Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-29 / 306. szám

1960. DECEMBER 29. CSÜTÖRTÖK Év végén — új esztendő előtt Beszélgetés a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatójával December 31-ig kereken 66 millió forint értékű konzervet készít terven felül a Nagykő­rösi Konzervgyár. Önköltsége másfél-két százalékkal csök­ken, exiporttervét nyolcmillió forinttal túlteljesíti. Hogyan sikerült ezt elérni, milyen té­nyezők könnyítették, illetőleg nehezítették a gyár termelő- munkáját és milyen kilátá­sokkal készülnek a konzerv­gyáriak az új esztendőre? — erről beszélgetünk Kovács Sándor igazgatóval. — Mint a számok is bizo­nyítják, nem volt rossz ez az esztendő — mondja Kovács elvtárs. — Gyárunk fennál­lása óta az idén értük el a legjobb eredményt. Hogyan? Elsősorban gépesítéssel, a műszaki színvonal javításá­val. Az előző évek nagyobb beruházásai — paradi­csomfeldolgozó gép,szörp- és gyümölcslégyártó gép­sor stb. — lényegében az idén kezdték meg a ter­melést. A paradicsomüzem 147 vagon­nal több paradicsomot dolgo­zott fel, a szörp- és lévonal száz vagonnal adott több árut. Üjra hozzákezdtünk a kész­ételgyártáshoz is. A jó ered­mények elérésében nagy sze­repük volt a dolgozóknak, Fegyelmezettebben, lelkiisme­retesebben végezték munká­jukat, nemegyszer komoly ál­dozatvállalástól sem riadtak vissza. A rendkívüli időjárás, az egyes gyümölcsféleségek szokatlanul rövid átfutási ideje nagy erőpróbát jelentett. Ennek ellenére a legtöbb gyümölcsféle­ségből jóval többet tartó­sítottunk, mint azt a terv előírta. — Milyen nehézségek aka­dályozták a még eredménye­sebb termelést? Köztudomású, hogy a kon­zervfogyasztás az utóbbi idő­ben olyan mértékben növekedett, amivel még az iparág vezetői sem szá­moltak. Hiányzott a meg­felelő felkészülés, s emiatt több anyagféleségből hiány mutatkozott. Az üvegipar sem tudott lépést tartani a rohamosan megnövekedett igényekkel. Ez persze nem csoda, hisz ebben az évben csak a mi gyárunk annyi üveget használt fel, mint a Saj őszentpéteri Üveggyár két évvel ezelőtti teljes termelé­se. Külföldön ás hasonló a helyzet, ezért az import-üveg- beszerzés is nehézségekbe üt­közik. Ez a körülmény a tény­leges lehetőségek kihaszná­lását is akadályozta. Koráb­ban inkább csak egyéni pa­rasztokkal kötöttünk szerző­dést, az idén már 99,5 száza­lékban a termelőszövet­kezetek szállítottak. 261 termelőszövetkezettel _van szerződéses kapcsolatunk, s az idén még a szállítások ösz­szehangolása is problémát jelentett. Jövőre már nem lesz ilyen nehézség, kiküszö­böltük a mutatkozó hibákat és 1400 holddal nagyobb föld­területre kötöttünk szerző­dést. — Problémát jelentett a munkaerő-ellátás is. Nagykő­rös nyári munkaerőtartaléka kimerült. Ez jövőre is ne­hézséget okoz, de egyben arra késztet bennünket, hogy a fel nem használt tartaléko­kat fokozottabb mértékben igénybevegyük. — Mit tett a gyár ezen a téren ? — Mi is körülnéztünk már, milyen intézkedéssel lehetne javítani a gazdaságosságot. Termelésünket elsősorban a termelékenység növelésével akarjuk emelni. A kezdeti lé­péseket megtettük, mintabrigádokat szervez­tünk, az egyes üzemré­szekben, hozzáfogtunk a munkanap-fényképezéshez. Kiderült, hogy egy-egy te­rületen a ténylegesen kihasz­nált munkaidő 75—90 száza­lék. Ezt az átlagot megfe­lelő intézkedésekkel 90—95 százalékra szeretnénk emelni. Jövőre 76 millióval emel­kedik a Nagykőrösi Konzei’v- gyár termelési terve. Külföld­re, az ádei konzervmennyi- ségnél 40—45 millió forint­tal szállítanak többet. Mind­ez újabb nagyon komoly erő­feszítést igényel a gyár dol­gozóitól és vezetőitől is. Va­jon felkészültek-e már e fel­adatok elvégzésére? — Reálisnak tartom a gyár­ral szemben támasztott 1961. évi követelményeket. Jólle­het, elég sok nehézséget jelent ezeknek a megvalósítása. (Jj gépeink lényegében csak jö­vőre kezdenek teljes kapa­citással a termeléshez. A rejtett tartalékok felhaszná­lása is igen sokat jelent majd. Ahol lehet, műszaki noi’má- kat alkalmazunk, s számítá­saink szerint ez is teteme­sen hozzájárul a termelé­kenység javításához. Bőven akad tennivalónk a munka- szervezés területén. Javítani akarjuk a műszakok közötti együttműködést. Ugyancsak sokat várunk a műszaki fejlesztéstől is. Ami a nyersanyag-ellátást illeti, nem lesz probléma, az üveghiányt importból fe­dezzük. Már a lemezkérdés is megol­dódott, a Tervhivatal biztosí­totta részünkre a konzerv­dobozokhoz szükséges lemez- agyagot. Már hozzákezdtünk a jövő szezonra való felké­szüléshez. Biztosak vagyunk abban, hogy 1961-ben is ele­get tudunk tenni a népgazda­ság velünk szemben támasz­tott igényeinek. S. P. Ma és holnap tartják az idei utolsó | államkölcsön-sorsoiásokat 4 Az Országos Takarékpénz- ? tár ezen a héten, december ^ 29-én és 30-án rendezi az idei ^ utolsó államkölcsön-sorsoláso-^ kát. A két napon, a második,^ a harmadik és a negyedik bé- ^ kekölcsön 1960 második fél- ^ évi húzását bonyolítják le. £ y Csütörtökön a Második Bé-4 kekölcsönt, 82 700 kötvényre ? 25 700 000 forintot sorsolnak. ^ Pénteken délután két óra^ alatt a másik két békekölcsönt í sorsolják. A Harmadik Bé-7> kekölcsönből 239 700 kötvény- ^ re 44 millió forintot, a Ne-^ gyedik Békekölcsönből pedig £ 145 500 kötvényre 26 900 000 ^ forint jut a szerencsés köt-^ vénytulajdonosoknak. így az ^ idei utolsó államkiölcsön-sor- ^ solásokon a két nap alatti a második, a harmadik és a£ negyedik békekölcsönből ősz- 4 szesen 467 900 kötvényre ösz-í szesen több mint 96 millió fo-^ rintot sorsolnak ki nyeremény^ és törlesztés formájában. A £ nyertes kötvények beváltását | 1961. január 6-án kezdikameg (MTI) Szív küldi szívnek szívesen... Az aszódi Szlanka Jánosról, a mézeskalácsos szakma ki i>áló mesteréről, öt hónappal ezelőtt riportban emlékeztük meg. A kitűnő egészségnek és munkakedvnek örvendő ösí. mestert most fotóriporterünkkel együtt látogattuk meg. Szlanka János bácsit „teljes kapacitás” közben találtuk. ..Mun­kapadján” ott sorakoztak a szebbnél-szebb alkotások, tükrös szívek, színes füzérek, kardok, babák és délceg huszárok. Fotó- riporterünknek igencsak iparkodnia kellett, hogy a jürge kezű, nagyon mozgékony, Szlanka Jánost lencsevégre kaphassa gé­pével, ami végül is sikerült. Búcsúzóul azzal köszöntünk el a nyolcvanhat éves mes­tertől, hogyha megengedi, húsz év múlva újra felkeressük. A jó humorú Szlanka János bácsi habozás nélkül vágta rá: — Adja isten, hogy eljöhessenek!. .. Mert, hogy ő ott lesz — magabiztos válaszából legalább is ez tűnt ki — ez iránt nincs semmi kétség. Sok csodálója van a négylábú csirkének Még tavaly, alig valamivel régeb­ben egy évnél, nagy szenzáció történt Cegléden, a baromfikeltető állomáson. Ugyan­is — fölöttébb ritka eset — az egyik tojásból négylábú csirke bújt ki. A normálistól eltérő­en, másik két lá­ba a csirke hátán nőtt ki. Akkor azt hitte mindenki, még a szakembereik is, hogy csak néhány órát él megl ez az egyébként egész­séges, jól fejlett, mégis torzszülött csirke, mégis, a csirke ma is él, sőt azóta tyúkká fejlődött. Aki most vágná le, jól járna vele, mert mind a négy combja erősen fej­lett. Ám a szakem­berek nem ítélik levágásra a fur­csa csirkét. Kísér­leteznék vele. A közeli hetekben várják a négy lá­bú tyúk első tojá­sait. Ezeket gon­dosan kiválogat­ják, s kikeltetik, vajon milyen és hány lábú csirkék bújnak elő a tojá­sokból. Hozzá kell tenni, hogy a kel­tetőállomást igent nagyszámú érdek-\ lődő, kíváncsisko- \ dó is felkeresi, £ akik nem telnék," be az érdekes •lát­vánnyal. Rövidesen befe­jeződik a gazdaság központjának ki- alakítása. Ugyanis már tető alá ke­rült a több éve épülő üzemi kony- ; ha és ebédlő, is. ; Ezáltal lehetőség ; nyílik a munkás- szállás egy tészé­nek felszabiadítá- sára, ami a. gya­korlatra ‘érkező hallgatók jfbbb el­helyezését \ bizto- skja, * ,f. Akik maguknak is építik a cementművfét Huszonnyolc hónap. Ennyi idő múlva ad cementet a Naszály alatti gyáróriás első 'kemencéje. Nyolc hónapra rá elkészül a második kemence is, hogy 1965. január 1-re vég­leg átadhassák a második öt­éves terv legnagyobb létesít­ményét: a Dunai Cement- és Mészművek Ma miég persze inkább csak rajzokból, meg az itt-ott már lebetonozott alapokból sejthető, milyen is lesz Közép-Európa legkor­szerűbb cementgyái'a. Az igazgatóságon viszont már azon gondolkodnak, kik le­hetnének majd az üzem vég­leges dolgozói? Úgy tervezik, hogy a „magot”, vagy kétszáz szakmunkást meglévő ce- mentgyárainkból toborozzák. Más részét az építők köziül választanák, mert összesen 1500 munkásra lesz itt szük­ség. Találomra a 3500 építő közül három munkást válasz­tottunk ki, akik már eldön­tötték, végleg itt szeretnének maradni. Straubimger István tavaly ilyenkor még a Veszprémi Vegyipari Egyetem utolsó­éves (hallgatója volt. Amikor megkapta a diplomáját és döntenie kellett, hol akar dol­gozni, az épülő cementművet választotta. Július óta ő is Vác határában dolgozik, egyelőre még nem a kimon­dott szakmájában, mert ő is az építkezést segíti. Aztán, ha felépül a laboratórium, be­költözik végleges munkahe­lyére. Mindezt a személyzeti osztályon hallottuk, de si­került beszélnünk az eléggé elfoglalt fiatal mérnökkel is. — Tulajdoniképpen a pro­fesszorom ajánlotta az itt épülő cementművet — ma­gyarázta —, Pestre, noha jó állást kínáltak, semmi pén­zért se mentem volna. A tá­xxxxxxxxxxnxnxxvxxxvvxxxxxnxxxnnxxvxxxxxxvxsxxxxvnxxxxxvcxnxxxxxxxxxxnnxxx^.xx'sxxxvxxnx), voli Tolna megyében szület­4 tem. s tanulmányaimat du- 4 nántúli kisvárosokban foly- 8 tattam. Nagyon megszeret­ni tem ezeket a városokat, akár- íj csak az elmúlt fél év alatt J Vácot. Mondhatom, örülök, hogy ide kerültem, mert más azért egy nagy építkezésbe belecsöppenni, mint kész la­boratóriumban kezdeni a munkához. Itt együtt nő az ember az épülő gyárral. * És ha örül Staubinger Ist- n ván első és talán végleges ^ munkahelyének, még' boldo- n gabb egy édesanya, aki a á Tolnai Textilgyár egyik szö- ß vőgépe mellett dolgozik. Pis- íta fia ugyanis vegyészmérnök ? lett és nem is akárhol dol- f gozhat majd. n Noé Sándor, ács, brigádve- ^ zető már a negyven hatodik ^ évét tapossa, mégis úgy érzi, ^ a nyugdíj határ eléréséig igen ^ sokat tudna még dolgozni a ^ cementműnél. Nagyon szeret- '/ ne itt maradni, s ennék, mint 4 magyarázta is, több oka van. 4 — Elsősorban váci vagyok, Savanyítóba kerül a híres vecsési káposzta. Maár Sebő és felesége elismert jó kertészek. Ma már mindketten tagjai az újonnan alakult szövetkezetnek, ahol továbbra is ker­tészettel foglalkoznak, most már nagyüzemi módon. (Gábor felv.) 4 bejártam már az országot. ^ elég volt a vándorlásból. Sze- ^ gény apám, ő is ácssegéd volt, * a munkában szakadt meg. Az­óta sokat .változtak ajmunka- körtilmények, itt 'ereszük leg­jobban az építőipar^ fejlődé­sét. A zömök, pirost arcú ács elmondotta, : mit is f csinál a szocialista címért is verseny­ző brigádja az építkezésen. Kalicz Lajossal, Csepnegi Sanyival, meg a többiekkel ők ácsolják az előregyártott betonelemek sablon jait. Munka után együtt tanulnák, szabad­idejükben együtt mennek mo­ziba, s olykor színházba - is. Noé Sándor másfél éve dol­gozik a cementműnél, jó ba­rátjával, Szász János ács- asztalossal együtt. Szász János, mint az épít­kezés 162. dolgozója, ugyan­csak tavaly, júliusban került a Naszály alá. Annak idején S ztál inváros építésében is részt vett, de mint tősgyöke­res; Viáci, ő is úgy döntött, ha majd mód kínálkozik rá. vég­leg ittmarad. — Én már tíz évvel ezelőtt eljegyeztem magam ezzel az üzemmel, mi tagadás, most méginkább szeretnék itt maradni —- mondotta. — A feleségein is Vácott dolgozik, a Finompamu[fonó­ban. Ki tudja, idővel talán még a gyerekek is találnak majd itt munkát. (Két fia, meg egy lánya van.) Akárcsak Noé Sándor, úgy Szász János is a karbantar­tóknál szeretne majd dolgoz­ni. — Egy ilyen hatalmas üzemhez ácsokra, meg aszta­losokra is szükség lesz. Nem igaz? — kacsintott egyet, aztán még azt is elárulta, hogy ő is brigádvezető. Még­hozzá egy brigádban dolgo­zik Noé Sándorral, csak amíg Noé Sándoi’ a munkában irá­nyítja a brigádot, ő a „politi­kai felelős”, azaz a szocialista brigádvezető ... Huszonnyolc hónap. Bizony messze van még. Ám, ahogy telnek a hónapok, úgy épül egyre gyorsabban a hatalmas gyáróriás, s közben már ala­kul, gyarapszik a leendő mun­kásgárda. Súlyán Pál A mester, aki hét évtized alatt nem készített két teljesen egyforma rajzú szívet. A bábos mesterséghez nagy ambíció kell... .. .meg alkotni — mutat a nagy tölgyfa asztalon sorakozó mézeskalácsokra. A fiatalok ma bizsutériát vesz- Hogy mennyi idö keI, egy nek. A mi szakmánk ki fog szívhez?... Nekem összesen halni... Pedig kár érte. egy negyedóra. Szöveg: András Endre Gábor Viktor felv. .XVXVWXXXX'.VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Kinek jár egészségügyi szolgáltatás? Az egészségügyi szolgálta­tásokat a termelőszövetkezeti tagokon kívül igénybe vehe­ti annak felesége (férje), valamint a termelőszövetke­zeti tag háztartást vezető, vele közös háztartásban élő hő, korra való tekintet nél­kül. Ugyancsak igénybe ve­hetik a tsz-tag gyermekei, ne­velt gyermeke, általa eltar­tott unokája, testvére, mos­tohatestvére — 16 éves ko­rukig. Ha a felsoroltak kö­zépiskolai vagy főiskolai ta­nulmányokat folytatnak, ak­kor igényjcgosultságuk ta­nulmányaik befejezéséig, de legfeljebb 24. életévük betol téséig tart. Jogosultak a: egészségügyi ellátásra a tsz tag szülei, mostoihaszülei vág} nagyszülei is, ha a taggal kő zös háztartásban élnek és ; 60. életévüket betöltötték Életkorára való tekintet nél kül jogosult családtagnál számít az, akinek a munka képessége testi vagy szel lemi fogyatkozása, vagy va lamilyen betegsége miat legalább 67 százalékban csők kent, feltéve, hogy ez az ál lapot már egy éve fennáll vagy előreláthatóan legalábl egy évig eltart.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents