Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

I960. NOVEMBER 1. KEDD r* *»i MFC.YEI Hifi tut) Magyar levéltári anyagokat adtak át az Újvidéki Levéltárnak Az 1953-ban aláírt magyar —jugoszláv államközi egyez­mény alapján a Budapesti Levéltár magyar levéltári anyagokat adott át az Újvidé­ki Vajdasági Levél tárnak. Az átadott történelmi okmányok és iratok az 1349—1861 kö­zötti időszakra vonatkoznak és a vajdasággal kapcsolatos legfelsőbb bécsi és budai ren­deleteket és határozatokat tartalmazzák. Hajóalkatrész, kilincs, önitató: Negyedévenként huszonötezer darab Nehéz lenne összeszámol­ni. hány új géppel, beren­dezéssel, műhellyel gyara­podott az elmúlt tíz hónap alatt a Pest megyei Mű­anyag Játékáru és Tömeg­cikkipari Vállalat. Növeke­dett a létszám is. új részle­gek kezdték meg a terme­lést, s most is folyik az épít­kezés. Jelenleg a tanácsi vál­lalatok között ez az ország legjelentősebb műanyagfel­dolgozó vállalata. A fejlő­Egy délelőtt a nagymarosi kompon A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat Nagymaros ás Visegrádi között közlekedő kompja egész évben nagy forgal­mat bonyolít le. A különjáratokkal együtt naponta hajnali 3 órától 23 óráig mintegy 30—32-szer fordul meg a két part kö­zött. A nagy teherbírású komp több teherrel megrakott gépko­csit is szállít. A képen: a 2. számú ÉPFU cementszállító teherautói (MTI Foto) A tsz-fagok többet járnak moziba, mint az egyéni gazdák hogy amíg a szövetkezeti pa­rasztok 116 mozijegyet vásá­roltak, az egyéni gazdák mind­össze 64 filmvetítést néztek meg. dés most már a termelésben j is érezhető, az év hátralevő hónap­jaiban például több mint tízmillió forint értékű műanyagféleségeket ké­szítenek itt. Jövőre, a második ötéves j terv első évében 50 millió forintos tervet akarnak a vállalat dolgozói teljesíteni. Korunk égjük leggyorsab­ban fejlődő iparága kétség­kívül a műanyagipar. Ez érthető, hiszen alig van már olj'an terület, ahol a ha- gyománj-os nyersanjTagok he­lyett ne alkalmaznának va­lamiben műanyagot. A jövő gazdag lehetőségekkel ke­csegtet. éppen ezért nép­gazdaságunk is sokkal több ■gondot fordít erre, a nálunk még fiatal iparágra. Ami a kísérleteket illeti, a solymá­ri vállalat ezen a téren fi- gjrelemre méltó eredményeket ért el. Egy újítás alapján például kemény PVC-ből gyártják már a nagyméretű műanyagcsapokat és a szele­peket. Nálunk eddig csak bronzból, rézből, különféle fémekből készítettek itóen cikkeket, s ez eléggé költ­séges volt. Igaz, külföldön már régen áttértek ezeknél a cikkeknél is a műanyagok alkalmazására, ám a Solymáron gyártott nagyméretű csapok és szelepek sokkal tökéle­tesebb gyártási techno­lógiával készülnek. Az Óbudai Hajógyárban használják ezeket a csapo­kat, s mint az eddigi tapasz­talatok is igazolják, kivá­lóan beváltak. Alkalmazá­suk komoly megtakarítást tesz lehetővé; csali 'negyedarmyi- ba kerülnek, mint a hagyo­mányos nagyméretű bronz­csapok. Nagy előnyük az is. hogy savállóak. A szelep 10, a csap öt ..atnipszfél#... nyo­másra készül, de ennél jó­val többet- - -kibír-; •-- •Egyelőre még csak 60—70 fok mele­get képesek elviselni, de már kísérleteznek a 120 fo­kot kibíró PWC-csapokon is. Jövőre húszezer darab mű­anyagcsapot készít a válla­lat, s amint a Tervhivatal is kiszámította. ez körülbelül egymillió- kétszázezer devizaforint megtakarítást jelent az országnak. Több százezer hordódugót is készít a vállalat PWC-ből. Ez ugyancsak komoly megta­karítást jelent, mert jóval olcsóbb az alumíniumnál. Ezenkívül több száz olyan műanyagból esőkabát cikket gyártanak itt mű­anyagból, amely drága, ne­hezen beszerezhető fémet he­lyettesít. Nemrégiben készült el a műanyagkilincs proto­típusa. Szakemberek szerint ez kiválóan helyettesíti majd a fémkilincset, ízlésesebb és tartósságban is felveszi a ver­senyt hagyományos társával, j Egyelőre még a hagyomá­nyos vonalú műanyagkilin- I cseket készítik, de jövőre | már modern, új formájú mű- | anyagkilinccsel jelentkezik a ! vállalat. Bizonyára nagy sikert arat majd a mezőgazda­ságban a Solymáron ké- | szülő önitató is, ame­lyet ugyancsak mű­anyagból gyártanak. ! Az ötletes kis szelepféleség a j marhák itatását könnyíti ! meg. Nemi'égiben kezdték j meg a PVC-szőnyeg gyártá- j sái. Az esőkabátrészleg ne- i gyedévenként 25 ezer darab j PVC esőköpenyt ad át a ke­reskedelemnek. A korábbi kí­sérletek eredményeként ma j már az alugfafikai részleg- j ben is használnak műanya- j got alumínium helyett. ! A vállalat tehát, mint a | fenti példák is bizonyítják, I él a lehetőségekkel, kutat, kísérletezik. Emellett nagy gondot fordít a saját erő­ből történő fejlesztése is. A négymillió forintos ön- költségcsökkentő hitel­ből már kétmillió forin­tot visszafizetett. Hozzáfogtak az új transzfor­mátor építéséhez is, amely ha elkészül, a megnöveke­dett energiaszükségletet biz­tosítja majd a több műszak­ban dolgozó nagyüzemben. 1965-re mái- komoly nagy­üzemmé fejlődik a solymári mű anyag-fel dolgozó vállalat: évente mintegy százmillió forint értékű különféle mű­anyagcikket készít. s. p. Hapicertden Lefújták a port »A vekkel ezelőtt, ha va- Cj lamelyik alapszerve­zetben brosúrát, oktatási füzeteket találtunk, csak úgy vehettük kezünkbe, ha előbb lefújjuk a he- tek-hónapok óta rárakó­dott port. Megérkezett Budapestről a gondosan csomagolt könyvhalmaz, s talán nem is egy hely akadt, ahol érintet lenül feküdt, sorsára hagyva. Fi­zetni kellett volna érte. de ez sem jutott eszébe senkinek, s az sem, hogy jelezzék a kiadó. felé: nincs szükségük a tájé­koztatókra. Nem csupán a határo­zatok. inkább a betű sze­reteti, az olvasnivaló iránt felszított megbecsü­lés hozta a változást. Nem porosodnak, piszkolódnak már a különböző kiadvá­nyok, nem hányódnak gazdátlanul. Igénylik az emberek az ismeretter­jesztő írásokat és megbe­csülik azokat. A megyei párt-végre­hajtóbizottság is azt ál­lapította meg a napok­ban, hogy a terjesztési munka mind politikai tartalmában, mind gazda­ságilag, sokat fejlődött. A járási és a városi párt­bizottságok nem csupán gazdasági ügynek, hanem a felvilágosító munkát se­gítő feladatnak tekintik a pártkiadványok . szétosztá­sát. A váci járási, a nagy­kőrösi városi párt-végre­hajt óbizottság ülésen foglalkozott a politikai munkának ezzel a fontos részével. A revíziós bizottságok, az agitációs és pro­paganda osztályok ' mun­katársai, a gazdasági osz­tályok úgyszintén sokat törődnek ezzel a párt­munkával. Cegléden pél­dául Szelecki elvtársnő. Abonyban Bugyi elvtárs rendszeresen ellenőrzi a terjesztést. Az alapszerve­zetek is gondosabban fel­mérik igényeiket, s előre jelzik, miből hány pél­dány eladására számíthat­nak. Az oktatási anyagok előfizetése is a legtöbb helyen folyamatosan, zök­kenő nélkül folyik. Nem minden klasszi­kus irodalmat, brosú­rát., ismeretterjesztő fü- zetecskét szükséges min­denki kezébe adni. A mechanikus munka. ami az évekkel ezelőtti ter­jesztési jellemezte, elide­genítette a pártonkívü- lieket, de még a pártta­gokat is a kiadványoktól. A brosúrák, a különböző kiadványok sokasaga más és más rétegekhez szól. Az emberek sokfélék és érdek­lődési körük is szerteága­zó. Mindenkit a hozzá közelálló, az illetőt fog­lalkoztató pro b témakör­rel kell felkeresni, olyan tárgyú irodalmat kell né­ki. kínálni. Az orvoshoz okvetlen jusson el az egészségügyi helyzetet boncolgató könyvecske, a dolgozó paraszthoz pedig a mezőgazdaságunk ala­kulásáról szóló írás. Mert az egyéni beszél­getéseket, a közvetlen fel- világosító munkát, a párt és a tömeg közötti na- pontkénti kapcsolatot sem­mi nem pótolhatja, de az írásbeli, propaganda, az irodalom a kapcsolat mé­lyítésében. a felvilágosító munkában hu segítőtárs. Ahol ezt megértették — s legtöbb ctlapszerve- zetünkbén megértették már —. okosan élnek ez­zel a lehetőséggel. Sági Ágnes TALLÓZÁS a Pest megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség panaszos ládájában Tűzoltóbál volt még a té­len, Dunabogdányban. A hely­beli földművesszövetkezet el­ső számú italboltja kivonult a bálra, csapraverte a sörös­hordót és az italbolt vezetője, Heim Ferenc a sör korsóját 3 forint helyett 3,20-ért, a jedő összeggel csapott be bennünket. Tisztelettel a VIII/A.” — olvasható a pa­naszos levélben. A Kereske­delmi Felügyelőség kiszállt Nagykevélyre, bement a tu­ristaházba és fogyasztott. A gondnok 1.40 forinttal szá­mított fel többet, ezúttal azonban a Kereskedelmi Fel­ügyelőség is benyújtotta a számlát: 100 forint pénzbír­ságot fizettetett vele. ■k A szegedi Hazafias Nép­front még a nyáron béke­vonatot indított Nagymaros­ra, illetve Visegrádra. A vo­nat utasai közül többen be­tértek a nagymarosi 303. szá­mú vendéglőbe. mások a cukrászdába. Az előbbiek aztán panaszt tettek, hogy a vendéglő pincére goromba volt velük, a cukrászdái ven­dégek pedig a piszkos helyi­séget panaszolták fel. Mind­két panaszt megvizsgálták. A durva pincért elbocsátották állásából, a Váci Vendéglátó- ipari Vállalatot pedig a cuk­rászda rendbehozatalára uta­sította a Kereskedelmi Fel­ügyelőség. * Özvegy Schwarz Mihályné az érdi Ruházati Boltban 1.80 méter maradék lavablét vett és csak amikor már feldolgoz­ta, vette észre az anyag sú­lyos hibáit. Visszavitte az üz­letbe, ahol azt mondták ne­ki. a boltból való távozás után nincs helye reklamációnak. A Kereskedelmi Felügyelőség véleménye szerint azonban van. Különösen, ha a hiba, mint az adott esetben, rejtett és a vásárláskor nem is ész­revehető. Kötelezte is a bol­tot. cserélje ki a rossz árul jóra. (—i —e) A Központi Statisztikai Hi­vatal és a Filmtudományi In­tézet munkatársai tanulmányt készítettek a mozilálogatók rétegeződéséröl. Ötezer család mintegy húszezer tagját kér­dezték meg, s az „alanyok” \ munkások, dolgozó parasztok, \ ezen beiül tsz-tagok és egyéni j gazdák, valamint értelmiségiek; voltak. ; Megvizsgálták: milyen sze­repet játszik a film a kü­lönböző társadalmi hely­zetű emberek művelődésé­ben, szórakozásában. A városok népe lényegesen többet jár moziba, mint a falvaké. Egy hónap alatt át­lagosan 'száz főre százötven­két látogatás jut, a falvakban ez a szám hetvenkilenc. Meg­állapították, hogy a film nem­csak olyan népszerű a munká­sok körében, mint az értelmi­ségiek között. A mun­káscsaládok száz tagja átla­gosan 133-szor volt moziban egy hónap alatt, ugyanakkor az értelmiségiek 139-szer. A legszívesebben a 15—22 éves fiatalok látogatják a filmszín­házak előadásait, s a számok azt bizonyítják, hogy ennek a szórakozásnak egyformán hó­dolnak a városokban és a fal­vakban. A megvizsgált időszakban a városban élő fiatalok 254-szer, a falusiak pedig 201-szer voltak moziban. A szakemberek azt is meg­figyelték, hogy a közös gazdál­kodás útjára lépett dolgozó parasztok életében milyen gyorsan érződik a nagyüzemi gazdálkodás hatása, jelentke­zik a több szabadidő. A tsz- tagok gyakrabban járnak mo- j ziba, mint az egyéni gazdák V, A statisztika azt bizonyítja pohár sört pedig 1.80 helyett 1.90-ért mérte. Ugyanekkor a 15 forintos bor literjéért 16 forintot kért. Amikor felelős­ségre vonták, azzal védekezett, hogy az italt, poharakat a bál helyszínére kellett szállí­tani és ennek költségeit az ár- többletből fedezte. Éppen ezért a szövetkezetnél csak a rendes árral számolt el. Minderre különben Bordás Gábor főkönyvelő utasította. A Kereskedelmi Felügyelőség Heimet is és Bordást is ezért arra utasította, hogy fejen­ként fizessenek 200 forint bír­ságot. ★ Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat szigetszentmiklósi üzletében széket vásárolt Török József, és hogy köny- nyebben vihesse haza. a bolt­ban ki sem csomagolta. Ott- \ hon azonban rájött, törölt, szé- \ két rejt a csomag. Nyomban i visszavitte a széket, de az i üzletben azt mondották ne- j ki. hogy a boltból való tá- Ivozás után nincs helye rek- | la.m.ációnak. Különben is. ! miért nem bontotta ki a \ csomagot és nézte meg még az üzletben a széket? Ezzel ! szemben Török azzal érvelt. \ hogy a kereskedő kötelessége l megmutatni az árut. A vitá- ! ra a Kereskedelmi Felügyelő- \ ség tett pontot: kötelezte a j vállalatot, cserélje ki a töröt- \ tét ép székre. \ * \ „Most mi nyolcadikosok £ fordulunk panasszal , önök- £ höz. A nagykevélyi Strom- J féld Aurél turistaházban a ^ vezető a turistáknak rend- \ kívül drágán adja az üdítő­italt és a csokoládét. Egy £üveg kőbányai sört 5.60-ért és ^a többit is drágábban. Ezen­kívül 10-től 80 filllérig ter­j juhász számű­zi rát Bercinek hívják. Amikor meg­ismertem., a ceglédi vásár közepén lógat­ta búsan a fejét. A juhász árulta a sza­marát. Nagy dolog ez! Mert a juhász csak akkor válik meg szamarától, ha arra igen nyomós oka van. Az én juhász ismerősöm pedig olyan ember, hogy sose keresett a to­jáson szőrt. Most mégis árulja Ber- | cit, ezt a jámbor, I nagy fülű, bús sza- j marat. i — Olcsón, vagy I drágán, az mindegy, • de eladom — mond- íja nem hetykén, in- ! Icább keserűen a ju­! húsz. — Nem lehet » , \ ezzel már bírni. ! Olyan szégyent ho­lzott rám, ha beszél- ! ne se tudnám neki \ megbocsátani. Árok- \ ba borította az ál- 5 latorvos autóját. Mi- \ csoda szégyen...! J — Csak ez a baj? í Legyint. Ugylát- Í szik, Berci múltját \ egyéb dolgok is tar- '} kítják. Vétett ez a szamár a gazdája, % de a szövetkezet el- í len is. Tengersok a í bűne. / í. Történt meg ta­BERCI BŰNEI valy nyáron, hogy a szövetkezeti bir- Icahodály körül csé­peltek az emberek, s a juhász azok­nak, akik nem akar­tak hazamenni, jó friss szalmán szál­lást adott a szín­ben. Reggel aztán kitört a botrány, az emberek káromkod­tak, az asszonyok sivalkodtak. Berci ugyanis éjjel elsza­badult az istálló­ból, s amikor már mindenki aludt, szép csendesen belépke­dett az alvók közé, s a felső jászolra akasztott, ruhákba csomagolt bátyúk­ból kirágta a sza­lonnáidat, kenyere­ket. Egy embernek a kör’erikáidból még a lekvárt is kiszív­ta. — De képzelje el ■— csodálkozik még ma. is a juhász —, egyik alvóra se lé­pett rá a sötétben. Mégis megette fe­jük felől az enniva­lót. ó szíve van a juhásznak. Ak­kor nem bántotta, s ebből lett a baj. Ber­ci vérszemet kapott. s attól kezdve ga­rázdálkodni kezdett. Nem sokkal később a ház köré kendő­be kiakasztott go­molyát is lelegelte, bár akkor nagyon kikapott. A kalandor termé­szetű szamár rá­adásul gyakran el- csavargott. A nyá­ron agyon akarták lövi a Cegléd kör- VI ékén gyakorlato­zó katonák, mert a szekerek elé fogott lovakkal olyan he­vesen kacérkodott, hogy a lovak és a kocsis is igen nagy veszedelemben fo­rogtak. — Amikor meg­tudtam a dolgot, utána szaladtam, csak annyit kia­báltam. Berci. . . ! Berci ■ ■ . ! lecsen­desedett. Külön­ben csakugyan a másvilágra küldték volna. Gyűli a baj, a pa­nasz Bercire. Fejé­től a faráig hiába járt fájdalmas-vi­dám táncot a bot, a juhász későn fogta vele szemben ke­ményre a dolgot. Nemrég áfán be­telt a pohár. A ta­nya körüli sárban elakadt az állator­vos autója, s a ju­hászhoz fordult se­gítségért. Az meg elkötötte a jászol mellől Bercit. Ép­pen evett. Az autó elé fogta és még csak azt sem mond­ta neki, húzzon, vagy álljon. Az pe­dig akkorát rántott a kocsin, hogy az fé­lig az árokba csú­szott. Az állator­vos nevetett, a ju­hász pedig rettene­tes ha ra ndában a ta­nya felé futott a M ost itt, a vásár­ban nézzük a szomorú Bercit. Mert bizony igen szomo­rú. Nagy füleit le­nn nedve, bánatosan bámulja a sarat. Si- 7'°rv.lt eladni mert Berci jó kiállású szamár. Az üzletet megkötötték, s az öreg juhász ravasz- kás arccal ilyen szavakkal ad űtra- valót a fiatalabb ju­hásznak: — Aztán arra vi­gyázzon öcséin, ne­hogy a szamár előbb ismerje ki a maga természetét. mint maga a szarná rét... Griff Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents