Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-24 / 303. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJÉTEK Ha forintban számoljuk, fákkor másfél millió az évi tervtúlteljesítés. Ha az időt nez- %zük, akkor november 23-án volt a Maglódi Gépgyárban a tér- ^ melés szilveszterestje. Ha pedig az exporttervet vesszük 4 számba, akkor itt az egyik bizonyíték: I IV. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM "T SAGA Lb A MtCYEÍ TANÁCS LAPJA AR I 50 FILI ER 1960. DECEMBER 24. SZOMBAT Dobi István távirata Líbia királyának Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke. Líbia nemzeti ünnene alkalmából üdvözlő táviratot küldött I. Idresznek, Líbia királyának. 260 HOLD GYÜMÖLCSÖST, 370 HOLD SZŐLŐT TELEPÍTENEK SZIGETCSÉPEN A Szigetcsépi Tangazdaság­ban a tervek szerint telepíten­dő 260 holdas üzemi gyümöl­csösből eddig néhány hold ki­vételével minden iát elültet­tek. Ezzel a gazdaság gyü- mölcsüzemága teljesen kiala­kul, s néhány év múlva az ok­tatási feladatokon kívül mint árutermelő üzemág is nagy jelentőséggel bír. A gazdaság másik, igen je­lentős üzemágának, a szőlő- termesztésnek telepítési terve, ami 370 hold gyűjteményes és üzemi szőlő telepítését írja elő, — érthető okok miatt — lassabban halad előre. A na­gyobb szaporítóanyag igény a holdankénti magasabb telepí­tési költség, az egyes fajták­ból gyakran alig beszerezhető vesszőanyag lassítja a telepí­tés ütemét. Jelenleg 137 hold- nyi új telepítés van, 1961 ta­vaszán 35 holdat telepítenek. Amennyiben az igényüknek megfelelő szaporítóanyagot megkapják, meggyorsítják a telepítés ütemét is. Megtartotta alakuló közgyűlését a szadai Székely Bertalan Tsz A gödöllői járás: termelőszövetkezeti járás A szadai tsz-tagok fogatokkal, gépekkel hordják a trágyát, szántják a földet Tegnap délután 2 órakor benépesült a szadai kultúrott­hon. Alakuló közgyűlésre jöt­tek össze a szadai dolgozó parasztok. Az ünnepélyes al­kalomból megjelentek a gyű­lésen a járás vezetői, köztük Kurucz Béla, az MSZMP Gö­döllői Járási Bizottsága első titkára, dr. Cyetvai József, a járási tanács vb-elnöke, dr. Baskai Tóth Bertalan ország­gyűlési képviselő, a gödöllői agráregyetem docense. Még a közgyűlés előtt, a kora délelőtti órákban rend­kívüli tanácsülést tartottak. Ezen megállapították, hogy mi­vel a szadai dolgozó pa­rasztok mindannyian alá­írták a belépési nyilatko­zatokat, a község termelő­szövetkezeti községgé ala­kult. Ezután rövid ünnepség kere­tében a község határainál el­Már 2711.újrendszerű üzlet működik hazánkban Az elmúlt három esztendő a kereskedelemben a boltháló­zat nagyarányú fejlődésének és az új eladási módszerek meghonosodásának időszaka volt. A vásárlóerő rohamos növekedése és az igények bő­vülése ugyanis megkövetelte, hogy országszerte minél több korszerűen felszerelt, jól el­látott bolt nyíljon. Míg 1957- ben 27 931 üzlettel rendelke­zett a belkereskedelem, 1959 végén már 29 646-ra növekedett a boltok szá­ma, 1960-ban pedig a 30 ezret is meghaladta. A számítások szerint az elmúlt három esztendőben több mint kétezer új egységgel bővült a kereskedelmi hálózat. Az új üzletekben és vendég­látóhelyeken elsősorban a külföldön már jól bevált új eladási módszereket, az ön- kiszolgálást, az önkiválasz- tást és a gyorskiszolgálást ve­zették be. 1955-ben csupán^ 4 budapesti élelmiszerbolt kísér­letezett az önkiszolgálással és 1957-ben is csak 37 új rend­szerű boltban vásárolhatott a közönség. Alapos forgalmi vizsgálatok és számtalan közvéleménykutatás nyomán 1958-ban indult meg erő­teljesebben az új módsze­rek meghonosítása a bel­kereskedelemben. Elsősorban a nagyforgalmú élelmiszerboltokat alakították át- önkiszolgálóvá és így a torlódás megszüntetésén kí­vül elérték azt is, hogy üzle­tenként a forgalom csaknem megkétszereződött. A vásárló közönség is hamar megkedvel­te az új típusú boltokat és ma már igen sokan kérik, hogy kizárólag ilyeneket építsen a kereskedelem. Az élelmiszer- boltok átalakítása után 1959- ben került sor először olyan kísérletekre, amelyek eldön­tötték, bevezethetők-e az új eladási formák más üzletek­ben is. Az elmúlt év elején kí­sérletképpen már országszerte nyíltak gyors és fél önkiszol­gáló rendszerű háztartási, ve­gyi, papír-, írószer-, edény- és műanyagboltok, a cipő-, bőrdíszmű-, konfekció-, a mé­teráru- és a műszaki kereske­delemben pedig meghonoso­dott az önkiválasztás. Ez év végéig már 2711-re növeke­dett az új eladási módszerek­kel dolgozó boltok száma ha­zánkban. Nagy jelentőségű volt a kereskedelemnek a gyulai kezdeményezés is. Eb­ben a kisvárosban az összes boltot ön- és gyorskiszolgáló, vagy ön­kiválasztó rendszerűvé alakították át. A néhány hónapos eredmé­nyek máris bebizonyították, hogy a kezdeményezés hasz­nos: az üzletek forgalma át­alakításuk óta 25 százalék­kal növekedett. A belkereskedelem az el­múlt három év eredményeit és tapasztalatait a jövőben hasznosítja. Az ezután meg­nyíló boltokat, ahol csak le­het, új rendszerűvé építik, a kereskedelmileg ellátatlan te­rületeken létesítendő 450 új üzlet pedig csaknem kivétel nélkül ön- vagy gyorskiszol­gáló rendszerű lesz. helyezték a táblákat, amelyek feltüntetik, hogy: Szada ter­melőszövetkezeti község. Amint Gyetvai József, a járási ta­nács elnöke mondotta, ezzel a gödöllői járás termelőszövet­kezeti járássá alakul. A járásban 13 termelő- szövetkezet működik, több mint 30 ezer katasztrális hold területen. A járás minden községében egy-egy termelőszövetkezet alakult. Örvendetes, hogy a tsz-ek gazdái mindenük fo­lyamatosan végzik a trágya k'hordását és a mélyszántást. Ezekben a munkákban nem­csak a gépek segítenek, ha­nem. a régi és a most belé­pett tagok a fogatokkal is. Csömörön, Mogyoródon és a többi községben előrelátha­tóan rövidesen teljes egészé­ben befejezik a mélyszántáso­kat. Első napirendi pontként kimondotta a közgyűlés — az előkészítő bizottság javasla­tára —, hogy Szada termelő- szövetkezeti községgé alakult. A termelőszövetkezet szintén a tagok egyhangú javaslatára a Székely Bertalan nevet vette fel. A községben évek óta működő kis létszámú Elő­re Tsz beolvadt a most meg­alakult Székely Bertalan Tsz- be. Ebbe a tsz-be ugyanis több mint 400 tag lépett be 2000 holdat meghaladó föld­területtel. A közgyűlésen meg­vitatták, hogy milyen profilt alakítsanak ki. Ügy döntöttek, hogy elsősorban gyümölcster­meléssel, valamint eper, julis- kabab (karóbab) termeléséből biztosítják szövetkezetük jö­vedelmének nagyobb részét. Előreláthatóan 100 hold paradicsomot, mintegy 400 hold kukoricát, 60 hold juliskababot, valamint egyéb jövedelmező nö­vényféleségeket termesz­tenek. A jövedelemelosztás formája­ként a már megyeszerte jól bevált eredményességi mun­kaegységet alkalmazzák. Második napirendi pontként elfogadta a közgyűlés a belé­pési nyilatkozatot aláírt tagok felvételét. A határozat értelmében a közgyűlés kéri az illetékes szerveket, hogy mielőbb adják Szebb a páva, mint a pulyka meg részükre a működési en- ^ gedélyt, valamint a földrende- ^ zési engedélyt. Határoztak ar-£ ról is. hogy a szövetkezeti ta-ÍJ gok földjáradék címén arany- ^ koronánként hat kiló búza el- ^ lenértékét kapják. A munka- ^ képtelenek részére a földjára- ^ dékot természetben fizetik ki. ^ Döntöttek arról is, hogy milyen | mértékben járuljanak hozzá a jí szövetkezetbe lépett parasztok a közös alaphoz. | Egyhangú volt a határozat, ^ hozzájárulásként a bevitt ^ föld minden katasztrális ^ holdja után 200 forintot ^ fizetnek, 2 ? Elhatározták azt is, hogy a lel- £ tarozást haladéktalanul meg-^ kezdik. Elsőnek a szövetkezet- 6 be adott állatokat és eszközö- ^ két, valamint az őszi vetéseket^ veszik leltárba. Felhatalmazta és utasította ^ a közgyűlés a most megválasz-^ tott vezetőséget, hogy á */ az eredményes gazdálko- ^ dás érdekében azonnal ^ kezdjék meg. illetve foly- ^ tassák fogatokkal és gé- | pekkel a mélyszántást, a | trágya kihordását. í A lovakkal végzett mélyszán- ^ tásért és trágyahordásért a ve- ^ zetőség egy munkaegységet ír ^ jóvá. Akik pedig ideiglenesen ^ tartják és ■ takarmányozzáK a ^ .közösbe vitt lovakat, azok ^ megfelelő térítést kapnak. ^ Csekő Ágoston í _______________ I Ez a pótkocsis Csepel viszi a Gödöllői Gépgyárba végső szerelésre a szovjet exportra készült hűtőberendezés al­katrészét. Ez az évi tervenfeiüli utolsó szállítmány Tófalvi Margit és Boyer Ruszalin pedig szállításra készí­tik elő a terven felül gyártott szivattyúkat Ha Pék Teréz ezt a csapágyat — mondjuk — 1961. ja­nuár 31-én köszörülné, akkor sem késleltetné a vállalat tervét. Pedig a csapágygyártás új „profil”, itt alig egy esz­tendeje kezdtek hozzá (Gábor felv.) A nagyüzem fölényének bizonyítékai Termelőszövetkezeti tapasztalatcsere Nagykátán A mondás úgy tartja, hogy szebb a páva, mint a pulyka. Ám a pulyka mégis sokkal többet ér, erről ez a véleménye a Nagykőrösi Á. G. kőröstetétleni üzemegységének is, ahonnan karácsonyra 2500 pulykát küldtek hazai és külföldi fogyasz­tásra. (Csekő felv. Nagyon érdekes és eredmé­nyes tapasztalatcserén vett részt a közelmúltban tizenöt megyei termelőszövetkezet el­nöke, agronómusa. Reggel nyolc órakor indult a külön autóbusz Budapest­ről, hogy a nagykátai Ma­gyar-Koreai Barátság Ter­melőszövetkezetbe vigye az érdeklődőket, Nagykátán először az ál­lami gazdaságban nézlek körül a vendégek, majd a tsz elnöke és agronómu­sa vezetésével tovább in­dultak, jövetelük igazi célja, a szövetkezet felé. A Magyar—Koreai Barát­ság Tsz valóban rászolgált ar­ra, hogy bemutassák a megye többi szövetkezeti küldötté­nek. Már maga a világos, tiszta, modern irodaépület is. megnyerte a látogatók tet­szését, amely csak fokozó­dott, amikor a valóban kor­szerű és mintaszerűen tiszta szarvasmarhaistállóba is be­tekintettek. Az állomány mind küllemet, mind tejho- zamot tekintve, kiváló. Az itatásos borjúnevelés, a juh-, a sertés- és a nö­vendék szarvasmarha-ál­lomány ugyancsak elis­merést váltott ki a megje­lentekből. Amikor már mindent meg­néztek, Máthé elvtárs, a ter­melőszövetkezet elnöke irodá­jában gyűltek össze a vendé­gek és vendéglátók, hogy a látottak alapján megtegyék észrevételeiket, azaz megin­duljon a tulajdonképpeni ta­pasztalatcsere, -Ennek kere­tében elmondta az elnök, hogy mindez, amit láttak a tsz-küldöttek, négy hosszú év munkájának eredménye. Beszélt arról, hogy ebben, a ma már igen jól meg­alapozott és jól működő tsz-ben nem volt könnyű a kezdet. Itt is volt munkaerőhiány, s a tagság hallani sem akart arról, hogy állatvásárlásokat eszközöljenek. Ma pedig el sem tudják képzelni a szö­vetkezetét állatállomány nél­kül. Rájöttek, hogy itt ez a legjobban fizető gazdálko­dási forma, hiszen a földterü­let aránylag kevés, jelenleg alig több ötszáz holdnál. Az állattenyésztésbe úgy belejöttek, hogy máso­dikok lettek az országos tejtermelési versenyben. Évi tejtermelésük átlaga soha nem süllyed a 4000 liter alá, s nincs olyan tehenük, amely 26 liternél kevesebb tejet ad­na. így érthető, hogy fő termelési irányzatuk az ál­lattenyésztés — ennek ér­dekében most kezdik a meg­alapozását egy nagy kiterje­désű öntözéses legelőnek is — de a növénytermelési eredmé­nyeik is jók. Legkiemel­kedőbb ezek között a 40 mázsás kukoricatermés. Ilyen körülmények között természetesen a tagság is elé­gedett. S a négy év előtti munkaerőhiánnyal szemben minden este maguk a tagok jelentkeznek az irodában, hogy érdeklődjenek másnapi beosztásuk felől. Este hat óráig maradtak együtt a vendégek a nagyká- taiakkal a legjobb hangulat­ban, s tapasztalatokban való­ban gazdagodva búcsúztak el az ottaniaktól. Madáesy Magda Pályázat nagyüzemi baromfi­tenyésztési épületek tervezésére A baromfihús- és tojásho­zam növelésének feladata a te­nyésztési és takarmányozási módszerek fejlesztésén kívül a nagyüzemi gazdálkodás köve­telményeinek megfelelő, kor­szerű gépesített épületeket is igényel. A Földművelésügyi Minisztérium ezért országos pályázatot hirdet gépesített nagyüzemi baromfitenyésztési és' tartási épületek terveire. A pályázaton tojóház és húscsibe- nevelő terveivel lehet részt venni. A benyújtás határideje: 1981. április 15. A pályázat részletes, programját a Föld­művelésügyi Minisztérium épí­tési, beruházási és ellátási igazgatóságán lehet átvenni, felvilágosítást a minisztérium baromfitenyésztési osztálya ad. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents