Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
I960. NOVEMBER 1. KEDD r* *»i MFC.YEI Hifi tut) Magyar levéltári anyagokat adtak át az Újvidéki Levéltárnak Az 1953-ban aláírt magyar —jugoszláv államközi egyezmény alapján a Budapesti Levéltár magyar levéltári anyagokat adott át az Újvidéki Vajdasági Levél tárnak. Az átadott történelmi okmányok és iratok az 1349—1861 közötti időszakra vonatkoznak és a vajdasággal kapcsolatos legfelsőbb bécsi és budai rendeleteket és határozatokat tartalmazzák. Hajóalkatrész, kilincs, önitató: Negyedévenként huszonötezer darab Nehéz lenne összeszámolni. hány új géppel, berendezéssel, műhellyel gyarapodott az elmúlt tíz hónap alatt a Pest megyei Műanyag Játékáru és Tömegcikkipari Vállalat. Növekedett a létszám is. új részlegek kezdték meg a termelést, s most is folyik az építkezés. Jelenleg a tanácsi vállalatok között ez az ország legjelentősebb műanyagfeldolgozó vállalata. A fejlőEgy délelőtt a nagymarosi kompon A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat Nagymaros ás Visegrádi között közlekedő kompja egész évben nagy forgalmat bonyolít le. A különjáratokkal együtt naponta hajnali 3 órától 23 óráig mintegy 30—32-szer fordul meg a két part között. A nagy teherbírású komp több teherrel megrakott gépkocsit is szállít. A képen: a 2. számú ÉPFU cementszállító teherautói (MTI Foto) A tsz-fagok többet járnak moziba, mint az egyéni gazdák hogy amíg a szövetkezeti parasztok 116 mozijegyet vásároltak, az egyéni gazdák mindössze 64 filmvetítést néztek meg. dés most már a termelésben j is érezhető, az év hátralevő hónapjaiban például több mint tízmillió forint értékű műanyagféleségeket készítenek itt. Jövőre, a második ötéves j terv első évében 50 millió forintos tervet akarnak a vállalat dolgozói teljesíteni. Korunk égjük leggyorsabban fejlődő iparága kétségkívül a műanyagipar. Ez érthető, hiszen alig van már olj'an terület, ahol a ha- gyománj-os nyersanjTagok helyett ne alkalmaznának valamiben műanyagot. A jövő gazdag lehetőségekkel kecsegtet. éppen ezért népgazdaságunk is sokkal több ■gondot fordít erre, a nálunk még fiatal iparágra. Ami a kísérleteket illeti, a solymári vállalat ezen a téren fi- gjrelemre méltó eredményeket ért el. Egy újítás alapján például kemény PVC-ből gyártják már a nagyméretű műanyagcsapokat és a szelepeket. Nálunk eddig csak bronzból, rézből, különféle fémekből készítettek itóen cikkeket, s ez eléggé költséges volt. Igaz, külföldön már régen áttértek ezeknél a cikkeknél is a műanyagok alkalmazására, ám a Solymáron gyártott nagyméretű csapok és szelepek sokkal tökéletesebb gyártási technológiával készülnek. Az Óbudai Hajógyárban használják ezeket a csapokat, s mint az eddigi tapasztalatok is igazolják, kiválóan beváltak. Alkalmazásuk komoly megtakarítást tesz lehetővé; csali 'negyedarmyi- ba kerülnek, mint a hagyományos nagyméretű bronzcsapok. Nagy előnyük az is. hogy savállóak. A szelep 10, a csap öt ..atnipszfél#... nyomásra készül, de ennél jóval többet- - -kibír-; •-- •Egyelőre még csak 60—70 fok meleget képesek elviselni, de már kísérleteznek a 120 fokot kibíró PWC-csapokon is. Jövőre húszezer darab műanyagcsapot készít a vállalat, s amint a Tervhivatal is kiszámította. ez körülbelül egymillió- kétszázezer devizaforint megtakarítást jelent az országnak. Több százezer hordódugót is készít a vállalat PWC-ből. Ez ugyancsak komoly megtakarítást jelent, mert jóval olcsóbb az alumíniumnál. Ezenkívül több száz olyan műanyagból esőkabát cikket gyártanak itt műanyagból, amely drága, nehezen beszerezhető fémet helyettesít. Nemrégiben készült el a műanyagkilincs prototípusa. Szakemberek szerint ez kiválóan helyettesíti majd a fémkilincset, ízlésesebb és tartósságban is felveszi a versenyt hagyományos társával, j Egyelőre még a hagyományos vonalú műanyagkilin- I cseket készítik, de jövőre | már modern, új formájú mű- | anyagkilinccsel jelentkezik a ! vállalat. Bizonyára nagy sikert arat majd a mezőgazdaságban a Solymáron ké- | szülő önitató is, amelyet ugyancsak műanyagból gyártanak. ! Az ötletes kis szelepféleség a j marhák itatását könnyíti ! meg. Nemi'égiben kezdték j meg a PVC-szőnyeg gyártá- j sái. Az esőkabátrészleg ne- i gyedévenként 25 ezer darab j PVC esőköpenyt ad át a kereskedelemnek. A korábbi kísérletek eredményeként ma j már az alugfafikai részleg- j ben is használnak műanya- j got alumínium helyett. ! A vállalat tehát, mint a | fenti példák is bizonyítják, I él a lehetőségekkel, kutat, kísérletezik. Emellett nagy gondot fordít a saját erőből történő fejlesztése is. A négymillió forintos ön- költségcsökkentő hitelből már kétmillió forintot visszafizetett. Hozzáfogtak az új transzformátor építéséhez is, amely ha elkészül, a megnövekedett energiaszükségletet biztosítja majd a több műszakban dolgozó nagyüzemben. 1965-re mái- komoly nagyüzemmé fejlődik a solymári mű anyag-fel dolgozó vállalat: évente mintegy százmillió forint értékű különféle műanyagcikket készít. s. p. Hapicertden Lefújták a port »A vekkel ezelőtt, ha va- Cj lamelyik alapszervezetben brosúrát, oktatási füzeteket találtunk, csak úgy vehettük kezünkbe, ha előbb lefújjuk a he- tek-hónapok óta rárakódott port. Megérkezett Budapestről a gondosan csomagolt könyvhalmaz, s talán nem is egy hely akadt, ahol érintet lenül feküdt, sorsára hagyva. Fizetni kellett volna érte. de ez sem jutott eszébe senkinek, s az sem, hogy jelezzék a kiadó. felé: nincs szükségük a tájékoztatókra. Nem csupán a határozatok. inkább a betű szereteti, az olvasnivaló iránt felszított megbecsülés hozta a változást. Nem porosodnak, piszkolódnak már a különböző kiadványok, nem hányódnak gazdátlanul. Igénylik az emberek az ismeretterjesztő írásokat és megbecsülik azokat. A megyei párt-végrehajtóbizottság is azt állapította meg a napokban, hogy a terjesztési munka mind politikai tartalmában, mind gazdaságilag, sokat fejlődött. A járási és a városi pártbizottságok nem csupán gazdasági ügynek, hanem a felvilágosító munkát segítő feladatnak tekintik a pártkiadványok . szétosztását. A váci járási, a nagykőrösi városi párt-végrehajt óbizottság ülésen foglalkozott a politikai munkának ezzel a fontos részével. A revíziós bizottságok, az agitációs és propaganda osztályok ' munkatársai, a gazdasági osztályok úgyszintén sokat törődnek ezzel a pártmunkával. Cegléden például Szelecki elvtársnő. Abonyban Bugyi elvtárs rendszeresen ellenőrzi a terjesztést. Az alapszervezetek is gondosabban felmérik igényeiket, s előre jelzik, miből hány példány eladására számíthatnak. Az oktatási anyagok előfizetése is a legtöbb helyen folyamatosan, zökkenő nélkül folyik. Nem minden klasszikus irodalmat, brosúrát., ismeretterjesztő fü- zetecskét szükséges mindenki kezébe adni. A mechanikus munka. ami az évekkel ezelőtti terjesztési jellemezte, elidegenítette a pártonkívü- lieket, de még a párttagokat is a kiadványoktól. A brosúrák, a különböző kiadványok sokasaga más és más rétegekhez szól. Az emberek sokfélék és érdeklődési körük is szerteágazó. Mindenkit a hozzá közelálló, az illetőt foglalkoztató pro b témakörrel kell felkeresni, olyan tárgyú irodalmat kell néki. kínálni. Az orvoshoz okvetlen jusson el az egészségügyi helyzetet boncolgató könyvecske, a dolgozó paraszthoz pedig a mezőgazdaságunk alakulásáról szóló írás. Mert az egyéni beszélgetéseket, a közvetlen fel- világosító munkát, a párt és a tömeg közötti na- pontkénti kapcsolatot semmi nem pótolhatja, de az írásbeli, propaganda, az irodalom a kapcsolat mélyítésében. a felvilágosító munkában hu segítőtárs. Ahol ezt megértették — s legtöbb ctlapszerve- zetünkbén megértették már —. okosan élnek ezzel a lehetőséggel. Sági Ágnes TALLÓZÁS a Pest megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség panaszos ládájában Tűzoltóbál volt még a télen, Dunabogdányban. A helybeli földművesszövetkezet első számú italboltja kivonult a bálra, csapraverte a söröshordót és az italbolt vezetője, Heim Ferenc a sör korsóját 3 forint helyett 3,20-ért, a jedő összeggel csapott be bennünket. Tisztelettel a VIII/A.” — olvasható a panaszos levélben. A Kereskedelmi Felügyelőség kiszállt Nagykevélyre, bement a turistaházba és fogyasztott. A gondnok 1.40 forinttal számított fel többet, ezúttal azonban a Kereskedelmi Felügyelőség is benyújtotta a számlát: 100 forint pénzbírságot fizettetett vele. ■k A szegedi Hazafias Népfront még a nyáron békevonatot indított Nagymarosra, illetve Visegrádra. A vonat utasai közül többen betértek a nagymarosi 303. számú vendéglőbe. mások a cukrászdába. Az előbbiek aztán panaszt tettek, hogy a vendéglő pincére goromba volt velük, a cukrászdái vendégek pedig a piszkos helyiséget panaszolták fel. Mindkét panaszt megvizsgálták. A durva pincért elbocsátották állásából, a Váci Vendéglátó- ipari Vállalatot pedig a cukrászda rendbehozatalára utasította a Kereskedelmi Felügyelőség. * Özvegy Schwarz Mihályné az érdi Ruházati Boltban 1.80 méter maradék lavablét vett és csak amikor már feldolgozta, vette észre az anyag súlyos hibáit. Visszavitte az üzletbe, ahol azt mondták neki. a boltból való távozás után nincs helye reklamációnak. A Kereskedelmi Felügyelőség véleménye szerint azonban van. Különösen, ha a hiba, mint az adott esetben, rejtett és a vásárláskor nem is észrevehető. Kötelezte is a boltot. cserélje ki a rossz árul jóra. (—i —e) A Központi Statisztikai Hivatal és a Filmtudományi Intézet munkatársai tanulmányt készítettek a mozilálogatók rétegeződéséröl. Ötezer család mintegy húszezer tagját kérdezték meg, s az „alanyok” \ munkások, dolgozó parasztok, \ ezen beiül tsz-tagok és egyéni j gazdák, valamint értelmiségiek; voltak. ; Megvizsgálták: milyen szerepet játszik a film a különböző társadalmi helyzetű emberek művelődésében, szórakozásában. A városok népe lényegesen többet jár moziba, mint a falvaké. Egy hónap alatt átlagosan 'száz főre százötvenkét látogatás jut, a falvakban ez a szám hetvenkilenc. Megállapították, hogy a film nemcsak olyan népszerű a munkások körében, mint az értelmiségiek között. A munkáscsaládok száz tagja átlagosan 133-szor volt moziban egy hónap alatt, ugyanakkor az értelmiségiek 139-szer. A legszívesebben a 15—22 éves fiatalok látogatják a filmszínházak előadásait, s a számok azt bizonyítják, hogy ennek a szórakozásnak egyformán hódolnak a városokban és a falvakban. A megvizsgált időszakban a városban élő fiatalok 254-szer, a falusiak pedig 201-szer voltak moziban. A szakemberek azt is megfigyelték, hogy a közös gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztok életében milyen gyorsan érződik a nagyüzemi gazdálkodás hatása, jelentkezik a több szabadidő. A tsz- tagok gyakrabban járnak mo- j ziba, mint az egyéni gazdák V, A statisztika azt bizonyítja pohár sört pedig 1.80 helyett 1.90-ért mérte. Ugyanekkor a 15 forintos bor literjéért 16 forintot kért. Amikor felelősségre vonták, azzal védekezett, hogy az italt, poharakat a bál helyszínére kellett szállítani és ennek költségeit az ár- többletből fedezte. Éppen ezért a szövetkezetnél csak a rendes árral számolt el. Minderre különben Bordás Gábor főkönyvelő utasította. A Kereskedelmi Felügyelőség Heimet is és Bordást is ezért arra utasította, hogy fejenként fizessenek 200 forint bírságot. ★ Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szigetszentmiklósi üzletében széket vásárolt Török József, és hogy köny- nyebben vihesse haza. a boltban ki sem csomagolta. Ott- \ hon azonban rájött, törölt, szé- \ két rejt a csomag. Nyomban i visszavitte a széket, de az i üzletben azt mondották ne- j ki. hogy a boltból való tá- Ivozás után nincs helye rek- | la.m.ációnak. Különben is. ! miért nem bontotta ki a \ csomagot és nézte meg még az üzletben a széket? Ezzel ! szemben Török azzal érvelt. \ hogy a kereskedő kötelessége l megmutatni az árut. A vitá- ! ra a Kereskedelmi Felügyelő- \ ség tett pontot: kötelezte a j vállalatot, cserélje ki a töröt- \ tét ép székre. \ * \ „Most mi nyolcadikosok £ fordulunk panasszal , önök- £ höz. A nagykevélyi Strom- J féld Aurél turistaházban a ^ vezető a turistáknak rend- \ kívül drágán adja az üdítőitalt és a csokoládét. Egy £üveg kőbányai sört 5.60-ért és ^a többit is drágábban. Ezenkívül 10-től 80 filllérig terj juhász száműzi rát Bercinek hívják. Amikor megismertem., a ceglédi vásár közepén lógatta búsan a fejét. A juhász árulta a szamarát. Nagy dolog ez! Mert a juhász csak akkor válik meg szamarától, ha arra igen nyomós oka van. Az én juhász ismerősöm pedig olyan ember, hogy sose keresett a tojáson szőrt. Most mégis árulja Ber- | cit, ezt a jámbor, I nagy fülű, bús sza- j marat. i — Olcsón, vagy I drágán, az mindegy, • de eladom — mond- íja nem hetykén, in- ! Icább keserűen a ju! húsz. — Nem lehet » , \ ezzel már bírni. ! Olyan szégyent holzott rám, ha beszél- ! ne se tudnám neki \ megbocsátani. Árok- \ ba borította az ál- 5 latorvos autóját. Mi- \ csoda szégyen...! J — Csak ez a baj? í Legyint. Ugylát- Í szik, Berci múltját \ egyéb dolgok is tar- '} kítják. Vétett ez a szamár a gazdája, % de a szövetkezet el- í len is. Tengersok a í bűne. / í. Történt meg taBERCI BŰNEI valy nyáron, hogy a szövetkezeti bir- Icahodály körül csépeltek az emberek, s a juhász azoknak, akik nem akartak hazamenni, jó friss szalmán szállást adott a színben. Reggel aztán kitört a botrány, az emberek káromkodtak, az asszonyok sivalkodtak. Berci ugyanis éjjel elszabadult az istállóból, s amikor már mindenki aludt, szép csendesen belépkedett az alvók közé, s a felső jászolra akasztott, ruhákba csomagolt bátyúkból kirágta a szalonnáidat, kenyereket. Egy embernek a kör’erikáidból még a lekvárt is kiszívta. — De képzelje el ■— csodálkozik még ma. is a juhász —, egyik alvóra se lépett rá a sötétben. Mégis megette fejük felől az ennivalót. ó szíve van a juhásznak. Akkor nem bántotta, s ebből lett a baj. Berci vérszemet kapott. s attól kezdve garázdálkodni kezdett. Nem sokkal később a ház köré kendőbe kiakasztott gomolyát is lelegelte, bár akkor nagyon kikapott. A kalandor természetű szamár ráadásul gyakran el- csavargott. A nyáron agyon akarták lövi a Cegléd kör- VI ékén gyakorlatozó katonák, mert a szekerek elé fogott lovakkal olyan hevesen kacérkodott, hogy a lovak és a kocsis is igen nagy veszedelemben forogtak. — Amikor megtudtam a dolgot, utána szaladtam, csak annyit kiabáltam. Berci. . . ! Berci ■ ■ . ! lecsendesedett. Különben csakugyan a másvilágra küldték volna. Gyűli a baj, a panasz Bercire. Fejétől a faráig hiába járt fájdalmas-vidám táncot a bot, a juhász későn fogta vele szemben keményre a dolgot. Nemrég áfán betelt a pohár. A tanya körüli sárban elakadt az állatorvos autója, s a juhászhoz fordult segítségért. Az meg elkötötte a jászol mellől Bercit. Éppen evett. Az autó elé fogta és még csak azt sem mondta neki, húzzon, vagy álljon. Az pedig akkorát rántott a kocsin, hogy az félig az árokba csúszott. Az állatorvos nevetett, a juhász pedig rettenetes ha ra ndában a tanya felé futott a M ost itt, a vásárban nézzük a szomorú Bercit. Mert bizony igen szomorú. Nagy füleit lenn nedve, bánatosan bámulja a sarat. Si- 7'°rv.lt eladni mert Berci jó kiállású szamár. Az üzletet megkötötték, s az öreg juhász ravasz- kás arccal ilyen szavakkal ad űtra- valót a fiatalabb juhásznak: — Aztán arra vigyázzon öcséin, nehogy a szamár előbb ismerje ki a maga természetét. mint maga a szarná rét... Griff Sándor
