Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

I960. NOVEMBER 29 KEDD nar $1 ÉGY ^MtrSao ülést tartott a megyei tanács (Folytatás „z 1 oldalról) ! tos költségvetési fedezetet I jelentett. Megyei költségveté­si nk kiadásainak jelentős részét fedezték a tanácsi vál­lalatok által teljesített for­galmiadé. és nyereságbeme- tések, valamint a tervek -nl- teljesítéséből származó bevé­teli többletek Növekedtek a helyi bevé­telek: az adóbevételi elő­irányzatokat teljesítették, sőt jelentős hátraléko­kat is pótoltak. A még fennmaradó költség- vetési hiányt állami hozzájá­rulásból fedezték. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének 1959. évi meggyorsulása költségvetési gazdálkodósunkra is kiha­tott. Fokózódtak a bölcsőde és napközi otthon férőhelyek iránti igények, nagy számban kellett gondoskodni új me­zőgazdasági szakká dereikről, meg kell oldani a kihelye­zésükkel kapcsolatos anyagi kérdéseket. E feladatok jó részét meg­oldottuk: például az óvo­dák és állandó napközi otthonok férőhelyeinek száma évközben 435-tel, az iskolai napközi ottho­noké pedig 640-nel emel­kedett. Az 1959. évi költségvetési ki­adási és bevételi előirányza­tairól szólva a tájékoztató leszögezi: a megye összesí­tett kiadási előirányzata év­közi módosításokkal 506 mil­lió forint volt. Ebből felhasz­nálásra került 493 millió fo­rint; több mint hárommillió forint kifizetése áthúzódott az 1960-as évre. A kiadási előirányzatot összesítve, 97 százalékra teljesítettük. Leg­magasabb volt a felhaszná­lás a szobi, legalacsonyabb pedig a dabasi járásban. A bevételi előirányzatokat összességükben teljesítettük; bizonyos vonatkozásokban túlteljesítés, egyes bevételi forrásoknál pedig elmaradás | mutatkozott. A 229 milliós adóbevételi tervet 310 millió forintra teljesítettük, azaz 103,5 százalékra. A túltelje­sítés régi hátralékok befize­téséből adódott. Tizennyolcmillióval telje­sítették túl a tanácsi vál­lalatok 54 milliós nyere­ségtervüket. Ebből a 18 millióból 1980-ban 12 milliót használhattunk fel bevételi többlet címén szo­ciális-kulturális felada­tokra, községfejlesztésre és a vállalatok tovább­fejlesztésére. Elmaradás mutatkozott a la­kásgazdálkodásra fordítható összegek felhasználásánál: 15 millió forintból csak 13.9 mil­liót használtak fel a községek, pedig az állami tulajdonban levő házak állaga megkívánta volna a teljes összegű ráfor­dítást. Igaz viszont, hogy a megemelt karbantartási nor­mák mellett egy-egy épület rendbehozására többet for­díthattak. A szociális és egészségügyi ágazat kiadásaiból kórházakra 42 millió forintot — az elő­irányzat 99 százalékát —, bölcsődékre több mint tíz­milliót, szociális otthonokra pedig 12,7 millió forintot for­dítottunk. 1959-ben három új körzeti orvos és 24 körzeti beteg- ápoló beállítása szolgálta a lakosság egészségügyi ellátottságának javítását. A kulturális ágazat kiadásai­nak összegét 98 százalékban használtuk fel. A legtöbbet az alsó fokú oktatásra költöt­tük. Az általános iskolákra 129 milliót, az óvodák, napközi otthonok fenntartására 37,4 milliót, az iskolai napközi o't- honokra több mint 12 milliót, könyvtárakra 1,9 milliót, kul- túrházak támogatására pedig 1,6 millió forintot fordítot­tunk. Az 1959-es évben némileg javult a gazdálkodási fegye­lem, bár a társadalmi tulajdon védelme, a helyes anyag- és pénzgazdálkodás még nagyobb felelősséget, szakértelmet igé­nyel. Az 1961. évi költségvetési javaslatot Kun Ferencné, a megyei tanács pénzügyi osz­tályvezetője ismertette a ta­nácstagokkal. Bevezetőben el­mondotta, hogy a jelenlegi gazdasági kö­rülmények rendkívül ko­moly takarékossági meg­gondolásokra késztették a megyei tanács végrehajtó bizottságát. A költségvetés összeállításá­nál a v. b. arra törekedett, hogy minden területen bizto­síthassa a rendeltetésszerű működést, sőt, egyes terüle­teken fejlesztést irányozott elő. A költségvetés most is, mint az előző években, a be­vételeken nyugszik. A meg­tervezhető bevételek és a ki­adási szükségletek közötti kü­lönbséget állami hozzájáru­lásból fedezik. A Pénzügy­minisztérium . által felülvizs­gált . és jóváhagyott kiadási keret az 1961-cs évre 574 mil­lió 213 ezer forint. A bevétel­lel nem fedezett hiányra a Pénzügyminisztérium állami fedezetet biztosított. A szociális és egészségügyi ágazat 1961-re 140 millió forintot használhat fel, közel 14 millióval többet, mint ez évben. A csecse­mőotthonokra és bölcső­dékre több mint 18 mil­lió forintot fordítunk. A kulturális ágazat kiadá­sai az ideivel szemben 18 mil­lió forinttal emelkednek, s elérik a 253 millió forintot. Ebből az általános iskolákra 138 milliót, az iskolai nap­közi otthonokra pedig csak­nem 19 millió forintot fordí­tunk. Nagy gondot fordít az 1961. évi költségvetés a dolgozók to­vábbképzésére. Ez év szeptemberétől me­gyénkben 4500 fő tanul a dolgozók általános isko­láiban. Ez egy év alatt több mint 100 százalékos emelkedést jelent! Az általános gimnáziumokban 1740 felnőtt tanul. Erre az ok­tatásra másfélmillió forintot fordítunk, a mezőgazdasági szakoktatásra pedig közel egymilliót. Kun Ferenc tájékoztatója után a tanácstagok elfo­gadták az előterjesztést és határozatokat hoztak az 1961. évi költségve­tési javaslat maradéktalan végrehajtása érdekében. Befejezésül a tanácsülés ideiglenes bizottságot állított fel, azzal a megbízatással, hogy vegyen részt a megyei és az alárendelt végrehajtó bizottságok igazgatási appará­tusánál 1981 februárban meg­tartandó felügyeleti vizsgálat­ban. A Román Népköztársaság új magyarországi nagykövete átadta megbízóieveiét Albánia felszabadulásának ünnepén Kiss Karoly, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnök- he'ye.ttese hétfőn fogadta Cor- neliu Manescu rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Román Népköztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kristóf István, az El­nöki Tanács titkára, Mihálvfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, dr. Sík Endre külügyminiszter. Köteles Jenő vezérőrnagy és Radványi János, a Külügymi­| nisztérium protokoll osztályé- | I nak vezetője. j Corneiiu Manescu nagyköveti ■ megbízólevele átadásakor be- j I izédet mondott. Kiss Károly, az Elnöki Ta- j | nács elnökhelyettese válaszolt ' a nagykövet beszédére. Corneiiu Manescu. a Román , Népköztársaság új magyaror- I szági nagykövete megbízóleve- I lének átadása után a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar I hősi emlékművet. (MTI) i\ nehézipar 1,3 milliárd forinttal túlteljesítette háromnegyedévi termelési éríéktervél A Nehézipari Minisztérium kollégiuma hétfő délelőtti ülésén Czottner Sándor ne­hézipari miniszter elnöklésé­vel megvizsgálta a tárca há- I romnegyedévi munkáját. Mér­legelte az évi terv teljesíté­sének esélyeit és meghatá­rozta a még hátralévő hónap teendőit. A nehézipar háromnegyed­évi termelési értéktervét 1,3 milliárd forinttal, 5,9 száza­lékkal túlteljesítette. A múlt év azonos időszakához ké­pest tizenhárom százalékos a fejlődés. Megállapította a kollégium, hogy a tervtelje­sítés negyedévenkénti üteme az idén egyenletesebb volt, mint tavaly. Az iparágak, a bányászat, a villamosenergiaipar és a vegyipar többlettermelésük­ből 221 millió forint érté­kű terméket juttattak a kül­kereskedelemnek, száznyolc­vanhárommillió forint érté­kűt pedig a belkereskede­lemnek a fogyasztók jobb el­látására. A belkereskedelmi értékesítés 7,3 százalékkal múlja felül a tervet. A vil- lamosenergiaipar kilenc hó­nap alatt nyolcvanhárom köz­séget, 224 termelőszövetke­zetet villamosított, ezenkí­vül 372 ■ termel őszövetkezet- ,ahez kiépítette a vezetéket. A | jelek szerint év végéig vala­mennyi kijelölt falu és ter­melőszövetkezet villamosítá­sa megtörténik, esetleg né­mi túlteljesítésre is lehet számítani. Az exportterv túlteljesítése 10,8 százalékos. Még jobb is lehetett volna, ha-az ásvány­bányászat és a bányagép­gyártás nem marad el elő­irányzatától. Megjelent a Társadalmi Szemle novemberi száma A Társadalmi Szemle no­vemberi számában első he­lyen áll a párt Központi Bi­zottságának a termelőszövet­kezeti mozgalom helyzetéről és továbbfejlesztéséről 1960. október 29-én hozott határo­zatáról szóló közlemény. Imperialista ellentétek a közös piac táján — címmel Háy László cikkét olvashat­juk. Az építőipari termelés szervezésének tökéletesítésé­ről dr. Gerő István írt. „A re- vizionizmus és a szocialista spontaneitás elmélete" című cikk Sipos István tollából való. Dr. Kádár Miklós az új szovjet büntetőjogi törvények­ről ír, „A szovjet büntető- politika a kommunizmus kü­szöbén” címmel. (MTI) Tizenhat évvel ezelőtt, 1944. november 29-én. új korszak kezdődött Albánia történel­mében: sokat szenvedett népe lerázta magáról az évszázados elnyomás bilincseit, saját ke­zébe vette sorsának irányítását és kommunista pártja vezeté­sével elindult a felemelkedés útján. Albániát az elnyomás idő­szakában messze elkerülték a fejlődés hullámai. Itt még a kapitalizmus sem bontakozott ki: a felszabadulás pillanatá­ban az ország egyes vidékein még az ösközösségi életforma nyomai is megvoltak. A la­kosságnak több mint 82 szá­zaléka írástudatlan volt. Szá­mottevő iparról, korszerű köz $0% I v a közszükségleti cikkek kiske­reskedelmi árát. Jelenleg az országban 300 000 tanuló és fő­iskolai hallgató van, azaz minden ötödik állampolgár ta­nul. Felszabadulásának 16. év­fordulója csaknem egybe esik az albán nép másik, óriási je­lentőségű eseményével, az Al­bán Munkapárt decemberben összeülő. IV. kongresszusával. Ekkor hagyják majd jóvá a pártnak a jövő évbe ti kezdődő, harmadik ötéves tervre vonat­kozó irányelveit. A harmadik ötéves tervben tovább emelke­dik az clbán dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala. A munkások és alkalmazottak Tizenkétezer hasonló, modern, egészséges lakás épült a munkásoknak a népi demokratikus Albániába;«. Pincemesterek tanulmányozzák a nemzetközi borverseny borait Az idei nemzetközi borver­senyre huszonkét országból 823 borfajta érkezett. A cím­kés palackoknak csak egy ré­szét bontották fel a zsűri számára és kóstolták el a dí­jak odaítélésekor. Az italok egy része a Szőlészeti Kutató Intézet Jászberényi úti pincé­jében maradt. A különböző külföldi bor-, konyak- és pezsgőfajtákból most kóstoló­kat rendeznek a borászati szakemberek, pincemesterek számára, hogy a magyar szak­emberek minél szélesebb kör­ben megismerkedjenek a kül- j földi ízléssel, a borkezelés I módjával, a palackozási tech- j nikával. Az állami gazdasági pincemesterek számára Toka­jon és Balatonbogláron tarta­nak szakmai kóstolót. Ha­sonló bemutatókat rendeznek a borforgalmi vállalatok szak­embereinek, a borászati szak­iskolák, technikumok és a Kertészeti és Szőlészeti Főis­kola növendékeinek is. A nemzetközi borversenyen részt vett magyar szakemberek, ugyanakkor beszámolnak a verseny taipasztalatairól, a borászok előtt álló feladatok­ról. (MTI) lekedésről beszélni sem lehe­tett. Ilyen súlyos örökséggel vette birtokába országát ez a tehet­séges, bátor kis nép, s töretlen akarattal látott munkához, hogy gazdasági és kulturális téren egyaránt, bámulatosan rövid idő alatt behozza ször­nyű elmaradását. Albánia, a Szovjetunió és a baráti népi demokratikus országok segít­ségével másfél évtized alatt évszázadokat lépett előre. Szo­cialista ipart teremtett, kor­szerűsítette mezőgazdaságát, felszámolta a népbetegségeket és a tudatlanságot. Az albán nép ma sokkal job­ban él, mint történelme során bármikor. Az utóbbi négy év­ben az állam több mint 12 000 lakást épített. Ugyanannyi idő alatt hat ízben szállították le reálbére 30 százalékkal, a pa­rasztság jövedelme 33 száza­lékkal emelkedik. Az állam 1 350 000 négyzetméter lakóte­rületet épít, 69 százalékkal többet, mint a második öt­éves tervben. 1965-re a tanu­lók és főiskolai hallgatók szá­ma meghaladja a 400 000-et. A különböző kulturális intéz­mények száma megkétszerező­dik: a jelenlegi 906-ról 2000 fölé emelkedik. Uj ipari üze­mek. erőművek szolgálják majd az albán nép anyagi jó­létét. Albánia kis ország, de a legnagyobbakkal egyenrangú, megbecsült tagja a szocialista tábornak. Felszabadulásának nagy ünnepén e tábor minden népe osztozik örömében, s további sikereket kíván a szo­cializmus építéséhez. UJ SEGÍTSÉG a falunak MEGALAKULT A MEGYEI NÉPMŰVELÉSI TANÁCSADÓ Az új szerv létrejöttéről, munkájáról érdeklődtünk Ku­ruc Istvánnál, a megyei nép­művelési tanácsadó vezetőjé­nél. — Az elmúlt évben a Nép­művelési Intézet — kísérlet­képpen — hét megyében ala­kította meg a népművelési tanácsadót — mondotta. — Idén, a tapasztalatok alapján, úgy találták, hogy ezek a szervek alkalma­sak a népművelés gyakor­lati, módszertani munká­,iának segítésére, ezért va­lamennyi megyében szük­séges működésük. így kezdtünk dolgozni két hét­tel ezelőtt mi is. Feladatunk, hogy kutassuk, tanulmányoz­zuk, általánosítsuk és ter­jesszük a népművelés legjobb módszereit. — S a távolabbi cél? — El kell érnünk, hogy a népművelési tanácsadóból széleskörű és színvonalas mun­kát végző, módszertani köz­pont váljon. — Milyen eszközökkel kí­vánják elérni ezt? — Három járást, a ceglédit, a nagykátait és a vácit vá­lasztottuk ki, hogy megfelelő­en tanulmányozhassuk a me­gye adottságait. Itt elsősorban a bejáró munkások helyzetéről, a Három és félmillió köbméter zöldsilót készítettek eddig a termelőszövetkezetek Zömmel országszerte befe­jezték a zöldtakarmányok be- silózását. A Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatóságához érkezett je­lentések szerint, eddig kere­ken három és félmillió köb­méter úgynevezett zöldsilót készítettek a termelőszövet­kezetek, ami több mint tíz szá­zalékkal haladja meg a tavalyi mennyiséget. A szakemberek megállapították, hogy az utób­bi évek „előgyakorlátai” után a termelőszövetkezeti tagság megtanulta a jó silózás forté­lyait, s általában kifogásta­lan minőségű és nagy mennyi­ségű silótakarmányt készítet­tek mindenütt az állatállo­mány téli és koratavaszi ellá­tására. Most még a répafej, ré­palevél és a cukorgyári szelet silózása van hátra, ezzel továb­bi másfél-kétmillió köbméter­nyi jó silótakarmányt tartalé­kolhatnak. Az állandó jellegű silóépítmények térfogatát az idén újabb 60 000 köbméterrel növelték a közös gazdaságok. (MTI) termelőszövetkezetek kul­turális életéről van szó. Ezekben a járásokban rendszeres tapasztalatcse­rékkel és megbeszélések­kel igyekszünk majd a népművelési munka veze­tőinek figyelmét a legfon­tosabb kérdésekre és a legjobb módszerekre irá­nyítani. A munka megkezdődött. Kezdeti nehézségek — mint mindenütt — természetesen itt is vannak. Például: nincs még helyük a tanácsháza épü­letében. De biztosak vagyunk benne, hogy mint minden kezdeti indulásnál, itt is megoldódnak majd a problé­mák. s az új szerv újabb, je­lentős segítséget nyújt majd a falunak. (V—) Tízezeröiszáz darab karalábé leszállítására szerződött az abonyi József Attila Tsz. Az üveg alatt fejlődő karalábék karácsonyra rendeltetési helyükre, Nyugat-Némctországba kerülnek. (Gábor) A Magyar Tudományos 7 Akadémia vácrátóti botanikus ^ kertjében az évek során erő­2 sen megrongálódott, eliszapo­sodott mesterséges tavakat az f idén rendbehozták. Az épít­kezéseknél több mint 10 000 ^ köbméter földet mozgattak ^ meg. Űj zsilipekkel duzzasz- ^ tották fel a kimélyített me­3 derben a Szód és Rákospatak ,J vizét és három kecses ívű hi- '•/ dat is építettek a tavak kö- í. zött. A vízszintkülönbségeket kiegyenlítő „zuhogok"- a rövi­desen elkészülő mesterséges vízeséssel együtt szép látvá­nyosságot nyújtanak ebben a környezetben, ahol a páradús levegőben a világ minden tá­járól összegyűjtött 10 000 fajta növény díszük. A helyreállí­tott tavakon ismét üzembe helyezik Vácrátót nevezetes­ségét, a százéves vízimalmot is Az építkezésekre több mint egymillió forintot forcü- tottak. (MTI) Helyreállították a megye egyik íogszebb idegenforgalmi látványossápi, a váerátáti iérendszert

Next

/
Thumbnails
Contents