Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-03 / 285. szám

1960. DECEMBER 3. SZOMBAT '•'zfCMtm 3 Az eddiginél nagyobb segítséget ad a könyvelés a termelőszövetkezeti gazdaságvezetésnek sei regisztrálták a gazdasági eseményeket. Az önköltségszámítás leg­főbb célja, hogy a könyvelés segítse a gazdaságvezetést. Ezért minden termelőszövet­kezeti elnöknek érdeke, hogy ne húzódozzon a többletmun­kától, hanem segítse a köny­velést. Egyik legfontosabb in­tézkedés, amelyre szükség van, hogy valamennyi termelőszö­vetkezetben szigorú bi­zonylati fegyelmet te­remtsenek, amellett pedig el kell érni, hogy az üzemegység-vezetők, gaz­dasági ágazatok vezetői, valamint a brigádvezetők rendszeresen és pontosan. naponta jelentsék a gaz­dálkodás eseményeit, a felhasználásokat, a munkaegység-ráfordításokat stb. Enélkül használható ön­költségszámításról nem is be­szélhetünk. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya segítségére siet itt is a termelőszövetke­zeti vezetőknek; jövőre járá­sonként továbbképzést tarta­nak az összes termelőszövet­kezeti pénztáros, raktáros, ál­lattenyésztés} brigádvezető stb. bevonásával. Mintegy 750 embert érint ez a továbbkép­zés, s bizonyára elősegíti majd a nagyobb bizonylati fegyelem kialakítását. Tcnkely Miklós \ KGST növényolajipari munka- csoportjánál tanácskozása A KGST könnyű- és élelmi- szeripari bizottságának nö- vényolajipari munkacsoportja Budapesten tanácskozott. A november 29-én kezdődött ér­tekezleten megvitatták többek között az olajos magvak fel­dolgozásának technikai és technológiai kérdéseit. A vita alapján megfelelő határozato­kat hoztak. A tanácskozás plenáris záróülését pénteken délelőtt tartották az Élelme­zésügyi Minisztériumban. (MTI) A görög parlamenti képviselők elutaztak Magyarországról Az országgyűlés elnökének meghívására a nálunk járt hattagú görög parlamenti képviselőcsoport pénteken tíz­napi magyarországi tartózko­dás után visszautazott Görög­országba. (MTI) Az elpusztult és a megszületett élet Elkészült az első útszakasz Érd-vasútállomás és Érd-Parkváros központja között A télies idő beálltával egye­lőre megszakad a fontos út­felújítási és útszélesítési mun­ka, amelynek első szakaszával a napokban végeztek a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium Budapesti Közúti Igazgatósághoz tartozó útépí­tő szakemberek. A szóbanforgó út — az érdi vasútállomástól ki­induló és Bián keresztül a budapest—tatabányai országúiig vezető szakasz — ötkilométeres részét az elmúlt két és fél év alatt korszerűsítették. Tavasszal azonban megkez­dik a második ötkilométeres szakasz korszerűsítését is. A 15 millió forint költséget fel­emésztő munkák, mint erről a Budapesti Közúti Igazga­tóságon tájékoztattak bennün­ket, hármas célt szolgálnak. Először: az egyéb út kategóriá­jába tartozó hepehupás és el­használt makadámburkolat már régóta nem felel meg a követelményeknek, különösen bent, Érden, ahol a megsűrű­södött autóbuszjárat a régeb­binél jobb utat igényel. Má­sodszor: a mind nagyobb forgalom­nak kitett út ezenkívül keskeny is. A felújított részt most hat méter szé­lesre építették. Harmadszor el kellett tün­tetni az út rapszódikus szint- különbségeit, enyhíteni kellett a nagyobb kanyarokat, hajla­tokat, köztük a baleseti ve­szély szempontjából első he­lyen álló, úgynevezett Rimi- nyáki kanyart. A gondos tervezők azon­ban perspektivikusan gondolkozva, kiegyenesí­tették és kiegyenesítik a hátra lew szakaszt is. Igaz, az útkorrekciókkal kapcsolatban több érdi lakos annak idején kifogásolta a munkálatokat, mivel telkükből vagy kertjükből néhány négy­szögölnyi terület kisajátításra, illetve megváltásra került. Ennek ellenére sem dönthet­tek másként az érdekelt ha­tóságok, hiszen az okozott hát­rány jelentéktelen ahhoz ké­pest, amilyen előnnyel jár a toldozás-íoltozásmeníes útépí­tés. S nyilvánvaló, hogy a közúti forgalom a jövőben to­vább növekszik. A későbbi korrekciók — néni szólva egyéb hátrá­nyokról — lényegesen töb­be kerülnének, mint a jelenlegi munkálatok ilyen értelmű költségkülönbö­zete. Ezt az érvet az érdekelt te­lektulajdonosok többsége helytállónak, meggyőzőnek is tartja. A. E. Egy meghívó margójára Egy meghívó fekszik előttem. A Ceglédi Iro­dalmi Színpad idei évadjának műsorairól tudó­sít, s arról, ho­gyan tölti be szerepét ez a he­lyes kezdeménye­zés nyomán, Ceg­léden is megala­kult színpad a nagy alföldi vá­rosban. Első elő­adásukat pénte­ken tartották, a műsort olasz da­lokból és versek­ből állították ösz- sze, a következő címe „Vidám• est” Ascher Oszkár, Mikes Lilla és Arató Pál közre­működésével, utá­na „Rímes, furcsa játék” címmel sanzonestet tar­tanak, Zsolnai Hédi vendégsze­replésével, aki­nek a budapesti Irodalmi Színpa­don tartott ön­álló estjére még sokáig emléke­zünk. A „Halha­tatlan szerelme­sek” című elő­adáson a világ- irodalom leg­szebb szerelmes­verseiből hallhat a közönség ösz- szeállítást, utána a Magyar Panto­mim-stúdió ven­dégjátékát lát­hatják, majd\ Pus- kin-est, kínai-est és a mai magyar írók estje követ­kezik. Továbbadtam a meghívót. Azt hiszem, minden­ki jóleső érzés­sel olvassa. Kü­lönösen, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt évi, túlságosan is ko­moly irodalmat adni akaró esték után a Ceglédi Irodalmi Színpad úgylátszik ráta­lált igazi útjára, és az állandó szerzői estek he­lyett közérthe­tőbb, szórakozta­tóbb műsorokkal lát hozzá felada­tához: az iroda­lom megszerette­téséhez. (viczián) Öt és félmillió szelektált szőlővesszőt gyűjtöttek idén az új telepítésekhez Az Országos Szőlő- és Gyümölcsfajta Szelekciós Fel­ügyelőség működéséről és az idei eredményekről dr. Sinkó Flórián igazgató adott tájékoztatást a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Különös jelentőséget ad a szőlőszelekciónak — hang­súlyozta —, hogy a nagy filoxera-vész után telepített szőlők többsége már kiöregedett, a tőkeállomány megritkult, a ter­mőképesség csökkent, továbbá, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével párhuzamosan nagy területeken ala­kítják ki a gépi munkák bevezetésére alkalmas, nagyüzemi szőlőművelést. Rendkívül fontos, hogy már most. s a követ­kező években csak olyan szaporítóanyagot használjanak fel a felújításoknál, új telepítéseknél, amely a szelekciós felügyelő­ség által megvizsgált tőkéről származik. — Az idén a szelekciós felügyelőség munkatársai kereken öt és félmillió szelektált vesszőt gyűjtöttek be szaporítóanyag­ként az új telepítésekhez és felújításokhoz. Ez kereken egy­millióval több, mint a múlt évi volt. A felügyelőség tervei szerint: 1961-től kezdve már az egész ország nagyüzemi sző­lőire kiterjesztik az úgynevezett negatív szelektálási mód­szert, amely szerint a rosszul termékenyülő, továbbá a beteg, vagy fajtaidegen tőkéket teljesen kizárják a továbbszaporf- tásból. Atomfegyverellenes nagygyölés Hirosimában ma és Nagaszaki ellen intézett atombombatámadás áldozatai­nak támogatása mellett. Csütörtökön Hirosimában országos konferencia és nagy­gyűlés foglalt állást az atom­fegyverek betiltása, a Hirosi­örvendetes dolog, hogyha lassan is, d-e körvonalaiban ki­bontakozik megyénk történel­ménélc sok olyan részlete, amelyek ugyan még időben nem esnek távol, mégis: keve­set tudmik azokról, legalábbis ahhoz keveset, hogy átfogó és helyes értékelést alakítsunk ki magunkban. A Pest megye 15 esztendeje című kiadványt — a megyei pártbizottság ösztön­zésére — most másik követte. Igényes munka, élvezetes ol­vasmány, remekül felhasznál­ható forrás. Történelmi sorsfordulón ke­letkeztek azok az okmányok, amelyek megtöltik a kötet lap­jait. Történelmi sorsfordulóm, amikor elpusztult — a vörös- hadsereg pörölycsapásai alatt — egy rossz, embertelen élet, társadalmi forma, s amikor egy új, emberi, szabad élet, társadalmi forma született. Az okmányok, az emberiség írott történelmének leghűbb kísérői, most is, mint mindenkor, megfellebbezhetetlen tanúk. Soraik látszatra bármily kis, jelentéktelen dologról vallja­nak is, összetéve, egymás mel­lé sorakoztatva egészet adnak, egy történelmi kor képét raj­zolják elénk. Krizsán László és Kende Já­nos, a megyei levéltár tudomá­nyos munkatársai igényes munkát végeztek a kötet ösz- szeállításával. Nem törekedtek teljességre, hiszen ez lehetet­len. A legjellemzőbbeket kí­vánták összegyűjteni, bemutat­ni a felszabadulás előtti és a felszabadulást követő hónapok * Okmányok a felszabadulás történetéhez Pest megyében. okmányaiból, S ez sikerült. .4 kötet — igen világos áttekint­hetőséggel — mutatja be nem­csak a német megszállók és nyilas bérenceik sok-sok gaz­tette közül a jellemzőket, ha­nem a nép harcát a legöntuda- tosabbak, a kommunisták ál­tal vezetett harcát a megszál­lók, a nyilasok ellen, a szabad­ságért, a nép boldogulásáért. S a felszabadulást követő idő­szak okmányai között is ott vannak azok, amelyek legin­kább jelzik egy nép új úton való elindulását, a honfogla­lást. azt, ahogyan a nép való­ban úr lett hazájában. Dicséretes dolog, hogy a kö­tet — egy-két kivételtől elte­kintve — nem közli az anya­gok fényképét, megelégszik a szövegközléssel, mert így több írásos anyagnak jutott hely, tartalmasabbá, sokatmondóbbá vált a kötet. Izgalmas, érdekes olvas­mány. Visszalapozni arra, amit átéltünk, majd amit magunk csináltunk, a szabadság első tétova lépéseit, azokat a lépé­seket, amelyeket ma is bátran magunkénak vallhatunk, mert ezeket a lépéseket a párt, a Magyar Kommunista Párt irányította. A megyei pártbi­zottság ösztönzésére már a harmadik igényesen összeállí­tott kiadvány látott napvilá­got. Jelen kötet méltó folytatá­sa az érdeklődéssel fogadott másik kettőnek, s minden bi­zonnyal további kiadványok bővítik a sort, növelik ismere­teinket, vázolják fel szűkebb hazánk, megyénk legűjabbkori történelmét. (m) A termelőszövetkezetek meg­szervezésével csupán az alap­ját teremtjük meg a szocialis­ta mezőgazdasági nagyüzem­nek. Ahhoz, hogy a termelő- szövetkezet tartalmában, mun­kájában valóban szocialista mezőgazdasági nagyüzem le­gyen, számtalan agronómiái és munkaszervezési intézkedés szükséges. Egyik ilyen nélkülözhetet­len intézkedés az alapos, tökéletes bizonylati fegye­lemre támaszkodó magas- szintű könyvvitel megte­remtése, amely egyúttal lehetővé teszi a részletekbe menő költség­kigyűjtést, önköltségszámítást. Ma már nem képzelhető el fejlett mezőgazdasági nagy­üzem önköltségszámítás nél­kül, hiszen a gazdálkodás mi­lyenségének egyik legfonto­sabb fokmérője; mit mennyi­ért állítunk elő? Bármilyen nagy eredmény csak látszó­lagos mindaddig, míg a költ­ségek elemzésével meg nem állapítjuk, hogy valóban, a ráfordítások meghozták gyü­mölcsüket, gazdaságosan ter­meltünk. A mezőgazdasági nagyüzemek egyik fő és sokat hangoztatott előnye éppen az, hogy a kisüzemi termelés költ­ségeinél kisebb ráfordítással többet, jobbat, olcsóbban ter­mel. Az elmúlt években a terme­lőszövetkezetek szervezésé­nek, majd megszilárdításának ezernyi gondja, feladata köz­ben általában háttérbe szo­rult a könyvelés és nem ke­rült sor a termelőszövetkeze­tekben önköltségszámításra. Emiatt a termelőszövetkezeti könyvelés messze el is maradt színvonalban a népgazdaság egyéb területein már kialakí­tott fejlett könyvvitel mögött. Ebben az esztendőben azon­ban már eljött a gyökeres for­dulat ideje és örvendetes, hogy Pest megye különösen figyelemre méltó eredménye­ket ért el, mert könnyebben tudtak megyénk szövetkezetei képzett számviteli dolgozókat munkába állítani. Különösen nagy segítséget jelentett ebben is, hogy a párt- és kormányhatározatok nyo­mán sok szakember vál­lalt munkát a termelőszö­vetkezetekben. így kerülhetett sor arra, hogy az idén már 33 termelő­szövetkezetben megkezdték a részletes költségkigyűjtést, amelynek alapján már éwégi zárás után részletes önkölt­ségszámításra nyílik lehető­ség. Igaz ugyan, hogy ez a munka megkésve, csak a második negyedévben kez­dődött meg, de a szö­vetkezeti könyvelők elis- y mérésre méltó áldozatvál- ^ lalással elvégezték az év í elejéig visszamenő költ- ^ ségkigyűjtést is, í ami a termelőszövetkezeti gaz- £ dálkodás ezerfelé ágazó teve- £ kenységének regisztrálásánál } nem kis feladat. j! 1961. január 1-től már 107 í termelőszövetkezetben kezdik 5 meg az önköltség-számítást, \ tehát több mint háromszor ^ annyi közös gazdaságban,\ mint az idén. Elősegíti ezt a j munkát a megyei tanács me-J zőgazdasági osztályának több } igen célszerű intézkedése is. \ Ilyen intézkedés többek kő- ^ zött: 130 termelőszövetkezeti } könyvelőt tovább képeznek, £ emellett 80 termelőszövetke- \ zeti vezető könyvelő tanul J mérlegképes könyvelői tanfo- J lyamon. Itt már tételesen ok-} hatják az önköltség számítását} is. | A megyében jelenleg hat j képesített, három első \ éves és két másodéves \ mérlegképes könyvelői \ tanfolyam működik. Ezek a tanfolyamok és aj már képzett könyvelők ez évi} munkába állása lehetővé te-5 szí, hogy január 1-től a me-J gye szövetkezeteinél mindé-} nütt bevezessék a kettős 5 könyvvitelt. Az idén ugyanis J még 29 termelőszövetkezetben } rovatos, egyszeres könyvelés-' Visszahatás Európában Fenyegető számadatok: | A bruttó nemzeti ter­• melés a harmadik év­negyedben a megelőző negyed 505 milliárdjáról 503 milliárd dollárra esett tússzá. Az ipari termelés indexe szeptember­ben 107-re csökkent, vissza­esése rendszeresnek mondható az év eleje óta. 2 A kohók teljesítőképes­* ségét csak 50 százalékra használják ki. o Teljes terjedelmében közöljük a párizsi France Observateurben megjelent cikket. 7 Kennedy győzelme után az amerikai üzletemberek va- * lamivel több bizalommal tekintenek a jövőbe. Viszont nagy j részük világosan látja, hogy az ország a gazdasági hanyatlás £ korszakába lépett. Reménykednek, hogy a Fehér Ház új gaz- % dái kihúzzák őket a kátyúból; de erről nincsenek szilárdan % meggyőződve. Ha Kennedy elindítja az „összehangolt inflá- \ dót”, nehéz lesz ár ellen haladnia; a legjobb szakemberek \ kénytelenek beismerni, hogy a Roosevelt-féle New Deal ösz- \ tönző hatása a háborút közvetlenül megelőző években is in- 2 kább lélektani volt. mint valósáaos. JACQUES MORNAND Első ajándék Kennedynek: A gazdasági hanyatlás* Q Az építkezések két év * óta a legalacsonyabb szintre süllyedtek. A Fokozódik a munkanél­küliség; 3 millió fő kö­rül tart. Európai szempontból félő, hogy Kennedy csoportja erő­feszítéseinek egy részét áthá­rítja az óvilág gazdaságára és így véget vet bizonyos ked­vezményeknek, amelyeket egyes európai termékek él­veztek az amerikai piacon, Hovatovább ennek jeleit lát­hatjuk abban az éles elutasí­tásban, amelyben a Renault- cég elnöke, Dreyfus részesült, amikor kijelentette, hogy bi­zonyos teret kellene engedni az európai kiskocsiknak Ame­rikában. Ford haladéktalanul kijelentette, hogy szó sem le­lehet a legcsekélyebb „privi- légiumról” sem. Ugyanakkor az európai acélipar — bár a helyi kereslet igen élénk — a lanyhulás szakaszába lépett, az óceánon túl e szakmában mutatkozó pangás következté­ben. Így hát egészen indokoltan félnek attól, hogy az ameri­kai visszaesés átterjed az óvilágra. De mégsem szabad túlbecsülni ennek veszélyét, hiszen az elmúlt években is jóval kevésbé volt hangsúlyo­zott a tevékenység hanyatlása nálunk, mint az óceán túlsó partján. Veszélyben a dollár A „közlekedő edények" rendszere, amely érvényesül gazdasági téren, megvan pénz­ügyi síkon is. A dollár súlyos válsága komoly zavart okoz­hat a többi devizák közt, még azok között is, amelyek pil­lanatnyilag kedvezőbb hely­zetben vannak, mint a frank és a D-márka. Az év eleje óta az ameri­kai aranytartalék csaknem 1,5 milliárd dollárral csökkent. Már előzőleg egymilliárddal csökkent 1959-ben és 2,3-dei 1958-ban, Most már csak 1& milliárd, s ennek jó része az Egyesült Államokban letétben levő külföldi javak ellenér­téke. Az említett aranykiözön- lésben kereshetjük a sárga fém nagy nemzetközi áremel­kedésének okát, valamint a dollár leértékelésének egyre erőteljesebben terjedő hírét. Kennedy problémája az. hogy meg akarja tartani a gazdasági tevékenység fellen­dítésére vonatkozó választási ígéretét, közhitelek növelésé­vel, ami szükségszerűen g37en- gíti a pénzt és a leértékelés siettetésének kockázatával jár. Az európa. bankárok pontosan tudják, mi 51 van szó. Igye­keznek dollár-beruházásaikat más valutára vagy aranyra ki­cserélni Ezrei viszont fokoz­zák az amerikai pénzre nehe­zedő nyomást. A dollár leórtékeléso kétség­telenül zavart okozna az eaész nyugati pénzügyi gépezetben A keleti országok hi nem mon­dott silcerét jelentené és lehe­tővé tenné további előretörésü­ket a gyengén fejlett országok piacán. A Szovjetunió és a né­pi demokráciák előretolt afri­kai. _ latin-amerikai és délke­let-ázsiai állásait komoly híd­főkké lehetne kiépíteni, ami a nagy nyugati ipari és pénz­ügyi konzorciumok vagyoná­nak alapjait fenyegetné. Nagy távlatú fenyegetés A nagy magáncégek vezető­it tehát sokkal jobban nyugta­lanítják a nagy távlatú kilá­tások. mint a napi ügyek. Egészében véve Franciaoi-- szágban kielégítő a gazdasági és pénzügyi helyzet: az ipar fellendülőben van. a kereske­delem mérlege aktív, bőség­ben vannak devizatartalékaink, jobban felszereltük a mező- gazdaságot. Ha a munkabérek — a vásárlóerőhöz hasonlóan — nem kielégítőek. az nem nagyon izgatja a ..szabadvál­lalkozás” vezetőit, amennyi­ben pz nincs túlzott kihatás­sal a társadalmi légkörre Ezek a körök kezdik megér­teni, hogy amennyiben ügyeik jól állnak, az csak látszat. Po­litikájuk általában zsákutcá­ba kerülhet a Kelettel folyta­tott gazdasági versenyben épp­úgy. mint a gyengén fejlett országokkal fenntartott kap­csolat. kérdésében Ha Kuba példája még tíz helyen meg­ismétlődik s az amerikai visz- szaesés hatása Európára is át­terjed. napnál világosabban megmutatkozik a nyugati gaz­dasági virágzás ingatagsága.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents