Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-22 / 301. szám

1960. DECEMBER 22, CSÜTÖRTÖK MFC» 3 250 vagon hibridkukorica-vetőmagot készítenek az idén a debreceni hibridiizemben Teljes üzemmel dolgozik a debreceni Mezőgazdasági Akadémia tangazdaságában a hibr i dk u kori ca - ü zem. Eddig mintegy 300 vagonnyi „nyers­anyag érkezett a környező állami gazdaságokból és ter­melőszövetkezetekből a gyár­ba, ahol az idén összesen 250 vagon hibridkukorica-ve­tőmagot készítenek. A ter­vezett mennyiség több mint fele, 150 vagon kukorica van máris vetésrekész állapotban, fémzárolt zsákokban az üzem raktárában. (MTI) Készülnek a jövő évi tervek a inegye tsz-eiben A KISZ Pest megyei bizottságának felhívása Peking-terem a Kőbányai Textilművekben Alig egy éve, hogy a Kőbá­nyai Textilművekben hozzá­láttak a rekonstrukcióhoz, a régi szövőgépek kicseréléséhez. A megöregedett, 50—60 éves szövőgépeket kínai gyártmá­nyú automaták váltják fel. Több mint ezer szövőgéppel rendelkezik a Kőbányai Textil, s ezeknek már csaknem a felét kicserélték. 426 új automata megkezdte működését. A tel­jesen kínai szövőgépekkel fel­szerelt első műhely, a Peking- teremnek elnevezett munka­hely. ünnepélyes felavatására kedden került sor. Fényes Józseftől, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya közgazdasági csoportvezetőjé­től nyert értesüléseink sze­rint jó ütemben folynak a megye termelőszövetkezetei­ben a jövő évi gazdálkodásra vonatkozó tervezések. Ebben a nagy körültekintést és ta­pasztalatot igénylő munkában sokan segítik a közös gazda­ságok zárszámadási előkészü­letekkel is elfoglalt vezetőit, mezőgazdászait. Jelen pillanatban is mint­egy hetven állami gazdasági és földművesszövetkezeti ag- ronómus és más külső szak­ember dolgozik ezen a felada­ton. A ceglédi termelőszövet­kezetek mindegyikénél ott tartózkodik ebben az időszakban valamelyik kö­zeli állami gazdaság kép­zett és ilyen munkában járatos szakembere. Nagy segítséget adnak az Ál­lami Biztosító dolgozói is. Ezenkívül december 6-tól az Agráregyetem 53 negyedéves hallgatója is kint tartózkodik egy-egy termelőszövetkezet­ben. A tervkészítés fontos és sür­gős munka. A termelési ter­Húszezer KST-tag húszmilliós megtakarítása A megyében működő 173 KST 15 millió hitelt foiyósított tagjainak Vattai Elemér elvtárssal, az OTP Pest megyei fiókja ve­zetőjével a megyében műkö­dő kölcsönös segítő takarék- pénztárak ez évi működésé­ről beszélgetünk. — Mi a KST feladata? — A KST a dolgozók önkén­tes egyesülése. Feladata ket­tős. Áz egyik: a munkahelyen összegyűjteni a dolgozók meg­takarításait havi, félhavi be­tétek elfogadása útján. A má­sik feladata: tagjainak köl­csönök nyújtása. — Hol alakítható KST, és kik lehetnek a tagjai? — Minden olyan üzemnél, vállalatnál, hivatalnál, ahol a jelentkezők száma legalább ötven fő. Tag lehet a munka­hely dolgozója és közvetlen hozzátartozói, ha a belépési nyilatkozatban vállalják, hogy a KST-ben havonta rendszere­sen betétet helyeznek el. A KST a tagok betéteit — évi öt százalék kamattal együtt — a befizetési idő­szak végén egy összegben fizeti vissza. — Pest megyében milyen eredménnyel működtek a KST-k? — Népszerűségüket jellem­zi, hogy 173 üzemi KST-nek 19 782 tagja volt, akik összesen 19 525 000 forint betétet he­lyeztek el. Az év folyamán a KST-k tagjaiknak 14 825 000 forint kölcsönt folyósítottak. Legtöbb tagja a Csepel Autógyárban működő KST-nek van. Igen jól működik a Buda- pest-vidéki postaigazgatóság, a Budakalászi Textilművek és a Váci Kötöttárugyár dolgo­zóinak KST-je is. A jelek sze­rint januárban kétezer fővel emelkedik a tagok száma. Kis- kunlacházán, Cegléden, a gö­döllői, szentendrei és a szobi járásban pedig új KST-k ala­kulnak. — Végezetül még egy kér­dést: hogyan lehet KST-köl- csönt felvenni? — Az első feltétel természe­tesen az. hogy be kell lépni az üzemi KST-be. A kölcsönös segítő takarékpénztár tagjai­nak _ legalább háromhavi tagság után — indokolt kérel­mük alapján kölcsönt folyósít­hat. A rendszeres betétbeiize- tésekből összegyűlő ösz- szeg felét lehet kölcsön­ként kifizetni. A tagok havi alapkeresetük ötven százaléka erejéig kap­hatnak kölcsönt. Ennél na" gyobb mértékű kölcsönöket is lehet folyósítani, ha a ki­sebb mértékű kölcsönigénye­ket már kielégítették. A ked­csönösszeg azonban nem ha­ladhatja meg a tag által a be­fizetési időszak tartamára vál­lalt befizetési kötelezettség kétszeresét. A KST-k december elején visszafizették tagjaiknak az el­helyezett betéteket. Az ünne­pek előtti nagy vásárlási for­galomban a megye KST-inek húszmilliója komoly segít­séget jelentett a dolgozók téli ruházati és egyéb szükségle­teinek beszerzésében. (gy. ni.) veket a régi termelőszövetke­zeteknél még ebben a hónap­ban be kell fejezni, hogy utána minden erőt az új ter­melőszövetkezetek jövő évi terveinek összeállítására moz­gósíthassanak. A munka megkönnyítésére a megyei tanács szakemberei az Agrártudományi Egyetem tanáraival közösen iránymu­tató táblázatot készítettek az egyes növényféleségek havi munkaerőszükségletéről. A munkaerőszükségletnél egyik kidolgozásban 30 százalékos, másoknál 70 százalékos gépi munka biztosítását vették alapul. A tapasztalatok szerint a tervek elkészítésének leglé­nyegesebb mozzanata, hogy gondosan felmérjék az állat- állomány tervezett változását. Ebben feltétlenül meg kell jelölni pontos idővel a hízóba- állítást, eladást, esetleges vá­sárlást. Ennek alapján ké­szíthető aztán el a takar­mánytermelés és takarmány- gazdálkodás terve. Ennek fon­tosságát sok termelőszövetke­zet felismerte az év folyamán, •mert az előre nem látott és nem vásárlások okoztak és okoznak takarmánygazdálko­dási problémákat. Sok termelőszövetkezet a nyáron készített előter- vekben felületesen járt el és a megyei összesítés 1500 vagon abraktakar­mány hiányt mutatott ki. Ok, hogy a megyei irányszá­mokat, amelyek pedig reáli­sak voltak, túllicitálták és óriási mennyiségben terveztek szarvasmarha- és sertéshizla­lást. Igaz ugyan, hogy ezzel szemben sok termelőszövetke­zet abraktöbbletet tervezett, de erre az eleve hiányra ter­vező gazdaságok nem számít­hattak volna. A megtermelt takarmányokkal minden szö­vetkezet maga akar gazdál­kodni. Ezért már eleve úgy kell tervezni, s a gyakorlat­ban is úgy kell intézni a dol­gokat, hogy minden termelő­szövetkezet termelje meg j azt a takarmánymennyiséget, \ amelyre meglevő és az idő­közben megnövekedő állatál­lománynak szüksége van. Az idén sok problémát oko­zott — s ez újra jelentkezett az előterveknél is —, hogy egyes termelőszövetkezetek a realitásoktól elszakadva, az elérhetőnél jóval magasabb termésátlagokat terveztek, hogy nagyobb várható bevé­telt mutassanak ki, amely bi­zonyos esetekben előnyöket jelent a bankkal folytatott tárgyalások alkalmával. Ilyen tervezésre nincs szükség, mert ennek papírforma szerint könnyen deficit lehet a vége és ez csalódást okoz, bár ugyanakkor a termelés lehet egészen jó. A túltervezéssel szemben előfordult olyan hiba is, hogy egyes termelőszövetkezetek bi­zonyos növényféleségeknél aláterveztek a várható ho­zamnak, mint ahogy ez az egyik termelőszövetkezetnél történt. Itt egy hold rétről 3,5 má­zsa szénát i terveztek, mondván, hogy a többit úgyis a tagok kapják, ilyen vagy olyan formá­ban. Nem az a baj, hogy a tagok kapnak szénát, hanem az, hogy ez a takarmány gazdál­kodási tervben nem szerepel. Márpedig ilyen formában hiány jelentkezhetne a me­gyei takarmánymérlegben a háztáji állatok ellátottsága vonatkozásában, pedig a gya­korlatban nem lenne hiány. Az ilyen hibákat, buktató­kat a most folyó munkáknál a lehetőség szerint el kell ke­rülni. A termelőszövetkezeti vezetők fő törekvése az le­gyen, hogy a körülmények és adottságok pontos számbavé­telével, a gyarapodás elérhető mértékét kitűzve, reális ter­veket készítsenek. Az előre­látó és jó gazdálkodás alapja ugyanis csak a reális terv le­het. Tenkely Miklós Fokozni kell az őszi munkák ütemét Balogh Józseftől, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának növénytermelési elő­adójától kapott tájékoztatás szerint az idei szokatlanul bőséges őszi esőzések miatt az őszi mezőgazdasági mun­kák a szokásosnál jóval ké­sőbbre tolódtak és néhány területen lényeges elmaradás mutatkozik még most, de­cember második felében is. A legutóbbi jelentések sze­rint a cukorrépa szedése de­cember első hetében, lénye­gében késedelem nélkül — befejeződött. Megyénkben ez évben 7300 holdon termett cu­korrépa, zömmel — mint­egy 5300 holdon — ter­melőszövetkezetekben. A termésátlagok általában jónak mondhatók, bár az időjárás nem kedvezett. A megye termelőszövetkezetei és egyéni gazdái hozzávetőle­ges számítások szerint mint­egy 9000 vagon cukorrépát adtak át a cukorgyáraknak. Befejeződött a kukorica tö­rése is, amely az idei ősz egyik legnehezebb munkáját jelentette. A törést követő szárvá­gás általában jól halad, a száraz napokat kihasz­nálva, mindenütt igye­keznek letakarítani a földet a igépek és a szántást végző fogatok elől. Ennek ellenére még mintegy 15—20 ezer ka- tasztrális holdon vár levá­gásra a kukoricaszár. Az aprómagvak cséplése sajnos — még a nehézsége­ket számítva is — vontatot­tan halad. A lucerna 85 és a vöröshere 50 százaléka ke­rült eddig elcséplésre. A nyúlszapuka és egyéb apró- magféleségek cséplése a be­érkezett jelentések tanúsága szerint befejeződött. Az apró­magvak cséplését a gépállo­mások jelentése szerint szin­tén az esőzés és a közvetlen tanyai utak járha tat lansága késlelteti. Az exportra ke­rülő aprómagvak cséplésé- nek lehetőleg veszteségmen­tes befejezése népgazdasági érdek és erről még a ne­hézségek ellenére is gondos­kodni kell. Elmaradás mutatkozik a trágyahordásban és az őszi mélyszántásban. A trágya­hordás és az őszi szántás megkésésének egyik fő oka szintén az esőzés. A felázott J talajra a gépek nem mehet- 'f/ nek rá elsüllyedés veszélye í nélkül. Ezért még a kuko- ^ rica és répaszállítás döntő 2 zöme is a fogatokra maradt, j így a fogatok megkésve lát- j hattak hozzá a trágyahordas- ' hoz. Mivel a gépek a már emlí- ; tett okok miatt, valamint a ; traktoroshiány következtében ; nem dolgozhatnak teljes ka- \ pacitással, az őszi szántás- \ ban is sok vár még a foga- ! tokra, hiszen a megszántam ! dó területnek alig több, mint : felén végeztek eddig csak. í A mélyszántás tervezett j területe 220 ezer ka- • tasztrális hold, ugyan­akkor a legutóbbi jelen­tések szerint csupán 120 ezer holdon történt meg eddig ez a jövő évi ter­més miatt annyira fontos munka. Az év hátralevő napjaiban, j kihasználva az enyhébb idő- ; járást és derültebb napo- ; kát, minden gépi és fogat­erőt a trágyahordásra és az őszi szántásra kell mozgósí­tani. Ez most a legfontosabb feladat az új termelőszövet­kezeti és még szervezés előtt álló községekben is. A föld a termelőszövetkezetben is csak úgy terem, ha megad­ják neki, ami jár! A trágyahordás és az őszi szántás meggyorsítsa érde­kében intézkedés történt, hogy az új termelőszövetke­zeti tagok is a még náluk lévő fogaterővel készpénzfi­zetésért — amelyet már a termelőszövetkezet fedez — hordják ki a trágyát és szántsák meg a még szán­tásra váró területeket. Az új termelőszövetkezetek tagjai­nak is sokban múlik jövő esztendei jövedelme az idei őszi szántáson és a talajerő kellő pótlásán. KISZ-tagok! Fiatalok! A szocialista Magyarország csak akkor valósulhat meg. ha a szocialista ipar mellett a mezőgazdaságban is győzedel­meskedik a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás Miként az egész országban Pest megyében is befejezzük a mezőgazdaság szocialista át­szervezését Minden erőnket arra kell tehát összpontosíta­nunk:, hogy pártunk vezetésé­vel — ifjúságunk valamennyi rétegének bevonásával — ezt a feladatot sikeresen meg­oldjuk. Egyénileg gazdálkodó rasztfiatalok! Sokat vár tőletek az ország Azt várja, hogy híven a ma­gifar parasztság évszázados földszer etetőhez. most. a nagy forradalmi változások idősza­kában is a föld mellett tegye­tek hitet. Ha ti helyesen mér­legelitek a helyzetet, meggyor­sul a mezőgazdaság fejlődése. Ez pedig elsősorban a ti érde­ketek — de érdeke egész né­pünknek A józan megfonto­lás. az ifjúság minden haladó és új iránti forradalmi, lelke­sedéssel döntsetek — és segít­setek. hogy — veletek eauütt — szüléitek és ismerőseitek is rátérjenek a szövetkezés út­jára Hozzátok szólunk üzemek­ben, gyárakban dolgozó pa­rasztfiatalok! Falutoktól messzire jártok dolgozni, mert az egyéni gaz­daság szűk keretei között nem. találtátok meg a helyeteket, nem láttátok jövőtök képét ki­rajzolódni, Vessetek számot a helyzettel — s rájöttök: ott­hon a helyetek. Családotok körében, a gyermekkori bará- j tok között —, hiszen hozzájuk tartoztok, velük közösek leg­kedvesebb emlékeitek. Térjelek vissza! Igaz, ma még nincs elegendő korszerű gépünk, még kézzel kell vé­gezni sok nehéz munkát, s a munkaidő sem kötött. Ám a szüléitekkel és barátaitokkal vállvetve végzett lelkes és szorgalmas munka eredménye­ként néhány éven belül kor­szerű gépekkel ellátott, a leg­modernebb agró- és zootechni- kát alkalmazó mezőgazdaság­ban fogtok dolgozni. Rövide­sen traktoristák, gépkezelők, mezőgazdasági szakmunkások, technikusok, mérnökök lesztek. Munkátokat bőségesen meg­hálálja majd a föld. Meghálál­ja, mint Fehér Istvánnak, a maglódi Micsurin Tsz fiatal fogalosának és társainak, akik szorgalmas munkájukkal nyá­ron kettőezerötszáz — télen ezerötszáz forintot keresnek havonta. A tápiószelei Keleti Fény leányai pedig évente tlzenöt-tizennyolcezer forintot kapnak kézhez. Termelőszövetkezeti fiata­lok! Nagy feladatok várnak rátok a termelőszövetkezet — a ti termelőszövetkezeteitek — gaz­dasági és politikai megszilár­dításában. Járjatok élen a munkában. Dolgozzatok a ter­méshozamok. a termelékeny­ség állandó növeléséért. Szer­vezzelek ifjúsági munkacsapa- tolcat és brigádokat, a termeién minden ágában Keljetek ver­senyre az éven tervek teljesíté­séért — hiszen így az ötéves terv sikeres teljesítéséért is versenyeztek Kiszisták! Legyetek a termelőszövetke­zeti fiatalok között a munka őa~ I és a munkaversenyek szerve­zői. Mozgósítsátok a fiatalokat a nagyobb hozamok elérésére, a takarékosságra, a termelé­kenyebb munkára. Teremtse­tek elemien szervezeti és kul­turális életet a KlSZ-szerveze- tekben. hogy a fiatalok jól érezzék magukat, megtalálják művelődési és szórakozási le­hetőségeiket. ne vágyódjanak el a termelőszövetkezetből. Dolgozzatok becsülettel — s a saját példáfokkal győzzétek meg az egyénileg gazdálkodó és bejáró — munkásfiatalo­kat hooy a falusi ifmsáa jobb ■ypvőid* egeredül » nagyüzemi n~r,aAfkngás biztosítja. Hozzátok szólunk KISZ- tagok. akik üzemekben, ipari­tanuló intézetekben, közép­iskolákban, egyetemeken dol­goztok, tanultok! Minden erőtökkel arra töre­kedjetek. hogy községetek, szülőfalutok mielőbb szocialis­ta községgé váljék és a ter­melőszövetkezetek megszilár­duljanak Kössetek szocialista szerződést egy-egy termelő­szövetkezettel Váltsatok ki munltaegység könyvet és se­gítsetek a tsz-nek a fontos nö­vényápolási munkákban Ezt tette például a majosházi KISZ-szervezet. Tagjai ebben az évben már négyszáznyolc­van munkaegységet teljesítet­tek, s vállalták, hogy az ötéves terv időszakában évente há­rom ember munkáját végzik el falujuk termelőszövetkezeté­ben KISZ-tagok! Fiatalok! A KISZ Pest megyei Bizott­ságának meggyőződése, hogy valamennyi KISZ-tag. me­gyénk ifjúsága — a párt és szocializmust építő hazánk sze- retetétől áthatva —. fiatalos lelkesedéssel, szívvel, lélekkel részt vesz e nemes feladatok végrehajtásában. Bízunk ab­ban, hogy minden erőtöklcel hozzájárultok a szocialista magyar mezőgazdaság meg­teremtéséhez. ötéves tervünk teljesítéséhez, s ahhoz, hogy hazánkban, s az egész világon győzedelmeskedjék a béke. a szocializmus. KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA AZ ÖRÖKSÉG mellében. Az érzés lassan fel­felé kúszott a gégéjén és vé­gül görcsös szorongássá erősö­dött. Mintha már nem is ő maga. hanem az öreg Szamosi bácsi ült volna szokott helyén, az évek során fényesre csiszoló­dott ülőkéjű széken. Csak most sorolta, leltározta, meny­nyi szó ragadt meg az emlé­kezetében, amelyeket mind­mind az öregtől hallott. Hány­szor használja napjában egy- egy kérdésre feleletül ugyan­azt a mondatot, amellyel La­la bácsi oldotta meg a hason­ló kérdéseket. Amikor egy-egy szerszá­mot megérint, vagy odabök a rajzon a bonyolultabbnak tű­nő pontra, önkénytelenül a ceruza hegyéig csúsztatja az ujját. így látta a töprengés kifejezését a tanítómesterétől is. A fiatal ember most a hom­lokához nyúlt. — Az anyagigénylést még most se küldtem tovább . . . Pedig az öreg azzal az utol­só jó tanáccsal ment el, hogy mindig biztosítani és tervsze­rűen elosztani egész hónapra az anyagot olyan, mint a más­napi ebédre gondolni. — Az okos ember nem siet és nem késik . .. A deres, szálkás bajusz, a kétféle lencséből összecsiszolt pápaszem. A lila eres. bronz­színű pehellyel beborított kéz­hát, ott élt, mozgott az új mű­vezető szeme előtt. — Nem hagyja magát elfe­lejteni az öreg! Balogh János meghatottsága feloldódott. Már tudta, hogy Szamosi Lajos bácsi nem olyan ember, aki belenyi, gszik abba, hogy a számára kisza­bott idő letelt. Megmarad a gyárban, itt él a maga világá­ban. makacsul és elevenen hat továbbra is. A szavaiban, a tőle eltanult szokásokban, az átszármaztatott tudásban. Ne­vet is. korhol is. helyesel is. Balogh János az íróasz­tal közepére tette a fületlen csészét. Kése hegyével bele­bökött ás sót szórt a vajas kenyere mellé kettévágott zöldpaprikára. Az apró kristólyszemek vil­logtak. ragyogtak, mint a so­ha ki nem fogyó emberi tudás, a folytatódó emlékezet örök és tiszta sugarai. Déli Károly Harmadnapja múlt, hogy Szamosi Lajos bácsi, a nyugalomba távozott üzemve­zető lerakta a kerekfejű kis kulcsot. Balogh János, az utód, azóta még egyszer se nyitotta ki vele az íróasz­talt. Ma azonban mégis el kellett valahová zárnia az iromá­nyait. Rásokasodott a rajz, a lista, meg a mindenféle ki­mutatás. Nem cipelhette to­vább aktatáskájában a paksa- métát. Megforgatta tehát a lapos, fényesre kopott kulcsocskát, a borítólapja vesztett zárban. Nagy csomó, egymásra ra­kott újságot tolt félre először, hogy helyet csináljon a saját szakkönyveinek. Aztán, a többi kis semmi­holmik következtek, amelye­ket itt felejtett, vagy nem tartott érdemesnek összecso­magolni a nemrég távozott előd. A legalsó fiókban fületörött bögrét lelt Balogh János. Egy darab kemény papirossal volt benne kettéválasztva a tarta­lom, a só és paprika. — Az örökség... — villant fel benne a mosoly, de va­lami feszültség is kerekedett a

Next

/
Thumbnails
Contents