Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

1930. NOVEMBER 22. KEDD tntnr me crr.i k/£íi*I(íd s Félévi mérleg: 40000 olvasó Tízéves a megyei könyvtárhálózat Az iskolai mulasztások orvosi igazolásáról Hétfőn bensőséges ünnepség színhelye volt a megyei ta­nács épülete. A megyei könyv­tárhálózat tízéves fennállása alkalmából meghívták a megye legjobb könyvtárosait, hogy egy egésznapos ünnepség em­lékével gazdagabban folytat­hassák majd hazatérve eddi­gi jó munkájukat. Debreceni Imréné, a megyei könyvtár vezetőjének üdvöz­lőszavai után Szabó Sándor, a megyei tanács vb. elnökhelyet­tese emlékezett meg a megyei könyvtárhálózat tíz év alatti fejlődéséről. — Nagy utat tettünk meg az elmúlt tíz esztendő alatt. Mi több: jelentős utat. Ha vissza­gondolunk az 1950-es esztendő­re, nagyon távolinak és na­gyon szegényesnek tűnik. Ak­kor alakult meg az első kör­zeti könyvtár, amely azt a fel­adatot kapta: szervezze meg és irányítsa a letéti könyvtárak munkáját. A feladat új volt, hiányzott a gyakorlat tapaszta­lata is, de olykor a szív és a lelkesedés sok mindent pótolt, így történt, hogy már az 1950- es esztendő végére száztíz le­téti könyvtár működött. — A megyei könyvtár két esztendővel később, 1952-ben alakult meg. Ennek az esztendőnek a. végére már százharminc­nyolc falusi könyvtár mű­ködött, hatvanezer könyv­vel, húszezer olvasóval és évi harmincháromezer kölcsönzött könyvvel. Ettől kezdve egyenletesen fej­lődött megyei könyvtárhálóza­tunk, s 1955 végén már negy­venkétezer olvasót tartottak számon, az évi könyvforgalom pedig elérte a nyolcszázezret. — Az ellenforradalom egy időre visszavetette könyvtá­raink munkáját. Ma azonban már újabb jelentős előrehala­dásról adhatunk számot. Az címűit esztendő végé­re negyvenötezerre nőtt az olvasók száma, ugyan­akkor a könyvállomány kétszázhatvanhétezer kö­tet. Minek köszönhető az előrelé­pés? Többek között kétségkí­vül annak is, hogy megkezdő­dött a könyvtárak „tanácsosí- tasa”, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy a községi tanácsok jelen­tős része ma már a saját­jának érzi a könyvtárat, s ez nemcsak erkölcsi támo­gatást, di anyagi segítsé­get is jelent. — A megyében jelenleg százkilencvenkét falusi, ötvenkilenc fiók. tíz járá­si, egy városi és hét önálló községi könyvtár műkö­dik. S nem is rosszul. Ezt bizonyít­ja az idei félévi mérleg: negy­venezer olvasó! Mégsem lehe­tünk teljesen elégedettek, ha a számok mögé tekintünk. Ugyanis a negyvenezer olva­sónak alig tizenkilenc százalé­ka a munkás, a pai*asztolvasók száma pedig csak tizenhárom százalék. Ez. nyomban meg­határozza könyvtáraink to­vábbi feladatát: növelni a munkás és pa­rasztolvasók számát. A másik feladat: tovább kell bővítenünk könyvtáraink könyvállományát, mert a ke­vés könyv gátolja a tovább­fejlődést. Az ünnepi beszéd után ke­rült sor azoknak a könyvtáro­soknak a megjutalmazására, akik már tíz esztendeje mun­kálkodnak ezen a területen. Szocialista kultúráért em­lékérmet kapott Mészáros János, a monori járási könyvtár munkatársa. Kassa Mártonná gyömrői könyvtáros miniszteri dicsé­rő oklevelet és négyszáz forint pénzjutalmat kapott. Pénzju­talomban részesült még tizen­kilenc könyvtáros. Könyvju­talmat hatan kaptak. A me­gyei KISZ-bizottság külön pénzjutalomban részesítette Lajtos István túrái és Domszki Pál kemencei könyvtárost a József Attila olvasómozgalom­ban végzett lelkes munkájáért. (prukner) Kendói Kiss Jenő 5 : í a Pest megyei Petőfi Színpad: í vezető színésze hatvanhárom: ! éves korában váratlanul el-j ! húnyt. Mint színész és minti ! ember, egyaránt példaképe: ! volt a Petőfi Színpad egész: 5 társulatának. Emlékezetes ala-j ; kításai közül a megyei közön-! : ség különösképpen Schribe:: « Nők harca, Sardou: Váljunk j ; el című vígjátékában, vala-j ; mint legutoljára Beecher—: ! Stowe—Orbók: Tamás bátya j ; kunyhója című színműben; í nyújtott művészi játékát őrzi \ '■ még sokáig emlékezetében.' Rózsák az államügyésznek R agyogó film. Egyet saj-j nálunk: nem tudjuk el-; hinni, hogy az államügyész úr; főnökei Nyugat-Németország-j ban olyan becsületes Grál-lo-; vágok lennének, mint a film-; ben ábrázoltak. ; A forgatókönyvet Wolf- < gang Staudte ötlete nyomán; Georg Hurdalek írta. Zené-: jét Raimund Rosenberger! szerzetté, a főszerepeket Wal- \ tér Giller, Martin Held és: Ingrid van Bergen játsszák. I Az ötletes, erőteljes és sehol: sem túlzó rendezés Wolfgang ! Staudte műve. (viczián) ' jVvC \\\\\\\\\\\\\\\^^^ j Ötven évvel ezelőtt halt \ meg a nyolcvankét éves Lev \ Tolsztoj, távol otthonától, ; egy vidéki postaállomás, l Asztapovo, várószobájában, \ menekülőben családja, kör- í nyezete elől. Az idős művész í „menelcülése” az irodalmi / szenzációk és pletykalcedve- í lök témája volt évtizedeken / keresztül. Polgári szerzők és í emlékirat-gyárosok tucatjá- J val írták hol az író felesé­gét, hol Tolsztojt vádoló mű- l veiket, ízléstelenül vájkál- í, tak a nagy író magánéleté­inek titkaiban, A kétségtele- Í nül meglévő családi megha- Í sonlás mögött azon ban a pol- í gári irodalomkritika és iro- i dalomé szt étika csökönyösen í nem akarta észrevenni a va- í lódi alap olcot, az író társa- í dalmi nézetei és hatalmas, korszakot lezáró és elindító f művészi alkotása közötti el- ^ lentmondásokat. $ Lev NyikolajeviCs Tolsztoj $ 1828-ban született Jasznaja Í Pőljanaban, a Tolsztoj-család ^ ősi birtokán, amely később ^ az írónak is lakhelye volt. A Í Tolsztoj-gróf ok közül számo- $ son szereztek nevet az orosz $ irodalom és. tudomány terén. ^ Lev Tolsztoj a jómódú arisz- % tokrata családok gyermekei- ^ nek nevelésében részesült, % szülei korai halála után ro- ^ konok nevelik. A kazányi ^ egyetemen végezte tanulmá- ^ nyait, mivel családja diplo- ^ máciai pályára szánja a jó ^ megjelenésű és nagy társa­sági sikereket arató fiatalem- ^ bért. Az egyetemi tanulmá- ^ nyok iránt nem mutatott va- % lami nagy lelkesedést, de a £ társasági élet csillogó üres­A rózsák, melyeket az ál- 'iatnügyész • úr kap, azt jelentik, hogy a vád alá he­lyezett náci tanácsos szeren­csésen megszökött és átjutott a határon. Az államügyész fel­sóhajt és megkönnyebbülten öleli magához szeretett és kövérkés Hildegardját, a fe­leségét: sikerült. Még nem tudja, hogy ezzel, a működése alatt bizonyára nem első eset­tel, elindult a lavina, amely maga alá temeti és gondosko­dik róla, hogy ez az eset az utolsó legyen. Másnap dél­előtt elegáns mozdulattal csempészi ügyefogyott és alá­zatos beosztottja iratai közé a ki nem adott elfogatóparan- ; csőt, s tőle cikkezhetnek és! emlegethetnek bármit „a; szennyes baloldali lapok”. Sze-; mélyi lapja fehér, mint a hó,; munkásságával már eddig is ; sokat nyert az állam — de: ez a nyugalom azonnal izga-: tott kapkodásba csap át, mi- i helyt feltűnik égy fiatalem- i bér, aki történetesen be tud- j ná mondani arról a hófehér j személyi lapról hiányzó ada-: tokát. A fiatalembert ugyanis ő; ítélte halálra két csomag fe­ketén vásárolt amerikai cso­koládéért, amikor még hadbí­ró volt Hitler hadseregében és amiről nem tud a mostani, „demokratikus” kormány. Az államügyész megijed és ne­vetséges kétségbeesésében cso­dálatos karikatúráját adja a nácikorszakban felkapaszko­dott figuráknak. Pedig a fia­talember nem akar semmit..; Csupán élni akar, dolgozni akar, enni akar és szerelmes- nek lenni, dehát — mint kide­rül — Nyugat-Németország- ban ez bizony nehéz dolog, ha az embertől fél egy állam­ügyész. A fiatalembert végül annyi ilyen félelem szította tá­madás éri, hogy kizökken az önmaga által is természetes­nek tartott egykedvűségből és leleplezi az államügyészt. Ki­tör a botrány ..: Az állam­ügyész úr nem államügyész többé, ezután szép nyugdíjat kap attól az államtól, ame­lyet „szolgált”, a fiatalember pedig ott áll ugyanolyan ron­gyosan és szegényen, mint az­előtt .,« TOLSZTOJ sége sem elégíti ki és már ebben az időben sokat foglal­koztatja az élet értelmének morális problémája. Megpró­bálkozik a jogi tanulmányok­kal is, azután anélkül, hogy egyetemi éveit befejezné, visszatér birtokára azzal az elhatározással, hogy jobbá­gyaival együtt, mint jó, oko­san gazdálkodó földbirtokos és parasztjainak családfője éljen. Egy időre felhagy reform­terveivel és önképzésének nagy programját Vgyekszik megvalósítani. Később bátyja ösztönzésére egy kaukázusi tüzérezrednél katonai szol­gálatot vállal. A Kaukázus­ban is magányosnak és sze­rencsétlennek érzi magát, de itt kezd el írni, és ekkor al­kotja meg élete első nagy műveit, az Önéletrajzi Gyer­mek- és ifjúkort és a Kau­kázust. H atal más művészi kész­ségét és ugyanakkor a mora- lizálásra való hajlamát már ezek a művek is tükrözik. Ka­tonai szolgálata alatt részt vesz a szevasztopoli ostrom­ban is. Ennek köszönhető a háborúnak olyan ábrázolása, amely addig az irodalomban ismeretlen volt. Nem az üt­közetek, hanem az emberek belső világa és magatartása, amire művészetének fénysu­garát vetíti. Már ekkor fog­lalkozik a jobbágyfelszabadí­tás ás a földosztás gondola­tával. Birtokára visszavo­nulva, eszméinek megfele­lően népneveléssel kezd fog- lallcozni, hogy „művelt le­gyen a nép”. Huszonhat nép­iskolát alapít, iskolakönyvet ír. Nem túlzás azt állítani, hogy a világirodalom eddigi legnagyobb hatású és sikerű, művészi tökéletességében ed­dig utol nem ért példaképe a prózairodalomban Tolsztoj művészete. Hallatlan mű­gonddal dolgozik: a Karenina Annát tizenkét, a Feltámadást húsz változat után teszi csak végleges szövegűvé. „írni sza­bad. De csak jól szabad írni.” — jegyzi fel. Nincs is talán író a világ- irodalomban, akinek művésze­tét maguk az írók oly egyön­tetűen el ne fogadták volna, mint Tolsztojét. Ugyanakkor azonban ő sem volt mentes a kritikai realizmus nagy alak­jainak erkölcsi dilemmájától, amelyben a múlt világának gyűlölete és a: jövőtől való fé­lelem ütközött össze. E két nyomás között születtek meg a filantróp Tolsztoj nagy re­gényei is. Csak Lenin volt az, aki Tolsztoj egyedülállóan hatalmas művészi zsenije és másfelől eszméinek ellent­mondásos gyengéi között egyensúlyi helyzetet tudott teremteni. Tolsztoj, mint igazi nagy m,űvész, bonyolult je­lenség volt és világnézetének sekélyes vonásai ellenére ér­vényesült hatalmas realizmu­sa. és ábrázoló készsége. Igaz ugyan, hogy jelképes paraszt- figurája. a Háború és béke Platon Karatajevje a szenve­y ^ „Iván Iljics élete egyszerű, ^ mindennapi és iszonyú volt” ^ — ezzel a mondattal kezdi ^ Tolsztoj Ivan Iljics életének ^ elmesélését, miután az első fe- ^ jezetben megírta a temetés ^ utáni megbeszéléseket a család ^ és az állítólagos barátok kö- ^ zött. „Egyszerű, mindennapi | és iszonyú” ez a három szó a ^ maga ellentmondásában is % egységesen fejezi ki, amit az C>XVXXXXXXXX'XX\XNXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXVXX dések passzív elviselője, és az író maga „ne szállj szembe I a gonosszal” elve alapján Plafont tartja a világ megíté­lésében a mércének, mégis Lenin kitűnően vette észre,: hogy „Tolsztoj nagy azoknak: az eszméknek és azoknak aj hangulatoknak a kifejezésé-: ben, amelyek az orosz pa-\ rasztság millióiban kialakul_i tak, addigra, amikor Orosz-: országban kitört a polgári; forradalom.”. Az 'írók közül talán csak: Csehov vette ugyanezt észre, i aki 1891-ben egyik levelében', a Kreutzer szonáta tolsztojil világnézetű utószavára cé-: lozva, így ír: „ez az egész fi-: lozófia, félkegyelmű utásza-: vaival nem ér fel a Holszto-; mer (Tolsztoj egyik elbeszé-i lése) egyetlen kis csikajával \ sem”. Utolsó nagy regényé-: ben, a Feltámadásban sem: tudott túljutni önmaga kor-: látain, annak ellenére, hogy\ ebben a regényben a múlt bí­rálatában oly messze ment el,: mint egyetlen más írásában sem és mint egyetlen más kritikai realista sem. Tolsztoj életműve alapvető ellentmondása — a múlt tö­kéletes leleplezése az ábrázo­lásban, de forradalmi út he­lyett a szenvedések passzivi­tással való tűrése — ellenére is a regény műfajának a XX. századig bezárólag legnagyobb\ összegezése, amelyben a tel- \ jes élet bemutatásának igé­nye valósággá és ugyanakkor ábrázolási módjának újszerű­ségével a mai regény ősévé lett. —i —r érett Tolsztoj már a Karenina Anna megírása után és a Fel­támadás előtt érzett mindazzal szemben, amit a cári Oroszor­szág csinovnyikjainak életfor­májáról gondolt, hitt és elmon- dandónak tartott. Arról az üres, lelketlen mindennapi életről, amely az első fejezet­ben Ivan Iljics haláláról be­szélgető özvegy és a volt kollégák minden mondatából árad, arról az üres formasá­gokhoz ragaszkodó világról, amelyben mindenki másról be­szél, mint amire W"1 'ban gon­dol és mást akar mutatni, mint amit valóban cselekszik. Ez volt Ivan Iljics világa, amely világ megmarad ha­lála után is és ezzel szakított Tolsztoj, amikor ötven esz­tendővel ezelőtt otthagyta bir­tokát, családját, hogy az egy­szerű őszinteségben élő mu­zsikhoz hasonló körülmények között haljon meg, mindennel kibékülve. Az Ivan Iljics halála a kese­rű, mindent pőrére vetköztető realizmus művészetével való ítélkezés egy csinovnyik éle­tének és halálának leírása so­rán a hazugságok, társadalmi konvenciók üres világáról. Még nem mutat utat egy jobb világ felé, de kimondja, hogy ez az élet, az orosz cári értel­miségnek ez a sivár élete és borzalmas halála „egyszerű, mindennapi iszonyú”. Talán a végső fordulópont a teljes kiábrándulás előtt. Az emberi viselkedés, önámító hazudozás, jó társaságba illő konforizmus kegyetlen bírála­ta és egy ilyen világban élő, azt meggyőződéssel végigcsi­náló ember halálának kese­rűen reális leírása — ez az óriási jelentősége ennek a kis remekműnek. Ezután már csak a keserű Kreutzer szoná­ta következhetett és a Feltá­madás, az új, igazabb élet megmutatásának hatalmas, ha sokban, sőt, talán alapjai­ban téves, de mindenesetre korszakot jelentő kinyilatkoz­tatása. (Európa Könvvkíndó.) Máté Iván Megnyílt a péceli dolgozók klubja Az MSZMP péceli szervezete a Hazafias Népfronttal közö­sen létrehozta a péceli dolgozók klubját, amelynek célja, hogy elősegítse a község dolgozóinak kulturális és politikai fejlődé­sét, ugyanakkor nemes szórakozást is nyújtson. A klub meg­nyitására szombaton este hat órakor került sor. A megnyitó alkalmából Lehócszky Alfréd, a KISZ Központi Iskola igaz­gatója tartott előadást Pécel község társadalmi és politilcai helyzete, valamint fejlődésének további útja címmel. Az elő­adást kultúrműsor és tánc követte. A péceli dolgozók klubja értékes és változatos programot dolgozott ki erre az esztendőre. A programban szerepel többek között az ateista kör előadássorozata, nők estje, nyugdíjasok estje, Hogyan értelmezzük a jelenlegi nemzetközi helyzetet címmel előadás az értelmiség számára, beszélgetés a nemzet­közi helyzetről dolgozó parasztokkal, pedagógus szemmel az oktatási reformról és így tovább. «wxxxxxxxxxxxx>xxxxxxxxxxxwxxxxxxxxv^vxxv\a Könyvespolc Ä\\\\\\\\\\\\\\\^^^ „Egyszerű, mindennapi és iszonyú volt“ fvan Iljics halála tegeskedés következtében jött létre. Arra is volt azonban példa, hogy több tanuló orvo­si igazolással igazolta mulasz­tását, noha az orvos által iga­zolt napokon a gyermek nem tartózkodott otthon, hanem az utcán csavangott, korcsolyá­zott, tehát biztos, hogy nem volt beteg. Olyan eset is elő­fordult, hogy az orvos egy hét betegséget összefüggően iga­zolt, de a gyermek csak min­den második nap maradt távol az iskolától! A z oktatási állandó bizott­ság foglalkozott a kérdés­sel és úgy határozott, hogy a problémára felhívja a körzeti orvosok figyelmét és kéri, hogy betegséget igazoló orvosi iga­zolást kizárlólag abban az eset­ben adjanak ki, ha a betegség­ről vagy rendelőjükben, vagy a gyermek lakásán, személye­sen meggyőződtek. Tekintve, hogy több tanuló azzal maradt távol az órákról, hogy orvos­nál voltak igazolásért, azt is kértük orvosainktól: tanítási idő alatt ne engedjenek gyer­mekeket rendelőjükben vára­kozni és ne adjanak ki orvosi igazolást. A felhívásnak sajnos nem volt meg a várt eredmé­nye. Ekkor a községi tanács végrehajtó bizottságához for­dultunk segítségért. A v. b. nyomatékosan figyelmeztette a körzeti orvosokat, és felhívta figyelmüket: amennyiben a gyakorlat folytatódik, jelentést küldenek a felsőbb egészség- ügyi szervekhez. A hogy nem véletlen, hogy az ifjúságért folytatott munkálkodás terén elért ered­mények a közös összefogásból születtek, úgy az sem véletlen, hogy a lazaság az összefogás hiányából származott. A hiány­zások csökkentéséért folytatott harc eredménytelenségének egyik oka volt, hogy a tanács pénzügyi csoportja az elmúlt év igazolatlan mulasztásaiért •kirótt pénzbírságokat nem haj­totta be. Ebben a tanévben már történtek intézkedések a tanácsi szervek részéről is a munka megjavítására. Palotai Sándor I skoláinkban az ország egész területén mindent ; megtesznek azért, hogy a ta- ; nulók hiányzását a minimális- ; ra csökkentsék. Ez az erőfeszí- ; tés sok helyütt figyelemre ; méltó eredménnyel járt. Az el- \ ért eredmények, szinte kivétel ! nélkül a pedagógusok, az orvo- ! sok, a tímácsi szervek és szülői ! munkaközösségek közös össze- 5 fogásából születtek. ! Dicséretes és szép eredmé- ; nyék mellett azonban mutat- ; koznak még problémák is, 5 amelyek remélfhetőleg csak el- \ szigetelt jelenségek, meglétük \ azért mégsem annyira lebecsü- 5 lendő, hogy hallgassunk azok- \ róJ. í jt/find az iskola, mind pedig í iVl a hiányzó tanuló szem- j pontjából egyformán rossz és l káros a mulasztás, akár iga- j zolt, akár igazolatlan. Van eset ; azonban, amikor a nevelő, az j osztályfőnök nehezebb helyzet- \ ben van igazolt, mint igazolav- \ lan mulasztás esetén. Éspedig { akkor, ha a mulasztás igazoiá- J sa nem fedi az igazságot, tehát \ a hiányzás annak igazolása ei- { lenére sem indokolt. Ilyen ese- j tekben a szülők és az orvosok \ által igazolt mulasztások al- \ kaiméval fordulnak elő. Míg \ az igazolatlan mulasztás, csa- í vargás és iskolakerülés esetén £ a pedagógus eljárhat a gyerek- \ kel. s ha szükséges, a szülővel É szemben is, addig az i?azoít \ mulasztás esetében, különösen É orvosi igazolás alkalmával tel- ^ jesen „verve van“. £ Azoknál az iskoláknál, ahol £ iskolaorvos van, s biztosított a ^ jó együttműködés, nincs prob- £ lema. Ahol azonban iskolaor- ^ vos hiányában a körzeti orvos ^ végzi a gyermekek vizsgálatát, í már nehezebb a helyzet. Külö- ? nősen nehéz azokon a helye- ^ ken, ahol ritka az orvosi iháló- ^ zat, mint például Gyomron. A ^ Nagy-Budapest határától alig ^ 15 kilométer távolságra levő ^ 9 és fél ezer lélekszámú, nagy £ kiterjedésű községben három körzeti orvos látja el a szolgá­latot. így a megfeszített mun- ^ ka ellenére sem tudják az or- ^ vosok a gyermekek betegségét, ^illetőleg szimulálását úgy ellen- ^ őrizni, mint kellene. Ezzel több £ tanuló visszaélt. Az elmúlt tan- í évben különösen az Erzsébet- 2 telepi iskolában szökött magas- ^ ra a hiányzási grafikon. ^ Gyömrő négy önálló igazgatá- £sú iskolája közül a legkisebb 2 iskolában félévkor 1337 nap ^ mulasztás volt. Ez a szám az £év végére 3237 napra nőtt, ami; ^tanulónként 'majd 13 napos ^ mulasztási átlagot jelentett. Ez ^ az igen magas átlag részint hu- ' zamosabb kórházi ápolás és be-:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents