Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

Ii)é0. NOVEMBER 13. VASÁRNAP «ff. '&Ciriap 9 Kennedy első lépései Az Egyesült Államokban még mindig nem fejeződött be a keddi elnökválasztás szava­zatainak összeszámlálása. Igaz. Nixon, a köztársaságpártiak je­löltje már szerdán elismerte vereségét, s az elektorok több­ségének megszerzésével Ken- nedyt, a demokratapártiak 43 éves jelöltjét illeti a „megvá­lasztott elnök” címe, a január 20-ig hatalmon levő Eisenho­wer—Nixon kormányzat igyekszik megnehezíteni az új elnök helyzetét, s növelni azo­kat a korlátokat. amelyek amúgyis megkötik majd Ken­nedy kezét. Hetvennyolc esz­tendeje ugyanis nem volt rá példa, az Egyesült Államok­ban, hogy ilyen „szoros” ered­ménnyel válasszanak elnököt. Kennedy alig 300 ezerrel ka­pott több szavazatot ellenfelé­nél, noha az USA-ban levő nyakatokért választási rend­szer következtében az elekto­rok többsége Kennedyt támo­gatja, minthogy a legtöbb elek­tort adó államokban — így New Yorkban. Pennsylvaniá­ban. Kaliforniában — Kenne­dy szerezte meg a szavazatok többségét. A Köztársasági Párt — nyilvánvalóan azért, hogy megzavarja az új elnököt — ti­zenegy államban a szavazatok újraszámlálását kérte, az elkö­vetett választási szabálytalan­ságokra való hivatkozással. Előfordulhat tehát. hogy. némi­leg módosul a szavazatok ösz- szetétele, azonban ahgha hihe­tő, hogy a mérleg Nixon javá­ra billen. " findeneset’-e a hatalmon le­vő Köztársasági Párt részéről a szavazatok újraszámlálására vonatkozó akció is egy a sok közül, amellyel figyelmeztetni akarják Kennedyt: többsége jelentéktelen, s figyelembe kell vennie a Köztársasági Párt (helyesebben: a mögötte álló monopóliumok) érdekeit is! S itt nemcsak egyes zsíros állá­sok betöltésére gondolnak, ha­nem elsősorban a fontos gaz­dasági és küloolitikai kérdések ■eldöntésére. Ezzel elérkeztünk a tulajdonképpeni -nagy kér- keshez: mát is tehet Kennedy? Mit várhatnak az amerikaiak és a világ az Egyesült Államok új elnökétől? ­Hallgatás az ígéretekről Egészen a választás napját megelőző éjszakáig nem volt hiány bőkezű és sokat sejtető Ígéretekben — Kennedy és Nixon részéről egyaránt. Amikor azután elhallgattak a választási gyűlésekre kiren­delt kortes-zenekarok, kikap­csolták a magnetofonszalagok­ra vett beszédeket közvetítő hangszórókat, nyilvánvalóvá vált: lejárt az ígérgetések ide­je, s következik a valóra vál­tás időszaka. Várakozással te­kint a közvélemény az új el­nök szavai és tettei felé, hi­szen amit ezután mond. azért teljes felelősséget kell vál­lalnia. Kennedy első sajtóér­tekezletén már egyáltalán nem beszélt saját ígéreteiről, s a körülötte levő újságírók csak homályosan megfogalma­zott szavakat hallottak az el­nök általános feladatairól. De arról, hogyan akarja megva­lósítani céljait (amelyekről ugyancsak nem sokat mon­dott, inkább csak arról hal­lottunk tőle. hogy „változás­ra van szükség, s ebben a ' riasztóknak legalábbis a fe- le egyetértett vele, mert ele­ge volt az Eisenhower—Ni- xon-féle köztársaság-párti csődpolitikából, amely oly gyakran a háborús szakadék szélére juttatta a világot) — tehát a „hogyanról” ugyan­csak nem nyilatkozott. Ezzel szemben néhány in­tézkedése — első lépései — feltűnést keltettek: például felkérte Allen Dullest, az amerikai központi hírszerző hivatal (Cl A) főnökét, az ^ 2-es kémrepülések meg­szervezőjét, hogy továbbra is maradjon hivatalában és szá- mít szolgálataira. Ez annál is feltűnőbb, mert Kennedy — választási kampánya során — nemegyszer hangoztatta, hogy Eisenhowernek a csúcstalál­kozó megmentése érdekében bocsánatot kellett volna kér­nie a Szovjetuniótól a május elsejei U—2-es kémrepülés miatt. Allen Dulles viszont ezután is sürgette a kémrepv- lések folytatását. Dőiftoktctapárti többséggel Ezek a lépések azonban nem elegendőek arra, hogy mesz- szemenő következtetéseket vonjunk le Kennedy politi­kájáról. Mindenesetre figye­lembe kell .venni, hogy Ken­nedy az Egyesült Államok 12 leggazdagabb milliomos családjának egyikéhez tarto­zik. s az új elnök nem any- nyira saját programjának kö­szönheti győzelmét, mint in­kább annak, hogy 1956 óta közel tízmillió szavazó for­dult el a Köztársasági Párt­tól, s utasította most el Ni­xon olykor nyíltabban kifeje- zeit hidegháborús elképzelé­seit- Nixon személyén keresz­tül nagy vereség érte a hideg- háborús irányzatot, a dullesi külpolitikát, s az állandóan 4—5 millió munkanélkülit kö­vetelő köztársaságpárti gaz­daságpolitikát. Ha Kennedy világos békeprogrammal lé­pett volna fel, nyilván na­gyobb arányú győzelmet ara­tott volna. Kennedy azonban — hűen világnézetéből. kommunista­ellen ességé bői adódó helyzeté­hez — maga is a fegyverke­zés növelését sürgette, bár ugyanakkor bátran bírálta a jelenlegi kormány hibáit, bak­lövéseit. amelyeket ő — a ka­pitalizmus „megjavítása” ér­dekében — el akar kerülni. Ez adódik alapvető elvéből, amely szerint az Egyesült Ál­lamoknak vissza kell szerez­nie a vezető helyét a világban és „dimanikusan”. de ..rugal­masan” vezetnie. kell a kapi­talista országokat a szocialis­ta tábór ellen. ben inkább figyelembe veszi majd a realitásokat, mint elődje. Eisenhower akit elsö­tétített a régen megbukott dullesi koncepció. Alapvető változást azért sem várhatunk, mert mögötte ott sorakoznak a hatalmas monopóliumok, amelyek a Demokrata Párton keresztül valósítják meg poli­tikájukat. Kennedy helyzete — bár a választók szavazatai­nak csak a felét érezheti ma­ga mögött — könnyebbnek ígérkezik a kongresszusban — a szenátusban é<j a képviselő­házban —. mint amilyen Eisenhoweré volt. A szenátus­ban 64 demokrata és csak 46 köztársasági mandátum van. a képviselőházban pedig — bér néhány mandátumban még nincsen döntés — a De­mokrata Pártnak a ielek sze­rint 257. a Köztársasági Párt­nak pedig 175 képviselője lesz. Ehhez, azonban hozzá keli tenni hogy a demokraták sem egységesek sok kérdésben s a legutóbbi hat esztendő alatt a köztá rsa ság oá rii Ei senhower demokratapárti többsérü kongresszussal kormányzott... Várakozó állásponton ... Az új elnök nyilvánvalóan most méri fel a választás ta­nulságait. a lehetőségeket és készül a hatalomátvételre, •amely az alkotmány szerint 1961. január 20-án következik be hivatalos formában. Előre­láthatóan még novemberben közli kormányának névsorát, amelyből már kirajzolódhat­nak általános elképzelései, ha nem is tiszta vonalakkal ... Addig az amerikai közvéle­mény — s a világ.közvélemény — a várakozás álláspontiára helyezkedik. A szovjet kor­mány — mint arra Kennedv- hez intézett üdvözlő táviratá­ban Hruscsov elvtárs rámuta­tott — mindent megtesz, hogy iavuljanak a kapcsolatok o két ország népe és kormánya között, r, világbéke érdekében- 'Kennédvnek* — a korlátok' el­lenére is — meglerz a lehető­sége hogy reálisabb alapokra hegyezze az Egyesült Államok külpolitikáját. ha valóban akarja Sebes Tibor Feszült a helyzet Dél-Vietnamban (Folytatás az l. oldalról.) lökést adhat a régóta meg­érlelődött népi felkelésnek és megdöntheti c jelenlegi amerikabarát rendszert. Ezért mindent elkövet, hogy kibé­kítse a felkelőket Diemmel és elszigetelje a tiszteket a néptől. A külföldi tudósítók jelen­tése szerint a felkelők vezető­jének Diemmel folytatott tár- gyalásailoan az amerikai misz- szió vezetője és több magas- rangú amerikai tanácsos részt vett”. CARACAS Az MTI jelenti, hogy Romu- lo Betancourt, Venezuela köz- társasági elnöke pénteken be­jelentette, elfogadta a kor­mány lemondását, s ezzel lehe­tővé válik a kormány átalakí­tása. Dr. Jose Antonio Mayobre kereskedelmi és pénzügymi­niszter szerint a kormányt tel­jesen átszervezik. A Köztársasági Demokrati­kus Unió, a kormánykoalíció második legnagyobb pártja a kormányt teszi felelőssé az or­szág gazdasági nehézségeiért és a dollárdeficitért. Mint a TASZSZ a Prensa Latina hírügynökségre hivat­kozással jelenti. Caracasban tömeggyülése­ket rendeztek a kormány­ellenes és amerikaellenes tüntetések során letartóz­tatott személyek szabadon- bocsátása érdekében. A gyűlések szónokai egy való­ban demokratikus kormány megalakítását és a politikai foglyok szabadlábra helyezé­sét követelték. MANAGUA A nyugati hírügynökségek szerint pénteken délután a So­moza nicaragua-í diktátor el­nökkel szembenálló erők raj­taütésszerű támadással meg ; szállták a nemzetőrség jinote- ; pei laktanyáit. Jinotepe Nicaragua főváro­sától mintegy 44 kilméterrc fekszik délre. A nemzetőrség a felkelés hírére elzárta a Ma­naguába vezető utakat és az el­nöki sajtószolgálat szerint erő­dítéseket küldtek a helyszínre. Az AP Costa Rica-i forrás­ból úgy tudja, hogy a nicara- guai felke’ők Costa Ricából készültek Nicaragua megtáma­dására. Lapzártakor érkezett jelentés Oél-Vietnamból A Diem elnök utasítására szombaton hajnalban Szaigon- ba érkezett katonai egységek i leverték a pénteken kirobbant katonai lázadást. A Reuter és az AFP leg- i újabb jelentései szerint a j puccsista ejtőernyősök meg- 1 adták magukat és a harcok megszűntek. A katonai államcsíny két \ vezetője, Thi ezredes .és j Dong alezredes dzsipen a j Szaigon közelében levő repü- | lőtérre menekült és egy kato- j nai repülőgépen elhagyta a ! fővárost. A dél-vietnami légierő két vadászgépe leszállásra kényszerítette a menekü­lő puccsista vezérek gé­pét. Thi ezredest és Dong alezredest letartóztatták. Az AP közölte, hogy a viet­nami—kambodzsai határ kö­zelében elfogták dr. Phan Quang Dánt. a puccsisták ál­tal alakított „katonai forra­dalmi bizottság” politikai tanácsadóját. Diem elnök szombaton rá­dióbeszédet mondott. A dél­vietnami diktátor azzal fe­nyegetőzött, hogy szigorúan megbünteti a lázadás részve­vőit. Az AFP jelentése sze­rint a katonai államcsíny ál­dozatainak száma harminc halott és több mint százötven sebesült. A Köztársasági Párt felülvizsgáltatja a szavazás eredményét ‘ A Köztársasági Párt orszá­gos elnöksége bejelentette, hogy 11 államban követeli az elnökválasztási szavazatok új­raszámlálását, illetve felül­vizsgálását. Morton szenátor, a Köztársasági Páli: országos elnöke azt mondotta, hogy az elnökséget valósággal elárasz­tották olyan táviratokkal, amelyek választási szabályta­lanságokról számolnak be. Mindenesetre ő ezeknek nem hisz — mondotta —. de ilyen választásnál, tekintettel a szo­ros eredményre, mindig elő­fordulhatnak „emberi tévedé- sek’1. A Demokrata Párt ré­széről kijelentették, hogy en­nek az akciónak semmiféle jelentőséget, nem tulajdoníta­nak. Egyébként ha a szavazatok felülvizsgálata során olyan helyzet alakulna ki, hogy Kennedy nem rendelkeznék 1 többé 269 érvényes elektori _ szavazattal. Nixonnak akkor sem lenne meg a szükséges 269 szavazata. Ebben az eset­ben pedig a képviselőház többségének határozata alap­ján egy olyan testület -vá­lasztaná meg az elnököt, amelyben mindén államnak egy képviselője van. Mivel a képviselőházban többségben vannak a demokraták, ebben az esetben is az a valószínű, hogy Kennedyt választják el­nökké. Mindezek természete­sen csak kombinációk és a valóság az. hogy senki, még a Köztársasági Párt sem vár eredményt a felülvizsgálati akciótól. Megfigyelők szerint ellenben a Köztársasági Párt sokat veszít népszerűségéből emiatt az akció miatt. Megfi­gyelők azt mondják, Ameri­kában általában nem tartják sportszerűnek, ha valaki nem ismeri el a vereségét. Nyilván ■ ennek tulajdonítható. hogy maga Nixon választási kam­pányának vezetője kijelen­tette. teljes egészében elfo­gadja a szavazás eredményét úgy, ahogy azt közzéteszik. Klein, Nixon sajtófőnöke pe­dig azt mondotta. Nixonnal egyáltalán nem tanácskoztak, mielőtt a Köztársasági Párt elnöksége ezt a lépését meg­tette. Két vereség—három napon belül Az ENSZ-közgyűlés pénteki ülése Az ENSZ-közgyűlés pénte­ken, magyar idő szerint este 9.00 órakor kezdődött ülésén tárgyalta a Biztonsági Tanács, De Gaulle és kormánya átvészelte a november 11-i kritikus napot Kudarcnak minősítik az algíri tüntetést is Alapvető változást nem. vár­hatunk tehát Kennedytől. Leg­feljebb meeváltcznak a mód­szerei, esetleg egyes kérdések­megérkeztek rsasSatm 1000 ft - tol 2200 Ft” itt De Gaulle és kormánya túl­jutott november 11-én. Az első világháborús fegyverszünet év­fordulójának napját egyesek „végzetesnek” jósolták, s azt rebesgették, hogy ez kínálja a legtöbb kedvező alkalmat az „összeeskü­vők” terveinek végrehajtá­sára. Hogy a kósza híreknek hitelt adtak még De Gaulle belügy­minisztériumában is, azt a rit­kán látott óriási rendőrkészült­ség elárulta. Az Elysée-palota környékén mintegy 60 rendőri gépkocsi sorakozott fel. Riadó­autók cirkáltak a Diadalív kö­rül és a Champs Elyséen, a szélsőjobboldali tüntetők ked­venc találkozóhelyén. A járókelők csendőrök, ro­hamrendőrök csoportjait láthatták szinte minden száz méteren, nem is be­szélve a titkosrendőrökről. Bebizonyosodott azonban, hogy a fasiszták, az ultrák franciaországi szövetségesei legalábbis Párizsban nem tud­nak számottevő tömegeket mozgósítani. Pénteken délután és este kisebb csoportok meg­próbálkoztak ugyan tüntetés­sel a Diada.ív környékén és a híres sugárúton, ict-ott fel­hangzott az „Algéria francia“ kiáltás is, a csendőrök és rendőrök azonban gyorsán közbeléptek és a „salátáskosa- rak“, a fekete rendőrautók egyre-másra szállították el a tüntetőket. Néhány percre rendőrkézre került még Tho- mazo ezredes, szélsőjobboldali | képviselő is, a korzikai puccs hírhedt szervezője, azonban nyomban elengedték. Igazolta­tás után szabadonbocsátották a szélsőjobboldali fiata’okat is. de csak néhány óra múltán. I összesen mintegy kétezer sze-. I mélyt állítottak elő. A párizsi politikai megfi­gyelők kudarcnak minő­sítik az algíri tüntetést is, bár az algériai fővárosban lezajlott véres események helyenként a lázadás jelle­gét öltötték. Mintegy száz könnyebb sebe­sülést okozott a tüntetők és a csendőrök összecsapása. Az ultrák által feltüzelt tömeg kirakatokat tört be, fosztoga­tott, gépkocsik, trolibuszok ke­rekeit vágta szét és fe’dúlta az amerikai tájékoztató központ helyiségeit is. Utóbbira az a magyarázat, hogy Algír ultráit felbőszíti De Gaulle algériai politikájá­nak amerikai támogatása. valamint a Gazdasági és Szo­ciális Tanács új, nem állandó tagjainak megválasztásáról szóló napirendi kérdést. TASZSZ-jelentés szerint el­sőnek Vasuku nigériai küldött szólalt fel és javaslatot terjesz­tett elő, bogy a két tanács új, nem állandó tagjainak' meg­választását halasszák el. mert az ENSZ-közgyűlés Különleges politikai bizottságában még folyik a vita e két szerv kibő­vítéséről. A nigériai küldött határozati javaslatát ezután szavazásra tették fel. A javaslatra szava­zott 51 küldöttség — az ázsiai —afrikai országok és a szocia­lista tábor országai —. 38 kül­döttség ellene foglalt állást —' nagyobbára nyugati országok —, kilenc küldöttség tartóz­kodott a szavazástól, egy kül­dött pedig nem volt jelen. A közgyűlés hétfőn, novem­ber 14-én folytatja a kérdés tárgyalását. Mint a Reuter-iroda megál­lapítja. a nyugati hatalmak ez­zel a szavazással három napon belül immár másodszor szen­vedtek vereséget. I Keresse fel a Pest megyei kisipari szövetkezetek Cegléden ® megrendezendő megyei TERMÉK-KIÁLLÍTÁSÁT I Divatbemutató november 20-án, délelőtt fél 11 órakor Megtekinthető: 1960. november 20-28-ig Nyitva: 9-19 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents