Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

«st ui««

kJCírlm*

I960. DECEMBER 4. VASÁRNAP

Nyugdíjasok a tsz-ben

A tápiósápi Petőfi Termelő- .szövetkezetbep például . 54 nyugdíjas, idős: termelőszövetkezeti tag vgn. Közülük ötvenegyen az idén — a falu közös gazdálkodásának első_ esztendejében —r mentek nyugdíjba.. A termelőszövetkezet részükre .havi '250 .forintot és háztáji, .területet biztosít, megkapják a földjáradékot is.

A szomszédos ’’ Tápiósüly községben-, a Virágzó Termelőszövetkezetből hetven idős ember' mént aZ idén nyugdíjba, szintén ilyen 'juttatásokkal.

Hasznosnak bizonyult az eredményességi munkaegység Galgahévízen is

Az idén — először — az eredményességi munkaegységét alkalmazták a jövedelem- elosztás módszereként a gal- gahévízí Haladás Tsz-ben is. Ilyenkor, az év vége felé, már le lehet mérni, bevált-e ez a módszer.

— Hasznosnak, ösztönzőnek bizonyult a jövedelemelosztásnak ez a módja — mondottá Katona József, a tsz mezőgazdásza.

Véleményem szerint nagyrészt ennek köszönhető, hogy semmiféle időszerű munka végzésével nem maradtunk el.

Ezenkívül nagyon lényeges, hogy a jövedelemelosztásnak ezzel a formájával egyetértett a tagság igazságérzete is.

A mezőgazdász szavait támasztják alá a tények. Többek között az, hogy nem késARA NY IGAZSÁG

gyülekezet- a nagykőrösi Szabadság Tsz feketéi üzemegységének irodájában. Éppen befejezték a leltározást. szám j elekkel látták el a gazdaság' vagyontárgyait, Czira Sándor üzémégységve- sető 'annak rendje-módjá szerint lajstromozza. Találomra megszólítom az asztal . szélén üldögélő vihar-kabátos, pirosarcú embert. Szűcs Balázsnak hívják és 53 éves.— Mióta tágja a termelőszövetkezetnek ? — kérdezem.

• — Az idén léptein be — feleli , — hét holdat hoztam magammal. ... .. .. ,,,...,

— Hogy ízlik a közös?

— Meglehetősen. A' múltban is' megéltem’ most serh ■ ' pa- naszkodhatom. Aki szereti a munkát, a földet, az -a közösben is megtalálja a számítását — teszi, hozzá a többiek helyeslő' bóiogatása. közben. Némelyek még’ meg is jegyzik: „Na; Balázs, a szavadat nagy betűkkel nyomtatják az újságban.”

■' A meghökkenés láthatóan elkerekíti arcát,- hiszen nem arra szánta, csak. úgy kicsúszott a száján az egyszerű igazság. Annál, inkább elgondolkoztató, hiszen akadnak még olyanok, akik ' kifelejtik

"skáfhí töSb óf "t^-láti fégfoh- ■tosabbat: úgy IféTÉ

dolgoznia a tszrtagnak,.. mint egyéni gazda korában. ,a sajátján, mert önmagában -véve az új forma nem jelent gyarapodást, itt is a munka a jövedelem alapja. Ez a felismerés szorult Szűcs Balázs tömör mondátába.

Közeleg a zárszámadás,

lássuk, mit hozott számára ez a merőben „új” esztendő.

— Két hold. szőlőt .vállaltam — sorjázza, — negyvenkét mázsa lett a hozama. (Tavaly, egyéni gazdálkodásának utolsó évében 3 holdon össze - í sen 50 mázsát szüretelt.) Ezen- j kívül akadt., más tennivaló is I a közösben. Ha nem volt mit csinálni a szőlőben, rögtön je~ j lentkeztem az irodán.

— Szóval nem unatkozott, Balázs bácsi.

— -Be nem ám —, mondja nevetve —. Tudja, ki unat- ko'zik? Az, akinek az udvarán felbukik az ember. Kevesebb a gond. az igaz, komótosabb az életem, de nem tétlen. Házat örököltem, beköltöztem a tanyáról - a városba. Felpattanok á motoromra és robogok munkába. Este újságolvasás, egyszer-egyszer mozi, színház. Szóval több a pihenés, kevesebb a teher.

. —rÉs a jövedelem?

— Arra sincs panaszom. Márciusban kezdtem dolgozni. október végére 450 munkaegység, gyűlt össze. Ha csak ßÖ forintjával számolom, az 13 és félezer nyolc hónap alatt, de lehet, hogy több lesz, 32 forint volt tervezve. Ehhez jön még a háztáji: 1000 négyszögöl szántón, 30 mázsa' kukorica termett, 220 forintjával (ez csupán közepes ^praeiárHs'6600rrö^

a -600 négyszögöl •gyümölcsös, rekordtermést hozott:, . almában, körtében. Öt körtefáról 1000 forintot árultam ki, a téli almából (hatul), rozmaring, london-pe- pin. törökbálint) 5000 forint körüli bevételre számítok, no meg' a nyári alma is hozott valamicskét.

Gyorsan számolok és közbevetem :

— .Szóval 13—14 ezer bejött a háztájiból is?

K FIGYELEM!

MAGASFENYC

műszereiül» g»ok.

VEGYIMAROTT

gépadaiiábSák.

LELTÁRI

TÖBBSZÍNŰ

fémcíflitkék.

ora» es

műsxerszáiiilapok, rádióskálák, nyomhatott áramkörök

készítéséi exportkivitelben

vállaljuk

BÁRMILYEN SÍKBAN KIFEKVÖ

fém, üveg, műanyagra

PEST MEGYEI VEGYI- ÉS KÉZMŰIPARI VÁLLALAT

%KEMIGRÁFIA-LABOR

BUDAPEST, IX., TOMPA UTCA 30.

TELEFON: 138—805.

— Olyanformán — hagyja jóvá Szűcs Balázs.

— Vagyis annyi, mint a közösből, nyolc hónap alatt. — Erre is bólint. Tehát 26—27 ezer forintnál tartunk, ez pedig több mint 3000 forintos havi átlagjövedelem. Ehhez jön még a természetbeni, a munkaegységenként előlegben kapott búfea, rozs, árpa. csöves kukorica, bor. Ezeket is kidekáztuk ott közösen, kis is áraztuk, fillérre, nem kereskedelmi, hanem csak elszámolási értékben, így is eléri a nyolc forintot az eddig kézhez kapott, egy munkaegységre jutó természetbeni. Ezt a 3300 forintot is hozzá kell adni a 27 ezerhez. De a vég- elszámoláskor még több is lesz, mert hozzájön még a cukor, a burgonya és a pálinka, mintegy 7 és fél liter. No meg, mivel Szűcs Balázs nem szeret ölhetett kézzel tétlenkedni odahaza, év végéig még a munkaegység is szaporodik. Most, a leltározás is ilyen pótlék volt.

— Ez a jövedelem több vagy kevesebb, mint egyéni korában volt? — firtatom Balázs bácsit.

Elgondolkozik. azután azt mondja: '' '

— Nerd kéVésebbf Aköfífl van. Mert ez tiszta — magyarázza. Akkoriban sok volt a költség, az adó, a ráfordítás. De most a vállalt két hold szőlőre, meg az egy hold háztájira jóformán semmi költség és egyedül meg tudom művelni, csak a munka dandárjában segít az asszony. Ö is komótosabban, könnyebben élhet.

— De ez még csak az első év — szól közbe Czira Sándor, felemelve fejét a lajstromból. — Ha mindenki így gondolkozik, mint Szűcs Balázs, évről évre több lesz a haszon, nagyobb a jövedelem. A „hozzáállástól” függ minden.

S ez a második aranyigazság egyetlen, rövid beszélgetés során.

Dékány Kálmán

tek meg sem a- betakarítással, sem, az ősziek, vetésével. A szépen zöldellő vetésekről a hozzá nem értő is, láthatja,

hogy azok nagyszerűen sikerültek. Mit mond azonban erről a módszerről a tsz főkönyvelője, Kolesza János?----Én is csak dicsérni tudom — felelte határozottan. — Gondolom, ez így nem sokat mond, ezért néhány ténnyel igazolom. Nem is tudom., ; hamarjában melyiket mondjam.

— Talán először. árról szóljon, mennyit tudnak osztani egy munkaegységre. Ügy véljük, az a tagokat is érdekli.

— De még mennyire! — hangzott, a válasz.

A munkaegység tervezett értéke 50 forint volt, de ennél mintegy 3—4 forinttal többet tudunk osztani.

— Előleget is fizettek? "

— Méghozzá rendszeresen, 18 forintot havonta.' A részesedés 65 százalékát készpénzben adjuk ki, a többit természetben. Eddig 600 000 forintnál nagyobb .-összeget fizettünk ki előlegként.

—. Sok adóssága van a tsz- nek? '

— Egy fillér sem. Sőt. . .

egymillió forintnál több pénzünk van a bankban, az esedékes törlesztések kifizetése után.

— A legnagyobb bevételükét mi adta?

— A zöldségtermelés, ezen.

belül is a zöldborsó. Százötven holdon termeltünk, beszedtünk 34 vagonnal, amiért 950 000 forintot meghaladó összeget kaptunk, Munkaerőhiányunk — éppen az eredményességi n7unkaegység ,, alkalmazása . ré-,. vén • néni. volt.. ,Ig.y~, ***;,-**&«*

“«Űövorel níég”f] ag\ ßbb 1 térd- í létén tudunk á jól jövedelmező, sok mtinkáskezet kívánó zöldségtermeléssel, kertészkedéssel foglalkozni. i

Ezt tagjaink is kívánják, hiszen elsősorban az' ő érdekük, hogy többet termeljünk, korábban, jobb áron adjuk piacra (a . MÉK-nek) termékeinket.

— Hogyan készülnek a zárszámadásra? 5 .

— Érthetően jó hangulatban. Időben végzünk a leltározással, mert az előkészületeket jókor megkezdtük. A tagok elégedettek, mert meggyőződtek róla, hogy a szövetkézét valóban boldogul ástík, fel emelkedésük biztos útja.

Csekö Ágoston

Halászat — a teleltetőből

A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet tízholdas halastava jó közepes „termést” hozott az idén. Tóth István halászmester fiával, Pállal, az elmúlt hetekben mintegy 30 mázsa pontyot halászott le. A halat a teleltetőbe tették, s most, az őszvégi napokon meg-meghúzzák a teleltet őt. A „zsákmány” egy részét piacra viszik, a továbbtenyésztésre allcalmasakat pedig az anyahalak részére fenntartott, teleltetőbe engedik. Fényképezőgépünkkel egy ilyen őszvégi halászatot örökítettünk meg.

Dagad a háló. Tóth István halászanester nehezen húzza a hallal teli hálót.

Tóth Pál. a fiatal halász, egy jól megtermett pontyot szed ki a hálóból. Ezt a szép példányt továbbtenyésztésre hagv- i ' ’ iák meg.

Kosárban a „zsákmány”. Lemérik és másnap reggel a ceglédi piacon vásárolhatnak belőle az asszonyok.

(Mihók felv.)

A másik zavartan hallgatott.

— Mondd csak! — biztatta az öreg'.

—r Szeretnék bemenni a magtárukba!... — bökte ki végül Fehér.

Az öreg ravasz., ráncos arca

A

felderült. A pipaszártól megkopott, fekete fogai előbújtak a sűrű . bajusz függönye mögül:.

— Mikor? 9

— Most!

— Ennyire sürgős?

— Ennyire!

— Hát ha ennyire sürgős, gyere, fiam. Éppen vissza akartam menni.

Cuppogó sáron lábaltak keresztül. Az öreg körülményesen felnyitotta a nagy lakatot, szélesre tárta az ajtót és csavart egyet a villanykapcsolón. Az emeletes épület hosszú ablaksora felragyogott.

— Na, gyere! — szólt hátra és öreges szuszogással elindult a széles falépcsön felfelé.

Z EMELETEN magasra halmozim, sok vagonra való szép tömött szemű, bán- kúti búza dombsora húzódott az épület teljes hosszában.

— Százezer munkaegységre -számítva, két kiló negyven dekájával... — mutatott az öreg a terményre.

— No!?

— De!

— Csak ezt akartam látni!... — mondta végül Fehér Jóska nagy krákogások közepette. — Mert, hogy Juhász Jancsi, a sógorom, azt mondta, hogy nincs ám maguknak terményük. csak az volt, amit aratás után osztottak ... a vetőmagot is az államtól kapták szeptemberben...

— Láthatod... A vetőmagot pedig nem kaptuk, hanem cseréltük. Jancsinak meg mondd meg. ha nem hiszi, jöjjön és nézze meg. Neki már fröccsöt se kell fizetnie, mivel te már megvesztegettél ... Tenkelv Miklós

/

fel megnézni, rálette-e a lakatot az ajtóra? - ■ ,

Éppen szedelőzködött volna, amikor melléje telepedett a fiatal Fehér József, alvég esi gazda, akit „káposztás” előnév- vei jelölt meg a .falu,* mept, az ■ utóbbi években igen csak meg<- gyarapodott a káposzta révén, aminek elismerten nagymestere.

— Mi újság a szövetkezeiben. Kálmán bátyám? — ereszkedett le a fiatal gazda a lócára.

— Élünk fiam . . . Élünk és dolgozunk. .

— Kálmán bátyám, ha- meg nem sérteném . —, folytatta. Fehér Jóska és már intett is a csaposnak, aki eléjük tett két nagyfröccsöt.

K

ÁLMÁN BÁCSI rásandított bozontost ősz szemöldöke alól a szomszédjára:

— Vajon mit akarhat ez? Nem olyan ember, aki csak úgy szórja a pénzt, cél nélkül -r— gondolkozóit.

Majd mosolyogni kezdett magában .és elfogadta a1 kínálást. Amikor letették a félig ürült, poharat, Kálmán bácsi várakozóan nézegette a gyöngyöző italt, majd csendesen megszólalt: '

— Mit akarsz '’.mondani, fiam?

M

ÁR ERŐSEN szürkült, amikor Vedres Kálmán bácsi, a Búzakalász Termelőszövetkezet idős magtár osa végzett a munkával. Éppen az imént mérte ki az abrakot az esti etetéshez, már nem volt más hátra, mint összesöpör ni a kiszóródott árpaszemeket és aztán csakugyan befejeződött mára a hivatalos ténykedés. Amikor ellátta dolgát, bezárta az ajtót és átballagott a szomszédba. a szövetkezeti italmérésbe.

Csendesen üldögélt az asztalvégen, pipáját szortyogtalta, időnként pedig kortyintott egyet az előtte álló nagyfröccs- ből. Körülötte zaj és füst volt i az ivóban. A fiatalok 'ű belső í helyiségben biliárdoztak, ki- j hallatszott kiabálásuk, meg a | csontgolyók csattogása. Ilyen- i 7cor este, zajos az élet a korss- \ mában. Foga van már kint az \ időnek, elkel egy kis lélekme- \ legítő a napi munka után.

\ Kálmán bácsi azon gondpl- \ kozott, vajon eloltotta-e a vil- \ lányt a takarmányos kamrá- í ban? Rossz fényt vetne rá a $ feledékeny ség, mert mit szól- % nának a többiek, ha ő, aki pe- } dig igazgatósági tag is, meg Í magtárosi tisztséget visel, így \ pazarol.

2 — Vissza kellene menni! —

^ morfondírozott, mert most már $ úgysem tud nyugodtan l.efe- ^ küdni.

^ Egyszer már járt így a nyá- t.ron, a lekor meg az ágyból kelt