Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

PEST MEGYE! VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP P ESI IY. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM ZOTTSAGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA AHA 30 I II I I li I960 DECEMBER 8. CSÜTÖRTÖK 'Külpolitikánk fő feladata a jövőben is a béke megőrzéséért folytatott harc As országgyűlés elfogadta a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatót és a forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikájáról adott beszámolót Szerdán délelőtt 11 órakor folytatódott az országgyűlés ülésszaka. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly Marosán György, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai. Gáspár Sándor. Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Va­léria, Csergő János. Czinege Lajos, Czott- ner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Lo­soncai Pál. dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Re­zső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. majd dr. Sik Endre kül­ügyminiszter mondott b'eszédet. Dr. Sík Emire külpolitikai beszámolója Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkoz­va megállapította a külügymi­niszter, hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mérték­ben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szocialista tá­bor javára. Ha ennek az erő­eltolódásnak az okait keressük, mindenekelőtt a szocialista tábor országainak belső fejlődését, gazdasági ere­jük hatalmasabb arányú növekedését, műszaki és tudományos eredményeik gyors kibontakozását és nem utolsósorban katonai erejük jelentékeny megnö­vekedését kell megemlíte­nünk. Hangsúlyozta, hogy a szo­cialista tábor fokozódó erőfölé­nyének másik tényezője a szo­cialista országok — elsősor­ban a Szovjetunió — nemzet­közi kapcsolatainak és nemzet­közi súlyának példátlan meg­növekedése. A továbbiakban megállapította, hogy a nemzet­közi erőviszonyok eltolódásá- j nak tényezője az imperializ­mus egyre fokozódó válsága is. A kapitalizmus általános vál­sága a legutóbbi években új, j döntő szakaszába lépett. Az j Egyesült Államok agressziós ; világuralmi politikája egyik j kudarcát a másik után szen- 1 védi. EroKÜiIrill Hz imperinlistfaellenes front HM. IriV%Z-ll«*H érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a forradalmi munkás-pa­raszt kormány a vállalt külpolitikai feladatok tel­jesítését, a hozzá fűzött várakozásokat a külpoli­tika terén éppen úgy, mint belpolitikai téren, becsülettel beváltotta. — Nagyban elősegítették és i n tenzívebbé, bensőségesebbé tették kapcsolatainkat a ba­ráti országokkal az utóbbi években rendszeressé vált párt- és kormányküldöttség­cserék, valamint a párt- és kormány vezetőink egymás or­szágában tett. kölcsönös lá­togatásai. Többszörösére nőtt a baráti országokba kiutazó, illetve baráti országokból ha­zánkba .érkező turisták és magánlátogatók száma is. — A kapitalista országok­kal való kapcsolatainkban a békés egymás mellett élés politikáját követtük — foly­tatta a külügyminiszter. — Mindenekelőtt mindent meg­tettünk, hogy a kapitalista országok budapesti követsé­geinek normális működését biztosítsuk. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy kap­csolataink az európai és ame­rikai kapitalista országok­kal általában normális me­derben folynak és teljesen meg is felelnének a békés egymás mellett élés elvének, ha egy körülmény nem len­ne, mégpedig az, hogy ezek az országok az Egyesült Ál­lamok állandó nyomása alatt egyrészt az ENSZ-ben és más nemzetközi szerveze­tekben rendszeresen részt vesznek az Egyesült Államok által kezdeményezett és szer­vezett, népköztársaságunk el­len irányuló rágalomhadjá­ratban és egyéb manőverek­ben, másrészt — sokszor saját gazdasági érdekeik ro­vására — a velünk folyta­tott kereskedelmi kapcsol a­tot gátló, illetve korlátozó intézkedéseket léptetnek élet­be és tartanak fenn. Mi ezt a magatartásukat elítéljük és igyekszünk annak helytelen­ségét velük is megértetni. — Az egyetlen kapitalista ország, amellyel, bár diplo- | máciai kapcsolat áll fenn : köztünk, viszonyunk ma is ■ abnormális, az Egyesült Ál­lamok — mondotta a külügy­miniszter, majd hangsúlyozta ezután, hogy legutóbb az ENSZ most folyó közgyűlé­sén az amerikai kormány újabb bizonyítékát adta a Magyar Népköztársasággal szemben tanúsított ellenséges magatartásának, amikor Nép- köztársaságunk ENSZ-kül- döttségét és annak vezetőjét, Kádár elvtársat, diszkrimi­nációs mozgási korlátozások­nak vetette alá. Az amerikai kormánynak ez a provokációs intézke­dése nemcsak az egész magyar népnek, de az egész világközvélemény­nek felháborodását váltot­ta ki. Ennek ellenére mi a magunk részéről nem egy ízben tet­tünk kezdeményezéseket a magyar—amerikai viszony megjavítására. Erőfeszítéseink eddig nem jártak sikerrel. Az ENSZ idei közgyűléséről szólva a külügyminiszter meg­állapította a többi között: az idei közgyűlés fő jellemzője az, hogy jelentékenyen erősödött az imperialistaellenes front és kialakulóban van az Egyesült Államok elszigetelődése. Az ENSZ-beli erőviszonyok ilye­tén alakulásának logikus kö­vetkezménye, hogy a leszerelési kérdések mellett a napirenden sze­replő csaknem valameny- nyi fő kérdés az imperia­lizmus elleni támadás jel­legével bír, s így az impe­rialistákat védekezésre, visszavonulásra kénysze­ríti. Beszélt a külügyminiszter ez­után arról, hogy az imperialis­ta szavazógép mesterkedése azért még mindig hozhat olyan határozatokat időnként, ame­lyek nem tükrözik a megvál­tozott erőviszonyokat. Sik Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békesze­rető emberiség követeli a fegyverkezési verseny beszün­tetését, a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének és békés versenyének realizá­lóul politikánk A Magyar Népköztársaság külpolitikájának négyéves mérlegéről szólt ezután a kül­ügyminiszter. A forradalmi munkás-paraszt kormány kül­politikai programja világos és félreérthetetlen: megvédeni a békét, szocia­lista építőmunkánk e legfon­tosabb előfeltételét; leleplezni és visszaverni az országunk függetlensége és szuverenitása, ellen irányuló minden imperialista kísérle­tet, visszautasítani iminden beavatkozást, vagy beavatko­lását. Az imperialisták égjük agressziót és provokációt a másik után hajtják végre. Uj formák között szeretnék fenn­tartani a gyarmati kizsákmá­nyolást, de az imperializmus valamennyi provokációját fe­lülmúlja az a megbocsátha­tatlan történelmi bűncselek­mény, amelyet az agresszív német imperializmus és mili- tarizmus feltámasztásával, Nyugat-Németország felfegy­verzésével és a támadó At­lanti Szövetségbe való bevo­násával követtek el. — A mondottakból szük­ségszerűen következik, hogy a háború elkerülhetősége nem­csak hogy nem teszi felesle­gessé, de ellenkezőleg, feltét­lenül megköveteli az imperia­lista agressziós próbálkozások, provokációk, háborús készülő­dések és megtévesztő manő­verek elleni állandó és kér­lelhetetlen harcot. Az impe­rialista agresszió veszélye fennáll és fenn fog állni mindaddig, amíg imperializ­mus létezik. A béke megőrzéséért és a békés egymás mellett élé­sért folytatott harc tehát ugyanakkor harc az ag­resszió és annak minden formája ellen. ■egyéves mérlege zási kísérletet országunk bel- ügyeibe; szoros együttműködést kiala­kítani és fejleszteni kapcsola­tainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; a békés egymás mellett élés politikáját folytatni minden más társadalmi berendezésű országgal; baráti kapcsolatot kiépíteni az imperialista járom alól nemrég felszabadult ázsiai és afrikai országokkal. — Az elmúlt négy eszten­dőre visszatekintve jóleső — Néhány szót osztrák szomszédainkkal való kapcso­latainkról — mondotta a to­vábbiakban Sik Endre. — Az elmúlt négy év alatt ezek a kapcsolatok nagyrészben rendeződtek és — elsősorban gazdasági vonalon — normá­lis mederben folynak. Jó­szomszédi viszonyunkat azon­ban időről időre sajnálatos módon megzavarják osztrák területről kiinduló, mestersé­gesen előkészített és szervezett határincidensek. Nem vélet­len, hogy ezek a határinciden­sek és az azokat követő hecc­kampányok már évek óta szinte pontosan egybeesnék a nemzetközi reakció ellenünk irányuló akcióival. Éppen a napokban voltunk tanúi egy meg nem történt határinci­dens nyomán szinte karmes­teri beintésre elkezdődött újabb hecckampánjmak. E negatív jelenségek ellenére mi a magunk részéről to­vábbra is azon leszünk, hogy a két ország közötti kapcsolatokat fejlesszük és javítsuk. Ak győzelem xászlaja - az egység zászlaja A Pravda és a Renmin Ribao vezércikke a moszkvai Nyilatkozattól A Pravda szerdai számá- J ban vezércikket közöl: ,,A ; világ kommunistáinak marxis- I la-leninista programja" cím- j mel. Az alábbiakban rövi- \ dítve közöljük a vezércikk- : kot. A moszkvai értekezlet va- j lóban a kommunisták világ* j méretű fóruma volt. Az ér­tekezleten minden kérdést baráti légkörben, a marxiz- mus-leninizmus. a proletár- nemzetköziség megingathatat­lan elveinek alapján vitattak meg. Az értekezleten egy­hangúlag elfogadták a kom­munista és munkáspártok Nyi­latkozatát, valamint a világ népeihez intézett felhívást. Ezzel a kommunista mozga­lom egységének nagyszerű lenini eszméje újból ragyogó győzelmet aratott. Az az értékelés, és azok a következtetések, amelyeket az értekezlet a békéért, a de­mokráciáért és a szocializ­musért vívott harc általános feladataival kapcsolatban adott, értékes hozzájárulást jelentenek a munkásmozga­lom, a demokratikus és a nem­zeti felszabadító mozgalom továbbfejlesztéséhez és erő­sítéséhez, az új történelmi korszak követelményeinek megfe­lelően, magasabb fokra emelik a kommunista és munkáspártok ideológiai és politikai tevékenysé­gét. A Nyilatkozat tudományo­san jellemzi korunkat, ami­kor megállapítja: „Korunk — amelynek fő tartalma a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalommal elkezdődött át­menet a kapitalizmusból a szo­cializmusba — a két ellenté­tes társadalmi rendszer har­cának korszaka, szocialista és nemzeti felszabadító for­radalmak korszaka, az im­perializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer fel­számolásának, egyre több nép szocialista útra térésének, a szocializmus és a kommu­nizmus világméretű diada­lának korszaka.” Komink fő jellemvonása az, hogy a szocialista világrend- szer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényező­jévé válik. Korunkban a társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányát és fő jellegzetességeit a szocialista világrendszer határozza meg, azok az erők szabják meg, amelyek az imperializmus el­len, a társadalom szocialis­ta átépítéséért küzdenek. Az imperializmus semmiféle eről­ködése nem tudja megállítani a történelem fokozatos fej­lődését. A Nyilatkozat rámutat ar­ra, hogy az Egyesült Álla­mok, az imperializmus e fő pillére, a legnagyobb nem­zetközi kizsákmányoló és a világreakció fő támasza, ez a vezető kapitalista nagyha­talom a legnagyobb mérték­ben általános válsággal küzd. A többi tőkés országok gaz­dasági életét is egyre inkább a bizonjdalanság jellemzi. Valamennyi forradalmi erő egyesül az imperia­lista elnyomás és a kizsák­mányolás ellen. A Nyilatkozatban felhozott példák szemléltető bizonyíté­kát adják annak, hogy az im­perialistaellenes harc. az osz­tályharc, a nemzeti felszaba­dító harc, a háborúellenes ; küzdelem mind nagyobb mé­reteket ölt. Az értekezlet igen nagy fi­gyelmet szentelt korunk leg­égetőbb problémájának: a háború és a béke kérdésének. A Nyilatkozat világosan és pontosan részletezi a kom­munista és munkáspártok ál­lásfoglalását az új világhábo­rú elhárításának lehetőségei­ről. Meghatározza azokat az erőket, amelyek képesek ele­jét venni az imperialista ag- resszorok új háborús kaland kirobbantására irányuló kí­sérleteinek. Az értekezlet az utóbbi évek reális tényezőinek alapján megállapította, hogy az új világháború veszélye még nem múlt el és amíg az im­perializmus megmarad, addig talajuk lesz az agresszív há­borúknak. Az agresszió és a háború fö ereje, az amerikai imperializ­mus a nyugat-európai impe­rialista országok részvételé­vel agresszív katonai tömbö­ket hozott létre, minden tőle függő tőkés országot bevont katonai támaszpontjai nah há­lózatába és ezzel fenyegeti az általános békét és biztonságot. A nyugatnémet imperializmus fokozódó veszélyt jelent az európai békére. Az Egyesült Államok segítségével aktívan újjászületik a távol-keleti há­borús tűzfészek. A Nyilatkozat megállapítja, hogy az imperializmus ag­resszív természete nem válto­zott meg. De reális erők szü­lettek, amelyek képesek meg­hiúsítani ezeket az agresszív terveket. Ma már nem végzetsze­rűen elkerülhetetlen a háború. Korunkban már egész más a helyzet. Éppen ez az oka annak, hogy a kommunista és munkás­pártok azt a valamennyi nép számára lelkesítő eszmét hir­detik, hogy a háborúi elhárít­ható és lehetőség van a vi­lág békéjének megszilárdítá­sára. Ha pedig az esztelen impe­rialisták háborút robbanta­nak ki, úgy a népek elsöprik és megsemmisítik az imperia­lizmust. A népek nem tűrnek olyan rendszert, amely szen­vedést és nyomorúságot hoz nekik. A Nyilatkozat megállapítja: „eljött az az idő, amikor meg lehet hiúsítani az imperia­lista agresszorok azon kísér­letét, hogy világháborút rob­bantsanak ki. A szocialista világtábor, a nemzetközi mun­kásosztály, a nemzeti felsza­badító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi or­szág és az összes békeszerető erők közös erőfeszítéseivel el lehet hárítani a világhábo­rút . . ,u A Nyilatkozat sokoldalúan megvilágítja a nemzeti felsza­badító mozgalom problémáit, amelynek hatalmas eredmé­nyeihez jelentősen hozzájá­rulnak a szocializmus sikerei. A felszabadult népek a szocialista országok segít­ségével lehetőséget nyer­nek arra. hogy szilárdan szembeszálljanak az im­perialisták mesterkedései­vel. Ezzel kapcsolatban nagy je­lentőséget nyer az a Nyilat­kozatban kifejtett tézis, amely szerint lehetséges nemzeti de­mokratikus államok létrejöve- tele, hasonlóképpen fontos azoknak a különböző szociá­lis erőknek az értékelése, ameljrek a munkásosztállyal és a parasztsággal együtt részt vehetnek a nemzeti de­mokratikus frontban. A szocializmus ügyét nem lehet előre vinni, ha nem harcolunk erélyesen a mun­kásmozgalmon belül tapasz­talható opportunizmus ellen, amelynek a szociáldemokra­ták jobboldali vezérei a ki­fejezői. Továbbra is fontos feladat a kommunista moz­galmon belül fejét felütő re- vizionizmus, dogmatizmus és szektásság elleni harc. A kommunista pártok a legutóbbi években eredményes harcot foly­tattak a soraikban levő revizionizmus ellen s ennek eredményeképpen megsemmisítő csapást mértek a revizionistákra. Egyöntetűen elítélték a jelen­kori opportunizmus jugoszláv válfaját. Mindaddig, amíg fennáll a burzsoá rendszer, megmarad a munkásmozgal­mon belül a revizionizmus táptalaja is. Ezért az értekez­let ismét rámutatott, hogy a revizionizmussal, mint fö ve­széllyel meg kell küzdeni. A kommunista mozgalmat azonban más veszély is fe­nyegeti, amely, ha nem har­colnak ellene, szintén fő ve­széllyé válhat egyes pártok fejlődésének egyik vagy má­sik szakaszában. Ez a veszély: a dogmatizmus és a szeletás- ság. A Nyilatkozat hangsú­(Foly tatás a 2. oldalon) Scminiíél«» beavatkozást nem engedünk meg hazánk belügyeibe Az ázsiai és afrikai orszá­gokkal meglévő kapcsola­tainkról beszélt ezután dr. Sik Endre. Ismertette a gaz­dasági és kulturális kapcso­latok kiépítésére tett lépé­seket ezekkel az országokkal, majd az ENSZ-beli tevé­kenységünkről számolt be. s mindenekelőtt az úgyneve­zett „magyar kérdésről” be­szélt, megállapítva, hogy az már az Egyesült Államokon kívül senkit sem érdekel az ENSZ-ben. A „magyar kér­dés” bizonyos mértékben bumeráng lett az Egyesült Államok számára. Már 1956- ban leszögeztük álláspontun­kat, amely úgy szólt, hogy , magyar kérdés, mint nem­zetközi kérdés nem létezik; ami 'Magyarországon törté­nik, az a magyar nép ügye, a magyar nép és annak kor­mánya semmiféle beavatko­zást nem enged meg a Ma­gyar Népköztársaság bel- ügyeibe senkinek, tehát az ENSZ-nek sem és tiltako- • zik minden ilyen beavatko­zási kísérlet ellen. Minden­nek ellenére — amíg az ame­rikai kormány fel nem adja jelenlegi hidegháborús poli­tikáját — nem számíthatunk arra, hogy a magyar kér­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents