hiszen az ember, ha süllyed, a szalmaszálba is belekapaszkodik. De aki megtanult úszni, illetve megtanulta a leckét, az már nem kapkod többé a gyönge szalmaszál, a súgás után. Ne legyen „fuldokló” nálunk. Ezt akarjuk elérni. Persze, évek kellenek ehhez. A többi — az eddig felsoroltakon kívül: a KISZ-oktatás például. Több száz diák hallgatja végig, vitatja meg szenvedélyesen az ismeret- anyagot és látókört tágító előadásokat. így nagy buzgalommal versenyez mindenki, hogy az ö osztályuk legyen a legtisztább, legszebb. A III/D-seket, a mostani győzteseket. Békési Gábor KISZ-tanácsadó tanár osztályát akarják lepipálni. Aztán az őszi szünetben elvégzett munkák és az az 1464 munkaóra. amelyet kiszes és KISZ-en kívüli diákok a sportpálya építésénél „lelapátoltak”. — Ezek is az eredmények számát szaporítják. Pénteken taggyűlést tartott a gimnázium tanárainak nyolctagú KlSZ-alapszerveze- te. Békési Gáborral megbeszélték: ki miben és hogyan segítse a diákvezetőséget? Mert csak így valósítható meg, hogy a közös feladatok mellett — minden kiszes diák egyéni feladatot kapjon. — A múlt év első negyedévéhez képest kevesebb tanuló kapott rovót és intőt. A tavalyi átlagunknál jobbnak ígérkezik az idei félévi átlag — mondja Kerekes igazgató. Ha döccen is itt-ott a szekér, mégis már simul a kereke alá az út. Murányi József S>XXNXXVvXXXVC^NX\XV>X'C^V'CvXXXXXX>>XXX>^^ — Működik már a hangos- híradó? — Nem. — A faliújság? — Csak néhány régebbi cikk... Az imént még jókedvű, sokat beszélő Lebedv Éva most szótlanul, elkedvtele- nedve indul ábrázoló-órára. Ügy látszik tanév elején írt riportomban hiába dicsértem meg a kiszesek jónak ígérkező hangoshíradóját, mert nem történt semmi a váci Sztáron Sándor gimnáziumban. Semmi? Álljunk csak meg egy szóra! Hiszen híradó, faliújság —mindkettő —, ha fontos is, de — részletkérdés. És a vád, amit hallottam, azt is jelenti-e vajon, hogv a vezetőség keveset törődik a KISZ-szervezet tagjaival? S miután jobban megvizsgálom, kiderül, hogy Lebedy Éva, a IV/á. osztály vegyészmérnöknek készülő tanulója, aki másodikos korától a gimnázium KISZ-titkára, Kiss Sándor, Éva osztály- és munkatársa (ő a szervezőtitkár), meg a többi vezetőségi tag. s az „öreg”, kipróbált aktivisták, nem dolgoznak rosz- szul. Csakhogy eddig sok Walleshausen Gyula, a Gödöllői Agrártudomány] Egyetem tudományos osztályvezetője mondja ezt, itt a tudomány messze földön híres fellegvárában, annak is a nem kevésbé jelentős könyvtárában. E beszélgetésre az a dicséretes kezdeményezés szolgált okul, hogy az egyetem könyvtára a járási székhelytől távoleső Dány községben szövetkezeti mintakönyvtárat létesít. — Hogyan született meg a gondolat? — Egy évvel ezelőtt mi, könyvtárosok is részt vettünk a szövetkezetek szervezésében. Nem titkoljuk, a már végbement változások ellenére is segítésre várónak találjuk fal valókban a kulturális viszonyokat. Ez a tapasztalat adta felismerés volt a kiinduló pontja a szóban- forgó akciónak. — Jelenleg mi a helyzet? — Egy kicsit az elején kell kezdem. Ez év tavaszán a járási könyvtárra] karöltve felmértük a dányi könyvtár állományát s a magunkét is. hogy mivel segíthetnénk. A község vezetői örömmel fogadták a baráti jobbot ég bár le kellett győzniük a nehézségeket, ma már a kultúrotthon épületéhez építve, tető alatt áll a könyvtárszoba.