Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
PEST MEGYE! VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP P ESI IY. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM ZOTTSAGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA AHA 30 I II I I li I960 DECEMBER 8. CSÜTÖRTÖK 'Külpolitikánk fő feladata a jövőben is a béke megőrzéséért folytatott harc As országgyűlés elfogadta a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatót és a forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikájáról adott beszámolót Szerdán délelőtt 11 órakor folytatódott az országgyűlés ülésszaka. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly Marosán György, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Gáspár Sándor. Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János. Czinege Lajos, Czott- ner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losoncai Pál. dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. majd dr. Sik Endre külügyminiszter mondott b'eszédet. Dr. Sík Emire külpolitikai beszámolója Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozva megállapította a külügyminiszter, hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mértékben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szocialista tábor javára. Ha ennek az erőeltolódásnak az okait keressük, mindenekelőtt a szocialista tábor országainak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú növekedését, műszaki és tudományos eredményeik gyors kibontakozását és nem utolsósorban katonai erejük jelentékeny megnövekedését kell megemlítenünk. Hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor fokozódó erőfölényének másik tényezője a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi súlyának példátlan megnövekedése. A továbbiakban megállapította, hogy a nemzetközi erőviszonyok eltolódásá- j nak tényezője az imperializmus egyre fokozódó válsága is. A kapitalizmus általános válsága a legutóbbi években új, j döntő szakaszába lépett. Az j Egyesült Államok agressziós ; világuralmi politikája egyik j kudarcát a másik után szen- 1 védi. EroKÜiIrill Hz imperinlistfaellenes front HM. IriV%Z-ll«*H érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a vállalt külpolitikai feladatok teljesítését, a hozzá fűzött várakozásokat a külpolitika terén éppen úgy, mint belpolitikai téren, becsülettel beváltotta. — Nagyban elősegítették és i n tenzívebbé, bensőségesebbé tették kapcsolatainkat a baráti országokkal az utóbbi években rendszeressé vált párt- és kormányküldöttségcserék, valamint a párt- és kormány vezetőink egymás országában tett. kölcsönös látogatásai. Többszörösére nőtt a baráti országokba kiutazó, illetve baráti országokból hazánkba .érkező turisták és magánlátogatók száma is. — A kapitalista országokkal való kapcsolatainkban a békés egymás mellett élés politikáját követtük — folytatta a külügyminiszter. — Mindenekelőtt mindent megtettünk, hogy a kapitalista országok budapesti követségeinek normális működését biztosítsuk. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy kapcsolataink az európai és amerikai kapitalista országokkal általában normális mederben folynak és teljesen meg is felelnének a békés egymás mellett élés elvének, ha egy körülmény nem lenne, mégpedig az, hogy ezek az országok az Egyesült Államok állandó nyomása alatt egyrészt az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben rendszeresen részt vesznek az Egyesült Államok által kezdeményezett és szervezett, népköztársaságunk ellen irányuló rágalomhadjáratban és egyéb manőverekben, másrészt — sokszor saját gazdasági érdekeik rovására — a velünk folytatott kereskedelmi kapcsol atot gátló, illetve korlátozó intézkedéseket léptetnek életbe és tartanak fenn. Mi ezt a magatartásukat elítéljük és igyekszünk annak helytelenségét velük is megértetni. — Az egyetlen kapitalista ország, amellyel, bár diplo- | máciai kapcsolat áll fenn : köztünk, viszonyunk ma is ■ abnormális, az Egyesült Államok — mondotta a külügyminiszter, majd hangsúlyozta ezután, hogy legutóbb az ENSZ most folyó közgyűlésén az amerikai kormány újabb bizonyítékát adta a Magyar Népköztársasággal szemben tanúsított ellenséges magatartásának, amikor Nép- köztársaságunk ENSZ-kül- döttségét és annak vezetőjét, Kádár elvtársat, diszkriminációs mozgási korlátozásoknak vetette alá. Az amerikai kormánynak ez a provokációs intézkedése nemcsak az egész magyar népnek, de az egész világközvéleménynek felháborodását váltotta ki. Ennek ellenére mi a magunk részéről nem egy ízben tettünk kezdeményezéseket a magyar—amerikai viszony megjavítására. Erőfeszítéseink eddig nem jártak sikerrel. Az ENSZ idei közgyűléséről szólva a külügyminiszter megállapította a többi között: az idei közgyűlés fő jellemzője az, hogy jelentékenyen erősödött az imperialistaellenes front és kialakulóban van az Egyesült Államok elszigetelődése. Az ENSZ-beli erőviszonyok ilyetén alakulásának logikus következménye, hogy a leszerelési kérdések mellett a napirenden szereplő csaknem valameny- nyi fő kérdés az imperializmus elleni támadás jellegével bír, s így az imperialistákat védekezésre, visszavonulásra kényszeríti. Beszélt a külügyminiszter ezután arról, hogy az imperialista szavazógép mesterkedése azért még mindig hozhat olyan határozatokat időnként, amelyek nem tükrözik a megváltozott erőviszonyokat. Sik Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békeszerető emberiség követeli a fegyverkezési verseny beszüntetését, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének és békés versenyének realizálóul politikánk A Magyar Népköztársaság külpolitikájának négyéves mérlegéről szólt ezután a külügyminiszter. A forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikai programja világos és félreérthetetlen: megvédeni a békét, szocialista építőmunkánk e legfontosabb előfeltételét; leleplezni és visszaverni az országunk függetlensége és szuverenitása, ellen irányuló minden imperialista kísérletet, visszautasítani iminden beavatkozást, vagy beavatkolását. Az imperialisták égjük agressziót és provokációt a másik után hajtják végre. Uj formák között szeretnék fenntartani a gyarmati kizsákmányolást, de az imperializmus valamennyi provokációját felülmúlja az a megbocsáthatatlan történelmi bűncselekmény, amelyet az agresszív német imperializmus és mili- tarizmus feltámasztásával, Nyugat-Németország felfegyverzésével és a támadó Atlanti Szövetségbe való bevonásával követtek el. — A mondottakból szükségszerűen következik, hogy a háború elkerülhetősége nemcsak hogy nem teszi feleslegessé, de ellenkezőleg, feltétlenül megköveteli az imperialista agressziós próbálkozások, provokációk, háborús készülődések és megtévesztő manőverek elleni állandó és kérlelhetetlen harcot. Az imperialista agresszió veszélye fennáll és fenn fog állni mindaddig, amíg imperializmus létezik. A béke megőrzéséért és a békés egymás mellett élésért folytatott harc tehát ugyanakkor harc az agresszió és annak minden formája ellen. ■egyéves mérlege zási kísérletet országunk bel- ügyeibe; szoros együttműködést kialakítani és fejleszteni kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; a békés egymás mellett élés politikáját folytatni minden más társadalmi berendezésű országgal; baráti kapcsolatot kiépíteni az imperialista járom alól nemrég felszabadult ázsiai és afrikai országokkal. — Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve jóleső — Néhány szót osztrák szomszédainkkal való kapcsolatainkról — mondotta a továbbiakban Sik Endre. — Az elmúlt négy év alatt ezek a kapcsolatok nagyrészben rendeződtek és — elsősorban gazdasági vonalon — normális mederben folynak. Jószomszédi viszonyunkat azonban időről időre sajnálatos módon megzavarják osztrák területről kiinduló, mesterségesen előkészített és szervezett határincidensek. Nem véletlen, hogy ezek a határincidensek és az azokat követő hecckampányok már évek óta szinte pontosan egybeesnék a nemzetközi reakció ellenünk irányuló akcióival. Éppen a napokban voltunk tanúi egy meg nem történt határincidens nyomán szinte karmesteri beintésre elkezdődött újabb hecckampánjmak. E negatív jelenségek ellenére mi a magunk részéről továbbra is azon leszünk, hogy a két ország közötti kapcsolatokat fejlesszük és javítsuk. Ak győzelem xászlaja - az egység zászlaja A Pravda és a Renmin Ribao vezércikke a moszkvai Nyilatkozattól A Pravda szerdai számá- J ban vezércikket közöl: ,,A ; világ kommunistáinak marxis- I la-leninista programja" cím- j mel. Az alábbiakban rövi- \ dítve közöljük a vezércikk- : kot. A moszkvai értekezlet va- j lóban a kommunisták világ* j méretű fóruma volt. Az értekezleten minden kérdést baráti légkörben, a marxiz- mus-leninizmus. a proletár- nemzetköziség megingathatatlan elveinek alapján vitattak meg. Az értekezleten egyhangúlag elfogadták a kommunista és munkáspártok Nyilatkozatát, valamint a világ népeihez intézett felhívást. Ezzel a kommunista mozgalom egységének nagyszerű lenini eszméje újból ragyogó győzelmet aratott. Az az értékelés, és azok a következtetések, amelyeket az értekezlet a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc általános feladataival kapcsolatban adott, értékes hozzájárulást jelentenek a munkásmozgalom, a demokratikus és a nemzeti felszabadító mozgalom továbbfejlesztéséhez és erősítéséhez, az új történelmi korszak követelményeinek megfelelően, magasabb fokra emelik a kommunista és munkáspártok ideológiai és politikai tevékenységét. A Nyilatkozat tudományosan jellemzi korunkat, amikor megállapítja: „Korunk — amelynek fő tartalma a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal elkezdődött átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba — a két ellentétes társadalmi rendszer harcának korszaka, szocialista és nemzeti felszabadító forradalmak korszaka, az imperializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer felszámolásának, egyre több nép szocialista útra térésének, a szocializmus és a kommunizmus világméretű diadalának korszaka.” Komink fő jellemvonása az, hogy a szocialista világrend- szer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Korunkban a társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányát és fő jellegzetességeit a szocialista világrendszer határozza meg, azok az erők szabják meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átépítéséért küzdenek. Az imperializmus semmiféle erőlködése nem tudja megállítani a történelem fokozatos fejlődését. A Nyilatkozat rámutat arra, hogy az Egyesült Államok, az imperializmus e fő pillére, a legnagyobb nemzetközi kizsákmányoló és a világreakció fő támasza, ez a vezető kapitalista nagyhatalom a legnagyobb mértékben általános válsággal küzd. A többi tőkés országok gazdasági életét is egyre inkább a bizonjdalanság jellemzi. Valamennyi forradalmi erő egyesül az imperialista elnyomás és a kizsákmányolás ellen. A Nyilatkozatban felhozott példák szemléltető bizonyítékát adják annak, hogy az imperialistaellenes harc. az osztályharc, a nemzeti felszabadító harc, a háborúellenes ; küzdelem mind nagyobb méreteket ölt. Az értekezlet igen nagy figyelmet szentelt korunk legégetőbb problémájának: a háború és a béke kérdésének. A Nyilatkozat világosan és pontosan részletezi a kommunista és munkáspártok állásfoglalását az új világháború elhárításának lehetőségeiről. Meghatározza azokat az erőket, amelyek képesek elejét venni az imperialista ag- resszorok új háborús kaland kirobbantására irányuló kísérleteinek. Az értekezlet az utóbbi évek reális tényezőinek alapján megállapította, hogy az új világháború veszélye még nem múlt el és amíg az imperializmus megmarad, addig talajuk lesz az agresszív háborúknak. Az agresszió és a háború fö ereje, az amerikai imperializmus a nyugat-európai imperialista országok részvételével agresszív katonai tömböket hozott létre, minden tőle függő tőkés országot bevont katonai támaszpontjai nah hálózatába és ezzel fenyegeti az általános békét és biztonságot. A nyugatnémet imperializmus fokozódó veszélyt jelent az európai békére. Az Egyesült Államok segítségével aktívan újjászületik a távol-keleti háborús tűzfészek. A Nyilatkozat megállapítja, hogy az imperializmus agresszív természete nem változott meg. De reális erők születtek, amelyek képesek meghiúsítani ezeket az agresszív terveket. Ma már nem végzetszerűen elkerülhetetlen a háború. Korunkban már egész más a helyzet. Éppen ez az oka annak, hogy a kommunista és munkáspártok azt a valamennyi nép számára lelkesítő eszmét hirdetik, hogy a háborúi elhárítható és lehetőség van a világ békéjének megszilárdítására. Ha pedig az esztelen imperialisták háborút robbantanak ki, úgy a népek elsöprik és megsemmisítik az imperializmust. A népek nem tűrnek olyan rendszert, amely szenvedést és nyomorúságot hoz nekik. A Nyilatkozat megállapítja: „eljött az az idő, amikor meg lehet hiúsítani az imperialista agresszorok azon kísérletét, hogy világháborút robbantsanak ki. A szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszerető erők közös erőfeszítéseivel el lehet hárítani a világháborút . . ,u A Nyilatkozat sokoldalúan megvilágítja a nemzeti felszabadító mozgalom problémáit, amelynek hatalmas eredményeihez jelentősen hozzájárulnak a szocializmus sikerei. A felszabadult népek a szocialista országok segítségével lehetőséget nyernek arra. hogy szilárdan szembeszálljanak az imperialisták mesterkedéseivel. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget nyer az a Nyilatkozatban kifejtett tézis, amely szerint lehetséges nemzeti demokratikus államok létrejöve- tele, hasonlóképpen fontos azoknak a különböző szociális erőknek az értékelése, ameljrek a munkásosztállyal és a parasztsággal együtt részt vehetnek a nemzeti demokratikus frontban. A szocializmus ügyét nem lehet előre vinni, ha nem harcolunk erélyesen a munkásmozgalmon belül tapasztalható opportunizmus ellen, amelynek a szociáldemokraták jobboldali vezérei a kifejezői. Továbbra is fontos feladat a kommunista mozgalmon belül fejét felütő re- vizionizmus, dogmatizmus és szektásság elleni harc. A kommunista pártok a legutóbbi években eredményes harcot folytattak a soraikban levő revizionizmus ellen s ennek eredményeképpen megsemmisítő csapást mértek a revizionistákra. Egyöntetűen elítélték a jelenkori opportunizmus jugoszláv válfaját. Mindaddig, amíg fennáll a burzsoá rendszer, megmarad a munkásmozgalmon belül a revizionizmus táptalaja is. Ezért az értekezlet ismét rámutatott, hogy a revizionizmussal, mint fö veszéllyel meg kell küzdeni. A kommunista mozgalmat azonban más veszély is fenyegeti, amely, ha nem harcolnak ellene, szintén fő veszéllyé válhat egyes pártok fejlődésének egyik vagy másik szakaszában. Ez a veszély: a dogmatizmus és a szeletás- ság. A Nyilatkozat hangsú(Foly tatás a 2. oldalon) Scminiíél«» beavatkozást nem engedünk meg hazánk belügyeibe Az ázsiai és afrikai országokkal meglévő kapcsolatainkról beszélt ezután dr. Sik Endre. Ismertette a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítésére tett lépéseket ezekkel az országokkal, majd az ENSZ-beli tevékenységünkről számolt be. s mindenekelőtt az úgynevezett „magyar kérdésről” beszélt, megállapítva, hogy az már az Egyesült Államokon kívül senkit sem érdekel az ENSZ-ben. A „magyar kérdés” bizonyos mértékben bumeráng lett az Egyesült Államok számára. Már 1956- ban leszögeztük álláspontunkat, amely úgy szólt, hogy , magyar kérdés, mint nemzetközi kérdés nem létezik; ami 'Magyarországon történik, az a magyar nép ügye, a magyar nép és annak kormánya semmiféle beavatkozást nem enged meg a Magyar Népköztársaság bel- ügyeibe senkinek, tehát az ENSZ-nek sem és tiltako- • zik minden ilyen beavatkozási kísérlet ellen. Mindennek ellenére — amíg az amerikai kormány fel nem adja jelenlegi hidegháborús politikáját — nem számíthatunk arra, hogy a magyar kér(Folytatás a 2. oldalon)
