Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-17 / 271. szám

PEST MEET El VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM \ Újfajta hőpalackokat gyári az Orion | A- Orion Hőpalack és Üvegipari Vállalatnál hétfőn két új \ terméket mulattak be, a kancsó formájú viuanyagfónatu hopa- Z lackot és a kétliteres gumiszonio-fedos ételtarolót. HaazetA- 4 hordó aljába jeget helyeznek, nyers hús vagy egyel) etcljcl.. c ^ tárolására is alkalmas. Ebből a két cikkből a jovo ev elejere Z készítenek jelentősebb mennyiséget. ARI 50 I IIII BC 1960. NOVEMBER CSÜTÖRTÖK ■ ■ Ösztönző segítség a belterjes gazdálkodásra, a nagyobb terméseredmények elérésére A emuin aj ha 1 itrfpza 1 u iertnelós&ór el kezelek ni In mi Ióntntjníúsóttuk ti/ rendsodróról A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány határo­zatot hozott a termelőszövet­kezetek gazdasági megerősíté­séhez és fejlesztéséhez nyúj­tott állami támoigatá9 1961. évi rendszeréről. A kormány megállapította, hogy a terme­lőszövetkezetek számszerű fej­lődésére és gazdasági megszi­lárdulásra kedvezően hatottak az eddig megjelent 3004-es ha­tározatok. A termelőszövetke­zetek gazdálkodási színvonala tovább emelkedett és belterjes irányban fejlődött. A közös gazdaságok az 1959. évihez képest növel­ték a munkaigényes, bel­terjes növénykultúrák ve­tésterületét. A régebben alakult és gazda­ságilag erős termelőszövetkeze­tek átlagtermései már elérik az állami gazdaságok eredmé­nyeit. a tél folyamán alakult szövetkezetek termésátlagai pedig már az első évben meg­haladták az egyéni paraszt- gazdaságok átlagait. A 3004/3-as új kormányha­tározat továbbra is a legfon­tosabb feladatnak tekinti, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek szervezetileg és gazdaságilag minél előbb fejlett, korszerű mezőigazdasá­gi nagyüzemekké váljanak. E cél megvalósítása érdekében a szövetkezeteknek a lehető legteljesebben ki kell Ihaszná!- niok saját erőforrásaikat. Tö­rekvéseiket. erőfeszítéseiket a kormány továbbra is széles­körű állami támogatással ser­kenti. A határozat továbbra is fenntartja az új és terüle­tileg jelentősen megnöve­kedett termelőszövetkeze­tek differenciált állami támogatásának rendszerét, amely az előző években már jól bevált. A rendelkezésre álló anyagi erőket a kormány azoknak a célkitűzéseknek megvalósítá­sára összpontosította, ame­lyek elsősorban a mezőgazda­ság fejlesztését szolgálják. Az új hatái'ozat fokozottabban ér­vényesíti azt az alapelvet, hogy a termelőszövetkezetek a mozgósított saját erőforrá­saik arányában kapjanak ál­lami támogatást. A növénytermesztés fej­lesztése megköveteli, hogy a term elősző vetkezetek n agy gondot fordítsanak a talaj­erő pótlására. Ezért az ál­lam továbbra is elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek a szervestrágyázás kiegészíté­seképpen kevés költséggel növelhessék zöldtrágyázott területeiket. A termelőszö­vetkezeteknek az állam a somkóró-vetőmagot mázsán­ként 500, a keserű csillag­fürtöt 300, a szegletes led- neket 300, a napraforgó-ve­tőmagot pedig mázsánként 380 forintos kedvezményes áron bocsátja rendelkezé­sükre. Különös figyelmet ^ fordít a határozat a nagyüzemi gyü­mölcs- és szőlőtermesztés fejlesztésére. Az ezzel kap­csolatos állami támogatás a termelőszövetkezeteket a táj­jellegnek és az értékesítési viszonyoknak leginkább meg­fejelő fajták telepítésére ösz­tönzi. Ezért a földművelés- ügyi miniszter által megálla­pított körzetekben és a meg­jelölt fajták telepítése 9se- t-n a telepítési költség 50 százalékának megfelelő hi­telt az állam elengedi. Hasonló kedvezmény il­leti meg azokat a ter­melőszövetkezeteket, ame­lyek a rendszertelenül telepített gyümölcsösüket felújítják. Fokozott támogatásban része­sítik azokat a szövetkezete­ket, amelyek parlag, vagy 20 százaléknál nagyobb lejtésű területen legalább tíz hold szőlőt, vagy gyümölcsöst tele­pítenek, vagy felújítják az állományt. Ilyen esetekben a telepítési, felújítási költ­ség 80 százalékát engedik el a hitelből. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának fejlesztése, a jövedelmező gazdálkodás ki­alakítása érdekében az állam sokoldalú támogatást nyújt az öntözéses gazdálkodás fej­lesztésére. A határozat fel­hívja a termelőszövetkezete­ket, hogy az öntözött terüle­teiket elsősorban a már meg­levő öntözőrendszerek és be­rendezések megfelelő kihasz­nálásával növeljék. Új öntö­zőtelepek építésénél előnyben részesítik azokat a szövetke­zeteket, amelyek olcsóbban építhető öntözőtelepeket kí­vánnak létesíteni. A városi lakosság jobb zöldségellátása érdekében főként a zöldség- termelésre különlegesen al­kalmas tájakon fejlesszék a nagyüzemi öntözéses zöldség- termesztést. Termelőszövetke­zeteink a helyi öntözéses le­hetőségek kihasználásánál, to­vábbá a használaton kívüli öntözőtelepek helyreállításá­nál, az öntözőtelepek korsze­rűsítési munkáinál ugyanazo­kat a kedvezményeket kap­hatják meg, mint az új öntö­zőtelepek létesítése esetén, vagyis elengedik a teljes be­kerülési költség 50 százalékát kitevő hitelösszeget. A víznyerés elősegítése érdekében a termelőszö­vetkezetek ellenszolgálta­tás nélkül kaphatnak vi­zet az olajkutatások so­rán megnyitott, vizet adó kutakból. Hasonlóan fontos feladat­nak tekinti a kormányhatáro­zat a talajjavítási és talajvé­delmi munkák fokozását, ide- ‘ sertéssel értve a vízrendezést is. A szükséges talajjavító anyago­kat az állam továbbra is té­rítés nélkül bocsátja a terme­lőszövetkezetek rendelkezé­sére, sőt — gépi talajjavítás esetén — viseli a költségek 50 százalékát. A vízrendezési munkák elvégzésében az ál­lam hitellel segíti a termelő- szövetkezeteket, a vízügyi szervek térítés nélkül adnak a közös gazdaságoknak szak­tanácsot és műszaki irányí­tást. Kívánatos, hogy a nagy­arányú és több gazdaságot érintő talajpusztulás meggát- lására a védekező munkákat közösen végezzék el az érde­kelt gazdaságok. A talajvé­delmi létesítményekhez szük­séges facsemetét, követ, ce­mentet, rozsét, valamint a fa- és egyéb építőanyagot az ál­lam térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendel­kezésére. A növényvédelem fejleszté­se érdekében a határozat to­vábbra is lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek 8—10 éves hitolre vásárolhassanak nö­vényvédelmi gépeket. A növényvédelmi munkák gépi díjából az 1959. év őszén, továbbá az 1960- ban és az 1961. év folya­mán alakult, valamint a jelentős területtel megnö­vekedett szövetkezetek húszszázalékos kedvez­ményt kaphatnak. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőtől mentes terményt, vagy terméket állí­tanak elő, a növényvédősze­rek árából 30 százalékos visz- szatérítést kapnak. Azok a szövetkezetek, amelyek nö­vényvédőszert nagykereske­delmi tételben vásárolnak, a nagykereskedelmi árat fize­tik. Az állattenyésztés fejlesz­tése, az állati termékek érté­kesítésének növelése érdeké­ben a konnány felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a közös állomány gyorsütemű fejlesztése mellett használják ki minél teljesebben a ház­táji állattartásban rejlő te­nyésztési és árutermelési le­hetőségeket is. A közös állat­állomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a termelőszövetkezetek közös ál­latállományának alapja a be­vitel és a tagok háztáji gaz­daságából történő közvetlen vásárlás. Kiegészítésképpen az állam, elsősorban az új és területileg megnövekedett ter­mel őszövetkezetek et, állatvá­sárlási hitelekkel támogatja. törlesztéses akció keretében ^ kocasüldő juttatását is kér- ^ hetik a közös gazdaságok, A ^ juttatott kocasüldők többse-^ gét, a juttatástól számított^ második év végéig 50 száza-^ lókban, a harmadik év végéig ^ száz százalékban hízó- vagy 2 z (Folytatás a második oldalon)/. ______________i A régebben működő ter­melőszövetkezetek közül azok, amelyek eddig ál­latvásárlási hitelt nem vettek igénybe, vagy a meghatározott mértéket még nem merítették ki, ugyancsak kaphatnak hi­telt tenyészállatok vásár­lására. A szövetkezeti közös állatál­lomány fejlesztését — a kö­zéplejáratú állatvásárlási hi­teleken túlmenően — termé­szetbeni törlesztéses akcióval is segíti az állam. A termelő- szövetkezetek 1961-ben te- nyész- vagy vemhes üszőket kaphatnak, amelyek értékét természetben törleszthetik le hízott marhával, vagy hízott A természetbeni A termelőszövetkezetek zárszámadásának és jövő évi terveinek elkészítéséről itt rtftftilí a megyei itsatties rée/rp/r táj itt biztat /.v«jf/<r* Az 1961. évi költségvetési javaslat november 28-án kerül a megyei tanács ülése elé Szerdán, november 16-án Keleti Ferenc elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Előjá- róban Keleti Ferenc elvtárs beszámolt a lejárt határidejű VB-határozatok végrehajtásá­ról. majd beható vita után el­fogadta a végrehajtó bizottság a pénzügyi osztálynak az 1959. éui költségvetés összesített zárszámadásáról előterjesztett jelentését és a megye 1961. évi összesített és központi költségvetési javaslatát, ame­lyet a november 28-i tanács­ülés elé terjeszt. Következő napirendi pont­ként a mezőgazdasági osztály jelentését tárgyalta meg a végrehajtó bizottság, amely a termelőszövetkezetek 1960. évi zárszámadása é.s 1961. évi terve előkészítésének módját és szempontjait ismerteti. A jelentés hangsúlyozza, hogy a mostani zárszámadás és a kö­vetkező évi termelőszövetke­zeti tervek előkészítése igen komolv feladatot jelent, te­kintettel arra. hogy a termelőszövetkezeti moz­galom legutóbbi nagyará­nyú fejlődésének eredmé­nyeként alakult, illetőleg a taglétszámban és terü­letben megnövekedett ter­melőszövetkezeteknek ez lesz az első zárszámadása és terve. A zárszámadások elkészítésé­re való felkészülés gyakorla­tilag már október folyamán megkezdődött a kalászosok A TELI TÁROLÁSRÓL — Halló, Pest megyei MÉK? — Lachkovits áruforgalmi fő­osztályvezetőt kérem. — Mi a helyzet a burgonya- és zöld­ségfélék tárolásával? — Az esős idő késleltetett ugyan bennünket, de a bur­gonya-, hagyma- és sárgarépa­tárolási tervünket 8—10 na­pon belül teljesítjük. Burgo­nyából már 461 vagon szal­mával, földdel lefedett priz­mában várja a telet, 150 va­gont pedig most válogatunk. Tgy 600 vagonos tervünket lé­nyegében már teljesítettük is. — Egyébként a szövetkezeti hálózatban az ország legna­gyobb szabadföldi burgonya­tárolását mi valósítottuk meg. — Hagyma? — Negyven vagon a terv, 21 vagont letároltunk, 17 va­gont most válogatunk. A hó­nap végére ezzel is elkészü­lünk. Az 55 vagonos sárgaré­pa tárolási tervet november 25-re magasan túlteljesítjük: 47 vagont már betároltunk, 43 vagonnak pedig a válogatása folyik. — Káposzta és egyéb zöld­ségek? — A szokatlanul meleg időjárás miatt csak a napok­ban kezdhettük meg a kelká­poszta, káposzta és a vegyes zöldségek téli elrakását. Né­hány hét alatt ezzel is vég­zünk! Megírhatják az elv­társak: tartjuk májusi ígére­tünket, az idén nem lesz hiány burgonyában és zöldség­félékben, mert több mint há­romszorosát tároljuk a tavalyi mennyiségnek! (gy. m.) terméseredményeinek összesí­tésével és a várható évvági tervteljesítés felmérésével. Ezenkívül november 9-én a tanácsi, banki számviteli és pénzügyi apparátus dolgozói­nak jelenlétében megyei érte­kezleten beszélték meg a ki­helyezett termelőszövetkezeti főkönyvelőkkel a zárszáma­dásra való felkészülés "és a gyakorlati végrehajtás módját. Ezek szerint november 25-én a Földművelésügyi Miniszté­rium irányelvei és a megyei párt-végrehajtóbizottság hatá­rozata alapján a megyei érte­kezleten tárgyalják meg a ta­nácsi és banki számviteli ap­parátus dolgozóival a zárszá­madási és tervezési munka el­vi szempontjait. Ezt követően november, illetőleg december folyamán hatnapos tanfolya­mét rendeznek az egyszerű ro- vatos. valamint a kettős köny­velést vezető tsz-ek könyvelői részére. A járási és városi ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyai ugyancsak novemberben a termelőszövetkezeti elnökök és ellenőrző bizottsági elnö­kök részére tartják meg a ki­oktató értekezletet. A munka tervszerűsége érdekében a leltározást valamennyi termelőszö­vetkezetben december 15-ével meg kell kezdeni és 1961. január 5-ig min­den körülmények között be kell fejezni. A leltárfelvétel befejezése után a mérlegek és a gazdasá­gi beszámolók elkészítését és felülvizsgálatát úgy kell üte­mezni, hogy ezzel január 31-ig minden termelőszövetkezet elkészüljön. Az időközben számszakilag felülvizsgált zár­számadásokat járási, illetve városi szinten kell megerősí­teni, s a megerősített zár­számadásokat folyamatosan 1961. február 15-éig kell a termelőszövetkezeti közgyűlés elé terjeszteni jóváhagyás vé­gett. A jelentés ezután felsorolja azokat a főbb szempontokat, amelyeket a zárszámadások készítésénél figyelembe kell venni. Külön súlyt kell he­lyezni a takarmányok helyes felosztására. A meglevő kész­letből elsősorban a közös ál­latállomány szükségletét és a tavaszi vetőmagot kell biz­tosítani, majd a tagok háztáji állományának takarmányszük­ségletét. A földjáradékot a jog­szabályokban előírt mér­tékben, valamennyi föld­del belépett tag részére ki kell adni. Ugyanez vo­natkozik a haszonbérre is. A gazdasági beszámolót úgy kell elkészíteni, hogy ab­ból tartalmas, mindenre ki­terjedő és a tagság által ért­hető összefoglalást adhasson az elnök a zárszámadási köz­gyűlésen. Foglalkozzék a be­számoló a gazdálkodás ered­ményeivel, a tervezésben és a végrehajtásban elkövetett hibákkal, a tagok magatartá­sával. munkafegyelmével és annak következményeivel. Ki kell mutatni a termelési ér­ték alakulását területegységre, tagra, munkaegységre, ezen­felül a tagok jövedelmét. , A gazdasági beszámoló el­hangzása után az ellenőr­ző bizottság elnöke is érté­kelje a gazdasági évet, számoljon be az év köz­ben végzett vizsgálatokról, intézkedésekről, különös tekintettel a társadalmi tulajdon védelmére. — A jövő évi tervek ké­szítésénél — hangsúlyozza a jelentés — minden körülmé­nyek között biztosítani kell a realitást. Az indokolt feszí- tettség mellett olyan előirány­zatokkal kell számolni, ame­lyek közepes időjárási adott­ságok mellett is elérhetők. A beruházások tervezésé­nél az állati férőhelyeknek kell biztosítani az elsőbbsé­get és ezekhez kell felhasz­nálni döntő mértékben a szö­vetkezet saját erejét is. A hizlalás tervezésénél elsősor­ban ugyancsak a saját belső adottságokból kell kiindulni. A takarmánytermelés és felhasználás terve első­sorban a közös állatál­lomány szükségletét ve- gye figyelembe. Sorrend­ben ezt követi a háztá­ji állomány azon szük­séglete. amelyet a ház­táji föld biztosítani nem tud. A bevétel-kiadási költség- vetés összeállításánál a leg­főbb szempont bevételi vo­natkozásban a reális egység­árak alkalmazása, a kiadá­soknál^ pedig a takarékosság. Az üzemviteli kiadásoknál vizsgálni kell azt is. hogy a? egyes ráfordításokat mi­lyen határig ésszerű és gaz­daságos emelni. A végrehajtó bizottság a jelentest részletes vita után elfogadta. Határoz,a'ban uta­sította a városi és járási ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gait, hogy a zárszámadás és a tervezés előkészítésének és gy akorl ati 1 ebo nyol ításának (Folytatás a második oldalon) A képen: a gyár új termékeit hőtartósság szempontjából vizsgálják. (MTI Foto, Kácsor felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents